Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Az elsõ kérdésedet nem teljesen értem. Adott levegõhõmérsékleten (pl. 20 °C) akkor nedvesebb a levegõ, ha magasabb a harmatpont (tehát ha 20 °C van kint, akkor 18 °C-os harmatpontnál nedvesebb a levegõ, mintha ugyanúgy…
Az elsõ kérdésedet nem teljesen értem. Adott levegõhõmérsékleten (pl. 20 °C) akkor nedvesebb a levegõ, ha magasabb a harmatpont (tehát ha 20 °C van kint, akkor 18 °C-os harmatpontnál nedvesebb a levegõ, mintha ugyanúgy 20 °C mellett csak -1 fokos a harmatpont például).
A második kérdésedre a válasz hasonló, tehát adott 2 méteres hõmérséklet mellett, ha alacsonyabb a harmatpont, akkor valóban lassabban olvadhat a hó, mivel több hõt képes leadni a környezetének. Nyuli vagy antibulvár részletesebben is tudna mesélni errõl, azt hiszem
Valahogy így képzelem:
Most az egyszerüség kedvéért tekintsünk el a hóréteg alulról történö olvadásától (a talajhöáram hatására). Akkor kezd olvadni a hó, ha a felette lévö, vele érintkezö levegö hömérséklete pozitiv. Az olvadáshoz szükséges höt a hóréteg a környezö levegöböl veszi, ezáltal lehütve azt. Ekkor:
1, Ha száraz a levegö, azaz alacsony a harmatpontja (jelen esetben ez azt jelenti, hogy annál szárazabb, minél nagyobb negatív érték a harmatpont) akkor a höelvonás hatására jelentösen le tud hülni, akár egészen a - jelen esetben negativ - harmatpont közelébe. Ez viszont negatív visszacsatolásként leállítja az olvadást, hisz a hóréteggel érintkezö levegö hömérséklete fagypont alá csökkent. Amíg újra fel nem melegszik fagypont fölé (pl. a felette lévö melegebb levegövel való keveredéssel), addig az olvadás szünetel.
2, Ha viszont nedves a levegö, akkor a harmatpontja a hömérséklete közelében van, így jelen esetben, mivel olvadásról beszélünk, a harmapont is pozitív, és kicsi a harmatpontdeficit (a kettö különbsége). Emiatt az olvadáskor történö höelvétel akadálytalanul csak kismértékben, a harmatpontig tudja lehüteni a környezö levegöt, utána az ily módon telítödött levegö azonnal kikondenzál a hóréteg tetejére, amivel hö szabadul fel, amely negatív visszacsatolás az olvadás általi lehülésre nézve. Emiatt ismét emelkedhet kicsit a hóréteggel érintkezö levegö hömérséklete, míg aztán a további olvadás miatt újra csökken, stb. A lényeges szerintem, hogy ez a hömérséklet fluktuáció ilyenkor 0 fok felett játszódik le, így az olvadás nagyjából folyamatos lehet, míg száraz levegö esetében hosszabb-rövidebb olvadásmentes idöszakok is lehetnek a fent említett okokból.
Egy kérdés: száraz, de szeles idöben gyorsabban olvad a hó, mint száraz szélcsendesben? Ha jó a fenti elmélet, akkor lényegesen gyorsabban, mivel a negtív hömérsékeltre hütött hóréteg közeli levegö ilyenkor sokkal gyorsabban keveredik a felette levö, melegebb levegövel, ezáltal gyorsabban felmelegeszik, így rövidebb ideig szünetelhet csak az olvadás. Itt Frankfurt környékén sajnos már azt is elfelejtem lassan, hogy milyen is az a hóréteg, így sajnos nem tudok olvadással kapcsolatos megfigyeléseket tenni (fél nap alatt elolvadt az a kicsi is, ami volt)...
Az lenne kérdésem h magas vagy alacsony harmatpontnál nedvessebb e a levegõ?A másik kérdésem az lenne h alacsonyabb harmatpontnál lassaban olvad-e a hó?
Az lenne kérdésem h magas vagy alacsony harmatpontnál nedvessebb e a levegõ?A másik kérdésem az lenne h alacsonyabb harmatpontnál lassaban olvad-e a hó?
Ahogy Csontak írta, magasabb harmatpontnál, tehát nedvesebb levegõnél olvad jobban a hó. Nagyon egyszerû az oka: a nedvesebb levegõ közelebb áll a vízhez, a száraz pedig a levegõhöz. Leegyszerûsítve, ha vizet öntesz a hóra, jobban olvad, mintha levegõt.
Az lenne kérdésem h magas vagy alacsony harmatpontnál nedvessebb e a levegõ?A másik kérdésem az lenne h alacsonyabb harmatpontnál lassaban olvad-e a hó?
Az lenne kérdésem h magas vagy alacsony harmatpontnál nedvessebb e a levegõ?A másik kérdésem az lenne h alacsonyabb harmatpontnál lassaban olvad-e a hó?
Az elsõ kérdésedet nem teljesen értem. Adott levegõhõmérsékleten (pl. 20 °C) akkor nedvesebb a levegõ, ha magasabb a harmatpont (tehát ha 20 °C van kint, akkor 18 °C-os harmatpontnál nedvesebb a levegõ, mintha ugyanúgy 20 °C mellett csak -1 fokos a harmatpont például).
A második kérdésedre a válasz hasonló, tehát adott 2 méteres hõmérséklet mellett, ha alacsonyabb a harmatpont, akkor valóban lassabban olvadhat a hó, mivel több hõt képes leadni a környezetének. Nyuli vagy antibulvár részletesebben is tudna mesélni errõl, azt hiszem
Az lenne kérdésem h magas vagy alacsony harmatpontnál nedvessebb e a levegõ?A másik kérdésem az lenne h alacsonyabb harmatpontnál lassaban olvad-e a hó?
