Villámhír 13:15 Jó hír a iPhone felhasználoknak, mostantól almás eszközökön is elérhető a MetNet app

Kérdések és válaszok

Szakmai témák 19 214 hozzászólás
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Nanovich*
Budapest VI.
#18 114
Nanovich* írta #18 102

Most telefonon nem alltam neki olvasni a cikket, de annyit el tudok mondani, hogy nem ritkak a szupercellaka karokban. Sot, a tornadok sem. Eppen ezert a "hurricane/tropical storm warning"-gal egyutt altalaban kimegy a…

Véletlenül belefutottam egy tornádós hurrikánstatisztikába. Az abszlolút csúcstartó a hírhedt Ivan (2004) volt, 119 megfigyelt tornádóval Link nevet Csak kiegészítésként...
Kaszabubu
Kiskunmajsa
#18 113
Kosakiss írta #18 112

Igen, lehet Cirrocumulus stratiformis undulatus . Azonban a Cirrocumulus hullámai határozottan - és többnyire - eltérõ irányúak, a felhõzet egyes darabjai között a diszkontinuitások szembeötlõbbek (a met4ever által…

Szerintem is altó- középszintû felhõzet, az elmosódottság is azt igazolja. A Cc.-n érezni a magasságot, távolságot is. A mozgása is jóval lassúbb, az alto felhõknél akár öt perc is látható tovasodródást mutathat.
Kosakiss
Nagyszalonta
#18 112
Igen, lehet Cirrocumulus stratiformis undulatus . Azonban a Cirrocumulus hullámai határozottan - és többnyire - eltérõ irányúak, a felhõzet egyes darabjai között a diszkontinuitások szembeötlõbbek (a met4ever által beillesztett elsõ kép ezt igazolja is), amik az Altocumulus hullámaira ritkán jellemzõek.
A legbiztosabb az, ha az égboltot s a felhõket hosszabb ideig követjük nyomon, ami az azonositást a helyszinen jóval kisebb tévedéssel végezhetjük el.
met4ever
Offenbach
#18 111
Egy kicsit megvártam, milyen ötletek születnek... nevet
Szerintem:

(???)cumulus stratiformis az biztos, mert réteget alkot, de nem egybefüggõt, amire ez a jó leírás.
Undulatus is biztos a hullámos alakzat miatt.

Szerintem a felhõzet magassága a kérdéses: magasszintû (cirro-) vagy középszintû (alto-). Talán inkább magasszintûnek mondanám, így ez jön ki végül:

Cirrocumulus stratiformis undulatus 60%
(de lehet, hogy altocumulus stratiformis undulatus 40% nevet)

=> Link (wikipedia Cc stratiformis undulatus) vs Link (a kérdéses felhõzet)
Kosakiss
Nagyszalonta
#18 110
Ötvös Tamás írta #18 105

Nem tudom, jó helyre írtam-e, szeretném a tõlem okosabbaktól megkérdezni, ez milyen felhõtípus, amit fényképeztem. csak sejtésem van. Köszönöm elõre is!…

Szép napot kivánok! nevet Szerintem inkább Altocumulus stratiformis translucidus undulatus a felhõzet. És ez teljesen egyértelmû.
szélkerék21
Vép
#18 108
Ötvös Tamás írta #18 105

Nem tudom, jó helyre írtam-e, szeretném a tõlem okosabbaktól megkérdezni, ez milyen felhõtípus, amit fényképeztem. csak sejtésem van. Köszönöm elõre is!…

Szia! Okosabb biztos nem vagyok, a sejtésedet nem ismerem, a saját véleményemet igen, az szerint pedig, Cirrus undulatus, vagyis Hullámos fátyolfelhõ, ha tévednék, akkor majd kijavítanak az .... kacsint
kertész
Gyõrszemere
#18 107
Torinno írta #18 106

Száraz? Szerintem ez a nyárból esetleg a Július volt kissé szárazabb. A Június az átlagnál kissé csapadékosabb. Az augusztus nagy része szárazon telt , viszont bepótolta ugyanis pár nappal ezelõtt meg leesett egy havi…

Link nagyon szeszélyes a területi eloszlása az elmúlt 90 nap csapadékanomáliájának!
Torinno
Makó
#18 106
szupercella13 írta #18 103

