Villámhír 15:56 Mediterrán ciklon érinti az országot délről

Bioszféra

Meteorológia és társtudományai 36 519 hozzászólás
B.hópihe
Sóskút
#33 669
Cauchy írta #33 668

A lényeg, hogy a földje mindig nedves legyen és ne érje a nap. Nem tudom mi lesz az 1 hónapja ledugott dugványaimmal, mert tegnap reggelre egy troll rigó kitúrta õket a cserépbõl :) Kettõnek már voltak 2-3 mm-es…

havazas Holnap próbálok rola szedni néhány agat még gyokerezteto hormonom is van.
Cauchy
Pécs
#33 668
B.hópihe írta #33 667

Ezt ki fogom próbálni, nekem egy nagy cserépben él már sok esztendeje, savanyú földbe. Maréknyi termést szokott hozni csak.

A lényeg, hogy a földje mindig nedves legyen és ne érje a nap. Nem tudom mi lesz az 1 hónapja ledugott dugványaimmal, mert tegnap reggelre egy troll rigó kitúrta õket a cserépbõl nevet
Kettõnek már voltak 2-3 mm-es gyökerei, most külön elültettem õket kisebb cserepekbe...

Most jöttem be a csigaszedésbõl, a mocskos spanyolcsigák a salátát a dáliákat és a petúniát kedvelik a leginkább
B.hópihe
Sóskút
#33 667
Cauchy írta #33 666

Tavaly vettem az egerági kertészetben, beültettem a nagy fenyõfám alá, ezért szépen fejlõdik. Az ültetés után letört róla egy vesszõ, azt - lesz-ami-lesz eldugtam cserépbe földbe és meggyökeresedett. Az eredeti töveken…

Ezt ki fogom próbálni, nekem egy nagy cserépben él már sok esztendeje, savanyú földbe. Maréknyi termést szokott hozni csak.
Cauchy
Pécs
#33 666
B.hópihe írta #33 664

Nekem is van áfonyám, jó , hogy mondod.

Tavaly vettem az egerági kertészetben, beültettem a nagy fenyõfám alá, ezért szépen fejlõdik. Az ültetés után letört róla egy vesszõ, azt - lesz-ami-lesz eldugtam cserépbe földbe és meggyökeresedett.
Az eredeti töveken már vannak kisáfonyák... nevet
Idén tovább próbálom szaporítani, remélem ezek is meggyökeresednek, most kifejezetten tõzeges fenyõháncsos földbe tettem õket.
LAM
Budapest XIII.
#33 665
myloh írta #33 655

Igazából csak tippem van az ok(ok)ra, mely egyrészt az elmúlt gyatra telek végett következhet be, másrészt biológiai síkon igazából törvényszerû, sõt kötelezõ egyes években a gradáció. Csak hát itt már a 3. szezonról…

Kb. tíz éves ciklusonként 2-3 évig(szezon) tart a gradációjuk, vagyis az idei tömegszaporodás a normális menet része. Ha jövõre, vagy két év múlva is ez lesz májusban, akkor gond van.
Ez a nekem néhol kissé késeinek és lassúnak tûnõ tölgyfakadás is a számlájukra írható vajon?(Rügykirágás)
Lymanthria?Elvileg tavaly összeomlott egy kezdõdõ országos gradációjuk a Bakonyban, Balaton-felvidéken. Van valami új bakteriális parazitájuk amit nagyon nem kedvelnek. Nem hiányoznak! Reméljük a fûrkészek is résen lesznek. kacsint

Nanó: Elvileg októberben rajzanak és szaporodnak. Bár az utóbbi években ez bõven novemberre, sõt december elejére is kitolódott. Sokat számít,hogy az õsz milyen. A rajzás utáni petelerakáskor kell a csapadék,a nedvesség, így a száraz, meleg õszt és a fagyos éjszakájú, hûvösebb nappalú,de száraz verziót sem kedvelik. De ez a párás,ködös, csapadékos, enyhe változat abszolút tökéletes. Hemzsegnek is a fénycsapdákban októberben, novemberben. Ld. annó Diósjenõn! nevet
Korábban az õsz eleji egy-két markánsabban fagyos éjszaka, vagy egy-egy korai téli öblítés alaposan takarított közöttük.
Cauchy
Pécs
#33 663
B.hópihe írta #33 662

Lehet az enyém sem gyökeresedett meg ,nem akarom kihúzni, hogy megnézzem, de szépen fejlõdnek.

