Rózsabogár délután az udvarban
Link
Link
És egy gólya múltkor a kéményen
Link
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
Még annyit, hogy a hely pontos neve: Balatonalmádi-Káptalanfüred, Nagy kõ orra. A terület igazi geológiai, botanikai kuriózum.
Még annyit, hogy a hely pontos neve: Balatonalmádi-Káptalanfüred, Nagy kõ orra. A terület igazi geológiai, botanikai kuriózum.
Most voltam kint a csoda gombászhelyemen: csoda, hogy mennyire nem volt gomba. Összesen 3 gombát találtam -egy molyhos tinórut, egy valamilyen galambgombát, és egyet, amit nem ismerek (talán a csengettyûgombák…
Most voltam kint a csoda gombászhelyemen: csoda, hogy mennyire nem volt gomba. Összesen 3 gombát találtam -egy molyhos tinórut, egy valamilyen galambgombát, és egyet, amit nem ismerek (talán a csengettyûgombák képviselõje volt)
Errefelé elég száraz a talaj, olyan rettenetes esõmennyiségek mostanában nem voltak. Igazából komolyabb, tartós meleg sem volt még, -látszik, a gombaszezon elindulására még várni kell.
Azért túlságosan nem bosszankodtam. Sétáltam egy órácskát, a káptalanfüredi erdõ nagyon szép. Vörös homokkõ gerinc húzódik itt jó kilométer hosszan, látványos, lilásvörös sziklaalakzatokkal, helyenként nagyon jó kilátással a Balatonra és a völgyekre.
Északkeleti lábainál parkerdõ-szerû tölgyes, görgetegkövekkel, üdezöld, óriási mohapárnákkal.
Aki erre jár, ne mulassza el felkeresni ezt a helyet.
Szép, én megint nem tudtam szedni vargányát. Viszont volt újabb 2 kiló rókagomba! :D http://gallery.site.hu/d/23890260-1/P5273095.JPG
Szép, én megint nem tudtam szedni vargányát. Viszont volt újabb 2 kiló rókagomba!Link
Ma reggeli zsákmány, 2 db. "kõvargánya" is van közötte. 8) A többi nyári vargánya, galambgomba, piruló galóca. http://www.kephost.com/image/vID
Ma reggeli zsákmány, 2 db. "kõvargánya" is van közötte.A többi nyári vargánya, galambgomba, piruló galóca.
Link
Link Én ezt kõvargányának ismerem. :) Volt már mostanában néhány belõle. Remélem idén lesz normális vargányaszezon. Apadnak a szárított készletek. 8) 2012-ben októberben, tavaly novemberben volt tele az erdõ vargányával. :)…
Én ezt kõvargányának ismerem.
Császárgombát nem is tudom, mikor szedtem utoljára, talán 2010-ben.
Csak május 19-én 2,4 kg rókagombát szedtem, az nem volt rossz idény elején.
Thermometer: Mindig is lesznek olyanok, akik az összetéveszthetetlen gombát is képesek valami másiknak hinni. Mindig lesznek olyan idióták, akik nem ismerik a gombát, mégis leszedik és meg is eszik, az ilyenek meg is érdemlik, ha mérgezést szenvednek.
Annak örülök, hogy sok a figyelemfelhívás, mert azért évrõl-évre kevesebb a gombamérgezés az országban. De annak azért jobban örülök, hogy mostanában már szinte alig szednek néhányan pl. a környékünkön gombát, legalább több marad nekem.
A pirulóval csak annyi óvatosság, mint a tuskógombával, nyersen enyhén mérgezõ, bár inkább ne szedd, ha egy kicsit is bizonytalan vagy a galócákban.
Légyölõ galócát csak egy helyen ismerek erre, nem valami gyakori itt. Egyszer kéne szedni egy kalapot, kipróbálni, hogy miféle hatással bír.
A többi nyári vargánya, galambgomba, piruló galóca.Fenyõfa-szakértõket kérdezném... Itt Norvégiában a környékünkön rengeteg fenyõ (elsõsorban luc- és erdeifenyõ) szárad ki most tavasszal, teljesen olyanok, mint amikor 2011 õsze/tele után 2012. tavaszán pusztultak a fák…
Fenyõfa-szakértõket kérdezném...
Itt Norvégiában a környékünkön rengeteg fenyõ (elsõsorban luc- és erdeifenyõ) szárad ki most tavasszal, teljesen olyanok, mint amikor 2011 õsze/tele után 2012. tavaszán pusztultak a fák Magyarországon.
Noha itt is kevés csapadék hullott mostanában, de extrém nagy szárazság nem volt.
Nekem az a gyanúm, hogy a környéket a tél folyamán elérõ ciklonok néhol 130-150 km/h-s széllökései mégha nem is döntötték vagy törték ki a fákat (rengeteg kár volt ebbõl), de a gyökérzetet megmozgatta, ami nem tett jót a növényeknek. A helyi sajtó csak a viharkárokról ír. Ez is ide tartozna? Vagy eseteleg van-e olyan betegség, ami most Európaszerte terjed és elérte Skandináviát is?
Nagyon komoly hibát követsz el, és egy igen értékes, gyakori, tömeges gombát hagysz ki, ha lemondasz a szegfûgombáról! Ne tedd, ha nincs gond az érzékszerveiddel, gondolok itt a tapintás, szaglás, látás funkciókra! A…
Nagyon komoly hibát követsz el, és egy igen értékes, gyakori, tömeges gombát hagysz ki, ha lemondasz a szegfûgombáról! Ne tedd, ha nincs gond az érzékszerveiddel, gondolok itt a tapintás, szaglás, látás funkciókra! A legközkedveltebb, leggyakoribb, és talán legrégebben gyüjtött, egyik legértékesebb gombáról van szó. Szinte mindenki ismeri, szinte mindenki biztosan el tudja különíteni más gombáktól, te miért ne tudnád? Túlmisztifikálod kissé a gombamérgezés veszélyét,persze egyetértek, nem lehet eléggé hangsúlyozni , hogy gyakorlatlan, és a szedett gombát biztosan elkülöníteni a hasonló mérgezõ gombáktól nem tudó egyén ne gyûjtsön gombát! Sajnos vannak olyanok akik mindezek ellenére gyüjtenek, és ha egy gombavizsgálóhoz elviszik gyakran kuka az egész, mert persze arra sincs gondjuk hogy legalább elkülönítve, törés mentesen gyüjtsenek, így a kukba landol a jó is. De így aztán senki ne gyûjtsön gombát, mindenféle ismeret nélkül, mindent összerámolva!Sok barom van az erdõn, mezõn, sok felrugdalt, széttaposott gombát látni.
