Hó- és zivatarlesen

Kezdjük elõlrõl, he-he!
A jelenség persze hogy ugyanaz, a hegygerinceken átbukó levegõ fizikai törvényeknek megfelelõ leáramlása adott.
A lépték a lényeg, pl. a minden trópusi ciklon kis apró depresszióként kezdi, vannak melyek "naggyá" lesznek (nevesítve), vannak, melek "kicsik" maradnak (számozva csupán).
A kialakulási jelenség egy és ugyanaz, ám micsoda léptékbéli a különbség!
Ne feledd, mindig azt mondtam, hogy ne azt mondd hogy Fõn, hanem azt fõnszerû bukószél, ám csak ha tisztába kerültél a kialakulás fizikai viszonyaival (a képzavar okán, ld. Blasit), ami most hála Isten elérkezõben.

Naigen, az Alpokban Fõn, máshol fõn...de maga a jelenség egy és ugyanaz!

Végre már lezárulóban ez a fõnös dolog, mert eddig is azt mondtam, hogy a fõnszerû jelenség nem Fõn, mert az enyhén szólva nagyobb léptékû, veszélyesebb.

Alapmû, többször is.

Küld el, a címemet ismered. A lényeg, h a fizikai jelenséget értsünk , az elenvezés mind1, csak fontos, h mindenki uazt értse alatta, én ezért írtam le, h mit jelent nekem a "fõnösen bemelegszik". Valószínû, h ezt hamarabb le kellett volna írnom, hisz különbözõ tudásszinttel rendelkezõ olvasóknak írunk.

Olvastad már a funtineli boszorkány címû mûvét? Valami varázslatos könyv! Nyáron voltam szervezett erdélyi, pontosabban székelyföldi túrán, a hosszú buszocskázások idejében hangoskönyvben hallgattam meg, ez párosúlva a gyönyörû (és a mû tárgyát képezõ!) tájjal, az élvezetek halmozása volt. Az idén is erdély, de most már kocsival, bérelt helyre nyolc- tíz fõs társaság.
Télen még nem voltam, de akkor sok út le is van zárva épp a legérdekesebb helyeken. Nehogy OFF legyen, a könyv televan hatalmas hegyvidéki havazások illusztrálásával.

Például tök nem értem, hogy ha egy hegyen átbukik a levegõ, és felmelegíti az azt a légtömeget, ami a hegy torlódással szembeni oldalán van, az egyesek szerint miért nem fõn, mint ahogy most is szerintem ez történik a Kárpátoknál, hisz tõle délre ciklontevékenység zajlik, és a mi országunk keleti felén K-DK-i szél fúj, pont a hegyek felõl, és a magasban is ez történik!
Link !
Illetve miért nem fõn, ha É-ÉNY-ról nekipréselõdik egy légtömeg az Alpoknak, ott esik a hó vagy esõ, és a felhõképen is jól láthatóan fennakad a felhõmezõ az Alpokon, eközben itt meleg van derült ég, és hiába tûnik ugy hogy közeleg a felhõmezõ, mikor ideérne, szertefoszlik a leszálló felhõoszlató légmozgásnak és a kiszáradt levegõnek köszönhetõen, van is róla egy jó kis animációm, de csak mélbe tudom elküldeni...

Úgy látom egy kis értelmezésre szorul a "fõnös" jelzõ:

Én pl. a fõnös hatást rövidítésként használom, amikor azt mondom/írom h a levegõ fõnösen bemelegszik akkor ezt értem alatta minden esetben: a magasabb hegyeken (1500-2000m) át áramló levegõ a hegyeken átkeleve a adiabatikusan melegszik, minél magasabb a hamatpontja ennek a levegõnek az átbukás elõtt annál jelentõsebb a vízgõz kicsapódásából származó hõfelszabadulás, vagyis az átbukás utáni légtömeg melegedése...a hõfelszabadulás abból származik, h a víz elpárologtatásához hõt kell betenni a rendszerbe , na ennek a fordítottja játszódik le amikor a vízgõz kicsapódik és ekkor ez a hõ kerül vissza a környezetbe...ergó: amikor én "fõnös átbukást, bemelegedést" használok erre gondolok...nem magára az Alpokban jelentkezõ szélre a Fõnre, az is lehet h az nagybetû...a lényeg sztem h mindenki ugyanazt értse ez alatt, én eddig azt hittem ez egyértelmû, de most látom, h sokan itt mismásolnak ezen jelenség bizonyos *fajtáinak egy egy országbani, tájegységbeni elnevezésével.

*ergo:természetesen nemcsak a hideglégtömeg átbukásánál van ilyen jelenség, hanem mindenféle légtömeg hegységeken történõ átkelésénél elõfordul, míg az elnevezések ált. speciális helyi szelekre utalnak...az egyik egy szûkebb halmaz, míg a másik egy tágabb

Bizony, imádom életmûvét, nagyon jól szemlélteti regényeiben az erdélyi idõjárási sajátosságokat.

Nem válaszoltan volna, most látom ketten is megtettétek Javaslom pl. Wass Albert könyveit, ott szemléletesen le van írva milyen is az a nemere

Erre utaltam én is, ám a fõn-mániát nehéz legyõzni, he-he!