Sajnos én jártam úgy, hogy földbe dugva fejlõdött, de gyökere nem volt. Ezért tértem át a vízben gyökereztetésre.
Futómuskátlit viszont sehogy se sikerült eddig.

Viszont áfonyát az már szaporítottam, sima félfás dugvánnyal földbe.
B.hópihe
Sóskút
#33 659
Cauchy írta #33 657

Akkor azt nem értem, hogy a simán földbe ledugott tövek miért gyökereznek.. Én arra gondolok, hogy mivel az üveg az ablakban volt az edény meg a földön, az üvegben leévõ víz jobban melegedett, és ez segítette elõ a…

Földbe dugva nem számít a fény az egy más állapot. A víz és a fény együtt kell. Nekem két hétig volt Üvegben még sem gyökeresedett meg, aztán földbe dugtam és pár nap múlva virágozni kezdett.
Kaszabubu
Kiskunmajsa
#33 658
Cauchy írta #33 657

Akkor azt nem értem, hogy a simán földbe ledugott tövek miért gyökereznek.. Én arra gondolok, hogy mivel az üveg az ablakban volt az edény meg a földön, az üvegben leévõ víz jobban melegedett, és ez segítette elõ a…

Fény meg a víz, +6-10 fok a kamrában. Ok!
A fémedényt felejsd el. laza
Cauchy
Pécs
#33 657
B.hópihe írta #33 656

Természetesen a fény is kell neki.

Akkor azt nem értem, hogy a simán földbe ledugott tövek miért gyökereznek.. Én arra gondolok, hogy mivel az üveg az ablakban volt az edény meg a földön, az üvegben leévõ víz jobban melegedett, és ez segítette elõ a gyökeresedést.
B.hópihe
Sóskút
#33 656
Cauchy írta #33 652

Kihasználva a kedvezõ idõjárást eltettem földbe pár meggyökeresedett muskátlit. Valakinek van valami ötlete erre a jelenségre: egyszerre eltettem egy csomó muskátlihajtást dunsztosüvegbe és egy fémedénybe: a dunsztosban…

Természetesen a fény is kell neki.
myloh
Királyrét
#33 655
Igazából csak tippem van az ok(ok)ra, mely egyrészt az elmúlt gyatra telek végett következhet be, másrészt biológiai síkon igazából törvényszerû, sõt kötelezõ egyes években a gradáció.
Csak hát itt már a 3. szezonról beszélhetünk.

Nano: Igen, araszolókkal van teli az erdõ most (esznek azok mindent, amit érnek. Láttam mogyorón, kecskefûzön, magas kõrisen és még sok egyéb fafajon, csak hogy néhányat említsek). Ami a nagyobb baj, hogy néhány napja egyre nagyobb mennyiségben látom a gyapjaspillét.
Na, majd ha figyelhetjük már a petecsomókat is a cserek és a tölgyek törzsén, akkor jön az igazi nemulass...
Nanovich*
Diósjenõ
#33 654
bölke írta #33 653

Én a Vértesben és a Bakonyban láttam fõleg a gyertyánokon (de a som, meg talán a kecskerágó is) igen jelentõs levélrágást. Valami van, az biztos. Meg tele lettem hernyóval, egy feszt ereszkedtek a magasból. Az mi lehet?…

Az rág bizony. Én nem vagyok nagy szakértõ, de szerintem legnagyobb tömegben a kis téliaraszolót láttam (Operopthera brumata). Vagy ha elpusztult, akkor esetleg tölgyiloncát (Totrix viridana). Annyi volt belõlük az erdészeti utakon, hogy a rezes futrinkák nem gyõztek velük szaladgálni hideg
bölke
Velence
#33 653
Nanovich* írta #33 651

