Meteorológiai társalgó

Értem az elképzelésedet, szép hosszan kifejtetted, de valójában a száraz zivataroknak és a jégeső-elhárításnak én sem látom a számottevő kölcsönhatását a csapadékhullás oldalát tekintve. Jó példa 2017. június 21. Kecskeméten dió nagyságú jegek hullattak egy szupercellából, ami kelet felől terjedt ránk, ritkán látott, orkán erejű keleti, délkeleti széllel.
Borsónyi, esetenként cseresznye nagyságú jeget pedig lehet észlelni nálunk is a heves zivatarokban időnként. 2007. május 5-én volt egy brutális jégeső, az triplája volt a 2017-es eseménynek, azt is szupercella idézte el, de ott a délnyugati szél fokozódott rendkívül viharossá, és elkezdtek potyogni a diónyi jegek az eső mellett. 10-15 percig ömlött, kifehéredett a táj. Lapátolni kellett a jeget a lépcsőházak elől.A fák szinte lekopasztodtak, leverte a leveleiket.
Heves szervezett zivatarrendszerek, főleg szlovén instabok, északnyugatról belépő squall-line-ok útjába nálunk nem áll semmi, nem szárad ki az elhárítás következtében a légréteg. Az mono vagy egy cellás zivatarok, pedig Zivi nagyon jól, szakma módon leírta, hogy mi volt a tavalyi nyár hátterének az oka, vagyis a bárikus-mocsár, amikor a helyi hatások érvényesülnek, kánikula idején ilyenkor gócokban felhőszakadások fordulnak elő a lomha mozgású, hatalmas zivatarfelhőkből, mint egy vízoszlop zúdul alá a csapadék.
Kecskemét is egyszerűen peches volt sokszor, viszont májusban, június első felében azért volt 2 alkalommal felhőszakadás és 2 MKR is, az egyik dél felől , a másik nyugat felől érkezett, június 8 és 12.  Illetve a június 22-én érkező markáns hidegfront is produkált heves zivatarokat éjjel. Utána alakult ki egy hűvösebb periódus, 27-én sekély mediterrán ciklon érkezett Görögország felől a felhőzetével, erős északkeleti széllel, kora őszies idővel, egész napos mérsékelt esőkkel. Július 1-jén pedig az északkelet-európai ciklon hátoldalán viharos északi, északkeleti széllel jeges-tengeri eredetű hideg levegő zúdult be, kristálytiszta, azúrkék eget varázsolva. Aztán tovább melegedett Észak- Északkelet-Európa és idővel a Skandináv hőhullám és a Kelet-Európai-síkságot kitöltő nagyon meleg levegő az északkeleti, északi áramlásban utat talált hozzánk is, így az áramlás iránya mindegy volt, csak meleg tudott érkezni a meridionális helyzetben, a mocsárba. Aztán visszatértek a záporok, zivatarok egész július végéig, majd az anticiklonális hatások legyőzték a bárikus-mocsarat, kitört a hőhullám Európa szerte, Párizsban 36, Londonban 35 fokos hőséggel, és persze nálunk is beütöttek a 30-35 fok közötti nappalok sorozata. Augusztus már tikkadt, száraz volt, 1992 augusztusára emlékeztető, igaz ott 40 fok is előfordult és még lepusztultabb volt a táj,  azonban a hónap végén bekeményített a hőség egy ráadásként abban az évben. Tavaly augusztus 26-án érkező hidegfront lezárta azt a veszett kánikulát, ami szinte zsinórban 1 hónapig tartott, 1-2 feloszló hidegfronttal spékelve, ami szintén nem hozható összefüggésbe a jégeső-.elhárítással természetesen. Augusztus 31-én kerültünk egy magassági teknő előoldalára, lefűződött egy hidegcsepp, amihez kapcsolódott egy sekély ciklonális mező, és a konvergens zónák, örvényességi karok mentén jól fejlődő egymást követő zivatarok, felhőszakadást okozó csapadéksávok haladtak délkelet felől, északnyugat felé, elsősorban a Duna vonala és attól nyugatra fekvő területeken. Eközben keleten a töredéke hullott, nem szűnt meg a kibontakozó aszály, hiszen ott nem érvényesült már a képződmények együttes hatása. Szeptember 2. dekádjában visszaköszönt a kései kánikula, aztán fokozódott az aszály, rekord melegekkel november közepéig.

