Az áfonyák alapjában véve fagytûrõ, hegyvidéki növények, a hosszú, kemény telek (fõleg a tundrán, ugye) átvészelésének képessége a génjeikben van. Viszont ha már õk is éledeznek, az egy újabb jel, hagy idén különösen…
Az áfonyák alapjában véve fagytûrõ, hegyvidéki növények, a hosszú, kemény telek (fõleg a tundrán, ugye) átvészelésének képessége a génjeikben van. Viszont ha már õk is éledeznek, az egy újabb jel, hagy idén különösen enyhe telünk van. Kissé bõrnemû, vaskos leveleik vannak, ez képessé teheti õket a rügyfakadás után visszatérõ keményebb idõszak elviselésére is. Azonban ilyen irányú konkrét tapasztalatom nincsen. Esetleg, ha tényleg bejön egy -10 fokos idõszak, kevésbé kitett helyre kéne állítani, vagy valami fóliával körülkeríteni (idén ez más, láthatóan lombfakadás elõtt álló, vagy már kizöldült növényre is ajánlható). Hol tartod, és milyen áfonya (vörös v. fekete, vagy másik)?
Magam is felettébb kiváncsi vagyok, miként vészeli át a sok, eddig gõzerõvel elõretörõ növény az elõttünk álló keményebb fagyokat..
Fekete, és az erkélyen lakik egy nagy-nagy cserépben. Három éve van meg, és eddig szépen termett, meg kb a duplájára nõtt a cserje. :-) Na azért lekvár még nem lett a szép termésekbõl, elsõ évben volt rajta 8 szem, másodikban
úgy 25, tavaly meg egy egész kis salátástálkával adott. :-)
Nagyon nem szeretném, ha idén kimaradnánk belõle, csak mert az idõjárás nem ismeri a naptárat.
Köszönöm a válaszodat!