Földtan

Meteorológia és társtudományai 5 470 hozzászólás
Noli
Veszprém
#3 570
Nanovich* írta #3 569

Most ezt tényleg annak veszed? :)

Azé', mert nem napocskás a szmáljim, talán még felismered, nem? :-)
Tény #1: a nagy izlandi gleccserek jégkori eredetûek
Tény #2: azóta is esett arrafelé a hó, egy jó részük a jégkor után tovább gyûjtötte a havat
Tény #3: a vulkánok alulról fûtik a gleccsereket, így logikusan a régebbi jég olvad meg alulról
Tény #4: a fotón a gleccser felsõ rétegének beszakadása látható, ami logikusan friss anyag
Tény #5: a kalderát kitöltõ jég a jégkor óta sokszor sokhelyütt megolvadt a korábbi, ismeretlen középpontú kitörések során, esetleg csak beszakadt, ergo nem tudni, hogy az a réteg, ami per momento megolvadva elõidézte a jölulhlaup-ot, konkrétan mikori jég megolvadásából ered
Nanovich*
Vásárosnamény
#3 567
Noli írta #3 566

OK, az egész jégmezõ igen, de a Katla azóta jó párszor megolvasztotta a tetején lévõ jeget, voltak egész hatékony kitörései, így ami a fotón látszik, annak pl. nem szabad idõsebbnek lennie 93 évnél. (1918-ban volt az…

No de Noli, azért ez mozog is. nevet Ráadásul a Katla kalderája 10km átmérõ körül van ha jól tudom, és nem biztos, hogy ugyanott van most ez is, mint a '18-as
Noli
Veszprém
#3 566
Nanovich* írta #3 565

Ezek a jégmezõk mind pleisztocén eredetûek. Ha egyszer elolvadnak, a jelenlegi klímaviszonyok között nem tudnak újra kialakulni.

OK, az egész jégmezõ igen, de a Katla azóta jó párszor megolvasztotta a tetején lévõ jeget, voltak egész hatékony kitörései, így ami a fotón látszik, annak pl. nem szabad idõsebbnek lennie 93 évnél. (1918-ban volt az utolsó rendes kitörése)
Noli
Veszprém
#3 562
Nyuli írta #3 561

Ez új? Más: az Etna tegnapi kitörése miatt rep-tilalom van a környéken.

Tegnapi kép. Bizti meleg van odalenn, ha ez így kialakult.
Etna sztem most viszonylag nyugis, nincsenek kiugró értékek a rengésekben sem pillanatnyilag (bár csendes emelkedés akad) Link
Tegnap volt némi hamuszórás, de nem valami hûha nagy dolog. Tecastagni utcáján söprik a hamut: Link

Videó a tegnapu mûsorról: Link
Noli
Veszprém
#3 558
A RUV híre szerint a Katla kisebb jég alatti kitörése lehet, hogy csak forróvíz feltörés vagy jég alatti gõzrobbanás volt, a rengések továbbra is jelen vannak. A kitörés, ha hívhatjuk annak, továbbra sem mutat felszíni jeleket, azonban a Myrdarsjökull felszínén repedések jelentek meg Link , ami a jég alatti hõhatás miatt meggyengült gleccsert mutatják.
Noli
Veszprém
#3 554
Nyuli írta #3 553

Jó reggelt :) Talan csak spekuláció, de a két elmúlt gleccser alatti kitörést megelõzõ "összes" (azaz feljegyzett) kitörés felszíni, robbanásos kitörés volt. Ha belegondolok, hogy az utolsó 1918-ban volt, akkor akármi…

Inkább Thor-hoz egy kiadós hûsítõ zivatarért, mármint nálunk, nem Izlandon. Kinn voltam fotózni, hatra értem haza, de már folyt a víz a hátamon, ahogy sütötte a nap.. :-)))
Nyuli
Bécs, Ausztria
#3 553
Noli írta #3 552

Ha lesz olyan nagyságú kitörés, hogy áttörje a gleccser felszínét. Az 1955-ös eset, ami egyelõre nagyon hasonló a mostanihoz (rengések+ jökulhlaup) nem járt felszíni kitöréssel. (…

