Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Télidézõ 1929-bõl - VI., befejezõ rész (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.19.,20.,21.,22., márc.1.,15.,23.)
Feb.19.
"A megjuhászodott idõjárás és a havazás az egész vonalon biztató jeleket mutat, hogy ha ujabb hótömegek és viharok nem következnek. Lapzártakor értesültünk, hogy Hegyeshalom-Gyõr között a teherforgalom a ma, hétfõi nappal megindul, és holnapra az egy hete Hegyeshalomnál veszteglõ szerelvény Gyõr részére feladott nagyobb fa- és szénszállitmányai megérkeznek.
A vetésjelentésben ez áll: az elmult 4 hét elsõ felét 0, +5 fokig terjedõ hõmérséklet és bõ csapadék jellemezte, ez a 2. két hétben –20, -30 fok között mozgott. A csapadék igen bõ maradt."
Feb.20.
"Ma d.e. 11 órakor –1 fok. A vagóngyárban is megkezdõdött a munka, már csak a pályaudvarok eltakarítása van hátra."
Feb.21.
"Mindenfelé lehet utazni. Ma –8 fok volt."
Feb.22.
"Mikor és hol volt a leghidegebb Magyarországon?
Magyarország egyes vidékein 1861 óta, 1888-ban volt a leghidegebb, amikor is Nagyszeben városában 35 fokig szállott a hõmérséklet fagypont alá. Dunántulon és az Alföldön a mostani hideg a legnagyobb ritkaság számba megy. Itt 1861 óta a leghidegebb idõjárást 1893-ban tapasztalták, amikor Debrecenben –26, Szegeden –27.3 fokot, Pozsonyban –22 fokot mértek fagypont alatt. Az idei szigoru és zord tél még ezeket is felülmúlotta, mikor, amint mindenütt, Gyõrben is –31 fokot mértek."
Márc.1.
"A 2 napja tartó általános enyhülés csatakos sarat, vizet, hólevet hagyott hátra Gyõrött az utcákon. Ma reggelre ismét –10 fok alá szállt a hõmérséklet, ideiglenesen csillapitva aggodalmát a Duna jégtorlaszain dolgozóknak. Vízügyi mérnökök keltek utra városunkból is Pozsony és a Vaskapu irányába, ahol óriási jégtorlaszokkal küzdenek.
Jelentés: az olaszországi depresszió valamint ennek Magyarország keleti része fölött lévõ nyulványai megerõsödtek, ami a tõlünk északra levõ hideg légtömegek beáramlását az országba erõsen megélénkitette."
Márc.15.
"Ugyszólván az egész Duna jég alatt van."
Márc.23.
"Budapest felett csekély megszakitással áll, Adonyig zajlik, Dunapentele és Dunaföldvár között áll a jég."
Vége
Feb.19.
"A megjuhászodott idõjárás és a havazás az egész vonalon biztató jeleket mutat, hogy ha ujabb hótömegek és viharok nem következnek. Lapzártakor értesültünk, hogy Hegyeshalom-Gyõr között a teherforgalom a ma, hétfõi nappal megindul, és holnapra az egy hete Hegyeshalomnál veszteglõ szerelvény Gyõr részére feladott nagyobb fa- és szénszállitmányai megérkeznek.
A vetésjelentésben ez áll: az elmult 4 hét elsõ felét 0, +5 fokig terjedõ hõmérséklet és bõ csapadék jellemezte, ez a 2. két hétben –20, -30 fok között mozgott. A csapadék igen bõ maradt."
Feb.20.
"Ma d.e. 11 órakor –1 fok. A vagóngyárban is megkezdõdött a munka, már csak a pályaudvarok eltakarítása van hátra."
Feb.21.
"Mindenfelé lehet utazni. Ma –8 fok volt."
Feb.22.
"Mikor és hol volt a leghidegebb Magyarországon?
Magyarország egyes vidékein 1861 óta, 1888-ban volt a leghidegebb, amikor is Nagyszeben városában 35 fokig szállott a hõmérséklet fagypont alá. Dunántulon és az Alföldön a mostani hideg a legnagyobb ritkaság számba megy. Itt 1861 óta a leghidegebb idõjárást 1893-ban tapasztalták, amikor Debrecenben –26, Szegeden –27.3 fokot, Pozsonyban –22 fokot mértek fagypont alatt. Az idei szigoru és zord tél még ezeket is felülmúlotta, mikor, amint mindenütt, Gyõrben is –31 fokot mértek."
