Meteorológiai esélylatolgatások

Tényleg irgalmatlan mennyiségû makk van, ezt megerõsítem, a vasárnapi kiránduláson mi is térdig jártunk bennük

Szerintem nem érdemes simán kijelenteni, hogy az állatok idõjárás-elõrejelzése nem mûködik, gyakorlatilag az összes kultúrában/folklórban szerepel ez a dolog...

Véletlennek mindesetre ELÉG erõs
Derrick-kel értek egyet. Attól, hogy mi nem tudjuk a mai eszközeinkkel látni/megmagyarázni, elvetni még nem érdemes. Lásd Galilei

A varjak itt is nagyon élénkek, zuhanórepülésük ma kimondottan látványosra és hangosra sikerült. Zabálnak most keményen. az elmúlt 35-40 évben nemigen bántották a salátát, idén azt is letrimbolták. A lényegre térve: Havas decembert várok . Utánanéztem, itt zivataros õsz után több mint 50 % az esély rá, és a mostani természeti látványosságok is erre engednek következtetni.

Nem a földmágnesesség miatt indulnak el.Arra akartam rámutatni,hogy a madarak költözésének idõpontja nem függ az idõjárástól.Az indulásuk idõpontja változó a helyi viszonyok is befolyásolják.(ezt ki is fejtetted)Végezetül egy érdekes cikk azoknak,akik szeretnének kicsit elmélyedni e témában: Link

Elkalandozódott idõnként a fórum, ám a téma nagyon jó és idevaló volt, így érdemes egyben itt hagyni.

A varjak hideg idõ elõtti behúzódása (ott érvényes igazán, ahová egyébként nem sokszor járnak, nálam általában három-négy nappal a hideg érkezte elõtt lepik el gyümölcsöst, 80%-ban jön is behúzódásuk után a hideg) már nagyon régen megfigyelt.

No de nem a földmágnesség miatt indulnak el...
Anno a jégkorszakokban illetve az interglaciálisokban alakultak ki a vándorlási szokások. A mai vándormadár utak is csak párezer évesek, fokozatosan követték a jég visszahúzódását anno, s ebbõl alakultak ki a vándorlások. (S volt ez így a korábbi jégkor-interglaciális idõkben is). Ugyanezt teszik az emlõsök, sõt a növények is (õk kicsit lassabban).
Az elõrejelzés része mûködhet úgy, hogy egy hozzánk idõnként északról érkezõ faj (aki rövid távú vándor) azért jön elõbb, mert mondjuk az északi élõhelyén már nincs kaja, mivel ott már télies az idõ. Ha azt nézzük, hogy bizony a hideg is északról szokott ugye jönni felénk, akkor nyilvánvaló, hogy szükséges az ottani hideg kialakulása ahhoz, hogy lehessen itt is. Eddig tök logikus. Ezek a madarak nem is annyira hosszú távú vándorok, mint pl. a mi gólyáink. Ha azt látjuk, hogy a téli vendég madaraink megérkeztek, lehet sejteni, hogy odafenn északon hûl az idõ. Egyébként már itt vannak a süvöltõk, a hajnalmadarak, akik téli vendégek.
A nálunk költõ s innen délre menõ madarak esetében meg a nappalok hosszának a változása indítja be azokat a hormonális változásokat, amelyek aztán az útra kelés felé terelik õket. Pont emiatt pusztult el a sok fecske is, mert mentek, ahogy a hormonjaik diktálták, s nem néztek elõrét induláskor...
Ebbõl tehát semmilyen következtetést nem lehet levonni.

A varjak hideget csak rövid távon tudnak elõrejelezni, az biztos, hogy egy hidegleszakadás elõtt pár órával bevonulnak a városba a mezõkrõl.

Gabi, épp" errõl beszélünk! Nincs minden belekódolva az állatokba! Ha így lenne, minden év minden hónapjában ugyanúgy vagy hasonlóképpen viselkednének! Ez abszolút nincs így!

