Rég látott módon gyenge a naptevékenység

A napfoltok tulajdonképpen a Nap felszínének alacsonyabb hõmérsékletû részei, gyakran csoportokba rendezõdve láthatóak. Ezen foltok periodikusan csökkenõ, vagy emelkedõ tendenciát, azaz meghatározott ciklusokat követnek, átlagosan 11 évenként zajlódnak le a tevékenységi minimumok és maximumok, mikor is több illetve kevesebb napfolt látható. Ez a ciklus a több száz éve zajló megfigyelések kezdete óta nagyrészt szabályosan ismétlõdik, idõnként erõsebb, idõnként gyengébb idõszakokkal. Ezen felül, mindenféle periodicitás nélkül elõfordulnak olyan idõszakok, amikor ez a szabályos ciklus eltolódik, avagy meg is szûnik. A gyenge illetve erõsebb tevékenységi idõszakok szinte folyamatosan követik egymást. A tevékenység erõteljes elgyengülése illetve megszûnése azonban ritkán fennálló jelenség. Ezen jelenségeknek többek között az éghajlatra gyakorolt hatása is kimutatható. Az erõsebb tevékenységgel járó idõszak legutóbb a múlt század második felére volt jellemzõ, és ekkor kimutatható volt az éghajlat melegebbé válása. Ez az összefüggés az ezt megelõzõ erõs naptevékenységi idõszakoknál is fennállt. Ez igaz a gyengébb tevékenységgel járó idõszakokra is. A naptevékenység átmenetileg megszûnõ idõszakai ritkábban fordulnak elõ. A középkorban több ilyen idõszak jött létre, legismertebb közülük a a XVII. század második felében létrejött idõszak, ezt Maunder-minimumként ismerjük. A Maunder-minimum és a középkorban több hasonló ilyen idõszak idején számos korabeli feljegyzés tanúskodik az éghajlat hidegebbé válásáról. Általánosságban ezt a hûvös klímájú idõszakot nevezi a szaknyelv kis jégkorszaknak, amikor több fokkal visszaesett az átlaghõmérséklet. Manapság is aktualitása van ennek a kérdéskörnek, mivel az elmúlt évtizedek erõsebb naptevékenysége után az aktuális napciklus minimuma 2007 után rendellenes jelleget öltött, mely jelenleg is fennáll. Azaz nem a már várt erõsödési tendencia zajlik, hanem már negyedik éve igen gyenge az aktivitás, a mai nappal már 687 foltmentes napnál járunk, ez máris kétszázzal több mint az elmúlt százéves ciklusátlag. A jelenlegi, egyre elnyújtottabb minimumidõszak már az elmúlt száz év leggyengébbike. Így kíváncsian várhatjuk a tevékenység jövõbeni alakulását, hogy a rég látottan gyenge naptevékenység jellege meghatározható legyen. Azaz elnyújtott minimumidõszakot élünk-e meg, avagy netán egy újabb hosszabb tevékenységi szünet elõtt állunk? A klímánkra vajon milyen hatással lesz ez az idõszak? A következõ hetek-hónapok talán választ adnak majd erre. Forrás: http://sohowww.nascom.nasa.gov http://mek.niif.hu http://solarscience.msfc.nasa.gov