Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
A bükki farkassal már találkoztam szemtõl-szemben pár éve, valószínû egy kölyökkel, mert nem volt túl nagy méretû, és alig-alig félt tõlem, csak elsompolygott közeledtemre.
A bükki farkassal már találkoztam szemtõl-szemben pár éve, valószínû egy kölyökkel, mert nem volt túl nagy méretû, és alig-alig félt tõlem, csak elsompolygott közeledtemre.
Én úgy tudom LAM-éktól, hogy jelen vannak. De majd õk mindjárt elõrukkolnak egy százsoros friss beszámolóval abban biztos vagyok, mert õk biztos, hogy a legfrissebb infóval rendelkeznek. A farkasok is a Bükkben (pár…
Én úgy tudom LAM-éktól, hogy jelen vannak. De majd õk mindjárt elõrukkolnak egy százsoros friss beszámolóval abban biztos vagyok, mert õk biztos, hogy a legfrissebb infóval rendelkeznek.
A farkasok is a Bükkben (pár család), fõleg a Bükk nyugati részén (Leány-völgy, stb. és feljárnak a Fennsíkra vadászni, néha jól megfutamítják a "patásokat" és akár százával lemenekülnek a völgyekbe szinte kiürítve a Fennsíkot.
De talán a Bükkben is van hiúz, meg a Zemplénben. Jósvafõ mellett a Szelece-völgy környékén is "rendszeres" a farkas észlelés.
Szívesen! :) Tavaly jelentettem meg az Erdészeti Lapokban a recenzióját, innen ismertem én is. ;) Nem régen Kiskunmajsa térségében bejártuk a május 6-i szupercella vonulásának útvonalán keletkezett - néhol a decemberi…
Szívesen!Tavaly jelentettem meg az Erdészeti Lapokban a recenzióját, innen ismertem én is.
![]()
Nem régen Kiskunmajsa térségében bejártuk a május 6-i szupercella vonulásának útvonalán keletkezett - néhol a decemberi középhegységi jégkárok mértékét idézõ - erdõ- és viharkárokat.
Néhány fénykép a terebejárásról:
Link
Elsõsorban az alföldi szürke nyárasokat döntötte ki gyökértányérostul, sok hektár kiterjedésben. A nagyobb lombfelülettel rendelkezõ, értékesebb, jobb minõségû, 30 éves állományok mind fekszenek a térségében. A kevésbé jobb termõhelyen, fiatalabb (20-25 éves) nyárasokat inkább összetörte az SC. A nyárasokon belül az elegyes akácfoltok (fotón is szerepel) mind lábon maradtak, regenerálódni tudnak majd. A nemes nyárasokban egy-egy szórványos dõlésen,némi törésen kívül sokkal kevesebb a kár. Érdekes, hogy a szûkebb telepítés hálózatú ültetvényekben alig van kár. Illetve az alföldi fekete fenyvesek egyáltalán nem károsodtak, még csúcstörések sincsenek. Az erdei fenyõ állományokban kis mértékû dõlés károk keletkeztek. Kb. 1000-1500 hektár erdõterületet érint a széltörés. 300hektáron teljes erdõsítésre lesz szükség. 50.000 köbméter faanyag fekszik.
És ez egyetlen szupercella által okozott erdõkár!
Szívesen! :) Tavaly jelentettem meg az Erdészeti Lapokban a recenzióját, innen ismertem én is. ;) Nem régen Kiskunmajsa térségében bejártuk a május 6-i szupercella vonulásának útvonalán keletkezett - néhol a decemberi…
Szívesen!Tavaly jelentettem meg az Erdészeti Lapokban a recenzióját, innen ismertem én is.
![]()
Nem régen Kiskunmajsa térségében bejártuk a május 6-i szupercella vonulásának útvonalán keletkezett - néhol a decemberi középhegységi jégkárok mértékét idézõ - erdõ- és viharkárokat.