Ma Cseszneken olyan volt a több mint egy hetes hó, mintha 2 napja esett volna. Teljesen laza, szó szerint mintha port lapátolt volna az ember és persze teljesen fehér, hisz a környéken kiment a divatból a szénfûtés és…
Ma Cseszneken olyan volt a több mint egy hetes hó, mintha 2 napja esett volna. Teljesen laza, szó szerint mintha port lapátolt volna az ember és persze teljesen fehér, hisz a környéken kiment a divatból a szénfûtés és már fafûtés is csak minden 2. házban van (a sok nyaralót nem fûtik szilárddal, vagy sehogyan, vagy gázzal, hisz ilyenkor üresek). Talán 3 centivel csökkent a vastagság, és a kb. 16-17 centi havazásból (kb.15 cm volt a max. vastagság) van még közel 12. Valójában van egy elméletem a hófúvásról. Ha porhavat görget a szél -12 fokban, akkor a víztartalomhoz képest vékonyabb hótakaró lesz, mint szélcsendben.Ugyanakkor nem töpped össze magától, mert fajsúlyosabb.Most 13,5 mm volt kiolvasztva vagyis közel 1mm volt egy centi réteg. Ha meg szélcsendben esik, akkor olyan lesz mint egy tollréteg és kiolvasztva 1 centi 0,2 milliméter. Vagyis a múltkor nyugaton hiába havazott egész nap a kegyetlen hideg szélben, a centik alig gyarapodtak. Ugyanakkor a napsütés nem zabálta meg úgy, mint a laza , szélcsendben esõ porhavat szokta. Szerintem azért történt így, mert a szél görgeti a hókristályokat ill. pihéket,így a felszínnel és egymással súrlódva legömbölyödnek, mint a sivatagi futóhomok. Így tömörebb, fajsúlyosabb de lassabban gyarapodó hóréteg lesz belõle. 1987-be is a hóviharban nagyon kemény hótakaró lett, míg a déli megyék utóbbi napokban olyan havat kaptak kis szélben, ami 10+ centit is összement, pedig -10-20 fokok voltak. Szerintem sok hómérõ amatõr azért adott 40-50 centi havat, mert frissen annyit mért, de órák alatt összement és nem tudta elképzelni, hogy -15 fokban olvadna a hó ?, tehát olyan nincs, hogy a 40 centi hó ilyen hidegben 25 lesz.
Erdekes gondolatok ezek a szél szerepéröl. Akkor ez még egy plusz tényezö, ami meghatározza a kialakuló hótakaró vastagságát, illetve a további vastagságára is kihatással van.
Ma Cseszneken olyan volt a több mint egy hetes hó, mintha 2 napja esett volna. Teljesen laza, szó szerint mintha port lapátolt volna az ember és persze teljesen fehér, hisz a környéken kiment a divatból a szénfûtés és már fafûtés is csak minden 2. házban van (a sok nyaralót nem fûtik szilárddal, vagy sehogyan, vagy gázzal, hisz ilyenkor üresek). Talán 3 centivel csökkent a vastagság, és a kb. 16-17 centi havazásból (kb.15 cm volt a max. vastagság) van még közel 12. Valójában van egy elméletem a hófúvásról. Ha porhavat görget a szél -12 fokban, akkor a víztartalomhoz képest vékonyabb hótakaró lesz, mint szélcsendben.Ugyanakkor nem töpped össze magától, mert fajsúlyosabb.Most 13,5 mm volt kiolvasztva vagyis közel 1mm volt egy centi réteg. Ha meg szélcsendben esik, akkor olyan lesz mint egy tollréteg és kiolvasztva 1 centi 0,2 milliméter. Vagyis a múltkor nyugaton hiába havazott egész nap a kegyetlen hideg szélben, a centik alig gyarapodtak. Ugyanakkor a napsütés nem zabálta meg úgy, mint a laza , szélcsendben esõ porhavat szokta. Szerintem azért történt így, mert a szél görgeti a hókristályokat ill. pihéket,így a felszínnel és egymással súrlódva legömbölyödnek, mint a sivatagi futóhomok. Így tömörebb, fajsúlyosabb de lassabban gyarapodó hóréteg lesz belõle. 1987-be is a hóviharban nagyon kemény hótakaró lett, míg a déli megyék utóbbi napokban olyan havat kaptak kis szélben, ami 10+ centit is összement, pedig -10-20 fokok voltak. Szerintem sok hómérõ amatõr azért adott 40-50 centi havat, mert frissen annyit mért, de órák alatt összement és nem tudta elképzelni, hogy -15 fokban olvadna a hó ?, tehát olyan nincs, hogy a 40 centi hó ilyen hidegben 25 lesz.
Az egészet még annyival egészíteném ki, hogy a friss hónak sokkal nagyobb a hõleadó felülete, mint a tömörödöttnek, hiszen a hókristályok laza szerkezetben fekszenek egymáson. Ez a felület akár a 3-4-szerese is lehet a sima, tömörödött hófelületnek.
Normál viszonyok között a hó azért nem lesz más színû, én még nem láttam olyat, hogy az 5 napos hó drapp színû, barna vagy fekete lett volna, hiszen honnan jönne a por? A hó alól? 8) Egy héttel a havazás után is…
Normál viszonyok között a hó azért nem lesz más színû, én még nem láttam olyat, hogy az 5 napos hó drapp színû, barna vagy fekete lett volna, hiszen honnan jönne a por? A hó alól? Egy héttel a havazás után is ugyanolyan fehér, mint elõtte. Najó, legyen, egyefene, 1%-al csökken a fehérsége. Persze a városban ott más a helyzet, a korom, a sok szennyezõ anyag besötétíti, de természetes körülmények között nem, réten, szõlõhegyen, erdõben, nem. Persze ha leesik december 1-én, akkor február 28-án már nem néz ki jól, de ez elég ritka, hogy 3 hónapon át megmarad Ha esik rá esõ, elolvad a 2/3-a a 40 centinek, eleve nem volt egyenletes a hóborítottság a hófúvás miatt, volt ahol 10 centi volt ahol meg 40, és a 10 centi elolvadása után kibújt a talaj, az már más tészta. De amennyiben leesik egyenletesen 20 centi hó, és napokig nem olvad, akkor 4-5 nap múlva is ugyanolyan, legalábbis a különbség elhanyagolható. Jelen esetben ha holnap éjjelre kiderülne, leállna a szél, mint múltkor, akkor a most hulló, friss 10 centi hó nélkül is újra -26 közelébe röppenne a bajai állomás. Meg a friss 10 centivel is.
Köszönöm mindenkinek a válaszokat , igazából én is arra gondoltam amit Floo barátunk írt. Itt 10 napja van hó ,de még nem sokat változott az állaga és a színe sem. De lehet, hogy nem értek hozzá.