Sziasztok! :) Szerintetek hányadik helyen végezhet az idei nyár a legszárazabb nyarak rangsorában? Az elsõ 10-ben benne lehet? Tudom, hogy még van hátra belõle 2 hét, ami hozhat még meglepetéseket, de azért kíváncsi…

Száraz? Szerintem ez a nyárból esetleg a Július volt kissé szárazabb. A Június az átlagnál kissé csapadékosabb. Az augusztus nagy része szárazon telt , viszont bepótolta ugyanis pár nappal ezelõtt meg leesett egy havi csapadék. DK-en legalábbis.
Ötvös Tamás
Mernye
#18 105
Áthelyezve innen: Társalgó (#40579 - 2013-08-30 09:35:14)

Nem tudom, jó helyre írtam-e, szeretném a tõlem okosabbaktól megkérdezni, ez milyen felhõtípus, amit fényképeztem. csak sejtésem van.
Köszönöm elõre is!

Link
Nanovich*
Budapest VI.
#18 104
Troostit írta #18 073

Mit takar a légpárnás esõcseppek kifejezés ?

Mivel ezt csak magyar oldalakon találtam meg, gondolom ez valamilyen önkéntes fordításból származhat, és nem hivatalos(nak számító) terminológia. Valószínûleg errõl van szó: Link (Events before droplet splashing on a solid surface - Journal of Fluid Mechanics / Volume 647 / March 2010, pp 163-185, Mani et al)
Nem egy könnyed olvasmány laza
szupercella13
Szigetszentmiklós
#18 103
Sziasztok! nevet Szerintetek hányadik helyen végezhet az idei nyár a legszárazabb nyarak rangsorában? Az elsõ 10-ben benne lehet? Tudom, hogy még van hátra belõle 2 hét, ami hozhat még meglepetéseket, de azért kíváncsi lennék egy szakértõ véleményre. nevet
Nanovich*
Budapest VI.
#18 102
yakin írta #18 098

Úgy tudom, hogy a trópusi ciklonok (hurrikánok, tájfunok) "karjaiban" elõfordulnak szupercellák, vagy ahhoz hasonló képzõdmények; hogy izoláltan elõfordulnak-e, azt nem tudom, talán valaki, aki szakértõ, megmondja :)…

Most telefonon nem alltam neki olvasni a cikket, de annyit el tudok mondani, hogy nem ritkak a szupercellaka karokban. Sot, a tornadok sem. Eppen ezert a "hurricane/tropical storm warning"-gal egyutt altalaban kimegy a "tornado warning" is.
yakin
Miskolc
#18 101
szupercella13 írta #18 099

Sziasztok! Mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi években szinte mindig csak lelassult mozgású, hullámzó hidegfrontok érnek el minket, s a gyors mozgású (egész országon végigvonuló zivatarláncolattal kísért) frontok…

A választ az AMO (Atlantic Multidecadal Oscillation - Link ) épp aktuális "fázisa" ad(hat)ja, fokozottabb meridionalitás esetén a frontoknak nagyobb hajlandósága lehet (ahogy te is említed) hullámot vetni tõlünk nyugatra, és a mozgásuk is renyhébb (csak spekulálok). A fórum némely topikjában egészen kiterjedt diskurzust találhatsz a témáról (pl. az éghajlatváltozásban, globális jelenségekben, idõjárási visszatekintõben, esetleg a met. társalgóban, bár ott nehezebb dolgod lesz megtalálni a szemet a korpa közt kacsint )
galervin93
Balassagyarmat
#18 100
szupercella13 írta #18 099

Sziasztok! Mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi években szinte mindig csak lelassult mozgású, hullámzó hidegfrontok érnek el minket, s a gyors mozgású (egész országon végigvonuló zivatarláncolattal kísért) frontok…