Márc.1.
"A 2 napja tartó általános enyhülés csatakos sarat, vizet, hólevet hagyott hátra Gyõrött az utcákon. Ma reggelre ismét –10 fok alá szállt a hõmérséklet, ideiglenesen csillapitva aggodalmát a Duna jégtorlaszain dolgozóknak. Vízügyi mérnökök keltek utra városunkból is Pozsony és a Vaskapu irányába, ahol óriási jégtorlaszokkal küzdenek.
Jelentés: az olaszországi depresszió valamint ennek Magyarország keleti része fölött lévõ nyulványai megerõsödtek, ami a tõlünk északra levõ hideg légtömegek beáramlását az országba erõsen megélénkitette."
Márc.15.
"Ugyszólván az egész Duna jég alatt van."
Márc.23.
"Budapest felett csekély megszakitással áll, Adonyig zajlik, Dunapentele és Dunaföldvár között áll a jég."
Vége
Kissé valóban meglepõ ez a mediciklon-mentes idõszak, bár engem jobban meglep, hogy az elõzõ ÉNY-i front (feb. 8/9) itt nálam jókora (15 cm) havat hozott, lekörözve ezzel az összes téli mediciklont az emlékezetes 2003 óta. Pedig az atlanti frontoknak télen se mennyiségben, se halmazállapotban ez nem "szokása" errefelé, szóval igen pozitív meglepetés volt. 
idén a leghidegebb nap itt január 24 volt, amikor reggel -18 fok, volt a Tmax pedig -11 fok. az napi közép T pedig -14 fok volt.
viszont jan 1-óta szinte semmi csapi nem volt, mivel csak ÉNY-i frontok jöttek. de remélem beindul a mediciklonos idõszak. hisz tavaly szinte folyamatosan jöttek a mediciklonok.
januárban csak 2mm csapi volt(hó)
február elején 3mm hóban, majd az utóbbi 2 napban 13mm esõben.
viszont jan 1-óta szinte semmi csapi nem volt, mivel csak ÉNY-i frontok jöttek. de remélem beindul a mediciklonos idõszak. hisz tavaly szinte folyamatosan jöttek a mediciklonok.
januárban csak 2mm csapi volt(hó)
február elején 3mm hóban, majd az utóbbi 2 napban 13mm esõben.
A 77 esztendõvel ezelõtti február idõjárási lapszemléjének utolsó elõtti része:
-------------
Télidézõ 1929-bõl - V. (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.16.,17.)
Feb.16.
„Az ujabb havazás katasztrófával fenyegeti a városok ellátását
A tegnap délután beállott szünet után, amely már az állapotok javulásának reményét csillogtatta meg elõttünk, az éjszakai órákban ismét megindult a havazás, s most már uj erõre kapva szakadatlanul hullanak a fehér pelyhek, melyeket felkavar a fokozódó szél. Orkánná erõsödõ szél hótorlaszokat szór az imént eltakaritott tájra.
Az országutak forgalma teljesen megakadt, s ma csak néhány szomszédos községbõl jöttek be tejesszánok. 10 napra bezárták az iskolákat az egyesitett vármegyék összes népiskoláiban febr. hó 15-25-ike reggelig. A Gyõr-Jutasi vonal, az Eszterháza-Celldömölk és Celld.-Fehérvár vonalon szünetel a forgalom, a helyi vonatot Gyõr-Moson között talán sikerül fenntartani."
Feb.17.
"Tegnap este a havazás elállt, munkások egész serege és egész kocsitábor fárad egész nap, hogy végre normális képét és normális forgalmát visszakaphassa a hó alá temetett város. A postai csomagfelvételt a Dunántúl egész területére beszüntették. A város melegedõszobát rendezett be és meleg levest osztogat. A hideg az utolsó 3 napban lényegesen enyhült, s a tegnap esti –7 fok mellett ma reggel –6-ot mértek.