Normál viszonyok között a hó azért nem lesz más színû, én még nem láttam olyat, hogy az 5 napos hó drapp színû, barna vagy fekete lett volna, hiszen honnan jönne a por? A hó alól? Egy héttel a havazás után is ugyanolyan fehér, mint elõtte. Najó, legyen, egyefene, 1%-al csökken a fehérsége. Persze a városban ott más a helyzet, a korom, a sok szennyezõ anyag besötétíti, de természetes körülmények között nem, réten, szõlõhegyen, erdõben, nem. Persze ha leesik december 1-én, akkor február 28-án már nem néz ki jól, de ez elég ritka, hogy 3 hónapon át megmarad Ha esik rá esõ, elolvad a 2/3-a a 40 centinek, eleve nem volt egyenletes a hóborítottság a hófúvás miatt, volt ahol 10 centi volt ahol meg 40, és a 10 centi elolvadása után kibújt a talaj, az már más tészta. De amennyiben leesik egyenletesen 20 centi hó, és napokig nem olvad, akkor 4-5 nap múlva is ugyanolyan, legalábbis a különbség elhanyagolható. Jelen esetben ha holnap éjjelre kiderülne, leállna a szél, mint múltkor, akkor a most hulló, friss 10 centi hó nélkül is újra -26 közelébe röppenne a bajai állomás. Meg a friss 10 centivel is.
Magyarán arról van szó, hogy a friss, 40 centis hótakaró felett -26,1 fokot mértek Baján, ha egy hétig nem esne rá hó, és már nem lenne friss, de kiderülne egy ugyanolyan hideg levegõvel, akkor -26,1 fok helyett -25,4 fok lenne Nabumm! 2005 februárjában miután elállt a hó, több napon át felettünk tartózkodott a hideglevegõ, a havazás után ennek megfelelõen egyre hidegebb éjszakák jöttek, és az enyhülés utolsó éjszakáján, akkor már piszkos koszos hóval lettek a leghidegebbek. Tiszta friss hóval -17 lett Iklódban, 4 nap múlva koszos hóval -25 fok. Ráadásul nappal már olvadt, éjjel visszafagyott, megint olvadt, és mégis. Szóval azért nem kell azt gondolni, hogy egy 3-4-5 napos hó nem ugyanolyan, mint a friss. Szinte alig van különbség szerintem.
A hibát sikerült a fejlesztõknek megtalálni és kijavítani. Én pedig kibogarásztam az összes hibásan bevitt 0 cm-es hóvastagságot. Az aktuális hóvastagság térkép már jó szerintem a többi : napi vastagság, csapadékadatok…
A hibát sikerült a fejlesztõknek megtalálni és kijavítani. Én pedig kibogarásztam az összes hibásan bevitt 0 cm-es hóvastagságot. Az aktuális hóvastagság térkép már jó szerintem a többi : napi vastagság, csapadékadatok (szintén remélhetõleg az összes hibás adattól megszabadítva) a térképek újragenerálódása után már jók lesznek. Legalábbis személy szerint nagyon remélem!
Bocs, de nem olvastam mostanában ezt a topikot, ezért nem reagáltam. Köszönöm a javítást, gondolom mások nevében is !
A mai elõrejelzésben olvastam " Péntek reggelre a tartósabban derült, friss hótakaróval fedett tájakon ismét nagyon erõs lehet az éjszakai lehûlés, " A kérdésem az volna , hogy a kisugárzásnak nem mindegy , hogy hány…
A mai elõrejelzésben olvastam " Péntek reggelre a tartósabban derült, friss hótakaróval fedett tájakon ismét nagyon erõs lehet az éjszakai lehûlés, "
A kérdésem az volna , hogy a kisugárzásnak nem mindegy , hogy hány napos a hótakaró ?
Egyáltalán nem! Hisz a többnapos hótakaróra rátapadt szennyezõ anyagok de a sima por is csökkenti az éjszakai kisugárzás mértékét, így szépen fokozatosan úgy viselkedik mint egy csupasz szürke talaj, ugyanazon magassági hõmérsékleti viszonyok alatt, természetesen még így is erõsebb a lehûlés de napról-napra csökken ennek a mértéke, így a friss hófelszín felett vannak a legerõsebb lehûlések. A nappali órákban sem mindegy, hisz a friss hófelszín jobban visszaveri a rá érkezett nap sugarait mint az olvadt, szennyezett, poros, így a nappali felmelegedés mértéke is kisebb eleinte. Ennek a mértékegységét aldebónak nevezzük. A vastagság sem mindegy, hisz ez egyrészt emeli a talaj vastagságát, tehát, ha esik 1 méter hó akkor a szenzor már nem két méteren hanem egy méteren mér és természetesen alacsonyabb értéket, de ettõl még szabványos a mérés. Ráadásul itt is nagy szerepet játszik a kisugárzás mértéke, és a nappali felmelegedés mértéke is, hisz hûtõhatásként jelentkezik a vastag hófelszín. Ezért az olvasztáshoz többlet hõenergiát emészt fel, így a nappali hõmérséklet is alacsonyabb lesz, ezáltal az éjszakai is egy derült szélcsendes idõjárás alkalmával. A nap sugarai a vastag hófelszín alatti talajréteget is nehezebben melegítik fel, ez is az mellett szól, hogy a friss hóréteg mindenképp szükséges az igazán zord idõjárás kialakulásához, minél vastagabb annál jobb:-)
Szerk: Kornél közben megelõzött, így jár az akinek állandóan jár a szája:-)
Nem teljesen. A több napos, pláne az olvadt vagy újrafagyott hónak sokkal kisebb az albedója, kevesebb fényt (hõt) ver vissza, többet nyel el, éjszaka pedig kevésbé erõsíti a kisugárzást, mint a friss hó.
Nem teljesen. A több napos, pláne az olvadt vagy újrafagyott hónak sokkal kisebb az albedója, kevesebb fényt (hõt) ver vissza, többet nyel el, éjszaka pedig kevésbé erõsíti a kisugárzást, mint a friss hó.
A mai elõrejelzésben olvastam " Péntek reggelre a tartósabban derült, friss hótakaróval fedett tájakon ismét nagyon erõs lehet az éjszakai lehûlés, " A kérdésem az volna , hogy a kisugárzásnak nem mindegy , hogy hány…
A mai elõrejelzésben olvastam " Péntek reggelre a tartósabban derült, friss hótakaróval fedett tájakon ismét nagyon erõs lehet az éjszakai lehûlés, "
A kérdésem az volna , hogy a kisugárzásnak nem mindegy , hogy hány napos a hótakaró ?
