Hurrá, új automatával mérek...! De mit is mérek...?? Az árnyékoló hatása a hõmérséklet mérésére

(Elõzetes) eredmények

1. A WMRS 200-as* külsõ T/H szenzorának gyári árnyékolása nagyon gyenge. Átlagosan napsütéses nyári napokon gyakran elõfordul, hogy tartósan 2-4 fokkal magasabb hõmérsékletet mér a valóságosnál, ritkán a legnagyobb napi differencia a 6 fokot is elérheti. (Lásd: 1-es függelék, 2009. július 18-i adatok.)

(*Megjegyzés: Ugyanilyen árnyékolása és érzékelõje van a WMR 100 és 200 állomásoknak.)

2. Havas téli, zavartalan napsütésben a hõmérsékletkülönbség a 10 fokot is megközelítheti!

(Lásd 2-es függelék, a 2010. februári adatokról, köztük a február 14-i diagramokkal.)

3. A gyári árnyékoló hatása jobb a fent jelzetteknél akkor, ha szeles és/vagy erõsen felhõs az idõ, de a maximális hõmérséklet-különbség (a hiba) ilyenkor is legalább 1-2 fokos; még olyan napokon is, amikor borult az ég. (Lásd a 2-es függelék adatait.)

4. A tányéros passzív árnyékolók hatásossága (Taki-féle, OMSz-es, VP2-gyári) nincs még értékelve (különösen nem egymáshoz képest). De a WMRS-200-as gyári árnyékolójához képest határozottan jobbak, a maximális hõmérséklet-hiba 2 fok alatti, tipikusan 1-2 fok közötti értékû. (Lásd az 1-es és 2-es függelék görbéit.)

5. A mai (amatõr szintû) automaták hõmérséklet-szenzorai meglepõen pontosak. Azonban számolni kell a hõtehetetlenségükkel. Ez a tulajdonságuk hirtelen hõmérsékletváltozásoknál több fokos mérési hibát is okozhat – s az ebbõl adódó mérési hiba akár félórányi-órányi idõtartamig is elhúzódhat. (Lásd a 3. függelék adatait.)

Javaslatok, következtetések:

1. A (WMR/WMRS) automaták egyszerû (’primitív’) gyári árnyékolóit feltétlenül érdemes legalább passzív tányéros szerkezetûre kicserélni.

(Házilag elkészíthetõ Taki részletes dokumentációja alapján – http://www.metnet.hu/?m=news⊂=show&id=172 –, vagy megvásárolható készen.)

Ennek hiányában számoljon mindenki azzal, hogy adatai erõsen megbízhatatlanok lesznek.

Bocsánat, ha valaki másként gondolná, de a személyes véleményem, hogy hibás adatot értelmetlen feltölteni. Még ha „csak” 2-4 fok is a hiba, de az tartósan fennáll, az ennél is nagyobb hibákról nem is beszélve).

2. A rendelkezésre álló adatok alapján becsülhetõ lenne, hogy milyen körülmények (napsugárzás, szél, hó, stb...) esetén kb. mekkora lehet az árnyékoló okozta mérési hiba. Ez alapján becsülhetõ lenne a helyes érték. Ilyen becslés elkészítésének azonban nem látom értelmét. Úgy gondolom, hogy a rossz konstrukciójú árnyékolókat le kell cserélni.

3. Szándékomban áll viszont a tányéros árnyékolók gondosabb összehasonlítása. Nem várok ezen konstrukciók közt nagy különbséget, de amíg nem végzem el az elemzést, addig minden erre vonatkozó okoskodás felesleges.

(Azt, hogy a WMRS árnyékolója rossz, hamar észrevettem. De azt, hogy ez mekkora hibát okozhat a mért adatokban, csak azóta tudom, hogy elvégeztem az összehasonlítást. És mondhatom, nem kis meglepetést okoztak az adatok!)

A részletes összevetést a május-júliusi mérési adatok alapján szeretném elvégezni.

4. Nagyon valószínû, hogy hasonló jellegû szisztematikus mérési hibát okoz a WS állomások  szenzorainak gyári árnyékolója is, hiszen az (a WMRS árnyékolójához hasonlóan) ugyancsak viszonylag kis méretû és nem tányéros szerkezetû. Ennek a hibának a mértékére azonban az én adataimból – természetesen – nem tudok becslést adani.

Mindazonáltal meg lennék lepve, ha a WS-ek gyári árnyékolója nem lenne érdemben gyengébb, mint a tányéros (pl. Taki-féle) konstrukcióké, ami azt jelenti, hogy a hiba tipikus értéke feltehetõen meghaladja a 2 fokot.

A kutatás további eredményeinek megtekintéséhez kattintson az alábbi linkre:

http://metnet.hu/download/fuggelek.pdf

A cikket írta: Pótó László, egyetemi docens, PTE Általános Orvostudományi Kar