Visszatérve a szegfûgombára: Már ha leszakítod is szíjjas, szálas, szára van, mérgezõ ilyen hasonmása nincs! Illata sajátos, fûszeres. Nincs ilyen hasonmása. A lemezeinek jellemzõ képe is hamar memorizálható.
Nekem a kertem mögötti fás, csalitos rétre kell csak kimennem, állandó szegfûgomba telepek vannak ott, annyi van szinte minden évben ami nekem, nekünk elég. Ollóval szedem, azzal vágom a szárát, így nem sérül a gombatelep. Ajánlom figyelmedbe egy másik nagyon értékes réti gombát, a lilatönkû pereszkét. Ezt sem téveszted soha semmivel ha egyszer megismerted. Jó évben ebbõl is kiszolgál az említett helyem. Van pár erdei fenyõ a közelben , azok alatt rendszeres a rizike, ha kedvezõek a feltételek. Csiperke is van elég (nem rajongok érte veszettül). A nagyvadakért erdõre szoktam menni, a Bükkbe: Vargánya, rókagomba, galambg., stb.
A felületesen gyüjtögetõ gombász mindig veszélyben van, tehát az öntelt felületes rutinnak is van komoly hátulütõje, a kellõ óvatosság alapvetõ dolog.
VáraljaMet ! Link
Itt filózok, hogy a rókagombás, vagy a vargányás helyre menjek, holnap meg kéne nézni valamelyiket. A rókára jóval nagyobb az esély, de én meg a vareszokra vágyom inkább.
A 2010 - es szezon volt igazán pazar felénk utoljára. A tavalyi érdekes volt. Nyár elején szinte mindig volt jó étkezési gomba arzenál, de vargánya mindig csak viszonylag kevés. Azokat a szezonokat szeretem, amikor hosszabb szárazság, és nyári meleg után ázik be az erdõ a nyár derekán, végén. Ilyenkor robbanásszerû vargánya hullám van, szinte egyszerre jönnek, nem mint szárazság mentes nyárelõn. Ilyenkor aztán fel lehet tölteni a készleteket.Persze ritkább években itt is van, de általában október elején vége a dalnak, ha van kora õszi szezon egyáltalán. Persze itt is van okt. - novemberi szezon is, de inkább csak 5 - 600 méter fölött, bükkösökben, esetleg fenyõ alatt, az ízletes vargánya szereti a kései idõszakot. Én olyan "magasságokba" gombász célzattal nem nagyon járok. Legyen jó szezonunk!
A biológia tanárnõrõl jut eszembe, hogy hiszen neki "hivatalból" ismernie kellett volna legalább a legfontosabb mérges, illetve ehetõ gombákat. Dr. Krébecz Jenõ, akinek gyönyörû akvarelleket tartalmazó gombaatlaszt…
A biológia tanárnõrõl jut eszembe, hogy hiszen neki "hivatalból" ismernie kellett volna legalább a legfontosabb mérges, illetve ehetõ gombákat.
Dr. Krébecz Jenõ, akinek gyönyörû akvarelleket tartalmazó gombaatlaszt köszönhetünk, azt írja könyvében, hogy például a gyilkos galócát mindenkivel meg kéne ismertetni már az iskolában. Nagyon igaz!
Bár az emberek többségérõl általában "lepattog" az iskolai tananyag felnõtt korukra, nem kell feladni a reményt, hogy az igazán "fejbe sulykolt" ismeretek megmaradnak, illetve élõ, gyakorlati készséggé válnak a késõbbiekben. És ezzel életeket lehet megmenteni.
Hála Istennek, igazán súlyosan, halálosan mérgezõ gombafaj csak néhány van Magyarországon: a gyilkos galóca és a fehér gyilkos galóca, a vörhenyes õzlábgomba és a redõs papsapkagomba. Ezek tartalmaznak sejtmérgeket, amelyek a nemes szerveket (máj, vese, szív) tönkrevágva gyakran kínos halálhoz vezetnek még az orvostudomány mai fejlettsége mellett is.
Fõleg a gyilkos galóca veszedelmes, amirõl azt olvastam, hogy egyetlen, közepes nagyságú példánya 3 ember halálos adagját tartalmazza a sejtméregbõl.
Ezt a gombát valóban ismernie kéne mindenkinek gyerekkorától fogva. Egyáltalán, a galóca alkatú gombákat eleve a legnagyobb óvatossággal kell kezelnie minden gombaszedõnek. A közepes termetû, viszonylag karcsú tönkû, lefelé szélesedõ lemezû, lágy húsú lemezes gomba eleve gyanús kissé, s ha ehhez még hófehéren maradó lemezek és hús társul, meg kell szólalnia a vészcsengõnek a fejben. Fehér lemezû gombát a magam részérõl az egy nagy õzláb kivételével nem szedek. A bocskor meglétére vagy hiányára nem szabad hagyatkozni, mert tapasztalatom szerint ez lehet eleve fejletlen, vagy annyira lent helyezkedik el a tönkön, hogy a gomba letörése/levágása után nem találjuk meg.
A vörhenyes õzlábat talán úgy kerülhetjük el, hogy általában óvakodunk az apró termetû lemezes gombáktól, fõleg, ha azok világos szinezetûek (kivétel a szegfûgomba) A papsapkagomba pedig elég fura kinézetû ahhoz, hogy az emberek többsége fel tudja ismerni, illetve, hogy ne legyen kedve megenni.
Van néhány magas muszkarintartalmú gombafaj -suslykák, parlagi tölcsérgomba, nagy fehér tölcsérgomba, melyek szintén okoztak már halálos mérgezést. De a muszkarin teljesen más tipusú méreg, mint például az amanitin. A vegetatív idegrendszerre hat, és szerencsére nagyon jó ellenmérge van: az atropin, mellyel biztosan meggyógyítható a mérgezett, feltéve, hogy idejében kezelésben részesül. A susulykákat és a parlagi tölcsérgombát is elkerülhetjük azáltal, hogy nem szedünk apró termetû gombákat. Ha nem tudunk lemondani a mezei szegfûgombáról, akkor annak küllemét, jellegzetes illatát mélyen az agyunkba kell vésnünk, és bármilyen szaporátlan is a szedése ilyen módon, bizony minden egyes példányt egyenként meg kell vizsgálnunk, mielõtt kosárba tennénk. Ezzel a gombafajjal rengeteg baj történt már, én nem is keresem, nem fogyasztom.