A video egyébként 2007. május 5-én készült, de nem én készítettem, csak rákerestem. A város ezen részén ahol lakunk , még kaotikusabb volt, hiszen itt csak durván 3 perc került felvételre.  Link

Annyiban beleszól a jégeső elhárítás a dolgokba, hogy a kisebb felaprózott szilárd csapadék nem tudja legyőzni a felhajtó erőt, felemelkedik a felhő felső pozitív töltésű zónájába, és sokáig takarja a napot. Egyébként az USA területén végeztek ezzel kapcsolatosan kisérleteket, még a 80 As években, és bebizonyosodott, hogy bizonyos légköri feltételek mellett a felhő fizikai állapota is befolyásolja hogy miként sül el a dolog. Voltak esetek, amikor adályozták a  csapadék hullást a kísérletek.

A jégeső-elhárításnak ehhez semmi köze. A zivatarok szervezettségét csak a szélnyírás befolyásolja, és tavaly azért volt annyi egycellás zivatar, mert gyakorlatilag egész nyáron nem volt érdemi (10 m/s-ot elérő vagy meghaladó) nyírás. Egy zivatarból kihulló csapadék (és az ahhoz kapcsolódó kifutószél) mindig örvényességet generál, de ha ennek nem tart ellen a szélnyírásból származó örvényesség, mert az túl gyenge, akkor nem tud új konvekció kialakulni a kifutófront mentén.
A szélnyírás-mentességért, és egyben a kiemelkedően sok zivataros napért pedig a szinte végtelenített bárikus mocsárhelyzet volt felelős, amiben nagyon gyengék voltak felettünk az áramlások (így sokszor maguk a zivatarok is alig mozogtak), viszont tartósan beragadt fölénk a nedves és labilis légtömeg, így szinte minden nap ki tudtak alakulni zivatarok.

A helyzetet még tovább bonyolítja a tavaly életbe léptetett jégeső elhárítási program, amely szerintem szintén bekavar  helyi hatások tekintetében. Arra utalok, hogy csak bizonyos meteorológiai feltételek esetén szabadna ezt is alkalmazni, mert különben egyszerűen nem esik az eső nagyobb térségeket érintve, kisebb területen viszont özönvíz szerű esőket okoz. Tavaly a rekordnak számító, szám szerinti 54 zivataros nap ellenére a mérőhelyem, és tágabb környezete alig kapott csapadékot. Az eddigi biztosnak vélt szituációk, amelyek eddig szinte 100 % is eséllyel zàport zivatart okoztak, tavaly már nagy számban száraz zivatarokat eredményeztek. Még ennyi száraz zivatart nem észleltem. Megfigyelésem, tapasztalatom a zivatarok kialakulását illetően a következők. Idő előtt hatalmas üllőket növesztettek  a felhők, mintha nem alakultak volna ki  benne a nagyobb jégszemek, a rengeteg kondenzmagvazás miatt. A kürtőhatás ezeket az elaprózott jégcsírákat kis területen a nagy labilitás hatására tovább emelte, plussz még nagy területről óriási hőt vont el az egycellás konvekció, elvágva a további zivatarok energia utánpótlását. Leesni nem tud a jég a kis tömege miatt, ami a multi cellák kialakulásához elengedhetetlen lenne. A nagy területen borultságot okozó üllő, szintén elvágja a hőutánpótlást, amely ugyancsak megakadályozza a multi cellás konvekciót, Nem tudom mikor vesztenénk többet,  egy minimális veszteséggel együtt kellene élni , vagy pedig a helyi hatások befolyásolásával megfosztani olyan területeket az esőtől ahol egyébként a kondenzmagvazás nélkül is esne. Nagyvonalakban ennyit. Vagy ez csak véletlen? Egyéb észrevételt, tapasztalatot szívesen meghallgatok.

