Villámhír 09:13 Ma 13 óráig van érvényben az 1,2-es szorzó az előrejelzési versenyben!

Bioszféra

Meteorológia és társtudományai 36 519 hozzászólás
#32 819
susulyka írta #32 818

Bocsánat, eléggé offtopic (bár mi is a bioszféra részei vagyunk :)), de a street view-n vannak érdekes dolgok. Pl.: http://goo.gl/maps/1eNxV [esõ]

Vannak még olyan utcaképek, mint a méhes,hogy tovább mégy észak felé, és egyszer csak átvált elõzõ év novemberi képekre. Több városi barangoláson is van ilyen, csak elõtte szépen összefûzik a helyzet képeket. Azért ez sok utómunkát is kíván.Sõt a privát táblák, rendszámok és akár a személyek kiszûrését is meg tudják csinálni, néha azért gyér az emberi alak. A szerkesztett kép kerül ki a goglira, néha pár hónap múlva.. Olvastam, hogy csak akkor járnak, ha jó a fényviszony, tehát inkább napos idõben. nevet
Gyõr
#32 817
susulyka írta #32 813

Méhinvázió Pusztamonostoron by Google Sztrít Vjú. http://goo.gl/maps/m6Sqo http://goo.gl/maps/W8jMB

Hú, ez durva! Még jó, hogy senki nem volt az utcán...
Nem semmi, hogy pont egy ilyet csípett el a gugli nevet
#32 814
susulyka írta #32 813

Méhinvázió Pusztamonostoron by Google Sztrít Vjú. http://goo.gl/maps/m6Sqo http://goo.gl/maps/W8jMB

Jó képek, csak ugye a Google Str.wiew 2012. Májusi felvétele. (ott van minden kép bal alján a dátum). nevet
Pár lépéssel odébb mintha varjú csapat lenne.. laza
#32 810
Lujó írta #32 807

Szarvas: A darvak légifolyosója a telkem felett van. Néhány kisebb csapatot láttam, hallottam a mai kerti munkálatok alatt. Nem igazán tömeges a vonulásuk. Bio-gasztronómiai fórum, a varjúlevesrõl: A varjak fiókái…

Itt épp az imént húzott el a darvak népes tárasága DK felõl ÉNy irányba nagy lármával és szokatlanul alacsonyan (tán "fent" hideg van nekik). Szoros közelségben követték egymást, mégis hosszú vonalra nyúlt a csapat, átvonulásuk percekig tartott de jellegzetes "alakzatukat" tartották. Általában "rövidebb" csapatokat láttam eddig mint a maiak.
Érdekességnek megemlítem hogy egy sas viszont ÉNy felõl jelent meg és haladt DK irányba a darvak megjelenése elõtt. A sas is "fázhat" mivel most nem termikelt magasan hanem a szokottnál alacsonyabban repült (magasságát tartva, szinte ugyanott ahol a darvak repültek késõbb). A sas valahová az Alföldre tarthatott mert nyílegyenesen szelte át az eget amig láttam. Szemlátomást nem vadászott, bár vijjogását gyakran hallatta.
#32 809
Bár nem Fotóiskola, de a Bioszférás fotózásban is hasznos lehet a körpanoráma. Nem olyan riasztóan bonyolult mert jó és ingyenes-free szoftverek sok helyen elérhetõk nevet Itt egy napkelte elõtti hajnal (most csak "csíkban lepörgetem" az eredeti, nagyméretû 47x64°-os látószögben készült 3-5 Mb-os képekrõl kivágatolt keskeny sávot GIF animban de természetesen az összeállító szoftver lehetõvé teszi a megállítást és nagyítást az eredeti képméretig de embertelen sok memóriát foglal)

beillesztett kép


Egyszerû, a szoftver hatásos, de több probléma merülhet fel, az egyik pld. a képenként változó megvilágítás amit a fotomasina nem tud képsorozatban illeszthetõvé kiegyenlíteni mivel minden képterülethez más erõsítés kell, ezért hosszadalmas utómunkálatok kellenek a jó kiegyenlítéshez. Gyakorlati példa a Kerek-zátony sziget panoja:

beillesztett kép


Látható hogy a gép automatikája az egyes képek változó megvilágítása miatt nem tud az egész képre kiterjedõ jó kiegyenlítést végezni ezért sok utómunkát igényel a részképek változó megvilágításában is jó illesztése mert nem mindent végez el automatikusan a szoftver.
Amellett komoly "türelemjáték", a fenti sziget telézett képét csillagászati távcsõ állványára szerelt masinával csináltam pár fokonként elfordítva ami "huha sok" képet eredményez: Link ~ (+) jel nagyítja
(A dátumozásból "leszámolható" mennyi képbõl állt össze az közel É-D irányú sorozat)
Természetesen állványon körbeforgatott videokamerával is megoldható a körpanoráma, de a videó állóképekre bontása is nagyon sok (akár több ezer) képet eredményez aminek kiválogatása 360°-os forgatható-megállítható-felbontáshatásig nagyítható panorámakép összeállításához meglehetõs türelempróba, csak az kezdjen bele akinek van türelme és ideje rá, ám az eredmény végül MEGÉRI nevet
(Persze erre is vannak már jó szoftverek, de azok "fizetõsek". Az ingyenes szoftverekkel is szépen lehet dolgozni csak több idõ és "hozzáadott saját tudás" kell hozzájuk, de ennek ellenére esetleg kedvet kaphattok hozzá kacsint )

Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet nevet
#32 808
Kaszabubu írta #32 806

Szívesen. A youtubot böngészve egy csodás világot láthatunk, a Galapagos-szigeteket, ahol a G.eart kamerás, háti kamerás felfedezõi járnak.Az elsõ bemutató videó után lejjebb görgetve pedig csodás,…

Csodás világ, az egyszer biztos. (Nekem van egy DVD-m a NatGeo-tól). Érdekesek ezek a forgatható képek. Én ezt lopom és viszem a FB-ra.
#32 807
Szarvas: A darvak légifolyosója a telkem felett van. Néhány kisebb csapatot láttam, hallottam a mai kerti munkálatok alatt. Nem igazán tömeges a vonulásuk.

Bio-gasztronómiai fórum, a varjúlevesrõl: A varjak fiókái voltak az áldozatok: varjúkölyökleves. Az éppen kirepülés elõtti fiókákat szedték össze. Ízük a galambfiókához hasonló, bár én megvagyok varjúköjökleves nélkül, különös tekintettel arra, hogy védettek. A kifejlett példányok elkészítése kockázatos , mert nem lehet tudni, hogy fél, vagy húsz éves a kifejlett madár. Ha húsz éves, lehet, hogy a fazék a fõzés során hamarabb puhul meg, mint a madár húsa. (c) Molnár Gábor papagálylevese
#32 806
Lord Akela írta #32 805

Bubu köszönöm a csatolást (tán emlékszel pár évvel ezelõtt szinte napi rendszerességgel tárgyaltuk a fórumon amikor megjelent róluk az elsõ komoly figyelmeztetés). Úgy tûnik szerencsére még a cikk elsõ sorai fedik a…

