Időjárási visszatekintő

Bizony, érdemes megnézni!

A szívem csak azért fáj, mert pont egy nappal elõtte voltunk ott (a MetNet túra), és pechünkre akkor nem ez a látvány fogadott.

Kocka:
Igényes, szép kollázs, igazi pozitív reklám.

Január 15-i panorámaképek Bánkútról. Link

Link
2006-01-18

Ráadásul a Zágoni féle, "Hogyan lovagoljuk meg ügyesen és látványosan ezt a témát?" hatásvadászatot, a honlap nyitólapja is szépen prezentálja.
Lsd. "Holnapután" és egyebek.

Ajjaj Bambi, a Zágoni cikk a tények kontra megrendelt hatásvadászat konstellációjában készültek, sajna a második fémjelzi Zágonit az utóbbi idõben.
Az igen Kocka, a fennsík hozza a formáját !

Csak egy kis kiegészítés a szélsõségekhez. A Bükk-fennsíkon január 15-én este kiderült az ég és 18 h-tól -10 °C alá csökkent a hõmérséklet. Éjfél környékén már -14°C volt és reggelre -16°C-ig csökkent. Tegnap délelõtt 10 óra tájban jártam fenn, ahol gyönyörû napsütés, vastagon zúzmarás fák és -13 fok körüli hõmérséklet fogadott.

Link

Az elmúlt hét szélsõségei:
A legmagasabb hõmérséklet: 7.5 fok, Jósvafõ, január 10. A legalacsonyabb hõmérséklet: -11.7 fok, Iklódbördõce, január 10. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 0.1 mm, Szentkirályszabadja, január 9. Iklódbördõce, január 11. Tevel és Aszód, január 12. Tass és Kékestetõ, január 13. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 0.2 mm, Budapest-Újpest A napi legnagyobb széllökés maximuma: 14.4 m/s, Kab-hegy, január 12.

Valahogy az emlékeimben homályos az 1995-96-os tél.Pápán nem jegyeztem az idõjárást,csak Csesznekrõl találtam olyan feljegyzéseket,hogy december eleje 60 cm új hó(elõtte novemberben is 20 cm a hónap végén).Januárban csak 50 cm hó szerepel,de februárban a hóréteg maximumaként 60 cm van feljegyezve.Különösen havas tél volt,de mivel zömében Pápán voltam,s itt nem volt ennyi,talán nem ragadt meg az emlékeimben.

Az 1996.Februári nagy hóhoz.Emlékszem néztem A.I. elõrejelzését elõzõ nap.Azt mondta,kisebb havazás,hózápor lehet.Aztán másnap leesett 20-25 cm hó az országban.Este pedig ,HA nem csal az emlékezetem elnézést kért a téves elõréjért.
Megmaradt bennem egy kép arról,hogy mutatta a mûholdképet.Skandinávia felett egy hatalmas felhõtömb tartott egyenesen felénk.Még mondtam is itthon a többieknek,ebbõl nagy hó lesz.Igazam volt!

Ha jól emlékszem, 1996 január-február igen sok havat hozott. Január 21-23- ig esett a hó és hófúvás volt, nappal is -5°C alatt maradt a Tmax. Februárban 15-e körül volt nagy hó, de mint már említettem, nem vagyok teljesen biztos az évszámban Valakinek vannak feljegyzései??

2005. idõjárása számokban:
Csapadék: 755,6 mm, a 12 hónap sorban: 12,4; 55,1; 15,2; 135,3; 52,3; 47,2; 112,9; 155,3; 48,7; 12,7; 19,0; 89,5 mm.
Csapadékos napok száma: 125 (min.0,1 mm).
5,0-9,9 mm csapadék volt 27 alkalommal.
10,0-19,9 mm csapadék volt 19 alkalommal.
20 mm fölötti csapadékok 7 alkalommal.
24 óra alatti max. csapadék: 68,5 mm, április 19-én.
Éves átlaghõmérséklet: 10,16 C, a 12 hónap sorban: -0,88; -2,33; 3,21; 12,06; 17,24; 19,74; 21,74; 19,63; 15,98; 12,00, 4,01; -0,45 C.
Éves abszolút max: 33,5 C (július 30.)
Éves abszolút min: -12,4 C ( jan.18.; febr.10. márc.1.)
Legalább 0,1 mm-nek megfelelõ csapadékmennyiségû hó esett 32 nap, a zivataros napok száma 20 volt 2005-ben.
A mérések helye Eger külterülete, 7 km-re ÉK-re a várostól, 345 m-es tsz. feletti magasságban, a hõmérséklet hõmérõházban, 2m-es magasságban szabványhõmérõvel, a csapadék Hellmann-félével történt.

