Villámhír 14:04 Havazás Bajorországban

Bioszféra

Meteorológia és társtudományai 36 519 hozzászólás
#33 718
yakin írta #33 717

A bükki farkassal már találkoztam szemtõl-szemben pár éve, valószínû egy kölyökkel, mert nem volt túl nagy méretû, és alig-alig félt tõlem, csak elsompolygott közeledtemre.

Nagy szerencséd van, hogy találkoztál egy ritka (legalábbis Magyarországon) állattal. Remélem, egyre többen lesznek mind a hiúzok, mind a farkasok az erdõkben.
Miskolc
#33 717
bölke írta #33 716

Én úgy tudom LAM-éktól, hogy jelen vannak. De majd õk mindjárt elõrukkolnak egy százsoros friss beszámolóval abban biztos vagyok, mert õk biztos, hogy a legfrissebb infóval rendelkeznek. A farkasok is a Bükkben (pár…

A bükki farkassal már találkoztam szemtõl-szemben pár éve, valószínû egy kölyökkel, mert nem volt túl nagy méretû, és alig-alig félt tõlem, csak elsompolygott közeledtemre.
Velence
#33 716
Én úgy tudom LAM-éktól, hogy jelen vannak. De majd õk mindjárt elõrukkolnak egy százsoros friss beszámolóval abban biztos vagyok, mert õk biztos, hogy a legfrissebb infóval rendelkeznek.

A farkasok is a Bükkben (pár család), fõleg a Bükk nyugati részén (Leány-völgy, stb. és feljárnak a Fennsíkra vadászni, néha jól megfutamítják a "patásokat" és akár százával lemenekülnek a völgyekbe szinte kiürítve a Fennsíkot.

De talán a Bükkben is van hiúz, meg a Zemplénben. Jósvafõ mellett a Szelece-völgy környékén is "rendszeres" a farkas észlelés.
#33 715
Sziasztok!

Eléggé elhalkult ez a topic szomoru Arra lennék kíváncsi, hogy megvan e még az a híres- neves börzsönyi hiúz, mert én már régóta nem hallottam felõle szomoru Az elmúlt hónapokban kizárólag a medvérõl cikkeztek, de én arra vagyok kíváncsi, hogy vajon megvannak-e a hiúzok Magyarország határain belül, illetve van-e hír róluk?
Itt a Mátrába még csak álmodni se mernék arról, hogy esetleg megtelepedjen néhány egyed, pedig odáig vagyok a macskafélékért nevet Üdv.
Velence
#33 714
LAM írta #33 712

Szívesen! :) Tavaly jelentettem meg az Erdészeti Lapokban a recenzióját, innen ismertem én is. ;) Nem régen Kiskunmajsa térségében bejártuk a május 6-i szupercella vonulásának útvonalán keletkezett - néhol a decemberi…

Hú, mit mûvelt!
Én aznap késõ este jöttem Macedóniából, de már a határõrök mondták, hogy a vihar Mindszent térségében is lezúzott minden hasznonnövényt, ami létezik.
Errõl kisfilm: Link
Ha pár órával elõbb jövünk, talán még láttuk is volna az M5-ösrõl. Így viszont, hogy sötét volt már, semmit nem láttunk. Késõbb Szegedre menve, az autópályáról is jól látszottak a nyomok.
Kalocsát is érintette: Link
Link
#33 713
LAM írta #33 712

Szívesen! :) Tavaly jelentettem meg az Erdészeti Lapokban a recenzióját, innen ismertem én is. ;) Nem régen Kiskunmajsa térségében bejártuk a május 6-i szupercella vonulásának útvonalán keletkezett - néhol a decemberi…

Hát igen szomorító látványt láttam Majsa-Jásszentlászló út mentén is. A nagy szél nyomás ellen nem tudtak a terebélyes lombú fák megmaradni, amik többnyire 10-30 évesek voltak.
#33 712
bölke írta #33 704