Jó reggelt nevet
Talan csak spekuláció, de a két elmúlt gleccser alatti kitörést megelõzõ "összes" (azaz feljegyzett) kitörés felszíni, robbanásos kitörés volt. Ha belegondolok, hogy az utolsó 1918-ban volt, akkor akármi is lehet. Viszont ha azt veszem, hogy 99-ben azért a magmakamra nyomása némileg csökkent, akkor lehet, hogy marad a gleccser alatt.
Kezdj el fohászkodni Odin-hoz, hogy tartsa vissza a hegyet nevet
Noli
Veszprém
#3 552
Nyuli írta #3 551

Ez viszont azt jelentheti, hogy egy esetleges kitöréskor megint rengeteg vízgõz és por (a "kiszáradó" ill. szétporlasztott sárból) kerülhet az atmoszférába.

Ha lesz olyan nagyságú kitörés, hogy áttörje a gleccser felszínét. Az 1955-ös eset, ami egyelõre nagyon hasonló a mostanihoz (rengések+ jökulhlaup) nem járt felszíni kitöréssel. ( Link )
Amúgy jó reggelt. :-)
Idén a vulkánkitörések hétvégén jönnek.
Remélem, vár még egy kicsit a hegy, mert meg kell írnom vagy 3 cikket, meg egy csomó szöveget évkönyvbe, szóval nagyon nagyon nem érek rá kitörést bámulni...
Nyuli
Bécs, Ausztria
#3 551
Noli írta #3 550

Meanwhile in Iceland: http://www.vedur.is/skjalftar-og-eldgos/jardskjalftar/myrdalsjokull/ Jökulhlaup kezdõdött a Katla közelében éjjel, Katla webcam: http://www.ruv.is/katla Egyelõre felszíni kitörésnek nincs jele, de…

Ez viszont azt jelentheti, hogy egy esetleges kitöréskor megint rengeteg vízgõz és por (a "kiszáradó" ill. szétporlasztott sárból) kerülhet az atmoszférába.
Noli
Veszprém
#3 548
Egy újonnan megjelent tanulmény szerint a forrópontok is hozzájárulnak a lemeztektonikai mozgásokhoz:
Link
A Réunion alatt lévõ forrópont megjelenésétõl gyorsult fel India északra siklása s Afrika mozgásában is látható a gyorsulás ugyanekkor. Ugyanez a hotspot felelõs a Dekkán trapbazalt kiömléséért is, így hozzájárult a kréta végi kihalási eseményhez (felerõsítve a Chicxulub becsapódásának majdani hatását) - így az emlõsök felemelkedéséhez, a mi megjelenésünkhöz is.
Noli
Veszprém
#3 534
becko8 írta #3 533

Az Indonéziai Mount Soputan pöffentett egyet: http://www.nzherald.co.nz/world/news/article.cfm?c_id=2&objectid=10736093 kép: http://yfrog.com/h8g45gvj

Ha indonéz, akkor Gunung, a kitörés meg úgy hangzik, hogy meletus, az izzófelhõ awan panas, :-) Érdemes olyan ország nyelvén egy-két geológiai szakkifejezést megtanulni, ahol sok a vulkán
Link
Link
Nyuli
Bécs, Ausztria
#3 528
Noli írta #3 499

Na utánaolvastam. Egy ábra a 17-i rengések metszeti elhelyezkedéseibõl: http://i56.tinypic.com/2vta5if.png Hamaosan kiderül, hogy mi történik. :-)

No, egy hét elteltével is vannak ott ugyan folyamatosan rengések, de egyelõre "minden csendes" a Katla környékén. Nem, nem festetem, csak alkalmazkodom a helyzethez, mondhatni szituációelasztikus laza
Nanovich*
Budapest V.
#3 527
Noli írta #3 526

Fjordok az Antartisz jege alatt, radarfelvételekrõl: http://www.nemzetigeografia.hu/node/827/f%C3%B6ld-legnagyobb-fjordjai-az-antarktisz-jege-alatt.html

Jó projekt! Ha egyszer vége lesz ennek az oligocén óta tartó eljegesedési fázisnak, majd megnézzük nevet Ráadásul ez még emelkedni is fog az izosztázia miatt. Hacsak nem olyan sokára lesz majd vége, hogy addigra más folyamatok eltûntetik. Van ilyen forgatókönyv is... (lásd CO2-szomj)
Usrin
Budapest XIV.
#3 524
Salo írta #3 522

