Ho-ho-hóváró

Már ahol, mert ÉNy-on, Ny-on azért elég pocsék volt a tavalyi, nincs rajta mit szépíteni.

Én nem tudom ki mire emlékszik, de a tavalyinál határozottan volt pocsékabb telünk is. Csak az elmúlt 5-6 évből. Pláne semmilyenebb. 

A Pécs-Pogány fennsík és az Árpádtető, amik a térképen látszódnak mindig. Azokra gondoltam

Pécsen hol?
Pécs-Somogyban a völgy alján, Pécs-Pogányban a fennsíkon, Pécsen a városban a falak között, Pécsen-Uránváros a völgy alján, vagy a Mecsek tetején?

Kellemes 6mm esegetett ma össze.
A hónap 20,5mm-en áll.

Remélem nem olyan semmilyen tél lesz idén is mint a tavalyi. Fura ezt még olvasni is az ősz elején hogy "téli napforduló"  Azt hiszem kellene már egy idő-időjárás szinkronizálás  Idejétmúltak ezek a dátumok. 

Katasztrófa micsoda lassú a metnet megint... Komolyan nem hiszem ezt el hogy senki nem veszi ezt már észre. Több mobilról, több böngészőből nézem akkor is borzasztó lassú. Lefagy, akadozik, sőt újabban már a böngészőt is teljesen megakasztja. 1-2perc ez is mire a szerkesztés bejön, ha az akadás után véletlenül pont rá tudok bökni a szerkesztésre. 

Biztos vagyok benne, hogy bármennyi is lesz az országos átlag minimum 31.-én és 1.-jén, Pécsen szokás szerint jóval melegebb lesz annál 

Na jó Zabarban -8 fok az nem kunszt, meg ha -6 fok lesz az sem rossz, de országosan érdekelne a véleményetek.

Amíg várunk a Professzor Úr (nem a kecskeméti ) válaszára, addig is két kép délutánról:

Pont ez bizonyítja a szélsőséges csapadékviszonyokat, hogy sok rekord vagy rekordközeli csapadékmaximum adat is van az elmúlt évekből, például az első negyedév csapadékrekordok, vagy a 2014-es 200-250 mm-es hónapok, 50-100 mm-es felhőszakadások garmadája, meg egy csomóra nem is emlékszem így fejből, 1901 óta legcsapadékosabb évtized, közben meg súlyos szárazságok vannak.
Valaki írta Szegedről, hogy a legcsapadékosabb első negyedévekből a Top3 az elmúlt 5-6 évben volt.
Közben meg képtelen pótlódni a nedvesség az alsóbb talajrétegekben 1,5 éve.

Lehet ezt sokféleképpen ragozni, engem a számok nagyon nem érdekelnek, pont ezért.. az összetett tényezők miatt.
Az viszont tény, hogy a cseresznye épp hogy beérik, s máris dobja le leveleit, a dió meg sem várja ezt. Sorolhatnám..
Az is tény hogy idén márciusban kellett kezdeni öntözni a nővényeket, hogy egyáltalán ki tudjanak normálisan hajtani.., s most is beton száraz talajjal szaladunk bele, az általában csapadékszegény télbe. Az hogy a lelkes 'szám-imádok' összeadják a számokat, attól még a tények tények, persze nem a sz.gép előtt.

Érdekesek ezek a tanulmányok.  Ebből az elmúlt 24 vagy 25 évet az átlagostól kissé csapadékosabban lehet jellemezni az utóbbi kb 4 évben viszont átlag alatti volt főleg az elmúlt évek. Sajnos már nem elegendő az a csapadékmennyiség ami régen adott volt elmúlt évek átlaghőmérséklete emelkedett tehát több csapadék is kellene. Nagyban befolyásoló tényező hogy mennyit is süt a nap illetve mennyit fujj a szél. Ezek mennyisége is nőtt különösen az elmúlt pár évben. Nyilván társulnak különféle környezeti hatások amik megint csak befolyásoló tényezők lehetnek. Tehát ami régen elég volt csapadékmennyiség az nembiztos hogy most is elég lesz. 

Köszi. Én a saját megfigyelésemre hagyatkozom, s a saját térségemben! 