Néhány fénykép a terebejárásról:
Link
Elsõsorban az alföldi szürke nyárasokat döntötte ki gyökértányérostul, sok hektár kiterjedésben. A nagyobb lombfelülettel rendelkezõ, értékesebb, jobb minõségû, 30 éves állományok mind fekszenek a térségében. A kevésbé jobb termõhelyen, fiatalabb (20-25 éves) nyárasokat inkább összetörte az SC. A nyárasokon belül az elegyes akácfoltok (fotón is szerepel) mind lábon maradtak, regenerálódni tudnak majd. A nemes nyárasokban egy-egy szórványos dõlésen,némi törésen kívül sokkal kevesebb a kár. Érdekes, hogy a szûkebb telepítés hálózatú ültetvényekben alig van kár. Illetve az alföldi fekete fenyvesek egyáltalán nem károsodtak, még csúcstörések sincsenek. Az erdei fenyõ állományokban kis mértékû dõlés károk keletkeztek. Kb. 1000-1500 hektár erdõterületet érint a széltörés. 300hektáron teljes erdõsítésre lesz szükség. 50.000 köbméter faanyag fekszik.
És ez egyetlen szupercella által okozott erdõkár!
Értem, köszi a választ. Ez a szerzemény fantasztikus!! Ilyet kerestem egyszer, de akkor nem találtam semmit. Köszi a linket. :D
Értem, köszi a választ. Ez a szerzemény fantasztikus!! Ilyet kerestem egyszer, de akkor nem találtam semmit.
Köszi a linket.![]()
Az épület nagy hõtehetetlensége ismerõs probléma/áldás. Igazából azóta tudom jó határok között tartani a párát, mióta rendszeresen itt élünk és oda tudunk rá figyelni. Elõször elkövettük a hibát, hogy örültünk a korán…
Az épület nagy hõtehetetlensége ismerõs probléma/áldás. Igazából azóta tudom jó határok között tartani a párát, mióta rendszeresen itt élünk és oda tudunk rá figyelni. Elõször elkövettük a hibát, hogy örültünk a korán jött jó idõnek és a külsõ levegõvel engedtük felmelegíteni az épületet. Augusztusban már kigyöngyözött a pára a padlón és a következõ telet csak fûtés/szellõztetéssel töltöttük. Maradt az alapszabály, hogy az épület hõmérsékletét 20-22-fokra emelni, fûtéssel kell és nem a külsõ meleggel. A kismértékû állandó szellõzés mellett, nagyobb légcserét csak akkor használunk, mikor a külsõ hõmérséklet (és nedvesség) alacsonyabb a belsõnél. A hõtehetetlenség áldásos hatása éppen most fog következni, amikor kívül 35 fok tombol, bent éppen csak 22-23 fok 60% pára van, minden mesterséges klímaberendezés nélkül. A legmelegebb nyáron se ment fel azóta 25 fok fölé a belsõ hõmérséklet, de ehhez állandóan szabályozott szellõztetés kell. Kézzel vagy géppel. Cserébe a madárcsicser, fácánröpte, kis sólyom átvonulása, sokféle fészekrakó a kertedben mindennapos örömmé teszi a bioszféra életét. Na persze tavaly a róka is erre járt. Azóta idejében bezárom a tyúkokat.
Igazából 0-24, az év 365 napján, kivéve,ha téli félévben buli van, mert akkor fûtünk. Az esõ nem tud beverni, csak a pince+ a hátsó fel úgy 60 centi mélyen föld alatt van. Emiatt könnyen nedvesedik, a szellõztetéssel…
Igazából 0-24, az év 365 napján, kivéve,ha téli félévben buli van, mert akkor fûtünk.
Az esõ nem tud beverni, csak a pince+ a hátsó fel úgy 60 centi mélyen föld alatt van. Emiatt könnyen nedvesedik, a szellõztetéssel eltûnt a penész, vizesedés (fõleg télen) ablak környékén, szószerint csöpögni szokott a víz.
