Korábban beköszöntõ aszály

Ezek azok, amelyek meghatározzák idõjárásunk jellegét egy adott periódusra vonatkozóan. A felsoroltak közül az elsõ az, amelynek a szokatlanul száraz csapadékhiányos idõszakot tulajdoníthatjuk, ami ebbõl nyilvánvalóan a csapadék mennyiségére és jellegére van a legjobban hatással, mivel a csapadék a legváltozékonyabb meteorológiai elem térben és idõben. A következõ két térképtípus (aszályossági zónák, csapadékhiány térképek) jó korrelációt mutatnak egymással. Az aszályossági zónákat jelölõ (legelsõ) térkép az aszály által érintett területeket ábrázolja, ahol az Alföld középsõ része a legjobban érintett (sötétkék színnel határolt terület), míg a sárga és zöld vonalakkal határolt egységek pedig a legkevésbé veszélyeztetettek. Ez az idõjárási helyzet mégsem annyira egyedülálló, hiszen a 2007. év áprilisa hasonlóan száraz volt, a havi csapadékértékek 1mm körül szóródtak, bár a március és a május csapadékmérlege az idei évtõl eltérõen lényegesen jobb volt. 2009. március közepe óta néhány kisebb körzetet leszámítva alig, vagy egyáltalán nem fordult elõ mérhetõ csapadék eddig. Az OMSZ automatái által mért legkisebb csapadék márciusban 9.7 mm (Kiskunhalas, Bács-Kiskun megye) volt, áprilisban pedig 0.9 mm (Felcsút, Fejér megye). A legkritikusabb a helyzet az ország középsõ és keleti részén: különösen Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékben. A szárazságnak legjobban kitett növények gyökere a talaj felsõ 10-15 centiméteres rétegében gyökereznek, ide tartozik többek között sok konyhakerti növény és az eper, valamint a környezetünkben található fû is, amely több helyen már szinte teljesen kiégett. A talajok közül a homoktalajok veszítik el leghamarabb a nedvességüket, ugyanakkor a szikesedésre hajlamos réti talajok, agyagtalajok és az öntéstalajok miután elveszítik a pórusaikban található vizet, így térfogatcsökkenés következik be, amelynek következtében a talajban repedéshálózat jön létre. Aszály idején a folyók vízállása is alacsony, így a környezõ területektõl a talajvizet elszívhatják. Ha nagy a talaj porozitása, ez a folyamat gyorsabban megy végbe. Jelenleg a Tisza és a Hármas-Körös vízállása is alacsony: amennyiben továbbra sem lesz jelentõs csapadék, így az apadás tovább fog folytatódni. A szárazságnak nemcsak hátrányai, hanem elõnyei is vannak: egyrészt az évszak elején a hegyekben bekövetkezett tavaszi hóolvadás miatt nem vonult végig az országon említésre méltó árvíz, másrészt a kerti gyomnövények kikelési és növekedési esélye lényegesen kisebb, illetve a nedvesség és a magas relatív páratartalmat kedvelõ gombabetegségek (köztük a monília) kialakulásának valószínûsége is jóval alacsonyabb volt. A mezõgazdasággal foglalkozó szakemberek szerint a kalászosok (búza, árpa) terméshozama várhatóan harmadával fog csökkenni. Mivel a fejlõdési idõszaknak lassan vége, így ha lenne egy nagyobb csapadék június közepéig bezárólag: nem tudna tovább fejlõdni, maximum a betakarítás körülményeit tenné nehézkessé. A kukorica és a napraforgó a legkritikusabb. Az öntözetlen területeken csupán néhány egyed kelt ki: a legnagyobb terméskiesést valószínû itt detektálják majd. Félõ, hogy a májusi, június eleji esõzések elmaradása miatt tovább fokozódhat az aszály. A gyors megoldást 40 mm feletti többnapos áztató esõ jelentené, amelynek esélye a jelenlegi prognózisok szerint rendkívül csekély. Ha lesz is csapadék: az elõzõekhez hasonlóan záporos jellegû lesz és viszonylag kis területre fog korlátozódni. Kiadós, országos méretû esõre az elkövetkezendõ egy hétben nem kell számítani Az összefoglalót készítette: Miso Forrás: www.metnet.hu, www.beol.hu, www.otk.hu, www.met.hu