Lemaradt az,hogy Budán 1795 januárjában -8 fok volt az átlag.Számomra az látszik az adatokból,hogy az extrém hidegek egyértelmûen ritkultak a 20. században a 19.-hez képest.(Debrecen 1853-1900 8 hónap,1901-60 9 hónap,Magyaróvár 1871-1900: 4 hónap,1901-60 4 hónap)

Az elõbb nem írtam be,hogy a hónapok" területi" átlagában 1942 jan. vezet (-9,1),2. 1929 február -8,6-al,decemberben 1940 vezet -0,3-al.

Az éghajlati atlaszban 9 város havi átlagai is megvannak,többnyire 1871-1960 közti idõszakról.A kezdõ évszám Budapesten 1780,Szombathelyen 1883,Debrecenben 1853 volt.A leghidegebb hónapokat itt közlöm:
Budapest 1879 dec: -10
Debrecen 1864 jan: -11,1
Magyaróvár 1929 febr:-10,7
Keszthely 1929febr: -9,5
Kalocsa 1893jan:-10,1
Nyíregyháza 1893 jan :-11,6
Pécs 1929 febr : -8,6
Szombathely 1929 febr: -10,3
Szeged 1893 jan: -9,7 fok.

További szigorú téli hónapok ,amikor a havi átlag -7 fölé nem ment ,városok nélkül:
Január:1799,1833,1858,1864,1880,1888,1891,1893,1901,1940,1942,1947,1954
Február: 1858,1929,1932,1940,1956
December:1840,1871,1879

Leghidegebb január tehát 1893 Nyíregyháza -11,6
Február : 1929 Magyaróvár -10,7
December : 1879 Budapest és Debrecen -10 fok.

Hogy 1961 óta melyek voltak(talán 1985 vagy 1987 ?) a leghidegebb telek vagy téli hónapok nincsenek adataim.Kiváncsi lennék,hogy a neten megvannak-e valahol.Esetleg aki tudja megoszthatná velünk !

Meglepõ ez a telekbõl nyári zivatarokra váltás.Bocs ,de én a telekkel foglalkoztam egy kicsit,hátha valakit ez is érdekel.

Összehasonlítottam Szombathely,Bp. és Debrecen 3 általam emlegetett kemény telét a múlt század elsõ felébõl.1929-ben a szombathelyi(NY) régió volt a hidegebb(28/29 -5,6,39/40 -5,37, 41/42 -4,2 fok átlag).
Budapesten már alig elsõ 29,40 szorosan mögötte (-3,6, -3,5, -2,7 a telek idõrendjében).
Debrecenben(K) egyértelmûen 39/40 tele vezet,a 29-es csak 3.(-3,87, -5,8, -4,67)
Kiszámoltam a 3 város átlagát is("országos átlag"-nak persze nem reprezentatív)A sorrend :
1. 1939/40 tele -4,9 fok
2.1928/29 tele -4,4 fok
3.1941/42 tele -3,9 fok
Délelõtt a decemberi T-krõl nem írtam.Mindhárom télen országosan gyengusok voltak 0 körüli átlaggal.Tehát az átlagos dec. után jönnek a kemény januárok és februárok.