Szóval nyáron nem vizesedik, ha nem esik éjjel nappal.Fõként téli probléma miatt kell.
"Sajnos a téli vizesedés miatt...nyitva" Pontosítsál légyszí. Mikor tartod nyitva, hogy ne legyen vizes/párás? Mellesleg nálunk amíg nem volt nyílászáró, egy denevér volt a vendégünk :)
"Sajnos a téli vizesedés miatt...nyitva"
Pontosítsál légyszí. Mikor tartod nyitva, hogy ne legyen vizes/párás?
Mellesleg nálunk amíg nem volt nyílászáró, egy denevér volt a vendégünk![]()
Érdekesség/kérdés: A tanyában egy ideje észrevettük, hogy az függönykarnisokon több helyütt is fészeképítési kísérletek folynak. Az egyik ablaknál csomó fûkaszalék van elhagyva. Madárra tippeltünk, de még nem bukott le,…
Érdekesség/kérdés:
A tanyában egy ideje észrevettük, hogy az függönykarnisokon több helyütt is fészeképítési kísérletek folynak. Az egyik ablaknál csomó fûkaszalék van elhagyva. Madárra tippeltünk, de még nem bukott le, mivel tojás nem volt a fészekben ezért eltakarítottuk.
Elképzelhetõ, hogy egy madárnak megtetszett a védett házbelsõ?
Sajnos a téli vizesedés miatt muszály nyitvatartani az ablakokat,és a szúnyogháló elég defektes.![]()
Akela hova tûnt? :(
Akela hova tûnt?![]()
Minél több a kezeletlen gyep, rét, mezõ, annál jobban terjedhet. Az okszerû gépi, kézi kaszálás vagy a legeltetés, állattartás lezárná a pályafutását a tarackos sarjtelepeivel együtt.A kóspallagi házam mögötti…
Minél több a kezeletlen gyep, rét, mezõ, annál jobban terjedhet. Az okszerû gépi, kézi kaszálás vagy a legeltetés, állattartás lezárná a pályafutását a tarackos sarjtelepeivel együtt.A kóspallagi házam mögötti Mocsár-dombon is hullámzott rendesen még néhány éve, mert ugaron hagyták a cserfás legelõt. Most újra kolomp szól, szarvasmarhák bõgnek, a Solidago meg sehol.
Bár lehet,hogy ennél bonyolultabb ennek az inváziós populáció-dinanmikája. Jaurinum kolléga a régi szép idõkbõl, biztosan szakszerûbben mesélne errõl....fõleg, mint az Inváziós növények Magyarországon kötet egyik szerzõje.
Link
A magas aranyvesszõ inkább dunántúli elõfordulású, a kanadai pedig északi-középhegységi.A Vértesben is szerintem tömegesebben ez utóbbi van. Nagyobb véghasznált területeken láttam én is tömegesen a vágásterületen, de ha sikeres a felújítás, néhány év és a fiatalos leárnyalja.Vége a dalnak.
Minél több a kezeletlen gyep, rét, mezõ, annál jobban terjedhet. Az okszerû gépi, kézi kaszálás vagy a legeltetés, állattartás lezárná a pályafutását a tarackos sarjtelepeivel együtt.A kóspallagi házam mögötti…
Minél több a kezeletlen gyep, rét, mezõ, annál jobban terjedhet. Az okszerû gépi, kézi kaszálás vagy a legeltetés, állattartás lezárná a pályafutását a tarackos sarjtelepeivel együtt.A kóspallagi házam mögötti Mocsár-dombon is hullámzott rendesen még néhány éve, mert ugaron hagyták a cserfás legelõt. Most újra kolomp szól, szarvasmarhák bõgnek, a Solidago meg sehol.
