Az elmúlt években sok helyen hallhattuk a vészharangok kondulását az Északi-sarkot övezõ jégtakaró fogyásának jövõbeni várható felgyorsulásáról; ez annál is inkább figyelemfelkeltõ, mivel a sarki jégpáncél területe több mint két évtizede monoton csökkenõ tendenciát mutat.
Ennek megfelelõen az elmúlt két év nyári-õszi idõszakában az elmúlt évszázad legkisebb értékére lecsökkent jégtakaró évi rendes õszi minimumát nagy médiafigyelem övezte.
Egy érdekes tény azonban jórészt elkerülte a média figyelmét: a tavalyi év nyaráig a jégtakaró nagysága az elmúlt évtized statisztikáit nézve masszívnak mutatkozott, erre következett az igen alacsony, majdnem a 2007-es abszolút rekordot megdöntõ õszi minimum.
Az idei évben kevesebb szó esik a jégtakaró állapotáról.
Hazánkban különösen furcsának tetszhet, ha az évszázados léptékekben is kimondottan magas hõmérsékletû áprilisi idõszakban arról kaptunk volna hírt, hogy a jégtakaró kiterjedése hosszú évek óta jelenleg a legnagyobb.
Ez azonban mégis így történt. A tavalyi év õszén erõs gyarapodásnak indult sarki jég növekedése a téli idõszakban ugyan megtorpant, ám a tél végére egyre markánsabban mutatkozott masszív jellege.
A március-áprilisi idõszakban megszokott fogyási ütem erõsen visszafogott jellege miatt a jégkiterjedés bizony már a két évtizedes átlagos kiterjedés közelébe került.
Ezek után kíváncsian várhatjuk a nyári hónapokban a jégborítás évi szokásos csökkenésének mértékét, így talán választ kaphatunk arra, hogy az elmúlt másfél év jégkiterjedéseinek erõsen hektikus változása melyik irányba tolódik el.
A cikkhez használt ábrák forrásai:
http://www.ijis.iarc.uaf.edu
http://www.nsidc.org
Illusztráció:
http://www.hirsarok.hu
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