Értem, köszi a választ. Ez a szerzemény fantasztikus!! Ilyet kerestem egyszer, de akkor nem találtam semmit. Köszi a linket. :D

Szívesen! nevet Tavaly jelentettem meg az Erdészeti Lapokban a recenzióját, innen ismertem én is. kacsint

Nem régen Kiskunmajsa térségében bejártuk a május 6-i szupercella vonulásának útvonalán keletkezett - néhol a decemberi középhegységi jégkárok mértékét idézõ - erdõ- és viharkárokat.
Néhány fénykép a terebejárásról:
Link

Elsõsorban az alföldi szürke nyárasokat döntötte ki gyökértányérostul, sok hektár kiterjedésben. A nagyobb lombfelülettel rendelkezõ, értékesebb, jobb minõségû, 30 éves állományok mind fekszenek a térségében. A kevésbé jobb termõhelyen, fiatalabb (20-25 éves) nyárasokat inkább összetörte az SC. A nyárasokon belül az elegyes akácfoltok (fotón is szerepel) mind lábon maradtak, regenerálódni tudnak majd. A nemes nyárasokban egy-egy szórványos dõlésen,némi törésen kívül sokkal kevesebb a kár. Érdekes, hogy a szûkebb telepítés hálózatú ültetvényekben alig van kár. Illetve az alföldi fekete fenyvesek egyáltalán nem károsodtak, még csúcstörések sincsenek. Az erdei fenyõ állományokban kis mértékû dõlés károk keletkeztek. Kb. 1000-1500 hektár erdõterületet érint a széltörés. 300hektáron teljes erdõsítésre lesz szükség. 50.000 köbméter faanyag fekszik.
És ez egyetlen szupercella által okozott erdõkár!
#33 711
Gordonka írta #33 710

Az épület nagy hõtehetetlensége ismerõs probléma/áldás. Igazából azóta tudom jó határok között tartani a párát, mióta rendszeresen itt élünk és oda tudunk rá figyelni. Elõször elkövettük a hibát, hogy örültünk a korán…

Körülbelül 60 centis vályog falak vannak a tanyánkon, ismerõs az érzés amikor kinn 30++ benn 20-23 vidám Isteni tud lenni. Bezzeg itthon, 3. emelet.. beteg

Az tök jó,ha gazdag a bioszféra, nálunk is sok madár fészkel az udvarban, mókus lakik a fenyõfán (legalább is szerintem azon. vidám )
#33 710
horitazi írta #33 709

Igazából 0-24, az év 365 napján, kivéve,ha téli félévben buli van, mert akkor fûtünk. Az esõ nem tud beverni, csak a pince+ a hátsó fel úgy 60 centi mélyen föld alatt van. Emiatt könnyen nedvesedik, a szellõztetéssel…

Az épület nagy hõtehetetlensége ismerõs probléma/áldás. Igazából azóta tudom jó határok között tartani a párát, mióta rendszeresen itt élünk és oda tudunk rá figyelni. Elõször elkövettük a hibát, hogy örültünk a korán jött jó idõnek és a külsõ levegõvel engedtük felmelegíteni az épületet. Augusztusban már kigyöngyözött a pára a padlón és a következõ telet csak fûtés/szellõztetéssel töltöttük. Maradt az alapszabály, hogy az épület hõmérsékletét 20-22-fokra emelni, fûtéssel kell és nem a külsõ meleggel. A kismértékû állandó szellõzés mellett, nagyobb légcserét csak akkor használunk, mikor a külsõ hõmérséklet (és nedvesség) alacsonyabb a belsõnél. A hõtehetetlenség áldásos hatása éppen most fog következni, amikor kívül 35 fok tombol, bent éppen csak 22-23 fok 60% pára van, minden mesterséges klímaberendezés nélkül. A legmelegebb nyáron se ment fel azóta 25 fok fölé a belsõ hõmérséklet, de ehhez állandóan szabályozott szellõztetés kell. Kézzel vagy géppel. Cserébe a madárcsicser, fácánröpte, kis sólyom átvonulása, sokféle fészekrakó a kertedben mindennapos örömmé teszi a bioszféra életét. Na persze tavaly a róka is erre járt. Azóta idejében bezárom a tyúkokat.
#33 709
Gordonka írta #33 708