Valamikor a 90-es évek közepén volt a "szegedi nagy vihar". Én azt itt Orosházán éltem át, éppen szalonnát sütöttünk ismerõseinkkel. Dny felõl iszony fekete felhõ érkezett, viharos széllel, felhõszakadással, de valamivel lightosabb formában érkezett ide. Viszont érdekelne egy szegedi beszámolója arról a viharról. Még a tévében is bemondták, hogy Szegeden hatalmas zivatar pusztított, még valami tornádókezdeményrõl is beszéltek. A Széchenyi téren kicsavarta a platánfákat a szél, betörtek az ablakok, és hasonlóakat mondtak, pedig akkoriban a média még nem arról volt híres, hogy bolhából elefántot csinál. Vagy az is csak amolyan hírhajhászás volt?

jaurinum: én akkor épp Nagykarácsonyban voltam! ott kb 20 óra után kezdõdtek az események! (14 éves voltam). Az volt életem addigi legnagyobb vihara...

marko itt a 05.05.18 volt a legdurvább. Tökéletes függetlenség napja feeling volt. és szint (17:30 körül) szürkületi sötétség lett, és mindez nagyon nagyon gyorsan történt! Mostmár rendelkezem egy komolyan digitális fotomasinával ugyhogy a hasonlo dolgokat várom nagyon!

üdv! Szerintetek várható az idén tavaszra/nyárra oylan szélsõségesen nagy vihar amik az elmult években voltak?

kicsit most kimaradtam a dolgokbol!

Sajnos 1999-ben még a nyarakat nem naplóztam (csak 2002 óta vezetem õket, 1992-2002 között csak a Teleket), áma ama napon jött le a katasztófális Június (250-300mm közötti hozammal) után a Júliusi 150-200mm hozam jó erõs fele, a szomszéd faluban 9-én 83mm-t mértek ..., és nem finoman jött le, frontzivatar módjára tarolva.
Utólag nagyon sajnálom, hogy nem mértem a csapadékot....

"Nagyatád (Somogy megye), 1972. július 15-én (1 halott, 19 súlyos sérült, 4 ember kórházi ápolásra szorult)." Ha már a visszaemlékezéseknél tartunk, ez egy tornádó mérlege amit volt szerencsém személyesen látni és végignéztem a takarítást utána. Nekem szerencsére csak annyi emlékem maradt, hogy emiatt kezdett érdekelni az idõjárás. Lenyûgözött, hogy képes volt kombájnokat szétszórni a kukoricatáblában és még 16 év után is feleakkora fák voltak az erdõben abban a sávban, amerre elhaladt.

Marko!Akkor voltunk lennt a Balcsin nyaralni és 7-én este iszonyú nagy zivatar volt.Révfülöpön voltunk akkor lennt.Láttuk,hogy feketedik az ég a Bakony felõl és elindultunk haza,Kõvágóörsre.Gyalog!Félúton elkapott bennünket,az úton meg a hegyoldalról folyt lefele a vörös színû víz.Jól néztünk ki,mire hazaértünk!
De egy élményvolt.

Marko, az a nap nemcsak Neked volt izgalmas! Elõtte lévõ napokban már forrtak a hazai állóvizek a 30 fok feletti nappalok miatt, aztán jött július 7.
Idézet a naplómból:
"Hajnaltól kezdve szinte egész nap zivatar van(!) heves esõzéssel" Tmin.+16, Tmax.+18 fok, 33mm esõ.
Magyarország felett vesztegel a front, keleten még 30-35 fok volt, Ny-on 16-18."
Amúgy az az 1.napja volt annak az ítéletidõs idõszaknak, amely Ny-on júl.12-én, középen-keleten csak júl.15-16-án ért véget. Igazi trópusi idõjárás volt. 1-2 nap alatt a Dt.-on 100mm feletti esõ esett (Gyõrben 115mm/6nap), Sárbogárdon házak dõltek össze, aztán a Völgységben, Baján voltak súlyos felhõszakadások, késõbb Hevesben taroltak le mindent a mátraalji patakok (pl. Vécsen 4m magas áradat..), majd a Hevesi-síkra leérve több napig víz alatt voltak az ottani falvak (pl.Erk)....