Utolsó mondat: Link

Így igaz! Az időjárás jellegét tekintve mindenképp. 
Nekem is ma volt az első igazán őszi hangulatú nap (borús, esős, hűvös, délután is +7 fok). 

De mit csináltál a hónap elején, mondjuk 7-én kedd reggel, mikor a nyugalomba jutó hideg levegőben a derült ég alatt a főváros környékén nagy területen fagyott reggel, de a fővárosban is csak 0+2 fok volt!? Szerintem ez az időszak is igen csak őszire sikeredett. 

Zabarból kinézek -8-at csütörtökre meg péntekre is.

Hosszú távon nem mutatható ki, hogy az országban egyre hektikusabb lenne a csapadékeloszlás mind térben és időben, ill. a mennyisége nem mutat csökkenő tendenciát. 
Épp ellenkezőleg, az utóbbi 30 évben országosan emelkedett. 
Előbbire Váraljamet kutatását, összefoglalását ajánlom, igaz ez Váralja térségére vonatkozik. 
Utóbbira pedig az OMSZ éghajlati visszatekintőjét ajánlom. 

3 mm lett. Ahhoz képest egész jó, hogy
 hónapok óta mi van ( nincs) erre. Persze ez semmit nem ért, de legalább a port lemosta a növenyekről. 

Visszatér a meleg, de változékonysággal. Részletek a cikkben:
Link

A csütörtök-péntek-szombat hajnali fagyokkal kapcsolatban kinek mi a meglátása?
Elég káoszos a dolog, a modellek -5 fokos harmatpontot várnak az ország egyik felére, +4 fokosat a másik felére.
Eleinte a szél tűnt annyira erősnek, hogy mérsékelje a fagyokat, most már inkább a felhőzet.

November elsején összegzem, és a visszatekintőbe beírkálom a hónap statisztikát Salgótarjánra vonatkozóan.

Egy kisebb fajta saját arborétumot tartok fent 20 éve, nekiálltam az idei 30-35 feletti növény telepítésének, de síralmas a föld. Évről évre nehezebb fenntartani mindent, évről évre jobban kimerültek a növények nyár végére, tél elejére. Hiába a korlátlan víz kútból, egyszerűen képtelenség pótolni a 100mm-eknyi le nem esett csapadékot. Várom a csodát.. 

Itt összesen 7,1 mm csapadék esett, tegnap déltől ma délig.

Itt ugyanez, 6,5 mm esett ( ami megjegyzem jóval több, mint amire vártam), de lábnyomom porzik a homokon konkrétan. Nem mintha ez itt meglepő dolog lenne..  A hónapban először utálatos, már-már hideg, szürke idő van.

Oszt ezzel mi a helyzet? Link

Levonult a csapadékmező, 11mm-t hagyott maga után. Ezzel pont a fű gyökérszínt ázott be valamelyest, alatta csont. 

Esett néhány mm eső, a szárazságot nem számolta föl, de legalább a port elmosta, lengedez egy kis szél is, tehát a levegőminőség sokkal jobb lett, mint még tegnap is volt  Hidegebb van, mint reggel, alig 8 fok van a reggeli 10+ után. Ez már kellemesen hűs

Ahh, most kicsit megnyugodtam. Már majdnem kezdtem elhinni a többieknek, hogy ez az időjárás november elején nem normális, de hála Istennek mostmár tudom, hogy nem kell kellemetlenül éreznem magam, hogy ez nekem tetszik. 

20 fok feletti tmaxok helyett 15 fok és sok eső: azonnal aláírnám! Link

Egyébként az erős déli áramlás november első dekádjában nagyon gyakori, ez tulajdonképp klimatikus szingularitás. Agrometeorológiai könyvemben  az áll, hogy ilyenkor "utoljára tér vissza a vénasszonyok nyara egy szerény változatban".
Erre az időszakra évtizedek távlatában elég jó rálátásom van a kis/nagy lányom halloween-bulijai miatt. Bizony, sokszor voltak garázda déli szelek, kifejezetten langyos idők ilyentájt. Előfordult, hogy az üdítő italokat szokásomtól eltérően nem tarthattam kint a kerti asztalon, mert a 20 fokban langyosak lettek volna  -be kellett zsúfolnom a sok dobozt és flakont a hűtőbe. Egyszer lehet, veszem magamnak a fáradságot, és kigyűjtöm az elmúlt negyedszázad november eleji déliszeles epizódjait.
A modellösszkép szerint a melegáramlás mélyre zuhanó légnyomással párosulhat, tehát aligha lesz zavartalanul napos, meleg idő. Csapadékesélyek is vannak, bár az eső gyakorisága, mennyisége ilyen helyzetben nagyon bizonytalan.

