Meteorológiai társalgó

Még csak malacuk sem lesz ha bejön! Ugyanis ekkortájt érkezik valóban az elsõ síkvidéki hóesés, az elsõ téliesnek nevezhetõ epizód - általában. Tehát rafkósak ...

Stratustérkép az ECM-nél, ez vajon hol érhetõ el (ecmwf.int netán?)

Nagyon érdekes hónap ez a november,remélem az idén sem fog változatosságokba szûkölködni.Ilyenkor már növekszik a mediterrán ciklonok kialakulásának gyakorisága,nõ a hõmérsékleti kontraszt észak és dél-Európa között.Régebben emlékszem rá hogy az elsõ jelentõsebb hó 15-e és 25-e között esett le.
Nekem a legemlékezetesebb november közepi havazás 1985 november 20-a elõtt volt egy-két nappal,amit egy rendkívül aktív mediciklon okozott.Viharos keleti szélben igen intenzív havazások voltak ebben az idõszakban,valóságos hóvihar alakult ki itt a fõvárosban.Számomra mégis a legérdekesebb a viharos erõsségû keleti szél volt,ebbõl az irányból ilyen erõsségü szelet még nemigen tapasztaltam.Ez is érzékeltette a ciklon mélységét és aktivitását.Csak azért nem tudott jelentõsebb hótakaró kialakulni mert a hõmérséklet ha kevéssel is de fagypont felett volt nappal.Nagyon emlékezetes ciklon volt,volt olyan hely az országban ahol azért jelentõsebb hótakaró is kialakult.Persze utána megenyhült és az elvitte a havat.

Megelöztél, épp az elöbb láttam az ECMWF-en a kiterjedt stratus-t holnapra az országra. Kiváncsi vagyok megvalósul-e...

Németországban holnap helyenként 15 fok fölé is mehet a T850 (a jellemezö persze inkább 10, 14 fok lesz), kiváncsi vagyok mire lesz elég. Offenbachra azért egy legalább kerekített 24 fokot várok, délebbre fõnnel 25+ is összejöhet...

Holnapra már az ECM is jelzi a kiterjedt stratust, nemcsak a HR modellek.

Most jön majd a jelentõsebb hõmérsékleti ugrás a magasban, a szél pedig a déli, DNy-i tájakat kivéve elég gyengécske lesz. Ráadásul nedvesebb légtömegek érkeznek fölénk.

Szerdára viszont feltámad a szél, kiszáradunk, további meleg érkezik, úgyhogy az ország nagy részén napos idõ valószínû. Északon, ÉK-en lehet még beragadás (az Északerdõ "hátoldalán"). A Dunántúl nyugati felén a történet már átesik a ló túloldalára: túl erõs lesz a légmozgás, mérsékelve a felmelegedést és rontva a hõérzetet.

Csütörtökön gyenge front, sok felhõvel.

Hétvége: a tegnapi, ÉNy-i esethez hasonló, lassan feloszló, nagyobb ködfoltokra lehet számítani jelen állás szerint, de nagyobb stratus nem valószínû.

Tehát, ahogy korábban is kinézett, ez az elõoldal már nem a többnapos, országos nyárról szól, a magas T850 elég sok helyen képtelen lesz realizálódni az idõszak nagy részében. Ettõl persze még akár napi melegrekord is kifuthat, ahogy azt Lász mester már jó elõre megjósolta.

Ha a tél elmarad, akkor lesz ez vicces. Bár a következõ tél is nov. 20-a után lesz.

200 évig minden évben az elmúlt 200 év leghidegebb telét kell megjósolni, majd 200 év múlva kiderül, hogy egyik évben igaza volt.

Összegészében meglátásom szerint egyébként az átlagosnál csak kissé hidegebb de csapadékos (havas) elhúzódó télnek néz ki, nov 2 fele, december és március átlaga lehet jelentõsen hidegebb, az idei õsz hasonlósága alapján már egyre inkább figyelembe veendõ, hogy 2008-2009 tele milyen volt. Természetesen az idei valószínûleg nem lesz pont ugyanolyan, és lehet jelentõsen eltérõ is, de legalább van egy figyelembevehetõ példa ami alapján ne várjak extrém telet.