Konvektív eseményekből több adatik nyáron, az a baj a felhőszakadások nem hasznosulnak, pláne a csontkemény földeken. Áztató esős nyár sem mostanság volt. Az idei se gondolom, hogy az lesz, de ez csak tényleg a tendencia miatt írom, hogy forró, száraz, aszályos nyarak, olykor szélsőségesen kevés, máskor szélsőségesen sok csapadékkal.

Persze, hogy irónia. A legjobban annak örülnék, ha elkezdene esni, és 4 nap alatt lehullana 100 - 120 mm áztató eső, akár széllel, 5°C fokkal, csak esne már, tojva a Húsvétra is..

Lehet itt rugózni a részleteken, de nagyon komoly szárazság, sőt aszály van itt Ék-en. Ami még ,, rendben "is lenne, ha nem április közepét írnánk, hanem augusztust. Nagyon kíváncsi vagyok, kompenzál-e a nyár vagy lesz egy emlékezetes évünk. 

Bizony és igaz ez Kecskemétre is. Lehet sírni, de változtatni ezen nem tudunk, az utolsó szó mindig az időjárásé. Megszoksz vagy megszöksz.

Az ECM most kicsit markánsabbra fogta megint a dolgot, távolabb maradva az északkelet-európai AC és közös áramlási rendszer alakulna ki a nyugat-európai ciklonrendszerrel. Így a keleti áramlás csődöt mondana végre és délibe fordulna. Így lennének 25 fok feletti csúcsok is, viszont alkalom adtán zivatarokra is lenne esély elszórtan. Igaz sok eső nem valószínű, öntözésnek jó lehet, zivatargócokban kiadósabb mennyiségekkel.

Ez mellément, időben javítva lett a második link.
Talán legközelebb.

Nem tudom, de nekem egy olyan "nudli" nyár, mint a tavalyi, pont a hátam közepére kell.

Szerencsére az aszály térkép alatt az OMSZ is szépen kiértékeli a helyzetet (akárhogy is nézem, én is ezt tudom leolvasni a térképekből). Ahogy olvasom a fórumot minden tiszteletem az északkeleti országrészben élőké, mert ők viselik az egészet a fórumban igazán méltóságteljesen. Számomra kicsit megmosolyogtató, hogy időnként olyan helyekről jönnek brutális kirohanások, ahol a térkép szerint "csak" enyhe vagy közepes aszály van. Kitartást északkeletnek, reméljük jönnek majd a bőséges csapadéktömbök, csak forduljon végre az áramlás.

Aszályindex információ
Az elmúlt tíz napon a Dunántúl nagyobb részén a 20 mm-t meghaladta a csapadékmennyiség, de például a délnyugati határszélen 50 mm-t meghaladó értékeket is találunk. Az országnak nagyjából fele részén 10 és 20 mm közötti mennyiség esett, míg északkeleten nagyjából a Sátoraljaújhely-Tokaj-Hajdúnánás-Debrecen vonaltól keletre sokfelé 5 mm alatt maradt.
A talaj felső 20 cm-es rétegének nedvességtartalma ez utóbbi területek kivételével növekedett, de főleg az Alföld északi felén továbbra is a már kiritikus 40%, északkeleten pedig nagy területen 30% alatt van! E mellett előfordulnak nagyon száraz részek Nógrádban is. A talajból országszerte 50-100 mm csapadék hiányzik a fölső egy méteres rétegből.
Aszály jelenleg a keleti országrészben van, főleg az északkeleti részeken súlyos a csapadékhiány.
Az előttünk álló héten alapvetően száraz, kissé melegedő, szeles időben lesz részünk. Kedd estétől csütörtökig előfordulhat elszórtan kisebb zápor, de a heti csapadékösszeg területi átlagban 2 mm alatt valószínű. A talaj vízkészlete a héten csökkenni fog: északkeleten, ahol alig van a talajban nedvesség, ott 1-2 mm-t, míg nyugaton 10-15 mm-t.