Laci, Milán! Mi ez a sok lombkárosító Jenõ környékén?! (Vagyis nagyjából láttam, hogy valamiféle téliaraszoló) Gyakorlatilag egy ép tölgy levél nincs az egész környéken. De kapja az ívet a többi faj is. Ez mindig így…

Én a Vértesben és a Bakonyban láttam fõleg a gyertyánokon (de a som, meg talán a kecskerágó is) igen jelentõs levélrágást. Valami van, az biztos. Meg tele lettem hernyóval, egy feszt ereszkedtek a magasból. Az mi lehet? Az rág?
Cauchy
Pécs
#33 652
Kihasználva a kedvezõ idõjárást eltettem földbe pár meggyökeresedett muskátlit.

Valakinek van valami ötlete erre a jelenségre: egyszerre eltettem egy csomó muskátlihajtást dunsztosüvegbe és egy fémedénybe: a dunsztosban a tövek szinte mindegyike már kigyökeresedett, a fémedényben még egyik sem. Lehet köze hozzá, hogy az üvegben fény éri a víz alatti részeket is?
Nanovich*
Diósjenõ
#33 651
Laci, Milán! Mi ez a sok lombkárosító Jenõ környékén?! (Vagyis nagyjából láttam, hogy valamiféle téliaraszoló) Gyakorlatilag egy ép tölgy levél nincs az egész környéken. De kapja az ívet a többi faj is. Ez mindig így volt, csak a dendromániám növekedésével vettem csak észre, vagy ez a tömeges megjelenés új még itt is?
myloh
Királyrét
#33 650
kess írta #33 645

fekete gólya: http://gallery.site.hu/d/24761511-1/DSC_3021E.jpg és amibõl nincs hiány a hegyen; gyurgyalag: http://gallery.site.hu/d/24761495-1/DSC_3498E.jpg http://gallery.site.hu/d/24761499-1/DSC_3509E.jpg…

Kiváló fotó a fekete gólyáról, gyönyörû, fantasztikus, egyszerû, de dekoratív kedvencem.
Gratulálok!
gulyasme
Budapest XI.
#33 649
Áthelyezve innen: Kérdések és válaszok (#18408 - 2015-05-20 12:02:22)

Az országos áztató esõhöz (mondjátok ha nem jól tudom) nem csak kihullható csapadék és megfelelõ légkörzés, hanem megfelelõ mennyiségû kicsapódási részecske (precipitation core)is szükséges. ilyeneket szolgáltatnak a levegõben jelenlévõ mikro-részecskék, pl. spórák és baktériumok (jókat hallottam pl. a Pseudomonas syringae-ról)és a kénciklus révén följutó kénvegyületek.
Szeretném emlékezetetekbe idézni a dimetil-szulfoxid ciklus tevékenységét: a dimetil-szulfid (DMS) gáz sokban felelõs a helyi felhõképzõdésért, mert miután a szmog oxidáló vegyületeivel kölcsönhatásba lépett,közvetlen precipitation core - képzésre alkalmas. ezt a gázt algák termelik, tengerparti, illetve szikes, illetve édesvizekben; Halophyceae, és Chlorophyceae rendbéliek. ilyenekbõl ha jó a Medárd, minálunk is minden pocsolyában van. Ez a beérkezõ csapadék forgatásához is hozzájárulhat (- "és délután ha a felhõ meghízott, leesik...")- a többi csapadékos idõt fenntartó tényezõk mellett.
Ha a tengervízben sok szennyezõ anyag van (olajfoltok, gyógyszer, fertõtlenítõszer és vegyszer maradékok) akkor a tenger diverzitása károsodik, akkor az algák életkörülményei romlanak.
Ez azt jelenti, hogy az ökológiai szolgáltatás is romlani fog.
Szerintem a "felhõ van, esõ nincs, kosár jég esett, az is nagyszemû volt" jelenségekhez az algák kevesbedése, az élõ vizek vegyi terhelése is hozzájárul.
Én tehát Ü.D. tanácsaihoz szeretném hozzá tenni - és jó lenne, ha szívére venné mindenki:
-ne öntsük a lejárt gyógyszert a csatornába (meg a trágyát ki a földre, ha nem érett, pláne ha kezelt állományból származik...)
- minél kevesebb ún. fertõtlenítõ szappant használjunk (aki akarja, másutt megbeszélhetjük...)
- vigyük a használt sütõolajat a gyûjtõpontokra.
- támogassuk a zöld energiát, hogy ne kelljen fúrkálni a tengert... Békében, jó mérnökökkel, jól megy, sok is van alatta, de muszáj mind elõbányászni?