Bár lehet,hogy ennél bonyolultabb ennek az inváziós populáció-dinanmikája. Jaurinum kolléga a régi szép idõkbõl, biztosan szakszerûbben mesélne errõl....fõleg, mint az Inváziós növények Magyarországon kötet egyik szerzõje.
Link
A magas aranyvesszõ inkább dunántúli elõfordulású, a kanadai pedig északi-középhegységi.A Vértesben is szerintem tömegesebben ez utóbbi van. Nagyobb véghasznált területeken láttam én is tömegesen a vágásterületen, de ha sikeres a felújítás, néhány év és a fiatalos leárnyalja.Vége a dalnak.
És milyenek a kilátások a kanadai aranyvesszõvel szemben, mert én a kirándulásaim során rendre ledöbbenek a terjedésén. Nem tudom, jól írtam-e le a fajt, de biztos vagyok benne, hogy tudjátok mire gondolok. Vagy magas…
És milyenek a kilátások a kanadai aranyvesszõvel szemben, mert én a kirándulásaim során rendre ledöbbenek a terjedésén. Nem tudom, jól írtam-e le a fajt, de biztos vagyok benne, hogy tudjátok mire gondolok. Vagy magas aranyvesszõ?? Már most is jól lehetett látni pl. Vérteskozma fölött is a még virágfüzér nélküli növényt, hogy mindenhol jelen volt az elvileg -nekem legalább is - természetesnek tûnõ gyepben is. De szinte mindenhol ezt látom, völgyekben, akár fûzzel-égerrel tarkított középhegységi völgyekben is.
Apropó, Erd. Lapok..., mikor is? :) Kismaros - Nagymaros között, a közút mellett elképesztõ mèreteket ölt a bálványfa. Amennyire autóból megítélhetõ, már a János - hegyi részre be is tört, az pedig vasatagon a Börzsöny.…
Apropó, Erd. Lapok..., mikor is?![]()
Kismaros - Nagymaros között, a közút mellett elképesztõ mèreteket ölt a bálványfa. Amennyire autóból megítélhetõ, már a János - hegyi részre be is tört, az pedig vasatagon a Börzsöny. Pedig ott bolygatás nuku. Sõt, tudtommal a nagymarosi kollégák is szenvednek vele némely részeken.
Hohóóó!Kedves Tagtárs! :) Nem szélmalom-harc az, van rá jó módszer! Ld. KAEG-sek munkáját vagy alább! Erdészeti Lapok szakcikk is volt róla a kisalföldiek tollából! ;) Mondjuk az alapvetõen zárt középhegyvidéki…
Hohóóó!Kedves Tagtárs!![]()
Nem szélmalom-harc az, van rá jó módszer! Ld. KAEG-sek munkáját vagy alább!
Erdészeti Lapok szakcikk is volt róla a kisalföldiek tollából!
Mondjuk az alapvetõen zárt középhegyvidéki erdõállományaidban, a börzsönyi klímán, nem sok dolgod, bajod lesz vele, ha csak nem bolygattok meg túlságosan hegységperemi erdõterületeket, pl. nem kellõen vitális és megfelelõ egyedszám/hektár arányú természetes újulattal.Mert ahogy az akác, oda a bálványfa is betör!
Hát én nem tartanám nyitva az ablakokat, mert nem csak madár fog befészkelõdni, hanem mezei rágcsálók, egerek. Felszaladnak a falon akár 2 métert is. Nálam a kertre nézõ ablakon volt müa. háló, de egyszer az is át volt…
Hát én nem tartanám nyitva az ablakokat, mert nem csak madár fog befészkelõdni, hanem mezei rágcsálók, egerek. Felszaladnak a falon akár 2 métert is.
Nálam a kertre nézõ ablakon volt müa. háló, de egyszer az is át volt rágva az alsó lécezésen, nyáron. Talán a fém szúnyogháló, jól leszegecselve megvéd ettõl.