Készült: 2019.04.15.

Azért itt látszik, hogy valóban elég sok helyen van aszály. Link
De azért szerencsére akadnak olyan helyek is, ahol nincs, itt látszik. Link
A Dunántúlon pl. egész kiterjedten jó a helyzet, ahogy ez a link mutatja. Link
Északkeleten és Pest megyében rossz, azt hiszem elég megnézni ezt a linket. Link
Remélhetőleg hamarosan valóban jobbra fordul a helyzet, és egyre több lesz a kék rész keleten is. Link
Merthogy a Dunántúlon azért szerencsére már lett belőle bőven. Link

Regionális, hát persze, végülis a régió definíciója nem ír ország területi százalékról:
Link
Mennyi ebből a kék? Link Csak mert ott nincs aszály. (link javítva)

Elég regionálisnak tűnik.

Még szerencse, hogy a súlyos aszály nem országos, hanem regionális jelenség. Vannak peches területek a Dunától keletre az biztos, de ott sem mindenhol komoly a baj. Holnap el is nézek északkeletre, ahol a legdurvább a helyzet, kíváncsian várom, hogy mi fogad, remélem azért nem szaharai homokdűnék lesznek. Mindezek mellett én örülök, hogy rövidesen melegebbre fordul időjárásunk, bízom benne, hogy az erősödő déli áramlás tartalmaz majd nedvességet is, imádnék egy-egy kiterjedt MKR-t, amiből legalább nem csak tessék lássék módon pityegne az eső. Ez a non-stop északkeleti áramlás nem  arra való, hogy keleten is jelentős csapadék legyen, kell a váltás, ha a Dunától keletre is sok esőt akarunk látni. Csapadék ügyében a fáklyától nem vagyok hanyadt esve egyelőre, de bízom benne, hogy a cikázó tagok konvektív csapadékot jelentenek majd.

Ürömön 4 mm-t mértek ismerősök.
Minden hét szerdán járok próbára. 
Ezen a héten is voltam, és mondták, hogy botrányosan kevés 4 mm lett a korábban beharangozott kiadós esőkből.

Mondom nekik, ez a konvektiv csapadék. 
Alig 8-9 km-re otthon Vörösváron 18,2 mm lett a 10 nap alatt. 

Hát igen, Itt még egész szép mennyiség esett az elmúlt 2 hétben (amíg nem voltam itthon), de mégsem fejlődtek a növények locsolás nélkül szinte semmit. Mézbogyó nem nagyon lesz (semmit nem nőttek a megtermékenyült bogyók), az áfonya megint 5 forintos méretű leveleket hoz, stb...
Mától ismét locsolok minden nap, és mondom, ez még egy nem is annyira peches régió (pl. teli vannak a hordók, ugye,)

Szóval szerintem érdemes lenne a szokottnál picivel nagyobb toleranciával kezelni az egészen botrányos időjárás miatt néha őszitén kifakadókat, mert ha valamikor, most van alapja a dolognak. 
Túlzásokkal és anélkül.

Szerk: a mérőt most néztem meg, 7 mm volt benne, azaz a párolgásokat is beleértve SEM volt meg a 10 mm itt sem 11 nap alatt, ami elég karcsú

Látszik a hozzászólásokból, hogy ahol volt elég eső, azok nem igazán értik milyen aszályról beszélnek itt nem kevesen, még némi hitetlenkedés is tetten érhető. 
Kicsit próbáljunk hinni a másiknak, ha pl. azt írja vki, hogy már vannak olyan falevelek, amelyek lekonyulnak és fonnyadnak. Igen vannak, ne kelljen ezt bizonygatni, fogadjuk el. Pláne amikor 4 hónap alatt csak 30 mm eső esett. 

Szerintem akkora irónia volt ,mint a ház.

"És melegebb végre az átlagosnál" ????