Táviratainkból: Innsbruck: reggel –22.5 fokot mértek. A hegyekben –37 fokot is. Nizzában –4 fokot, Párizsban –5 fokig szállt alá már csak a hõmérséklet, tehát mindenütt enyhült.
Az Adria felõl áramló meleg hullám következtében Magyarországon az idõjárás megenyhült. Budapesten ma reggel –2 fok. Tegnap erõs hóesés volt, melyet esõ váltott. Az esõ késõbb szünetelt, s az esti leszállott hõmérséklet következtében ismét hóesés állott be."
-------------
Télidézõ 1929-bõl - V. (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.16.,17.)
Feb.16.
„Az ujabb havazás katasztrófával fenyegeti a városok ellátását
A tegnap délután beállott szünet után, amely már az állapotok javulásának reményét csillogtatta meg elõttünk, az éjszakai órákban ismét megindult a havazás, s most már uj erõre kapva szakadatlanul hullanak a fehér pelyhek, melyeket felkavar a fokozódó szél. Orkánná erõsödõ szél hótorlaszokat szór az imént eltakaritott tájra.
Az országutak forgalma teljesen megakadt, s ma csak néhány szomszédos községbõl jöttek be tejesszánok. 10 napra bezárták az iskolákat az egyesitett vármegyék összes népiskoláiban febr. hó 15-25-ike reggelig. A Gyõr-Jutasi vonal, az Eszterháza-Celldömölk és Celld.-Fehérvár vonalon szünetel a forgalom, a helyi vonatot Gyõr-Moson között talán sikerül fenntartani."
Feb.17.
"Tegnap este a havazás elállt, munkások egész serege és egész kocsitábor fárad egész nap, hogy végre normális képét és normális forgalmát visszakaphassa a hó alá temetett város. A postai csomagfelvételt a Dunántúl egész területére beszüntették. A város melegedõszobát rendezett be és meleg levest osztogat. A hideg az utolsó 3 napban lényegesen enyhült, s a tegnap esti –7 fok mellett ma reggel –6-ot mértek.
Táviratainkból: Innsbruck: reggel –22.5 fokot mértek. A hegyekben –37 fokot is. Nizzában –4 fokot, Párizsban –5 fokig szállt alá már csak a hõmérséklet, tehát mindenütt enyhült.
Az Adria felõl áramló meleg hullám következtében Magyarországon az idõjárás megenyhült. Budapesten ma reggel –2 fok. Tegnap erõs hóesés volt, melyet esõ váltott. Az esõ késõbb szünetelt, s az esti leszállott hõmérséklet következtében ismét hóesés állott be."
Lehet, hogy volt már róla szó, de ma véletlenül megtudtam venni a História történelmi folyóirat 2005/10-es számot (az utolsó darab volt), ami a tél szerepével foglalkozik a történelemben, úgymint szélsõségek, öltözködés, munkák stb. ezek is fõleg Magyarországra kihegyezve.
A legérdekesebb a szélsõségekrõl, illetve a "kis jégkorszakról" (14.-19. század) szóló cikk.
Egy-két példa:
1601 telét igen hideg õsz elõzte meg, októberben elkezdett havazni, így a Nagykanizsá ostromló törökök derékig érõ hóban harcoltak a források szerint.
1607 janurája ezzel szemben extrém melget hozott. Februárban Sopron környékén zöldelt az erdõ, és áprilisban piros volt a cseresznye.
1709 januárjában iszonyú hideg volt, annyira, hogy a pincékben megfagyott a bor!
1784-ben általános vízhiány alakult ki, mert befagytak a kutak. Ekkor a tél áprilisig tartott, sok ház teteje összeomlott a hó súlya alatt, és végig rendkívüli hideg volt (áprilisban öt ökör megfagyott a hajcsárokkal együtt!).
1834-ben a január és a február igen meleg volt, január 22-én virágzott a megyfa, február 2.-án kirepültek a méhek, a szõlõs gazdák megmetszették a szõlõt. Nem kellett volna, mert március viszont rettenetes havazást és hideget hozott, ami egész Áprilisban kitartott, annyira, hogy a Felvidéken elfogyott a takarmány, így a házak szalmatetejével etették a jószágokat.