Hohóóó!Kedves Tagtárs! :) Nem szélmalom-harc az, van rá jó módszer! Ld. KAEG-sek munkáját vagy alább! Erdészeti Lapok szakcikk is volt róla a kisalföldiek tollából! ;) Mondjuk az alapvetõen zárt középhegyvidéki…
Hohóóó!Kedves Tagtárs!![]()
Nem szélmalom-harc az, van rá jó módszer! Ld. KAEG-sek munkáját vagy alább!
Erdészeti Lapok szakcikk is volt róla a kisalföldiek tollából!
Mondjuk az alapvetõen zárt középhegyvidéki erdõállományaidban, a börzsönyi klímán, nem sok dolgod, bajod lesz vele, ha csak nem bolygattok meg túlságosan hegységperemi erdõterületeket, pl. nem kellõen vitális és megfelelõ egyedszám/hektár arányú természetes újulattal.Mert ahogy az akác, oda a bálványfa is betör!
Érdekesség/kérdés: A tanyában egy ideje észrevettük, hogy az függönykarnisokon több helyütt is fészeképítési kísérletek folynak. Az egyik ablaknál csomó fûkaszalék van elhagyva. Madárra tippeltünk, de még nem bukott le,…
Érdekesség/kérdés:
A tanyában egy ideje észrevettük, hogy az függönykarnisokon több helyütt is fészeképítési kísérletek folynak. Az egyik ablaknál csomó fûkaszalék van elhagyva. Madárra tippeltünk, de még nem bukott le, mivel tojás nem volt a fészekben ezért eltakarítottuk.
Elképzelhetõ, hogy egy madárnak megtetszett a védett házbelsõ?
Sajnos a téli vizesedés miatt muszály nyitvatartani az ablakokat,és a szúnyogháló elég defektes.![]()
A bálványfa kiírtásáról egy szó jut eszembe: szélmalom-harc. Az akácnál is sokkal agresszívabb, semmirekellõ faj. Pfûû...
A bálványfa kiírtásáról egy szó jut eszembe: szélmalom-harc.
Az akácnál is sokkal agresszívabb, semmirekellõ faj. Pfûû...
A kivágása utáni átjárhatatlan gyökérsarj - bozótról: Mivel lehet megakadályozni? A fája "ehetõ"-e pl. a laskagomba, vagy a gévagomba számára (beoltás)? Azok esetleg meg tudnák emészteni a gyökérzetet is? Gyakran…
A kivágása utáni átjárhatatlan gyökérsarj - bozótról: Mivel lehet megakadályozni? A fája "ehetõ"-e pl. a laskagomba, vagy a gévagomba számára (beoltás)? Azok esetleg meg tudnák emészteni a gyökérzetet is? Gyakran találkozok városban magról kelt példányokkal, amiket ha egy-két éven belül gyökerestõl nem távolítanak el, kipusztíthatatlanná válnak. Esetleg a szíjácsba fúrt lyukakba töltött tömény fozáttal el lehet-e pusztítani?
A kivágása utáni átjárhatatlan gyökérsarj - bozótról: Mivel lehet megakadályozni? A fája "ehetõ"-e pl. a laskagomba, vagy a gévagomba számára (beoltás)? Azok esetleg meg tudnák emészteni a gyökérzetet is? Gyakran…
A kivágása utáni átjárhatatlan gyökérsarj - bozótról: Mivel lehet megakadályozni? A fája "ehetõ"-e pl. a laskagomba, vagy a gévagomba számára (beoltás)? Azok esetleg meg tudnák emészteni a gyökérzetet is? Gyakran találkozok városban magról kelt példányokkal, amiket ha egy-két éven belül gyökerestõl nem távolítanak el, kipusztíthatatlanná válnak. Esetleg a szíjácsba fúrt lyukakba töltött tömény fozáttal el lehet-e pusztítani?