Hangsúlyozom, hogy van legalább 8-10, igen jól elkülöníthetõ, súlyosan mérgezõ gombával nagyon nehezen összecserélhetõ, ráadásul gyakori, és jóízû gombafaj, melyet jó laikus gombaismerõ is teljes biztonsággal gyûjthet, fogyaszthat. Ilyen például a nagy õzlábgomba, az ízletes vargánya, a vörös érdestinóru, a fenyõtinóru, a rizike, a kerti csiperke, a lila pereszke, a sötét trombitagomba, a gyapjas tintagomba, az óriáspöfeteg (és nyilván van még néhány, egyelõre ennyi jutott eszembe) Ez a paletta a kényes ízlést is ki kell elégítse, több gombafaj fogyasztására egyszerûen nincs szükség!
Én nagyjából ezeket a fajokat keresem, mégpedig célzottan. Az ember tudja, milyen évszakban, milyen termõhelyen, milyen veszélytelen fajok várhatók. Ha talál ezekbõl, jó -ha nem talál, gomba nélkül megy haza.
A többi gomba számomra csak érdekesség: meghatározom, majd eldobom õket.
Sok barom van az erdõn, mezõn, sok felrugdalt, széttaposott gombát látni. . Persze a hosszú , sok friss gombás szezon is nagyszerû. Nálunk is kijött a vargánya tavaly novemberben, de csak egy -egy helyen volt említésre méltó mennyiség a környéken, azok éppen nem az általam látogatottak. Mindig irigykedve nézem a dél Dunántúlt! Jópár éve neten is követem, fórumokon a gombafelhozatalt, és felétek gyakori az október körüli vargányahullám. Nálunk vagy nincs elég csapi, vagy éppencsak annyival hûvösebb az idõ hogy itt már nem jön ki. Persze ritkább években itt is van, de általában október elején vége a dalnak, ha van kora õszi szezon egyáltalán. Persze itt is van okt. - novemberi szezon is, de inkább csak 5 - 600 méter fölött, bükkösökben, esetleg fenyõ alatt, az ízletes vargánya szereti a kései idõszakot. Én olyan "magasságokba" gombász célzattal nem nagyon járok. Legyen jó szezonunk! Biztató a következõ idõszak, csak a nagy böszme szél ne fújjon sokáig. A biológia tanárnõrõl jut eszembe, hogy hiszen neki "hivatalból" ismernie kellett volna legalább a legfontosabb mérges, illetve ehetõ gombákat. Dr. Krébecz Jenõ, akinek gyönyörû akvarelleket tartalmazó gombaatlaszt…
A biológia tanárnõrõl jut eszembe, hogy hiszen neki "hivatalból" ismernie kellett volna legalább a legfontosabb mérges, illetve ehetõ gombákat.
Dr. Krébecz Jenõ, akinek gyönyörû akvarelleket tartalmazó gombaatlaszt köszönhetünk, azt írja könyvében, hogy például a gyilkos galócát mindenkivel meg kéne ismertetni már az iskolában. Nagyon igaz!
Bár az emberek többségérõl általában "lepattog" az iskolai tananyag felnõtt korukra, nem kell feladni a reményt, hogy az igazán "fejbe sulykolt" ismeretek megmaradnak, illetve élõ, gyakorlati készséggé válnak a késõbbiekben. És ezzel életeket lehet megmenteni.
Hála Istennek, igazán súlyosan, halálosan mérgezõ gombafaj csak néhány van Magyarországon: a gyilkos galóca és a fehér gyilkos galóca, a vörhenyes õzlábgomba és a redõs papsapkagomba. Ezek tartalmaznak sejtmérgeket, amelyek a nemes szerveket (máj, vese, szív) tönkrevágva gyakran kínos halálhoz vezetnek még az orvostudomány mai fejlettsége mellett is.
Fõleg a gyilkos galóca veszedelmes, amirõl azt olvastam, hogy egyetlen, közepes nagyságú példánya 3 ember halálos adagját tartalmazza a sejtméregbõl.
Ezt a gombát valóban ismernie kéne mindenkinek gyerekkorától fogva. Egyáltalán, a galóca alkatú gombákat eleve a legnagyobb óvatossággal kell kezelnie minden gombaszedõnek. A közepes termetû, viszonylag karcsú tönkû, lefelé szélesedõ lemezû, lágy húsú lemezes gomba eleve gyanús kissé, s ha ehhez még hófehéren maradó lemezek és hús társul, meg kell szólalnia a vészcsengõnek a fejben. Fehér lemezû gombát a magam részérõl az egy nagy õzláb kivételével nem szedek. A bocskor meglétére vagy hiányára nem szabad hagyatkozni, mert tapasztalatom szerint ez lehet eleve fejletlen, vagy annyira lent helyezkedik el a tönkön, hogy a gomba letörése/levágása után nem találjuk meg.
A vörhenyes õzlábat talán úgy kerülhetjük el, hogy általában óvakodunk az apró termetû lemezes gombáktól, fõleg, ha azok világos szinezetûek (kivétel a szegfûgomba) A papsapkagomba pedig elég fura kinézetû ahhoz, hogy az emberek többsége fel tudja ismerni, illetve, hogy ne legyen kedve megenni.
Van néhány magas muszkarintartalmú gombafaj -suslykák, parlagi tölcsérgomba, nagy fehér tölcsérgomba, melyek szintén okoztak már halálos mérgezést. De a muszkarin teljesen más tipusú méreg, mint például az amanitin. A vegetatív idegrendszerre hat, és szerencsére nagyon jó ellenmérge van: az atropin, mellyel biztosan meggyógyítható a mérgezett, feltéve, hogy idejében kezelésben részesül. A susulykákat és a parlagi tölcsérgombát is elkerülhetjük azáltal, hogy nem szedünk apró termetû gombákat. Ha nem tudunk lemondani a mezei szegfûgombáról, akkor annak küllemét, jellegzetes illatát mélyen az agyunkba kell vésnünk, és bármilyen szaporátlan is a szedése ilyen módon, bizony minden egyes példányt egyenként meg kell vizsgálnunk, mielõtt kosárba tennénk. Ezzel a gombafajjal rengeteg baj történt már, én nem is keresem, nem fogyasztom.