Ha jól számoltam össze akkor a meteorológiai tavasz kezdete óta 8 azaz 8 olyan nap volt ami átlag alattira sikeredett. Amennyiben irónia volt a részedről akkor tárgytalan a hosszászólásom. 

Én is szoktam tárgyakhoz beszélni ,a prof. azt mondta addig egészséges amíg nem kezdjük el tutuni ,dögönyözni ,molesztálni őket.

00z után a 06z elég pocsék száraz lett, de ez megint biztató, csak sajnos megint 9 nap távolra... Link

(De egyébként nagyon jó 12 nap után ismét itthon, már csak pusztán Európában is lenni... már a müncheni terminál is fellélegzés volt....)

2011-12 után az idei lehet felénk az első aszályos év, csoda hogy ilyen sokáig nem jelentkezett ez a jelenség. Szárazságban eddig 2011 "méltó" párja az első 4 hónap alapján.

Nálam megvolt ma az idei első nyírás. A következőre készülök pormaszkkal is. 

A fűnyírómnak hiába magyarázom, hogy tavasz van, nem hiszi el.

Az elmúlt tél valóban nem volt csapadékos.
De nem tudhatjuk , hogy milyen lesz a tavasz további része illetve a nyár.
Az esélye meg van rá , hogy mérséklődjön a csapadékhiány. Sajnos engem múltkor elkerült a nagy szegedi
vihar , de kisebb záporok voltak itt is.

Úgy látom otthon további fagyos napokkal gazdagodhat a statisztika. A többit nem néztem, de a szombat biztos recsegni fog.

Nincs ellenemre semmilyen vita, de azt gondolom, hogy jelen pillanatban a legkisebb közös többszörösnek kellene lennie, hogy mindenki várja a csapadékhiány mérséklődését. Na nem mintha lenne ráhatásunk.  

Na látod pont most írtad le, hogy mi is a baj. Ha valaki másképp lát valamit, az a szemedben egy “természetellenes” (micsoda szó) ember. Ebből indulnának egyből a viták. A szememben ugyanolyan ember egy sár és esőfan mint bárki más. Köszönöm, hogy ilyen hamar rávilágítottál Floo írására.

Én vállalom a véleményemet, hogy akinek tetszik a csapadékmentes idő és jövőkép, az nagyon természetellenes ember lehet. Szomorú. Remélem nagyon hamar átfordul monszunosra az időjárás és nyáron is a tavalyihoz hasonló idő lesz, az nagyon rendben volt.

2003-at írtunk, amikor a Csodakert c. színes magazin augusztusi számában, a betyár aszály közepén (Balaton rekord alacsony volt...)  azt olvastam:  " A nyaralásból visszatérve ideje a kertet  televásárolni új évelőkkel."  No akkor döntöttem úgy,  hogy váltok,  kertbe sziklagyep/szárazgyepi növények,  én meg megnézem a MetNeten,  hogy mennyi az a csapadék,  ami földet is ért... Akkoriban csak Nálatok volt még visszatekintő csapadék-összeg térkép.

Floo, ez nem így van. Ha mindenki erre alapozná az írásait, hogy az éppen aktuális wetter mennyire jó, avagy pocsék, akkor itt 5 percen belül utcai verekedés alakulna ki, a társalgó úgy nézne ki mint egy mma ketrec. Szerintem még így is simán több szabadság van az írásokban mint ami néha indokolt volna. Hidd el nekem is van véleményem a mostani időről, ám ha beírnám, hogy nekem mennyire tetszik a jövőkép, hogy se eső se hideg, akkor egyből jönnének a csapadéknácik és joggal vagy jog nélkül földbe döngölnének. Ez menne oda vissza egész álló nap. Köszönöm a szót.

Kérlek mutass egy olyan képet ahol le vannak kókadva a levelek amelyek kb egy hete jöttek elő, avagy még elő sem jöttek. Köszönöm előre is.