"Sajnos a téli vizesedés miatt...nyitva" Pontosítsál légyszí. Mikor tartod nyitva, hogy ne legyen vizes/párás? Mellesleg nálunk amíg nem volt nyílászáró, egy denevér volt a vendégünk :)

Igazából 0-24, az év 365 napján, kivéve,ha téli félévben buli van, mert akkor fûtünk.
Az esõ nem tud beverni, csak a pince+ a hátsó fel úgy 60 centi mélyen föld alatt van. Emiatt könnyen nedvesedik, a szellõztetéssel eltûnt a penész, vizesedés (fõleg télen) ablak környékén, szószerint csöpögni szokott a víz.
Szóval nyáron nem vizesedik, ha nem esik éjjel nappal. vidám Fõként téli probléma miatt kell.
#33 708
horitazi írta #33 697

Érdekesség/kérdés: A tanyában egy ideje észrevettük, hogy az függönykarnisokon több helyütt is fészeképítési kísérletek folynak. Az egyik ablaknál csomó fûkaszalék van elhagyva. Madárra tippeltünk, de még nem bukott le,…

"Sajnos a téli vizesedés miatt...nyitva"

Pontosítsál légyszí. Mikor tartod nyitva, hogy ne legyen vizes/párás?
Mellesleg nálunk amíg nem volt nyílászáró, egy denevér volt a vendégünk nevet
#33 705
LAM írta #33 703

Minél több a kezeletlen gyep, rét, mezõ, annál jobban terjedhet. Az okszerû gépi, kézi kaszálás vagy a legeltetés, állattartás lezárná a pályafutását a tarackos sarjtelepeivel együtt.A kóspallagi házam mögötti…

Én is köszönöm a pdf-es könyvet, nagyon érdekes. Gyermekkorom vad növényeit látom újra. vidám
Velence
#33 704
LAM írta #33 703

Minél több a kezeletlen gyep, rét, mezõ, annál jobban terjedhet. Az okszerû gépi, kézi kaszálás vagy a legeltetés, állattartás lezárná a pályafutását a tarackos sarjtelepeivel együtt.A kóspallagi házam mögötti…

Értem, köszi a választ. Ez a szerzemény fantasztikus!! Ilyet kerestem egyszer, de akkor nem találtam semmit.
Köszi a linket. vidám
#33 703
bölke írta #33 701

És milyenek a kilátások a kanadai aranyvesszõvel szemben, mert én a kirándulásaim során rendre ledöbbenek a terjedésén. Nem tudom, jól írtam-e le a fajt, de biztos vagyok benne, hogy tudjátok mire gondolok. Vagy magas…

Minél több a kezeletlen gyep, rét, mezõ, annál jobban terjedhet. Az okszerû gépi, kézi kaszálás vagy a legeltetés, állattartás lezárná a pályafutását a tarackos sarjtelepeivel együtt.A kóspallagi házam mögötti Mocsár-dombon is hullámzott rendesen még néhány éve, mert ugaron hagyták a cserfás legelõt. Most újra kolomp szól, szarvasmarhák bõgnek, a Solidago meg sehol.
Bár lehet,hogy ennél bonyolultabb ennek az inváziós populáció-dinanmikája. Jaurinum kolléga a régi szép idõkbõl, biztosan szakszerûbben mesélne errõl.. szegyenlos ..fõleg, mint az Inváziós növények Magyarországon kötet egyik szerzõje.
Link
A magas aranyvesszõ inkább dunántúli elõfordulású, a kanadai pedig északi-középhegységi.A Vértesben is szerintem tömegesebben ez utóbbi van. Nagyobb véghasznált területeken láttam én is tömegesen a vágásterületen, de ha sikeres a felújítás, néhány év és a fiatalos leárnyalja.Vége a dalnak.
#33 702
myloh írta #33 699