Nem teljesen. A több napos, pláne az olvadt vagy újrafagyott hónak sokkal kisebb az albedója, kevesebb fényt (hõt) ver vissza, többet nyel el, éjszaka pedig kevésbé erõsíti a kisugárzást, mint a friss hó.
Azok a min. ill. max. értékek, amelyek a reggeli ill . az esti fõterminus után állnak be, hol tekinthetõk meg? Tegnap reggel a repmeten néztem, h. Debrecen és Pogány is ~ -2-2 fokkal szállt még alá a 7-ig mért minimumának, ezeket viszont már sehol nem találom.
Jó reggelt!! :) Lenne egy pár kérdésem, ha nem baj. Mi az a geopotenciál, és hogyan befolyásolja az idõjárást? (találtam neten róla leírást, de nem értettem meg sajnos) Mi az, hogy óceáni hideg levegõ? Elõre is…
Jó reggelt!! Lenne egy pár kérdésem, ha nem baj.
Mi az a geopotenciál, és hogyan befolyásolja az idõjárást? (találtam neten róla leírást, de nem értettem meg sajnos)
Mi az, hogy óceáni hideg levegõ?
Elõre is köszönöm!!
A geopotenciált már kérdezted máskor is, meg is lett válaszolva. LinkLink
Az Ukrajna és Kazahsztán között elhelyezkedõ igen hideg "mini-hidegmag-ciklonnak" és a hasonló képzõdményeknek van külön nevük? Rémlik valami egy hozzászólásról több évvel ezelõttrõl, ahol ki lettek vesézve ezeknek a légörvényeknek a tulajdonságai (nem vagyok biztos benne, de talán Snowhunter által), rá is kerestem, de egyelõre nem találom, és az idei télen nem az elsõ ilyet látni. Lementettem wz-rõl az aktuális térképeket: Link Link Link Link Link Link Link Link Link
A modellen a mozgása a jövõben dk-ény/d-é irányú, olyan, mintha az északnyugati oldala lenne az elõoldala... egy erõsebb hidegcsepprõl van itt csak szó, vagy van-e valami külön neve?
Jó reggelt!! :) Lenne egy pár kérdésem, ha nem baj. Mi az a geopotenciál, és hogyan befolyásolja az idõjárást? (találtam neten róla leírást, de nem értettem meg sajnos) Mi az, hogy óceáni hideg levegõ? Elõre is…
Jó reggelt!! Lenne egy pár kérdésem, ha nem baj.
Mi az a geopotenciál, és hogyan befolyásolja az idõjárást? (találtam neten róla leírást, de nem értettem meg sajnos)
Mi az, hogy óceáni hideg levegõ?
Elõre is köszönöm!!
Szia!
A pontos definíciója így szól: A tömegegység X magasságba való emelésekor a nehézségi erõvel szemben végzett munka. A nehézségi erõ ugyebár a gravitáció, amely tehát Fg= 9.8 erõsségû. A potenciális erõ, amely pedig a felhajtó erõt képviseli, persze ezt vektorosan értsük. Mé.: J/Kg. Ez volt kicsit a fizikai, termodinamikai része. Ez a potenciális energia minél nagyobb annál jobban befolyásolja az idõjárás alakulását. Itt gondolok a felhõképzõdésre, a zivatarok illetve szupercellák kialakulására. Itt láthatsz egy ilyen skálát, amely a "Cape" paraméterhez készült. Persze ez sem teljesen mérvadó, hiszen néhány százas j/Kg-s energiánál is képes hatalmas vihar kerekedni, de ahhoz erõteljes melegbe áramlás szükséges. 3000 J/Kg
Izohipszák = azonos geopotenciálú pontokat összekötõ vonalak.
Itt találsz egy konvektív paraméteres táblázatot esetleg majd: tomkanet.atw.hu/konvektiv_parameterek.pdf
Természetesen ez nem ilyen egyszerû, mint leírtam, hiszen labilitás, nedvesség és még sok tényezõ kell az idõjárás alakításához. Így ez csak egy tényezõje.
Geopotenciális térképeket esetleg nézed így kell értelmezni: Mondjuk 500 hPa térkép azt mutatja, hogy milyen magasa szinten van a 500hPa nyomású levegõ. 530=5300m-nek felel meg.
Sóhaj! Igen, tudom. Pedig próbáltam szép stílusban írni, mert régebben a stílusommal volt gond. Volt már rá példa, hogy keresztre feszítettek, pedig minden szavam igaz volt akkor is, meg most is. Az viszont a keresztre…
Sóhaj! Igen, tudom. Pedig próbáltam szép stílusban írni, mert régebben a stílusommal volt gond. Volt már rá példa, hogy keresztre feszítettek, pedig minden szavam igaz volt akkor is, meg most is. Az viszont a keresztre feszítõket minõsíti. Valahogy így van: "Mindig az elõl lévõ faltörõ kosnak fáj a legjobban" (By Taki) Csak lehet, hogy amennyiben 40 évvel ezelõtt valakik ostromolták volna a szakmát, akkor már most elõrébb lenne. Mint ahogy már vannak jelek, hogy elõrébb tart... Nem két pillanat az ilyen fejlõdés, sõt, nagyon lassú, de lassú víz partot most alapon elõbb-utóbb biztos mégjobban érzékelhetõ lesz. Sóhaj...
Erre honnan a fenébõl emlékszel? "sóhaj" (by Floo)
Ezért Téged keresztre fognak feszíteni, mint ahogy már elõfordult. Szerk: Várható válaszod kezdete a várhatóm válaszra: "Sóhaj..."
Ezért Téged keresztre fognak feszíteni, mint ahogy már elõfordult.
Szerk: Várható válaszod kezdete a várhatóm válaszra: "Sóhaj..."