Szóval hasonló dologkat olvashatunk, szerintem nagyon érdekes. Sõt még szakirodalmi ajánló is van. Engem Rácz Lajos: Magyarország éghajalattörténete az újkor idején címû könyve érdekelne, lehet meg is veszem (õ írta a cikket is), de van más is, pld. Réthlí Antal: Idõjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig címû mûve.
A legérdekesebb a szélsõségekrõl, illetve a "kis jégkorszakról" (14.-19. század) szóló cikk.
Egy-két példa:
1601 telét igen hideg õsz elõzte meg, októberben elkezdett havazni, így a Nagykanizsá ostromló törökök derékig érõ hóban harcoltak a források szerint.
1607 janurája ezzel szemben extrém melget hozott. Februárban Sopron környékén zöldelt az erdõ, és áprilisban piros volt a cseresznye.
1709 januárjában iszonyú hideg volt, annyira, hogy a pincékben megfagyott a bor!
1784-ben általános vízhiány alakult ki, mert befagytak a kutak. Ekkor a tél áprilisig tartott, sok ház teteje összeomlott a hó súlya alatt, és végig rendkívüli hideg volt (áprilisban öt ökör megfagyott a hajcsárokkal együtt!).
1834-ben a január és a február igen meleg volt, január 22-én virágzott a megyfa, február 2.-án kirepültek a méhek, a szõlõs gazdák megmetszették a szõlõt. Nem kellett volna, mert március viszont rettenetes havazást és hideget hozott, ami egész Áprilisban kitartott, annyira, hogy a Felvidéken elfogyott a takarmány, így a házak szalmatetejével etették a jószágokat.
Szóval hasonló dologkat olvashatunk, szerintem nagyon érdekes. Sõt még szakirodalmi ajánló is van. Engem Rácz Lajos: Magyarország éghajalattörténete az újkor idején címû könyve érdekelne, lehet meg is veszem (õ írta a cikket is), de van más is, pld. Réthlí Antal: Idõjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig címû mûve.
Milyen volt az idõjárás 2006. február 1-10. között? Maradt az átlagosnál hidegebb idõ Február elsõ dekádjában a napfénytartam az oszág nyugati, délkeleti részén, valamint az Északi-középhegység területén volt az átlagtól magasabb. Azonban ezeken a területeken is csak 1-2 órával tért el pozitív irányba a sokévi átlagtól. Az ország döntõ részén az átlag alatt maradt, köszönhetõen annak hogy a dekád során sokszor volt ködös, párás, erõsen felhõs az idõjárás.
Az elõzõ idõszakhoz hasonlóan február elsõ dekádja is hideg napokat hagyott hátra. Az országos napi középhõmérséklet minden nap a sokévi átlag alatt maradt. Az idõszak elején átlagosan 4 fokkal volt hidegebb, ezt követõen fokozódott a lehülés, majd a dekád végére mérséklõdött. Még mindíg hideg volt, de az átlagértéktõl "már" csak 2 fokkal hidegebb. A leghidegebb nap február 7. volt.
Az ország területén hajnalra a hõmérséklet többnyire -12 és -18 fok közé csökkent, azonban az északkeleti országrészben -19 - -21 fokot is mértek.
A napi középhõmérséklet ezen a napon -5 -7 fok körül alakult, azonban az északkeleti, északi országrészben meglehetõsen alacsony (-10 fok alatt) maradt.
A meglévõ hótakaró révén az elõzõ idõszak talajhõmérséklet értékei nem változtak jelentõs mértékben.
Nagyobb mennyiségû csapadék (10 mm feletti, helyenként a 15 mm-t is meghaladó) a dekád második felében hullott hó formájában. Három nap alatt (február 7-9) az ország délnyugati, nyugati részét leszámítva jelentõs mennyiségû hó hullott. Csütörtök éjjel a hózáporokat néhol zivatartevékenység is kisérte.
A felsõ 20 cm-es talajréteg az ország DNY-i területeit leszámítva telitett volt. A fent említett területeken átlagosan 60-70 % volt a telítettség. A 20-50 cm-es talajréteg változatlanul telített volt.