Nemere, a Székelyföld hegyeken (hegyek közt) átbukó északi szélviharát jelenti. Ezt hideget hozó szélre asszociálják, tehát aligha fõn jelenségrõl van szó.
#70777. - Rossmann (Mezõkövesd)
Szerk.50-100 km (50-10 helyett)

Ez nem fõn, ez a kelet tiszántúl - homonnai hágó meleg szállítószalag, ami nagyobb átkeveredéssel jár mint akár 40 - 50 km levõ térség egyazon idõjárási szituja. A frászt hozza rám, amikor tõlem 50-10 km- el keletre vegyes csapadék esik (sõt sokszor egész a kárpátalján is) nálam meg nem vált át a hóból. Ez nem ritka felállás, csak "csengõfrászt" okozhat

A fenébe! A radar szerint Vásárhely környékén egy jó kis zápor fejlõdik. Biztos gomolyodik rendesen a felhõzet, kár hogy nem látok belõle semmit, mert elrejtõzik.

Én meg azt hittem Nemerérõl, hogy az egy író.

Értem, kösz a válaszokat!

Húha, már ott is fõn van, he-he...

Olvasd a kislexikonunkba a Bóra szócikket, ott szó esik a Nemerérõl, mint hideg bukószél (imádtam õket megírni)!

Cassano: tudomásom szerint a nemere a Kárpátok hágóin keresztül ÉK felõl betörõ száraz, "szibériai" hideg levegõ.

Juhhéjj kezd derengeni, Letenyén már szikrázó napsüti van, irány a 15 fok

Ha nyár lenne, jó kis zivatartömb haladna át az Alföldön. Szép a radar.

Itt egyelõre erõsen felhõs,párás az ég, a hõmérséklet nem akar emelkedni. Ha többet sütne a Nap, akkor elérhetnénk a 10 fokot talán.

Lehet, hogy rosszul emlékszem, de mintha a Kárpátokban nemerének neveznék azt, amit az Alpokban fõnnek hívnak. Fel kéne frissíteni az emlékeimet.

Érdekes a román met szolgálat az õ nyugati, vagyis a mai keleti részünkre mára 5-12 fokot vár (mint hogy várt tegnap is), és ahogy nézegetem, biza fõn lesz ott, hisz a román hegyek túloldalán egy nagy csapitömb van, és a DK-i szél átfújva átbukva a hegyeken pont oda arra sík részre viszi a melegét....nem véletlen, tegnap is ez játszódott le....

Itt vége a hónak, az esõ végleg elintézte és most köd honol.

Köd van, látás 6-800 méter, így van +3 fok, kisütne a nap lenne 10-15, fõleg hogy a köd felett derült az ég...

A nagyfelbontású mûholdképet nézve, szerintem ha nappal lenne, nagyon szép magas és középmagasszintû felhõket lehetne fotózni....

Hó változó mennyiségben van ..(még) néhol alig 1-2cm vagy semmi,de van ahol 5cm-t is meghaladó

Jóféle! Link

3,3 , csak nem akar lejjebb menni, a hó továbbra is erõsen olvad

Itt már 0.4

Még most is 6 fok van, pedig nem süt a nap.

A Román-Alföldön meglehetõsen hideg van:
Link

és hó is van bõven:
Link

Biztos napon van a hõmérõje!

Pogány 2 fok!
Kemény!
Cauchy hogy lett Nálad 13 fok nemértem!

A ami napot túlélte a hó, a holnapi napot már nem fogja: Link

Itt már napok óta parádés idõ van. Ma van eddig a legmelegebb. Az elõbb kimentem a teraszra és néhány pofátlan légy ott napozott a sötét házfalon. Tavaszias idõbe csöppentünk.
Érdekesek a hõtérképek, már napok óta különösen be van fûtve a Tiszántúl, fõleg annak K-i fele.

A szántó földeken van még 2-3 cm-es összefügõ hó, itt a városba már csak foltonként maradt meg

Egy biztos, nem irigylem most a T elõrejelzõket, nem könnyû feladat ezekben a napokban.

5000 km2??
Nézd meg az elõrét, és nézd meg a hõtérképet!

A tegnapi hozzászólásokat nem olvastam, úgyhogy bocs, ha ismétlek. Az a kérdésem, hogy hogyan történt, hogy bár péntek este majd minden idõjárás-oldal esõs szombat délutánt és vasárnap délelõttöt jelzett elõre (legalábbis a nyugati országrészre mindenképp), az esõ szinte teljesen elmaradt?

De szép szenvedõ szerkezet
Amúgy az ország hány %-án van több az elõrejelzettnél. Mert ha kb 5000km2-en, akkor az nem is olyan rossz.

Tegnap 6-7 fok lett ide várva, és lett 11-13 fok, mára lett várva 2-3 fok, és van 5-7 fok!
Szlovének vártak tegnapra 12-t, mára 6-7-et!

Arra én is gondoltam, hogy egy kevéssel több lesz az elõrejelzettnél , de ez már jelentõs eltérés...

De!
A román met szolgálat, illetve aki figyelte a tegnapi nap történéseit, az számított rá!

Debrecenben már 14 fok van.....Erre sem számított senki!