Sóhaj! Igen, tudom. Pedig próbáltam szép stílusban írni, mert régebben a stílusommal volt gond. Volt már rá példa, hogy keresztre feszítettek, pedig minden szavam igaz volt akkor is, meg most is. Az viszont a keresztre feszítõket minõsíti. Valahogy így van: "Mindig az elõl lévõ faltörõ kosnak fáj a legjobban" (By Taki) Csak lehet, hogy amennyiben 40 évvel ezelõtt valakik ostromolták volna a szakmát, akkor már most elõrébb lenne. Mint ahogy már vannak jelek, hogy elõrébb tart... Nem két pillanat az ilyen fejlõdés, sõt, nagyon lassú, de lassú víz partot most alapon elõbb-utóbb biztos mégjobban érzékelhetõ lesz. Sóhaj...
Nem szándékoztam a társadalmi munkát végzõket megbántani, ha az észlelõk ostorozását magukra vették, akkor elnézést, nem õket akartam bírálni, hanem a rossz adat beküldõket. Pl. a bajai aktuális 0 cm (amihez újak…
Nem szándékoztam a társadalmi munkát végzõket megbántani, ha az észlelõk ostorozását magukra vették, akkor elnézést, nem õket akartam bírálni, hanem a rossz adat beküldõket. Pl. a bajai aktuális 0 cm (amihez újak csatlakoztak az Alföldrõl) szerintem (ha jól tudom) az észlelési naplóból ered, amikor beírjuk az aktuális hóadatot. Ezek szerint, amíg valaki nem ad oda új adatot, akkor ott marad a 0, hiába van közben fél méter. Nem vagyok számítástechnikus, segíteni nem tudok, de javasolnám, hogy az aktuális hóadatok, mondjuk éjfélkor mindig törlõdjenek, mindig jobb a semmi a félretájékoztatásnál. A 2010-es csapadéktérképnek az eltüntetését javasolnám hasonló okból, hogy ne járassuk le magunkat (amíg a hibát nem sikerül javítani).
A hibát sikerült a fejlesztõknek megtalálni és kijavítani. Én pedig kibogarásztam az összes hibásan bevitt 0 cm-es hóvastagságot. Az aktuális hóvastagság térkép már jó szerintem a többi : napi vastagság, csapadékadatok (szintén remélhetõleg az összes hibás adattól megszabadítva) a térképek újragenerálódása után már jók lesznek. Legalábbis személy szerint nagyon remélem!
Az utolsó mondatod mondanivalóját én már többször megfogalmaztam, mert valóban nem sokat érnek sem a klimatológiai leírások, sem a térképek, sõt, az elõrejelzések is borzalmasan gyengék és sztereotípiákkal fertõzöttek…
Az utolsó mondatod mondanivalóját én már többször megfogalmaztam, mert valóban nem sokat érnek sem a klimatológiai leírások, sem a térképek, sõt, az elõrejelzések is borzalmasan gyengék és sztereotípiákkal fertõzöttek voltak évtizedeken keresztül. A napfényt nem tudják megmérni rendesen, a hõmérséklet mérése is káoszról árulkodik, de véleményem szerint nem is magával a méréssel van a legnagyobb baj, sokkal inkább az adatok kezelésével, feldolgozásával. A völgyekbõl, dombtetõkrõl, hõszennyezett mérõpontokról beérkezõ adatokat egy kalap alá véve kezelni, ezekbõl következtetéseket levonni, klímaleírásokat szerkeszteni, térképeket rajzolni....az egész arra emlékeztet, mintha óvodás gyerekek saját szórakozásukra írogatnának, rajzolgatnának valamit. Persze az is döbbenet, amikor telepíteni akarnak egy állomást egy térségben, kinéznek egy dombtetõt, hogy oda kéne tenni, de aztán kiderül, hogy vagy épp nincs áram vagy telefon vagy a biztonsági feltételeknek nem felel meg, és végül leviszik a dombtetõ helyett a völgybe, és oda telepítik. Mintha mindegy lenne. Márpedig, ahogy már többször leírtam: "a változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE között olyan lényegi különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket! Ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.... " Szóval ebben a formában a gazdaság részére felhasználhatatlanok a klimatológia eredményei. Mivel az elmúlt 6-7 évben beleástam magam rendesen, millió példám van, sajnos megvannak az okai, amiért ilyen a meteorológia "tudománya". Pedig könnyedén lehetne a gazdaság számára hasznos, lehetne kielégítõen pontos, csak sajnos az elmúlt 50-100 évben nem nagyon voltak visszajelzések, amik arra sarkallták volna a meteorológusokat és klimatológusokat, hogy egyrészt mást, másrészt ennél többet és hasznavehetõbbet produkáljanak. Az építõiparban ha nem jól csinálnak meg egy házat, az összedõl és emberek halnak meg, börtönbe megy a tervezõ vagy a kivitelezõ, ha az orvos hibázik akkor meghal a beteg, tehát vannak visszajelzések arról, hogy jó munkát végeznek vagy sem, így tudnak fejlõdni. Amíg nem voltak az omsz felé visszajelzések, addig úgy gondolták, minden rendben van. Aztán persze lehet, még mindig úgy gondolják, de aki egy kicsit beleássa magát, annak nyilvánvalóvá válik, hogy nem így van. Csak az a baj, hogy ezen Te elgondolkodsz, Télember is meg én is, csak évtizedeken át senki sem gondolkodott el rajta, csupán a napi rutin szerint végezték a munkájukat, és a részben saját maguk által kreált sztereotípiák bûvöletében klimatologizáltak. A meteorológiai társalgóban valaki megjegyezte a minap, hogy mint ahogy a kõmûvesek, az ácsok vagy épp a hentesek között is vannak jobb vagy rosszabb szakemberek, a meteorológusok és klimatológusok között is. A most fiatal meteorológusok egy idõ múlva talán vezetõ beosztásba kerülve tehetnek azért, hogy olyan döntéseket hozzanak, amik alapján más, valós és gyakorlati alapokra helyezzék ezt a tudományt. Ami véleményem szerint még megannyi titkot rejt magában. Több meteorológus végzettségû szakember, országos hírnevû klimatológus olvasta például az évekkel ezelõtt megírt tanulmányomat, és sokan közülük elismerõen nyilatkoztak róla, és korrekten bevallották, hogy számukra is újszerûek a benne feltárt összefüggések. Ez engem nagyon megerõsített abban, amit sokszor kifejtettem, azaz alapvetõ szemléletváltásra van szükség.
Ezért Téged keresztre fognak feszíteni, mint ahogy már elõfordult.