Végre úgy néz ki az NHH, ahogy ilyenkor kell.
Link
T.akt 3,3 C fok, 91-es párával.
Ha Joe bácsi összeáramlás jóslata holnapra bejön, még a szilárd csapi is meglehet.
Ez esetben résen leszek a hegylábon

Hát... szerintem szervezd az utat az alopkba. Én is azt teszem. Mert én normális télre nem számítok. A gyerekek meg szeretnének egy jót szánkózni..uram bocsá én is 

Amint azt számtalanszor leírtam, engem a száraz hideg nemhogy nem érdekel, de még csak nem is szeretem.
Sok havat szeretnék, most már elég sok okból. Az meg 2013 március óta nem volt ahol éppen laktam.

Ez kb olyan mint ha te Budapesthez tartoznál s a kettőt egy kalap alatt.., de vegulis mindegy.
A lényege az egésznek hogy az országos csapadekeloszlás, térben és időben egyre hektikusabb, s mennyiségileg is inkább csökkenő mint növekvő tendenciát mutat. Ahol meg jelentős csapadékhoz vannak szokva, mint térségem, meginkább fájó ennek hiánya. 

Most akkor a hőkontraszt növekedése miatt lesz a zonalitás vagy a zonalitás miatt növekszik a hőkontraszt, mert te mindkettőt leírtad?
Illetve sajnos én még a 2010-es évek elején készült irodalomból tanultam a meteorológiát, de látom azóta már vannak új szakmai eredmények, ezért azt kicsit kifejthetnéd nekem részletesen te mint hozzáértő, hogy a növekvő hőkontraszt önmagában hogyan növeli a nyomásgradienst, és a Coriolis-erő hogyan teszi zonálissá az áramlásokat.

De van!
Farkasfa egykor önálló község, 1983. óta Szentgotthárd része.
Ne a múltban éljünk, hanem a jelenben.
A többi mondandódhoz érdemben nem tudok hozzászólni. 
Max. annyit, hogy amit írtál, az elhelyezkedésből adódó hibahatár max. 10 %-ot tehet ki, de inkább kevesebbet. 
Szóval ha igaz, amit írsz, akkor a 463 mm-nél szűk 50 mm-el lehet több az eddigi éves csapadék. Sokat nem oszt, nem szoroz ilyen alacsony mennyiségnél. 

Én nagyon megértem a télfan-ok elkeseredését mostanában, hiszen évek óta tömegével jönnek pozitív hőanomáliás hónapok. Én magam is nemritkán gondolok arra, hogy te jó ég, milyen tél lesz ebből így az idén?
Érdemes azért hideg fejjel végiglapozgatni az elmúlt évtized téli "termését". A kép  összességében korántsem katasztrofális. 2011 január például kifejezetten jó, téli időt hozott. Egy év múlva ismét egy "nagy hal", 2012 februárja jött. Ez életem legdurvább szibériai hideghulláma volt a kevéssel -10 fok alatti maximum-hőmérsékletekkel. Egy -20 -as mini is befutott akkor, ami a Kisalföldön nem gyakori dolog. A következő nagyvadra se sokat kellett várni: 2013 március 14-15. És már a január vége, a február is jó havas volt, legalábbis nyugaton.
2013-mal enyhetél-széria kezdődött ugyan, de hamar megérkezett 2017 január. Ilyen azonális, folytonosan fagyos időszakot keveset pipáltam életemben. Ha karácsony körül nagyobb hó esett volna, az kitartott volna legalább február elejéig. A valamivel több, mint egy hónapos hóborítottság itt felénk maximálisnak tekinthető, a "boldog" 70-es, 80-as években se nagyon fordult elő ennél hosszabb (és olyan hosszú is csak hébe-hóba). 2018 februárja, különösen annak legvége ismét meghozta a vegytiszta Szibériát. Na, akkor miről beszélünk? Miért lenne 0 odds idén is egy ilyenre?
Bár egyelőre én is egy enyhébb, legfeljebb átlagos télre gondolok, de lehet még meglepetés is.

