Fene vinné el, ellepték a házat az egerek. Két hete a konyhában fogtam egyet, aztán a sufniban több kiló (horgászatra szánt) vákuumozott fõtt búzámat tették tönkre múlthéten... Ott ragasztóval egy meglett, de van még, mert összepiszkított(ak) mindent... Ma reggel a fürdõben volt egy, sajnos kereket oldott. A ház több részén is van méreg, mind megvan rágva, pedig tegnap lettek kihelyezve! A padlásfeljáró émelyítõ, édeskés egérszag, undorító... A házban a szobák kivételével ürülék... (konyha, elõszoba, fürdõ, padlásfeljáró) Most voltam fen na padláson, ott viszont nem nagyon láttam nyomot. Az egész városból hasonlókról számolnak be. Minden õsszel szokott lenni egy-két példány "átmeneti vendég", de most már kezdjük unni...
Gyerekkorom jut eszembe, amikor olyan 6-7.-es osztálytársaimmal ki bicikliztünk az 5 km.-re lévõ terézhalmi erdõbe. A vasút vett egy 45 fokos kanyart, elõtte volt egy akácás erdõ. Nemcsak a fák ontották az illatot,hanem…
Gyerekkorom jut eszembe, amikor olyan 6-7.-es osztálytársaimmal ki bicikliztünk az 5 km.-re lévõ terézhalmi erdõbe. A vasút vett egy 45 fokos kanyart, elõtte volt egy akácás erdõ. Nemcsak a fák ontották az illatot,hanem az alatta lévõ aljnövényzet, vadcserjék,ibolyák,mohák, a homoki humusz. Teljesen más bioszféra volt ott. Ma már nincs ott...
Elõtte, még olyan 10 éves koromban pedig zsákban kicsempésztük az öreg légpuskát fácánra vadászni. Valaki észrevett bennünket, (vasutas) mert pár félóra múlva kibiciklizett egy rendõr, és elvette a puskát,és gyalog biciklit tolva hazakísérte a "rendbontókat" .Kaptam is apámtól ezért leteremtést. Persze akkor már (1965) fekete fehérben (Munkácsi Tv.) mentek az amerikai western filmek a jugó Tv.-n, apámnak is kedvencei voltak, ha nem is értettük a szöveget,és az angol hangot.
Nem vagyok erdész "csak" természetszeretõ kölökkorom óta. Kávé pipa mellett kesernyés dolog jutott eszembe... Néhányan bizonyára tudták és ismerték de az öreg fa megóvása érdekében eddig "hallgattak" mert a mai világban…
Nem vagyok erdész "csak" természetszeretõ kölökkorom óta. Kávé pipa mellett kesernyés dolog jutott eszembe... Néhányan bizonyára tudták és ismerték de az öreg fa megóvása érdekében eddig "hallgattak" mert a mai világban az sem lehetetlen hogy valakik szemet vetettek rá (sok köbméter tüzifa kijönne belõle) Ennek elhárítására legjobb a nyilvánosság, ez viszont magával hozza sokak látogatását ami fellendítheti a helyi turizmust de az öreg fának nem tesz jót ha emberek tapossák keményre körötte a földet, felmásznak rá, szemetelnek, végül megbetegítik. Fáimon látom hogy nem tesz jót a "nyüzsgés" nekik. Évek során megfigyelhettem hogy mindig ott jelenik meg rajtuk foltosodás, levélsárgulás, penész- és moha lerakódás ahol sûrûn "fogdossák" az "önkéntes gyümölcsszedõk" rendszerint ágakat törve zúzva letaposva, levelet tépdesve különösen ott ahol fel is másznak egyes erõsebb fákra. Matematikában, számítástechnikában, meteorológiában talán versenybe szállhatnék magasan képzett biológus-erdész fórumkollegáinkkal ám az õ szakterületükön laikus vagyok de annyit tudni vélek hogy a fákra káros mikroorganizmusok érkezhetnek széllel, hozhatják a megtelepedõ madarak ami természetes folyamat, a fák "megszokták". Viszont sosem fogják megszokni az emberi nyüzsgést és azt ami vele jár. Néhai édesapám szentendrei telkén valóságos arborétumot (arborétumokból "könyörgött össze" növényritkaságokat melyek megfogantak gyarapodtak; kaukázusi cédrusa ma már háznál nagyobb alapterületû és "kitörik az ember nyaka" ha felnéz rá) teremtett a telek megvétele idején még teljesen kopár pismányi domcsúcson. Apám több tonna követ kibányászott, minden fának (30-40 centis kicsinek is) 2m mély gödröt (kb. 1m-en volt a vízvezetõ réteg) csákányozott, feltöltve talajjal vegyes kõzúzalékkal (esõs idõben kalapáccsal zúzta apróra a kibányászott köveket) hogy "ne a gyökér kínlódjon útkereséssel". A világháborút megjárt ejtõernyõs, de józan világnézetû matematikus édesapám hitt abban hogy a fák, bár primitív de érzõ lények. Az egyébként hirtelen haragú indulatos ember pihenése idején egyenként körüljárta fáit-növényeit, "beszélt hozzájuk" megsimogatta õket. Amikor ezt furcsállottam azt mondta: "fiam a növények érzik és meghálálják a szeretetet, igénylik is de nem szabad túlzásba se vinni békén kell hagyni õket ahogy embert és állatot" unokáira is rászólt emiatt. Egy spirálfüzetben vezette ám minden egyes növényének "fejbõl sorolta" latin és magyar nevét hogy követni se tudtam. A növények valóban meghálálták szeretetét, szépen gyarapodtak. Bár a fenyõ- és cédrusfélék majd felét elhordták "éjszakai látogatók" (a kisebb "közönséges" sorfenyõket és "duglászokat" gyakorlatilag kiirtották, utoljára egy magasra huzakodott fának a felsõ negyedét emelõkosárból csonkították meg de a többivel már nem tudtak mit kezdeni méretük miatt) a hatalmas, sûrûn teleültetett telken szinte meg se látszott. Idõvel arrajáró idegenek már rendre bekéredzkedtek kertjébe megnézni megfogant szépen fejlõdõ növényritkaságait, de apám módjával engedte hogy ne "háborgassák" feleslegesen növényeit. Ezzel egybevetve, úgy vélem az említett faóriás élõhelye környékén mindenki tudott létezésérõl de hasonló megfontolásokból eltitkolták eddig gondozói.
Gyerekkorom jut eszembe, amikor olyan 6-7.-es osztálytársaimmal ki bicikliztünk az 5 km.-re lévõ terézhalmi erdõbe. A vasút vett egy 45 fokos kanyart, elõtte volt egy akácás erdõ. Nemcsak a fák ontották az illatot,hanem az alatta lévõ aljnövényzet, vadcserjék,ibolyák,mohák, a homoki humusz. Teljesen más bioszféra volt ott. Ma már nincs ott...
Elõtte, még olyan 10 éves koromban pedig zsákban kicsempésztük az öreg légpuskát fácánra vadászni. Valaki észrevett bennünket, (vasutas) mert pár félóra múlva kibiciklizett egy rendõr, és elvette a puskát,és gyalog biciklit tolva hazakísérte a "rendbontókat" .Kaptam is apámtól ezért leteremtést. Persze akkor már (1965) fekete fehérben (Munkácsi Tv.) mentek az amerikai western filmek a jugó Tv.-n, apámnak is kedvencei voltak, ha nem is értettük a szöveget,és az angol hangot.
Munkahelyem valamelyik dolgozójának szabadalma a csavarlazító spray a darazsak ellen. A petróleum tartalma miatt (az valószínû, hogy jobban nedvesíti - lágyítja a darázsszárnyat, mint a víz, vagy alkohol alapú spray-k,…
Munkahelyem valamelyik dolgozójának szabadalma a csavarlazító spray a darazsak ellen. A petróleum tartalma miatt (az valószínû, hogy jobban nedvesíti - lágyítja a darázsszárnyat, mint a víz, vagy alkohol alapú spray-k, ezért azonnali röpképtelenséget okoz). Nem csak gyalogossá teszi a darazsakat, hanem meg is fojtja õket, gyorsabban, mint ahogy a rovarirtó spray végezne velük. A rovarirtó spray-k használata esetén még van erejük - röpképességük támadni. Valószínû a naptej is hasonló okokból hatékony, mint a csavarlazító. A szabadtéri kapcsolószekrényeinkben nyáron állandó lakók nyaranta a darazsak, így állandó támadásoknak vagyunk kitéve. Már az anyaggazdálkodási osztályunknak is feltûnt a túlzott csavarlazító használat, de a magyarázatot végül elfogadták. Én a rovarcsípés-allergiám miatt állandóan a kesztyûtartóban hordom a calcimusc ampullákat, a tavaszi - nyár eleji darázscsípés számomra életveszélyes lehet. Érdekes, hogy késõbb, nyáron - õsszel nem okoz nekem semmi komolyabb hatást a csípésük. Valószínû, hogy a tömegesen elszenvedett szúnyog és egyéb szelídebb vadállatok csípései immunizálnak, de minden tavasszal kezdõdik minden elõrõl.
A kertikapu zár darázsfészkeit én is megszenvedtem már néhányszor.
A bioszféra fórumban nem igazán illik valaminek az irtásáról írogatni, de az ember környezetében az emberi tevékenység miatt szaporodnak túl a darazsak: A szemétben gyakorlatilag korlátlanul találnak húst a lárvák etetéséhez, a gyümölcsmaradék meg a kifejlett darazsak számára nyújt könnyen megszerezhetõ táplálékot.