A szarvas (direkt vadon élõ állat a példa) miért enné õsszel agyon magát, mikor érzi, nem lesz olyan tél, hogy kellene tartalékait növelni. Nem is eszik annyit.
Ellentétben, ha kemény tél jön, 2-szer is meg kell töltenünk az etetõket, annyit ettek/esznek õsszel, ill. tél elején!
Ez tapasztalat, 4 éve figyelem a viselkedésüket minden egyes nap!
Tudományos szempontból tudom, nem sok idõ ez, de a semminél több.

Lász, köszi, szívembõl szóltál! Épp" ezt szerettem volna még leírni!

Valamint a tavalyi télen sem volt "csak" -19°C. Ami itt a lényeg az, hogy nem 1-2 nap hideg idõrõl van szó, hanem tartósabb esetleg havasabb idõszakról. Az élõlényeknek muszáj ezt "figyelembe venni", hogy az elkövetkezõ idõszakban milyen táplálékokhoz juthatnak hozzá avagy sem! A fontos számukra a túlélés és a fajfenntartás!

Az utóbbi 5-6 telet megnézve minden télen volt bõven -20 fok alatti hõmérséklet, kivéve 2006/2007 telén, amikor csak -16 fok volt a minimumhõmérséklet.

Akárki akármit is mond, a tél jellegzetességei azért megvannak, és elég kevés az esélye a melegedési tendencia mellett is, hogy ne legyen télen télies idõjárás is.
Mellesleg a melegebbb telek elszaporodása csak olyan 10 éves folyamat eredménye, szóval ha genetikailag bele lenne táplálva az állatokba, akkor mégcsak alkalom se lett volna megváltozniuk...

Vagy nem tudom pontosan mire gondoltál a hozzászólásod alatt!

Akik nem hisznek az élõvilág jelzéseibe, azok bizony nagyon belemerültek a civilizáció csapdájába.

Az emberek természetes, hogy már nem érzik a változásokat, mivel már nagyon rég óta és nagyon messze eltávolodtunk a természettõl.

A körülöttünk élõ állatok (fõként kutya és a macska) is már határesetek.

A természetben elõ állatok java nem "jelzõ", ám több közülük igen.

Azonban eme biológiai jelek értelmezéséhez nagyon szakavatott szem kell.

A Téli Berek címû könyvet (többek között) ajánlom elolvasásra eme õszi estékre.

Ez már rég bioszféra hosszútáv helyet szerintem.

Én csak annyit tennék hozzá, hogy minden fajnak megvan a maga túlélési ösztöne! Az ember mint olyan, elvesztette a bundáját, zsírtartalékát ( a civilizációs elhízás nem ide sorolandó), teljesen máshogy védekezik az idõjárás viszontagságaival szemben! Az állatok, növényék kint élnek a természetben így kénytelenek alkalmazkodni, ezáltal "elõrejelezni"! Ezért nem hülyeség figyelni a természetben lezajló változásokat!

A madarak vándorlása nem függ össze az idõjárással.Ezért van az pl.,hogy a korán jött hideg miatt pusztulnak a fecskék.Nem az alapján kezdenek el indulni az útjukra,hogy milyen idõ közeleg.A madarak a Föld mágnesességének segítségével jutnak el az uticéljukig.(iránytüként használják)Viszont Gyõr környékén több százas varjúcsapat keresi szorgosan a magvakat a közeli szántóföldeken.Ha lesz igazi tél,akkor elhiszem a varjak idõjósló képességeit.Lehet benne valami.

Én is befejeztem!Mindenesetre érdekes dolgokról esett szó.

"Szerintem az állatok "biológiai kódjába" bele van táplálva a menetrend, hogy egy éven mit kell csinálni... merre kell vándorolni"

Cáfolom! 55033-34 hsz.-ok!
Esküszöm, befejezem!

Az én macskáimnak nemhogy nõ, inkább hullik a szõre! Talán õk a nyárias télre készülnek?