Az "átrohanós" frontok erõs, mély ciklonokhoz kapcsolódan nyugat, északnyugat felõl, zonális áramlással érik el térségünket, ezért pl. az orografikus hatások nem, vagy csak kevésbé érvényesülnek, nem hullámzik be. Az utóbbi néhány évben azonban a zonális áramlással szemben jelentõs túlsúlyba került a meridionális irányítás, mely észak-déli áramlással (hõcsere) jár. Nem alakulnak ki mély atlanti ciklonok a hozzájuk kapcsolódó erõs frontokkal, sekélyebb, lassabb mozgású alacsoy nyomású képzõdmények a jellemzõk (gyenge ciklonok, hidegörvények). Ezek a meridionális irányításra jellemzõ anticiklonok közt nem igazán tudnak felerõsödni, sem (rövid idõ alatt) nagy távolságokat megtenni - egy helyben tekergõ (by floo) felhõ és csapadékrendszerek jellemzik ezeket (de legalábbis lassan áthelyezõdõ, nem túl dinamikus).
Hogy e váltás a zonális nyugati, illetve meridionális észak-déli áramlás közt hogyan, miért...? No arról legfeljebb sejtéseink lehetnek.
szupercella13
Szigetszentmiklós
#18 099
Sziasztok! Mi lehet az oka annak, hogy az utóbbi években szinte mindig csak lelassult mozgású, hullámzó hidegfrontok érnek el minket, s a gyors mozgású (egész országon végigvonuló zivatarláncolattal kísért) frontok eltûntek? (Gondolok pl. 2007. jún. 21.-re.)
Nemrég figyeltem fel a jelenségre, végignéztem az elõzõ évek frontvonal-analíziseit, és ezeken is azt vettem észre, hogy tõlünk nyugatra mindig hullámot vetnek a frontok. Ez az Alpok orografikus emelõ hatása miatt szinte törvényszerû, és ezek a gyors mozgású, aktívabb hidegfrontok ritkák lennének, mint a fehér holló? Elõre is köszönöm a választ! nevet
yakin
Miskolc
#18 098
Lauer írta #18 093

Üdvözletem! Az lenne a kérdésem, hogy a trópusokon pl. Egyenlítõnél vannak szupercellák és derechók vagy ezek a mérsékelt égöv sajátosságai? :) (Úgy tudom frontok nincsenek.)

Úgy tudom, hogy a trópusi ciklonok (hurrikánok, tájfunok) "karjaiban" elõfordulnak szupercellák, vagy ahhoz hasonló képzõdmények; hogy izoláltan elõfordulnak-e, azt nem tudom, talán valaki, aki szakértõ, megmondja nevet
Hirtelen ezt a tanulmányt találtam a témában: Link
("A numerical investigation of supercells in landfalling tropical cyclones")
Bambi
Martonvásár
#18 097
Robbie írta #18 094

Két kérdésre érdekelne a válasz. - Hogyan / hol kell helyesen elhelyezni egy hõmérõt? - Mikortól beszélhetünk aszályról? Mik a kritériumok? (Három kérdés lett.) :) Köszi. Robi

Szerintem is a tányéros a jó megoldás,volt dolgom mindkettõvel.
Ma ezen akadt meg a szemem,és sokat gondolkodtam mi a mérés célja.
Link
petrol
Soltvadkert
#18 096
Robbie írta #18 094

Két kérdésre érdekelne a válasz. - Hogyan / hol kell helyesen elhelyezni egy hõmérõt? - Mikortól beszélhetünk aszályról? Mik a kritériumok? (Három kérdés lett.) :) Köszi. Robi

Bár nem vagyok szaki, de manapság a szenzorokat tányéros árnyékolókba ( lásd: Link ) helyezik el 2 méter magasságban, amely alatt lehetõleg gyep kell, hogy legyen. Illetve azt hiszem, hogy 15 méteres sugarú körben nem szabad tereptárgynak lennie. Persze lehet mérni házikóban is, de azzal elõfordulhatnak gondok..
Robbie
Kiskõrös
#18 094
Két kérdésre érdekelne a válasz.

- Hogyan / hol kell helyesen elhelyezni egy hõmérõt?
- Mikortól beszélhetünk aszályról? Mik a kritériumok? (Három kérdés lett.) nevet

Köszi.
Robi
Lauer
Budapest V.
#18 093
Üdvözletem!

Az lenne a kérdésem, hogy a trópusokon pl. Egyenlítõnél vannak szupercellák és derechók vagy ezek a mérsékelt égöv sajátosságai? nevet (Úgy tudom frontok nincsenek.)
Floo
Becsehely
#18 091
Kutyusmaci írta #18 083

Lenne egy kérdésem:Az OMSZ miért használja még mindig a 1971-2000-es átlagot ,mikor 2013-ban már régen a 1981-2010-es átlagot kéne venniük?Ez számomra egy nagy rejtély!

Vagy akár vehetné az 1961-2010-es átlagot is! laza
Kutyusmaci
Budapest XI.
#18 089
Kutyusmaci írta #18 083

Lenne egy kérdésem:Az OMSZ miért használja még mindig a 1971-2000-es átlagot ,mikor 2013-ban már régen a 1981-2010-es átlagot kéne venniük?Ez számomra egy nagy rejtély!