Hú engem a darazsak az õrületbe kergetnek (eléggé bedagadós vagyok tõlük), meg a gyerekeket is féltem azért. Ugyanakkor amikor az Õrségbõl hazatértünk, mintha nem is lettek volna felénk, akkor a kontraszt. Én nem tudom, mi van arrafelé, bár már észrevettem, hogy Vas, Zala, Szlovénia, Ausztria déli része kegyetlenül el van árasztva velük (lehet, hogy szeretik az ottani természetközeli gazdálkodást: erdõfoltok, gyümölcsös, szõlõ mozaikot?)Persze én sem vagyok 100-as, mert pl. az Õrségben a ház mellett volt egy föld alatti fészek, s nem volt szívem este kinyiffantani õket.
Nagyon szép és öreg fa lehet. Érdekes, hogy idáig nem fedezték fel, pedig eltelhetett pár évtized. :) Erdész kollégák, erdõ kerülõk mi a véleményetek?
Nagyon szép és öreg fa lehet. Érdekes, hogy idáig nem fedezték fel, pedig eltelhetett pár évtized. Erdész kollégák, erdõ kerülõk mi a véleményetek?
Nem vagyok erdész "csak" természetszeretõ kölökkorom óta. Kávé pipa mellett kesernyés dolog jutott eszembe... Néhányan bizonyára tudták és ismerték de az öreg fa megóvása érdekében eddig "hallgattak" mert a mai világban az sem lehetetlen hogy valakik szemet vetettek rá (sok köbméter tüzifa kijönne belõle) Ennek elhárítására legjobb a nyilvánosság, ez viszont magával hozza sokak látogatását ami fellendítheti a helyi turizmust de az öreg fának nem tesz jót ha emberek tapossák keményre körötte a földet, felmásznak rá, szemetelnek, végül megbetegítik. Fáimon látom hogy nem tesz jót a "nyüzsgés" nekik. Évek során megfigyelhettem hogy mindig ott jelenik meg rajtuk foltosodás, levélsárgulás, penész- és moha lerakódás ahol sûrûn "fogdossák" az "önkéntes gyümölcsszedõk" rendszerint ágakat törve zúzva letaposva, levelet tépdesve különösen ott ahol fel is másznak egyes erõsebb fákra. Matematikában, számítástechnikában, meteorológiában talán versenybe szállhatnék magasan képzett biológus-erdész fórumkollegáinkkal ám az õ szakterületükön laikus vagyok de annyit tudni vélek hogy a fákra káros mikroorganizmusok érkezhetnek széllel, hozhatják a megtelepedõ madarak ami természetes folyamat, a fák "megszokták". Viszont sosem fogják megszokni az emberi nyüzsgést és azt ami vele jár. Néhai édesapám szentendrei telkén valóságos arborétumot (arborétumokból "könyörgött össze" növényritkaságokat melyek megfogantak gyarapodtak; kaukázusi cédrusa ma már háznál nagyobb alapterületû és "kitörik az ember nyaka" ha felnéz rá) teremtett a telek megvétele idején még teljesen kopár pismányi domcsúcson. Apám több tonna követ kibányászott, minden fának (30-40 centis kicsinek is) 2m mély gödröt (kb. 1m-en volt a vízvezetõ réteg) csákányozott, feltöltve talajjal vegyes kõzúzalékkal (esõs idõben kalapáccsal zúzta apróra a kibányászott köveket) hogy "ne a gyökér kínlódjon útkereséssel". A világháborút megjárt ejtõernyõs, de józan világnézetû matematikus édesapám hitt abban hogy a fák, bár primitív de érzõ lények. Az egyébként hirtelen haragú indulatos ember pihenése idején egyenként körüljárta fáit-növényeit, "beszélt hozzájuk" megsimogatta õket. Amikor ezt furcsállottam azt mondta: "fiam a növények érzik és meghálálják a szeretetet, igénylik is de nem szabad túlzásba se vinni békén kell hagyni õket ahogy embert és állatot" unokáira is rászólt emiatt. Egy spirálfüzetben vezette ám minden egyes növényének "fejbõl sorolta" latin és magyar nevét hogy követni se tudtam. A növények valóban meghálálták szeretetét, szépen gyarapodtak. Bár a fenyõ- és cédrusfélék majd felét elhordták "éjszakai látogatók" (a kisebb "közönséges" sorfenyõket és "duglászokat" gyakorlatilag kiirtották, utoljára egy magasra huzakodott fának a felsõ negyedét emelõkosárból csonkították meg de a többivel már nem tudtak mit kezdeni méretük miatt) a hatalmas, sûrûn teleültetett telken szinte meg se látszott. Idõvel arrajáró idegenek már rendre bekéredzkedtek kertjébe megnézni megfogant szépen fejlõdõ növényritkaságait, de apám módjával engedte hogy ne "háborgassák" feleslegesen növényeit. Ezzel egybevetve, úgy vélem az említett faóriás élõhelye környékén mindenki tudott létezésérõl de hasonló megfontolásokból eltitkolták eddig gondozói.
A Sopron környéki erdõkben sok és sokféle gomba van, köszönhetõen a sok esõ utáni enyhe idõjárásnak. Kis ízelítõ a talált, illetve megfigyelt gombákból: Nagy õzlábgomba (sok van), Karcsú õzlábgomba, Kékhátú galambgomba, Dióízû galambgomba, Ízletes rizike, Ízletes vargánya, Szemcsésnyelû fenyõtinóru, Sárga gyûrûstinóru, Csoportos tuskógomba. Persze mérgezõek is vannak bõven: Gyilkos galóca, Citromgalóca, Karbolszagú csiperke, Begöngyöltszélû cölöpgomba, Légyölõ galóca, Hánytató galambgomba. Persze még háromszor ennyit is le lehetne írni, de nem akarok untatni senkit.
Ugyanez a helyzet az erdõn is. :) Érdekes jelenségeket lehet megfigyelni. :) Lassan üdébb a vegetáció, mint júniusban volt. A Nagy-Inóc (természetesen Börzsöny hegység) délnyugati pillérén, a kopárabb sziklaletörések…
Ugyanez a helyzet az erdõn is. Érdekes jelenségeket lehet megfigyelni. Lassan üdébb a vegetáció, mint júniusban volt. A Nagy-Inóc (természetesen Börzsöny hegység) délnyugati pillérén, a kopárabb sziklaletörések kökény- és csipkebokrai nyáron teljesen leégtek. Zörög alattuk a kényszerszáradt avar. A bokrok most újra hajtanak, friss zöld levelek pattantak ki, némelyik lassan virágbaborul. Õszi ide vagy oda, termés viszont alig van rajtuk.(Som, galagonya dettó.) A virágos kõrises, molyhos tölgyes állományok avarszintje olyan üde zöld, mint áprilisban. Ráadásul tegnap a Nagy-Koppány gyepes déli lejtõjén egy tavaszi hérics mosolygott rám. Szeptemberben nem sûrûn találkoztam még vele 550 méteren a Börzsönyben.
Ilyenkor azért az jut eszembe, hogy ez nem okoz-e kárt a fákban, hiszen egyszer már átálltak, most megint hajtanak, de a tél még csak most jön. Azaz hogy kibírják-e ezt a szokásosnál gyakoribb, nem éves ciklusú átállást. Bár gondolom igen, hiszen ha nem, akkor már kihaltak volna
Köszönöm! Én is arra gondoltam, csak a fotókon mindenütt valóban tuskóról nõnek, nekem meg a talajon. Viszont utána olvastam, és azt írják, hogy "a világ egyik legnagyobb élõ organizmusa: legnagyobb telepe 8.9 km2,…
Köszönöm!
Én is arra gondoltam, csak a fotókon mindenütt valóban tuskóról nõnek, nekem meg a talajon.
Viszont utána olvastam, és azt írják, hogy "a világ egyik legnagyobb élõ organizmusa: legnagyobb telepe 8.9 km2, valamint a legtovább élõ faj, több ezer évig is elélhet".
Gondolom, egy tuskónak csak nincs ekkora kiderjedése, és nem is él ennyi ideig.
Akkor lehet a kertben gombászni? Tök jó! Gondolom, még meg kell várni, amíg a kalapok jobban megnõnek (kisimulnak).
Gyökérrõl, gyökérmaradványról is kinõhet, és olyannak tûnhet, mintha a talajon nõne. Én jobb szeretem a fiatalabb kalapokat szedni, az öregebbeknek lehet egy kis rossz utóíze.
Magyarország legnagyobb törzskörméretel rendelkezõ fája: http://dendromania.hu/galeria/kep_olvaso.php?azonosito=181 http://dendromania.hu/index.php?old=fareszletezo&id=193&id2=6&megye=&telepules=&nemzetseg=
Magyarország legnagyobb törzskörméretel rendelkezõ fája: Link Link
Nagyon szép és öreg fa lehet. Érdekes, hogy idáig nem fedezték fel, pedig eltelhetett pár évtized. Erdész kollégák, erdõ kerülõk mi a véleményetek?
Én is arra gondoltam, csak a fotókon mindenütt valóban tuskóról nõnek, nekem meg a talajon.
Viszont utána olvastam, és azt írják, hogy "a világ egyik legnagyobb élõ organizmusa: legnagyobb telepe 8.9 km2, valamint a legtovább élõ faj, több ezer évig is elélhet".
Gondolom, egy tuskónak csak nincs ekkora kiderjedése, és nem is él ennyi ideig.
Akkor lehet a kertben gombászni? Tök jó! Gondolom, még meg kell várni, amíg a kalapok jobban megnõnek (kisimulnak).
Teli van a kertünk ilyen gombákkal. Csoportosan és egyesével is nõnek. Tudja valaki, mi ez? http://www.metnet.hu/pic/metnet_upload.php?im=www.metnet.hu_34053_l.jpg
Teli van a kertünk ilyen gombákkal. Csoportosan és egyesével is nõnek. Tudja valaki, mi ez? Link
Gyûrûs tuskógomba (Armillariella mellea) vagy valamelyik közeli rokona. Itt olvashatsz bõvebben róla: Link (illetve bármely gombahatározóban )
Teli van a kertünk ilyen gombákkal. Csoportosan és egyesével is nõnek. Tudja valaki, mi ez? http://www.metnet.hu/pic/metnet_upload.php?im=www.metnet.hu_34053_l.jpg
Teli van a kertünk ilyen gombákkal. Csoportosan és egyesével is nõnek. Tudja valaki, mi ez? Link
Gyûrûs tuskógomba, vagy valamelyik rokon faj, eléggé hasonlítanak egymásra. Jól megfõzve ehetõ (20 perc minimum). Hívják szentmihályi gombának is.