Én úgy tudom, hogy "99 július 7-én az ország több pontján voltak heves szélviharok... bár lehet, tévedek, de 12-én volt a 12. születésnapom és aznap a fülledt délelõttöt követõen, du. intenzív esõzések kezdõdtek, zivatartevékenységgel. Szép kis ajándék volt

Magyarország éghajlati atlasza 1901-50 24 település adatait közli a legmagasabb és legalacsonyabb havi és évi középhõm. táblázatban.Télen a leghidegebb havi köz.hõm-ek közt a következõ évek szerepelnek :1902,1933,1929,1940,1942
Ugyanakkor ezek eloszlása a következõ:
Január 1942 (22 település)
1940( 2 )
Február 1929 (21)
1940 ( 3 )
December 1933 (14 )
1902 (7)
1940 (3)
Nagyon jól látszik,hogy abban a fél évszázadban a leghidegebb január messze 1942-ben,február 1929-ben,december 1933-ban volt az országban.

Hátborzongtató,hogy a havi középhõmérséklet síkvidékeken is -10 fok alatt is elõfordult.Pl. 1929-ben februárban Bábolna -10.8, Magyaróvár - 10,7 , Pápa -10,3 ,Sopron -10,0 , Zalaegerszeg -10,1 fok ! 1942 januárban csak (!) -10,5 a leghidegebb (szintén Bábolna ).Debrecenben -10,0 , Nyíregyházán -10,3 , Túrkevén -10,1 volt a havi átlag.
Decemberben a leghidegebb 1902-ben Tarcalon volt -7,5-tel.

Összességében akkoriban a leghidegebb havi átlag 1929 februárban volt,kiváncsi lennék,hogy volt-e valaha ennél hidegebb hónapunk (voltak hideg telek 1950 óta is ,de ennyire ?)Emlékeim így utánanézve 1929-rõl nem csaltak,de a tél összességét tekintve 1940 és 1942 sem kutya,a 3 év valamelyike viszi a pálmát.

Hó tekintetében még kutakodni kéne,mert a kettõ nem függ szorosan össze (kivétel 1987 január).

Ha szegény nagyapám még élne (1907-ben született) talán tudna róla mesélni.

1929? Az azért tényleg régen volt. Egyébként jónéhány éve dolgoztam a Szõlészeti és Borászati Kutatóintézetben Pécsett, ott van egy saját met. állomás, de ott is csak az ötvenes évek elejétõl vannak adatok, ha minden igaz. Minden napra T, légnyomás, csapi, napsütéses órák száma, stb. Azt nem tudom, meg lehet-e szerezni, illetve milyen feltételek mellett adnák ki.

Bocs,megint Cseszneken jártam(édesanyám 77. szülinapja).1974-ben csak 12 éves voltam,de emlékezetes tél,mert 3 centinél nem esett több hó a Bakonyban.
Édesanyám születésekor(1929 január) állítólag az 1987-eshez hasonló zord idõ volt.Hallott valaki errõl ?(még nekem sincs errõl adatom :-)

Jaurinum: köszi, de tényleg semmi gondot nem okozott, nagyon érdekes volt az idõutazás. Viszont újabb 19 év elteltével már nem lesz ilyen gondom, meglesz a saját forrásom. Sõt, az ilyen jellegû cikkeket is el fogom tenni. Bakonyvár csak kihúzta a fiókot és voilá...

Kenya, szép volt a lapszemléd. Kicsit sajnállak, amiért a helytörténetiben így kibabráltak veled, nem is értem... Nálunk a könyvtárakban csak az 1945 elõtti dokumentumokra vonatkozik a fénymásolás tilalma, de azokat is lehet legalább fényképezni.. A háború utáni lapokból pedig minden további nélkül lehet másoltatni.