Hangsúlyozom, hogy van legalább 8-10, igen jól elkülöníthetõ, súlyosan mérgezõ gombával nagyon nehezen összecserélhetõ, ráadásul gyakori, és jóízû gombafaj, melyet jó laikus gombaismerõ is teljes biztonsággal gyûjthet, fogyaszthat. Ilyen például a nagy õzlábgomba, az ízletes vargánya, a vörös érdestinóru, a fenyõtinóru, a rizike, a kerti csiperke, a lila pereszke, a sötét trombitagomba, a gyapjas tintagomba, az óriáspöfeteg (és nyilván van még néhány, egyelõre ennyi jutott eszembe) Ez a paletta a kényes ízlést is ki kell elégítse, több gombafaj fogyasztására egyszerûen nincs szükség!
Én nagyjából ezeket a fajokat keresem, mégpedig célzottan. Az ember tudja, milyen évszakban, milyen termõhelyen, milyen veszélytelen fajok várhatók. Ha talál ezekbõl, jó -ha nem talál, gomba nélkül megy haza.
A többi gomba számomra csak érdekesség: meghatározom, majd eldobom õket.
Én ezt kõvargányának ismerem. :) Volt már mostanában néhány belõle. Remélem idén lesz normális vargányaszezon. Apadnak a szárított készletek. 8) 2012-ben októberben, tavaly novemberben volt tele az erdõ vargányával. :)…
Én ezt kõvargányának ismerem.
Császárgombát nem is tudom, mikor szedtem utoljára, talán 2010-ben.
Csak május 19-én 2,4 kg rókagombát szedtem, az nem volt rossz idény elején.
Thermometer: Mindig is lesznek olyanok, akik az összetéveszthetetlen gombát is képesek valami másiknak hinni. Mindig lesznek olyan idióták, akik nem ismerik a gombát, mégis leszedik és meg is eszik, az ilyenek meg is érdemlik, ha mérgezést szenvednek.
Annak örülök, hogy sok a figyelemfelhívás, mert azért évrõl-évre kevesebb a gombamérgezés az országban. De annak azért jobban örülök, hogy mostanában már szinte alig szednek néhányan pl. a környékünkön gombát, legalább több marad nekem.
A pirulóval csak annyi óvatosság, mint a tuskógombával, nyersen enyhén mérgezõ, bár inkább ne szedd, ha egy kicsit is bizonytalan vagy a galócákban.
Légyölõ galócát csak egy helyen ismerek erre, nem valami gyakori itt. Egyszer kéne szedni egy kalapot, kipróbálni, hogy miféle hatással bír.
Ne gondold, hogy az egészbõl levonva a túlnyomó többséget, a megmaradt szám elenyészõ. Egy hajdani osztálytársnõm egy érettségi találkozón nevetve mesélte, hogy férjével felszedtek zéró gombaismerettel mindenféle gombát…
Ne gondold, hogy az egészbõl levonva a túlnyomó többséget, a megmaradt szám elenyészõ. Egy hajdani osztálytársnõm egy érettségi találkozón nevetve mesélte, hogy férjével felszedtek zéró gombaismerettel mindenféle gombát és megfõzték, megették. A hideg futkosott a hátamon. Lehet, hogy csak azért maradtak életben, mert az õrangyaluk 10 méterrel valahol eltérítette a gombaszedésük nyomvonalát. A hülye liba egyébként biológia tanárnõ.
Általában a városi ember privilégiuma a gombamérgezés. A falusi, természethez közelebbi ember növény-, gomba-, állat fajismerete lényegesen magasabb, még ha a hivatalos elnevezés helyett gyakran népi elnevezéseket használnak. Az ehetõ fajok tekintetében lehet, hogy ismeretük szûkebb, mint egy gombavizsgáló szakellenõré, de azért õk sem irtják ki a családjukat. A falusi ember általában ismeri a környékükön elõforduló "jó" gombákat, esetleg az olyanokat is, amelyek így - úgy ehetõvé tehetõk. Az összes többi gomba náluk a mérgezõ / nem ehetõ kategóriát jelenti. Az elbizakodott okostóbiás emberekkel van a baj, akik már láttak olyan embert, aki látott már gombát és ezzel már szakértõnek érzik magukat.
Ha valaki azt gondolja, hogy a gombamérgezés olyan, hogy az ember a halála elõtt legalább zabál egy jót és vége, nincs fogalma arról, milyen lehet iszonyú kínok között, leállt vesével, tönkrement májjal haldoklani napokon, esetleg heteken keresztül, tudva, hogy esetleg csak akkor maradhat életben, ha nagyon rövid idõn belül szervdonort találnak neki.
Abba nem hal bele senki, ha fél a gombáktól, abba sem, ha már fóbia szinten még a termesztett gombát sem meri megenni. Ezzel csak néhány jóízû ételtõl esik el.
Ha valaki gyûjtögetõ alkat és szereti a gombaszedést, vigye szedett gombát ellenõrhöz, ott kérdezzen, meg szerezzen be néhány szakkönyvet, esetleg iratkozzon be egy gombaismereti tanfolyamra.
Ha esetleg a szedett gombával valaki nem tud eljutni gombavizsgálóhoz, kisebb baj, ha ki kell dobni a szedett gombát, mint ha belehal.
Én ezt kõvargányának ismerem. :) Volt már mostanában néhány belõle. Remélem idén lesz normális vargányaszezon. Apadnak a szárított készletek. 8) 2012-ben októberben, tavaly novemberben volt tele az erdõ vargányával. :)…
Én ezt kõvargányának ismerem.
Császárgombát nem is tudom, mikor szedtem utoljára, talán 2010-ben.
Csak május 19-én 2,4 kg rókagombát szedtem, az nem volt rossz idény elején.
Thermometer: Mindig is lesznek olyanok, akik az összetéveszthetetlen gombát is képesek valami másiknak hinni. Mindig lesznek olyan idióták, akik nem ismerik a gombát, mégis leszedik és meg is eszik, az ilyenek meg is érdemlik, ha mérgezést szenvednek.
Annak örülök, hogy sok a figyelemfelhívás, mert azért évrõl-évre kevesebb a gombamérgezés az országban. De annak azért jobban örülök, hogy mostanában már szinte alig szednek néhányan pl. a környékünkön gombát, legalább több marad nekem.
A pirulóval csak annyi óvatosság, mint a tuskógombával, nyersen enyhén mérgezõ, bár inkább ne szedd, ha egy kicsit is bizonytalan vagy a galócákban.