Esetleg az nem lehet befolyásoló tényezõ a Holdfogyatkozások szempontjából, hogy az aktuális pontos Hold-Föld és Nap-Föld távolság mekkora? Itt arra gondolok, hogy ha a Föld naptávolban van (mint most), a Hold pedig…

Biztos okoz ez is különbséget, de szerintem semmiképpen nem ilyen mértékût... hiszen a Föld-Hold távolság csak tizen-egynéhány százalékkal változik, a Nap-Föld még ennyivel sem, a szóban forgó fényintenzitás-különbségek meg tízszeres, esetleg százszoros nagyságrendbe esnek.
Usrin
Budapest XIV.
#3 523
Noli írta #3 520

Az biztos, hogy a Puyehue NEM járult hozzá az északi félteke fogyatkozási fényerejéhez, azonban bõven jutott fel cucc a Grímsvötn-bõl (15km, sarkvidéken), illetve tõlünk délkeletre meg a Nabro pakolta tele a levegõt.…

A láthatatlanná váló Holdról, meg Danjon 0. fokozatról szóló becslések szerintem is túlzóak. Én Budapest kivilágított részérõl sem veszítettem szem elõl a Holdat, sõt a jellegzetes vörösesbarna árnyalata végig megvolt, azaz alsó hangon is Danjon 1-es.

A fejünk felett lévõ légkör átlátszósága szerintem még a mostaninál durvább vulkános esetekben sem sokat változtat a holdfogyi minõségén, hiszen csillagokra a határmagnitúdó még a Pinatubo hatására is csak pár tizeddel romlott Európából és Észak-Amerikából. A holdfogyik között viszont több magnitúdós a fényességkülönbség, nemcsak a Danjon, hanem a közvetlen fénybecsléseket alapján is. Ez utóbbiak eredményére az Amatõrcsillagászok kézikönyvében -3 és +4 mg közötti értékeket emlegetnek, pedig az összehasonlító csillagok fénye is ugyanazon a légkörön megy át, ergo ez már tényleg csak a Holdon kialakuló fényviszonyok változékonyságát adja vissza.

Ami ez utóbbit illeti: az ábráid nagyon jók, a felhõnyúlványokat illetõen teljesen meggyõztél! A Puyehuye-s esetben a légkörünk déli oldalának sötétsége nyilván a földárnyék déli részét sötétíti el legjobban, a közepét kevésbé, az északi részét pedig egyáltalán nem... de mivel a Hold mérete töredéke az árnyékénak, ezt a különbséget egyetlen fogyatkozás nem mutatja meg. (Elméletben, ha nem centrális lett volna a fogyatkozás, hanem az árnyék déli peremén megy át a Hold, akkor sötétebb lehetett volna, mintha az északi peremén teszi ugyanezt, de ez tényleg csak elmélet.) Viszont ami még érdekes lehet, az pl. a ragyogóan fehér, sima tetejû rétegfelhõzet, hófelszín, jégfelszín a terminátor mentén, ami a fény nagy részét visszaveri a "körvonalba", vagy a vízfelület, ami esetleg hasonlóan viselkedik... érdekes lenne utólag megnézni egyes holdfogyikra a víz-jég-szárazföld arányt, vagy a felhõborítottság mértékét a napkelte-napnyugta vonalában.

Az is egész biztosan igaz, hogy centrális fogyatkozást csak centrálissal szabad összehasonlítani: az árnyék peremén most is nyugodtan becsülhettünk volna Danjon 3-at, ha nem az lenne az "elõírás", hogy a fogyatkozás közepét kell nézni. Annek már nem volt idõm utánanézni, hogy mikor is volt utoljára hasonlóan "precíz" centrális fogyatkozás...
Salo
Tolmács
#3 522
Esetleg az nem lehet befolyásoló tényezõ a Holdfogyatkozások szempontjából, hogy az aktuális pontos Hold-Föld és Nap-Föld távolság mekkora? Itt arra gondolok, hogy ha a Föld naptávolban van (mint most), a Hold pedig Földközelben, akkor jóval kisebb lehet a fényes sáv Holdról látszó mérete a Föld szélén, ami miatt kevesebb fény jut a Földrõl a Holdra. Bár akkor meg Iránból nem kéne sötétebbnek látszódnia ugyanannak a fogyatkozásnak, mint tõlünk (?).