Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Ha a cumulus congestus még tovább fejlődik, tetején az éles kontúrvonalak elkezdenek szétmosódni, akkor kialakul az ún. kopasz zivatarfelhő. Nyáron általában 6-8, télen 3-4 km vastagok. Oldalról szemlélve rendszerint csapadéksávok, ill. virgák nyúlnak le belőlük, amelyek élesen elkülönülnek környezetüktől (mivel a csapadéksáv mögé általában nem látni, ezért a látástávolságot csökkentik aszerint, hogy milyen messze figyelhetők meg az észlelési ponttól). Magyarországon elfogadott tény, hogy Cb calvust legfeljebb felhőn belüli felvillanások kísérhetnek, dörgés nem (ha már dörög az ég, Cb9-et kell adni(!), pedig a gyakorlatban a hirtelen feláramlások által kialakított, helyi zivatarfelhők rendszerint még calvus fázisban kezdenek el dörögni!)
A mérsékelt övi légkörben a 2.5 km alatt elhelyezkedő felhőket soroljuk ide. Igen változatos felhőformákat találhatunk ebben a rétegben; vannak olyanok, amelyek csak ebben a szintben találhatóak, ám olyanok is, amelyeknek csak az alapjuk helyezkedik el alacsony szinten, a tetejük a légkör magasabb részeire is felnyúlik.
Cl 1
Cumulus humilis vagy cumulus fractus
Cl 2
Cumulus mediocris
Cl 2
Cumulus congestus
Cl 4
Stratocumulus cumulogenitus vagy cumulonimbogenitus
Cl 5
Stratocumulus stratiformis
Cl 6
Stratus nebulosus
Cl 7
"Rosszidő" típusú Stratus vagy cumulus fractus
Cl 8
Cu és Sc különböző szinteken
Cl 9
Cumulonimbus capillatus