-és mindezt azért, hogy legyen egészséges ökológiai környezet, legyen precipitation core, és legyenek alacsonyan járó, árnyékot adó, áztató esõt hozó lusta felhõink, országosan...

Ahogy most a környéken (Eurázsia, Atlanti óceán) körülnézek, erre kisebb most minálunk az esély, mint 50 éve volt... olajkatasztrófák persze régen is voltak, nézne valaki egy idõsort?
Mostanában holnapután lesz a jó esõ, nyáron a jövõ héten lesz, ha sokat lõnek a szomszédban, talán a fél országra szóló összeáramlás is lehet, de országos... reméljük õsszel. Kívánom, hogy ne legyen igazam... szegyenlos zavarban
Nanovich*
Diósjenõ
#33 648
Lujó írta #33 647

Szarvas: Felénk a jégmadárból nincs hiány. Tegnap találkoztam egy búbos bankával is.

Sok ev utan a mult heten en is hallottam otthon a banka hangjat. nevet

Az egyik horgaszhelyemen meg szinte minden masodik alkalommal latok fekete golyat. Ez azert is erdekes, mert ez a horgaszhelyem van legkozelebb a varoshoz, de a telepuleseket allitolag Feketéék messze elkerulik. Noha lehet, hogy ez csak a feszkelesre vonatkozik.
Lujó
Békéscsaba
#33 647
kess írta #33 645

fekete gólya: http://gallery.site.hu/d/24761511-1/DSC_3021E.jpg és amibõl nincs hiány a hegyen; gyurgyalag: http://gallery.site.hu/d/24761495-1/DSC_3498E.jpg http://gallery.site.hu/d/24761499-1/DSC_3509E.jpg…

Szarvas: Felénk a jégmadárból nincs hiány. Tegnap találkoztam egy búbos bankával is.
Thermometer
Gönyû
#33 643
Idén eddig egyetlen nyavalyás gyapjas tintagombát találtam. Igaz, ilyenkor tavasszal még nem is keresem a gombát. Tény, hogy elõjöhet ez-az áprilisban, májusban,de errefelé nem gyakoriak a tavaszi gombák.
A medárdi esõk idején (ha lesznek) már érdemes lesz portyázni pl. a Bakony-vidéken.
csókirály
Miskolc
#33 642
gulyasme írta #33 641

Nem látom a fotón jól, de volt a gombának gallérja? -vagy a lemezek alatt kopasz volt a tönk?

Ha hiszed, ha nem, nem tudom. Ennyi kép készült, a gombákat megették anyósomék( még élnek, este beszéltem velük), több nincs. De ha megerõltetem az agyam akkor azt mondom, hogy nem volt gallérjuk.
gulyasme
Budapest XI.
#33 641
csókirály írta #33 635

Na, összeszedtem a gombákat, elvittem a gombavizsgálóba. A szaki ránézett és megkérdezte, hogy szilva fa vagy alma fa alatt szedtem-e. Mondtam , hogy szilva, erre mosolyogva közölte, hogy jó étvágyat a TÖVISALJA…

Nem látom a fotón jól, de volt a gombának gallérja? -vagy a lemezek alatt kopasz volt a tönk?
Rossmann
Mezõkövesd
#33 640
yakin írta #33 638

Tegnap találtam egy kevés májusi pereszkét, ez volt az év elsõ jelentõs (negyed szatyornyi...) fogása. Kucsmagomba a "tuti helyeimen" sem volt, így az idén valószínû már kimaradt :/

