Ho-ho-hósirató
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Utolsó nap még jött egy igazi trópusi 
Roger that - nekem is megvolt pont Las Palmasban 1 hét, pont Februárban.
És ami a legszebb volt: jött egy combos hidegfront, ami lent elrontotta a strandolásunkat, ámde cserébe fent a Tejde fennsíkján óriási hóvihar kerekedett, nem is tudtunk felmenni kocsival, mert nem volt hólánc. 2 napra rá feljutottunk, és életem talán leglátványosabb képeit lõttem ott, az olvadó hóban (akkor már 18 fok volt fent!), hullámzó pára, kristály levegõ... elképesztõ volt!
Látod, ott én is eléldegélnék
És ami a legszebb volt: jött egy combos hidegfront, ami lent elrontotta a strandolásunkat, ámde cserébe fent a Tejde fennsíkján óriási hóvihar kerekedett, nem is tudtunk felmenni kocsival, mert nem volt hólánc. 2 napra rá feljutottunk, és életem talán leglátványosabb képeit lõttem ott, az olvadó hóban (akkor már 18 fok volt fent!), hullámzó pára, kristály levegõ... elképesztõ volt!
Látod, ott én is eléldegélnék
Így van teljesen igazad van igaz én az enyhe tél híve vagyok de nem ott, hanem itt:
Link
Ennél szuperebb klíma viszont nincs világon. Ez már szerencsére tapasztalat, igaz Angliába is jártam több alkalommal, és tényleg fújj:-) Volt azonban ott is szép idõ, ritka de volt:-). Viszont ott kellemes jó idõ, nincs nagy szél, finom szélcsendes záporok, és az óceáni illat, nagyon jó hely. Ez viszont bizony álom télre számomra:-) Tél ott nyár itt ez bírnám élvezni:-)
Link
Ennél szuperebb klíma viszont nincs világon. Ez már szerencsére tapasztalat, igaz Angliába is jártam több alkalommal, és tényleg fújj:-) Volt azonban ott is szép idõ, ritka de volt:-). Viszont ott kellemes jó idõ, nincs nagy szél, finom szélcsendes záporok, és az óceáni illat, nagyon jó hely. Ez viszont bizony álom télre számomra:-) Tél ott nyár itt ez bírnám élvezni:-)
Még mindig ezzel a sületlenséggel jössz?
Az óceáni klímát szerintem próbáld ki te is pár évig. Én 3 és fél évet éltem Írországban, és teljes biztonsággal állíthatom, hogy a legundorítóbb klíma amit eddig megismertem.
Nincs nyár, nincs tél, hûvõs õsz váltakozik a hideg õsszel.
Almán és üvegházi epren kívül semmilyen gyümölcs nem terem meg, ami mégis, annak semmi íze nincs az égvilágon. Ugyanez igaz a zöldségekre, de még az ottani takarmányt evõ állatok húsára is!
Nincs búza, napraforgó, repce, alig vannak méhek, lepkék stb.
A szél megállás nélkül fúj, szabadtéri programok egész évben nem lehet rendezni (úgyis esni fog, a sátrat a szél fújja el...)
Úgyhogy köszönöm, de EZER jó oldalát látom a kontinentális klímának, és ebbõl az ezerbõl legalább 100 csak a mezõgazdaságot érinti. Fura dolog egy botanikában járatosnak tûnõ embertõl egy napfényben szegény klímát ajnározni - erõs kérdõjeleket vet fel, hogy mást ne mondjak.
"Télen kevesebbet kell fûteni, nem fagy meg senki, mert szinte nincs is fagy."
Ahogy azt Móricka elképzelte... folyamatos erõs szélben, +5 fokban kell szerinted többet fûteni, vagy -5 fokban, szélcsendben? Arról nem is beszélve, hogy papírból meg kartonból vannak ott a házak, szigeteletlen nyílászárókkal (persze ez utóbbi nem a klíma hibája, de tény). Akkora fûtésszámlát még Te nem láttál amiket ott kint én, és nem volt drágább a fûtõanyag, mint itt.
"Nyáron kevesebbet költenek légkondira (mondjuk nekem itt sincs rá szükségem) és nem halnak meg hõgutában."
Megint egy tévedés, orrba-szájba légkondiznak, 19 fokban 16 fokra és hasonlók (tapasztalat). Meghalnak hõgutában, amint 25 fok van (a rádió hõségriadót harsogott amikor a 3 év alatt egyszer elértük). A gyerekek 85%-a asztmás a nyirkosság és a vele járó penészgombák miatt.