Jövõ vasárnapról hétfõnre virradóra nagy valószínûséggel NY felõl hidegfront vonul át, frontvonalon csapadékkal, talajon nem okoz jelentõs lehûlést, T850 en a visszaesés átmeneti, utána hétfõn kristálytiszta idõ lesz és november elsõ hete "enyhébb" kiadásban (15-21 fok) hasonlítani fog erre a hétre. (fõként a GFS alapján, az ECM elõtte nyomott elõoldalt vár, így vasárnap is esélyes az ország déli részén a nyári nap.

Gondolják a hamarosan véget érõ délnyugatias áramlás után egyre nagyobb esély lesz a hidegelárasztásra. A növekvõ hidegbázis miatt.

Üveggömb:-)

Román meteorológusok szerint november 20. után érkezik meg a tél, vajon honnan tudhatják ezt?!

Nalam meg tegnap este is nyitva volt ablak, ajto...egy poloban apszolutte nem volt hideg. Reggel volt par csepp eso itt is, most mar lassan kezd kiderulni...csak ez a szel idegesito hogy nem tud mar igazi szelcsendes idojaras lenni, igaz tegnap alig volt szel de ma mar emgint azert fujdogal.

Eddig igazán ocsmány idõ volt, erõsen felhõs éggel, légmozgás nulla, a kémények összes füstje az alsó 50 méteren ragadt. Szerencsére fokozatosan távozik DK felé a felhõzet, úgyhogy most már süt a nap.

Én is orulok a jó idonek, ám az orf szerint Bécsben, Burgenlandban holnaptól makacs Hochnebel lesz az úr. Nem tesz ez majd nálunk is keresztbe nálunk a melegnek?

Igy van, meg egy het jo ido, kb ebben az idoszakban szoktunk atesni a lo tul oldalara.

A lényeg az, hogy végre igazi szép idõ lesz a héten:-) Egészen vasárnapig kárpótol engem sok idei õszi fagyoskodásért a hét, így ezt én igenis megérdemeltem:-) Szerda és a péntektõl kifejezetten nyár:-) Aztán sajnos jön ami elkerülhetetlen de most örüljünk inkább a hétnek. A 28,4 fok még bõven meg is lehet, amit tippeltem:-)

Tegnap 21,4 fokkal újabb idei októberi melegrekord volt itt, de a tv által hirdetett meleg nyári idõ azért túlzás (mutogattak 27 fokos, napra tett szegedi hõmérõt). Az adatbázisban 23 fokkal sem találkozom, és a mai sok felhõ mellett meg az ismét záporosra, zivatarosra forduló idõben sem várok többet a tegnapi T-nél, de korántsem lenne egy 25 fok olyan rossz, mint télen egy -25 fok.
Érdekes eszmecsere zajlott itt tegnap, kár érte, hogy kárba vész, mert nem az arra való fórumban történt.
A GM, mint melegedés (ami most már évek óta stagnálás) szerintem is ténykérdés, de igazuk lehet azoknak, akik szerint cirkulációs, több évtized után megváltozó sémák okozataként is értelmezhetõ, melyet mondjuk a napaktivitás is felerõsíthetett, nem csak az ember. Továbbra sem értem azokat, akik nagy veszélyt látnak eme 2-3 évtizedes kilengésben. Én még mindig nagyobb bajnak látom, ha ugyanennyit mondjuk negatívba lengene ki az idõjárás. Hótlan teleken én is szomorkodtam valaha, de az elmúlt tél megmutatta, hogy milyen, ha sok a hó, meg hóvihar. Érdekes, hogy a károk (a hóviharban foglyul ejtett autósok sem) bekövetkeztekor senki nem örömködött, hogy végre vége a hideg és hó nélküli egykori GM éveknek( bár ilyenek nem is nagyon voltak, inkább forróbb nyarak).