3 kis vendég járt nálam, de sajnos nem tudom a nevüket :÷i Tengelic-re tippelek, de piros csörrel nem láttam sehol http://www.metnet.hu/?m=keptar&i=34051
3 kis vendég járt nálam, de sajnos nem tudom a nevüket Tengelic-re tippelek, de piros csörrel nem láttam sehol Link
Valamilyen pintyféle lehet. szerk.: szerintem Zebrapinty.
A nyári száraz idõjárás miatt az itteni gesztenyefák nagy része augusztus végén már "lekapcsolt" és önmagát védve téli üzemre állt át. A levelek nagy része elszáradt, és a mostani szeles idõjárás miatt le is hullott. Az…
A nyári száraz idõjárás miatt az itteni gesztenyefák nagy része augusztus végén már "lekapcsolt" és önmagát védve téli üzemre állt át. A levelek nagy része elszáradt, és a mostani szeles idõjárás miatt le is hullott. Az utóbbi két hétben azonban minden nap esik, elég sok csapadék jött össze. Így hát a gesztenyék gondoltak egyet, és többségük újra kihajtott, sokukon a száraz levelek mellett üde zöld levelek vannak, és a legtöbbjük már virágba is borult
Ugyanez a helyzet az erdõn is. Érdekes jelenségeket lehet megfigyelni. Lassan üdébb a vegetáció, mint júniusban volt. A Nagy-Inóc (természetesen Börzsöny hegység) délnyugati pillérén, a kopárabb sziklaletörések kökény- és csipkebokrai nyáron teljesen leégtek. Zörög alattuk a kényszerszáradt avar. A bokrok most újra hajtanak, friss zöld levelek pattantak ki, némelyik lassan virágbaborul. Õszi ide vagy oda, termés viszont alig van rajtuk.(Som, galagonya dettó.) A virágos kõrises, molyhos tölgyes állományok avarszintje olyan üde zöld, mint áprilisban. Ráadásul tegnap a Nagy-Koppány gyepes déli lejtõjén egy tavaszi hérics mosolygott rám. Szeptemberben nem sûrûn találkoztam még vele 550 méteren a Börzsönyben.
Még valami a darázshoz: jót nevettem a csavarlazítón :) Gondolom csavarlazító spray volt. Én is csavarlazítót használtam ellenük- egy hosszú csavarhúzót ;) Amúgy bármilyen, sûrû-kis permetszemcséjû spray, akár ecetes…
Még valami a darázshoz: jót nevettem a csavarlazítón Gondolom csavarlazító spray volt. Én is csavarlazítót használtam ellenük- egy hosszú csavarhúzót Amúgy bármilyen, sûrû-kis permetszemcséjû spray, akár ecetes víz is megteszi ha benedvesedik szárnyuk. Pár éve a kertkapu U profilvasba vágott zárnyelv-üregébe nyomulva vertek tanyát, bent már tág helyük volt. Észre se vettem csak amikor kaput nyitottam, a kulcs elfordításakor mintha a közeli csipkebokor tüskéi szurkálták volna kézfejem, lenéztem 8-10 darázs lepte el. Hirtelenjében az unokám ottfelejtett UV spray-ét kaptam fel, alaposan befújtam õket és a zárnyelv helyét. Szegények lehullottak, "gyalogdarazsak" lettek mert szárnyuk összetapadt a naptejtõl. Exnejem tatai telkén anno hosszú botra kötött benzinlámpával égettem le egy fenyegetõen hatalmas fészket az eresz alól, bár ez nem ajánlatos mert idén nyáron olvastam hogy valakinek leégett a háza hasonló "égetéses" darázsirtás miatt. Szerencsére immunis vagyok minden rovarcsípésre, a kertkapus kalandnál összemart kézfejemnek elég volt hogy hideg víz alá tartottam. Ettõl függetlenül immunitás ide vagy oda, célszerû elkerülni marásukat. Lentebb már említettem, évekkel ezelõtt majdnem amputálták a teljes bal lábam egy vízparti darázscsípés miatt. Vélhetõen valami dögön járt elõtte mert a seb elmérgesedett a kapott kencefice ellenére. A doki, aki a hisztaminkenõcsöt felírta, megrémült amikor újra elbicegtem hozzá és meglátta hogy bal lábam lebénult, combtõig feldagadt, nyomban sebészetre küldött. Ott az "élõ húsig" kitisztították az elfertõzõdött marás helyét, de nem vállaltak "garanciát" hogy elkerülöm az amputálást. Szerencsére elkerültem, nyoma sem maradt, bár a marás helyén a mai napig "spontán" csalánkiütésszerû duzzanat jelenik meg szerencsére ritkán. Én megúsztam, de NEM JÁTÉK. Jobb az óvatosság és a rovarcsípések megelõzése zárt ruházattal, riasztószerek használatával.
Munkahelyem valamelyik dolgozójának szabadalma a csavarlazító spray a darazsak ellen. A petróleum tartalma miatt (az valószínû, hogy jobban nedvesíti - lágyítja a darázsszárnyat, mint a víz, vagy alkohol alapú spray-k, ezért azonnali röpképtelenséget okoz). Nem csak gyalogossá teszi a darazsakat, hanem meg is fojtja õket, gyorsabban, mint ahogy a rovarirtó spray végezne velük. A rovarirtó spray-k használata esetén még van erejük - röpképességük támadni. Valószínû a naptej is hasonló okokból hatékony, mint a csavarlazító. A szabadtéri kapcsolószekrényeinkben nyáron állandó lakók nyaranta a darazsak, így állandó támadásoknak vagyunk kitéve. Már az anyaggazdálkodási osztályunknak is feltûnt a túlzott csavarlazító használat, de a magyarázatot végül elfogadták. Én a rovarcsípés-allergiám miatt állandóan a kesztyûtartóban hordom a calcimusc ampullákat, a tavaszi - nyár eleji darázscsípés számomra életveszélyes lehet. Érdekes, hogy késõbb, nyáron - õsszel nem okoz nekem semmi komolyabb hatást a csípésük. Valószínû, hogy a tömegesen elszenvedett szúnyog és egyéb szelídebb vadállatok csípései immunizálnak, de minden tavasszal kezdõdik minden elõrõl.
A kertikapu zár darázsfészkeit én is megszenvedtem már néhányszor.
A bioszféra fórumban nem igazán illik valaminek az irtásáról írogatni, de az ember környezetében az emberi tevékenység miatt szaporodnak túl a darazsak: A szemétben gyakorlatilag korlátlanul találnak húst a lárvák etetéséhez, a gyümölcsmaradék meg a kifejlett darazsak számára nyújt könnyen megszerezhetõ táplálékot.
A darazsak a lárváikat etetik hússal, kifejletten vegetáriánusok. Tájékozódás: A méhek szinte cm pontossággal el tudják táncolni a célpont helyét. Egy alkalommal a darazsak által megkezdett szõlõfürt volt a célpont.…
A darazsak a lárváikat etetik hússal, kifejletten vegetáriánusok. Tájékozódás: A méhek szinte cm pontossággal el tudják táncolni a célpont helyét. Egy alkalommal a darazsak által megkezdett szõlõfürt volt a célpont. Amikor a fürtöt leszedtük, hosszú ideig keresték, de nem keresték meg a korábbi célponttól kb. 2 m-re levõ másik megkezdett fürtöt. Valószínû, hogy a rokon darazsak is hasonlóan pontos tájékozódással rendelkeznek.
Korábban említetted az eltávolított darázsfészek helyén hosszú ideig gyülekezõ darazsakat. Az áttelelõ királynõ tavasszal felnevel néhány dolgozót, majd ezután a csak a peterakással és a fészek irányításával foglalkozik (feromonok) Gyakran a szárnyát is elveszti, de nincs is szüksége rá, mert sosem hagyja el a fészket. Ahogy eltávolítottad a fészket, elpusztulhatott, legalább is nem volt képes a régi fészek helyére visszatérni. A megmaradt dolgozók a királynõ utasításai nélkül nem tudják, mit kell tenniük, így a fészket újjáépíteni sem tudják, de nincs is kinek. Hasonlót többször tapasztaltam, amikor csavarlazítóval kezeltem a környékemen pár darázsfészket. Allergiás vagyok a mérgükre, nem igazán kívánatos számomra a közelségük.
Tücsök: Egy munkatársam járt ugyanígy. A vegyi hadviselés a tücsök ellen sikertelen volt. Egy szekrény tetején énekelt éjszaka, de csak sötétben. Ha felkapcsolták a világítást, elbújt valahova. A megoldás az volt, hogy egy bolyhos plédet rakott a szekrény tetejére búvóhelynek. Tücsökzene - villany fel - pléd gombócban ki az erkélyre - tücsökzene megszûnt.
Tücsökmentes éjszakákat!