Szívesen.
A youtubot böngészve egy csodás világot láthatunk, a Galapagos-szigeteket, ahol a G.eart kamerás, háti kamerás felfedezõi járnak.Az elsõ bemutató videó után lejjebb görgetve pedig csodás, körbeforgatható,nagyítható képekben gyönyörködhetünk. nevet vidám
Link
#32 805
Bubu köszönöm a csatolást (tán emlékszel pár évvel ezelõtt szinte napi rendszerességgel tárgyaltuk a fórumon amikor megjelent róluk az elsõ komoly figyelmeztetés). Úgy tûnik szerencsére még a cikk elsõ sorai fedik a helyzetet: "Néhol csak néhány tucatnyian vannak, míg másutt százával özönlenek be" - ami nem jelenti azt hogy nem szaporodnak el hazánkban mint az USA-ban a tûzhangyák. (Eddig 14 államot hódítottak meg náluk a tûzhangyák, de már ellepték Ausztráliát, Új-Zélandot, Kínát, Tajvant, Hongkongot, Malájföldet, Mexikót, és fenyegetnek minden meleg éghajlatú országot. Észak-Amerikába az 1930-as években Dél-Amerikából hurcolták be. Felzabálják a termést, megtámadják a földön fészkelõ madarakat akár az újszülött õzgidát is; képesek tönkretenni az elektromos hálózatot és eddig 80 érzékeny ember halt bele csipésük sokkjába. Kártevésük csak az USA-ban meghaladja az évi 5 milliárd dollárt). Forrás: New Scientist
Könyörtelenül irtani kell az agresszív harlekin-katicákat (én a krumplibogáréval vetem egybe kártevésük) hogy megmentsük "saját" hétpettyes katicáinkat nem mellesleg sok egyéb hasznos kis rovart is melyeket még "pete korukban" elpusztítanak a harlekinek.
Igaza van Nano-nak, a Bioszféra fórum tárgya az Élet és Természet védelme, nem irtás és "feldolgozás". Egyébként a varjúfõzésrõl én is úgy tudtam, a varjú húsa ehetetlenül kemény marad bár jól átfõzve a levese magas tápértékû (nem kóstoltam, ahogy az állítólag finom varjúpörköltet sem). Tömörkény egy novellájában így jellemzi a varjúfõzést: "Most Komlósi volt az orrban, varjút fõzött már a harmadnap óta. Olyan rossz vasas pisztolya van neki, azzal lõtte a varjút a parti fákról, és most egyéb dolga nem lévén, azt próbálja ki: csakugyan igaz-e, hogy nem fõl a varnyú sohasem. Pedig alighanem igaz lesz, mert már három napja fõzi a bográcsban, de még mindig kemény a varjú, bár a lába csontja is már úgy elfõtt, hogy ki lehet húzni a combjából. A többi legény neveti Komlósit, és néha hírt visznek a mulatságról a hajó másik felébe" Forrás: Tömörkény István- Vízenjárók
Jó napot jó kedvet Bioszféra/Metnet nevet
#32 802
Nanovich* írta #32 799

Nem is komolyan kérdeztem :) Az egyik kedvenc madaram. Hol vannak már azok a régi nagy csapatok, amik 10-20 percen keresztül vonultak az éjszakai szálláshelyeikre?! Az utóbbi idõben azonban újra látni felénk (Bereg)…

Hát még a fiókvarjú milyen finom eledel volt. Nagyanyám mesélte , szedték régen, nyúzták, igazi ínyencségnek számított.
#32 800
Nanovich* írta #32 799

Nem is komolyan kérdeztem :) Az egyik kedvenc madaram. Hol vannak már azok a régi nagy csapatok, amik 10-20 percen keresztül vonultak az éjszakai szálláshelyeikre?! Az utóbbi idõben azonban újra látni felénk (Bereg)…

"Harlekin-invázió" ügyében megemlítem- nem tudom az okát de a kertben és a ház ablakain az elmúlt hét leforgása alatt összesen hatot láttam, (mondjuk "hiányzik a fenének" zavarban ) ami megfelel kb. a "szokásos" harlekin-sûrûségnek. Csak tippelek, lehet hogy "kiirtottak mindent" és most egymás petéit-lárváit pusztítják.
#32 799
Lujó írta #32 795

Mindenféle állatvilági idõjárás-elõrejelzõknek: A vetésiek a Wiki szerint okt. 14 és 17 között érkeznek a Kárpátokból. Inkább megvilágítás érzékenyeknek tûnnek némi hõmérséklet korrekcióval.

Nem is komolyan kérdeztem nevet Az egyik kedvenc madaram. Hol vannak már azok a régi nagy csapatok, amik 10-20 percen keresztül vonultak az éjszakai szálláshelyeikre?! Az utóbbi idõben azonban újra látni felénk (Bereg) kisebb-nagyobb varjúcsapatokat, de a régi számukat meg sem közelítik.
Emlékszem, volt egy nyárfás a város egyik gyártelepe mellett, ahol nyáron is tömegével fészkeltek, és egész nap lármáztak nevet Napi gyerekkori program volt, amikor néztem/néztük a nagy bandát ahogy termikelnek, majd zuhanórepülés után egy irányba indulnak.
Szeged
#32 798
Lujó írta #32 797

Lehet, hogy mint a víz és a vízválasztó. Nem olyan költözõ madarak mint a darvak. Volt, de sajnos már alig van helyben lakó állományuk: kiirtották õket. A dolmányosak megmaradtak.