Szerk: Várható válaszod kezdete a várhatóm válaszra: "Sóhaj..."
Sajnos a hóval megjött a katasztrofális csapadékmérés és hótérkép kora. Hogy a 2010-es csapadéktérképünk örökre rossz maradt már hozzászoktam, de a tegnapi hótérkép szerint miért nincs hóréteg a Dél-Dunántúlon ? A…
Sajnos a hóval megjött a katasztrofális csapadékmérés és hótérkép kora. Hogy a 2010-es csapadéktérképünk örökre rossz maradt már hozzászoktam, de a tegnapi hótérkép szerint miért nincs hóréteg a Dél-Dunántúlon ? A mostanin meg egy nagy 0 cm terpeszkedik Bajánál( atomrobbanás vitte el ?) ! Vannak olyan csapadékadat szolgáltatók, akik a havat akkor írják be csapadéknak, amikor kiolvad ! Hóolvasztásról gondolom nem hallottak, meg a hó és csapadékadatok mérési idejérõl, meg intervallumáról sem. Van még moderáció ezekre ? Sajnos -név nélkül- vannak olyan megyék, ahol többen is állandóan fórumoznak és napi 50 hozzászólással emelik a színvonalat, a megyébõl vagy a környékükrõl meg egy fia adat nem kerül a térképekre vagy az éghajlati naplóba. Persze más amatõr oldalakon is vannak hibák, de nálunk kicsit többet várnék... Amikor meg a "hivatalos adatok is rosszak" (lásd. Siófok ill. az automaták hibája) akkor arra gondolok: van értelme az egész meteorológiának, klimatológiának nevezett erõlködésnek ?
Az utolsó mondatod mondanivalóját én már többször megfogalmaztam, mert valóban nem sokat érnek sem a klimatológiai leírások, sem a térképek, sõt, az elõrejelzések is borzalmasan gyengék és sztereotípiákkal fertõzöttek voltak évtizedeken keresztül. A napfényt nem tudják megmérni rendesen, a hõmérséklet mérése is káoszról árulkodik, de véleményem szerint nem is magával a méréssel van a legnagyobb baj, sokkal inkább az adatok kezelésével, feldolgozásával. A völgyekbõl, dombtetõkrõl, hõszennyezett mérõpontokról beérkezõ adatokat egy kalap alá véve kezelni, ezekbõl következtetéseket levonni, klímaleírásokat szerkeszteni, térképeket rajzolni....az egész arra emlékeztet, mintha óvodás gyerekek saját szórakozásukra írogatnának, rajzolgatnának valamit. Persze az is döbbenet, amikor telepíteni akarnak egy állomást egy térségben, kinéznek egy dombtetõt, hogy oda kéne tenni, de aztán kiderül, hogy vagy épp nincs áram vagy telefon vagy a biztonsági feltételeknek nem felel meg, és végül leviszik a dombtetõ helyett a völgybe, és oda telepítik. Mintha mindegy lenne. Márpedig, ahogy már többször leírtam: "a változatos domborzatú térségekben az alacsonyan fekvõ, a domborzat alakulatából fakadóan, a derült éjszakákon hideglevegõ gyûjtõként mûködõ fagyzugok KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE és az ezen pontokhoz egészen közel esõ jobb fagylefolyású helyek KÖZÉPHÕMÉRSÉKLETE között olyan lényegi különbségek vannak, amelyek nagyságrendileg meghaladhatják egyes, egymástól távolabb esõ térségek közti vélt vagy valós eltéréseket! Ennek megfelelõen, súlyos szakmai hiba mérési pontokat esetlegesen, vagy a szakmai kritériumoktól eltérõ megokolással mérõállomásokat telepíteni, mert ezzel azt kockáztatjuk, hogy olyan meteorológiai adatokat gyûjtünk be évtizedeken keresztül, amelyek éghajlattani elemzése fals képet mutat a vizsgált terület jelentõs, akár nagyobb, meghatározóbb részére vonatkozóan.... " Szóval ebben a formában a gazdaság részére felhasználhatatlanok a klimatológia eredményei. Mivel az elmúlt 6-7 évben beleástam magam rendesen, millió példám van, sajnos megvannak az okai, amiért ilyen a meteorológia "tudománya". Pedig könnyedén lehetne a gazdaság számára hasznos, lehetne kielégítõen pontos, csak sajnos az elmúlt 50-100 évben nem nagyon voltak visszajelzések, amik arra sarkallták volna a meteorológusokat és klimatológusokat, hogy egyrészt mást, másrészt ennél többet és hasznavehetõbbet produkáljanak. Az építõiparban ha nem jól csinálnak meg egy házat, az összedõl és emberek halnak meg, börtönbe megy a tervezõ vagy a kivitelezõ, ha az orvos hibázik akkor meghal a beteg, tehát vannak visszajelzések arról, hogy jó munkát végeznek vagy sem, így tudnak fejlõdni. Amíg nem voltak az omsz felé visszajelzések, addig úgy gondolták, minden rendben van. Aztán persze lehet, még mindig úgy gondolják, de aki egy kicsit beleássa magát, annak nyilvánvalóvá válik, hogy nem így van. Csak az a baj, hogy ezen Te elgondolkodsz, Télember is meg én is, csak évtizedeken át senki sem gondolkodott el rajta, csupán a napi rutin szerint végezték a munkájukat, és a részben saját maguk által kreált sztereotípiák bûvöletében klimatologizáltak. A meteorológiai társalgóban valaki megjegyezte a minap, hogy mint ahogy a kõmûvesek, az ácsok vagy épp a hentesek között is vannak jobb vagy rosszabb szakemberek, a meteorológusok és klimatológusok között is. A most fiatal meteorológusok egy idõ múlva talán vezetõ beosztásba kerülve tehetnek azért, hogy olyan döntéseket hozzanak, amik alapján más, valós és gyakorlati alapokra helyezzék ezt a tudományt. Ami véleményem szerint még megannyi titkot rejt magában. Több meteorológus végzettségû szakember, országos hírnevû klimatológus olvasta például az évekkel ezelõtt megírt tanulmányomat, és sokan közülük elismerõen nyilatkoztak róla, és korrekten bevallották, hogy számukra is újszerûek a benne feltárt összefüggések. Ez engem nagyon megerõsített abban, amit sokszor kifejtettem, azaz alapvetõ szemléletváltásra van szükség.