Apropó, Erd. Lapok..., mikor is? :) Kismaros - Nagymaros között, a közút mellett elképesztõ mèreteket ölt a bálványfa. Amennyire autóból megítélhetõ, már a János - hegyi részre be is tört, az pedig vasatagon a Börzsöny.…

Tudom, látom, nap mint nap.És szerte az országban.A közút mellett persze,hogy elõretör, klassz kis vonalas ökofolyósó számára, fõleg, hogy az utak mellett kvázi a Közút még örül is neki, hogy ingyenes zaj- és porfogóként funkcionál.Vagyis nem fogja irtani,ha csak nem lóg be a szelvénybe.
A János-hegy bár valóban Börzsöny, de az egy zártkertes, beépített terület, utakkal,ingatlanokkal mozaikolt üdülõrész. Ahogy Kismaros és Nagymaros között végig az egykori erdõfoltok, kezelt rétek, gyümölcsösök helyén. Nem csoda, ha betör. De az nem zárt erdõ. A hegység peremeken, ahol pl. kifutó patakvölgy, horhos, valamilyen út vagy vonalas infrastruktúra (pl. villanypászta) halad a zárt erdõ felé, ott agresszívan be fog jönni. A KEFAG-os módszer éppen arra is jó, hogy erre pontot lehessen tenni.
És ha ebben a peremi "veszélyzónában" a záródásba jobban belenyúlunk és nagyobb lesz a kelleténél a felnyílás, máris adott a lehetõség. Nyilván a Magas-Börzsönyben ettõl nem kell tartani.
Velence
#33 701
LAM írta #33 696

Hohóóó!Kedves Tagtárs! :) Nem szélmalom-harc az, van rá jó módszer! Ld. KAEG-sek munkáját vagy alább! Erdészeti Lapok szakcikk is volt róla a kisalföldiek tollából! ;) Mondjuk az alapvetõen zárt középhegyvidéki…

És milyenek a kilátások a kanadai aranyvesszõvel szemben, mert én a kirándulásaim során rendre ledöbbenek a terjedésén. Nem tudom, jól írtam-e le a fajt, de biztos vagyok benne, hogy tudjátok mire gondolok. Vagy magas aranyvesszõ?? Már most is jól lehetett látni pl. Vérteskozma fölött is a még virágfüzér nélküli növényt, hogy mindenhol jelen volt az elvileg -nekem legalább is - természetesnek tûnõ gyepben is. De szinte mindenhol ezt látom, völgyekben, akár fûzzel-égerrel tarkított középhegységi völgyekben is.
#33 700
Kaszabubu írta #33 698

Hát én nem tartanám nyitva az ablakokat, mert nem csak madár fog befészkelõdni, hanem mezei rágcsálók, egerek. Felszaladnak a falon akár 2 métert is. Nálam a kertre nézõ ablakon volt müa. háló, de egyszer az is át volt…

Kis túlzással az jön be ami akar (padlásról egér eddig is bejárt/bejár).
Ez végülis csak egy tanya, télen van,hogy 1-1 hétig ki sem megyünk. Szellõztetni meg kell, különben bepenészesedik minden, ha csapadékos az idõ. kacsint
De szúnyogháló csere érik.Jogos.
Királyrét
#33 699
LAM írta #33 696

Hohóóó!Kedves Tagtárs! :) Nem szélmalom-harc az, van rá jó módszer! Ld. KAEG-sek munkáját vagy alább! Erdészeti Lapok szakcikk is volt róla a kisalföldiek tollából! ;) Mondjuk az alapvetõen zárt középhegyvidéki…