Én is nagyon köszönöm Jaurinumnak,Kenyának és Bakonyvárnak 1987 -talán azóta is példátlanul hideg és havas- januárjának a felidézését.
Jómagam ötödikes általánosba jártam akkor itt Szirákon.Túl sok mindenre már nem emlékszem,de az biztos,hogy valamelyik napon Zengõ Árpád arról tudósított a Déli Krónikában,hogy többek között Szirákra sem jutott el a kenyér.
Aztán a falu fõutcáján a nagyobb épületek tetejérõl félig lelógó hótömegre is emlékszem.Minden nap iskolába menet azt találgattam,melyik épületrõl fog a következõ adag lezúdulni.
Aztán egy Lada Niva képe is beugrik,amint az egy nyomon járható fõutcán végigmegy.Ritka dolog volt mozgó jármûvet látni azokban a napokban.

Végül megemlítem még ,hogy az akkori budapesti hóhelyzetrõl pár éve Juszt László is megemlékezett pár mondatban.Azt mondta,az egyik nap leállt a közlekedés a fõvárosban.Úgy nézett ki, elmarad a fél nyolcas Híradó,amit õ vezetett akkor,de aztán gyalog valahogy átment lakóhelyérõl,Budáról Pestre,a Szabadság térre a kezdésig

A szerencse fuvallata ami nem tart sokáig: (2005.január 24)

Visszatekintõ: A 24.-e elõtti idõszakban nem volt nagy hó csupán 5-10 cm ,azonban hidegek voltak.

2005.január 24-én reggelrõl ködös ,majd borult idõ volt. A hõmérséklet reggel -5fok ,napközben -2fok. A helyi rádió(Fókusz) délelõtt bemonta ,hogy Besztercebányán(Banska Bystrica/Szlovákia/) hajnal óta havazik és eddig 15cm friss hó esett. Majd 13.00-kor a helyi rádió bejelentette ,hogy már Losoncon is szakad a hó és folymatosan Nógrád megye fele tart ,azaz kb.DK irányban. 15.30-kor elkezd szakadni a hó ,azonban balszerencsénkre 17.00-ra elhagyja megyénet ,ugyanis változtatott irányán és kelet fele megy. Ugyanakkor a helyi rádió bemondta ,hogy Besztercebányán 30cm hó esett eddig és ott még mindig esik. 17.30-ra végkép megszûnik a havazás -5fok lett és kb.1cm hó esett.

Méltó megemlékezés azokról a páratlan napokról 87 januárjáról... Pedig csak jövõre lesz a 20 éves évforduló!

Jézusom, feljegyzések 1974 óta! Bakonyvár, le a kalappal És köszönet érte, hogy megosztod velünk.

Bakonyvár feljegyzései legalább annyira archiválásra méltóak, sõt még inkább, hiszen azok saját forrásból származnak. 1974 óta szép idõ eltelt. Tényleg érdemes lenne valahová külön gyûjteni ezeket az adatokat.

Az elõbbi dec. elsõ hete inkább elsõ napjait jelentse,mert bár a legenyhébb volt a télen,de 6-án esett a legtöbb csapadék,35 mm.

Úgy látszik saját feljegyzésekben nem bõvelkedik a metneten 87-bõl senki,másként nem értelmezhetõ ez az újságcikkek iránti vonzódás.(Tán akkor nem olvastak újságot ?)Persze tudom,hogy sokaknak ez csak a nem mehettünk oviba élményt nyújtotta ...

De nézzük az idei telet,hisz éppen a felénél tartunk.
Errefelé november 15-után az enyhe idõt hirtelen lehûlés és 20-án kiterjedt havazás váltotta fel.December elsõ hetének kivételével ezt a közel két hónapot a sok felhõ és csapadék(180-220 mm),valamint a hideg /de nem zord,nem volt -10 alatt/ és sok hó jellemezte(50-60 cm esett).A két hónap átlag T-je -1 körül,pedig ez a tél enyhébb fele éghajlatilag.Hótakaró domborzattól függõen 25-40 napig volt itt a Bakony északi lábánál.
Nov 15 óta a 6 óránként feljegyzett T-k közt Pápán +9 a legmagasabb,ami ritkaság/igaz -10 sincs ami megint ritka/.
Érdekes,hogy mindezek ellenére,csak 5 napon( és azt is januárban ) jegyeztem fel ködöt.Viharos szél is csak kb 4 napon fordult elõ(szélmérõ híján ez csak becslés).

