Súlyos ár- és belvízhelyzet

Elõször is érdemes néhány szót szólnunk arról, hogy a 2010-es évben mennyi csapadék hullott és milyen területi eloszlással. Az éves csapadékmennyiség már egyre több helyen elérte vagy meghaladta az 1000 mm-t, ez különösen igaz az Északi-középhegység térségére és a délnyugati országrészre, azonban hazánk jelentõs területén az átlagnál jóval több csapadék hullott. /r/n

A nyár után az õsz elsõ hónapjában, szeptemberben is folytatódott a csapadékbõség, több helyen 150-200 mm esõ hullott. Októberben az átlagosnál kevesebb esõ esett, ezért ekkor jelentõsen csökkent a belvízzel borított területek nagysága.

Novembertõl, különösen a hónap közepétõl ismét egyre nagyobb gondokat jelent a víz. Az alacsony napállás következtében a napi párolgás már nagyon minimálisra csökkent, és a korábbi hónapok nagy mennyiségû csapadékai miatt a talajvíz olyan mértékben megemelkedett, hogy már nem tudott elszivárogni, ezért a felszínre tört. A belvíz különösen az Alföldön és az északkeleti országrészben okozza a legnagyobb problémát, azonban az ország többi részén is egyre nagyobb területeket önt el a víz.

Decemberben drasztikusan nõni kezdett a belvízzel borított területek nagysága, ugyanis a keleti országrészben sokfelé már a hónap elsõ felében lehullott 50-80 mm csapadék.

A víz alá került területek nagysága a legfrissebb információk szerint már 300 000 hektár felett van. Az elöntött területek réteket, legelõket, vetéseket és szántóföldeket, valamint egyéb mûvelési ág alá tartozó területeket foglalnak magukba. Az utóbbi egy hétben azonban már nemcsak külterületeken, hanem belterületeken, tehát lakott területeken (falvakban, városokban) is nagyon sok bosszúságot okoz a belvíz. Kertek, pincék kerültek víz alá, azonban számos helyen a településeket összekötõ utakat öntötte el a víz, amelynek következtében falvak váltak szinte megközelíthetetlenné.

Bodrogzug-ártér

Egyre több településen zajlanak belvíz elleni munkálatok. A védekezésben közel 2000 ember dolgozik és sok helyen már mobilszivattyúkat is bevetettek a helyzet normalizálása érdekében. A hideg, fagyos idõszak beköszöntével átmenetileg fellélegezhetnek a veszélyeztetettek, ugyanis megszûnt az olvadás, tehát a további víz utánpótlása. Hosszabb távon azonban sajnos nem hárult el a veszély, ugyanis egy tartósabb enyhe idõ beköszöntével ismét gyorsan rosszabbra fordulhat a helyzet.

Fénykép forrása: Szabolcs Online

A belvíz mellett már az árvíz is egyre nagyobb gondot jelent, ugyanis nem csak a hazai folyószakaszokon hullott jelentõs mennyiségû esõ, hanem a vízgyûjtõ területeken is. Több folyón rendeltek el árvízvédelmi készültséget, mint például a Tiszán, Bodrogon, Krasznán, Szamoson, stb. A Tisza egyes szakaszain a harmadfokú árvízvédelmi készültségi szintet is el kellett rendelni.  Vasárnap, december 11-én Vásárosnaménynál az elmúlt 100 év 4. legmagasabb vízállását mérték a szakemberek (904 cm-t), azonban ezt követõen szerencsére apadni kezdett a folyó. Ez nem sokkal maradt el a 2001-es valaha mért legnagyobb vízállástól, amely 943 cm volt. Tivadarnál is közel 900 cm-en tetõzött a Tisza.

Tisza Vásárosnamény közelében

Tisza Tivadarnál

A sok csapadék miatt a Balaton vízszintje is jelentõsen megemelkedett. Hétfõn, december 12-én a Balaton vízállása elérte a 127 cm-t, amelyet szintén az elmúlt 100 év legmagasabb értékei közé sorolhatunk. A magas vízállás és a viharos északnyugati szél hatására a Balaton déli partján több települést is elöntött a víz, köztük jelentõs nyaralóhelyek (Balatonfenyves, Balatonkeresztúr) mélyebben fekvõ, ill. part menti részeit. Utak, nyaralók, éttermek kerültek víz alá. A hideg idõ beköszöntével fennáll annak a veszélye, hogy a kiömlött víz megfagy a parton, a jég pedig további károkat okoz. A Sió-csatornán a szakemberek továbbra is nyitva tartják a zsilipeket.

A kép forrása: Sonline.hu

A belvíz jelen van a Fertõ-medencében és a Hanságban is azonban közel sem ölt olyan méreteket, mint például az Alföldön. Az idei év során nagyjából ugyanannyi csapadék hullott a térségben, mint tavaly, tehát 700-800 mm. A tavalyi évhez hasonlóan az idén is magas a Fertõ-tó vízállása. 2009-ben és 2010-ben Fertõújlaknál több alkalommal is megnyitották a Hanság-fõcsatorna zsilipjeit, hogy ezzel csökkentsék a tó vízszintjét.

 Érdekességképpen érdemes megemlíteni, hogy 5-6 évvel ezelõtt (2003-2007 között) olyan rémhírek is elterjedtek, hogy ismét kiszárad a Fertõ-tó. Saját tapasztalatok alapján is megállapítható, hogy az említett idõszakban mennyire kevés víz volt a tóban. Sok vitorlás ki sem tudott futni, és néhány nagyobb csónakot a part közelében kellett megtolni.

 A cikkben szereplõ képekért köszönetet érdemelnek az alábbi észlelõtársaink: Nanovich*, Kess, Meteo, Andras 89.