ON: ECM vége is szép, de a GFS fáklya is durván lobog 180 óra felett, pár tag igen "mélyenszántó" lett
Az óceáni klímát szerintem próbáld ki te is pár évig. Én 3 és fél évet éltem Írországban, és teljes biztonsággal állíthatom, hogy a legundorítóbb klíma amit eddig megismertem.
Nincs nyár, nincs tél, hûvõs õsz váltakozik a hideg õsszel.
Almán és üvegházi epren kívül semmilyen gyümölcs nem terem meg, ami mégis, annak semmi íze nincs az égvilágon. Ugyanez igaz a zöldségekre, de még az ottani takarmányt evõ állatok húsára is!
Nincs búza, napraforgó, repce, alig vannak méhek, lepkék stb.
A szél megállás nélkül fúj, szabadtéri programok egész évben nem lehet rendezni (úgyis esni fog, a sátrat a szél fújja el...)
Úgyhogy köszönöm, de EZER jó oldalát látom a kontinentális klímának, és ebbõl az ezerbõl legalább 100 csak a mezõgazdaságot érinti. Fura dolog egy botanikában járatosnak tûnõ embertõl egy napfényben szegény klímát ajnározni - erõs kérdõjeleket vet fel, hogy mást ne mondjak.
"Télen kevesebbet kell fûteni, nem fagy meg senki, mert szinte nincs is fagy."
Ahogy azt Móricka elképzelte... folyamatos erõs szélben, +5 fokban kell szerinted többet fûteni, vagy -5 fokban, szélcsendben? Arról nem is beszélve, hogy papírból meg kartonból vannak ott a házak, szigeteletlen nyílászárókkal (persze ez utóbbi nem a klíma hibája, de tény). Akkora fûtésszámlát még Te nem láttál amiket ott kint én, és nem volt drágább a fûtõanyag, mint itt.
"Nyáron kevesebbet költenek légkondira (mondjuk nekem itt sincs rá szükségem) és nem halnak meg hõgutában."
Megint egy tévedés, orrba-szájba légkondiznak, 19 fokban 16 fokra és hasonlók (tapasztalat). Meghalnak hõgutában, amint 25 fok van (a rádió hõségriadót harsogott amikor a 3 év alatt egyszer elértük). A gyerekek 85%-a asztmás a nyirkosság és a vele járó penészgombák miatt.
ON: ECM vége is szép, de a GFS fáklya is durván lobog 180 óra felett, pár tag igen "mélyenszántó" lett
Nehéz elképzelni rosszabb éghajlatot magamnak, mint hogy nincs nyári meleg, és téli hideg. Nekem hiába beszélsz az elõnyeirõl. Köszönöm szépen, a növényeim jól vannak, elvannak, bár nyaranta néha szenved a kert (néha, és az egynyáriak), a szokványos , klímánkra aklimatizálódott fák nem sínylik meg különösebben. Én meg csak ilyenekkel foglalkozom. Elég nagy trauma az is amikor zonális uralom van, nincs igazi nyár, meg tél. Köszönöm, nekem éppen elég az is, csak elborzadással tudok az óceán partvidékének klímájára gondolni.
Elég nagy trauma az is amikor zonális uralom van, nincs igazi nyár, meg tél. Köszönöm, nekem éppen elég az is, csak elborzadással tudok az óceán partvidékének klímájára gondolni. 
Egy fekete-tengeri ciklon áramlási mezeje nem csak a közvetlen környéken fejti ki a hatását. A ciklon ÉNy-i peremén rendszerint erõs áramlás alakul ki, amely egyik hatását a Balkán-félsziget felett fejti ki, egy igen erõs, gyakran viharos szél, a Bóra képében. Nálunk akkor van igazán hatása, ha Oroszország és Ukrajna felett hideg légtömeg terül el. A ciklon ezt a hideg légtömeget a kiterjedt áramlási mezõ okán szinte bepumpálja a Kárpát-medencébe. Azaz bizony jócskán van/lehet hatása nálunk is.
-----------
Szerk.: Laci, azt hittem még alszol
-----------
Szerk.: Laci, azt hittem még alszol
Megválaszoltam a kérdéseidet már. A fekete-tengeri is hidegleszakadás eredménye, sokat zúdul be oda a sarki légtömeg. Nálunk nem olyan gyakran de azért elõfordul, hogy kiadós csapadékot okozzon . Úgy jön idõ, hogy egy északra elhelyezkedõ anticiklon peremén nem száraz hideg, hanem enyhe nedves levegõ érkezik. Ebben benne van a bárikus mocsár, téli nagy havazások.