" Viszont ez így, ha jól adok össze, akkor azt jelenti, hogy az északi féltekén a meridionális hőkontraszt csökken, amiből nekem inkább egy
egyre zonálisabb képnek kellene következni, közben meg mindenhonnan az
jön, hogy egyre meridionálisabb".

Máshogy látom ezt a dolgot. Azért rázós a féltekei hőkontraszt/áramlási muszter gondolatmenete, mert egy nagy légkörfizikai paradoxont tartalmaz. Ugyanis a növekvő hőkontraszt a nyomásgradiens megnövelése révén felgyorsítja az áramlásokat, de ezeket a Coriolis-erő mindjárt "el is gáncsolja", zonálissá teszi. Ezért a hőkontraszt megnövekedése ahelyett, hogy a hőkiegyenlítődés felé hatna, egy ideig még rá is tesz pár lapáttal az észak-déli hőkülönbségre. Mindaddig, míg a gyors áramlás és a megnövekedett hőgradiens meg nem szüli a stabil örvényeket, azaz a ciklonokat. Tulajdonképp ezek a folyamatok képezik a Namias-ciklus lényegét. A minimális hőkontraszt éppen a meridionális fázis végén áll be, a zonális fázis már a hőkontraszt növekedését, adott esetben hatalmasra növését hozza.
Nézzük, mi van akkor, ha a hőkontraszt eleve nagy (hideg sarkvidék, és/vagy meleg szubtrópus  -most az első verzióval számoljunk). Ekkor gyorsak a zonális áramlások, sokáig akadályozzák a leszakadást. Mikor az végre mégis bekövetkezik, nagyon masszív lesz. A hőkicserélődés végeztével viszont gyorsan regenerálódik a sarki hideg, elég hamar ismét zonális időszak indul.
Ha ellenben  kicsi a hőkontraszt (mert pl. nem olyan hideg a sarkvidék), akkor a zonális áramlűsok lassúak, emiatt gyakran, könnyen leszakad a kicsi hideg. De mivel a hidegraktár visszaépülése vontatott, ezért a ciklus sokáig vesztegel a meridionális fázis végi anticiklonális, illetve bárikusan jellegtelen szakban. A végeredmény: lassú, behullámzó poláris jet, látszólag ritka zonalitás.

13.7°C,Szeged-külterület.   Ez, eddig 2.5 fok poz.anomália (1951-2018 közötti október havi átlag 11.2°C).

Több mint 3 hete már, hogy a Mátrában megláthattuk a szezon első hópelyheit, holnap viszont újra esély - igaz, nem túl nagy - kínálkozik téli csapadékra magasabb hegyeinkben.

Egy peremhullám hatására egyrészt Ny, ÉNy felől esőzés kezdődik a déli időszakban, emellett pedig a Nógrád--Dél-Dunántúl sávban összeáramlási zóna alakul ki, mely mentén záporok képződhetnek.

A magasban fölöttünk húzódó hideg légtömeg ugyanakkor eléggé határeset kategória, hegyvidéki havazás szempontjából is akkor lenne az igazi, ha még 2-3 fokkal alacsonyabb hőmérsékletű lenne.

Ezzel együtt is az Alpokalja és a Dunántúli-khg. legmagasabb kiemelkedésein, valamint a Magas-Börzsönyben nem zárható ki némi látványhavazás. Megmaradásra egyelőre nem igazán számíthatunk.

Kinél hogyan áll a hónap átlaghőmérsékletben?

Ez a farkasfai állomás aminek gyakorlatban semmi köze Szentgotthárdhoz, de ez a kisebbik tényező. Az állomás helye olyan földrajzi ponton van, ahol a csapadék hátoldalként kevésbé hullik ki. Összehasonlítva pl Felsőszölnökkel jelentős különbség van, szinte mindig, ma is. Ezt az állomást anno katonai radar miatt tették oda, ahova, a térség időjárás általánosságait ab. nem tükrözi, sem csapadék, sem hőmérsékletek terén. 

Gyakorlatilag ma van az első klasszikus őszi nap. Borult égbolt, gyenge eső, 9 fok.  Legalább is én idén érzetre most tapasztalatom először az évszakot. 