Az elmúlt dekád idõjárási szélsõségei:
Legmagasabb hõmérséklet: +8.7 °C, Káld (Vas m.), február 9-én.
Legalacsonyabb hõmérséklet: -21.8 °C, Nyírlugos, február 7-én.
Maximális széllökés: 19.4 m/s, Kab-hegy (Veszprém m.), február 2-án. A napfénytartam napi maximuma: Szeged 9,4 óra, február 6-án.
Az elõzõ idõszakhoz hasonlóan február elsõ dekádja is hideg napokat hagyott hátra. Az országos napi középhõmérséklet minden nap a sokévi átlag alatt maradt. Az idõszak elején átlagosan 4 fokkal volt hidegebb, ezt követõen fokozódott a lehülés, majd a dekád végére mérséklõdött. Még mindíg hideg volt, de az átlagértéktõl "már" csak 2 fokkal hidegebb. A leghidegebb nap február 7. volt.
Az ország területén hajnalra a hõmérséklet többnyire -12 és -18 fok közé csökkent, azonban az északkeleti országrészben -19 - -21 fokot is mértek.
A napi középhõmérséklet ezen a napon -5 -7 fok körül alakult, azonban az északkeleti, északi országrészben meglehetõsen alacsony (-10 fok alatt) maradt.
A meglévõ hótakaró révén az elõzõ idõszak talajhõmérséklet értékei nem változtak jelentõs mértékben.
Nagyobb mennyiségû csapadék (10 mm feletti, helyenként a 15 mm-t is meghaladó) a dekád második felében hullott hó formájában. Három nap alatt (február 7-9) az ország délnyugati, nyugati részét leszámítva jelentõs mennyiségû hó hullott. Csütörtök éjjel a hózáporokat néhol zivatartevékenység is kisérte.
A felsõ 20 cm-es talajréteg az ország DNY-i területeit leszámítva telitett volt. A fent említett területeken átlagosan 60-70 % volt a telítettség. A 20-50 cm-es talajréteg változatlanul telített volt.
Az elmúlt dekád idõjárási szélsõségei:
Legmagasabb hõmérséklet: +8.7 °C, Káld (Vas m.), február 9-én.
Legalacsonyabb hõmérséklet: -21.8 °C, Nyírlugos, február 7-én.
Maximális széllökés: 19.4 m/s, Kab-hegy (Veszprém m.), február 2-án. A napfénytartam napi maximuma: Szeged 9,4 óra, február 6-án.
Az elmúlt hét szélsõségei:
A legmagasabb hõmérséklet: 9.2 fok, Sármellék, február 09. A legalacsonyabb hõmérséklet: -21.8 fok, Nyírlugos, február 07. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 19.5 mm, Nagy-Hideg-hegy, február 10. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 34.5 mm, Nagy-Hideg-hegy A napi legnagyobb széllökés maximuma: 21.2 m/s, Kab-hegy, február 11.
A legmagasabb hõmérséklet: 9.2 fok, Sármellék, február 09. A legalacsonyabb hõmérséklet: -21.8 fok, Nyírlugos, február 07. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 19.5 mm, Nagy-Hideg-hegy, február 10. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 34.5 mm, Nagy-Hideg-hegy A napi legnagyobb széllökés maximuma: 21.2 m/s, Kab-hegy, február 11.
Télidézõ 1929-bõl - IV. (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.14.,15.)
Feb. 14.
"Hírek a fagyfrontról"
"A Budapesti értesitõ jelenti: a Meteorológiai intézet esti jelentése szerint havazásra hajló idõ várható, a fagy lassu enyhülésével. Romániában erõs hófuvás majdnem megakadályozott minden forgalmat. Campina közelében egy cigányfaluban megfagyva találtak 10 embert, Kisinevben 14 tagból álló parasztcsalád fagyott meg. Bukovina el van zárva a külvilágtól. A hideg 34 fokra szállott alá, a Dunán 2 méter vastag jég van. 2 vonatkomp tegnap reggel óta befagyva áll a vizen Koppenhága mellett. A kompokon 1600 utas van. A kiszabadítás érdekében jégtörõ hajót küldöttek utnak, azonban azt is tétlenségre kényszeritette a hatalmas jégtömeg."