Nálam helyi hatásokra gondoltam az mindegy, hogy visszapörgés vagy keleti áramlás de Diósdnak az nagyon fekszik, igaz a másik jó a délnyugati áramlás melybõl sok csapadék hullik, lásd a mostani napokat.
Amiket írtam ritka de mégsem mert több évben elõfordul kemény fagy március második felében és április 20-ig. A -31 fok kivételes no olyanra tényleg 100 évente van esély és csak a fagyzugokban ilyenkor a dombokon ennyire nincs hideg azért.
Az óceáni áramlásnál írtam számokat azok volt a zonális évtizedek. Egyszerûen arról van szó, hogy a zonális áramláshoz mindenképp kell egy azori anticiklon ami nyáron a észak afrikai passzát miatt északra vándorol így orrosodik nálunk, ezáltal száraz légtömegeket hoz, olykor száraz hidegfrontokkal, szerencsés esetben peremciklonokkal de ilyenkor gyengülni kell az azorinak ami nem mindig történik meg. Töményen ennyi a történet a kérdéseidre.
Nálam helyi hatásokra gondoltam az mindegy, hogy visszapörgés vagy keleti áramlás de Diósdnak az nagyon fekszik, igaz a másik jó a délnyugati áramlás melybõl sok csapadék hullik, lásd a mostani napokat.
Amiket írtam ritka de mégsem mert több évben elõfordul kemény fagy március második felében és április 20-ig. A -31 fok kivételes no olyanra tényleg 100 évente van esély és csak a fagyzugokban ilyenkor a dombokon ennyire nincs hideg azért.
Az óceáni áramlásnál írtam számokat azok volt a zonális évtizedek. Egyszerûen arról van szó, hogy a zonális áramláshoz mindenképp kell egy azori anticiklon ami nyáron a észak afrikai passzát miatt északra vándorol így orrosodik nálunk, ezáltal száraz légtömegeket hoz, olykor száraz hidegfrontokkal, szerencsés esetben peremciklonokkal de ilyenkor gyengülni kell az azorinak ami nem mindig történik meg. Töményen ennyi a történet a kérdéseidre.
"Nem tudom mire jó ez a nyilvánvalóan suletlen elmélet, ez a nyugat mánia, gyakorlatilag a világ legundorítobb idõjárásat, az óceánit favorizalja. Nehéz erre bármit mondani."
Ezzel a minõsítéssel nem értek egyet, az óceáni éghajlatnak azért vannak elõnyei is.
Télen kevesebbet kell fûteni, nem fagy meg senki, mert szinte nincs is fagy.
Nyáron kevesebbet költenek légkondira (mondjuk nekem itt sincs rá szükségem) és nem halnak meg hõgutában.
Öntözni sem kell, mert van elég csapadék és ezzel együtt az alacsonyabb T maxok miatt a párolgás is kisebb.
Gyönyörûek a parkok és a kertek, sokkal szebbek mint nálunk, ahol nyáron a szárazság, télen az erõs fagyok miatt szenved a növényzet.
Persze van hátránya is pl. gyakori erõs szelek, nem lehet nyáron szabadban természetes vizekben strandolni és télen befagyott tavakon korcsolyázni, meg nagy hóban szánkózni.
Valamit-valamiért.
(Mondom ezt úgy, hogy sosem éltem óceáni klíma alatt. Lehet, hogy hamar megunnám én is, mert bár télen nagyon élvezném, a nyári meleg, a 30 fok hiányzana, mivel ezt szoktam meg, ezt szeretem.)
Ezzel a minõsítéssel nem értek egyet, az óceáni éghajlatnak azért vannak elõnyei is.
Télen kevesebbet kell fûteni, nem fagy meg senki, mert szinte nincs is fagy.
Nyáron kevesebbet költenek légkondira (mondjuk nekem itt sincs rá szükségem) és nem halnak meg hõgutában.
Öntözni sem kell, mert van elég csapadék és ezzel együtt az alacsonyabb T maxok miatt a párolgás is kisebb.
Gyönyörûek a parkok és a kertek, sokkal szebbek mint nálunk, ahol nyáron a szárazság, télen az erõs fagyok miatt szenved a növényzet.
Persze van hátránya is pl. gyakori erõs szelek, nem lehet nyáron szabadban természetes vizekben strandolni és télen befagyott tavakon korcsolyázni, meg nagy hóban szánkózni.
Valamit-valamiért.
(Mondom ezt úgy, hogy sosem éltem óceáni klíma alatt. Lehet, hogy hamar megunnám én is, mert bár télen nagyon élvezném, a nyári meleg, a 30 fok hiányzana, mivel ezt szoktam meg, ezt szeretem.)
