Köszi a kommentet, remélem időm is lesz elolvasni a cikket
Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
Kedves Fórumozók, jó szívvel ajánlom, ilyenkor hópehely-várás idején, a következő cikket: Szyrmer, W, Zawadzki, Istar: Biogenic and Anthropogenic sources of Ice-forming Nuclei: a review. Bull. American Meteorological…
Kedves Fórumozók, jó szívvel ajánlom, ilyenkor hópehely-várás idején, a következő cikket:
Szyrmer, W, Zawadzki, Istar: Biogenic and Anthropogenic sources of Ice-forming Nuclei: a review. Bull. American Meteorological Society, (1997) 78: 209-225.
Link
A szerzők a montreali McGill Egyetem meteorológusai, szép és olvasmányos cikket közöltek a jég-magvasítás (IN) 1996-ban hozzáférhető tudásanyagáról. A bevezetőben leírják a magvasítás típusait (immerziós, kontakt, kondenzációs, később kerül elő az ülepedéses jelleg) – illetve a jellemzésük szokásos módjait, majd részletesen tárgyalják a heterogén magvasítás lehetséges forrásait.
Megállapítják, több forrásra hivatkozva, hogy az ásványi talajszemcsék IN aktivitást csak akkor mutatnak, ha azokhoz szerves, élő vagy lebomlott növényi / bakteriális / gomba,zuzmó eredetű töredékek tapadnak! A konklúziókban idézik Nicholson (198kijelentését, aki a Szahel-övezetben súlyosbodó szárazság egyik okaként, a biogén IN megfogyatkozását teszi felelőssé.
A biogén IN formáit részletezve, hat elterjedt, növényi szöveteken szimbiontaként élő baktériumot írnak le, amelyek a jégképződés kritikus hőmérsékletét -40 C-ról képesek -7 és -2 Celsius közé emelni, a sejtfalukon lévő katalitikus fehérjéks egítségével. A baktériumok (Pseudomonas syringae, kiwin a Ps. viridiflava, teacserjéken az Erwinia ananas, és a gyakori Erwinia herbicola, Erwinia campestris, illetve a vizekben, (hazánkban hűtőházakban) előforduló Ps. fluorescens) egy homológ génen osztoznak, amely egy hatszögű hengerpalást forma fehérjetermelését teszi lehetővé, amely nagyo n aktív IN katalitikus hatással rendelkezik.
Tárgyalják a baktériumok légkörbe jutásának lehetőségeit: általában sejtfal-töredékek „utaznak” az őket a légkörben begyűjtő agyagszemcsék felületén. Hasonló módon magvasítanak a zuzmó- töredékek (-1,9 C és -8 C között) ésgombafajok is: ezek közül kiemelik a nagyon aktív, -2,5 C-on hatékony, nagyon stabil katalitikus burokkal bíró Fusarium fajokat: F. acuminatumot és Fusarium avenaceumot (Pouleur 1992). Ezek az IN aktivitással rendelkező sejtfalak a környezetben lévő víz hatékony megkötését, és a zuzmó / gomba /baktérium szárazságtűrését is segítik.
Leírják, hogy az IN aktivitás aminosavak és elektromos mező, fenyőtűk és elektromos mező jelenlétében is megfigyelhető. Tengeri eredetű IN tömeg szabadulhat fel algavirágzások, tápanyagban gazdag feláramlások felett. Leírják a Heterocapsa niei dinoflagelláta együttélését a Ps. fluorescens baktériummal.
A vegetációtüzeket tárgyalva megállapítják, hogy azok, az atmoszférikus IN (AIN) koncentrációt megnövelik. Az emberi tevékenység tárgyalása során, leírják, hogy a fafüst csak távolabb, szél alatt okoz AIN növekedést; t.i. amikor a füst-részecskékről lepárolog az illékony gázburok. – hasonló illékony gázok okozhatják azt a
jelenséget, amikor a szennyezett városi levegőben a jelenlévő IN aktivitása csökken. Szulfát aeroszol jelenlétében,az IN aktivitás-spektruma viszont javul (nő).
Említést tesznek az Északi-sarkon talált, alacsony AIN aktivitású légköri koszról,megjegyezve, hogy „ezért tudott ilyen távolságra elszállítódni”.
A felhők belsejében az IN sorsáról izgalmas leírás következik ezután, érdekes megnézni, hogy az eltelt 20 évben a Ti tudásotok mennyivel részletesebbé vált már! Leírják, hogy a cumuliform felhők viselkedése a heterogén AIN magvasítástól eltérő folyamatokkal írható le. (szemben ugye a stratiform hófelhőkkel…)
A konklúziókban ismét hangsúlyozzák, Isidorov 1990, Schnell és Vali 1976. munkái alapján, hogy az agyagszemcsék IN aktivitása önmagában nem elégséges, és a mérő módszerek
fejlesztésére hívják fel a figyelmet.