Még valami a darázshoz: jót nevettem a csavarlazítón Gondolom csavarlazító spray volt. Én is csavarlazítót használtam ellenük- egy hosszú csavarhúzót Amúgy bármilyen, sûrû-kis permetszemcséjû spray, akár ecetes víz is megteszi ha benedvesedik szárnyuk. Pár éve a kertkapu U profilvasba vágott zárnyelv-üregébe nyomulva vertek tanyát, bent már tág helyük volt. Észre se vettem csak amikor kaput nyitottam, a kulcs elfordításakor mintha a közeli csipkebokor tüskéi szurkálták volna kézfejem, lenéztem 8-10 darázs lepte el. Hirtelenjében az unokám ottfelejtett UV spray-ét kaptam fel, alaposan befújtam õket és a zárnyelv helyét. Szegények lehullottak, "gyalogdarazsak" lettek mert szárnyuk összetapadt a naptejtõl. Exnejem tatai telkén anno hosszú botra kötött benzinlámpával égettem le egy fenyegetõen hatalmas fészket az eresz alól, bár ez nem ajánlatos mert idén nyáron olvastam hogy valakinek leégett a háza hasonló "égetéses" darázsirtás miatt. Szerencsére immunis vagyok minden rovarcsípésre, a kertkapus kalandnál összemart kézfejemnek elég volt hogy hideg víz alá tartottam. Ettõl függetlenül immunitás ide vagy oda, célszerû elkerülni marásukat. Lentebb már említettem, évekkel ezelõtt majdnem amputálták a teljes bal lábam egy vízparti darázscsípés miatt. Vélhetõen valami dögön járt elõtte mert a seb elmérgesedett a kapott kencefice ellenére. A doki, aki a hisztaminkenõcsöt felírta, megrémült amikor újra elbicegtem hozzá és meglátta hogy bal lábam lebénult, combtõig feldagadt, nyomban sebészetre küldött. Ott az "élõ húsig" kitisztították az elfertõzõdött marás helyét, de nem vállaltak "garanciát" hogy elkerülöm az amputálást. Szerencsére elkerültem, nyoma sem maradt, bár a marás helyén a mai napig "spontán" csalánkiütésszerû duzzanat jelenik meg szerencsére ritkán. Én megúsztam, de NEM JÁTÉK. Jobb az óvatosság és a rovarcsípések megelõzése zárt ruházattal, riasztószerek használatával.
A darazsak a lárváikat etetik hússal, kifejletten vegetáriánusok. Tájékozódás: A méhek szinte cm pontossággal el tudják táncolni a célpont helyét. Egy alkalommal a darazsak által megkezdett szõlõfürt volt a célpont.…
A darazsak a lárváikat etetik hússal, kifejletten vegetáriánusok. Tájékozódás: A méhek szinte cm pontossággal el tudják táncolni a célpont helyét. Egy alkalommal a darazsak által megkezdett szõlõfürt volt a célpont. Amikor a fürtöt leszedtük, hosszú ideig keresték, de nem keresték meg a korábbi célponttól kb. 2 m-re levõ másik megkezdett fürtöt. Valószínû, hogy a rokon darazsak is hasonlóan pontos tájékozódással rendelkeznek.
Korábban említetted az eltávolított darázsfészek helyén hosszú ideig gyülekezõ darazsakat. Az áttelelõ királynõ tavasszal felnevel néhány dolgozót, majd ezután a csak a peterakással és a fészek irányításával foglalkozik (feromonok) Gyakran a szárnyát is elveszti, de nincs is szüksége rá, mert sosem hagyja el a fészket. Ahogy eltávolítottad a fészket, elpusztulhatott, legalább is nem volt képes a régi fészek helyére visszatérni. A megmaradt dolgozók a királynõ utasításai nélkül nem tudják, mit kell tenniük, így a fészket újjáépíteni sem tudják, de nincs is kinek. Hasonlót többször tapasztaltam, amikor csavarlazítóval kezeltem a környékemen pár darázsfészket. Allergiás vagyok a mérgükre, nem igazán kívánatos számomra a közelségük.
Tücsök: Egy munkatársam járt ugyanígy. A vegyi hadviselés a tücsök ellen sikertelen volt. Egy szekrény tetején énekelt éjszaka, de csak sötétben. Ha felkapcsolták a világítást, elbújt valahova. A megoldás az volt, hogy egy bolyhos plédet rakott a szekrény tetejére búvóhelynek. Tücsökzene - villany fel - pléd gombócban ki az erkélyre - tücsökzene megszûnt.
Tücsökmentes éjszakákat!
Lujó köszönöm a hozzáfûzött tájékoztatóid Ami a tücsköket illeti, életem utóbbi negyven évében ez a harmadik eset amikor megtapasztaltam milyen hangos a "szobatücsök". Kettõ városban szólalt meg (vélhetõen kirándulásról, gombával-erdei gyümölccsel került haza) a belvárosi környezetben még kellemes is volt ciripelésük. Itt is szeretem esténként kint a teraszon hallgatni õket, de bent a házban, mint egy dobozban "berezonál" felerõsödik és úgy tûnik olykor "erõsítõjét felhangosítva" válaszol a kintrõl beszûrõdõ ciripelésre "Ellenkísérletet" is tudok említeni Még Pesten fiaim kérésére hazavittünk három tücsköt is egy üresen álló terráriumba (bõvíteni fiaim kérésére az aranyhörcsög~ausztrál ugrópatkány~"igazi" vadhörcsög~pintyek~galamb~macska~halak állatseregletüket hogy végül nekem és páromnak legyen eggyel több gondoznivalónk). Felhívtam az állatkertet, hogyan tartsam tücskeinket. A biológus készségesen válaszolt. Mindegyiknek legalább 30 cm-es sugarú "élettér" kell (ez bõven megvolt) hogy ne marakodjanak össze. Megesznek minden szerves konyhai hulladékot, ha "kedveskedni" akarok nekik idõnként adjak kis tejet, darabka párizsit, sajtot. Viszont elõre figyelmeztetett hogy különösen március környékén nem sokat fogunk aludni az egymást túlcirpegni igyekvõ hangos zenebona miatt (a lánytücsök 6 km-rõl meghallja a fiút mert eleve nagy a hangereje pld. egy kabócafélének 106 db 50 cm-rõl mint a légkalapácsé Forrás: Link S.Steghaus-Kovac,A.Kolb - Rovarok). Hát ebbõl semmi nem lett, némák maradtak. Az életterük sokszorosan megvolt, mindegyiknek volt búvóhelye kõ, fa alatt ásott ürege. Érdekes volt megfigyelni "étkezésüket". Búvóhelyük elõtt, külön-külön konzervtetõkben volt odatéve nekik folyadék és szilárd táplálék. Akár egyszerre is ehettek volna ki-ki a sajátjából, mégis mindig magányosan ettek saját etetõjükbõl is valamiféle "rangsorrend" szerint (valszeg testméret döntött). A kínaiak mellett akik szerencsehozónak vélték és kis kalitkában tartották-hordozták magukkal, a régi rómaiak is tisztelték a tücsköt, de õk a harciassága miatt. Hát nálunk is kiderült milyen kíméletlen harcosok, ugyanis sorban eltûntek. Az üvegfedelû terráriumból kimászni nem tudtak így csak megölhették egymást. Elsõnek a legkisebb tûnt el, követte a közepes "aki" nem adhatta olcsón az életét, mert az egyedül maradt "királytücsök" jobb hátsó lába hiányzott és õ sem mutatkozott pár nap után, belepusztulhatott sérüléseibe búvóhelyén. Mostani házitücsköm fent a mennyezet közelében kissé szétnyílt tapétaillesztés alá húzódhatott, onnan jön a "hangos muzsikaszó" amit a ház helyiségeinek elrendezése sajátosan felerõsít. Nevessetek jót rajtam, kipróbálgattam, az ajtók bezárása szerint hogy változik az akusztika; ha az összes ajtó nyitva van, ebben a frekvenciában olyan a ház akár egy "üregrezonátor" lent a konyhában is úgy hallom akár itt fent dolgozószobámban fejem fölött Hangja nem zavar, lehet hogy csak "relatíve" erõs mint hirtelen fény sötétség után. Az itteni nagy csendben (kimértem, 100-5000 Hz tartományban mindössze 10-20 dB a "zajterhelés" ami lényegében szinte csak a saját légzésem zaja keveredve egy folyamatos 10dB erejû 100 Hz-es rezgéssel aminek forrása úgy vélem a Duna - anno a Szt.Endre-Pismányi telken fent, hajnali csendben sokszor hallottam a Duna "fémes morajlását") jól hallom a tücsök motoszkálását a tapéta alatt, ehhez képest valósággal "berobban" hangos ciripelése Ui: nem vagyok babonás, azért "kísérletképp" mégiscsak kitöltöttem egy online lottót Ki tudja hátha a kínaiaknak van igazuk és valóban szerencsét hoz a tücsök a házban
A nyári száraz idõjárás miatt az itteni gesztenyefák nagy része augusztus végén már "lekapcsolt" és önmagát védve téli üzemre állt át. A levelek nagy része elszáradt, és a mostani szeles idõjárás miatt le is hullott. Az utóbbi két hétben azonban minden nap esik, elég sok csapadék jött össze. Így hát a gesztenyék gondoltak egyet, és többségük újra kihajtott, sokukon a száraz levelek mellett üde zöld levelek vannak, és a legtöbbjük már virágba is borult
A darazsak a lárváikat etetik hússal, kifejletten vegetáriánusok. Tájékozódás: A méhek szinte cm pontossággal el tudják táncolni a célpont helyét. Egy alkalommal a darazsak által megkezdett szõlõfürt volt a célpont.…
A darazsak a lárváikat etetik hússal, kifejletten vegetáriánusok. Tájékozódás: A méhek szinte cm pontossággal el tudják táncolni a célpont helyét. Egy alkalommal a darazsak által megkezdett szõlõfürt volt a célpont. Amikor a fürtöt leszedtük, hosszú ideig keresték, de nem keresték meg a korábbi célponttól kb. 2 m-re levõ másik megkezdett fürtöt. Valószínû, hogy a rokon darazsak is hasonlóan pontos tájékozódással rendelkeznek.