"Szóval pont nálunk a legnagyobb aszály helyzeteket pont a zonális áramlás okozza. Mivel szinte törvényszerûen, a nyári idõszakban az azori anticiklon nagyon fejlett, és többnyire nálunk pont a zonális áramlás miatt szeret orrosodni ezáltal száraz frontokon kívül szinte csapadékot is alig adni."
Igen, abban igazad van, hogy az óceánról jövõ ciklonokból sajnos sokszor kieseik az esõ, mire ideérnek és bosszantó száraz, szeles hidegfrontként vonulnak át és még azt a kevés nedvességet is kiszárítja a szél, ami addig megvolt.
De, hogy a legnagyobb aszály helyzeteket ez okozná?
Nem inkább egy ránk húzódó forró levegõvel kitöltött anticiklon?
"Szóval hazánk csapadék ellátottsága alapján a legjobb bizony a kontinentális évtizedek, ez van sajnálom ezek tények:-))))))"
Ezt sem értem.
Szerintem itt a legtöbb csapadék akkor van, ha pl. olyan ciklonok képzõdnek, mint 2010 májusában, vagyis mediterrán ciklonok.
Nem értem ezt miért számítod kontinentális helyzetnek.
Gondolom azért, mert valahol van egy anticiklon is ilyenkor, kint az óceánon vagy keleten valahol, ami közrejátszik a ciklon kialakulásában.(Elõidézi, hogy hideg leszakadás legyen a Földközi-tenger medencéje fölé.)
De a csapadékot akkor is ciklon hozza, nem az anticiklon és valahogy nehezen tudom össze kapcsolni a ciklont a kontinentalitással, de lehet, hogy bennem van a hiba.
Ugyanígy a bárikus mocsár helyzetnél sem értem, hogy ennek a jó csapadék esélyes helyzetnek mi köze a kontinentalitáshoz és a keleti áramlásokhoz.
Igen, abban igazad van, hogy az óceánról jövõ ciklonokból sajnos sokszor kieseik az esõ, mire ideérnek és bosszantó száraz, szeles hidegfrontként vonulnak át és még azt a kevés nedvességet is kiszárítja a szél, ami addig megvolt.
De, hogy a legnagyobb aszály helyzeteket ez okozná?
Nem inkább egy ránk húzódó forró levegõvel kitöltött anticiklon?
"Szóval hazánk csapadék ellátottsága alapján a legjobb bizony a kontinentális évtizedek, ez van sajnálom ezek tények:-))))))"
Ezt sem értem.
Szerintem itt a legtöbb csapadék akkor van, ha pl. olyan ciklonok képzõdnek, mint 2010 májusában, vagyis mediterrán ciklonok.
Nem értem ezt miért számítod kontinentális helyzetnek.
Gondolom azért, mert valahol van egy anticiklon is ilyenkor, kint az óceánon vagy keleten valahol, ami közrejátszik a ciklon kialakulásában.(Elõidézi, hogy hideg leszakadás legyen a Földközi-tenger medencéje fölé.)
De a csapadékot akkor is ciklon hozza, nem az anticiklon és valahogy nehezen tudom össze kapcsolni a ciklont a kontinentalitással, de lehet, hogy bennem van a hiba.
Ugyanígy a bárikus mocsár helyzetnél sem értem, hogy ennek a jó csapadék esélyes helyzetnek mi köze a kontinentalitáshoz és a keleti áramlásokhoz.
"A fekete-tengeri mediterrán ciklonka köze nincs nyugathoz mégis számtalanszor hozott nagy tavaszi csapadékot, és az bizony keleti áramlás."
Érdekes ez a fekete-tengeri mediterrán ciklon.
Gondolom hasonlóan jön létre, mint a földközi-tengeri mediterrán ciklon (pl. a Genovai ciklon). Vagyis közvetlen a Fekete-tenger felett északról leszalad egy hideghullám, ami ciklont generál a tenger felett. A tenger partvidékén a hegységek( pl. a Kaukázus) tenger felé nézõ oldalain esõ óriási csapadékok valószínûleg ilyen ciklonokból eshetnek. Itt vannak helyek ahol több 1000 mm az éves csapadék pl. Batumi. Ez már szubtrópusi jellegû klíma, mert a meleg is meg van hozzá.
De az is lehet, hogy a nyugat felõl jövõ ciklonok a Fekete-tenger felett feltöltõdnek csapadékkal és így új erõre kapnak. Talán ilyenbõl is lehet sok esõ.
Azt azonban nem értem, hogy egy fekete-tengeri ciklon, hogy hat a mi idõjárásunkra.
Az azért már elég messze keleten van.