"Õsszel jelentõs csapatok érkeznek a kelet-európai síkságról, melyek a telet nálunk töltik. Ezek a madarak márciusban vonulnak vissza."
Forrás: Link
#32 797
siheone írta #32 796

Hello. Ez a téma mindig is érdekelt. Akkor a Kárpátokat nem kell megkerülniük dél felõl, hanem találnak megfelelõ részeket a "benyomulásra"?

Lehet, hogy mint a víz és a vízválasztó. Nem olyan költözõ madarak mint a darvak. Volt, de sajnos már alig van helyben lakó állományuk: kiirtották õket. A dolmányosak megmaradtak.
Szeged
#32 796
Lujó írta #32 795

Mindenféle állatvilági idõjárás-elõrejelzõknek: A vetésiek a Wiki szerint okt. 14 és 17 között érkeznek a Kárpátokból. Inkább megvilágítás érzékenyeknek tûnnek némi hõmérséklet korrekcióval.

Hello.
Ez a téma mindig is érdekelt. Akkor a Kárpátokat nem kell megkerülniük dél felõl, hanem találnak megfelelõ részeket a "benyomulásra"?
#32 795
Nanovich* írta #32 793

Komoly zsírréteggel vannak felvértezve? 8) Csak hogy tudjam, mire számítsak a tél hidegségére vonatkozóan :D

Mindenféle állatvilági idõjárás-elõrejelzõknek: A vetésiek a Wiki szerint okt. 14 és 17 között érkeznek a Kárpátokból. Inkább megvilágítás érzékenyeknek tûnnek némi hõmérséklet korrekcióval.
#32 791
horitazi írta #32 790

Véleményetek errõl: http://www.teol.hu/tolna/kozelet/ne-doljon-be-a-remhireknek-520547 ? Részemrõl inkább ritkítom a létszámukat..nem tûnek túl barátságosnak. :÷i Sõt,ez az elsõ olyan cikk, ahol "szakember" mondja…

Kérdezd meg Nolit, nagyon nem kedvelt rovar. Megesz minden hasznos lárvát,a hétpettyest is.Aktív ragadozó. szomoru
#32 790
Véleményetek errõl:
Link ?
Részemrõl inkább ritkítom a létszámukat..nem tûnek túl barátságosnak. szegyenlos
Sõt,ez az elsõ olyan cikk, ahol "szakember" mondja azt,hogy hasznos..eddig csak az ellenkezõjét olvastam.
Vác
#32 788
Kaszabubu írta #32 787

Kõkemény tapló gomba. Nekem is van az õszibarack fámon, már nagyon öreg fa,jövõ tavasszal ki kell vágni. A cseppkõre hasonlító gomba a nedvezõ,háncs sebet fertõzi, telepszik rá. A fa nedvével táplálkozik, de más fertõs…

Köszi nevet én Vácon a Liget-tónál találtam rájuk. Az egyiknek lakói is vannak:

beillesztett kép

#32 787
BB írta #32 785

Ezeket ma "lõttem", és egyikrõl sem tudom mi lehet :) https://picasaweb.google.com/lh/photo/UcA6beCXrSEun-Sa26KhSFv0fhm8ahO6550n97BxIZs?feat=directlink…

Kõkemény tapló gomba. Nekem is van az õszibarack fámon, már nagyon öreg fa,jövõ tavasszal ki kell vágni. A cseppkõre hasonlító gomba a nedvezõ,háncs sebet fertõzi, telepszik rá. A fa nedvével táplálkozik, de más fertõs elváltozást nem tapasztaltam. Érdekes formákat és színeket tud mutatni. laza
Szeged
#32 784
Lujó írta #32 781

Szarvas, Arborétum sor, tegnap du. 4 h: A szomszéd lucerna földön úgy 30 nagykócsag és vagy 20 szürke gém vacsorázott, egerészett. Közben sokszáz fecske röpködött. Nem tudom, hogy a fecskék miért nem mentek még el, vagy…