Légyölõ galócát csak egy helyen ismerek erre, nem valami gyakori itt. Egyszer kéne szedni egy kalapot, kipróbálni, hogy miféle hatással bír.
https://www.google.hu/search?q=bronzos+varg%C3%A1nya&newwindow=1&client=firefox&hs=a5k&rls=org.mozilla:hu:official&channel=sb&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=BgCFU52yB6GX7Qaxp4HQBA&ved=0CAgQ_AUoAQ&biw=1280&bih=809…
Link Link Link Elég rendesen keverik a dolgokat, sok baromság található errõl a gombáról. Nem az ízletes sötét kalapú változata. Keverik a vörösbarna vargányával is. Ezért csak korrekt oldalakon érdemes tájékozódni. pl. : Link Link Link Régóta kedvenc gombász helyeimen kifejezetten bõven találni ezt az értékes gombát, amikor annak ideje vagyon . (Császárgomba is elõ - elõ kerül ezen a területen.)
Volt már mostanában néhány belõle. Remélem idén lesz normális vargányaszezon. Apadnak a szárított készletek. 2012-ben októberben, tavaly novemberben volt tele az erdõ vargányával. 
4-5 éves korom óta szedek önállóan gombát, elég sokat megtanultam a szüleimtõl, miközben kint voltunk és szedtük, egyet se könyvbõl. És ahogy Lujó is írja, nem számít, hogy ki hogy nevezi, csak tudja, jó-e vagy sem. Azt senkinek sem ajánlanám, hogy mindenféle gombaismeret híján szedje és egye a gombát. De azt hiszem, mára már annyira átment a köztudatba a gombamérgezés veszélyessége a szinte minden évben elõforduló tragikus esetek…
Azt senkinek sem ajánlanám, hogy mindenféle gombaismeret híján szedje és egye a gombát. De azt hiszem, mára már annyira átment a köztudatba a gombamérgezés veszélyessége a szinte minden évben elõforduló tragikus esetek kapcsán, hogy az emberek túlnyomó többsége nem is mer elkészíteni és elfogyasztani ismeretlen gombákat. A csekély számú kivétel pedig a felfoghatatlanság kategóriájába esik.
Egyébként nem kell feltétlenül vizsgázott szakértõnek lenni a biztonságos gombafogyasztáshoz. A fõszabály, hogy csak olyan fajokat gyûjtsünk, melyeket kifogástalanul ismerünk. Lehet, ilyen faj csak 4-5 van (nekem 8-10), de akkor csak ezeket keressük és szedjük. Ismeretlen gombával "nem állunk szóba" A gombaszedés eszerint nem úgy történik, hogy válogatás nélkül összeszedünk mindent, aztán otthon kiszortírozzuk. Eleve csak az ismerteket szedjük össze!
Nagy segítség, hogy számos igen jó, ehetõ gombafaj egyben nagyon jellegzetes, szinte összetéveszthetetlen. Például a nagy õzlábgomba, a rizike, a lila pereszke, a sötét trombitagomba, a galambgombák,az összes pöfeteg, vagy a már említett gyapjas tintagomba olyan egyedi küllemû, hogy csak igen rossz szemû, rossz megfigyelõképességû gombaszedõ cserélheti össze más gombafajjal. Az ízletes vargánya is elég jellegzetes, és az esetleges összetévesztés sem jár tragikus következményekkel, hisz a csöves termõrétegû gombák között súlyosan, halálosan mérgezõ nincs.
Régebben sokat említették a csiperkefajoknak a gyilkos galócával való összetévesztési lehetõségét. Ezek külleme, nemkülönben termõhelye azonban annyira eltér, hogy csak a bolond cserélheti össze õket. Viszont a csiperkéknél vigyázni kell 2 enyhén mérgezõ fajra: sárguló csiperke és tintaszagú csiperke. Ezekrõl azt írják, hogy rossz, vegyszerre emlékeztetõ szaguk van, mely fõzéskor még erõsödik is. Saját tapasztalat, hogy ez a kellemetlen szag nem mindig elég kifejezett. Egyszer kaptam enyhe, hányásos gombamérgezést életemben: tizenéves voltam, és megettem a tintaszagú csiperkét. Nem volt jó ízû, de meg lehetett enni!
Ami elég veszélyes, az a szegfûgomba szedése és fogyasztása. Bár tûrhetõ megfigyelõképességû ember ezt sem cseréli össze, hiszen színe, szaga, ritkán álló lemezei, szívós tönkje, s nem utolsósorban a termõhelye nagyon jellemzõ.
De felületes, gombát nem kellõképpen ismerõ gyûjtõ susulykákat szedhet hozzá, ezek pedig "muszkarinbombák"
A galócaalkatú gombákat a magam részérõl következetesen kerülöm. A piruló galóca ugyan tipikusnak mondható, mégsem szedem le. Egyetlen fajukat merném elfogyasztani, ez a teljességgel félreismerhetetlen császárgomba -viszont ezzel még sohasem találkoztam.
Szóval, szerintem az a lényeg, hogy csak az általunk jól ismert, a tipikus jegyeket egyértelmûen mutató ehetõ gombákat fogyasszuk. A legkisebb kétség felmerülése esetén a gombát ne szedjük, a leszedett példányokat étkezésre ne használjuk.
A nyári vargánya a Boletus Aestivalis lehet, mely tudtommal A Boletus Edulis-nak csak alfaja. A bronzos vargányát nem tudom semmivel sem azonosítani. Hogy néz ki pontosan, milyen a tönkje, a termõrétege, a húsa?
A nyári vargánya a Boletus Aestivalis lehet, mely tudtommal A Boletus Edulis-nak csak alfaja. A bronzos vargányát nem tudom semmivel sem azonosítani. Hogy néz ki pontosan, milyen a tönkje, a termõrétege, a húsa?
. Az érdestinóruk fiatalja is finom. A nyári vargánya az ízleteshez hasonlít kifejezetten, csak néhány bélyeg alapján különíthetõ el. A bronzos az általában sötét kalapja alapján ismerhetõ fel, ez utóbbi inkább csak a…
Az érdestinóruk fiatalja is finom. A nyári vargánya az ízleteshez hasonlít kifejezetten, csak néhány bélyeg alapján különíthetõ el. A bronzos az általában sötét kalapja alapján ismerhetõ fel, ez utóbbi inkább csak a melegebb nyári idõszakokban, a nyári v. már májusban is, az ízletes pedig október, sõt novemberben is fellelhetõ. Az okkertinóruhoz nem igazán hasonlít egyik sem.