Elindul vissza felénk nyugat felé? Kialakul egy ideiglenes keleti áramlás, ami ránk tolja?
Az uralkodó nyugati áramlással szemben?
És még a csapadék sem esik ki belõle amíg elér idáig?
"Sõt Diósd számára nyáron a keleti áramlás szokta hozni a legnagyobb záporokat és csapadékot, igaz ez többnyire helyi de mégis keleti:-)"
A nyári helyi nagy csapadékokat okozó bárikus mocsár helyzetek is keleti eredetûek lennének és nem nyugatról jön fölénk a teknõ?
(Egyébként azt, hogy keletrõl fõleg negatív idõjárás jön, azt elsõsorban a mostani vagyis a téli idõszakra értettem és a saját szempontomból, mert mindenkinek más a megfelelõ.
Leegyszerûsítve a dolgot, azt azért lehet mondani szerintem, hogy télen általában keletrõl jön a hidegtámadás és nyugatról meg az enyhülés, a felmentõsereg. A hideg-meleg küzdelemben megvan a nyugat-kelet, óceáni-szárazföldi ellentét, amiben én az enyhe óceáni légtömegek pártján állok. Persze hideg jön északról is melegedés meg délrõl.
Nyáron bonyolultabb a helyzet és nem lehet az égtájak között olyan megkülönböztetést tenni, hogy honnan jönnek pozitív és honnan negatív hatások, ezt elfogadom. Pl. nyugatról jönnek a pusztító 100 km/h óra feletti szélviharok is, az meg nem hiányzik senkinek.
Sõt a kontinens nyugati partvidéken még a téli viharciklonok is tudnak csúnya dolgokat mûvelni, hozzánk ezek már szerencsére legyengülve érnek ide.)
Érdekes ez a fekete-tengeri mediterrán ciklon.
Gondolom hasonlóan jön létre, mint a földközi-tengeri mediterrán ciklon (pl. a Genovai ciklon). Vagyis közvetlen a Fekete-tenger felett északról leszalad egy hideghullám, ami ciklont generál a tenger felett. A tenger partvidékén a hegységek( pl. a Kaukázus) tenger felé nézõ oldalain esõ óriási csapadékok valószínûleg ilyen ciklonokból eshetnek. Itt vannak helyek ahol több 1000 mm az éves csapadék pl. Batumi. Ez már szubtrópusi jellegû klíma, mert a meleg is meg van hozzá.
De az is lehet, hogy a nyugat felõl jövõ ciklonok a Fekete-tenger felett feltöltõdnek csapadékkal és így új erõre kapnak. Talán ilyenbõl is lehet sok esõ.
Azt azonban nem értem, hogy egy fekete-tengeri ciklon, hogy hat a mi idõjárásunkra.
Az azért már elég messze keleten van.
Elindul vissza felénk nyugat felé? Kialakul egy ideiglenes keleti áramlás, ami ránk tolja?
Az uralkodó nyugati áramlással szemben?
És még a csapadék sem esik ki belõle amíg elér idáig?
"Sõt Diósd számára nyáron a keleti áramlás szokta hozni a legnagyobb záporokat és csapadékot, igaz ez többnyire helyi de mégis keleti:-)"
A nyári helyi nagy csapadékokat okozó bárikus mocsár helyzetek is keleti eredetûek lennének és nem nyugatról jön fölénk a teknõ?
(Egyébként azt, hogy keletrõl fõleg negatív idõjárás jön, azt elsõsorban a mostani vagyis a téli idõszakra értettem és a saját szempontomból, mert mindenkinek más a megfelelõ.
Leegyszerûsítve a dolgot, azt azért lehet mondani szerintem, hogy télen általában keletrõl jön a hidegtámadás és nyugatról meg az enyhülés, a felmentõsereg. A hideg-meleg küzdelemben megvan a nyugat-kelet, óceáni-szárazföldi ellentét, amiben én az enyhe óceáni légtömegek pártján állok. Persze hideg jön északról is melegedés meg délrõl.
Nyáron bonyolultabb a helyzet és nem lehet az égtájak között olyan megkülönböztetést tenni, hogy honnan jönnek pozitív és honnan negatív hatások, ezt elfogadom. Pl. nyugatról jönnek a pusztító 100 km/h óra feletti szélviharok is, az meg nem hiányzik senkinek.
Sõt a kontinens nyugati partvidéken még a téli viharciklonok is tudnak csúnya dolgokat mûvelni, hozzánk ezek már szerencsére legyengülve érnek ide.)