Így gondolom én is (ami a napfoltelméletet illeti), igen eros érvek szólnak mellette, ezt immár paradigmaként konyvelhetjuk el. Viszont jó lenne végre tiszta vizet onteni a pohárba, milyen mértékben hat az ember a klímára. Felindultságomban a múltkor elvetettem a sulykot, amikor álelméletnek tituláltam az ENSZ által koordinált kutatásokat, ám túl sok emogott az onos érdek és a $, hogy ezt objektívnek lehessen venni. Azaz bizonyos mértéku emberi hatás lehet a klímára, de biztos vagyok benne, hogy ez nem abban a mértékben és formában érvényesul, ahogy azt az algóristák állítják

Link

Ez már nem csak egy eltévedt futás. 27-28-án véget ér e mostani jó idõ.

21 óra óta 19 fok körül van a hõmérséklet, szinte trópusi éjszaka október második felében. Link

Fórumhelyszín: Váralja

Link

Eszerint a Dunántúlt teljesen beboríthatja szerdán a 15 fokos izoterma 850 hepán.
Ha ez megfelelõen tudna érvényesülni (sok napsütés, átkeverõ szél), az rekord közeli értékeket jelentene némely DNY-i állomáson.

Beírom ide is
Holnap reggel 7:15-kor Pitom jóvoltából lesz pár kép, illetve említés a találkozóról az m1-en.

O.K.
A "színvonalas, konstruktív" eszmecserérõl annyit, hogy én is nagyon élveztem. De bezzeg, ha instab vonult volna át felettünk, vagy óriási mennyiségû esõ esne, vagy hõmérsékleti rekord volna kilátásban, nemigen tudtunk volna érvényre jutni az elméleti szövegünkkel.
Jó ez az unalmas (legalábbis drámai események szemszögébõl unalmas) idõjárás. Legalább a társaság egy része megállt elmélkedni alapkérdéseken.

Én gyanítom, hogy a különbözõ cirkulációs korszakok az egyenlítõi SST-k évtizedeket átölelõ változásainak a lenyomatai, minthogy ezek döntõen befolyásolják a szubtrópusi magasnyomású öv fejlettségét is, mintázatát is. A napfolt-aktivitás éghajlatra gyakorolt hatásait mintha már elfogadta volna a tudomány, még ha csak a historikus adatsorok alapján is, nem?

Maunder-minimum bocs a mobilom viccelodik...

Mi az a "Majdnem-minimum"?

A térítõi AC öv és a poláris front közti nyomásgradiens kétféleképp lehet alacsony: ha az AC öv valamilyen okból gyengébb, itt lehet szerepe a térítõi öv vulkánaktivitásának, vagy ha a sarkkör közelében valamilyen okból magasabb a légnyomás. Hú, ez érdekes!

Végre egy színvonalas, konstruktív eszmecsere. A meridionalitás/zonalitás dominanciája idojárásunk egyik kulcsfontosságú alakító tényezoje. Ezzel nem mondtam semmi újat. Ezzel kapcsolatban viszont nagyra értékelném, ha a kollégák kozul elmagyarázná nekem, mi okozhatta a 60-as-80-as évek zonális anomáliáját, és vajon miért vált a meridionalitás, sorozatos blockinghelyzetek az utóbbi évek egyik fo idojárási jegyévé? Továbbá: mit gondoltok az ún. napfoltdeterminista megkozelítésrol? Vajon ez lenne a hidegebb és melegebb periódusok (pld. Majdnem-minimum) magyarázatának alapja, avagy ez csupán egy újabb, a kontextusból kiragadott elmélet?

Ezek szerint a térítõi AC öv fejlettsége lenne a kulcs abban, hogy éppen zonális, vagy meridionális az áramlási kép?

Felteszem, a rendszer kezdeti állapotának teljes ismerete éppen olyan absztrakció, mint a nulla és a végtelen a matematikában: a gyakorlatban közeledhetünk hozzá, de el soha nem érhetjük.
Érdekes kérdés, milyen a determináltság viszonya a kezdõ állapot ismertségi fokával. Ezt akár függvényként is megadhatnánk, nagy lenne a jelentõsége éppen a meteorológiában. Úgy sejtem, az összefüggés nem lineáris, hanem -mondjuk-exponenciális. Lehetséges, hogy a kezdõ állapotról szerzett kétszer nagyobb információ-mennyiség nem eredményezi a kimenetel kétszer nagyobb determináltságát. Lehet, csak pár százaléknyi növekedést okozna ebben.

