Magyarország éghajlati atlasza 1901-50 24 település adatait közli a legmagasabb és legalacsonyabb havi és évi középhõm. táblázatban.Télen a leghidegebb havi köz.hõm-ek közt a következõ évek szerepelnek :1902,1933,1929,1940,1942
Ugyanakkor ezek eloszlása a következõ:
Január 1942 (22 település)
1940( 2 )
Február 1929 (21)
1940 ( 3 )
December 1933 (14 )
1902 (7)
1940 (3)
Nagyon jól látszik,hogy abban a fél évszázadban a leghidegebb január messze 1942-ben,február 1929-ben,december 1933-ban volt az országban.

Hátborzongtató,hogy a havi középhõmérséklet síkvidékeken is -10 fok alatt is elõfordult.Pl. 1929-ben februárban Bábolna -10.8, Magyaróvár - 10,7 , Pápa -10,3 ,Sopron -10,0 , Zalaegerszeg -10,1 fok ! 1942 januárban csak (!) -10,5 a leghidegebb (szintén Bábolna ).Debrecenben -10,0 , Nyíregyházán -10,3 , Túrkevén -10,1 volt a havi átlag.
Decemberben a leghidegebb 1902-ben Tarcalon volt -7,5-tel.

Összességében akkoriban a leghidegebb havi átlag 1929 februárban volt,kiváncsi lennék,hogy volt-e valaha ennél hidegebb hónapunk (voltak hideg telek 1950 óta is ,de ennyire ?)Emlékeim így utánanézve 1929-rõl nem csaltak,de a tél összességét tekintve 1940 és 1942 sem kutya,a 3 év valamelyike viszi a pálmát.

Hó tekintetében még kutakodni kéne,mert a kettõ nem függ szorosan össze (kivétel 1987 január).