Milyen volt a 2008-as esztendõ?

Hazánkban az éves középhõmérséklet jellemzõen 10-11 °C körüli. A 2008-as évben a rögzített adatok alapján 11-13 °C közötti érték adódott, amely 1-2 °C-al magasabb az átlagosnál. A leghidegebb napokon általában mindenütt -10 °C alatti hõmérséklet volt mérhetõ, csupán néhány kisalföldi helyszínen volt ennél magasabb az abszolút minimumhõmérséklet. Az északi területeken jellemzõen -15 °C vagy kevéssel az alatti legalacsonyabb éves hõmérsékleti értékek születtek. A legmagasabb hõmérséklet országosan 32 és 39 °C között volt; a területi eloszlás megfelel Magyarország klimatikus viszonyainak, a 35 °C alatti értékek fõként a Dunántúlon és a Kisalföldön, míg a legmagasabb értékek az Alföld déli területein születtek. Az adatok alapján megállapítható, hogy a 2007-es év nyarára jellemzõ extrém meleg idõszakok nem ismétlõdtek meg; nemhogy nagy területen, de egyetlen mérõhelyen sem érte el a maximumhõmérséklet a 40 °C-os értéket. A csapadékadatokat tekintve azonban több érdekes dologgal találkozhatunk. Az éves mennyiség annak ellenére nagyjából az átlagos 500-700 mm-es tartományban szór, hogy több nagyon száraz és több szokatlanul csapadékos hónapunk is volt a tavalyi évben. Ám ezek a kilengések nagyjából kiegyenlítették egymást, az évzárásra az ország túlnyomó részén +/- 10%-os tartományban volt az átlagtól való eltérés. Az átlagos februári csapadéknak jellemzõen csupán az egyötöde hullott, míg az átlagosnál csapadékosabb hónapok (március, június, július, szeptember és december) közül természetesen a július vitte el a pálmát, amikor a konvektív csapadékhozamok sajátosságainak megfelelõen, szeszélyes területi eloszlásban ugyan, de többfelé a szokásos havi csapadékmennyiség 2-3-szorosa érkezett. A csapadékos napok száma igen széles tartományban szór. Ceglédi észlelõnk 197 napon regisztrált csapadékot, míg Lõrincibõl 69 csapadékos napról érkezett jelentés. Az éves adatokkal kapcsolatos további érdekességek itt találhatók. A csapadéktérképek havi bontásban a Térképek->Csapadéktérképek menüben böngészhetõk. A zivataros napok száma nagy területi különbségeket mutat. Általánosságban látszanak a hegységekhez köthetõ magasabb elõfordulási arányok, illetve a Pest megye délkeleti szegletében észlelhetõ fokozottabb zivatarosság. A térképen néhol fellelhetõ hektikusság oka a helyenként inhomogén zivatarészlelés. Ezúton is szeretnénk megköszönni minden - az éghajlati naplót is rendszeresen kitöltõ - kitartó észlelõnknek, hogy munkájuk nyomán nagyszámú és értékes adattal járultak hozzá a magyarországi éghajlati információk gyûjtéséhez. A 2008-as évben 87 észlelõ töltött fel minden nap adatokat, emellett több százra tehetõ azoknak a száma, akik idõközönként küldenek adatokat. Ez utóbbiak azonban a fenti éves statisztikába a hiányok miatt nem kerülhettek bele.