Korábban említetted az eltávolított darázsfészek helyén hosszú ideig gyülekezõ darazsakat. Az áttelelõ királynõ tavasszal felnevel néhány dolgozót, majd ezután a csak a peterakással és a fészek irányításával foglalkozik (feromonok) Gyakran a szárnyát is elveszti, de nincs is szüksége rá, mert sosem hagyja el a fészket. Ahogy eltávolítottad a fészket, elpusztulhatott, legalább is nem volt képes a régi fészek helyére visszatérni. A megmaradt dolgozók a királynõ utasításai nélkül nem tudják, mit kell tenniük, így a fészket újjáépíteni sem tudják, de nincs is kinek. Hasonlót többször tapasztaltam, amikor csavarlazítóval kezeltem a környékemen pár darázsfészket. Allergiás vagyok a mérgükre, nem igazán kívánatos számomra a közelségük.
Tücsök: Egy munkatársam járt ugyanígy. A vegyi hadviselés a tücsök ellen sikertelen volt. Egy szekrény tetején énekelt éjszaka, de csak sötétben. Ha felkapcsolták a világítást, elbújt valahova. A megoldás az volt, hogy egy bolyhos plédet rakott a szekrény tetejére búvóhelynek. Tücsökzene - villany fel - pléd gombócban ki az erkélyre - tücsökzene megszûnt.
Tücsökmentes éjszakákat!
Nálunk tavaly õsszel a fürdõszobába költözött be egy házi tücsök. Köszönhetõen annak, hogy a fürdõszoba általában nem a lakások legfényesebb helye, egész nap zenélt. Minket nem idegesített a hangja, mi szeressük Kb 2 hét után magától lelépett.
Bubu a fényes folt távolságát nézve a testtõl, elõször én is szitakötõre gondoltam de törzse aránya nem szitakötõszerûen nyulánk, inkább darázsra-zengõlégyfélékre emlékeztet engem. A darázs "étkezése" nem lep meg, itt…
Bubu a fényes folt távolságát nézve a testtõl, elõször én is szitakötõre gondoltam de törzse aránya nem szitakötõszerûen nyulánk, inkább darázsra-zengõlégyfélékre emlékeztet engem. A darázs "étkezése" nem lep meg, itt is sokszor láttam amint gyümölcsbõl vágnak-rágnak ki nagy darabokat, de a legjellemzõbb esetet egész családommal láttam 1979-ben Szt.Endre-Pismányban Édesanyám egy tál rántotthússal fogadott bennünket, kitette az asztalra de elõbb édesapámmal körbejártuk a telket. Mire visszaértünk, darázsfelhõ volt a rántott húsok felett. Sokan voltak, elzavarni nem hagyták magukat így jobb híján megfigyeltem mit tesznek. Nem ettek belõle, hanem nagyjából testméretüknek megfelelõ darabokat "kanyarítottak ki" majd lábaik közé fogva a húsdarabot, elrepültek, vagy fészkükre vitték vagy megették egy csendes helyen, azt nem láttam. Apám kutyája járt jól mert minden szelet hús jelentõs részét ki kellett vagdosni ahol "cakkosra rágta" a darazsak tömege Jó lehet a darazsak "hírközlése" is mert még egy óra múlva is érkeztek darazsak, pontosan ott keringve ahol a húsostál volt. Nyilván a fényviszonyok alapján jöttek mert végül a tálat elvettem onnan és bevittem a házba - szagnyom nem lehetett. Vélhetõen méhek módján "eltáncolták a földrajzi pozíciót". Csodálom ezt a képességüket mert idõközben a Nap állásszöge változott és képesek voltak a "korrekcióra" is mert pontosan a tál HELYE felett keringtek. Még egy kis érdekesség: egy tücsök beköltözött dolgozószobámba. Nappal hallgat, de sötétedés után minden este rázendit "és hajnalig húzza". "Fene a vonójába" a kinti cirpegést megszoktam sõt kellemes messzirõl hallgatni, itt a házban viszont nagyon erõs, már a zaj szintjét súrolja Ha belegondolok, a kínaiak kis kalitkában a tücsköt tartanak mert szerintük szerencsét hoz - igen ritkán lottózok de most kitöltök egy szelvényt. Nem vagyok babonás ugyan de "kísérletnek" jó lesz, hátha mégis szerencsét ígér a "kis zenész" hiszen mióta itt élek, még soha nem költözött be egy tücsök sem a házba
A darazsak a lárváikat etetik hússal, kifejletten vegetáriánusok. Tájékozódás: A méhek szinte cm pontossággal el tudják táncolni a célpont helyét. Egy alkalommal a darazsak által megkezdett szõlõfürt volt a célpont. Amikor a fürtöt leszedtük, hosszú ideig keresték, de nem keresték meg a korábbi célponttól kb. 2 m-re levõ másik megkezdett fürtöt. Valószínû, hogy a rokon darazsak is hasonlóan pontos tájékozódással rendelkeznek.
Korábban említetted az eltávolított darázsfészek helyén hosszú ideig gyülekezõ darazsakat. Az áttelelõ királynõ tavasszal felnevel néhány dolgozót, majd ezután a csak a peterakással és a fészek irányításával foglalkozik (feromonok) Gyakran a szárnyát is elveszti, de nincs is szüksége rá, mert sosem hagyja el a fészket. Ahogy eltávolítottad a fészket, elpusztulhatott, legalább is nem volt képes a régi fészek helyére visszatérni. A megmaradt dolgozók a királynõ utasításai nélkül nem tudják, mit kell tenniük, így a fészket újjáépíteni sem tudják, de nincs is kinek. Hasonlót többször tapasztaltam, amikor csavarlazítóval kezeltem a környékemen pár darázsfészket. Allergiás vagyok a mérgükre, nem igazán kívánatos számomra a közelségük.
Tücsök: Egy munkatársam járt ugyanígy. A vegyi hadviselés a tücsök ellen sikertelen volt. Egy szekrény tetején énekelt éjszaka, de csak sötétben. Ha felkapcsolták a világítást, elbújt valahova. A megoldás az volt, hogy egy bolyhos plédet rakott a szekrény tetejére búvóhelynek. Tücsökzene - villany fel - pléd gombócban ki az erkélyre - tücsökzene megszûnt.
Bubu a fényes folt távolságát nézve a testtõl, elõször én is szitakötõre gondoltam de törzse aránya nem szitakötõszerûen nyulánk, inkább darázsra-zengõlégyfélékre emlékeztet engem. A darázs "étkezése" nem lep meg, itt…
Bubu a fényes folt távolságát nézve a testtõl, elõször én is szitakötõre gondoltam de törzse aránya nem szitakötõszerûen nyulánk, inkább darázsra-zengõlégyfélékre emlékeztet engem. A darázs "étkezése" nem lep meg, itt is sokszor láttam amint gyümölcsbõl vágnak-rágnak ki nagy darabokat, de a legjellemzõbb esetet egész családommal láttam 1979-ben Szt.Endre-Pismányban Édesanyám egy tál rántotthússal fogadott bennünket, kitette az asztalra de elõbb édesapámmal körbejártuk a telket. Mire visszaértünk, darázsfelhõ volt a rántott húsok felett. Sokan voltak, elzavarni nem hagyták magukat így jobb híján megfigyeltem mit tesznek. Nem ettek belõle, hanem nagyjából testméretüknek megfelelõ darabokat "kanyarítottak ki" majd lábaik közé fogva a húsdarabot, elrepültek, vagy fészkükre vitték vagy megették egy csendes helyen, azt nem láttam. Apám kutyája járt jól mert minden szelet hús jelentõs részét ki kellett vagdosni ahol "cakkosra rágta" a darazsak tömege Jó lehet a darazsak "hírközlése" is mert még egy óra múlva is érkeztek darazsak, pontosan ott keringve ahol a húsostál volt. Nyilván a fényviszonyok alapján jöttek mert végül a tálat elvettem onnan és bevittem a házba - szagnyom nem lehetett. Vélhetõen méhek módján "eltáncolták a földrajzi pozíciót". Csodálom ezt a képességüket mert idõközben a Nap állásszöge változott és képesek voltak a "korrekcióra" is mert pontosan a tál HELYE felett keringtek. Még egy kis érdekesség: egy tücsök beköltözött dolgozószobámba. Nappal hallgat, de sötétedés után minden este rázendit "és hajnalig húzza". "Fene a vonójába" a kinti cirpegést megszoktam sõt kellemes messzirõl hallgatni, itt a házban viszont nagyon erõs, már a zaj szintjét súrolja Ha belegondolok, a kínaiak kis kalitkában a tücsköt tartanak mert szerintük szerencsét hoz - igen ritkán lottózok de most kitöltök egy szelvényt. Nem vagyok babonás ugyan de "kísérletnek" jó lesz, hátha mégis szerencsét ígér a "kis zenész" hiszen mióta itt élek, még soha nem költözött be egy tücsök sem a házba
Most már engem se lep meg a darázs téma. Orgona fára felcsavarodott futó szõlõmet dézsmálják a darazsak. Ez van,.. ez a bioszféra; Link Egy kis virágos kert, itt a hajnalicska tekergõzött fel a rózsára.Szép reggeli csendélet; Link A tücsköt meg vedd rá, hogy kottázza le a nyerõszámokat... zenész lévén lehet hogy sok violin-kulcsos számok kerülnek elõ, 6,66,8,9,68,69,89...
Vasárnapi térképjavítás közben talált gombák: gévagomba: Link bükkfa petrezselyemgomba: Link Ez utóbbi faj meglehetõsen ritka, már ~10 éve én sem láttam, most nagyon örültem neki. Ezen a kidõlt fán találtam: Link Valamint volt egy 30 cm környéki átmérõjû májgomba: Link A pecsétviaszgomba már-már "seregesen" nõtt (láttam 8 kalapot, 5-15 cm-eseket), de fotót azokról nem készítettem, pedig elég dekoratívak, használják virágkötéshez is, a rákellenes gyógyszerhez használt kivonatán kívül. Hamarosan jöhetnek a "kommerszebb" fajok, egy-két nagyon öreg szentmihályit is láttam már.
