Bioszféra

Annyit tudok a siroki Nyírjes-tóról, hogy nagymértékben elgyomosodott, különösen az ölelõ pufferzónában embermagasságú mocsári gyomok uralkodnak. A belseje még õrzi a glaciális reliktumok némelyikét. Én a környéken 2005-ben jártam utoljára, a legfeltûnõbb a csicsókának, mint özönnövénynek az inváziója volt.
Utolsó kérdésedre a válasz? Pár sorban nehéz lenne.. Ha a klímazonálisan erdõspuszta-tájnak számító (lényegében erdõtlen) Duna-Tisza közi, nyírségi, kisalföldi homokvidékeken végzett mesterséges akácosítást, fenyvesítést figyelmen kívül hagyjuk (amely az erdészek legfõbb "mûve"), akkor is kellõen nagy a téma.. Utána lehetne nézni, mennyi lomberdei, löszpusztai, ligeterdei faj eltûnése írható az erõszakos fafajcserék számlájára, pontos adatot nem tudok. Inkább az hangsúlyozandó, hogy a természetes fajösszetételû és koreloszlású erdõk (õserdõk) állományai mennyire lecsökkentek. Alig találni ma már ilyent. "Természetszerû" erdõink vannak ugyan, és ezeknek az aljnövényzete, szegélye (ami az eltûnt, megritkult fajok fõ lelõhelyei voltak) kellõ szélességû védõzóna esetén nagyban hasonlítanak is az eredeti állapotra. De nem ugyanaz.