Még tegnap este hulla voltam de most megcsináltam ezt is. Mivel a NAO index fõként a azori maximum és a izlandi minimum nyomás különbségét méri. Tehát ha pozitív akkor nálunk erõs a zonális idõszak, ha negatív akkor nálunk gyenge, többek között van változó is de a lényeg ez.
Két szép ábra:
Link
Link
Lehet látni a 70-80-as évek pozítv fázisát, és a mostani negatív fázist.
De nem kell senkinek számításokba mélyedni én elvégeztem, inkább megszámoltam nem nehéz dolog:-)
A 70-es években 1970-1980 között 68 pozítv hónap volt a 80-as években ez a szám 73 hónapot takar, most a elmúlt évtizedben mindössze 52 hónapra futotta, tehát ez is egy jó csapadék mérce. Az AO hasonló de az inkább téli index direkt nem vettem bele, de pl 2010-es év végig negatív volt látszik, milyen csapadékos korszak volt akkor. Elvégeztem a zonális korszak indulására nagyjából a 60-as évekre ott már a szám 59 hónapot tett ki, pedig az még csapadékos periódus volt, de már látható folyamata. Persze itt átfedések vannak pl a 90-es évek eleje is inkább ilyen, de a 60-as évek eleje meg inkább kontinentális volt, de ne vesszünk el a részletekbe, nagyjából ezek is jól mutatják, hogy hazánk csapadék ellátottságában nagyon is jó a kontinentális irányítás. Mély leszakadások negatív AO, mediterrán ciklonok, jó kis keleti lábas hidegbõl. Máris megvan miért is a jó a keleti áramlás, vagyis nem rossz. pl 2012 februárjában jó sok csapadék esett, és a száraz évet némileg pótolta mégis keleti áramlás volt akkor. Ezt mondom úgy, hogy én sem szeretem de el kell fogadni, hogy ok-okozat van és a fõ szempont a csapadék ha téli akkor hó, vagy elõoldal jó esõzés, ha nyári akkor záporok. Ezt azt hiszem alaposan körbe jártam és megint talán a tévhitet el bírtam oszlatni.
Két szép ábra:
Link
Link
Lehet látni a 70-80-as évek pozítv fázisát, és a mostani negatív fázist.
De nem kell senkinek számításokba mélyedni én elvégeztem, inkább megszámoltam nem nehéz dolog:-)
A 70-es években 1970-1980 között 68 pozítv hónap volt a 80-as években ez a szám 73 hónapot takar, most a elmúlt évtizedben mindössze 52 hónapra futotta, tehát ez is egy jó csapadék mérce. Az AO hasonló de az inkább téli index direkt nem vettem bele, de pl 2010-es év végig negatív volt látszik, milyen csapadékos korszak volt akkor. Elvégeztem a zonális korszak indulására nagyjából a 60-as évekre ott már a szám 59 hónapot tett ki, pedig az még csapadékos periódus volt, de már látható folyamata. Persze itt átfedések vannak pl a 90-es évek eleje is inkább ilyen, de a 60-as évek eleje meg inkább kontinentális volt, de ne vesszünk el a részletekbe, nagyjából ezek is jól mutatják, hogy hazánk csapadék ellátottságában nagyon is jó a kontinentális irányítás. Mély leszakadások negatív AO, mediterrán ciklonok, jó kis keleti lábas hidegbõl. Máris megvan miért is a jó a keleti áramlás, vagyis nem rossz. pl 2012 februárjában jó sok csapadék esett, és a száraz évet némileg pótolta mégis keleti áramlás volt akkor. Ezt mondom úgy, hogy én sem szeretem de el kell fogadni, hogy ok-okozat van és a fõ szempont a csapadék ha téli akkor hó, vagy elõoldal jó esõzés, ha nyári akkor záporok. Ezt azt hiszem alaposan körbe jártam és megint talán a tévhitet el bírtam oszlatni.
Nem is volt a nyolcvanas évek óta hosszabb aszályos idõszak, több éves. Ezeket én sem a meridionalis uralmu idõszakokban keresnem.
Nano :Néhány embertõl eltekintve akik rendszeresen írnak ide, alig akad olyan aki ne ragadtatna néha el magát érzelmi alapú dolgokra is. Gondolom nyáron is ez megy, akkor ritkábban nézek be... Annyira szeretem a nyarat, hogy nincs idõm a gép elõtt élvezni. Könnyen belathato pedig, hogy nincs más választásunk mint alkalmazkodni, elviselni amilyen idõjárás éppen van.
Nano :Néhány embertõl eltekintve akik rendszeresen írnak ide, alig akad olyan aki ne ragadtatna néha el magát érzelmi alapú dolgokra is. Gondolom nyáron is ez megy, akkor ritkábban nézek be... Annyira szeretem a nyarat, hogy nincs idõm a gép elõtt élvezni. Könnyen belathato pedig, hogy nincs más választásunk mint alkalmazkodni, elviselni amilyen idõjárás éppen van.