Egyébként vannak érdekes dolgok..., az idõsebb emberek különbözõ fájdalmakból frontokra és idõjárásváltozásra tudnak következtetni..., ennek a tudományos magyarázatára azért kíváncsi lennék... (persze, ha nincs Fastum gél )

A növényeket elég könnyû becsapni, az ibolyán megjelent 1-2 virág a kertben... meg stb..., õk csak az aktuális idõt érzékelik és úgy hullatják vagy növesztik hajtásaikat...
Emlékezhetünk talán pont a 2006/2007. tél után lett ebbõl sok kár. Minek hajtanak ki a levelek, ha májusban erõs fagy lesz?!

Szerintem az állatok "biológiai kódjába" bele van táplálva a menetrend, hogy egy éven mit kell csinálni... merre kell vándorolni..., ezt nevezik végülis az evolúció egyik formájának... végülis nekünk is azért nincs csõrünk, mert nem magvakat zabálunk 50000 éve...

Én sem hiszek az állatok elõrejelzésében, pusztán az évszázadok alatt megszokott trendek okozzák a hasonlóságot...

Szerintem elég hihetõ, hogy az állatok képeset "elõrejelezni" az idõt.
Ha a rövidebb távot nézzük, pl. zivatarok elõtt általában jelentõsebb mértékben csökken a légnyomás, amit mi nem érzékelünk (csak ha nézegetjük a barométert ), viszont némely állat megérzi ezt, és különbözõ módon reagál rá.
Hosszabb távon viszont azt is el tudom képzelni, hogy az állatok egy esetleges erõs lehûlést várnak, ha túl meleg az idõ. A tavalyi és az azelõtti õsz ugye nem volt ilyen meleg, az idei viszont az, amibõl a jelentõsebb lehûlés valóban nem feltétlenül takar téli idõjárást. De legyen havas telünk, azt mondom.

Így van, messzemenõkig kulturált volt, köszönöm is! A többiektõl és a moderátor néniktõl/bácsiktól pedig elnézést kérünk!

Általában azok nem hisznek ezekben, akik kiszakadnak a természetes környezetbõl. A Belvárosban elképzelhetõ, hogy semmilyen állati jel nem jelenik meg, de például Gazdagréten már igen.
Varjak legalábbis arrafelé jól jeleznek. Tavaly december közepén írtam is a fórumba, hogy megszaporodtak, nagyobbak lettek a csapatok. Aztán volt is egy kis tél. Visszont annyi varnyút, mint a 2002-03-as télen volt, se elõtte, se azóta nem láttam.
Attól, hogy nem tudjuk valamire a választ, még létezhet, csak az ismereteink szûkösek.

Ezt szépen, kulturáltan kitárgyaltuk, majd visszatérünk rá, a többiektõl pedig elnézést a kis elkalandozásért

A "zoonális" elõrékhez: Döbbenet, de így van! Ráadásul a szomszéd augusztusban még gizdának tûnõ macskája akkora szõr növesztett, hogy tisztára Garfield. Hát péntekig még tuti melege lesz.

Ugye mondtam, hogy tetszeni fog!
Figyelj, te amennyire szkeptikus vagy, én annyira naturális beállítottságú! Ez van, én ebben élek, ezt látom, ebben hiszek!
De nincs kizárva, hogy rosszul teszem....

De vigyázz, fogok én még méteres hóról képet felrakni ide a 2008/2009-es télrõl!

Milán csak azt ne mond, hogy a tölgyfa is tudja már, csak mi nem

Akkor a tölgy még ügyesebb mert neki már jóval hamarabb, nyár végén tudnia kell a tutit!

Nem szólom le vagy ha úgy hangzott akkor csak a szkeptikusságomat szerettem volna kifejezni.
Az is igaz, hogy tavaly, tavalyelõtt amikor már nem volt más kiút valóban jöttek a nagybundájú kutyák, macskák, varjak hadserege húzott a városokba, és visszagondolva hiába nõtt a bundájuk.
Mondjuk õk is benézhetik a dolgot persze.
Figyelni kell a dolgokat, azután kiderül, de nagyon sok év meg feljegyzés kellene a sikerhez.