Szitakötõ repte lehet jobbról balra. Bár elég rövid a "váza", lehetne még nagyobb szöcske, vitorlázó rásegítõ szárnyainak fénye. 8) Ervin: Az ablak keret háttere elõtt egy elpusztult nagy lábú pók lábainak…
Szitakötõ repte lehet jobbról balra. Bár elég rövid a "váza", lehetne még nagyobb szöcske, vitorlázó rásegítõ szárnyainak fénye.
Ervin: Az ablak keret háttere elõtt egy elpusztult nagy lábú pók lábainak elfogyasztását látom, de lehetett egy élõ pók is, csak az elõzmény nem látszik. A darázs beazonosítható. Érdekes videó, idáig úgy gondoltam, hogy a darázs csak szívogató rovar ,de hát a szõlõ bogyót is fel tudja vágni.Nagyon éhes lehetett...
Bubu a fényes folt távolságát nézve a testtõl, elõször én is szitakötõre gondoltam de törzse aránya nem szitakötõszerûen nyulánk, inkább darázsra-zengõlégyfélékre emlékeztet engem. A darázs "étkezése" nem lep meg, itt is sokszor láttam amint gyümölcsbõl vágnak-rágnak ki nagy darabokat, de a legjellemzõbb esetet egész családommal láttam 1979-ben Szt.Endre-Pismányban Édesanyám egy tál rántotthússal fogadott bennünket, kitette az asztalra de elõbb édesapámmal körbejártuk a telket. Mire visszaértünk, darázsfelhõ volt a rántott húsok felett. Sokan voltak, elzavarni nem hagyták magukat így jobb híján megfigyeltem mit tesznek. Nem ettek belõle, hanem nagyjából testméretüknek megfelelõ darabokat "kanyarítottak ki" majd lábaik közé fogva a húsdarabot, elrepültek, vagy fészkükre vitték vagy megették egy csendes helyen, azt nem láttam. Apám kutyája járt jól mert minden szelet hús jelentõs részét ki kellett vagdosni ahol "cakkosra rágta" a darazsak tömege Jó lehet a darazsak "hírközlése" is mert még egy óra múlva is érkeztek darazsak, pontosan ott keringve ahol a húsostál volt. Nyilván a fényviszonyok alapján jöttek mert végül a tálat elvettem onnan és bevittem a házba - szagnyom nem lehetett. Vélhetõen méhek módján "eltáncolták a földrajzi pozíciót". Csodálom ezt a képességüket mert idõközben a Nap állásszöge változott és képesek voltak a "korrekcióra" is mert pontosan a tál HELYE felett keringtek. Még egy kis érdekesség: egy tücsök beköltözött dolgozószobámba. Nappal hallgat, de sötétedés után minden este rázendit "és hajnalig húzza". "Fene a vonójába" a kinti cirpegést megszoktam sõt kellemes messzirõl hallgatni, itt a házban viszont nagyon erõs, már a zaj szintjét súrolja Ha belegondolok, a kínaiak kis kalitkában a tücsköt tartanak mert szerintük szerencsét hoz - igen ritkán lottózok de most kitöltök egy szelvényt. Nem vagyok babonás ugyan de "kísérletnek" jó lesz, hátha mégis szerencsét ígér a "kis zenész" hiszen mióta itt élek, még soha nem költözött be egy tücsök sem a házba
Szitakötõ repte lehet jobbról balra. Bár elég rövid a "váza", lehetne még nagyobb szöcske, vitorlázó rásegítõ szárnyainak fénye. 8) Ervin: Az ablak keret háttere elõtt egy elpusztult nagy lábú pók lábainak…
Szitakötõ repte lehet jobbról balra. Bár elég rövid a "váza", lehetne még nagyobb szöcske, vitorlázó rásegítõ szárnyainak fénye.
Ervin: Az ablak keret háttere elõtt egy elpusztult nagy lábú pók lábainak elfogyasztását látom, de lehetett egy élõ pók is, csak az elõzmény nem látszik. A darázs beazonosítható. Érdekes videó, idáig úgy gondoltam, hogy a darázs csak szívogató rovar ,de hát a szõlõ bogyót is fel tudja vágni.Nagyon éhes lehetett...
Akkor az elõzmény :-) : a darázs szabályosan levadászta az álkaszást, némi "hadakozás" (gondolom a rágóival kinyiffantotta) után szállt le ide, hogy a feleslegesen nagy lábaktól megszabadítsa a lágyabb részeket. :-)
Elöljáró beszéd: próbálgatom a második fiamtól kapott új mobil kameráját (most kezdem kiismerni képességeit, pld. a fixnek vélt ISO50 100-tól 1600-ig állítható még, 5-tõl 20 képig sorozat, panoráma és HDR kép készítése,…
Elöljáró beszéd: próbálgatom a második fiamtól kapott új mobil kameráját (most kezdem kiismerni képességeit, pld. a fixnek vélt ISO50 100-tól 1600-ig állítható még, 5-tõl 20 képig sorozat, panoráma és HDR kép készítése, a maximális felbontást megtartva 4x-es zoom, csak párat említve mire is képes. Tudom NEM ez a fórum témája de kérlek nézzétek el mert "belelkesedtem" ettõl a tenyérnyi "vacaktól", elképesztõ mit tud egészen a makrózásig). Tegnap a nagyon változatos összetételû égképen mozgó felhõket fotóztam Link Utólag, alaposabb átnézéskor vettem észre hogy az egyik képre került "valami":
Gondoltam felteszem "képrejtvénynek" Azért ide, mert én ROVARnak vélem, leginkább darázsnak. Az erõs fehér fény a szárnyán megcsillanó napfény lehet. Mivel sötét, érdekes alakja van, foltjai (darázscsíkok lehetnek) fantáziálással "a hajtómûvek fénye" és "vakító fénycsóva" kíséri... kis módosítással szenzációs észlelés LEHETNE ufo weboldalakon
Szitakötõ repte lehet jobbról balra. Bár elég rövid a "váza", lehetne még nagyobb szöcske, vitorlázó rásegítõ szárnyainak fénye.
Ervin: Az ablak keret háttere elõtt egy elpusztult nagy lábú pók lábainak elfogyasztását látom, de lehetett egy élõ pók is, csak az elõzmény nem látszik. A darázs beazonosítható. Érdekes videó, idáig úgy gondoltam, hogy a darázs csak szívogató rovar ,de hát a szõlõ bogyót is fel tudja vágni.Nagyon éhes lehetett...
Elöljáró beszéd: próbálgatom a második fiamtól kapott új mobil kameráját (most kezdem kiismerni képességeit, pld. a fixnek vélt ISO50 100-tól 1600-ig állítható még, 5-tõl 20 képig sorozat, panoráma és HDR kép készítése, a maximális felbontást megtartva 4x-es zoom, csak párat említve mire is képes. Tudom NEM ez a fórum témája de kérlek nézzétek el mert "belelkesedtem" ettõl a tenyérnyi "vacaktól", elképesztõ mit tud egészen a makrózásig). Tegnap a nagyon változatos összetételû égképen mozgó felhõket fotóztam Link Utólag, alaposabb átnézéskor vettem észre hogy az egyik képre került "valami":
Gondoltam felteszem "képrejtvénynek" Azért ide, mert én ROVARnak vélem, leginkább darázsnak. Az erõs fehér fény a szárnyán megcsillanó napfény lehet. Mivel sötét, érdekes alakja van, foltjai (darázscsíkok lehetnek) fantáziálással "a hajtómûvek fénye" és "vakító fénycsóva" kíséri... kis módosítással szenzációs észlelés LEHETNE ufo weboldalakon
Eredeti kép Link Vége van a nyárnak, hûvös szelek járnak, Nagy bánata van a cinegemadárnak... (Móra Ferenc: A cinege cipõje) Tegnap esti mobilfelvétel a Duna-partján. Elfilózva, fiatal koromban gyereknek egy "Pajtás" gép is szenzáció volt, mai gyerek egy érintéssel készíthet olyan képet ami fél évszázada egy akkori Leica vagy tüköreflexes Pentax becsületére is válhatott volna (persze hosszas fényméricskélés után). Tempora mutantur~Változnak az idõk... Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet
A szomszédoknál vannak más fajták is, nekem még egy terebélyes diófa is mellette van. A talaj legyen inkább kötött, agyagos, vagy szikes. Az öntözést pedig meghálálja. Nem használt derítõ akna is van mellette, onnét…
A szomszédoknál vannak más fajták is, nekem még egy terebélyes diófa is mellette van. A talaj legyen inkább kötött, agyagos, vagy szikes. Az öntözést pedig meghálálja. Nem használt derítõ akna is van mellette, onnét pedig még kap tápanyagot.
A kötött talajjal nem lesz probléma, nálunk egy közepes öntözés fél óra alatt szivárog be Köszi az infókat!
Köszi! Azért kérdeztem csak, mert én most szeretnék telepíteni, és kíváncsi voltam, hogy melyik fajta ad ilyen szép telt terméseket. Nekem a Barcelonát és a Cosford K2-t javasolták, bár elõbbi állítólag nagyon érzékeny…
Köszi! Azért kérdeztem csak, mert én most szeretnék telepíteni, és kíváncsi voltam, hogy melyik fajta ad ilyen szép telt terméseket. Nekem a Barcelonát és a Cosford K2-t javasolták, bár elõbbi állítólag nagyon érzékeny a termõhelyre. Azt is mondták, hogy érdemes több fajtát ültetni egymás mellé, mert akkor könnyebben termékenyül.
A szomszédoknál vannak más fajták is, nekem még egy terebélyes diófa is mellette van. A talaj legyen inkább kötött, agyagos, vagy szikes. Az öntözést pedig meghálálja. Nem használt derítõ akna is van mellette, onnét pedig még kap tápanyagot.
