Meteorológiai társalgó

Kiváncsiságból végigpörgettem a 28/29 telét is (-4.8 fokos középhõmérséklet), ami lényegében november végén elkezdõdött és tulajdonképpen 1929 március idusáig tartott. Az a tél viszont gyökeresen tért el a mai fogalmaink szerinti téltõl is, már ami a makroképet illeti. Decemberben AC-teknõ-AC préshelyzet és Voejkov tengely váltogatták egymást, aztán pedig januárban jöttek a giga blokkoló AC-k és Skandináv Ac-k. Minden klappolt, mintha egy télfan-t engedtek volna az irányítópulthoz. Azon a télen azonban a hideg mennyisége is nagyobb kellett hogy legyen, mert az egész nyomási mezõben magas légnyomás volt, a ciklonok is jobban fel voltak töltõdve és az AC-k is nagyon magas légnyomást produkáltak.

Igen, nekem is van egy olyan sanda gyanúm, hogy a hidegpárna kialakulásában az alapvetõ magasnyomású, felhõtlen, csendes idõn kívül még valami nagytérségi tényezõ is szerepel. Ez lehet, ahogy mondod is, a nagykiterjedésû hóborítottság, ami az inverzió létrejöttét esetleg nagyban segíti.
De az alapvetõ tényezõ mégis a stabil AC, mely tartósan kizárja a távolhatásokat.
Az elmúlt 2 télen is volt rendesen magasnyomás felettünk, de a légkör sosem bírt teljesen lenyugodni a brutális izlandi ciklontevékenység miatt. Ha több nem is történt, annyi feltétlenül, hogy a magasabb légrétegekbe nedvesebb levegõ advektálódott délnyugatról. Ennek hatására a mi vidékünkön köd helyett folyton hochnebel képzõdött, ami eleve megakadályozta a hidegpárna hûlését, erõsödését.
Egyszer már -alkalmasint idén õsszel- szívesen látnék ilyen igazi, "helyi hatásos" anticiklont.

Sõt, még az is lehet, hogy a nagyon hideg teleket (utoljára 84-85)is egy extrém stabil hidegpárna okozza. Végigpörgettem az 1963-64es telet és az 500 hPa-s musztereken nemigazán láttam semmi különöset, persze Atlanti-blokking nélkül aligha mûködött volna a dolog, de túlzás lenne azt állítani, hogy gyökeresen más lett volna a nyomási mezõ elrendezése mint manapság. Ha a kontinens kellõen nagy területeit lepi be hó viszonylag korán, tehát a tél elsõ 2-3 hetében, akkor az képes létrehozni az alsó 1-2 kilométeres légrétegben egy stabil hûtõszekrényt. A nagyon hideg teleken ez olyan stabil volt, hogy lényegében mindegy volt, hogy az 500 hPa-s nyomásnívón mi történik, mert olyan erõs volt a hidegpárna. Na persze egy ilyen hidegpárnához is kell hideg, hogy decemberben hó hullhasson a kontinens legnagyobb részén.

Én meg azt mondom, hogy inkább legyen enyhébb a tél, mint sem 1-2 héten keresztül szürke, borús, ködös, zúzmarás idõ szomorítsa az embert. Fõleg ha még hótakaró sincs, akkor aztán végképp semmi értelme. Valóságos örömünnep, ha a végén kisüt a Nap. 2007 végén volt a legsúlyosabb ilyen hidegpárnás rettenet, rémálmaimban se jöjjön vissza még csak hasonló sem! Az egészségre is nagyon ártalmas, mert a szmog olyankor nagyon magas szintet ér el kellõ légmozgás híján.

Csodálatos tél volt, az biztos, nekem azóta ez az egyik referencia-telem (és már az õsz is csodálatos volt elõtte)
Viszont télszeretõként nem tudom osztani a hidegpárnáról alkotott véleményedet. Enélkül a jelenség nélkül a Kárpát-medence telének középhõmérséklete jónéhány fokkal is magasabb volna. Többek között éppen annak "köszönhetõ" az elmúlt 2 tél rendkívüli enyhesége, hogy az "enyhe" szinoptikai képek idején nem alakult ki hideg légpárna a Kárpát-medencében. Egyébként többször elõfordult, hogy címeres enyhe felállásokat húztunk ki a jótékony magasnyomás, hidegpárna alatt. Emlékszem, volt olyan valamikor a 90-es évek elején, hogy míg Közép és Dél-Európában a ködös AC-ban fagypont körül hõmérsékleteket mértek, addig Oslo-ban a tomboló nyugati áramlásban 13(!) fok volt!
Ez a dolog annyira egyértelmû, hogy valamikori new york-i születésû évfolyamtársam, Eddie is észrevette. Õ nagy távfutó volt, és állandóan panaszkodott Magyarország téli idõjárására, mely nem engedi õt rendesen edzeni. Azt mondta, New Yorkban minden télen van 3 hét, mikor derékig érõ hó és -20 fok van -elõtte viszont tavasz, meg utána is! Budapesten nincs ilyen hideg, de hónapokig tart a
szutyok cidri meg a hó.
Személy szerint én inkább a 7-8 hetes 0 fok körüli hõmérsékletet választom kis hóval, dérrel és zúzmarával, semmint az egyszeri, rövid, tökig érõ havas epizódot. De persze ez ízlés dolga.

Nem emlékszem, 80-ban születtem. Én a hidegpáránát csak akkor szeretem, ha hóval és/vagy zúzmarával és köddel párosul. De Szegeden ez sajnos egyre ritkább. Ha szürke idõ van, akkor az általában hó és zúzmara nélküli, sõt sokszor még a köd is megemelkedik a városban.

1995-1996-ra nagyon jól emlékszem, hiszen akkor már az egyetemen is túl voltam jócskán Abban az évben a tél november elejéig április 15-ig tartott, kisebb szünetekkel, gyakorlatilag minden téli helyzetbõl ´gól´ született, nagyob sok hó volt nálunk, a Kis-Kárpátokban is, még március 21-én is derékig érõ hóban kirándultunk alig 4-500 m magasságban
A Hochnebelt valóban nem szeretem, inkább legyen a légkörzésben elegendõ dinamika, nem is a magasköddel van bajom, de a büdös, szmogos, szennyezett levegõt ki nem állhatom, ilyenkor legszívesebben a hegyekbe költöznék, ahol az inverziós réteg felett szikrázóan süt a nap, porhó, csodálatos

Úgy néz ki, hogy csak valamikor 15-e utan érkezhet számottevõ felmelegedés, az egyre alacsonyabb napállás es a bonyolult makroszinopikai helyzet ( a skandináv AC deli peremén egy magassági HCS érkezhet 1 het múlva, csupán ennek felszámolódasa után körvonalazódik egyelõre elég halványan egy teknõ elõoldali délnyugati áramlás, amely esetleg visszahozhatna a nyári napokat (>25 fok). Újabb kanikulatol idén egyre biztosabb, hogy nem kell mar tartani Endrodi: hogy is van ez? A minap azzal jöttél elõ, hogy visszatérhet a keményvonalas meleg, ma pedig eltemetted a nyarat. Na, ezt próbáld nekem valahogy közös nevezõre hozni