Egy lényeges kérdés: mi az összefüggés a meridionális hõmérsékletgradiens, és a meridionális nyomásgradiens között? Ezek nem függetlenek egymástól, nem igaz?

Köszi szépen, ez nagyon érthetõ összefoglaló volt.

Én úgy látom, hogy a tartós meridionalitás akkor alakul ki, ha az északi magasnyomás lassítja a zonális áramlásokat, így sokkal könnyebben fejlõdnek jóval nagyobbra a kialakuló teknõk és gerincek, ráadásul ezek saját helyükön élednek újra, azaz folyamatos blocking helyzet alakul ki.

A másik érdekesség, hogy ha még erõsebb a sarki magasnyomás, akkor a sarkköri ciklonokat a szokásosnál jóval délebbre tolja, ezek hátoldalán a hideg levegõ tartósan és folymatosan áramlik a szibériai térségbõl az európai kontinens belsejébe

Az ok-okozat mindenképpen jobban megfogható és erre épít is a meteorológia

"...a modellek látókörén túl bármerre fordulhatnak a folyamatok, függetlenül a kiinduló állapottól..."

Tegnap épp azt próbáltam leírni, hogy nem fordulhatnak akármerre a folyamatok, tehát nem "teljes káoszról" van szó, hanem ún. determinisztikus káoszról, azaz elméletileg le lehetne írni az ilyen rendszerek jövõbeli állapotát, de ehhez teljesen pontosan kellene ismerni a kezdeti állapotot, amire az ilyen rendszerek rendkívül érzékenyek és teljesen más jövõbeli állapotokat produkálhatnak igen kis kezdeti állapotbeli eltérések esetén is.

Amit viszont fõként felvetettél: ezek szerintem nagyon fontos határfeltételek a légkör számára és jelentõsen befolyásolják annak változásait. Ha egy ilyen peremfeltétel sokáig és nagy területen fennáll, akkor a légkör jövõbeli állapotainak kialakításában szignifikáns szerepe lehet. Így nem tartom rossz útnak ezek vizsgálatát, persze szem elõtt tartva a légkör egyéb, jelenleg igaznak tartott tulajdonságait is...

Azon én is töprengtem, hogy vajon mi az összefüggés a hõdifferencia és a nyomáskülönbség között. Az látszik a szinoptikai térképeken, hogy a nagy hõkontraszt nem mindig jár nagy nyomáskontraszttal.
Tehát azt mondod, hogy a meridionáls hõcsere gátolt voltánál fogva megnövekedõ meridionális hõgradiens nem jár a nyomásgradiens párhuzamos növekedésével, ezáltal a zonális áramlások felgyorsulásával?
Egyébként tetszik, amit leírtál, köszönet érte. Ezzel eddig nem voltam tisztában -hasznos és érdekes szabályszerûséggel ismertettél meg.

"Nincs itt valami tévedés? Én úgy tudtam, hogy növekvõ hõkontraszt a pólus és az egyenlítõ között éppenhogy felgyorsítja a zonális áramlásokat."

A zonális áramlás erõssége nem a meridionális (észak-dél irányú) hõkontraszttól, hanem a meridionális nyomási gradienstõl függ. Minél nagyobb ez a gradiens (mégpedig északi alacsony nyomással, déli magas nyomással), annál erõsebb a közepes szélességeken a nyugatias (zonális) áramlás.

A merdionális hõmérsékleti gradiens (vagy "hõkontraszt", ahogy nevezted) az ún. baroklin instabilitást határozza meg. Ez arról szól, hogy a zonális alapáramlásra rakódó kis meridionális zavarok tovább tudnak-e növekedni, s ezáltal teknõket/gerinceket kialakítani, vagyis a zonalitást meridionalitásba fordítani egy idõre. Minél nagyobb a baroklin instabilitás, annál jobb erre a lehetõség. Mivel ez a féle instabilitás egyenesen arányos a meridionális hõm.gradienssel, alacsony hõm. gradiens esetén az említett zavarok nem növekednek tovább, s az áramlás zonális marad. Ha viszont zonális az áramlás a közepes szélességeken, akkor nem valósul meg a merdionális hõcsere, aminek következtében zonalitásnál idõben fokozatosan növekszik a meridionális hõm.gradiens, míg el nem éri azt a kritikus értéket, amikor már elegendõ baroklin instabilitás adott az alapáramlásra rakódó zavarok továbbfejlõdéséhez és a meridionalitásba váltáshoz...