Jogos, picit belegondolva, valóban kicsit másról van szó. De mindkettõ esetnél a nyilvánvaló túlélés a cél!
Az elmúlt két tél elõtt az állatvilág nem is készült télre - az általam leírtak alapján. A növényvilág is úgy "viselkedett", mintha a vegetációs idõszakot nem akarná megszakítani. Ez is érdekes.
Viszont, és ez tetszeni fog: amikor az említett hatalmas tél volt (legalábbis itt), elõtte, õsszel térdig jártunk a tölgymakkban...
2 éve nem volt makktermés..., illetve nagyon elhanyagolható....
Most ömlesztve van az erdõ csermakk-kal...
Lehet konzekvenciát vonni..., ebbõl is!

Ez nagyon messzire vezetne, de amit írsz az az általunk ismert világra igaz, ezekkel a szabályokal, ismeretekkel ezt nem is foghatjuk föl, de attól még bõven létezhet(hisz a variációk és lehetõségek száma végtelen). Én sem mondom azt, h a kutyák bundája meg varjak tökéletesen elõrejelzik a kemény telet, de nem biztos, h érdemes leszólnunk ezt, mert lehet, h 10-bõl 7-szer bejön...

Nee, ez ide való. Ez is latolgatás, csak egy másik nézõpontból. Vagy egy másik "módszer" megvitatása, ha úgy testzik.

Tudományos szempontból igencsak rossz az a felfogás, hogy nem tudjuk megmagyarázni. Én mondjuk éppen azt állítom, hogy nincs semmilyen elõrejelzõ képességük az állatoknak ilyen hosszú távra. Eltekintve persze a nagyon speciális idõjárású helyektõl, mint pl a trópusi monszun éghajlat. De ott már az ember is tudja, hogy mi a dörgés

Azért az egész más tészta.
Az egyik egy pillanatnyi, az állatban lezajló változás hatása, a másik meg hogy lehetne, egy relatívan horror távolságban majd valahogyan lezajló események végkimenetelének az elõrejelzése?

Nem tudom, de végiggondolva, nem tudom elképzelni, hogy miként lehetne azt érezni, hogy az atlanti blocking nem lesz olyan erõs amilyen erõs tulajdonképpen lehetne, így a hidegleszakadások sem lesznek közel sem olyan mértékûek amilyenek lehetnének...... áááááá ez nem mûködik, szerintem.

Egy napra elõre elhiszem, hogy hápog a kacsa meg énekel a rigó, meg nekem is fáj a térdem, de ilyen távra..........

Igen,de az idõjárásnál meg van légnyomás.Valószínü ezt érzik valamely módon.Rövidtávon képesek az állatok elõrejelezni,de hosszútávon viszont már vannak kétségek a tudósok körében is.(nem azt jelenti,hogy nem lehetséges)Mindenesetre érdekes ez az egész.

Koczkás, talán megmagyarázhatatlan is..., Derick rátapintott, talán a mai tudomány nem is tud választ adni erre, talán sose, de attól még lehet, mit lehet, létezik.
A szarvasbõgés (párzásuk) mindig szeptemberben van. Honnan tudja a szarvas, hogy szeptember van? Honnan tudja, hogy neki szeptemberben kell utódokat nemzeni? Ja, hogy a hormonok, ja, hogy a hõmérséklet-változás meg miegymás....De a hormon honnan tudja, mikor kell neki elkezdeni....és a szeptemberi hõhullám? A szarvasok ugyanúgy bõgtek....

Nem folytatnánk a bioszférába, ha még van mit? Mert most már valagba rúgnak bennünket...

Nanovich*: A szombat kiváló alkalom lesz egy kis eszmecserére e témában is!

Már bocsánat, hogy ezt mondom, de a NOAA szezonális elõrejelzése egy kalap .... szerintem, mindennap mást mutat. Komolytalan. Mint ahogy azt a NAP TV híres meteorológusa is szokta mondogatni, nincs olyan módszer sehol sem még a világon, amellyel két hétnél elõrébb lehetne jelezni az idõjárást. Ezért sem érdemes találgatni, hogy mi lesz november 15-én pl, úgyis sokat változik még az.