A genetikai élettartama 130-150 év között mozog, kis hazánkban nagy átlagban 60-80 évig simán elél.Utána már gyorsan taplógombásodik. Gyors terjeszkedésû, gyors növekedésû pionírfajnál ez a normális. Szabad állásban…
A genetikai élettartama 130-150 év között mozog, kis hazánkban nagy átlagban 60-80 évig simán elél.Utána már gyorsan taplógombásodik. Gyors terjeszkedésû, gyors növekedésû pionírfajnál ez a normális.
Szabad állásban dekoratív, 25 méteres parkfává is megnõ. A fiatal egyedeknek a szivacsos bélszövet szerkezet miatt nagyobb szélben valóban könnyen törik - akár rommá is - a koronája, de dõlni keveset láttam. A hajtás- és törzssérüléseket iszonyat gyorsan regenerálja fokozott sarjadzással, igaz ebbõl könnyen dzsungelszerû sarjtelep is lehet, pl. tömeges hajtássérülések esetén.
Kiváló méhlegelõ, és különleges ízû, remek méze van!Mint szélsõséges termõhelyeket is meghódító pionír faj fantasztikus vitalitással rendelkezik. A gyökérzete(!) vizet és tápanyagokat tárol, innen ered a brutális sarjadzóképesség egyik motorja. A csírázásgátló méreganyagaival a gyökerén keresztül a környezetének a talaját is telíti. Ez gyakorlatilag egy komplex gyomirtó vegyület, ami ráadásul nehezen és hosszú idõ alatt bomlik le. Így nincs konkurenciája és mivel a levele, a kérge is mérgezõ, kis hazánkban nincs kártevõje sem.
Fény- és melegigényes faj, az árnyékolást és fiatal korában a fagyot is nehezen viseli, bár ha befásodott, akkor már nem árt neki a tartós zord hideg sem.
Balvanyfa: Agresszív gyomfa. Írtando szigorúan. Minden mást elnyom, egy év alatt 1-3 m is képes nõni, de hamar tönkremegy. Törik, kidõl egy nagyobb szélben. Magrol gyorsan szaporodik sajnos.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276842 - 2015-05-31 13:11:49)
Balvanyfa: Agresszív gyomfa. Írtando szigorúan. Minden mást elnyom, egy év alatt 1-3 m is képes nõni, de hamar tönkremegy. Törik, kidõl egy nagyobb szélben. Magrol gyorsan szaporodik sajnos.
Talán azért is kaphattak rá a gyümölcsökre mert innen nyernek egészséges vizet, illetve az "ember" elvette a korábbi élõhelyüket a gigantikus monokultúrás hülyeségével, illetve kevés a gyümölcsfa (helyette díszfák) így…
Talán azért is kaphattak rá a gyümölcsökre mert innen nyernek egészséges vizet, illetve az "ember" elvette a korábbi élõhelyüket a gigantikus monokultúrás hülyeségével, illetve kevés a gyümölcsfa (helyette díszfák) így koncentráltabban tûnik fel a "károkozás". Nálam is ette a rigó a gyík a szõlõt a háznál. No meg az élõ világ is állandóan változik.
Nem a legjobb kép, de aki ismeri az úgy is felismeri ennyibõl is. Milyen fa fajtáról van szó http://tinyurl.com/ozw5jm6 ?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276840 - 2015-05-31 12:46:35)
Nem a legjobb kép, de aki ismeri az úgy is felismeri ennyibõl is. Milyen fa fajtáról van szó Link ?
Kirepültek a cinkék nálunk, kialmoztam az odút, tele volt bogarakkal. Most szárad. Tudnátok tanáccsal segíteni, rakjam -e ki újra? Fognak benne másodszor költeni?
Kirepültek a cinkék nálunk, kialmoztam az odút, tele volt bogarakkal. Most szárad. Tudnátok tanáccsal segíteni, rakjam -e ki újra? Fognak benne másodszor költeni?
Kirepültek a cinkék nálunk, kialmoztam az odút, tele volt bogarakkal. Most szárad. Tudnátok tanáccsal segíteni, rakjam -e ki újra? Fognak benne másodszor költeni?