Én is köszönöm szépen mindenkinek. Higgyétek el, nagy öröm volt "búvárkodni", jókat mosolyogtam a többi cikken az újságban. Olyan volt, mint egy idõutazás. Egyébként a megyei könyvtárban írtam ki a helytörténeti gyûjteményben. Sajnos nem engedték fénymásolni, mert féltették a régi újságokat, így kézzel kellett leírni a cikkeket.

Kenya ezer hála és köszönet. Nem tudom hogy sikerült ezt elõásnod de gratulálok. Ha esetleg a cikkek megvannak cigitális formában, bescannelve vagy egyéb hasonló, akkor azokat szívesen fogadnám.

Azt írtam az elõbb,hogy a max.hóréteg kb 50 cm lehetett,de kb.68 cm esett januárban.A hideg miatt inkább tömörödött,csak kismértékben olvadt a 0 fokos napokon és a 15-i ónosesõ is préselte -7 fokban !Februárban 1 centi sem esett(kisebb havasesõk,hózápor),csak olvadt !
1-én és 2- án esõ is esett(ill. 24-én),így jött ki a 74 mm csapadék,de a mérõedénybõl sok kihordódhatott a hóviharban,igy kevesebbet mérhettem(50 mm) a ténylegesnél.

Magyarországon :
Max = 41,7°c. Békéscsaba
Csongrád = 41,6°c
Min =-35,0 Görömölytapolca
Alsófügöd =-34,9°c.

Mivel az elsõ meteorológiai feljegyzésem 1974.febr 2-rõl maradt fenn írásban("Sûrû köd van" ),természetesen 1987-bõl is vannak feljegyzéseim.A januári idõjárási diagramjaim Csesznekrõl szólnak (Csapadék,hõmérséklet,hóréteg),de mivel zömében már akkor is Pápán voltam,nem világos már elõttem,hogy az adatokat napi mérések híján honnan írtam fel.Többnyire becslések és az ablakhõmérõ adatai lehetnek és nem a mostanihoz hasonló feljegyzésekbõl.Természetesen terjedelme miatt fél nap kellene a beírásukhoz,ezért csak összegzem.

Jan.3-tól febr 13-ig tartott a hótakaró.
Március 2-tõl újra havas idõ(max 10 cm hó),8-án -18 fok hideggel,de a feljegyzés márc. 13-án -11 fok és 5 cm hó mellett véget ér.
Bizonytalan a csap mennyisége az utólagos mérések és a hófúvás miatt.Jan-ban a becsült csap. a hórétegbõl számolva 74 mm,a tényleges hólé 50 mm.A febr. 22,a márc. 62 mm-rel szerepel.(ápr. 95 mm !)
Jan.14-15-én 48 cm,19-én szintén 48,míg 23-24-én 50 cm hó szerepel.
Januárban 17,februárban 3 napon fordult elõ hóesés.
A jan 7-tõl kezdõdõ idõszakban febr. 7-ig csupán 2 napon (jan 24 és 26.) emelkedett 0 fölé,+1 fokig a hõmérséklet.
A napi 2 hõmérsékletadat vagy a rádió körzetijébõl,(7 és 13 óra) származik,vagy ablakhõmérõrõl Pápán,már nem emlékszem.Szélsõséges hideg nincs köztük,de 11-én -13,12-én -15 és 13-án -13 volt a délutáni hõmérséklet.A leghidegebb érték 31-én reggel -22 fok.(13-án reggel csak -16 fok volt)
10-én reggeltõl 13-án hajnalig tartott a nagy hóvihar és Cseszneken kb 30 cm havat tett le,de a hófúvás miatt nehéz adatot mondani.Pápán valószínûleg ennyi sem esett,de az orkán és hideg miatt ez is éppen elég volt a lebénuláshoz.