Nem feltétlen egyedül a koprin blokkolja az alkohol lebontását az acetaldehidnél, lehetnek más, hasonló hatású anyagok is. Én még a márványos pereszkérõl olvastam EGYETLEN helyen, hogy alkohollal mérgezõ. Azóta sem…
Nem feltétlen egyedül a koprin blokkolja az alkohol lebontását az acetaldehidnél, lehetnek más, hasonló hatású anyagok is.
Én még a márványos pereszkérõl olvastam EGYETLEN helyen, hogy alkohollal mérgezõ. Azóta sem találok rá megerõsítést, azt meg már rég elfelejtettem, hogy hol olvastam.
Bizonyos elkészítési feltételekkel ehetõ gombák, pl. változékony tinóru, piruló galóca, stb:
Vannak általánosan mérgezõnek tekintett fajcsoportok, melyekben egyes fajok (konkrétumot szándékosan nem említek, minek reklámozni?) ehetõek, vagy egyes általánosan mérgezõnek tekintett fajok, amelyek valami módon ehetõvé tehetõek. Egyszerûen nincs bennük méreganyag, vagy csak bizonyos részében van a gombának. Ezek hivatalosan a "Nem ehetõ", vagy a "Mérgezõ" kategóriába soroltak. Ezeket a szakellenõri tanfolyamon korrektül ismertették.
Ha valaki biztos ezen fajok felismerésében, akkor sem nagyon kísérletezik, mivel éppen elég jóízû, ehetõ gombát talál ezeken kívül is. Ami miatt én sem kísérletezek mindenféle macerás elkészíthetõségû tintagombával.
Ha valaki ismeret nélkül kezd gombaszedésbe, az ellenõr jogosak kidobálja ezeket a fajokat is: esetleg a gyûjtõ késõbb hasonló, full mérgezõ fajokkal keverheti (ezt már ismerem - ebbõl lesz a baj).
A párom is kapott egy kis tréfás figyelmeztetést a gombák istenétõl - szerencsére egy kis hányás - hasmenéssel megúszta. Azóta mindig megnézeti velem az általa szedett gombákat.
Mondjuk az elszínezõdés nem feltétlenül baj, hiszen ott van, például egy másik gyönyörû vargányaalkatú, igen nagytermetû, vastag húsú csöves termõrétegû gomba: a vörös érdesnyelû (vagy egyszerûen csak érdes) tinóru. Nem…
Mondjuk az elszínezõdés nem feltétlenül baj, hiszen ott van, például egy másik gyönyörû vargányaalkatú, igen nagytermetû, vastag húsú csöves termõrétegû gomba: a vörös érdesnyelû (vagy egyszerûen csak érdes) tinóru. Nem túlságosan gyakori, de nem is kifejezetten ritka. Fehéres húsa vágásra szürkül, megfõzve feketére vált. Íze viszont nagyon kellemes, így az ember nem bánja az étel nem éppen esztétikus küllemét. Egyébként a vörös érdestinóruról azt írják a gombászkönyvek, hogy gyökérkapcsolt, mégpedig a nyárfához. Érdekes módon én vegyes erdõben is találtam, ahol sok minden (tölgy, fenyõ) volt, csak éppen nyárfa nem.
A vargányáról: környékemen híres vargányás hely a bakonyszentlászló-fenyõfõi õsfenyves. Ez nevével ellentétben vegyes erdõ, igaz, helyenként erdeifenyõ túlsúllyal. Savanyú, kvarchomok talajon tenyészik, északi kitettségû, enyhe lejtõn, hideg mikroklímában. Egyes vélemények szerint jégkori reliktum. Valóban, légyölõ galóca is van itt.
A fenyõfõi õsfenyvesben találkoztam már kiló körüli vargányapéldánnyal, sajnos túlérett, kukacrágott, használhatatlan volt.
Más helyeken az ízletes vargánya igencsak szórványos. A Balaton-felvidéki erdõkben kifejezett szerencse kell ahhoz, hogy egy-egy példánya a szemünk elé kerüljön. Ez alól kivétel a balatonalmádi-káptalanfüredi erdõ, mely gombák szempontjából egy csodahely. Ott a vargányák mellett kisasztalnyi õzlábgomba-kalapok is elõfordulnak. Talaja szintén savanyú, kvarchomok tartalmú, a permi vörös homokkõ mállása folytán. Sajnos, mindkét említett hely elég frekventált, sokan ismerik, járják. Így a kinõtt gombák gyorsan el is tûnnek.
A nyári és a bronzos vargányát nem ismerem. Ilyen fajokról nem tudnak az én atlaszaim, de véleményem szerint talán az okkerszínû vargányával azonos ezek valamelyike. Ez utóbbi valóban majdnem egyenértékû az ízletes vargányával. A Balatonfüred melletti Koloska-völgyben van egy általam ismert termõhelye.
Izlések és pofonok... Vegyes gombapaprikás legalább egyharmadnyi friss vargányával, illetve szárított vargányával is megspékelve, így elkészítve, ebbe kerül(het) változékony tinórú. Nagyon ronda és finom gomba, fekete…
Izlések és pofonok... Vegyes gombapaprikás legalább egyharmadnyi friss vargányával, illetve szárított vargányával is megspékelve, így elkészítve, ebbe kerül(het) változékony tinórú. Nagyon ronda és finom gomba, fekete az ételben. Régebbi gombászkönyvek némelyikében szerepelt, hogy alkohol mellett ne fogyasszuk, tehát koprin gyanús volt.
Ajánlom e gombát , de én is csak az említett módon fogyasztom. Az ízletes vargánya valóban meglehetõsen ritka (inkább a 400 méter feletti savanyú talajokon, elég speciális helyeken fordul elõ számottevõ mennyiségben. Érdemes figyelni a légyölõ galócára, az az egyik jelzés hogy lehet ízletes is, gyakran együtt , egymás közelében hoznak termõtestet...). A Hasonló értéket képviselõ nyári, illetve bronzos vargánya már jóval gyakoribb, egyes években, idõszakokban helyenként tömeges jellegû, komoly mennyiségben lehet begyûjteni. A nyári vargánya szárítmánya semmivel nem rosszabb mint az ízletesé, a bronzos pedig rántva páratlanul finom.
Még annyit, hogy olyat sehol sem olvastam, hogy a tintagombákhoz hasonlóan a változékony tinóru is koprintartalmú lenne.
Még annyit, hogy olyat sehol sem olvastam, hogy a tintagombákhoz hasonlóan a változékony tinóru is koprintartalmú lenne.