Én Koczkással értek egyet teljes mértékben! Tavaly és azelõtt is sokaknál nagyobbra nõtt a kutya szõre, illetve a varjak is jöttek százával, aztán tudjuk mi lett... (Mondjuk ilyen alapon Balassagyarmaton mindig télnek kéne lenni, hiszen eddig 2-szer voltam ott, tavasszal és most õsszel, és a sporttelep környékén csak úgy tobzódnak a kányák. Bocs az OFF-ért! )

Valami azért biztos lehet végülis a dologban, régen ugye nem voltak modellek, elõrejelzések és az emberek próbáltak puhatolózni a sötétben, jobban rá voltak utalva a környezet esetleges jelzéseinek figyelésére. De ennyi erõvel a "népi hiedelmekben" is hihetnénk bõszen, ("pl. Katalin kopog..." stb.) de az utóbbi években alig jött be valami ezekbõl, ha jól emlékszem.

A fölrengés más tészta! Ott azért vannak legalább feltételezések (infrahangok, a nagy mechanikai feszültség hatására keletkezõ elektromos töltések, különbözõ gázok stb) No de egy 1-2 hónap múlva bekövetkezõ idõjárási eseménynek mik azok a jelei, amelyeket egy állat észlelhet?! Õk is csak ugyanazokat érzékelik mint mi, csak persze összességében jóval bõvebb tartományban. Ahogy említettem, azért a mi hátunk mogött is van pár millió év evolúció, ahol ezeket az "ösztönöket" bõven magunkra szedtük.

Lehet hogy éheztetve voltak elõtte,és most nekiestek mindennek ami él és mozog

Pontosabban amit csak találnak,hiszen a széna nem él,de még csak nem is mozog.

Ezt most találtam.Érdekes cikk lehet: Link

Nem tudom, hogy miért ették meg akkor, de át- illetve belegondolva, nem tudok elképzelni logikus magyarázatot adni rá, hogy miként lehet megérezni elõre egy több hónappal késõbbi eseménysorozat kimenetelét, amikor én úgy gondolom, ebbe a borzasztóan összetett rendszerben, ha holnapután az egyik összetevõje megváltozik, az a két hónappal késõbbi történéseket alapjában változtathatja meg.

Én szkeptikus vagyok, tudományosan nekem megmagyarázhatatlan ez a dolog.

Erre én csak annyit mondok, h nagyon sok olyan dolog van ami létezik, de mi nem tudunk róla, sõt ha esetleg tudunk is, akkor sem tudjuk felfogni ill. megmagyarázni a jelenleg ismert fizikai, kémiai stb. törvényekkel.

Én érzem.
Legalábbis van egy olyan sejtésem, hogy decemberben (november legvégétõl) elég télies idõnk lehet.

Oké, de az 55033. hsz-omat mivel magyarázod? A véletlen mûve? 3-szor is?

Igen, én is sokkal jobban szeretem, ha az élõvilág elemzi ki nekem a helyzeteket..., de nyilván õk sem tudják megmondani a tutit...
Számtalan hasonló észrevételt tudnék tenni eme témában, de nem szeretnék fárasztani senkit sem.
Egy azonban biztos: idén tavasszal és 1 évvel ezelõtt tavasszal a rohadt szénát szedtük ki az etetõkbõl, tudjuk is, milyenek voltak ezek a telek, azonban az ezeket megelõzõ tavasszal, mit tavasszal, Karácsonykor már üresek voltak az etetõk. Akkor töltöttük fel újra szénával és január végére ismét "csontüresek" voltak. Akkor mértünk 140 cm havat Nagy-Hideg hegyen, vmint Királyréten -25 °C-ot.

Na, basszus, ez meg visszatekintõs lett!

Snowhunter: A pajorok - véleményem szerint - még biztosabb "elõrejelzõk" bármilyen élõlénynél!

Na majd most köveznek meg, de nem hiszek az állatok elõrejelzésében.
A fecskék sem tudtak elmenni szeptember közepén, pedig jött a hideg. nem csak a kicsik a nagyok sem. Egyszerûen nem volt itt az idõ, nem éreztek azok semmit, csak azt, hogy még nem kell menni, és rá is fáztak.

Hogy mûködne az, hogy a két hét múlva érkezõ hidegleszakadást "megérez" valami, valaki?