Kirepültek a cinkék nálunk, kialmoztam az odút, tele volt bogarakkal. Most szárad. Tudnátok tanáccsal segíteni, rakjam -e ki újra? Fognak benne másodszor költeni?
Az odúban gondolom seregély lehet.
Az odúban gondolom seregély lehet.
Az odúban gondolom seregély lehet.
Az odúban gondolom seregély lehet.
Nálunk a májusi cseresznyét eszik a rigók, verebek. De olyan szinten pofátlanok, hogy még mi az alsó ágakról szedjük, õk 1-2 méterrel feljebb nyugodtan lopkodnak. Bár hozzáteszem el is hordják etetni. Az udvarban van 1…
Nálunk a májusi cseresznyét eszik a rigók, verebek. De olyan szinten pofátlanok, hogy még mi az alsó ágakról szedjük, õk 1-2 méterrel feljebb nyugodtan lopkodnak.
Bár hozzáteszem el is hordják etetni. Az udvarban van 1 feketerigó fészek, 5 tojással. Az út mellett pedig fûzfa odúban már fiókák csivitelnek hangosan. Sajnos túl magasan van, de majd megpróbálom lefotózni valahogy.![]()
Talán azért is kaphattak rá a gyümölcsökre mert innen nyernek egészséges vizet, illetve az "ember" elvette a korábbi élõhelyüket a gigantikus monokultúrás hülyeségével, illetve kevés a gyümölcsfa (helyette díszfák) így…
Talán azért is kaphattak rá a gyümölcsökre mert innen nyernek egészséges vizet, illetve az "ember" elvette a korábbi élõhelyüket a gigantikus monokultúrás hülyeségével, illetve kevés a gyümölcsfa (helyette díszfák) így koncentráltabban tûnik fel a "károkozás". Nálam is ette a rigó a gyík a szõlõt a háznál. No meg az élõ világ is állandóan változik.
Nálam a rigók eszik az epret, néhányra Már rekeszeket raktam lefordítva.
Nálam a rigók eszik az epret, néhányra Már rekeszeket raktam lefordítva.
:) oké! Azt hiszem nálam meg háború lesz: tegnap volt egy hatalmas szem eprem, 90%-ig beérve, úgy terveztem ma leszedem és megeszem. Reggelre már csak a csonkja maradt meg, a büdös csigák leették. Pedig vagy 40-et…
oké!
Azt hiszem nálam meg háború lesz: tegnap volt egy hatalmas szem eprem, 90%-ig beérve, úgy terveztem ma leszedem és megeszem.
Reggelre már csak a csonkja maradt meg, a büdös csigák leették. Pedig vagy 40-et szedtem össze az este...
Mind két fajta van, 2-t ledugtam , majd jelzem a fejleményt.
Mind két fajta van, 2-t ledugtam , majd jelzem a fejleményt.
Azt írják, hogy ilyenkor zölddugványozással õsszel meg fással érdemes próbálkozni, de nekem tavaly is csak a fás/félfások gyökereztek meg. Próbáld ki mindkettõt. A földtípus: elvileg az áfonyának savanyú föld kell, de…
Azt írják, hogy ilyenkor zölddugványozással õsszel meg fással érdemes próbálkozni, de nekem tavaly is csak a fás/félfások gyökereztek meg.
Próbáld ki mindkettõt.
A földtípus: elvileg az áfonyának savanyú föld kell, de nekem tavaly a sima virágföldbe is meggyökeresedtek, idén viszont jó tõzegesbe tettem.
A gyökereztetõhormon mindenképp segít valamennyit, bár ha jól tudom, abból is van fásra és zöldhajtásra is külön.
Holnap próbálok rola szedni néhány agat még gyokerezteto hormonom is van.
Holnap próbálok rola szedni néhány agat még gyokerezteto hormonom is van.