Frissítés Harangi Szabolcstól a Tûzhányó Blogon: Frissítés (Szabolcs, szerda, 14:50): Nos, végre egy tudományos elemzés eredménye! A Diario El Hierro adta közre, hogy Gimeno Torrente a Barcelonai Egyetem professzora…
Frissítés Harangi Szabolcstól a Tûzhányó Blogon:
Frissítés (Szabolcs, szerda, 14:50):
Nos, végre egy tudományos elemzés eredménye! A Diario El Hierro adta közre, hogy Gimeno Torrente a Barcelonai Egyetem professzora megelemezte a La Restingatól délre zajló vulkáni kitörés tengerfelszínre jutó vulkáni kõzetét, ami meglepõ eredményt adott. A kõzet két magma keveredését jelzi, a külsõ fekete rész bazaltos (pontosabban bazanitos; kis SiO2-tartalmú kõzet) összetételû kõzetüveges anyag, míg a fehér belsõ rész alkáli riolit (nagy SiO2-tartalmú kõzet; persze izgalmas kérdés, hogy honnan ez a riolitos magma, ami nemigen jellemzõ a Kanári-szigeteken). Torrente megjegyzi, hogy két különbözõ összetételû magma keveredése jelentõs mértékben elõsegítheti a heves robbanásos kitörést, azaz a vulkáni mûködés veszélye jóval nagyobb lehet, mint azt korábban gondolták. Torrente, továbbá meglepetésének, mondhatni megütközésének adott hangot, hogy korábban senki nem végzett a kõzeten tudományos elemzést, ami nem több, mint 1-2 óra (szinte szó szerint ugyanerrõl írtam egy korábbi bejegyzésben október 19-én éjjel...). A tudományos vizsgálat hiánya következtében jelentõsen alulbecsülték a potenciális veszélyt. Természetesen, ez az elõzetes eredmény sürgetõ kell, hogy legyen a további mintavétel és tudományos elemzések elvégzéséhez!
A bazaltos magma és riolitos magma keveredése a szakembereknek is izgalmas hír. Vélhetõen hasonló folyamat történhetett itt is, mint tavaly az Eyjafjallajökull kitörés esetében, ahol a bazaltos magma egy korábbi vulkáni mûködés után visszamaradt, már szinte teljesen megszilárdult, nagy SiO2-tartalmú kristálypépet olvasztott fel és ezzel a vulkáni mûködés hevesebb, robbanásos jellegûvé vált. Egyelõre itt úgy tûnik, hogy a keveredésben részt vevõ magmák mennyisége jóval kevesebb lehetett, mint Izlandon. Azonban a felszínemelkedésbõl számított magma mennyiségnek (kb. 50 millió köbméter) csak egy nagyon kis része érte el a felszínt és a mélyben még jelentõs kõzetolvadék lehet, ami akár heves robbanásos kitörést is okozhat, ennek esélye az idõ teltével csak nõhet.