Már vagy 10 éve kaptam töveket, Erdõkertesrõl,Mogyoród mellett. Olyan közép nagy méretû, de gyorsan növõ fajta.Márciusban féltem, hogy megfázott, jó ideig nem látszott a termõ. De ahogy mások is leírták nagyon fagytûrõ…
Már vagy 10 éve kaptam töveket, Erdõkertesrõl,Mogyoród mellett. Olyan közép nagy méretû, de gyorsan növõ fajta.Márciusban féltem, hogy megfázott, jó ideig nem látszott a termõ. De ahogy mások is leírták nagyon fagytûrõ a mogyoró. Közepes termésre számítok, mint az elõzõ években.
Köszi! Azért kérdeztem csak, mert én most szeretnék telepíteni, és kíváncsi voltam, hogy melyik fajta ad ilyen szép telt terméseket. Nekem a Barcelonát és a Cosford K2-t javasolták, bár elõbbi állítólag nagyon érzékeny a termõhelyre. Azt is mondták, hogy érdemes több fajtát ültetni egymás mellé, mert akkor könnyebben termékenyül.
Már vagy 10 éve kaptam töveket, Erdõkertesrõl,Mogyoród mellett. Olyan közép nagy méretû, de gyorsan növõ fajta.Márciusban féltem, hogy megfázott, jó ideig nem látszott a termõ. De ahogy mások is leírták nagyon fagytûrõ a mogyoró. Közepes termésre számítok, mint az elõzõ években.
Másik kerti kép ma délelõtröl; rózsa hajtásra csavarodott lila akác: http://kepfeltoltes.hu/130911/DSC00433_www.kepfeltoltes.hu_.jpg Fehér muskátli: http://kepfeltoltes.hu/130911/DSC00435_www.kepfeltoltes.hu_.jpg Érik a…
Másik kerti kép ma délelõtröl; rózsa hajtásra csavarodott lila akác: Link Fehér muskátli: Link Érik a mogyoró: Link
Van egy eladó szõlõ présem,kb.80 literes,+ párnafák és hozzá való daráló,két hengeres,gyári szerszámok.(mezõgép) alig (3 évad) használtak, újszerû állapotban. A kettõ 50 eFt. Hermesz Bp. ajánlata a 10 literes prés csak(asztali) kb.18 ezer. Privi üzenetet várok. Link
Másik kerti kép ma délelõtröl; rózsa hajtásra csavarodott lila akác: http://kepfeltoltes.hu/130911/DSC00433_www.kepfeltoltes.hu_.jpg Fehér muskátli: http://kepfeltoltes.hu/130911/DSC00435_www.kepfeltoltes.hu_.jpg Érik a…
Másik kerti kép ma délelõtröl; rózsa hajtásra csavarodott lila akác: Link Fehér muskátli: Link Érik a mogyoró: Link
Van egy eladó szõlõ présem,kb.80 literes,+ párnafák és hozzá való daráló,két hengeres,gyári szerszámok.(mezõgép) alig (3 évad) használtak, újszerû állapotban. A kettõ 50 eFt. Hermesz Bp. ajánlata a 10 literes prés csak(asztali) kb.18 ezer. Privi üzenetet várok. Link
Készülhet a mogyorós süti. Nálam most az õzgerinc a nyerõ.
Másik kerti kép ma délelõtröl; rózsa hajtásra csavarodott lila akác: Link Fehér muskátli: Link Érik a mogyoró: Link
Van egy eladó szõlõ présem,kb.80 literes,+ párnafák és hozzá való daráló,két hengeres,gyári szerszámok.(mezõgép) alig (3 évad) használtak, újszerû állapotban. A kettõ 50 eFt. Hermesz Bp. ajánlata a 10 literes prés csak(asztali) kb.18 ezer. Privi üzenetet várok. Link
Egy érdekes kép; kerti csendélet. Jobban megnézve, a lila akác hajtó ága elérte az árnyékolót, de mivel nem volt felfelé irány, visszafordult. Tavasz óta nem nyúltam az árnyékolóhoz, elõtte majdnem lemetszettem volna, de hagytam. Link Van valami érzékelõjük a kaccsos növényeknek? Elõtérben meg a mályva vesszõ, körül ölelve az akác indájával spirálisan. Bocs a mosódásért, kézi telefonnal készítettem.
Köszönöm a kiigazítást Lujónak és Nanovich*-nak. A film alapján általánosítottam. Illett volna írnom, hogy egy konkrét afrikai történetrõl beszélek, amit filmen láttam. De nem ez volt a fõ kérdés. Akela arról beszélt, hogy mennyi dolga van a Mindenhatónak, és kérdezte, van-e annyi õrangyal, ahány ember. A válaszom most is igen.
Jesszusatyaúristen!!! [esõ] A lépfene kórokozója baktérium, nem vírus! Azt, hogy a dögevõk és a ragadozók nem betegednek meg, nem a gyomorsavuknak köszönhetik, hanem annak, hogy a lépfene endospórái a talajból…
Jesszusatyaúristen!!! [esõ]
A lépfene kórokozója baktérium, nem vírus! Azt, hogy a dögevõk és a ragadozók nem betegednek meg, nem a gyomorsavuknak köszönhetik, hanem annak, hogy a lépfene endospórái a talajból közvetlenül a tüdõbe jutva fertõznek, így a növényevõ, legelészõ állatok a betegség elsõdleges elszenvedõi. A tetemekben nincsenek (vagy ritka esetben vannak csak) endospórák, így nem is fertõz. Természetesen a túlélést sem "magasabb erõk" intézik, de ehhez már a hozzászólás elsõ mondatát hozzáfûztem.
"A lépfene vagy anthrax baktérium által okozott fertõzõ betegség, mely természetes körülmények között minden melegvérû állatot, elsõsorban a kérõdzõket veszélyezteti, de a beteg állatokkal vagy fertõzött állati termékekkel való közvetlen érintkezés révén az emberben is kialakulhat. Az ember fertõzése a bõrön, a légutakon vagy a gyomor-bélrendszeren keresztül történhet, ennek megfelelõen beszélhetünk bõr-, bél- vagy tüdõ-anthraxról. A pontos diagnózist a klinikai kép valamint a kórtörténet ismeretében, a kórokozó kimutatásával lehet felállítani."
A dali láma ateista, de 8 éves korában felismeri személyes tárgyait elõzõ életébõl, és hogy hová tette szekrényének kulcsát. " A modern tudomány legújabb felfedezései (fõként a kvantumfizikában) azonban egyre több…
A dali láma ateista, de 8 éves korában felismeri személyes tárgyait elõzõ életébõl, és hogy hová tette szekrényének kulcsát. " A modern tudomány legújabb felfedezései (fõként a kvantumfizikában) azonban egyre több területen állnak összhangban a buddhizmus 2500 éves tanításaival, így e két szemlélet egyre inkább alátámasztani látszik egymást. A buddhizmusról - melynek semmi köze bármilyen isteni kultuszhoz - számos Nobel-díjas tudós is elismerõen nyilatkozott, mint például a világhírû fizikus Niels Bohr, a DNS szerkezetét felfedezõ Francis Crick, vagy éppen a zsidó származású Albert Einstein. Link
A víz azért fontos, mert az esõs évszak idején a talajból az endospórákat a környezõ talajból összegyûjti a pangókba, pocsolyákba, így ott sokkal koncentráltabban van jelen. A fõ forrás akkor is a kiszáradt iszap, sár.…
A víz azért fontos, mert az esõs évszak idején a talajból az endospórákat a környezõ talajból összegyûjti a pangókba, pocsolyákba, így ott sokkal koncentráltabban van jelen. A fõ forrás akkor is a kiszáradt iszap, sár.
Hamvas Béláról és a Dalai Lámáról kérdezd a többi mesemondót. Személy szerint nekem Benedek Elek meséi jobban tetszettek.
A dali láma ateista, de 8 éves korában felismeri személyes tárgyait elõzõ életébõl, és hogy hová tette szekrényének kulcsát. " A modern tudomány legújabb felfedezései (fõként a kvantumfizikában) azonban egyre több területen állnak összhangban a buddhizmus 2500 éves tanításaival, így e két szemlélet egyre inkább alátámasztani látszik egymást. A buddhizmusról - melynek semmi köze bármilyen isteni kultuszhoz - számos Nobel-díjas tudós is elismerõen nyilatkozott, mint például a világhírû fizikus Niels Bohr, a DNS szerkezetét felfedezõ Francis Crick, vagy éppen a zsidó származású Albert Einstein. Link
Nem az ujjamból szoptam. Nem tudom melyik évben volt utoljára, az volt lefilmezve. Ennyi felfúvódott döglött vízilovat nem lehet megrendezni. Valóban baktérium a kórokozó, melyek endospórái - a film szerint - az…
Nem az ujjamból szoptam. Nem tudom melyik évben volt utoljára, az volt lefilmezve. Ennyi felfúvódott döglött vízilovat nem lehet megrendezni. Valóban baktérium a kórokozó, melyek endospórái - a film szerint - az iszapban évekig ártatlanul tanyázik. A vízilovak felkavarják az iszapot, és a számukra kedvezõ helyzet esetén beindul a folyamat. A Vízilovak voltak az elsõ áldozatok, õk megfertõzték a vizet. Amely állat ivott a vízbõl, az megbetegedett. Tüdõn át is terjed, iszonyúan szörnyû pusztítást végez ez a kór. Nem hiszem, hogy ez olyan nagy marhaság. A Jesszusatyaúristenrõl meg kérdezd meg Hamvas Bélát vagy a Dalai Lámát!
A víz azért fontos, mert az esõs évszak idején a talajból az endospórákat a környezõ talajból összegyûjti a pangókba, pocsolyákba, így ott sokkal koncentráltabban van jelen. A fõ forrás akkor is a kiszáradt iszap, sár.
Hamvas Béláról és a Dalai Lámáról kérdezd a többi mesemondót. Személy szerint nekem Benedek Elek meséi jobban tetszettek.