Sziasztok! De megváltozott itt minden mióta eltûntem, mostmár nem találok meg semmit Hogy lehet megtalálni hely szerint az észlelõket, mint anno az észlelési naplóban?
Mivel óránként van távirat/észlelés, ezért egy órás idõintervallumra vonatkoznak. Azaz ha egy órán keresztül folyamatosan gyenge, mérsékelt, erõs havazás van, akkor 71, 73, 75-ös kód, amennyiben gyenge havazás…
Mivel óránként van távirat/észlelés, ezért egy órás idõintervallumra vonatkoznak. Azaz ha egy órán keresztül folyamatosan gyenge, mérsékelt, erõs havazás van, akkor 71, 73, 75-ös kód, amennyiben gyenge havazás kezdõdött, vagy idõnként megszûnik, de észleléskor gyengén esik 70-es, ha gyengén és közepesen havazik váltakozva, az észleléskor közepes 72-es, ha mérsékelten és erõsen havazik váltakozva, az észleléskor erõs 74-es (mindez egy órás idõintervalummra vonatkoztatva) a helyes kód.
Köszi, hasonló volt a sejtésem de így most már teljesen világos.
Nekem egy synop kódos kérdésem lenne, most annak apropóján, hogy a havazás intenzitása gyakran váltakozik. Vegyünk egy példát: 72 "közepes havazás megszakításokkal, intenzitása idõben valtozik, idõnként gyengül, majd…
Nekem egy synop kódos kérdésem lenne, most annak apropóján, hogy a havazás intenzitása gyakran váltakozik. Vegyünk egy példát: 72 "közepes havazás megszakításokkal, intenzitása idõben valtozik, idõnként gyengül, majd megerõsödik". Kérdésem: a synop kiadásakor mekkora idõintervallumra kell visszatekinteni? 1 óra? (pl az elmúlt 1 órában 10 percig sûrûbben esett, majd 15 percig gyengébben, aztán újra erõsödött) vagy 15 perc? (az elmúlt 15 percben erõsödött, gyengült)
Mivel óránként van távirat/észlelés, ezért egy órás idõintervallumra vonatkoznak. Azaz ha egy órán keresztül folyamatosan gyenge, mérsékelt, erõs havazás van, akkor 71, 73, 75-ös kód, amennyiben gyenge havazás kezdõdött, vagy idõnként megszûnik, de észleléskor gyengén esik 70-es, ha gyengén és közepesen havazik váltakozva, az észleléskor közepes 72-es, ha mérsékelten és erõsen havazik váltakozva, az észleléskor erõs 74-es (mindez egy órás idõintervalummra vonatkoztatva) a helyes kód.
Nekem egy synop kódos kérdésem lenne, most annak apropóján, hogy a havazás intenzitása gyakran váltakozik. Vegyünk egy példát: 72 "közepes havazás megszakításokkal, intenzitása idõben valtozik, idõnként gyengül, majd megerõsödik". Kérdésem: a synop kiadásakor mekkora idõintervallumra kell visszatekinteni? 1 óra? (pl az elmúlt 1 órában 10 percig sûrûbben esett, majd 15 percig gyengébben, aztán újra erõsödött) vagy 15 perc? (az elmúlt 15 percben erõsödött, gyengült)
Kérdésem lenne; az aktuális napi T.minimumot mikortól meddig mérjük? Tudtommal a versenyszabályzat eltér ettõl, a Metnet Szab. meg nem tér ki a mérésekre, vagy máshol van? Köszönettel; János
Kérdésem lenne; az aktuális napi T.minimumot mikortól meddig mérjük? Tudtommal a versenyszabályzat eltér ettõl, a Metnet Szab. meg nem tér ki a mérésekre, vagy máshol van? Köszönettel; János
Kedves Bubu! Link 18 UTC-tõl 18 UTC-ig terjedõ idõszak legalacsonyabb mért értéke. A GY.I.K. 25. pontja részletesen tárgyalja a naplótöltés szabályait.
Kérdésem lenne; az aktuális napi T.minimumot mikortól meddig mérjük? Tudtommal a versenyszabályzat eltér ettõl, a Metnet Szab. meg nem tér ki a mérésekre, vagy máshol van? Köszönettel; János
A bevitt adatokkal vannak a gondok. Amíg nincsenen hóvastagság adatok beírva az adott napra addig nem jelenik meg. A rendszer pedig minden hónap elején sajnos az egész hónapra elõre beírja a 0 cm-t. Ezt amennyiben a…
A bevitt adatokkal vannak a gondok. Amíg nincsenen hóvastagság adatok beírva az adott napra addig nem jelenik meg. A rendszer pedig minden hónap elején sajnos az egész hónapra elõre beírja a 0 cm-t. Ezt amennyiben a felhasználó nem törli akkor mi töröljük. De amennyiben az adatfeltöltõ egy hónapot visszalép az adatai között majd vissza az adott hónapra, akkor sajnos újra megjelennek az elõre beírt 0 cm-ek. Ennek okát keresik a fejlesztõk, de még nem találták meg a bugot. A moderátorok az elmúlt napokban ember feletti erõvel dolgoznak a hibák javításán és a térképek újragenerálás. Az esetlegesen elõforduló hibákért elnézéseteke kérjük. Ha hibát észleltek kérjük jelezzétek és mi javítani fogjuk. A hangnemet pedig az oldalért társadalmi munkában dolgozók nevében kikérem magunknak!
Nem szándékoztam a társadalmi munkát végzõket megbántani, ha az észlelõk ostorozását magukra vették, akkor elnézést, nem õket akartam bírálni, hanem a rossz adat beküldõket. Pl. a bajai aktuális 0 cm (amihez újak csatlakoztak az Alföldrõl) szerintem (ha jól tudom) az észlelési naplóból ered, amikor beírjuk az aktuális hóadatot. Ezek szerint, amíg valaki nem ad oda új adatot, akkor ott marad a 0, hiába van közben fél méter. Nem vagyok számítástechnikus, segíteni nem tudok, de javasolnám, hogy az aktuális hóadatok, mondjuk éjfélkor mindig törlõdjenek, mindig jobb a semmi a félretájékoztatásnál. A 2010-es csapadéktérképnek az eltüntetését javasolnám hasonló okból, hogy ne járassuk le magunkat (amíg a hibát nem sikerül javítani).
