Hagyj magára egy azonális bükköst Zalában..összedõl..rengeteg holtfanyaga..szépen bedúsul a tápanyag..forog a rendszer..mi lesz?..a peremekrõl bemegy az akác, mint gyors, invazív, agressszív terjedõ idegenhonos faj(…
Hagyj magára egy azonális bükköst Zalában..összedõl..rengeteg holtfanyaga..szépen bedúsul a tápanyag..forog a rendszer..mi lesz?..a peremekrõl bemegy az akác, mint gyors, invazív, agressszív terjedõ idegenhonos faj( Vigyázat nem az akácot szidom!)..be fog települni a bálványfa, az amerikai dió, a jó ég tudja még mi..ezek nem pionír fajok, nem a természetes szukcessziós folyamatok részei..it meg áll a rendszer..nincs tovább..az akácgyökérrel átszõtt területrõl te ki nem írtod az akácot, amig csak egy darab is marad a talajban..ez nem nyír, meg berkenye ami szép lassan majd alászorul a bükknek vagy a tölgynek és beáll a faj és egyedegyensúly..ez bezúz és annyi!...persze ez is egy egyensúly..de a zalai bükkös helyén Te idegenhonos bálványfás-akácost akarsz látni, mert az magától nõtt fel és a partvonalról néztük..kösz nem! 
...és ezt emeld hatványra a somogyi ezüst hársas bükkösökben, a cseres már most foltos elhalásaiban, ahol foltokban egybõl ott az akác a helyén..Tolnában, a középhegységi kocsánytalan tölgyesekben, cseresekben..
ez a lényeg:az ember olyan mértékben beavatkozott már ezekbe a rendszerekbe itt Európában, hogy nem tudod garantálni, hogy egy erdõkár helyén x száz év múlva nem egy halom rontott hulladék lesz..ezt kell látni..és hol van még a szinte modellezhetetlen klimaváltozás erdõhatásai..olyan sok a változó az egyenletben,hogy épp csak a tetejét kapirgáljuk..ez nem egyszerûsíthetõ,hogy kell x száz év és okés lesz minden..nincs már ilyen egyszerüsített öntisztulás..gondolj csak az özönnövényekre mekkora a kompetetiv elõnyük..az elsõ üres niche-be ott vannak és ennyi..
Kab-hegy 2010:400.000 köbméter bükk dõlt ki..na ha azt ott hagyták volna, hogy majd felújul..mi lenne 150 év múlva?..
ez nem idõ kérdése...
Csak annyit fûznék hozzá: mediterrán kopár sziklavidék, a brit-szigetek fátlan cserjés-füves mocsarai, és a szahara egy jelentõs része: alig pár ezer, sõt sok esetben pár száz éve még erdõs vidék volt jelentõs részük (és akkor még csak Európát és közvetlen közelét említettem, miközben Dél-Amerikában és Ázsiában sokszor sokkal durvább léptékû változások folynak, jelenleg is!)
A változás oka? Klíma, globális események, és az ember együttesen. Igen sok esetben fõleg az ember tevékenysége volt a fõ elindító ok, a többit már megtette a természet többféle szintû behatása - melynek csak egyik tényezõ az idõjárás.
Nincs olyan, hogy tisztán magára hagyott természet, az emberi befolyás mikro és makroszinten is kiküszöbölhetetlen. Az erdészek küzdelmes munkáját, fõként az õshonos állományok megóvása érdekében én nagyon nagyra értékelem személy szerint.
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