Apropó, Erd. Lapok..., mikor is? nevet
Kismaros - Nagymaros között, a közút mellett elképesztõ mèreteket ölt a bálványfa. Amennyire autóból megítélhetõ, már a János - hegyi részre be is tört, az pedig vasatagon a Börzsöny. Pedig ott bolygatás nuku. Sõt, tudtommal a nagymarosi kollégák is szenvednek vele némely részeken.
#33 698
horitazi írta #33 697

Érdekesség/kérdés: A tanyában egy ideje észrevettük, hogy az függönykarnisokon több helyütt is fészeképítési kísérletek folynak. Az egyik ablaknál csomó fûkaszalék van elhagyva. Madárra tippeltünk, de még nem bukott le,…

Hát én nem tartanám nyitva az ablakokat, mert nem csak madár fog befészkelõdni, hanem mezei rágcsálók, egerek. Felszaladnak a falon akár 2 métert is.
Nálam a kertre nézõ ablakon volt müa. háló, de egyszer az is át volt rágva az alsó lécezésen, nyáron. Talán a fém szúnyogháló, jól leszegecselve megvéd ettõl.
#33 697
Érdekesség/kérdés:

A tanyában egy ideje észrevettük, hogy az függönykarnisokon több helyütt is fészeképítési kísérletek folynak. Az egyik ablaknál csomó fûkaszalék van elhagyva. Madárra tippeltünk, de még nem bukott le, mivel tojás nem volt a fészekben ezért eltakarítottuk.
Elképzelhetõ, hogy egy madárnak megtetszett a védett házbelsõ? vidám

Sajnos a téli vizesedés miatt muszály nyitvatartani az ablakokat,és a szúnyogháló elég defektes. laza
#33 696
myloh írta #33 694

A bálványfa kiírtásáról egy szó jut eszembe: szélmalom-harc. Az akácnál is sokkal agresszívabb, semmirekellõ faj. Pfûû...

Hohóóó!Kedves Tagtárs! nevet
Nem szélmalom-harc az, van rá jó módszer! Ld. KAEG-sek munkáját vagy alább!
Erdészeti Lapok szakcikk is volt róla a kisalföldiek tollából! kacsint
Mondjuk az alapvetõen zárt középhegyvidéki erdõállományaidban, a börzsönyi klímán, nem sok dolgod, bajod lesz vele, ha csak nem bolygattok meg túlságosan hegységperemi erdõterületeket, pl. nem kellõen vitális és megfelelõ egyedszám/hektár arányú természetes újulattal.Mert ahogy az akác, oda a bálványfa is betör!
#33 695
Lujó írta #33 693

A kivágása utáni átjárhatatlan gyökérsarj - bozótról: Mivel lehet megakadályozni? A fája "ehetõ"-e pl. a laskagomba, vagy a gévagomba számára (beoltás)? Azok esetleg meg tudnák emészteni a gyökérzetet is? Gyakran…

A gombás ráoltás a legjobb tudomásom szerint nem mûködik. A nyárfa tönköknél remekül funkcionál a gyorsabb lebomlás (pl. tönk) kataliziseként, de a bálványfa olyan gyilkos vegyülettekkel van átitatva,hogy lebontó gomba legyen a "tönkjén", amelyik elviseli. nevet
A szijácsfúrással már jó felé tapogatózol. Az I-es kategóriájú triklopil mindent visz, a bálványfát is, de azt mezei halandók nem érhetik el.A glifozát hatóanyagúak III-as kategóriás vegyszerek és megfelelõ használat mellett szinte 100%-os eredménnyel lehet alkalmazni õket.A kisalföldi erdészek erõsen fertõzött területeket tisztítottak meg a módszereikkel. Idõsebb egyedeket tömény vegyszerrel injektálták, míg a fiatal, még zöld kérgû hajtásokat, cserjéket leveles állapotban kenték. Ha kivágják, akkor a vágáslapot is érdemes lekenni.Utána többször vissza kell térni a területre és kíméletlenül ismételni a kezeléseket.Idõ, energia, kitartás, és nem kevés költség, de eredményesen lehet irtani.
Két év után 80%-osan fertõzött területekrõl 0%-ra csökkent a bálványfa jelenléte.
Királyrét
#33 694
Lujó írta #33 693