Beállok én is a panaszkodók táborába. 2001 szeptember 3. óta vezetek észlelési naplót (ha tehetem, napi rendszerességgel, de a csapadékot mindig leírom) szóval ilyen száraz hosszan tartó periódus nem igen volt errefelé a hírhedt 2000-es év óta.
Jól van, volt ugye 2003 tavasz és nyár első fele de az legalább 1 csapadékos tél után jött. 2007 április de az rövid volt, 2009 ápr-máj az is csak 2 hónap. 2011 nyár vége-ősz az a vegetáció szempontjából már nem volt annyira kínos. Meg ugye voltak ilyen "szárazabb" évek mint 2012 vagy 2015.
DE ez ami tavaly ősz óta megy csapadék terén és jó eséllyel legalább májusig tartani fog mindenképp rendkívüli szárazság. Ha meg a május (júniust már le se merem írni) is megy a levesbe, akkor 2000-es állapotok lesznek heteken belül. Ez csak megerősíti azt, hogy a GFS már 25 fok feletti maxokat rakosgat be.

A GFS szerint az a hidegcsepp ami északkelet felől fűződne le nem nagy vizet kavarna, hanem inkább a nyugat-európai ciklonrendszer peremén képződő sekély ciklon illetve a ciklonális mezőbe kerülésünktől remélhetünk érdemi öntözést, mondjuk ez még édes kevés a jóhoz. ECM az túlságosan a peremére számol minket az ék-európai AC-nek, viszont az is vár egy mérsékelt, gyenge csapadéksávot besodródni délnyugat felől szerda tájékán. Van még itt bizonytalanság a csapadék terén bőven, a meleg az kevésbé kérdéses a jövő hét közepétől. Ott már a 23-24 fok körüli csúcsok dominálhatnak, nem egy helyen akár 25 fok körül, sőt afelett.

Irónia... 
Nagyon bízom a jövő hét eleji hidegcseppben. 
Betonkemény a homokos talaj errefelé. 

Ja munkában a koleganőim is örülnek a jó időnek, mert egy hete kérdezték mikor lesz már jó idő. Ez alatt azt értik, hogy 30 fok szél nélkül, napocska és eső nuku. Vagy ha már esni akar akkor csak szigorúan az éjszaka.
Mikor mondom nekik, hogy már hetek óta "jó" idő van akkor csak értetlenkednek, hogy de még nincs meleg. Az meg hogy nem esik és áprilisban a veteményest és a bokrokat locsolni kell, az öket nem izgatja mert csak pázsit van, amit amúgy is locsolnak a többit még majd megveszzik a Te...ban. Hogy hóvá fejlődik ez a társadalom . Még jó, hogy nem mi irányítjuk az időjárást, gondolom már rég kipusztultunk volna

Sorry, lehet picit OFF volt

Otthon valószínűleg jó kis záporos-zivataros idő lesz április végén, mert ott nem szoktunk sírni, és az időjárás tudja, hogy az áztató könnyek hiányát csapadékkal kell pótolnia.

A mezőgazdaság és a növényvilág is ennyire örül gondolom... Igaz a jó időt mi is szeretjük, sok-sok szabadtéri programot, nyársalás, bogrács stb. nem vág gallyra.

Szerencse, hogy nem hallgatott a táblára az elején.

Visszatérve a modellekre, most nézem a frissülő GFS-t, nekem ami nem tetszik az az, hogy az a bedöglött északkelet-európai AC végig a peremén akar tartani minket. Így érdemi csapadék nem nagyon lenne, maximum zápor, zivatar elszórtan. A keddi csapadékzóna se nagy szám, kevés eső esne csak. Sajnos  az északkelet-európai AC keresztbe tehet mindennek, tartva a keleties áramlást, ami bár meleg levegőt hozna délkelet felől, de elég száraz egyben.

