Csak annyit fûznék hozzá: mediterrán kopár sziklavidék, a brit-szigetek fátlan cserjés-füves mocsarai, és a szahara egy jelentõs része: alig pár ezer, sõt sok esetben pár száz éve még erdõs vidék volt jelentõs részük…
Csak annyit fûznék hozzá: mediterrán kopár sziklavidék, a brit-szigetek fátlan cserjés-füves mocsarai, és a szahara egy jelentõs része: alig pár ezer, sõt sok esetben pár száz éve még erdõs vidék volt jelentõs részük (és akkor még csak Európát és közvetlen közelét említettem, miközben Dél-Amerikában és Ázsiában sokszor sokkal durvább léptékû változások folynak, jelenleg is!)
A változás oka? Klíma, globális események, és az ember együttesen. Igen sok esetben fõleg az ember tevékenysége volt a fõ elindító ok, a többit már megtette a természet többféle szintû behatása - melynek csak egyik tényezõ az idõjárás.
Nincs olyan, hogy tisztán magára hagyott természet, az emberi befolyás mikro és makroszinten is kiküszöbölhetetlen. Az erdészek küzdelmes munkáját, fõként az õshonos állományok megóvása érdekében én nagyon nagyra értékelem személy szerint.
No igen. Régi az össztáncunk a természettel.
Börzsönyi példa: Nagy-Koppány tetején ma szilikátgyepes társulás van, szirti gyöngyvesszõkkel stb. Lényegében rét. Még a kvádok csapták le róla a gyertyános-tölgyest, mert onnan figyelték a római cochorsok vonulását a Limesben. Azóta nem erdõsült be...mint a Délnyugat-Börzsönyi kúpok jó része..hadászati megfigyelõ helyek voltak..az erdei ökoszisztéma helyén gyepes lett..nem értékesebb, vagy értéktelenebb..csak merõben más.. megváltozott a
mikroklíma átalakultak a termõhelyi viszonyok..átalakult a talaj, erõs lett a szélkitettség stb. és az egykor erdõs hegytetõ, ma sziklagyepes kúp..mondjuk nekem így kedves
..jó a kilátás!
Floo:Gondolom vannak met. adatbázisok erre is x évtizedre.De hogy hogy éred el? Az erdészeti vonatkozásokat, pl. jégtörés az adott ország erdészeti tudományos intézetének honlapján érdemes kutatgatni. Vagy az erdészeti hatóságokénál. A magyar erdõkárokról 1960-as évek óta felmérõ lapokat kell leadni.