Jesszusatyaúristen!!! [esõ] A lépfene kórokozója baktérium, nem vírus! Azt, hogy a dögevõk és a ragadozók nem betegednek meg, nem a gyomorsavuknak köszönhetik, hanem annak, hogy a lépfene endospórái a talajból…
Jesszusatyaúristen!!! [esõ]
A lépfene kórokozója baktérium, nem vírus! Azt, hogy a dögevõk és a ragadozók nem betegednek meg, nem a gyomorsavuknak köszönhetik, hanem annak, hogy a lépfene endospórái a talajból közvetlenül a tüdõbe jutva fertõznek, így a növényevõ, legelészõ állatok a betegség elsõdleges elszenvedõi. A tetemekben nincsenek (vagy ritka esetben vannak csak) endospórák, így nem is fertõz. Természetesen a túlélést sem "magasabb erõk" intézik, de ehhez már a hozzászólás elsõ mondatát hozzáfûztem.
Nem az ujjamból szoptam. Nem tudom melyik évben volt utoljára, az volt lefilmezve. Ennyi felfúvódott döglött vízilovat nem lehet megrendezni. Valóban baktérium a kórokozó, melyek endospórái - a film szerint - az iszapban évekig ártatlanul tanyázik. A vízilovak felkavarják az iszapot, és a számukra kedvezõ helyzet esetén beindul a folyamat. A Vízilovak voltak az elsõ áldozatok, õk megfertõzték a vizet. Amely állat ivott a vízbõl, az megbetegedett. Tüdõn át is terjed, iszonyúan szörnyû pusztítást végez ez a kór. Nem hiszem, hogy ez olyan nagy marhaság. A Jesszusatyaúristenrõl meg kérdezd meg Hamvas Bélát vagy a Dalai Lámát!
Afrikában idõnként felüti a fejét egy igen komoly járvány, a lépfene. Elõször a vízilovakat pusztítja, aztán sorra a többi fajt. A krokodilok, keselyûk jókat lakmároznak a tetemekbõl, mert olyan erõs a gyomorsavuk, hogy…
Afrikában idõnként felüti a fejét egy igen komoly járvány, a lépfene. Elõször a vízilovakat pusztítja, aztán sorra a többi fajt. A krokodilok, keselyûk jókat lakmároznak a tetemekbõl, mert olyan erõs a gyomorsavuk, hogy elpusztítja a vírust. (Valakinek el kell takarítani), mégis mindig életben marad néhány példány, hogy ne haljon ki a teljes afrikai állat állomány. Szerintem ezt a magasabb erõk intézik. Szepes Mária szerint semmi igazságtalanság nem történik velünk, mert nem egy életben kell gondolkozni. Olvasd el a Vörös Oroszlánt tõle. Nagy marhaság? Minden ázsiai vallás erre épül. Van aki lekési a repülõgépet, aztán amivel ment volna, lezuhan. Van aki lekési a repülõt, és az zuhan le amelyiken rajta ült. Van õrangyalunk, de nem azt jelenti, hogy mindenki 100 évig egészségben fog élni. Mivel ilyen témájú fórum nincs, elnézést a többiektõl.
Jesszusatyaúristen!!! [esõ]
A lépfene kórokozója baktérium, nem vírus! Azt, hogy a dögevõk és a ragadozók nem betegednek meg, nem a gyomorsavuknak köszönhetik, hanem annak, hogy a lépfene endospórái a talajból közvetlenül a tüdõbe jutva fertõznek, így a növényevõ, legelészõ állatok a betegség elsõdleges elszenvedõi. A tetemekben nincsenek (vagy ritka esetben vannak csak) endospórák, így nem is fertõz. Természetesen a túlélést sem "magasabb erõk" intézik, de ehhez már a hozzászólás elsõ mondatát hozzáfûztem.
Vannak egyenlõtlenül érõ szõlõfajták, pl. a hamburgi muskotály. Brenya: Az általad mutatott fürtök annyira eltérõ fejlettséget mutatnak, valószínû, hogy az éretlen fürt másodtermés, vagy a tõke vegetációs idõszakban…
Vannak egyenlõtlenül érõ szõlõfajták, pl. a hamburgi muskotály.
Brenya: Az általad mutatott fürtök annyira eltérõ fejlettséget mutatnak, valószínû, hogy az éretlen fürt másodtermés, vagy a tõke vegetációs idõszakban történt erõteljes csonkolása miatt kihajtott alvó rügy termése.
Horitazi: Ahogy Floo írta, a virágzáskori idõjárás befolyásolja a megtermékenyülést. "Madárkás" lesz a fürt. Az apró bogyók nem tartalmaznak magokat.
Nem blogot akarok írni itt egymagamban, de ma reggel is láttam egy érdekességet :) Farkaspók akaszkodott össsze egy közönséges házipókkal. A házipók kisebb volt, meg sem kísérelt szembeszállni hanem hátrált. Hátrálás…
Nem blogot akarok írni itt egymagamban, de ma reggel is láttam egy érdekességet Farkaspók akaszkodott össsze egy közönséges házipókkal. A házipók kisebb volt, meg sem kísérelt szembeszállni hanem hátrált. Hátrálás közben nem vette észre hogy a farkaspók egy rés felé "tereli" (kb. olyan jelleggel ahogy az õsemberek kergethették mély szakadékba a mammutot), szinte "tolta" maga elõtt. Lehet hogy a házipók is alkalmas menedéket keresett mert jóval lassabb, elfutni nem tud. Végül a farkaspók valósággal betuszkolta egy a házipóknak is szûk résbe és utánanyomakodott. A többit már nem láttam se egyik se másik nem jött ki még onnan. Egy szerencséje lehet csak a házipóknak ha kisebb termete révén a rés valamely elérhetetlen szûk zugába tudott húzódni és a farkaspók csak "elõtte csattogtatja rágóit" (vagy elérte de õ is beszorult, hiszen alig tudott benyomakodni). Kicsit elfilózva, ez egy eset amit véletlen láttam (mint tegnap a "pókcserkész" sáskát vagy korábban az álkaszás vs. "üvegházi törpepók" küzdelmét Link ), de a nap minden egyes percében észrevétlenül lejátszódhat ilyen "minidráma" a rovarok életében (pld. tolvajpoloska "ledöfi" gyanútlan áldozatát Link vagy a nagyobb szárnyas hátulról lecsap a kisebbre Link ), ahogy átvitt értelemben az emberek között is. Vallásos síkon, nem irigylem a Mindenhatót, iszonyúan sok lehet a dolga ha valóban minden életsorsra odafigyel a sokmilliárdnyi közül. Persze segítségül ott vannak az "õrangyalok", kérdés van-e annyi õrangyal ahány ember, így is szinte percenként halnak erõszakos halált ártatlan emberek szerte a világban...
Afrikában idõnként felüti a fejét egy igen komoly járvány, a lépfene. Elõször a vízilovakat pusztítja, aztán sorra a többi fajt. A krokodilok, keselyûk jókat lakmároznak a tetemekbõl, mert olyan erõs a gyomorsavuk, hogy elpusztítja a vírust. (Valakinek el kell takarítani), mégis mindig életben marad néhány példány, hogy ne haljon ki a teljes afrikai állat állomány. Szerintem ezt a magasabb erõk intézik. Szepes Mária szerint semmi igazságtalanság nem történik velünk, mert nem egy életben kell gondolkozni. Olvasd el a Vörös Oroszlánt tõle. Nagy marhaság? Minden ázsiai vallás erre épül. Van aki lekési a repülõgépet, aztán amivel ment volna, lezuhan. Van aki lekési a repülõt, és az zuhan le amelyiken rajta ült. Van õrangyalunk, de nem azt jelenti, hogy mindenki 100 évig egészségben fog élni. Mivel ilyen témájú fórum nincs, elnézést a többiektõl.
Nem blogot akarok írni itt egymagamban, de ma reggel is láttam egy érdekességet Farkaspók akaszkodott össsze egy közönséges házipókkal. A házipók kisebb volt, meg sem kísérelt szembeszállni hanem hátrált. Hátrálás közben nem vette észre hogy a farkaspók egy rés felé "tereli" (kb. olyan jelleggel ahogy az õsemberek kergethették mély szakadékba a mammutot), szinte "tolta" maga elõtt. Lehet hogy a házipók is alkalmas menedéket keresett mert jóval lassabb, elfutni nem tud. Végül a farkaspók valósággal betuszkolta egy a házipóknak is szûk résbe és utánanyomakodott. A többit már nem láttam se egyik se másik nem jött ki még onnan. Egy szerencséje lehet csak a házipóknak ha kisebb termete révén a rés valamely elérhetetlen szûk zugába tudott húzódni és a farkaspók csak "elõtte csattogtatja rágóit" (vagy elérte de õ is beszorult, hiszen alig tudott benyomakodni). Kicsit elfilózva, ez egy eset amit véletlen láttam (mint tegnap a "pókcserkész" sáskát vagy korábban az álkaszás vs. "üvegházi törpepók" küzdelmét Link ), de a nap minden egyes percében észrevétlenül lejátszódhat ilyen "minidráma" a rovarok életében (pld. tolvajpoloska "ledöfi" gyanútlan áldozatát Link vagy a nagyobb szárnyas hátulról lecsap a kisebbre Link ), ahogy átvitt értelemben az emberek között is. Vallásos síkon, nem irigylem a Mindenhatót, iszonyúan sok lehet a dolga ha valóban minden életsorsra odafigyel a sokmilliárdnyi közül. Persze segítségül ott vannak az "õrangyalok", kérdés van-e annyi õrangyal ahány ember, így is szinte percenként halnak erõszakos halált ártatlan emberek szerte a világban...
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
Persze akkor már (1965) fekete fehérben (Munkácsi Tv.) mentek az amerikai western filmek a jugó Tv.-n, apámnak is kedvencei voltak, ha nem is értettük a szöveget,és az angol hangot. 