A kivágása utáni átjárhatatlan gyökérsarj - bozótról: Mivel lehet megakadályozni? A fája "ehetõ"-e pl. a laskagomba, vagy a gévagomba számára (beoltás)? Azok esetleg meg tudnák emészteni a gyökérzetet is? Gyakran…

A bálványfa kiírtásáról egy szó jut eszembe: szélmalom-harc.
Az akácnál is sokkal agresszívabb, semmirekellõ faj. Pfûû...
#33 693
LAM írta #33 692

A genetikai élettartama 130-150 év között mozog, kis hazánkban nagy átlagban 60-80 évig simán elél.Utána már gyorsan taplógombásodik. Gyors terjeszkedésû, gyors növekedésû pionírfajnál ez a normális. Szabad állásban…

A kivágása utáni átjárhatatlan gyökérsarj - bozótról: Mivel lehet megakadályozni? A fája "ehetõ"-e pl. a laskagomba, vagy a gévagomba számára (beoltás)? Azok esetleg meg tudnák emészteni a gyökérzetet is? Gyakran találkozok városban magról kelt példányokkal, amiket ha egy-két éven belül gyökerestõl nem távolítanak el, kipusztíthatatlanná válnak. Esetleg a szíjácsba fúrt lyukakba töltött tömény fozáttal el lehet-e pusztítani?
#33 692
Pilisszentkereszt írta #33 689

Balvanyfa: Agresszív gyomfa. Írtando szigorúan. Minden mást elnyom, egy év alatt 1-3 m is képes nõni, de hamar tönkremegy. Törik, kidõl egy nagyobb szélben. Magrol gyorsan szaporodik sajnos.

A genetikai élettartama 130-150 év között mozog, kis hazánkban nagy átlagban 60-80 évig simán elél.Utána már gyorsan taplógombásodik. Gyors terjeszkedésû, gyors növekedésû pionírfajnál ez a normális.
Szabad állásban dekoratív, 25 méteres parkfává is megnõ. A fiatal egyedeknek a szivacsos bélszövet szerkezet miatt nagyobb szélben valóban könnyen törik - akár rommá is - a koronája, de dõlni keveset láttam. A hajtás- és törzssérüléseket iszonyat gyorsan regenerálja fokozott sarjadzással, igaz ebbõl könnyen dzsungelszerû sarjtelep is lehet, pl. tömeges hajtássérülések esetén.
Kiváló méhlegelõ, és különleges ízû, remek méze van!Mint szélsõséges termõhelyeket is meghódító pionír faj fantasztikus vitalitással rendelkezik. A gyökérzete(!) vizet és tápanyagokat tárol, innen ered a brutális sarjadzóképesség egyik motorja. A csírázásgátló méreganyagaival a gyökerén keresztül a környezetének a talaját is telíti. Ez gyakorlatilag egy komplex gyomirtó vegyület, ami ráadásul nehezen és hosszú idõ alatt bomlik le. Így nincs konkurenciája és mivel a levele, a kérge is mérgezõ, kis hazánkban nincs kártevõje sem.
Fény- és melegigényes faj, az árnyékolást és fiatal korában a fagyot is nehezen viseli, bár ha befásodott, akkor már nem árt neki a tartós zord hideg sem.
Becsehely
#33 691
leganyi1 írta #33 677

Talán azért is kaphattak rá a gyümölcsökre mert innen nyernek egészséges vizet, illetve az "ember" elvette a korábbi élõhelyüket a gigantikus monokultúrás hülyeségével, illetve kevés a gyümölcsfa (helyette díszfák) így…