A változékony tinóruban termolabilis méreganyag van, példányonként (termõhelyenként) nagyon eltérõ mennyiségben. Nyersen biztosan többé-kevésbé mérgezõ (de ki eszik nyersen gombát?), szerencsére gyomor-béltünetes,…
A változékony tinóruban termolabilis méreganyag van, példányonként (termõhelyenként) nagyon eltérõ mennyiségben. Nyersen biztosan többé-kevésbé mérgezõ (de ki eszik nyersen gombát?), szerencsére gyomor-béltünetes, hányásos-hasmenéses mérgezést okoz csak. Ideg vagy sejtméreg, ami igazán veszélyes volna, nincs benne.
Mivel a mérge termolabilis, jól megfõzve, megsütve a változékony tinóru állítólag ártalmatlan, a tõlünk északkeletre fekvõ országokban (pl. Ukrajna), ahol ez a faj gyakori, rendszeresen fogyasztják, árusítható is.
Érdemes lenne egyszer kipróbálni, mert nálunk is elég gyakori, nagy termetû, kemény húsú, szép gomba: igazi tinóru. Igaz, erõs kékülése kissé gusztustalan. Az ízletes vargánya sokkal inkább konyhára való, de mennyivel kevesebbet találunk belõle!
A "disznócepét" (változékony tinóru) összeszedem, legalábbis a fiataljaiból valamennyit vegyesgombás ételbe . "Vígan" iszogatok rá alkoholt, semmi gondot nálam még nem okozott ez a cselekmény, pedig már legalább húsz…
A "disznócepét" (változékony tinóru) összeszedem, legalábbis a fiataljaiból valamennyit vegyesgombás ételbe . "Vígan" iszogatok rá alkoholt, semmi gondot nálam még nem okozott ez a cselekmény, pedig már legalább húsz éve tesztelem a dolgot. Persze vegyesgombás étel... Mégis mi az igazság ezzel a gombával kapcsolatban? Egyénfüggõ? Eszem ágában sincs kérkedni hülyeséggel, de komolyan, rendesen elfelejtem hogy erre a gombára nem kéne egy - egy sört, stammot rádobni.
A "disznócepét" (változékony tinóru) összeszedem, legalábbis a fiataljaiból valamennyit vegyesgombás ételbe . "Vígan" iszogatok rá alkoholt, semmi gondot nálam még nem okozott ez a cselekmény, pedig már legalább húsz…
A "disznócepét" (változékony tinóru) összeszedem, legalábbis a fiataljaiból valamennyit vegyesgombás ételbe . "Vígan" iszogatok rá alkoholt, semmi gondot nálam még nem okozott ez a cselekmény, pedig már legalább húsz éve tesztelem a dolgot. Persze vegyesgombás étel... Mégis mi az igazság ezzel a gombával kapcsolatban? Egyénfüggõ? Eszem ágában sincs kérkedni hülyeséggel, de komolyan, rendesen elfelejtem hogy erre a gombára nem kéne egy - egy sört, stammot rádobni.
Én az összes tintagombával óvatos vagyok. A szedés - elkészítés közti idõ az egyik legnagyobb probléma. Rendet rakva az emlékeim között az elsõ infót a gyapjas tintagomba koprinmentességérõl majdnem harminc éve a…
Én az összes tintagombával óvatos vagyok. A szedés - elkészítés közti idõ az egyik legnagyobb probléma. Rendet rakva az emlékeim között az elsõ infót a gyapjas tintagomba koprinmentességérõl majdnem harminc éve a hobbiból elvégzett gombavizsgáló szakellenõri tanfolyamomon hallottam. Egy fiatal oktatónk úgy mellékesen odadobta a megjegyzést, hogy arra nyugodtan lehet inni. Ezt eddig totálisan figyelmen kívül hagytam részben az ennek ellentmondó irodalmi adatok miatt, részben mert a tintagombák romlandósága miatt minden vizsgált tételbõl a tintagombákat ki szoktam dobálni. Néhány éve olvastam egyes tintagombák koprinmentességérõl, az rögzült a fejemben. Szerintem legalább egy nagyságrenddel többen kapnak ételmérgezést tintagombáktól, mint a koprintartalmuk miatt alkohol fogyasztás miatti mérgezést.
Yvett nem kímélte az Északi-középhegység erdeit. Érdekes, hogy súlyozottan nem a bükkös klimazónában, hanem inkább a kocsánytalan-tölgyesekben keletkeztek jelentõs széldöntések, széltörések. A Bükkben a nyugati…
Yvett nem kímélte az Északi-középhegység erdeit. Érdekes, hogy súlyozottan nem a bükkös klimazónában, hanem inkább a kocsánytalan-tölgyesekben keletkeztek jelentõs széldöntések, széltörések. A Bükkben a nyugati hegytagozatokban, Felsõtárkány, Bükkzsérc, Cserépfalu térségében. A felmérések még folynak, de az elsõ adatok 23.000 köbméter faanyagról szólnak. Ez nagyon durva becsléssel 15.000-16.000 faegyedet jelent.Összehasonlításul átlagos területû 7-8000 hektáros erdészet éves engedélyezett fakitermelési mennyisége 12-15000 köbméter körül mozog, nagyon sok minden függvényében.
Zemplénben szintén nagyon komoly dõlések keletkeztek, Aggteleken és a Bükk keleti felében is. Ez együttesen, a három tájegységen, kb. újabb 20.000 köbméternyi faanyagot fektetett le. A Karancs-Medves vidéken kisebb léptékû károk érték a bükkösöket. A Börzsöny szerencsére kimaradt. A Kõszegi-hegységben volt még bükk széldöntés, de az arányában, relatívan sokkal kisebb, 2-3000 köbméteres. Területileg a legnagyobb kárkoncentráció a Nyugat-Bükkben van.
Link
Én az összes tintagombával óvatos vagyok. A szedés - elkészítés közti idõ az egyik legnagyobb probléma. Rendet rakva az emlékeim között az elsõ infót a gyapjas tintagomba koprinmentességérõl majdnem harminc éve a…
Én az összes tintagombával óvatos vagyok. A szedés - elkészítés közti idõ az egyik legnagyobb probléma. Rendet rakva az emlékeim között az elsõ infót a gyapjas tintagomba koprinmentességérõl majdnem harminc éve a hobbiból elvégzett gombavizsgáló szakellenõri tanfolyamomon hallottam. Egy fiatal oktatónk úgy mellékesen odadobta a megjegyzést, hogy arra nyugodtan lehet inni. Ezt eddig totálisan figyelmen kívül hagytam részben az ennek ellentmondó irodalmi adatok miatt, részben mert a tintagombák romlandósága miatt minden vizsgált tételbõl a tintagombákat ki szoktam dobálni. Néhány éve olvastam egyes tintagombák koprinmentességérõl, az rögzült a fejemben. Szerintem legalább egy nagyságrenddel többen kapnak ételmérgezést tintagombáktól, mint a koprintartalmuk miatt alkohol fogyasztás miatti mérgezést.
