Észlelés #141704

2003. januárjában az ország túlnyomó részén az átlagosnál több csapadék hullott, a legnagyobb csapadéktöbblet a Körösök vidékén, a Tiszazugban és az Alsó-Tisza vidékén fordult elõ. A hónap folyamán lehullott csapadék túlnyomó része hó formájában érkezett, és a hónap elsõ felében - január 7-e körül - összefüggõ hótakaró alakult ki, melynek vastagsága az ország déli területein helyenként (pl. Kunszentmárton környékén) a 60 cm-t is meghaladta. Február elején ismét nagy havazások voltak az országban. Az intenzív havazások miatt helyenként katasztrófa helyzet alakult ki, megbénult a közlekedés és számos település maradt elzárva a világtól. A havazások után a hóban tárolt vízmennyiség a legtöbb helyen 20 - 40 mm között alakult, a Körösök vidékén néhol a 60 mm-t is meghaladta, sot helyenként 75 mm-nél is több volt. A felsõ 1 m-es talajréteg gyakorlatilag mindenütt telített, így egy gyors hóolvadás esetén komoly belvizek alakulhatnak ki a lefolyás nélküli területeken. Természetes, hogy sok emberben felmerült a kérdés mennyire voltak rendkívüliek ezek a havazások, mikor és hol volt ehhez hasonló, vagy ennél is súlyosabb hóhelyzet az országban. A válasz nem egyszerû.Magyarországon - különösen a téli hónapokban - jellemzõ az idõjárás változékonysága. A szélsõségek gyakran rendkívüli méreteket öltenek, melyekrõl a régi újságok, levéltári anyagok, krónikák is említést tesznek:1340. "Karácsonykor nyári meleg volt." (Hanusz)1461. "Ebben az évben nem volt hó."1597/98 telén "oly nagy hó volt, hogy a gyõri bástyával majd egyaránt állott."1601. december. "Oly nagy hó volt, hogy az emberek melléig ért és lehetetlen volt a szárazföldön haladni. A Duna jegén könnyebben lehet utazni."1695/96. "Valaki megesküdött, hogy megváltoztak az idõk. A tél vész a nyárba, annyira, hogy télen nincs semmi télies, és az egyébkor leghidegebb hónapokban semmi hideg, semmi fagy, semmi hó, röviden a tél a legenyhébb volt."1708. Sopron. "December 20-án szokatlan nagy hó esett, az ablakban át lehetett az utcára lépni, és a városban közvetlenül a városfalakra léphetett az ember."1724. február. "Oly szokatlan meleg volt, amilyenre még elõdeik õsei sem emlékeznek. A fák virágoztak, különbözõ virágok nyílnak, az emberek szántottak, vetettek. Hó nem volt. A késõi utókor is nagyon meg fogja emlékezni ezt az idõjárást."1795. "Olyan szörnyû tél volt, minemûre még a krónikák sem emlékeznek. A hó egy singnyi (kb. 62 cm) vastagságra növekedett. A farkasok is felakadtak a havon. Sok emberek e miatt életeket vagy tagjaikat elvesztették." A hóviszonyok jellemzésére szolgáló legfontosabb fogalmak a hótakarós napok száma, a hótakaró átlagos vastagsága, ill. az elsõ és az utolsó hótakarós nap naptári idõpontja. A hótakaró másik fontos éghajlati jellemszáma un. az átlagos maximális hóvastagság, vagyis a telente elõforduló maximális hóvastagságok számtani közepe.A téli csapadék egy része hó formájában hull le, de az összes téli csapadékkal összevetve, a hócsapadék mennyisége rendszerint nem éri el az 50%-ot. A hótakaró idõtartama tekintetében inkább a január, átlagos hóvastagság szempontjából azonban inkább a február mondható legtéliesebb hónapunknak. De az elsõ olyan havazás, amely összefüggõ hótakarót eredményez, és hatással van a közlekedésre, akár már november elején is elõfordulhat. Az adatok azt mutatják, hogy az 1994-2003. közötti idõszakban az átlagosnál több volt a jelentõsebb havazások száma.Havazásokban szegény telek.Igen hószegény volt az 1938/39-es és 1951/52-es tél. Az 1958/59 telén az elsõ mérhetõ hóréteg január 5-én alakult ki pesten, az 1971/72-es télen pedig november 23-tól 29-ig, azaz csak 7 napig tartott a "havas tél". Hótakaró 1974/75. telén alakult ki legkésõbb 1975-ben a fõvárosban csupán január 28. és február 3. között volt mérhetõ hóréteg. Hószegény volt a 1982/83. tél is (9 hótakarós nappal). 1987/88 telén csupán 1-4 hótakarós nap volt országszerte (Budapesten mindössze 1 hótakarós nap adódott). Az 1989/90. telén a Dunántúlon csak 1 - 2 napon volt hó, az ország keleti, északkeleti részén szintén 1 - 2, de maximum 3 napon keresztül volt mérhetõ hóréteg. Az 1992/93 tél is csak 14 hótakarós nappal dicsekedett. 1987/88 telén mindössze 1 - 4 hótakarós nap volt.Bár a 2000. évben a decemberi havi csapadékösszeg valamivel több volt, mint a sokévi átlag (2000. decemberében országosan 47 mm csapadék hullott, az átlagos decemberi csapadék 44 mm körül alakul), december 30-ig nem volt havazás az országban. A december 30-án hullott jelentéktelen vastagságú hóréteg is hamar elolvadt.Annak ellenére, hogy 2001. decembere rendkívül hideg volt és több napon át az éjszakai fagyok elérték a -15, -20 fokot, sõt az ország egyes részein -20 fok alatti hõmérsékleteket is mértek, a hónap havazásokban igen szegényes volt. 2002. év januárjában és februárjában sem alakult ki számottevõ hóréteg az országban.Nagy havazások.1946/47-ben volt legcsapadékosabb a tél: a gyakori és intenzív havazások hatására januárban általában