Feb. 15.
"A város lefoglalta a tejkészletet. A 3 napos szibériai hideg után a tegnapi reggelre enyhült az idõ, s Gyõrött frissen hullott fehér hólepel boritotta el az utcákat. A havazás több-kevesebb erõvel egész nap és egész éjjel tartott, vastag hóréteg lepte el az egész várost, és zavarta meg a már ugy-ahogy helyreállott forgalmat. A hetivásárra bejött kevésszámu falusitól megtudtuk, hogy a havazás nemcsak Gyõrött, henem a vármegyében, és a szomszédos megyékben is megkezdõdött. Az egésznapos erõs havazás délutánra már csaknem teljesen megbénitotta a forgalmat. Tegnap Bécsbõl érkezett egy autó, s a máskor 2 és fél-3 órás utat 3 nap alatt tudta megtenni, azt is ezer viszontagságon keresztül, lapátolással, lóvontatással, alágyujtással cifrázva."
A rettentõ fagyokat ezután országos méretû szakadatlan havazás váltotta fel, az ország települései berendezkedtek a túlélésre..
Feb. 14.
"Hírek a fagyfrontról"
"A Budapesti értesitõ jelenti: a Meteorológiai intézet esti jelentése szerint havazásra hajló idõ várható, a fagy lassu enyhülésével. Romániában erõs hófuvás majdnem megakadályozott minden forgalmat. Campina közelében egy cigányfaluban megfagyva találtak 10 embert, Kisinevben 14 tagból álló parasztcsalád fagyott meg. Bukovina el van zárva a külvilágtól. A hideg 34 fokra szállott alá, a Dunán 2 méter vastag jég van. 2 vonatkomp tegnap reggel óta befagyva áll a vizen Koppenhága mellett. A kompokon 1600 utas van. A kiszabadítás érdekében jégtörõ hajót küldöttek utnak, azonban azt is tétlenségre kényszeritette a hatalmas jégtömeg."
Feb. 15.
"A város lefoglalta a tejkészletet. A 3 napos szibériai hideg után a tegnapi reggelre enyhült az idõ, s Gyõrött frissen hullott fehér hólepel boritotta el az utcákat. A havazás több-kevesebb erõvel egész nap és egész éjjel tartott, vastag hóréteg lepte el az egész várost, és zavarta meg a már ugy-ahogy helyreállott forgalmat. A hetivásárra bejött kevésszámu falusitól megtudtuk, hogy a havazás nemcsak Gyõrött, henem a vármegyében, és a szomszédos megyékben is megkezdõdött. Az egésznapos erõs havazás délutánra már csaknem teljesen megbénitotta a forgalmat. Tegnap Bécsbõl érkezett egy autó, s a máskor 2 és fél-3 órás utat 3 nap alatt tudta megtenni, azt is ezer viszontagságon keresztül, lapátolással, lóvontatással, alágyujtással cifrázva."
A rettentõ fagyokat ezután országos méretû szakadatlan havazás váltotta fel, az ország települései berendezkedtek a túlélésre..
Bocs a névelírásért, Jaurinum! úgy látszik akkora télb.zi vagyok, hogy a nevedet is összetévesztettem a januárral...
Januarium ne is emlegesd 1997/98-at, az a télõrülteknek rémálom! Ahhoz képest az idei maga a Paradicsom volt... Legalábbis itt Pest környékén volt két nagy és több kicsi havazásunk (köztük kellemes meglepetésekkel), egy fehér Szilveszterünk, egy némileg hosszabb fehér periódusunk (ez tart még most is), egy nagy és több kicsi hidegbetörésünk, és reményeim szerint a most következõ enyheség utáni utolsó télvisszaütésként lesz még hózáporszezon is. Mérsékelten bár, de elégedett vagyok az idei Téllel.
Persze tudom, hogy a mediterrán városaink (Szeged, Pécs, Baja) kimaradtak a nagy részébõl. Kár érte, emiatt nem lehet minden télimádó többé-kevésbé elégedett.