Múlt nyáron írtam Link
Ez az idén is így van, a cseresznyét félérettem lezabálták.
Ráadásul megtanulták, hogy nem kell az emberektõl tartani, légpuskával állva a fa alatt, madárijesztõ a fán, rádió felkötözve a fára maximum hangerõn szólva, döglött madár kikötözve, ragadozó madár hangutánzás CD-rõl, pillanatok alatt megszokják hogy a riasztó nem bántja õket, és tojnak rá.
Az a két rekordszáraz év egymás után ilyen hatással volt az élõvilágra.
#33 689
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276842 - 2015-05-31 13:11:49)

Balvanyfa: Agresszív gyomfa. Írtando szigorúan. Minden mást elnyom, egy év alatt 1-3 m is képes nõni, de hamar tönkremegy. Törik, kidõl egy nagyobb szélben. Magrol gyorsan szaporodik sajnos.
#33 688
neooen írta #33 687

Nem a legjobb kép, de aki ismeri az úgy is felismeri ennyibõl is. Milyen fa fajtáról van szó http://tinyurl.com/ozw5jm6 ?

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276841 - 2015-05-31 13:01:5laza

Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima)
Velence
#33 686
Komolyan mondom ezek az énekes rigók olyan mókásan dalolnak, hogy az fantasztikus. Mindig is csíptem õket, de mostanra fogott meg igazán. Úgy érzem,amikor esténként ügyködök a kertben, mintha kiröhögne, vagy kommentálná, mit csinálok, nagyon mókásak. Talán azért is feltûnõek ennyire, mert most arányában sokan vannak nálunk, kevesebb a fekete rigó, vörösbegy.
Ja, és teljesen ledöbbentem, a múlt héten kakukk repült tova a cseresznyefánkról.
Királyrét
#33 684
gulyasme írta #33 682

Kirepültek a cinkék nálunk, kialmoztam az odút, tele volt bogarakkal. Most szárad. Tudnátok tanáccsal segíteni, rakjam -e ki újra? Fognak benne másodszor költeni?

Egyes cinegepopulációknál nem ritka a másodköltés. Sõt, a gyakorlati tapasztalatom az - amit a Börzsönyre értek - , hogy az elmúlt években igen sûrûnek mondható a második alj mind a széncinege, mind a kék cinke esetében.
#33 680
horitazi írta #33 679

Nálunk a májusi cseresznyét eszik a rigók, verebek. De olyan szinten pofátlanok, hogy még mi az alsó ágakról szedjük, õk 1-2 méterrel feljebb nyugodtan lopkodnak. Bár hozzáteszem el is hordják etetni. Az udvarban van 1…

Az odúban gondolom seregély lehet.
#33 679
Nálunk a májusi cseresznyét eszik a rigók, verebek. De olyan szinten pofátlanok, hogy még mi az alsó ágakról szedjük, õk 1-2 méterrel feljebb nyugodtan lopkodnak.
Bár hozzáteszem el is hordják etetni. Az udvarban van 1 feketerigó fészek, 5 tojással. Az út mellett pedig fûzfa odúban már fiókák csivitelnek hangosan. Sajnos túl magasan van, de majd megpróbálom lefotózni valahogy. nevet
#33 678
leganyi1 írta #33 677

Talán azért is kaphattak rá a gyümölcsökre mert innen nyernek egészséges vizet, illetve az "ember" elvette a korábbi élõhelyüket a gigantikus monokultúrás hülyeségével, illetve kevés a gyümölcsfa (helyette díszfák) így…

Nálunk még a verebek is rászoktak a szõlõre egy száraz évben. Sajnos azóta sem felejtettek, minden évben tönkreteszik anyukámnál a szõlõt. 2011-ben széncinkét láttam szilvát csipegetni. Nagyon szomjas lehetett.
Eger
#33 677
Talán azért is kaphattak rá a gyümölcsökre mert innen nyernek egészséges vizet, illetve az "ember" elvette a korábbi élõhelyüket a gigantikus monokultúrás hülyeségével, illetve kevés a gyümölcsfa (helyette díszfák) így koncentráltabban tûnik fel a "károkozás". Nálam is ette a rigó a gyík a szõlõt a háznál. No meg az élõ világ is állandóan változik.
Pécs
#33 676
B.hópihe írta #33 674

Nálam a rigók eszik az epret, néhányra Már rekeszeket raktam lefordítva.