Így van, nálunk a legszebb záporos, zivataros idõszakok nem a zonalitásnál, hanem bárikus mocsárhelyzetekben, sekély ciklonális mezõkben tudnak kialakulni, amikor szinte áll a levegõ a Kárpátmedencében és a kontinentális hatások érvényesülnek.
Ráadásul, ami kollégának nagyon nem jó, mert õ az özönvizeket szereti:-) Szóval pont nálunk a legnagyobb aszály helyzeteket pont a zonális áramlás okozza. Mivel szinte törvényszerûen, a nyári idõszakban az azori anticiklon nagyon fejlett, és többnyire nálunk pont a zonális áramlás miatt szeret orrosodni ezáltal száraz frontokon kívül szinte csapadékot is alig adni.
Pl 1980-as évek nyári átlaga a fõvárosban 10 éves adatok alapján:
június 55,0 mm
július 36,1 mm
augusztus: 55,2 mm
A 2000-es évek nyári átlag mikor nem volt zonális áramlás:
június: 73,6 mm
július: 65,8mm
augusztus: 70,8 mm
:-)))))))))
Szegény nem tudja mirõl beszél:-)
Még egy erõsen zonális évtized 1910-es évek nagyjából 1920-ig:
június: 57,8 mm
július: 46,2 mm
augusztus: 44,5 mm
Extra kontinentális évtized csapadék átlag nézzünk 1880-as éveket:
június 64,7 mm
július 48,5 mm
augusztus: 61,6 mm
Szóval hazánk csapadék ellátottsága alapján a legjobb bizony a kontinentális évtizedek, ez van sajnálom ezek tények:-))))))
Igaz a 70-es évek kivétel volt igaz szárazabb mint most de csapadékosabb minta a többi zonális áramlás, a megfigyelésem szerint peremciklonból több volt, így kialakulhatott nagyobb csapadék mennyiség és az azori valamiért fejletlenebb volt, de ez csak arra a néhány évre igaz.
De ez egyszerû, sokan beírnak badarságokat minthogy picit használják a fejüket és utána nézzenek:-)
És az is tény most egy határozott csapadékos idõszakban vagyunk, mind nyáron mind télen.
Pl 1980-as évek nyári átlaga a fõvárosban 10 éves adatok alapján:
június 55,0 mm
július 36,1 mm
augusztus: 55,2 mm
A 2000-es évek nyári átlag mikor nem volt zonális áramlás:
június: 73,6 mm
július: 65,8mm
augusztus: 70,8 mm
:-)))))))))
Szegény nem tudja mirõl beszél:-)
Még egy erõsen zonális évtized 1910-es évek nagyjából 1920-ig:
június: 57,8 mm
július: 46,2 mm
augusztus: 44,5 mm
Extra kontinentális évtized csapadék átlag nézzünk 1880-as éveket:
június 64,7 mm
július 48,5 mm
augusztus: 61,6 mm
Szóval hazánk csapadék ellátottsága alapján a legjobb bizony a kontinentális évtizedek, ez van sajnálom ezek tények:-))))))
Igaz a 70-es évek kivétel volt igaz szárazabb mint most de csapadékosabb minta a többi zonális áramlás, a megfigyelésem szerint peremciklonból több volt, így kialakulhatott nagyobb csapadék mennyiség és az azori valamiért fejletlenebb volt, de ez csak arra a néhány évre igaz.
De ez egyszerû, sokan beírnak badarságokat minthogy picit használják a fejüket és utána nézzenek:-)
És az is tény most egy határozott csapadékos idõszakban vagyunk, mind nyáron mind télen.
Én meg azt kezdem már unni, hogy itt valaki mindig rinyál, hogy neki nem tetszik ez az idõjárás, neki nem tetszik az az idõjárás, meg amaz, de az meg igen, és az egyik húzza az agyát a másiknak. Napi 100 hozzászólásból 70 ilyen gyökérség. Elmondtam már többször is: a Föld nevû bolygón a Kárpát-medence klímája, ídõjárása az egyik legizgalmasabb.
Nálam is a délkeleti irányból érkezõ csapadékok a legkiadosabbak. Nem tudom mire jó ez a nyilvánvalóan suletlen elmélet, ez a nyugat mánia, gyakorlatilag a világ legundorítobb idõjárásat, az óceánit favorizalja. Nehéz erre bármit mondani.
