A Metnet éghajlati naplójában rögzített adatok alapján elkészültek a 2008-as évhez hasonlóan a 2009-es esztendõ összesítõ térképei, grafikonjai. Újra az átlagosnál melegebb, összcsapadék szempontjából nagyjából átlagoshoz közelítõ éven vagyunk túl.
Hazánkban az éves középhõmérséklet jellemzõen 10-11 °C körüli. A 2009-es évben a rögzített adatok alapján jellemzõen 11-12 °C közötti érték adódott, így közelítõleg 1 °C-al volt magasabb az éves középhõmérséklet az átlagosnál.


A 2009-es év leghidegebb napjai decemberben születtek, a karácsonyi ünnepek elõtti hideg-betörés következményeként. A leghidegebb napokon általában mindenütt -14 °C alatti hõmérséklet volt mérhetõ. Jellemzõen -15 és -20 °C közötti értékek voltak jellemzõek, sõt, az északi területeken -20 °C alatti legalacsonyabb éves hõmérsékleti értékek születtek, ez ilyen számban legutóbb a 2002/2003-as tél idején fordult elõ.

A legmagasabb hõmérséklet jellemzõen 33 és 37 °C között volt, klasszikus módon júliusban és augusztusban; a területi eloszlás megfelel Magyarország klimatikus viszonyainak. Így nem csak a kiugró 2007-es, hanem a tavalyi 2008-as évet is alulmúlta a tavalyi év legmelegebb hõmérséklete.


A csapadékadatokat megnézve azonban több érdekes dologgal találkozhatunk, bizonyítva, hogy a Kárpát-medence idõjárási elemei közül a
csapadék az, ami a leghektikusabb jelleggel bír. Az éves mennyiség annak ellenére nagyjából az átlagos 500-800 mm-es tartományban szór, hogy több nagyon száraz és több szokatlanul csapadékos hónapunk is volt a tavalyi évben.

Ám ezek a kilengések nagyjából kiegyenlítették egymást, az évzárásra csupán országunk kisebb részén szórt a +/- 10%-os tartományon kívül az átlagtól való eltérés.

A legszárazabb hónap az április lett, az ország legnagyobb részén a havi átlag ötöde sem hullott le. Ez lett a kiinduló oka a fõként az alföldi területeken nyárra kialakuló aszályos jellegnek, mivel a nyári hónapokra jellemzõ konvektív csapadékhozamok nagy területeket kerültek el.

Ezt megerõsítendõ íme a nyári csapadékmennyiségek átlagostól való eltérését mutató térképünk:
A legcsapadékosabb hónapunk a február lett, nagy területen az átlagos értékek másfél és kétszerese hullott le. A csapadékos napok száma igen széles tartományban szór. Soproni észlelõnk 215 napon regisztrált csapadékot, míg Békésbõl 86 csapadékos napról érkezett jelentés. Az éves adatokkal kapcsolatos további érdekességek
itt találhatók. A csapadéktérképek havi bontásban a Térképek->Csapadéktérképek menüben böngészhetõk. Ezúton is szeretnénk megköszönni minden - az éghajlati naplót is rendszeresen kitöltõ - kitartó észlelõnknek, hogy munkájuk nyomán nagyszámú és értékes adattal járultak hozzá a magyarországi éghajlati információk gyûjtéséhez. A 2009-as évben 75 észlelõ töltött fel minden nap adatokat, emellett több százra tehetõ azoknak a száma, akik idõközönként küldenek adatokat. Ez utóbbiak azonban a fenti éves statisztikába a hiányok miatt nem kerülhettek bele.