Megköszönném ,ha egy jártasabb ember válaszolna a kérdésemre.
lász
Diósd
#18 088
Kazi2 írta #18 086

Sziasztok! Tudnátok abban segíteni, hogy a wetterzentrale http://www.wetterzentrale.de/pics/avnpanel1.html mikor/hányszor frissül? Köszönöm!

Az oldalon több modell fut, õ pont ha jól látom a GFS ami a napjában 4 alkalommal 00,06,12,18-kor frissül. Az idõpont UTC-ben értendõ. A bemeneti adatok az ezt megelõzõ felszállások. pl az éjféli felszállás a reggeli modellben van futtatva.
A többi modell egy, illetve két alkalommal, többnyire este és reggel frissülnek.
pitom
Szeged
#18 085
Nanovich* írta #18 080

Kettõ darab kérdésem van: 1; Ha jól tudom, az OMSZ kérelmezte, hogy a jövõben az ECMWF teljes jogú tagja legyen. Jól tudom? 2; Jelentene-e a rendes tagság olyan kötelezettséget, hogy a szondák jelenlegi számát növelni…

nevet

1. igen
2. szerintem nem
kacsint
Tomka1994
Jánoshalma
#18 082
FlaNeth írta #18 081

Ha az éghajlati naplóba fent van mind a 7 hónap teljes egészében, akkor a térképeken miért nem vagyok fent?

Az észlelési helyednél jól vannak megadva a koordináták? nevet

Helyes koordináták:
Szélesség: 48.06831
Hosszúság: 21.80138
Nanovich*
Budapest VI.
#18 080
Kettõ darab kérdésem van:

1; Ha jól tudom, az OMSZ kérelmezte, hogy a jövõben az ECMWF teljes jogú tagja legyen. Jól tudom?
2; Jelentene-e a rendes tagság olyan kötelezettséget, hogy a szondák jelenlegi számát növelni kelljen?

Az válaszokat elõre is köszönöm nevet
becko8
Pomáz
#18 078
Sziasztok!
Milyen képlet segítségével kell átszámolnom a helyi, abszolult légnyomást relatív, tengerszinti légnyomássá, ha mondjuk tengerszint felett 100 m-re mérek?
Köszönöm!
antibulvár
Kecskemét
#18 076
petrol írta #18 074

A számításokat nem végeztem még el, viszont lenne egy kérdésem. Az, hogy egy tányéros árnyékoló mondjuk nem pont 2 méteren van, hanem mondjuk 1,8 méteren, ez mennyit jelenthet? Vannak erre kísérletek, tanulmányok,…

Illetve ha részletesen is érdekel, hadd ajánljam egy kollégám diplomamunkáját:
Link
lász
Diósd
#18 075
petrol írta #18 074

A számításokat nem végeztem még el, viszont lenne egy kérdésem. Az, hogy egy tányéros árnyékoló mondjuk nem pont 2 méteren van, hanem mondjuk 1,8 méteren, ez mennyit jelenthet? Vannak erre kísérletek, tanulmányok,…

Nem sokat, néhány tized, de a mûszer hibahatárában is ez benne lehet, így nagy gond nincs vele. Ráadásul a WMO a mai napig 1,4 és 2,2 méter között fogadja el a méréseket. Nálunk már többnyire 2 méteren vannak ezek elhelyezve.
petrol
Soltvadkert
#18 074
A számításokat nem végeztem még el, viszont lenne egy kérdésem. Az, hogy egy tányéros árnyékoló mondjuk nem pont 2 méteren van, hanem mondjuk 1,8 méteren, ez mennyit jelenthet? Vannak erre kísérletek, tanulmányok, tapasztalatok?
21es
Debrecen
#18 072
petrol írta #18 071

Világos, én is ilyesmire gondoltam. Ahonnan hiányoznak az adatok, ott azért (ahogy elnéztem) olyan nagyot nem lehet tévedni, maximum 1-2 (esetleg 3) tizedet. Hibának hiba, de ennyi talán belefér. Sok adat esetén…