A tavalyi vargánya, egyéb erdei gomba, lilatönkû pereszke mirelitbõl gazdálkodok, a rókagomba természetesen már rég elfogyott. Van még 15 liternyi szárított vargányám, darálatlanul, de jól megtömködve az üvegek. Ez két - három szezont is kiad még... laza Érdemes bespajzolni a szárítmányból, utoljára 2010 - ben tudtam hasonló jelentõs szárítmány mennyiséget szedni, épphogy kitartott a közbeesõ évek kevesebb mennyisége mellett. A tavalyi pazar év volt, de ritka a a teljesen gombaszegény év. Szinte minden évben akad egy - egy rövid nyári gombás idõszak az erdõn, azt kell elcsípni, gyakran le is cseng néhány nap alatt. De ott van még utána a késõ õsz... laza
csókirály
Miskolc
#33 639
Rossmann írta #33 637

Csak nehogy valami gomba becsmérlésnek tûnjön: Tolnám az orcámba én is ha volna... Tövisalját. Nagy élmény a friss gomba tavasszal... De nincs, pedig van vagy két telep a szilvafáim alatt, az idén nem mutatkozott a…

Én azt a területet ahol elõjöttek a fû miatt locsoltam többször is, valszeg e miatt jelentek most meg.
yakin
Miskolc
#33 638
Rossmann írta #33 637

Csak nehogy valami gomba becsmérlésnek tûnjön: Tolnám az orcámba én is ha volna... Tövisalját. Nagy élmény a friss gomba tavasszal... De nincs, pedig van vagy két telep a szilvafáim alatt, az idén nem mutatkozott a…

Tegnap találtam egy kevés májusi pereszkét, ez volt az év elsõ jelentõs (negyed szatyornyi...) fogása. Kucsmagomba a "tuti helyeimen" sem volt, így az idén valószínû már kimaradt :/
Rossmann
Mezõkövesd
#33 637
csókirály írta #33 635

Na, összeszedtem a gombákat, elvittem a gombavizsgálóba. A szaki ránézett és megkérdezte, hogy szilva fa vagy alma fa alatt szedtem-e. Mondtam , hogy szilva, erre mosolyogva közölte, hogy jó étvágyat a TÖVISALJA…


Csak nehogy valami gomba becsmérlésnek tûnjön: Tolnám az orcámba én is ha volna... Tövisalját. Nagy élmény a friss gomba tavasszal... De nincs, pedig van vagy két telep a szilvafáim alatt, az idén nem mutatkozott a termõtest had, nem tévedek nagyot ha azt mondom már nem is fog.
Rossmann
Mezõkövesd
#33 636
csókirály írta #33 635

Na, összeszedtem a gombákat, elvittem a gombavizsgálóba. A szaki ránézett és megkérdezte, hogy szilva fa vagy alma fa alatt szedtem-e. Mondtam , hogy szilva, erre mosolyogva közölte, hogy jó étvágyat a TÖVISALJA…

Akkor jó volt a nemzetség tippem, ugyanis a tovisalja is a döggombak családjába tartozik. laza értékét igazán a koraisaga adja, megítélés, vagy inkább szándék kérdése hogy alkalmas e anyósgombanak.
csókirály
Miskolc
#33 635
Na, összeszedtem a gombákat, elvittem a gombavizsgálóba. A szaki ránézett és megkérdezte, hogy szilva fa vagy alma fa alatt szedtem-e. Mondtam , hogy szilva, erre mosolyogva közölte, hogy jó étvágyat a TÖVISALJA gombámhoz. Én nem szeretem, de az anyósoméknak odaadom laza Amúgy 2 kilót szedtem össze.
Lujó
Békéscsaba
#33 634
Lujó írta #33 633

Az 1. és a 3. képnél inkább egy nyomorék sziki csiperkére tippelnék, annak a kalapja lehet ilyen táblásan, mélyen berepedezett. Ezt erõsíti a sérülésen elszínezõdött tönk is. A 2. kép szerintem is más faj.

