Bubu a fényes folt távolságát nézve a testtõl, elõször én is szitakötõre gondoltam de törzse aránya nem szitakötõszerûen nyulánk, inkább darázsra-zengõlégyfélékre emlékeztet engem. A darázs "étkezése" nem lep meg, itt…
Bubu a fényes folt távolságát nézve a testtõl, elõször én is szitakötõre gondoltam de törzse aránya nem szitakötõszerûen nyulánk, inkább darázsra-zengõlégyfélékre emlékeztet engem.
A darázs "étkezése" nem lep meg, itt is sokszor láttam amint gyümölcsbõl vágnak-rágnak ki nagy darabokat, de a legjellemzõbb esetet egész családommal láttam 1979-ben Szt.Endre-PismánybanÉdesanyám egy tál rántotthússal fogadott bennünket, kitette az asztalra de elõbb édesapámmal körbejártuk a telket. Mire visszaértünk, darázsfelhõ volt a rántott húsok felett. Sokan voltak, elzavarni nem hagyták magukat így jobb híján megfigyeltem mit tesznek. Nem ettek belõle, hanem nagyjából testméretüknek megfelelõ darabokat "kanyarítottak ki" majd lábaik közé fogva a húsdarabot, elrepültek, vagy fészkükre vitték vagy megették egy csendes helyen, azt nem láttam. Apám kutyája járt jól mert minden szelet hús jelentõs részét ki kellett vagdosni ahol "cakkosra rágta" a darazsak tömege
Jó lehet a darazsak "hírközlése" is mert még egy óra múlva is érkeztek darazsak, pontosan ott keringve ahol a húsostál volt. Nyilván a fényviszonyok alapján jöttek mert végül a tálat elvettem onnan és bevittem a házba - szagnyom nem lehetett. Vélhetõen méhek módján "eltáncolták a földrajzi pozíciót". Csodálom ezt a képességüket mert idõközben a Nap állásszöge változott és képesek voltak a "korrekcióra" is mert pontosan a tál HELYE felett keringtek.
Még egy kis érdekesség: egy tücsök beköltözött dolgozószobámba. Nappal hallgat, de sötétedés után minden este rázendit "és hajnalig húzza". "Fene a vonójába" a kinti cirpegést megszoktam sõt kellemes messzirõl hallgatni, itt a házban viszont nagyon erõs, már a zaj szintjét súrolja