Sajnos a hóval megjött a katasztrofális csapadékmérés és hótérkép kora. Hogy a 2010-es csapadéktérképünk örökre rossz maradt már hozzászoktam, de a tegnapi hótérkép szerint miért nincs hóréteg a Dél-Dunántúlon ? A…
Sajnos a hóval megjött a katasztrofális csapadékmérés és hótérkép kora. Hogy a 2010-es csapadéktérképünk örökre rossz maradt már hozzászoktam, de a tegnapi hótérkép szerint miért nincs hóréteg a Dél-Dunántúlon ? A mostanin meg egy nagy 0 cm terpeszkedik Bajánál( atomrobbanás vitte el ?) ! Vannak olyan csapadékadat szolgáltatók, akik a havat akkor írják be csapadéknak, amikor kiolvad ! Hóolvasztásról gondolom nem hallottak, meg a hó és csapadékadatok mérési idejérõl, meg intervallumáról sem. Van még moderáció ezekre ? Sajnos -név nélkül- vannak olyan megyék, ahol többen is állandóan fórumoznak és napi 50 hozzászólással emelik a színvonalat, a megyébõl vagy a környékükrõl meg egy fia adat nem kerül a térképekre vagy az éghajlati naplóba. Persze más amatõr oldalakon is vannak hibák, de nálunk kicsit többet várnék... Amikor meg a "hivatalos adatok is rosszak" (lásd. Siófok ill. az automaták hibája) akkor arra gondolok: van értelme az egész meteorológiának, klimatológiának nevezett erõlködésnek ?
A bevitt adatokkal vannak a gondok. Amíg nincsenen hóvastagság adatok beírva az adott napra addig nem jelenik meg. A rendszer pedig minden hónap elején sajnos az egész hónapra elõre beírja a 0 cm-t. Ezt amennyiben a felhasználó nem törli akkor mi töröljük. De amennyiben az adatfeltöltõ egy hónapot visszalép az adatai között majd vissza az adott hónapra, akkor sajnos újra megjelennek az elõre beírt 0 cm-ek. Ennek okát keresik a fejlesztõk, de még nem találták meg a bugot. A moderátorok az elmúlt napokban ember feletti erõvel dolgoznak a hibák javításán és a térképek újragenerálás. Az esetlegesen elõforduló hibákért elnézéseteke kérjük. Ha hibát észleltek kérjük jelezzétek és mi javítani fogjuk. A hangnemet pedig az oldalért társadalmi munkában dolgozók nevében kikérem magunknak!
Sajnos a hóval megjött a katasztrofális csapadékmérés és hótérkép kora. Hogy a 2010-es csapadéktérképünk örökre rossz maradt már hozzászoktam, de a tegnapi hótérkép szerint miért nincs hóréteg a Dél-Dunántúlon ? A…
Sajnos a hóval megjött a katasztrofális csapadékmérés és hótérkép kora. Hogy a 2010-es csapadéktérképünk örökre rossz maradt már hozzászoktam, de a tegnapi hótérkép szerint miért nincs hóréteg a Dél-Dunántúlon ? A mostanin meg egy nagy 0 cm terpeszkedik Bajánál( atomrobbanás vitte el ?) ! Vannak olyan csapadékadat szolgáltatók, akik a havat akkor írják be csapadéknak, amikor kiolvad ! Hóolvasztásról gondolom nem hallottak, meg a hó és csapadékadatok mérési idejérõl, meg intervallumáról sem. Van még moderáció ezekre ? Sajnos -név nélkül- vannak olyan megyék, ahol többen is állandóan fórumoznak és napi 50 hozzászólással emelik a színvonalat, a megyébõl vagy a környékükrõl meg egy fia adat nem kerül a térképekre vagy az éghajlati naplóba. Persze más amatõr oldalakon is vannak hibák, de nálunk kicsit többet várnék... Amikor meg a "hivatalos adatok is rosszak" (lásd. Siófok ill. az automaták hibája) akkor arra gondolok: van értelme az egész meteorológiának, klimatológiának nevezett erõlködésnek ?
Az utolsó mondatodban leírtakon már én is többször morfondíroztam....
Sajnos a hóval megjött a katasztrofális csapadékmérés és hótérkép kora. Hogy a 2010-es csapadéktérképünk örökre rossz maradt már hozzászoktam, de a tegnapi hótérkép szerint miért nincs hóréteg a Dél-Dunántúlon ? A mostanin meg egy nagy 0 cm terpeszkedik Bajánál( atomrobbanás vitte el ?) ! Vannak olyan csapadékadat szolgáltatók, akik a havat akkor írják be csapadéknak, amikor kiolvad ! Hóolvasztásról gondolom nem hallottak, meg a hó és csapadékadatok mérési idejérõl, meg intervallumáról sem. Van még moderáció ezekre ? Sajnos -név nélkül- vannak olyan megyék, ahol többen is állandóan fórumoznak és napi 50 hozzászólással emelik a színvonalat, a megyébõl vagy a környékükrõl meg egy fia adat nem kerül a térképekre vagy az éghajlati naplóba. Persze más amatõr oldalakon is vannak hibák, de nálunk kicsit többet várnék... Amikor meg a "hivatalos adatok is rosszak" (lásd. Siófok ill. az automaták hibája) akkor arra gondolok: van értelme az egész meteorológiának, klimatológiának nevezett erõlködésnek ?
Sziasztok. Laikus vagyok, sokat törtem a fejem az alább leírt (lehet, hogy triviális) jelenségen, majd úgy döntöttem, megkérdezem a szakértõket. Ma reggel hólapátolás közben folyamatosan szállingózott a hó (nem a fákról fújta a szél), noha az ég derült volt. Ennek mi a magyarázata? Elõre is köszönöm a választ.
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
Infó
Hóolvasztásról gondolom nem hallottak, meg a hó és csapadékadatok mérési idejérõl, meg intervallumáról sem. Van még moderáció ezekre ? Sajnos -név nélkül- vannak olyan megyék, ahol többen is állandóan fórumoznak és napi 50 hozzászólással emelik a színvonalat, a megyébõl vagy a környékükrõl meg egy fia adat nem kerül a térképekre vagy az éghajlati naplóba. Persze más amatõr oldalakon is vannak hibák, de nálunk kicsit többet várnék...