Körbenéztem a 2. kép gombáinak peremét: Nekem úgy tûnik, a perem néhány sérülésnél (?) kilátszik a rózsaszín/barna lemez, de lehet az valami kosz is. A felbontás nem elég a bizonyossághoz. Szerintem ez is csiperke. Mezei csiperke? A tarlóõzláb szerintem kizárható, az nem nõ ilyen tömegben egy helyen.
Lujó
Békéscsaba
#33 633
Rossmann írta #33 632

A kép alapján is biztosan állíthatom, hogy nem õzlábgalóca.(Habitus, rózsaszínû lemez egyértelmûen kizárja...stb) Volt szerencsém hozzá, helyenként elég nagy számban fellelhetõ a környékünk rétjein legelõin. Csiperkére…

Az 1. és a 3. képnél inkább egy nyomorék sziki csiperkére tippelnék, annak a kalapja lehet ilyen táblásan, mélyen berepedezett. Ezt erõsíti a sérülésen elszínezõdött tönk is. A 2. kép szerintem is más faj.
Rossmann
Mezõkövesd
#33 632
Lactarius írta #33 631

Ilyen minõségû fotók és ennyire megviselt gombák alapján nehéz határozni, elsõ ránézésre nekem a védett õzlábgalóca (Amanita vittadinii) példányainak tûntek, felétek elõfordul.

A kép alapján is biztosan állíthatom, hogy nem õzlábgalóca.(Habitus, rózsaszínû lemez egyértelmûen kizárja...stb) Volt szerencsém hozzá, helyenként elég nagy számban fellelhetõ a környékünk rétjein legelõin. Csiperkére gondolok én is a fiatalon rózsaszínû lemezek okán, repedezõ kalap.... Az sem biztos hogy egyfajta gomba van a képeken, az utolsó kép lehet valamelyik döggomba, de akár májusi pereszke is. Nem elég ennyi infó, és még csak szakértõ sem vagyok. kacsint
Napi szintû portyázás , volt némi esõ mostanában, és párásság is, hátha beindulna már a szegfûgomba. Egyébre gondolni sem merek ebben a szárazságban. A talaj nedvességet leszámítva adott lenne a feltétel lassan a vargánya májusi hullámára, és a rókagombára. De általában a talaj nedvességtartalmán bukjuk a dolgot.. laza
Lactarius
Szentendre
#33 631
csókirály írta #33 627

Az elmúlt idõszakban alig esett. Ehhez képest a kertünkben: http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=36819 http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=36820 http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=36821 Szakértõk??

Ilyen minõségû fotók és ennyire megviselt gombák alapján nehéz határozni, elsõ ránézésre nekem a védett õzlábgalóca (Amanita vittadinii) példányainak tûntek, felétek elõfordul.
Lujó
Békéscsaba
#33 630
csókirály írta #33 629

fehér a lemez, kipróbálom a mikrót.

Az 1. képen a lemezt rózsaszínnek látom. Ha a lemez tényleg fehér és nem halvány rózsaszín, lehet valamilyen tarlóõzláb. Ha a lemez szürkésfehérbõl rózsaszínen keresztül változik az öregedés alatt sötétbarnáig, az erdõszéli csiperkék csoportjába tartozhat. Az erdõszéliek enyhén ánizsillatúak, a kalapbõrük sárgul, a húsukra nem jellemzõ.

A sárguló csiperke (és rokonai) húsa a tönk tövén elvágva szinte azonnal sárgul (kivéve, ha elöregedett), valamint a gomba "gyógyszertár szagú".

Legközelebb alulnézetbõl és kettévágva is fényképezzétek a gombákat! Úgy megmutatod az esetleges teljes, vagy részleges burkot, a termõréteget, annak jellemzõit, kapcsolatát a tönkkel, színét, stb.
gulyasme
Budapest XI.
#33 628
csókirály írta #33 627

Az elmúlt idõszakban alig esett. Ehhez képest a kertünkben: http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=36819 http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=36820 http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=36821 Szakértõk??