Kettõ, három, vagy négyadatos napi közép számolásánál pillanatnyi értékeket veszel figyelembe. Kettõnél ez a két szélsõ érték lesz, háromnál (ez ma már nem túl gyakori, ezért hanyagolható) három, négynél meg a négy fõterminus adata. Ezek nem egész órásak, hanem a megelõzõ óra negyvenesek az OMSZ méréseiben, ezért ha ez lesz a referencia, érdemes ugyanígy számolni.
Egyedül a valódi közép (ezalatt a 24, vagy annál több adatból számolt napi átlagot értem) számolásánál kell órás átlagokat használnod, ha ugyan nem az ötperces alapadatokból dolgozol közvetlenül.
Sok sikert! nevet
petrol
Budapest XIV.
#18 071
21es írta #18 070

A legtisztább nyilván az, ha nincs manipulálva a sor, akkor sem, ha hiányos. Különben azon túl, hogy meg kellene szüntetni a kimaradozások okát, módjával lehet toldozni-foldozni: Ha elvétve van híja, talán úgy…

Világos, én is ilyesmire gondoltam. Ahonnan hiányoznak az adatok, ott azért (ahogy elnéztem) olyan nagyot nem lehet tévedni, maximum 1-2 (esetleg 3) tizedet. Hibának hiba, de ennyi talán belefér. Sok adat esetén minimális eltérés lehet a "valódi", és a korrigált között. A különbség nyilván a kevés adat esetén jön ki.
A következõ napokban majd megcsinálom a számításokat.
Igen, arra gondoltam az órás kérdésnél. Mert tudom, hogy hivatalosan x óra 40 körül történik az észlelés, de akkor ezek szerint ha én középhõmérsékletet akarok számolni, akkor a x óra 00 perces értéket vegyem figyelembe?
Azért nem adom fel, megnézem holnap hogy boldogulok a beolvasással, hátha sikerül, ha nem, akkor írok. Köszi! nevet
21es
Debrecen
#18 070
petrol írta #18 069

Megnéztem a júniusi adatsort, a napok nagy részében nincs kiesés, de van néhány nap amikor hiányzik pár. Jó esetben csak 3-4, de van olyan 1-2 nap, amikor kb. 10 is. És ez mondjuk egy óra alatt. (Lehet merülnek az…

A legtisztább nyilván az, ha nincs manipulálva a sor, akkor sem, ha hiányos. Különben azon túl, hogy meg kellene szüntetni a kimaradozások okát, módjával lehet toldozni-foldozni:
Ha elvétve van híja, talán úgy közelíthetõk legegyszerûbben a hiányzó értékek, ha egy diagramot húzunk az adatsorra és arról egyszerûen leolvassuk, mi lehetett a hozzávetõleges érték. Nagyjából ezt értettem interpoláció alatt. Ha a hiány a szélsõérték idejére esik, az persze nehéz ügy, ott tényleg csak csökkenteni lehet a hiány okozta hibát, megszüntetni nem.

Az órás adatokkal kapcsolatos kérdés gondolom a terminusi értékekre vonatkozott. Ha a cél a hivatalos mérésekkel való összehasonlítás, akkor az óra:negyvenes adatról van szó. A 24 adatos "valódi" átlagnál viszont természetesen órás átlagot jelent az órás adat.

Importáláskor a határoló karakter megválasztása a kritikus, de kézzel is berakhatók az elválasztók a leendõ oszlopok közé. Nem tudom milyen módszert sikerült választani, a szövegbeolvasó varázsló egész ügyes, de valóban el lehet vele játszadozni egy ideig. nevet

(Ha nagyon nem megy, egy mintafájl jöhet a mailemre, szívesen segítek.)
petrol
Budapest XIV.
#18 069
Megnéztem a júniusi adatsort, a napok nagy részében nincs kiesés, de van néhány nap amikor hiányzik pár. Jó esetben csak 3-4, de van olyan 1-2 nap, amikor kb. 10 is. És ez mondjuk egy óra alatt. (Lehet merülnek az elemek, már vagy 1,5 éve benne vannak..) Melyik esetben mi a teendõ?
Fals adat szerintem tuti nincs, mert amikor feltöltöm az adatokat a Metnetre, akkor azt észrevenném, olyankor átböngészem a sort.
Amúgy ha egy óra adatát vesszük, akkor ez alatt mondjuk 12.00, vagy 11.40 az, amit alapul veszünk??
Az interpolálás tulajdonképpen mit is jelent?
Az adatok excelben való megjelenítését még gyagyáznom kell, mert valami mindig elcseszõdik. Van egy dátum rész, egy óra : perc, és a hõmérséklet, de vagy szétcsúszik, vagy a T érték meg sem jelenik. Jó móka ez az excel. vidám
21es
Debrecen
#18 068
Bellone írta #18 066