Nem tehetek róla, de a tegnapi "vitanap" óta gyakran eszembe jut a légkör kaotikus rendszer volta, amit Koczkás barátunk (és néhány társa) oly igen dühösen propagál.
Az feltehetõleg megállja a helyét, hogy egy gáztömeg mozgásai önmagukban megfelelnek a kaotikus rendszer kritériumainak. Azonban a légkör nem a semmiben helyezkedik el, hanem érintkezik egy sor olyan dologgal (sarki jég, örökké fagyott talaj, óceánok vizei), és befolyásoltatik is általuk, melyek a gáztömegnél determináltabb viselkedésûek. Szerintem ez a gyenge pontja a Koczkás elképzelésének, ti. hogy a modellek látókörén túl bármerre fordulhatnak a folyamatok, függetlenül a kiinduló állapottól. És hogy távkapcsolatok nem léteznek, nincs hosszú távú determináltság, nincs "ha, akkor". Ha a légkör, mint gáztömeg, önmagában állna, ez a szemlélet helyes volna. De valós körülmények között túlzó, és sántít. Vélemény?

Nagyon megkárogtad te H.S. prediktorát is, pedig az életben nem tudhatsz annyit a meteorológiáról mint õ, persze õ profi. Nem áll jól neked az, hogy az igazság bajnoka jelmezében rázod a rongyot. Kéjelegve linkelgeted a fáklyát télen, amikor enyhülést, vagy zsinór zonalitást vizionál, persze hozzáteszed hogy 8 - 10 napon túl nem hihetünk neki, de azért a hit szikrája csak utat talál az elmédhez. Nem kellene ennyire "kockának" lenni, még ha néha oly veszett igazad van is. Tudod az ember az olyan, hogy amikor a képességeit meghaladó dologba ütközik mégiscsak megpróbál valami képet alkotni a dologról. Volt amikor a villámlást Isten haragjaként definiálták, és így volt elfogadva. A hosszútávú prognózisok bizony meghaladják a képességünket (szakemberekét is, és ez a lényeg), de összefüggéseket talán lehet keresni , hiszen mi mást tehetnének legyen szakemberrõl, vagy amatõrrõl szó. Persze cáfolni lehet, kell is, de én speciel szívesebben olvasok egy amatõr elemzést, mint a te rövid , tömör , lehúzó "igazságaidat."
Nem tudom miért, de Lenin egyik idézete jut rólad eszembe:
"- Imádkozzon csak a paraszt a villamossághoz, inkább a hatóságok, mint az ég hatalmát érzi majd ki belõle.”
Link

Nincs itt valami tévedés? Én úgy tudtam, hogy növekvõ hõkontraszt a pólus és az egyenlítõ között éppenhogy felgyorsítja a zonális áramlásokat. A hõkontraszt gyengülésére viszont a meridionális áramlások vezetnek.
Azt viszont igaznak tartom, hogy a zonális fázis idõbeli elhúzódását a hõkontraszt gyengesége, vontatott kifejlõdése okozza. Ha így gondoltad, akkor egyetértünk.

Amit a 2. pontban írtál, elég kézenfekvõnek látszik. Persze kérdés, hogy azért gyorsak-e a zonális áramlások, mert ott van az az aktív, mély ciklon -vagy éppen fordítva: azért olyan igen alacsony ott a nyomás, mert gyorsak a zonális áramlások. Én ez utóbbi felé hajlok.

1. Elég egyszerû, energetikai alapú választ adhatok. A gradienserõ vonal mentén nyilván összeadódik, azaz nem mindegy, milyen hosszú szakasz két oldalán áll fenn a hõmérsékletdifferencia, s az ebbõl adódó nyomáskülönbség. Nagy kiterjedésû sarki hidegdepó peremén nagyon felgyorsulnak a coriolis effektus folytán zonálissá vált áramlások, fõleg, ha nagy a hõkontraszt -ha nagyon hideg a sarkvidék levegõje.
A gyors áramlások irányának idõegység alatti megváltoztatásához nagyobb erõ (ezen keresztül nagyobb energiamennyiség) szükséges, mint lassabb áramlások esetén. Ezért nehézkesebben fog a sebes délkör menti áramlás meridionális komponenst nyerni.

