Bioszféra

Meteorológia és társtudományai 36 519 hozzászólás
#1 919
Metfickó, Nola, Noli, Farkasalex, Felhõcske, Floo és a többiek. Gratulálok a fotókhoz! Nem gondoltatok még arra, hogy ezeket a gyönyörûségeket, amikkel telerakjátok a fórumokat, valamilyen módon publikálni kellene? Valami jó kis metnetes kiadvány?
#1 918
Most megnéztem a tujákat, mert mindig furcsa hogy elmegyek mellette és porzik, hát azért mert beindúlt, mint az õrült, akkora magkezdemények vannak rajta, hogy az már csuda. Amúgy nem tudom miért porzik, ez lenne a virágja?
#1 914
b.hópihe írta #1 912

Szép képek, azokat a galambokat ha lelehetne cserélni valami nemes fajtára az lenne az igazi! A tegnap kirakott növényeimrõl az esõ szépen lemosta a port, egy- két nap és növekedésnek indúlnak ebben a langy melegben és…

Köszi! nevet
#1 912
Hari írta #1 911

Sirályok a Margitszigeten: http://harmat.atw.hu/budapest/imagepages/image7.html Kacsák, sirályok, galambok a Városligetben: http://harmat.atw.hu/budapest/imagepages/image10.html…

Szép képek, azokat a galambokat ha lelehetne cserélni valami nemes fajtára az lenne az igazi!
A tegnap kirakott növényeimrõl az esõ szépen lemosta a port, egy- két nap és növekedésnek indúlnak ebben a langy melegben és arra számítok, hogy a hónap végére már virágozni fognak a leanderek. A citromfámat is kiraktam már, a kákit még nem!
Veszprém
#1 910
b.hópihe írta #1 909

Csak vicceltem, amúgy nem kéne , mert nagyon hangos. Biatorbágyon szoktak lenni a halastavakon, néha járok arra horgászni.

Akkor jó! :-) Egyébként én csípem a hangjukat, károgós-nyávogós valami, jópofa volt, ahogy veszekedtek a kenyérfalatokért!
#1 909
Noli írta #1 908

Ugyan már miért kéne megfogni õket? Nincs csodásabb, mint elmenni hozzájuk s megkínálni õket valami ennivalóval. Mi a jó abban, ha "tartasz" ilyen jószágot? Egyébként Bp. is teli van velük. Illetve nagyjából minden…

Csak vicceltem, amúgy nem kéne , mert nagyon hangos. Biatorbágyon szoktak lenni a halastavakon, néha járok arra horgászni.
Veszprém
#1 908
b.hópihe írta #1 907

Tetszik nagyon, nem tudnál nekem fogni egy párat? Erre nincs ilyen madár!

Ugyan már miért kéne megfogni õket? Nincs csodásabb, mint elmenni hozzájuk s megkínálni õket valami ennivalóval. Mi a jó abban, ha "tartasz" ilyen jószágot?
Egyébként Bp. is teli van velük. Illetve nagyjából minden olyan hely, ahol nagyobb víz van.
Veszprém
#1 905
jaurinum írta #1 900

Én jobban szeretem arab eredetû nevükön, sáfrányként említeni e mediterrán elterjedésû nemzetséget. A jóféle sáfrány bibéjét elõször az Ibériai-félszigeten a mórok, Anatóliában pedig a közel-keleti arabok, törökök…