Tavaly és tavalyelõtti télen is többször volt a varjakkal kapcsolatos hsz., hogy jön a tél mert látták a varjakat. Az eredményt tudjuk.

Az állatok a földrengéseket is képesek megérezni,míg az emberek nem.Ez az idõjárásnál is így van.

Na de mi mondja az állatnak, hogy többet egyen?! Nem beszélve arról, hogy mi is állatok vagyunk biológiai szempontból, én mégsem érzem a nagy telet.

Ezen én egyáltalán nem mosolygok, sõt örülök neki, h ide írtad! Én az évek alatt már nagyon kiábrándultam a havi és szezonális elõrékbõl, a természet szava ilyen távon nekem többet nyom a latba a bugyuta elõréknél. Remélem nem köveznek meg érte

A "jószág-meteorológiához" kapcsolódva csak annyit írnék (és írok is), hogy a napokban került elõ egy 1 évvel ezelõtt, november elején készült fénykép a két kutyámról. A kutyáknak idén jóval vastagabb a bundája (lihegnek is rendesen...).

Gondolom a város felé nagy csapatokban repülõ varjak is ilyen jeleknek tudhatóak be.

Jó helyen van, biológiai vetülete ellenére.
Egyáltalán nem mosolyogtató, hanem figyelemreméltó eme tapasztalás.
Az élõvilág sokszor jobban prezentál 10-15 napra, ha pl. a fáklya még nagyon szór, ill. a közelgõ télre is lehet következtetni (a kert ásásakor is pajorlárvák mélyre húzódása sem véletlenszerû), ám ahhoz hozzáértõ szem kell (a Tiétek az).

Olyan hosszú távra beírni hõfokokat meg égképeket badarság.
Igen komoly szakember nem rakna ilyet be, de mindegy, engem nem zavar.

Akkora távolságra valamit is magára dó elõrejelzõ, egy szélesedõ skálájú tendencia jelzõ "fáklyával" mutat irányt estleg.

Ezt bóknak vettem.

Szerk.:anya mondta ma telóba,hogy otthon a kutya meg a macska igen sokat eszik az utóbbi napokban,valamit sejtet ez is.

Bár kicsit bioszférás jellegû a hozzászólásom, mégis ide írom! Ha gondoljátok, tegyétek át!

Modellek, "huszonfokok" ide vagy oda, az élõvilág is felhívta figyelmét a közelgõ változásra, mely az elmúlt 1-2 évhez képest "drasztikus" lehet...
A szarvasok részére kitett széna - mely átlagos esetben kitart egész télen és mindig ugyanakkor tesszük ki - már a felére! kopott, a vaddisznók - szintén az utóbbi évekkel ellentétben - még a földet is megeszik, vmint a muflonok - akik az év ezen, ill. ezt megelõzõ idõszakában vígan a hegység É-i oldalán szoktak lenni és az elsõ hóval jönnek át a melegebb, D-i oldalra - már 1 hónapja a déli részen vannak és számuk - becsléseink szerint - folyamatában nõ!
Mi, erdészek és vadgazdák úgy gondoljuk, ez intõ jel lehet a tél milyenségére, vmint közelségére.
Persze, lehet ezen mosolyogni, sõt jókat derülni, mert ez aztán tényleg minden szakmai (meteorológiai értelemben) alapot nélkülöz, de mindenesetre érdekes és figyelemfelkeltõ a tél kimenetelének szempontjából (szerintünk).

Javíthatatlanok vagytok.

Ezzel egyetértek. Itt az elsõ dekád átlaga kb. 11-12 fok lesz (most van 12,7 °C), ami 7-8 fokkal magasabb a havi 4 fokos átlagnál. Ez ha jól emlékszem még a szeptemberinél is nagyobb pozitív anomália (legalábbis itt nálunk). Valóban igen hidegnek kéne lennie a hónap második felének, de erre én nem sok esélyt látok. Az egy-két napos hideg erre nem lenne elég. Ráadásul ha csak átmenetileg is bejön a nyugati áramlás (a korábbi GFS futások erre is láttak esélyt), az itt megint fõnös helyzetet, vagyis meleget okozhat.