Tavaly nálam minden madár rászokott a gyümölcsre: egyik nap megyek haza, mondom miért mozog a szõlõlugas: megrázom: kirepült 4 galamb és 6 rigó.
A piros szõlõt mind megették, a fehér 80%-ban nem érett be, a káki jó részét is lezabálták. Idén ki kell valamit találnom, mert a bioszféra minden terményem felemészti nevet
#33 675
Errõl a lefordított rekeszrõl (pontosabban a továbbgondolásáról) eszembe jutott valami. Néhány hete az egyik vidéki bevásárlóközpontban jártam. Észrevettem, hogy az épület minden sarkára egy madarat utánzó bábú van kitéve. Ez eddig nem is meglepõ, mert láttam már ilyen megoldást néhány helyen, melyek a galambok távoltartását hivatott kieszközölni, de itt a fajválasztás volt az eredményt tekintve brilliáns. Se galamb, se galambszar... És mindössze pár darab dolmányos varjú utánzata kellett hozzá nevet
#33 674
Cauchy írta #33 672

:) oké! Azt hiszem nálam meg háború lesz: tegnap volt egy hatalmas szem eprem, 90%-ig beérve, úgy terveztem ma leszedem és megeszem. Reggelre már csak a csonkja maradt meg, a büdös csigák leették. Pedig vagy 40-et…

Nálam a rigók eszik az epret, néhányra Már rekeszeket raktam lefordítva.
#33 673
Az nem eggyel feljebb van, srácok? nevet kacsint

---------------
Köszönöm a válaszokat! Lett légyen az bármi, eléggé szét van rágva szinte minden. Bár a 400 m feletti jégkároknál tán még ez is jobb szomoru Jártunk olyan bükkösben, hogy azt hittem ez valami tornádó sújtotta vidék. És még nem is ott a legrosszabb a helyzet...
Pécs
#33 672
B.hópihe írta #33 671

Mind két fajta van, 2-t ledugtam , majd jelzem a fejleményt.

nevet oké!

Azt hiszem nálam meg háború lesz: tegnap volt egy hatalmas szem eprem, 90%-ig beérve, úgy terveztem ma leszedem és megeszem.
Reggelre már csak a csonkja maradt meg, a büdös csigák leették. Pedig vagy 40-et szedtem össze az este...
#33 671
Cauchy írta #33 670

Azt írják, hogy ilyenkor zölddugványozással õsszel meg fással érdemes próbálkozni, de nekem tavaly is csak a fás/félfások gyökereztek meg. Próbáld ki mindkettõt. A földtípus: elvileg az áfonyának savanyú föld kell, de…

Mind két fajta van, 2-t ledugtam , majd jelzem a fejleményt.
Pécs
#33 670
B.hópihe írta #33 669

Holnap próbálok rola szedni néhány agat még gyokerezteto hormonom is van.

Azt írják, hogy ilyenkor zölddugványozással õsszel meg fással érdemes próbálkozni, de nekem tavaly is csak a fás/félfások gyökereztek meg.

Próbáld ki mindkettõt.

A földtípus: elvileg az áfonyának savanyú föld kell, de nekem tavaly a sima virágföldbe is meggyökeresedtek, idén viszont jó tõzegesbe tettem.

A gyökereztetõhormon mindenképp segít valamennyit, bár ha jól tudom, abból is van fásra és zöldhajtásra is külön.