Ez a hely, ahol láttam (mondom, több mint negyedszázada) egy erdõ kellõs közepén volt, legalább 5-6 km.re a falvaktól. Egy borókás domboldal volt, mely körül sûrû erdõ élt. Rendkívüli módon elcsodálkoznék, ha az kivadult állomány lett volna, mellette a törpeíriszekkel. Az biztos, hogy lilás sáfrányok voltak, a törpeíriszben volt sárga is meg lila is.
Ha kivadult állomány lett volna, akkor valami nyoma kellett volna legyen annak, hogy ott ember lakott. Semmi ilyen nem volt, mondjuk úgy, ha lakott is korábban, legalább 50 éve nem volt ott lakhely. Ennyi minimum kell még egy faépítménynek is, hogy elenyésszen és betakarja az erdõ, a rét. Most akkor kérdem: kinek volt ezelõtt 75 évvel sáfrány az erdei háza kertjében? Mellesleg akkoriban az a vidék a Pongrácz grófok erdõbirtoka volt tudomásom szerint, és az erdésze egy völggyel odébb élt, ahol a patak is ment. Ott még máig megvannak az épületmaradványok.
Egyébként ugyanennek a dombos résznek a Balaton felé esõ déli lejtõin rengeteg fekete kökörcsin volt régen, ma persze javarészt beépített területek...
Gyõr
#1 900
Én jobban szeretem arab eredetû nevükön, sáfrányként említeni e mediterrán elterjedésû nemzetséget. A jóféle sáfrány bibéjét elõször az Ibériai-félszigeten a mórok, Anatóliában pedig a közel-keleti arabok, törökök használták elõször fûszerként.
Nálunk 4 faja él, mindegyik védett, 10 ezer Ft egy tõ tv.értéke. A leggyakoribb a pontus-mediterrán areájú tarka sáfrány (Crocus reticulatus) Link mely az ország középsõ részén homokpusztákon, irtásréteken, száraz tölgyesekben él. A Nyugati-Bakony egyik erdejében lenyûgözõ látványt nyújt a kárpáti sáfrány (C.heuffelianus) Link többezres árllománya. Él még a faj a Felsõ-Tisza-vidéken és Belsõ-Somogyban is. Másik 2 sáfrányunknak csak alig 1-2 állománya ismert hazánkból: a fehér sáfrány (C.albiflorus)Link közép-aurópai magashegységi növény, az illír sáfrány (C.tommasinianus) Link délies elterjedésû faj.
Mostanában kezdenek nyílni, kivétel a hosszabb telekhez szokott fehér sáfrányt.
A kertekben elõforduló apró virágú, igen korai fajtákat a Crocus chrysanthusból, a késõbbi, nagy, öblös virágúakat a Crocus vernusból nemesítették. Nagyon hajlamosak a kivadulásra. (Noli, 90%, hogy te is ilyen kerti "szökevényt" láthattál, de a termõhelyleírásod alapján nem kizárt a kárpáti sáfrány). Mindkettõ mediterrán faj.
Becsehely
#1 899
Noli írta #1 898

Miért, szerinted az a krókusz, amit a virágboltban árulnak, az vadon élõ volt? Párom anyujának a fél kertje tele van már velük, úgy elszaporodtak néhány év alatt. :-) Én egyébként életemben egyszer láttam vadon élõ…

Mamám kertje is tele van velük!
Ezek szerint nálunk nem él vadon,vagy csak elvétve?
Megvan még az a rét?
Keressed meg nevet
Veszprém
#1 898
Floo írta #1 894

Napersze Hollandia mi? :)

Miért, szerinted az a krókusz, amit a virágboltban árulnak, az vadon élõ volt?
Párom anyujának a fél kertje tele van már velük, úgy elszaporodtak néhány év alatt. :-)
Én egyébként életemben egyszer láttam vadon élõ sáfrányt, úgy 25-26 éve, valahol a Paloznak és Lovas felett lévõ hegy északi oldalán egy kis réten, amit a nagyanyám barátnõje, (aki ott élt Paloznakon) Királyrétnek hívott. Voltak még ott törpe íriszek is. És csodaszépek voltak mind! Olyan elvarázsolt mesebeli rét volt a sok apró színes virággal.
Veszprém
#1 888
Hari írta #1 887

Ez is: http://harmat.atw.hu/munster/imagepages/image12.html

Pont ma vettem észre, hogy ez a cserje már nálunk is nyílik egyik parkban.
Párom szüleinél (most jöttünk tõlük) meg a krókuszok...
Becsehely
#1 886
b.hópihe írta #1 884

Nekem is van, de azt nagyon féltem, az volt az elsõ amit elraktam az összel biztonságba. Viszont a leandereket valóban kint lehetett volna hagyni. A citrom amúgy mennyit bír fagyilag? A kákikat ellehetne már ültetni!