Szerdán utaztam Debrecenbe, én is csodálkoztam, hogy mennyi fecske van kb. Hmvhely és Orosháza közötti szakaszon.
#32 782
Lujó írta #32 781

Szarvas, Arborétum sor, tegnap du. 4 h: A szomszéd lucerna földön úgy 30 nagykócsag és vagy 20 szürke gém vacsorázott, egerészett. Közben sokszáz fecske röpködött. Nem tudom, hogy a fecskék miért nem mentek még el, vagy…

A mai nap kb. 20 kócsag, 10 szürke gém és 0 fecske.
#32 781
Szarvas, Arborétum sor, tegnap du. 4 h: A szomszéd lucerna földön úgy 30 nagykócsag és vagy 20 szürke gém vacsorázott, egerészett. Közben sokszáz fecske röpködött. Nem tudom, hogy a fecskék miért nem mentek még el, vagy honnan kerülhettek ide?
#32 777
Astroman írta #32 776

Kérdezném a hozzáértõktõl, hogy az Õszi kikerics mennyire fagytûrõ? Elõre is köszönöm a segítséget. :)

Nem vagyok hozzáértõ, de a google azt mondja, hogy kb -3 -5 fokig bírja, de nem sokáig. 5 fok felett ideális neki.
Miskolc
#32 775
"Mi van, ha a Bükkben szembe jön egy farkas?" Link
Válasz: semmi vidám Tavaly összefutottam eggyel futás közben (egy kisebb termetûvel, talán kölyök lehetett?), nem messze a kerekrobi-féle loggeres töbörtõl, egymás távolról nézegetésén kívül semmi sem történt. A vaddisznók félelmetesebbek kacsint
#32 774
Thermometer írta #32 773

Ez a szép rózsaszín anyag kumarin származék, a véralvadást függeszti fel (Ilyen hatásmechanizmusú gyógyszer is van, természetesen terápiás dózisban) Valóban késleltetett hatású, a rágcsálóknak többször is enniük kell…

Egyetértek veletek, rágcsálók ellen is mérgek helyett legjobb a "biovédelem". Kilenc éve élek itt és még egyszer sem jelent semmiféle rágcsáló a házban. Errõl mindenkori macskáim gondoskodtak:

beillesztett kép


Micó nagyra nõtt erõs és intelligens macskám sajnos mérgezett egeret evett emiatt keserves kínok között pusztult el (ugyanazon alomból származó hasonlóan nagytermetû és impozáns testvéröccse Micó II. eltûnt, habár utána egy évvel váratlanul hazatért, kicsit elidõzött itthon és újra elment végleg). Ezután állatvédõk kérésére örökbefogadtam egy kis cirmost, õ beszorult a medence keringetõjébe nem tudott kivergõdni és ott pusztult el. Követte õket a félszemû, okos és szemtelen Kalóz, sajnos õ is eltûnt. Vele egyidõben megkaptam régi családi macskánkat (apáméknál-nálunk-majd szétköltözésünk után Levente fiamnál élt, akitõl hozzám került) Micikét aki egy év után 18. életévében pusztult el itt. Közben érkezett harmadik fiam USA-ba távozott menyasszonyának Cira macskája "ideiglenes itt állomásozásra" vendégként de ennek már sok éve, végleg ittragadt. Érdekessége hogy a mezõn is fog egeret-pockot de nem eszi meg, hazahozza és leteszi elém. Lényeg, ittlétem alatt folyamatosan volt macskám, rágcsálóm soha. Az angol hadihajókra 1975-ig "besoroztak" patkányfogásra hajómacskákat (ship's cat). A Belfast múzeumhajón 2008-ig volt hivatalos hajómacska. Mindig volt macskám, láthatólag a legjobb "biovédelem" rágcsálók elûzésére, ahogy pókjaim a betévedõ rovarokat "számolják fel". Említettem a pókhálókat nem abajgatom kedvelt "stratégiai sarkaikban", amit a pókok "meghálálnak" mert elfognak minden legyet, muslicát, szúnyogot ha véletlen bejut a házba. A pókok egymást is megölik nem szaporodnak el, házam pókhálós de nem néz ki úgy mint az Adams family kastélya, bár denevérek csaponganak körötte esténként vidám
#32 773
Kaszabubu írta #32 771

