A dolgot az teszi érthetõvé, hogy "Eurázsiai-lemez" korántsem egységes tömb, a peremvidékei valójában kisebb-nagyobb lemeztöredékek mozaikjából állnak. A Kárpát-medence vulkanizmusát (és egyáltalán a medence…
A dolgot az teszi érthetõvé, hogy "Eurázsiai-lemez" korántsem egységes tömb, a peremvidékei valójában kisebb-nagyobb lemeztöredékek mozaikjából állnak. A Kárpát-medence vulkanizmusát (és egyáltalán a medence kialakulását) az okozta, hogy az alattunk lévõ lemeztöredékek DNy-ról ÉK felé mozogtak, miközben az eredetileg tõlük ÉK-re meglévõ (õket az "õsi", masszív eurázsiai lemeztõl elválasztó) ún. Magura-óceán litoszférája az érkezõ kontinentális töredék alá bukott. Az alábukó lemez indította be a köpeny olvadását és a kontinentális kéreg kivékonyodását, ahonnan már egyenes az út a vulkanizmusig. Hogy az ilyen esetekbe szokásos andezit- és riolitvulkánokon kívül a bazalt is megjelenjen, ahhoz még egy, a klasszikus forró pontokéhoz hasonló, de önmagában gyengécskébb köpenybeli feláramlás hozzájárulása is kellett, ami az említett kéregkivékonyodásnak köszönhetõen gyengesége ellenére is bazaltlávát tudott a felszínre juttatni.
A szlovákiai vulkanikus területre ugyanez vonatkozik, hiszen az országhatár geológiailag semmit nem jelent, a túloldala éppúgy Kárpát-medence.
Ez a bizonyos szubdukció egyébként még nem teljesen lezárt történet, a Kárpátok DK-i kanyarja alatt még most is ott van egy alábukóban lévõ lemeztöredék - ez okozza arrafelé a rendszeres komoly földrengéseket (pl. 1977, Bukarest), és ennek köszönhetõ, hogy a Hargitában is vannak igen fiatal, pár tízezer éves vulkánok.
Köszönöm a kimerítõ választ, még egy kicsit visszatérnék a Közép-Szlovákiai Vulkáni Területre, mivel itt néhány százezer éve is volt vulkáni mûködés, és idézvén Dr. Szakács Sándort /
Link /
"Fontos következménye a geokronológiai adatbázis alapján kirajzolódó fejlõdés-történetnek, hogy a legfiatalabb vulkáni megnyilvánulások területein (a Közép-Szlovákiai Vulkáni Területen és a Keleti Kárpátok délkeleti végénél) számolni lehet a vulkánosság folytatásával a jövõben is."
A Keleti Kárpátok helyzete világos, a Szlovákiai helyzet az már kevésbé, ez a vulkánosság is riftesedéshez, vagy gyenge forró ponthoz kötött, vagy valószínûleg mindkettõ jelen van...
Európa alatt lehet egy gyenge feláramlás, és ahol riftesedés indul meg ezt kihasználva egy kevés magma juthat fel idõnként...?
Mert ezek szerint itt tõlünk kissé északra geológiai idõmércén nézve abszolult nem régen volt ez a riftesedés.
Még annyit kérdeznék, hogy a Kárpát medencében, illetve Európában hol vannak illetve hol lehetnek olyan helyek majd a jövõben ahol kialakulhat riftesedés, és mi ennek az oka, tehát vannak potenciálisan "lehetséges" területek?
Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