Én az összes tintagombával óvatos vagyok. A szedés - elkészítés közti idõ az egyik legnagyobb probléma. Rendet rakva az emlékeim között az elsõ infót a gyapjas tintagomba koprinmentességérõl majdnem harminc éve a…
Én az összes tintagombával óvatos vagyok. A szedés - elkészítés közti idõ az egyik legnagyobb probléma. Rendet rakva az emlékeim között az elsõ infót a gyapjas tintagomba koprinmentességérõl majdnem harminc éve a hobbiból elvégzett gombavizsgáló szakellenõri tanfolyamomon hallottam. Egy fiatal oktatónk úgy mellékesen odadobta a megjegyzést, hogy arra nyugodtan lehet inni. Ezt eddig totálisan figyelmen kívül hagytam részben az ennek ellentmondó irodalmi adatok miatt, részben mert a tintagombák romlandósága miatt minden vizsgált tételbõl a tintagombákat ki szoktam dobálni. Néhány éve olvastam egyes tintagombák koprinmentességérõl, az rögzült a fejemben. Szerintem legalább egy nagyságrenddel többen kapnak ételmérgezést tintagombáktól, mint a koprintartalmuk miatt alkohol fogyasztás miatti mérgezést.
Lehet, hogy a gyapjasban nincs koprin, de én ezzel is óvatos lennék. A videón viszont nem ez, hanem ráncos tintagomba látható, mely az összes rokon faj közül igazoltan a legnagyobb mennyiségben tartalmaz koprint.…
Lehet, hogy a gyapjasban nincs koprin, de én ezzel is óvatos lennék. A videón viszont nem ez, hanem ráncos tintagomba látható, mely az összes rokon faj közül igazoltan a legnagyobb mennyiségben tartalmaz koprint.
Szóval, én a kolléga helyében inkább a vargányapörköltet "öntözgetném" borocskával.
Azt már megállapították, hogy pl. a gyapjas tintagombában nincs koprin. Miután megtudtam, én is megállapítottam, hogy tényleg nincs benne. Több tintagomba fajról megállapították, hogy nincs bennük koprin, de hogy melyek…
Azt már megállapították, hogy pl. a gyapjas tintagombában nincs koprin. Miután megtudtam, én is megállapítottam, hogy tényleg nincs benne.
Több tintagomba fajról megállapították, hogy nincs bennük koprin, de hogy melyek azok, már nem emlékszem. Sajnos arra sem, hogy ezt hol olvastam.
Már megint? ... :( Döbbenetes képek. Nincs már elõttem a közelmúltbeli tátrai pusztítás, de az is ilyen jellegû tövestõl kidõlõ típusú volt?
Már megint? ...
Nincs már elõttem a közelmúltbeli tátrai pusztítás, de az is ilyen jellegû tövestõl kidõlõ típusú volt?
A héten virágzásnak indultak a közönséges hársak a városban. Nagyon kellemes illat terjeng mindenfelé.
A héten virágzásnak indultak a közönséges hársak a városban. Nagyon kellemes illat terjeng mindenfelé.
Kizárt. Az acetaldehid mennyisége a döntõ, nagyon kevés alkoholból nagyon kevés keletkezik. Legfeljebb olyan pszichológiai (pánik) tünet lehetett, amit a mérgezéstõl való félelem váltott ki. Esetleg, ha több kiló…
Kizárt. Az acetaldehid mennyisége a döntõ, nagyon kevés alkoholból nagyon kevés keletkezik. Legfeljebb olyan pszichológiai (pánik) tünet lehetett, amit a mérgezéstõl való félelem váltott ki. Esetleg, ha több kiló gyümölcs erjedt a gyomrában, de annak meg nincs köze a borotválkozáshoz.
Storman mesélt olyan történetet, hogy borotválkozás után az apró sebeken arcszeszbõl felszívódó alkohol okozott enyhe rosszullétet :) Inkább kihagyom. :)
Storman mesélt olyan történetet, hogy borotválkozás után az apró sebeken arcszeszbõl felszívódó alkohol okozott enyhe rosszullétet
Inkább kihagyom.
Kísérletezel? :D Állítólag nem túl jó párosítás a kettõ ;) Én még nem próbáltam... (a koprin gátolja az alkohol bontása során keletkezõ mérgezõ acetaldehidet tovább bontó enzimet)
Kísérletezel?
Azt már megállapították, hogy pl. a gyapjas tintagombában nincs koprin. Miután megtudtam, én is megállapítottam, hogy tényleg nincs benne. Több tintagomba fajról megállapították, hogy nincs bennük koprin, de hogy melyek…
Azt már megállapították, hogy pl. a gyapjas tintagombában nincs koprin. Miután megtudtam, én is megállapítottam, hogy tényleg nincs benne.
Több tintagomba fajról megállapították, hogy nincs bennük koprin, de hogy melyek azok, már nem emlékszem. Sajnos arra sem, hogy ezt hol olvastam.
Kísérletezel? :D Állítólag nem túl jó párosítás a kettõ ;) Én még nem próbáltam... (a koprin gátolja az alkohol bontása során keletkezõ mérgezõ acetaldehidet tovább bontó enzimet)
Kísérletezel?
Köszi. -- Este megsütöm, és iszok rá egy üveg bort 8)
Köszi.
--
Este megsütöm, és iszok rá egy üveg bort
Állítólag nem túl jó párosítás a kettõ Én még nem próbáltam... (a koprin gátolja az alkohol bontása során keletkezõ mérgezõ acetaldehidet tovább bontó enzimet) Nagyon jó! :) A tintagombák elég gyorsan fejlõdnek, egy vargányával aligha lenne ilyen látványos a timelapse.
Nagyon jó!
A tintagombák elég gyorsan fejlõdnek, egy vargányával aligha lenne ilyen látványos a timelapse.
Nõ mint a gomba: https://www.youtube.com/watch?v=0-GF7K12cGQ :)
Nõ mint a gomba: Link