A citrom ezekben a -6-8 fokokban amik voltak már el kellett volna hogy fagyjon,gondolom az mentette meg hogy tetö alatt van,a fütött-fütetlen faltól messze,de felülröl védve van!
Érdekes dolgok ezek a fagytürések,egyszer elméxem a virágzó cseresznyére -5-6 fokos fagy jött,és nem lett semmi baja!
A kákit el lehetne ültetni most is,de majd tavasszal nevet
#1 884
Floo írta #1 883

Nekem a citromfa van még mindig kint,1-2 levele van megbarnulva,de a 85 %-a ép és egészséges :)

Nekem is van, de azt nagyon féltem, az volt az elsõ amit elraktam az összel biztonságba. Viszont a leandereket valóban kint lehetett volna hagyni. A citrom amúgy mennyit bír fagyilag? A kákikat ellehetne már ültetni!
Becsehely
#1 883
b.hópihe írta #1 881

Úgy látom, hogy a feleslegesen kiszedett teleltetni való növényeket újra kirakhatom. Valaki említette,hogy van kinti petúniája, nekem is van, ami már elkezdett hajtani és nem tudott megfagyni ezidáig.

Nekem a citromfa van még mindig kint,1-2 levele van megbarnulva,de a 85 %-a ép és egészséges nevet
#1 881
Úgy látom, hogy a feleslegesen kiszedett teleltetni való növényeket újra kirakhatom. Valaki említette,hogy van kinti petúniája, nekem is van, ami már elkezdett hajtani és nem tudott megfagyni ezidáig.
Gyõr
#1 879
LAM írta #1 864

1998 májusában voltam egy terepgyak keretén belül a Mohoson.A dagadóláp szempontjából akkor remek vízviszonyok voltak, fektetett pallókon tudtunk csak a belsõ részeken közlekedni. Nagy élmény volt.Azóta nem jutottam el…

Annyit tudok a siroki Nyírjes-tóról, hogy nagymértékben elgyomosodott, különösen az ölelõ pufferzónában embermagasságú mocsári gyomok uralkodnak. A belseje még õrzi a glaciális reliktumok némelyikét. Én a környéken 2005-ben jártam utoljára, a legfeltûnõbb a csicsókának, mint özönnövénynek az inváziója volt.
Utolsó kérdésedre a válasz? Pár sorban nehéz lenne.. Ha a klímazonálisan erdõspuszta-tájnak számító (lényegében erdõtlen) Duna-Tisza közi, nyírségi, kisalföldi homokvidékeken végzett mesterséges akácosítást, fenyvesítést figyelmen kívül hagyjuk (amely az erdészek legfõbb "mûve"), akkor is kellõen nagy a téma.. Utána lehetne nézni, mennyi lomberdei, löszpusztai, ligeterdei faj eltûnése írható az erõszakos fafajcserék számlájára, pontos adatot nem tudok. Inkább az hangsúlyozandó, hogy a természetes fajösszetételû és koreloszlású erdõk (õserdõk) állományai mennyire lecsökkentek. Alig találni ma már ilyent. "Természetszerû" erdõink vannak ugyan, és ezeknek az aljnövényzete, szegélye (ami az eltûnt, megritkult fajok fõ lelõhelyei voltak) kellõ szélességû védõzóna esetén nagyban hasonlítanak is az eredeti állapotra. De nem ugyanaz.
Becsehely
#1 877
borka írta #1 874

A Magyar Természettudományi Múzeumban jelenleg két természetfotó-kiállítás is látható: Az év természetfotósa, 2005 A világ legjobb természetfotói (Január 31-tõl április 2-ig) Az év természetfotósa, 2005…

Link
Én ezekkel indulok a kiállitáson,elemzõk szerint esélyes vagyok nevetnevet
#1 875
nola írta #1 873

A lakótelep mellett van egy kavicsbányató. http://href.hu/x/29ku De ide nem is linkeltem be, tõlem kérded biztosan?:) http://img2.tar.hu/nola/img/27143488.jpg#3

Tudom hogy nem linkeltél, csak úgy meglátogattam a képtáradat, gyönyörû képek!
#1 874
Noli írta #1 842

Én ezért várom a nyugdíjat... (még 22 hosszú év...) Ha nem is a világot járnám be, de a környéket mindenképp. Ám a csomó pénz ide is jöhetne, hogy vegyek még obikat a gépemhez. Annyit gondolkodtam azon, hogy pl. a Máté…

A Magyar Természettudományi Múzeumban jelenleg két természetfotó-kiállítás is látható:

Az év természetfotósa, 2005
A világ legjobb természetfotói
(Január 31-tõl április 2-ig)

Az év természetfotósa, 2005 szatellitkiállítása:
Máté Bence és Novák László, a 2005-ös év magyar nyerteseinek fotókiállítása
(Január 31-tõl március 11-ig)

Kapcsolódó cikk: Link