Húzódnak melegebb helyre a rágcsálók. Õsszel ez több hullámban is jelentkezhet, nem csak egy példány, hanem családostul is. Több módszert is kipróbáltam, a legjobb talán a zselés párnácskák. Dobozban kapni, olyan…

Ez a szép rózsaszín anyag kumarin származék, a véralvadást függeszti fel (Ilyen hatásmechanizmusú gyógyszer is van, természetesen terápiás dózisban) Valóban késleltetett hatású, a rágcsálóknak többször is enniük kell belõle. Állítólag direkt lett így kitalálva, ugyanis ha egybõl tömeges elhullást okozó mérget használnánk, a nagyon okos egerek és patkányok rájönnének, hogy valami nem stimmel a "csemegével", és az életben maradt egyedek többé nem fogyasztanának belõle.
A hatás "halálbiztos", de tényleg hátránya, hogy legkülönbözõbb helyeken lesznek bomló dögök, melyeket sokszor nehéz megtalálni. Ráadásul az így elölt állatnak valami különösen undorító szaga lesz, talán a nem alvadó vér, és a vegyszer együttes hatására.
Tapasztalatból beszélek, néhány éve az én házamban is elszaporodtak az egerek, és kétségbeesésemben kipróbáltam ellenük az irtószert.
Többet nem teszem, az száz százalék.
Legjobb megoldás a macska, ha van lehetõség a tartására. Az egerek már a szagától is mind világgá mennek. nevet
#32 772
Kaszabubu írta #32 771

Húzódnak melegebb helyre a rágcsálók. Õsszel ez több hullámban is jelentkezhet, nem csak egy példány, hanem családostul is. Több módszert is kipróbáltam, a legjobb talán a zselés párnácskák. Dobozban kapni, olyan…

Szarvas, Arborétum sor: a szomszédos maglucerna táblát nemrég aratták. Minden reggel huszasával látok nagykócsagokat, szürke gémeket egerészni. Ma reggel egy csapat daru is itt reggelizett. Ha az asztal nem hallal és békával, hanem egérrel és pocokkal van terítve, nem finnyáskodnak a vízi madarak. Az idei meleg, száraz nyár kedvezett a rágcsálóknak. A mérgekkel csak óvatosan, nem kímélik a mérgezett egeret elfogyasztó kutyát, macskát, ölyvet, baglyot sem.
#32 771
galervin93 írta #32 769

Fene vinné el, ellepték a házat az egerek. Két hete a konyhában fogtam egyet, aztán a sufniban több kiló (horgászatra szánt) vákuumozott fõtt búzámat tették tönkre múlthéten... Ott ragasztóval egy meglett, de van még,…

Húzódnak melegebb helyre a rágcsálók. Õsszel ez több hullámban is jelentkezhet, nem csak egy példány, hanem családostul is.
Több módszert is kipróbáltam, a legjobb talán a zselés párnácskák. Dobozban kapni, olyan rózsaszínû, kb.20 db. Elhelyezve a résekbe, szekrény mögé, rájárnak. A hatás biztos, de csak 3-5 nap múlva. Hátránya, hogy ott marad a tetem, ami egy darabig szakosít. Meg vigyázzunk a macskára kutyára, hogy õ ne érje el.(aromásított csalétek).
#32 770
Kaszabubu írta #32 768

https://www.google.com/maps?ll=46.29899,19.345808&spn=0.00338,0.01929&t=m&layer=c&cbll=46.299011,19.345871&panoid=LVES1K0xEeVi8qn-D5RoDA&cbp=12,331.32,,0,3.21&z=16

A google képen tovább kattintva az Madách utca végén jobbra látszik az elhagyott emeletes épület, égetett mész-tégla gyár volt. A kb. 30 méteres kéményt lebontották már. Ide hordta a keskeny nyomtávú kisvasút a terézhalmi erdõbõl a - homokot -. (homok dûnék) A rendes vasúton jött pedig az égetett mész, a Dunán-túlról. Szóval még az átkosban virágzott az ipar is. De voltak érintetlen erdõk is. nevet