2. Bizonyára létezik ilyen is. Bár, mi tûrés-tagadás, tényleg a hideghez húz a szívem. Azonban úgy gondolom, az utolsó emberek egyike vagy, aki ezt a szememre vetheti. Ugyanolyan elkötelezett vagy Te, mint én, csak az ellenkezõ irányban. Mikor vitázunk, az olyan, mintha két különbözõ vallás hívei akarnák meggyõzni egymást az igazukról. Melyik jobb, melyik, az igazi: Krisztus vagy Mohamed, netán Buddha? Soha nem fogja egyik a másikat a saját álláspontjára téríteni. Kár a gõzért, fölösleges piszkálni a másik "felekezet" tagját.

3. Itt nem fejeztem ki magam elég világosan. A" bazi hidegleszakadás" azt akarja jelenteni, hogy az szokatlanul erõs: erõsebb annál, mint amilyenek a hidegleszakadások az évek többségében lenni szoktak õsz végén, tél elején. Így már bevállalós a tippem, macskakörmök nélkül.

Igen, napfelkeltekor tényleg már meleg volt, akkor már csak a töbör legalján volt gyenge fagy a lalajon, azonban éjszaka a töbör alján 2m-en -6,4C talajon -7,8C, a D1-nél talajon -6,2C, míg a K1-nél 1,5 m-en -3,4C volt a minimum az OMSZ-os minimumhõmérõkkel mérve. Tegnap a töbörtalálkozó elsõ hajnalán ugyanezen helyeken az alábbiak szerint alakultak a minimumok: -10,8C (a Kerekrobi loggerén -10,2C), -11,8C, -9,6C és -8,7C.

Jó meglátás!

2007. január: Link

Persze biztos vannak kivételek.

Én azt gondolom, hogy a zonalitást két dolog segíti elõ:

1. a hõkontraszt gyengülése az egyenlítõ és a sarki területek között

2. a sarkvidéki alacsonynyomás erõsödése, ami rásegít a nyugat-keleti áramlásra

Ezen hatások megfelelõ együttállása eredményezi a masszív zonális áramlást.

PL +48 óra: Link 980 hpa, masszív nagy kiterjedésû ciklon

2012 március 20: Link 1060 hpa

A Bükk fennsíkon is felkelt: Link

Sajnos 5°C volt, és 20 km/h-ás széllökést is mértünk, így a sekély köd elmaradt

Nem sáskajárást örökített meg napfelkeltében...?

Most a hosszútávú latolgatás ide vagy oda, a természet úgyse azt fogja csinálni amit a modellek mutogatnak össze vissza.Az lesz ami lesz. Ennyi! Remélem azért lesz egy hosszú kemény havas tél!

Hát ezek most túlságosan zajosak lettek.

Ma is felkelt: Link Link Link

1."Ha kisebb kiterjedésû lenne a hidegtömeg, feltehetõen könnyebben, és elõbb leszakadnának bizonyos részei." Ez hogy is van?

2.Létezik-e olyan makro felállás, aminek a végét nem tudod elvi síkon kihozni bazi hidegleszakadásra?
Ezt megválaszolom helyetted: Nem!

3."Továbbra is úgy látom, ebben a helyzetben benne van egy késõbbi bazi hidegleszakadás, hidegelárasztás esélye."
Október végén egy elég bevállalós tipp ez, legalább akkora mint február végé felé, egy melegöblítést prognosztizálni.

Like!

-------------
Hogy ne csak off legyen...
Mai T max. 21,1°C (16:21)

Szerintem ezzel nem mutatta meg, hogy ma pont ott, pont ennyi volt. Máshol meg más volt. Gondolom ez a 15 fokos átlagérték is több évtizednyi megfigyelés, modellezés után lett meghatározva.

És ebben az idõszakban ez a 15 fok már inkább egy nyári 17 fokkal ér fel.