Szép csiperkének látszó tárgyak, milyen a lemezek színe? tipp: a sárguló-gyanús csiperkét dobozba zárva, 15 mp-re mikróba kell tenni. ha az "ártalmas" csoportba tartozik a hazai kb. 80 csiperkébõl, kivéve és kinyitva máris megmutatja förtelmes szagát... (ne felejtsd el a dobozt... a mikró sokáig õrzi a szagot...)
mdávid
Eger
#33 626
LAM írta #33 624

A Dédes alatti Vár-völgyben, Mályinka felé, gyakorlatilag szõnyegszerûen borítja be a a szurdokvölgy völgyoldalait az erdei holdviola.Lépni sem lehetett a fogazott szélû, szívalakú Lunaria levelek tengerében. :) A…

Ma voltam tekerni Esztáz-kõnek, megindult a völgy felõl egy kis szellõ mindjárt átjárta a virág illata a völgyet. nevet
mdávid
Eger
#33 625
LAM írta #33 624

A Dédes alatti Vár-völgyben, Mályinka felé, gyakorlatilag szõnyegszerûen borítja be a a szurdokvölgy völgyoldalait az erdei holdviola.Lépni sem lehetett a fogazott szélû, szívalakú Lunaria levelek tengerében. :) A…

Én a legnagyobb számban a Lusta-völgy aljában találkoztam eddig velük. Legalábbis a környezetemben. Jó lenne lefotózni, de bringával messze van, de lehet idén megpróbálom összehozni a fotót csak csípjem el a virágzást. Mondjuk Mályinka sincs olyan hû de messze. Lehet megkeresem azt a helyet is. nevet
LAM
Budapest XIII.
#33 624
mdávid írta #33 622

Még itt is vannak szép számmal odvas keltikék bizonyos völgyekben, :) de lassan jönnek a holdviolák is. Azoknak is jó illata van. Fõleg ha tömegesen jelentkeznek a völgyekben.

A Dédes alatti Vár-völgyben, Mályinka felé, gyakorlatilag szõnyegszerûen borítja be a a szurdokvölgy völgyoldalait az erdei holdviola.Lépni sem lehetett a fogazott szélû, szívalakú Lunaria levelek tengerében. nevet
A Mátrában a Legyendi-Galya alatt láttam csak ilyen egybefüggõ állományt, de ilyen nagy tõszám ott sem volt. Brutális lesz egy-két hét múlva virágzáskor a lila virágtenger, bár néhány korai példány már most belefogott a szirombontásba. nevet
bölke
Velence
#33 623
mdávid írta #33 622

Még itt is vannak szép számmal odvas keltikék bizonyos völgyekben, :) de lassan jönnek a holdviolák is. Azoknak is jó illata van. Fõleg ha tömegesen jelentkeznek a völgyekben.

A holdviolának kifejezetten szeretem az illatát. Az odvas keltikének olykor nem is annyira jó, a büdös õzlábgombára hasonlító, kissé szúrós szaga van (szerintem, amikor már a virágzás végefelé jár). A legjobb illatok, amik tetszenek: lonc, alma, rózsa, levendula, stb..
mdávid
Eger
#33 622
bölke írta #33 620

Múlt héten nekem is sikerült jó pár db hegyes kucsmagombát látnom a Haraszt-hegy alatti völgyben. Egyszerûen nem volt szívem leszedni õket, olyan szépek és "életerõsek" voltak. A kisebbik lányom nagyon el akarta vinni,…

Még itt is vannak szép számmal odvas keltikék bizonyos völgyekben, nevet de lassan jönnek a holdviolák is. Azoknak is jó illata van. Fõleg ha tömegesen jelentkeznek a völgyekben.
bölke
Velence
#33 620
mdávid írta #33 615

Egy új helyen bringáztunk barátnõmmel mikor eltekertünk egy ilyen mellett: http://kepfeltoltes.hu/150412/20150412_162924_1__www.kepfeltoltes.hu_.jpg Gombákhoz hülye vagyok, csak pár jellegzetes gombát ismerek fel. Éppen…

Múlt héten nekem is sikerült jó pár db hegyes kucsmagombát látnom a Haraszt-hegy alatti völgyben. Egyszerûen nem volt szívem leszedni õket, olyan szépek és "életerõsek" voltak. A kisebbik lányom nagyon el akarta vinni, de aztán megértette, hogy ezt a párat most hagyjuk inkább békén.

Egyébként az ilyenkor szokásos aszpektus képviselõ megtalálhatóak voltak természetesen, kivéve az odvas keltike, míg a Velencei hg.-ben még tömeges volt, olyannyira, hogy az autóban is lehetett érezni az illatot.