És milyenek a kilátások a kanadai aranyvesszõvel szemben, mert én a kirándulásaim során rendre ledöbbenek a terjedésén. Nem tudom, jól írtam-e le a fajt, de biztos vagyok benne, hogy tudjátok mire gondolok. Vagy magas…
És milyenek a kilátások a kanadai aranyvesszõvel szemben, mert én a kirándulásaim során rendre ledöbbenek a terjedésén. Nem tudom, jól írtam-e le a fajt, de biztos vagyok benne, hogy tudjátok mire gondolok. Vagy magas aranyvesszõ?? Már most is jól lehetett látni pl. Vérteskozma fölött is a még virágfüzér nélküli növényt, hogy mindenhol jelen volt az elvileg -nekem legalább is - természetesnek tûnõ gyepben is. De szinte mindenhol ezt látom, völgyekben, akár fûzzel-égerrel tarkított középhegységi völgyekben is.
Minél több a kezeletlen gyep, rét, mezõ, annál jobban terjedhet. Az okszerû gépi, kézi kaszálás vagy a legeltetés, állattartás lezárná a pályafutását a tarackos sarjtelepeivel együtt.A kóspallagi házam mögötti Mocsár-dombon is hullámzott rendesen még néhány éve, mert ugaron hagyták a cserfás legelõt. Most újra kolomp szól, szarvasmarhák bõgnek, a Solidago meg sehol.
Bár lehet,hogy ennél bonyolultabb ennek az inváziós populáció-dinanmikája. Jaurinum kolléga a régi szép idõkbõl, biztosan szakszerûbben mesélne errõl..
..fõleg, mint az Inváziós növények Magyarországon kötet egyik szerzõje.
LinkA magas aranyvesszõ inkább dunántúli elõfordulású, a kanadai pedig északi-középhegységi.A Vértesben is szerintem tömegesebben ez utóbbi van. Nagyobb véghasznált területeken láttam én is tömegesen a vágásterületen, de ha sikeres a felújítás, néhány év és a fiatalos leárnyalja.Vége a dalnak.
