Bioszféra

Hagyj magára egy azonális bükköst Zalában..összedõl..rengeteg holtfanyaga..szépen bedúsul a tápanyag..forog a rendszer..mi lesz?..a peremekrõl bemegy az akác, mint gyors, invazív, agressszív terjedõ idegenhonos faj( Vigyázat nem az akácot szidom!)..be fog települni a bálványfa, az amerikai dió, a jó ég tudja még mi..ezek nem pionír fajok, nem a természetes szukcessziós folyamatok részei..it meg áll a rendszer..nincs tovább..az akácgyökérrel átszõtt területrõl te ki nem írtod az akácot, amig csak egy darab is marad a talajban..ez nem nyír, meg berkenye ami szép lassan majd alászorul a bükknek vagy a tölgynek és beáll a faj és egyedegyensúly..ez bezúz és annyi!...persze ez is egy egyensúly..de a zalai bükkös helyén Te idegenhonos bálványfás-akácost akarsz látni, mert az magától nõtt fel és a partvonalról néztük..kösz nem! ...és ezt emeld hatványra a somogyi ezüst hársas bükkösökben, a cseres már most foltos elhalásaiban, ahol foltokban egybõl ott az akác a helyén..Tolnában, a középhegységi kocsánytalan tölgyesekben, cseresekben..
ez a lényeg:az ember olyan mértékben beavatkozott már ezekbe a rendszerekbe itt Európában, hogy nem tudod garantálni, hogy egy erdõkár helyén x száz év múlva nem egy halom rontott hulladék lesz..ezt kell látni..és hol van még a szinte modellezhetetlen klimaváltozás erdõhatásai..olyan sok a változó az egyenletben,hogy épp csak a tetejét kapirgáljuk..ez nem egyszerûsíthetõ,hogy kell x száz év és okés lesz minden..nincs már ilyen egyszerüsített öntisztulás..gondolj csak az özönnövényekre mekkora a kompetetiv elõnyük..az elsõ üres niche-be ott vannak és ennyi..
Kab-hegy 2010:400.000 köbméter bükk dõlt ki..na ha azt ott hagyták volna, hogy majd felújul..mi lenne 150 év múlva?..
ez nem idõ kérdése...