Hurrá, végre egyre szárazabb idő!  Végre ezen a hétvégén sem fog esni, jajj de jó, jó idő lesz, hurrá! És melegebb végre az átlagosnál  

Kecskeméten több mint 15 éve élek, és valóban meg tudom erősíteni, objektív alapokra támaszkodva, hogy nem volt ilyen súlyos aszály, hogy közel 150 mm-es csapadékhiány legyen, valamint tavaly július óta ennyire csapadékszegény legyen az idő hosszadalmasan, leszámítva decembert, kiváltképp januárt, mikor utóbbi hónapban felénk tartós hótakaró alakult ki, de nem nagy menyiségben. Aztán februárban minden ott folytatódott, ahol novemberben abba maradt. Ezt a szívós fák is megsínylették, ugyanis a parkban lévő kínai nyárfák, platánok korhadnak, kopaszodnak, igaz ez a kínai nyárra főleg. Pedig itt nem egy igényes növényről van szó, ami sok vizet kíván, hiszen mélyen gyökerezik. Aztán az igényesebb, vízigényes növényekről még csak szót sem ejtettem.
Viszont azt nem mondanám, hogy ez már nem változik, 2010-2014-2017 meglehetősen csapadékos évek voltak. 2011 ezzel szemben rendkívül csapadékszegény, 2012 ismételte ezt sőt komoly forróság is kialakult, napokon át 35-40 fok körüli hőséggel, 2013 szélsőségesen alakult ezen a téren, aztán 2014 csapadékos volt, 2015 kb átlagos, de volt ott is nyáron aszályos helyzet persze. 2016 csapadékos év volt és kevésbé meleg,  2017 pedig átlagos csapadékú lett, augusztusban alakult ki szárazság, ellenben szeptemberben sok eső érkezett, felszámolva azt.

Most csak így spontán 2010-től nézve a 2018 nyarának második felétől beálló aszály valóban rendkívüli, de nem példa nélküli, sőt visszamenve a távolabbi múltba az 1980-as évektől kezdődött az egyre határozottabb felmelegedés, nyaranta fokozódó hőhullámokkal, gyakoribb aszályos periódusokkal. Az éghajlatváltozás folyamatában van, ergo globális felmelegedés, viszont ez mint írtam máskor is, a szélsőségek fokozódását jelenti, nem a folyamatos aszályt. Előbb-utóbb be fog ütni egy 2010-2014-hez hasonló, árvizes időszak is. Benne van a pakliban, és amit én látok nagyobb problémának a nem egyenletes csapadékeloszlás.

Pont ezt pedzegettem én is pár napja (nálunk 22,9 fok volt akkor), de sajnos nem valószínű, hogy összejön. Egyébként az a furcsa, hogy azóta még a kerekített 22 fok sem volt meg nálunk, márciusban 21,2 fok, áprilisban eddig 20,6 fok volt a maximum.

Amúgy tegnappal bezárólag majdnem 1 fokkal a teljes havi átlag alatt volt a középhőmérséklet, kár, hogy a melegedés megint felviszi majd végül átlag fölé a hónap végére.

Ha pedig júniusig kihúzná, na az már nem lenne nudli.

Nálam márc. 24-e a rekord eddig 22,8 °C-kal.

Egy kis érdekesség, bár már április közepét hagytuk el, az éves Tmax Szombathelyen még mindig a február 28-án mért 22,6 fok.

Van rá bőven esély, hogy ez a hosszú hétvégén megdőljön, de igazán komoly lenne, ha májusig kihúzná a februárban mért Tmax a megtisztelő szezonrekord címet.

Az nagyon jó, ha  ott sok eső volt, de nagyon sok helyen max. 30-40-50 mm az eddigi éves csapadék, ami nagyon kevés... Itt nálunk rossz ránézni a fákra, bokrokra, lóg a levelük, fakó zöld a színük, látszik, hogy már megszenvedik ezt az időjárást.

Itt sok eső esett, de jó eloszlásban az elmúlt héten.

Igen, lehet bizakodni. De, értelmes adagra - legalább 10 mm - lenne szükség azokon a területeken , amelyek kimaradtak a múlt héten a komolyabb csapadékból. Ez utóbbi nem tudom, hogy összejöhet-e?

Amikor még a nulla sem nulla Link