Sõt, úgy tudom a 2002-es Augusztusi árvizet is egy lassan mozgó Kelet felõl érkezõ ciklon okozta, de szerintem õ inkább az Észak-keleti áramlásra gondolt..
Szibéria:
"Szerény véleményem szerint igazuk lehet, igen jó eséllyel."
Megosztanád velünk azt sz infót, amibõl igen jó beválási esélyel meg lehet mondani így Február elején, hogy milyen lesz a nyarunk?
Szibéria:
"Szerény véleményem szerint igazuk lehet, igen jó eséllyel."
Megosztanád velünk azt sz infót, amibõl igen jó beválási esélyel meg lehet mondani így Február elején, hogy milyen lesz a nyarunk?
" Keletrõl a szárazföld belseje felõl nem jön semmiféle cspadék."
Ez igaz, ha így vesszük minden csapadék az tengerek felõl indul, a keleti kontinentális száraz levegõbõl nálunk nem lesz csapadék, de az állandóan csapadékos idõ sem valami hasznos szerintem, pl. a 2010-es Májusi/Júniusi árvizek idején szerintem mindenki jobban örült volna egy kis keleti száraz levegõnek, mint a további esõzéseknek.. Na de nálunk nyáron nem igazán szokott ÉK-ies áramlás kialakulni (legfeljebb anticiklon peremén).
Ez igaz, ha így vesszük minden csapadék az tengerek felõl indul, a keleti kontinentális száraz levegõbõl nálunk nem lesz csapadék, de az állandóan csapadékos idõ sem valami hasznos szerintem, pl. a 2010-es Májusi/Júniusi árvizek idején szerintem mindenki jobban örült volna egy kis keleti száraz levegõnek, mint a további esõzéseknek.. Na de nálunk nyáron nem igazán szokott ÉK-ies áramlás kialakulni (legfeljebb anticiklon peremén).
A fekete-tengeri mediterrán ciklonka köze nincs nyugathoz mégis számtalanszor hozott nagy tavaszi csapadékot, és az bizony keleti áramlás. Sõt Diósd számára nyáron a keleti áramlás szokta hozni a legnagyobb záporokat és csapadékot, igaz ez többnyire helyi de mégis keleti:-)
Egyébként láttad már, hol is van a Fekete-tenger?
Egyébként láttad már, hol is van a Fekete-tenger?
"De hát tudod, ami Kelet felõl jön, az csak rossz lehet... Még ha a nyári aszályos idõszakban Kelet, Észak-kelet felõl húzódik is ránk egy szép hideglégörvény, kiadós csapadékkal, mely enyhíti a szárazságot, akkor is, pedig volt már rá nem is egy példa!"
Az Észak-Kelet felõl ránk húzódó hidegcsepp valóban hasznos és tényleg sokszor az ilyen hidegcseppek enyhítik a szárazságot.
De egyrészt ez Észak -Keletrõl jön nem Keletrõl.
Másrészt (és ez a lényeg) az ilyen Észak-Keletrõl felénk helyezõdõ hidegcseppek is Nyugatról az óceán felõl jönnek, aztán tõlünk Északra elmennek Keletre, majd onnét jönnek visszafelé.
Keletrõl a szárazföld belseje felõl nem jön semmiféle csapadék.
Az Észak-Kelet felõl ránk húzódó hidegcsepp valóban hasznos és tényleg sokszor az ilyen hidegcseppek enyhítik a szárazságot.
De egyrészt ez Észak -Keletrõl jön nem Keletrõl.
Másrészt (és ez a lényeg) az ilyen Észak-Keletrõl felénk helyezõdõ hidegcseppek is Nyugatról az óceán felõl jönnek, aztán tõlünk Északra elmennek Keletre, majd onnét jönnek visszafelé.
Keletrõl a szárazföld belseje felõl nem jön semmiféle csapadék.
Hát itt az égvilágon semmi sem látszik a napból, sûrû és vastag köd van és stratus.
Hegyi ember könnyen viccel...
Zoltán: a hétvégében és hétfõ-keddben azért bízom, ott leszünk délen
Hegyi ember könnyen viccel...
Zoltán: a hétvégében és hétfõ-keddben azért bízom, ott leszünk délen
Maximálisan igazad van, ez egy legendás, sokáig emlékezetben továbbélõ ostobaság marad itt a fórumon, alighanem.... ami a keletrõl jövõ dolgokat illeti.
Klassz lenne, ha hétfõn kisütne a nap délen, mennénk ki napozni
Klassz lenne, ha hétfõn kisütne a nap délen, mennénk ki napozni
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Újabb mediterrán ciklon érkezik
Időjárás-változás | 2025-11-23 10:49
Szabályzat