Én nem vagyok statisztikus, a statisztika vizsgán is végig puskáztunk, de van valami eltérés abban, ha az összes adatot ami egy hónap alatt felgyûlt (hiánytalan adatsort feltételezve) átlagolom, vagy ha elõbb napi…

Ez ugyanaz a kérdés, mint az, hogy számoljunk-e az 5 percesekbõl elõbb órás értékeket, majd ezekbõl a napi közepet. A részátlagok átlaga meg kell egyezzen az összes adatból számolt átlaggal, eltérést csak az adathiány miatti súlyeltolódás és a kerekítések okozhatnak. Hiánytalan sornál és végtelen tizedesjeggyel dolgozva meg kellene egyezni a két eredménynek.

petrol:
Én már csak a brahi kedvéért is kiszámolnám többféleképpen is. Így az eredményt is többféle referenciához lehet majd hasonlítani. Tehát készítenék az 5 perces alapadatokból közvetlenül "valódi" havit, aztán ugyanígy valódi napi közepet, majd abból havit, ezen kívül 2-3-4-24 adatos napi közepeket, és ezekbõl is havit. (A 2 adatos értelemszerûen min-max/2, a 3 és a 4 a terminusi értékekbõl számolt, a 24 adatos pedig az órásból számított átlag lenne.)
Excelben mindez egyszerû, de nehogy nekiess külön minden napra képletet gyártani, elég egyet megcsinálni, aztán másolgatni.
Adathiánynál esetleg meg lehet próbálni interpolálni, ha nem a szélsõérték körül van a hiány. Ez fõleg a kétadatosnál okozna gondot egyébként. Ha nem hiányzik sok érték, ez nem okoz túl nagy hibát.

Excelbe importáláskor a szétesést okozhatja a tizedesjelölõ, nálam sokszor a vesszõ pontra állítása oldotta meg a problémát.
Télember
Siófok
#18 067
petrol írta #18 065

Végülis igazad van, minél több adat, annál jobb. És mi a helyzet akkor, amikor hiányoznak adatok? Nagyrészt jók az adatsorok, de vannak hajnalok, amikor 5-6 óra körül kimarad a jel zsinórban néhányszor. Mondjuk egyelõre…

Az is gond lehet, ha -ugyan nincs adatvesztés-, de belecsúszik egy-egy fals eredmény, amit jó eséllyel nem veszel észre.
Ezért én úgy csinálom, hogy a 24 db órás adatból kiszámolom a napi átlagot, azután ezekbõl a havit. Kicsit melósabb, de biztosan pontos.
Bellone
Debrecen
#18 066
met4ever írta #18 064

Minél sürübben van adatod, annál jobb közelítést tudsz számolni a napi középhömérsékletre. Trükközni az adatokkal akkor kell bizonyos modszerekkel, ha nem áll rendelkezésre elég sürün adatod (mondjuk csak napi 2, 3 v.…

Én nem vagyok statisztikus, a statisztika vizsgán is végig puskáztunk, de van valami eltérés abban, ha az összes adatot ami egy hónap alatt felgyûlt (hiánytalan adatsort feltételezve) átlagolom, vagy ha elõbb napi átlagokat számolok és abból a havit? Én úgy gondolom, hogy mindkét esetben azonos súlyú minden adat, azaz a végeredmény is azonos, de a második módszerrel többet kell számolni. fejvakarós szmájli
petrol
Budapest XIV.
#18 065
met4ever írta #18 064

Minél sürübben van adatod, annál jobb közelítést tudsz számolni a napi középhömérsékletre. Trükközni az adatokkal akkor kell bizonyos modszerekkel, ha nem áll rendelkezésre elég sürün adatod (mondjuk csak napi 2, 3 v.…

Végülis igazad van, minél több adat, annál jobb.
És mi a helyzet akkor, amikor hiányoznak adatok? Nagyrészt jók az adatsorok, de vannak hajnalok, amikor 5-6 óra körül kimarad a jel zsinórban néhányszor.
Mondjuk egyelõre még normálisan be kellene importálni az excelbe a txt adatokat, benne dátumformátmmal meg számokkal, mert eddig amikor ezt próbáltam, akkor eléggé szétesett az egész.