Így van, az adatok száraz, gépies elemzése nem feltétlen adja vissza a szárazság fokát.
A csapadék mennyiségén túl fontos a napos időszakok, meleg időszakok hossza és száma, a lehulló csapadék formája, a levegő átlagos páratartalma, szeles idő van-e vagy szélcsendes?!
A csendes áztató eső jobban hasznosul, mint a felhőszakadás, illetve utóbbi foltszerűsége, egyenletlen eloszlása miatt a pontszerű mérések adott helyre nem adnak biztos információt, mivel 2-3 km távolságban egy-egy hónap csapadéka 60-80 mm-rel is eltérhet.
Jó példa erre, hogy 2014-ben az éves átlaghőmérséklet a legmagasabb volt addig a mérések kezdete óta, mégis sokfelé alig vagy nem érett meg a szőlő, borzalmasan rossz évjárat lett.
Az addig mért legmelegebb évben ez elég jó bizonyítéka annak, hogy az adatok nem feltétlen adják vissza a valóságot, pláne ha talajról, természetről, növényekről beszélünk.

Ööö.. Térségemben is körülbelül ezt az értéket tartom ideálisnak. Ha már az idealizmus útjára tévedtünk, nagyrészt a vegetációs időszakban kérem, ideális  eloszlasban.. 

Tegnap volt időm átböngészni az OMSZ éghajlat adatsorait Budapestre vonatkozóan. Elsősorban az 1990 utáni adatokat néztem, különös tekintettel a csapadék éves eloszlására, valamint az aszályos periódusokra. Itt a legszárazabb év 1997 volt (~325 mm) viszont abban az évben pont áprilistól júliusig volt normális mennyiségű havi csapadék, a mezgaz számára legkritikusabb időszakban, ráadásul a csapadék eloszlása is egyenletesnek volt mondható. Így (és a gyerekkori emlékeim alapján is) nem tűnt különösebben aszályos évnek a rekordminimum ellenére sem.

Ellenben 2000 vagy 2003 különösen aszályos jellegű volt (az emlékeim szerint is) 2000-ben pl. egész nyáron ~40 mm csapadék hullott. 2003-ban pedig az első félév csapadéka ~130 mm volt de még augusztus végén is 200 mm körül állt az évi összeg. Azaz ha az aszály a mezgaz számára legkritikusabb időszakban jön, akkor lesz "emlékezetes" egy-egy év a szárazság szempontjából.

Más: Az lehet, hogy a XVI. kerület éves összege 385 mm-en áll eddig? Ugyanis én ennyit mértem (néha elutaztam 1-1 hétre és csak egyszerű csapimérőm van ) .

"Az északi féltekén a meridionális hőkontraszt csökken, amiből nekem inkább egy egyre zonálisabb képnek kellene következni"
Valami olyasmit olvastam régen (de lehet, hogy nem emlékszem pontosan), hogy a nagy hőkontraszt miatt erősebb az északi ciklontevékenység, ergo a nyugati muszter, azaz a zonalitás is.
Itt elsősorban az észak-atlanti ciklonokat lehet érteni, meg talán a sarkvidékieket, gondolom.
Simán lehet, hogy hülyeség, de ez ugrott be.

AO: Link
NAO: Link

Hát, én így elsőre semmi szabályszerűséget, tendenciózus változást nem látok. Van egy-két érdekes időszak, amikor úgymond "rezsim" uralkodott, de így hirtelen ennyi.

---------------------------------

Ha jól tudom, az Arktisz jóval erősebben melegszik, mint más részei a bolygónak, de tegyük fel, hogy a mérsékelt/szubtrópusi öv is kicsit. Viszont ez így, ha jól adok össze, akkor azt jelenti, hogy az északi féltekén a meridionális hőkontraszt csökken, amiből nekem inkább egy egyre zonálisabb képnek kellene következni, közben meg mindenhonnan az jön, hogy egyre meridionálisabb. Persze erre vonatkozó hiteles statot még nem láttam, utánajárni meg lusta vagyok.

Bennem még a nyári időszámítás ´ketyegˇ - fél évig + ÁFA: Naponta hétközben 5.45-kor kelek, ma pedig 4.45-kor. Előtte pedig este 9-kor mentem aludni   Hiába, még csak 3. napja van téli időszámítás...