Legalábbis itt Pest környékén volt két nagy és több kicsi havazásunk (köztük kellemes meglepetésekkel), egy fehér Szilveszterünk, egy némileg hosszabb fehér periódusunk (ez tart még most is), egy nagy és több kicsi hidegbetörésünk, és reményeim szerint a most következõ enyheség utáni utolsó télvisszaütésként lesz még hózáporszezon is. Mérsékelten bár, de elégedett vagyok az idei Téllel. Persze tudom, hogy a mediterrán városaink (Szeged, Pécs, Baja) kimaradtak a nagy részébõl. Kár érte, emiatt nem lehet minden télimádó többé-kevésbé elégedett.
Nyolc évvel ezelõtt, 1998 februárjának közepén már javában tavasz volt: a 12-i 23°C után ezen a napon Szentgotthárdon ismét 21°C volt. (Ugyanabban az idõpontban Miskolcon csak +1°C). A kora tavaszi geophytonoknak és az apró ephemerophytonoknak több sem kellett: tömegesen virítottak a hónap közepén.
Igazán böjtje se lett a korai enyheségnek, a márc.10. és márc. 20.-i fagyos-hózáporos pár napot leszámítva febr.10-tõl 10°C felett alakult a Tmax.
A felsorolt adatok Gyõrre vonatkoznak, ám az a 97/98-as tél így, csupa kisbetûvel szerepelhet az ország valamennyi hó- és fagykedvelõjének feljegyzéseiben..
Igazán böjtje se lett a korai enyheségnek, a márc.10. és márc. 20.-i fagyos-hózáporos pár napot leszámítva febr.10-tõl 10°C felett alakult a Tmax.
A felsorolt adatok Gyõrre vonatkoznak, ám az a 97/98-as tél így, csupa kisbetûvel szerepelhet az ország valamennyi hó- és fagykedvelõjének feljegyzéseiben..
Jaurinum: ne is mondd, ilyenkor mindig eszembe jut, hogy sáros vagyok az én részemmel. Jövõ hétem pótolom, amiben megegyeztünk a találkozón, amilyen gyorsan csak lehet.
Télidézõ 1929-bõl - III. (Dunántúli Hirlap, 1929. feb.12.)
"Dermesztõ hidegben"
"Fut mindenki a dolga után, s kékre-zöldre fagyva ácsorognak az utcasarkon nyomorult, étlen munkanélküliek, várva egy félórai vagy egyórás dolgot is, csak hogy pár fillért keressenek, hogy legalább kenyér legyen otthon a gyerekeknek, az asszonynak, vagy a beteg, munkaképtelen szülõknek. Még a meleg szobából sem jó kinézni a csonttá fagyott utcákra, a megmerevedett, fehér fákra, már nincs öröme sem a rettentõ télnek, már fáj a fehér hó, fájnak az ereszekrõl fenyegetõen csüngõ jégcsapok, minden fáj, ami a télbõl van, s igazán nincs öröme már a télnek.
31 fokos hideget mértek ma Gyõrött. Az átmeneti jellegû enyhülést az Oroszország felõl jövõ ujabb fagyhullám rendkivüli hidegre változtatta szerte az országban. A MÁV-tól kapott értesitések szerint a rendkivüli hideg és a szombati szélvihar következtében beállott nehézségek ma sem csökkentek. Az ujabb fagyhullám, mely szombaton ért Magyarország fölé, fölülmulta az eddig mért hõsüllyedést és Gyõrött a mai, reggeli órákban –31 fokot is mértek. Ez a nagy hideg 1 méteres jégpáncéllal boritotta be a gyõri vizeket, és a környékbeli falvak lakossága igen sok helyen a hótorlaszokkal elboritott utak helyett a Duna, Rába, Répce, Marcal jegét használja közlekedési utnak, megrakott szekereivel. A szombaton utnak indult autósok már a legközelebbi falunál visszafordultak a szélvihar miatt, az országutakra szórt hótömegek és a rendkivüli hideg miatt. A fagyfrontról érkezett mai távirataink a következõk: Prága: némely helyen –35 fokot is mértek, este 6 órakor Prágában 21 fok volt fagypont alatt. Bécs: a városban 26 fok hideget mértek a fagypont alatt, ez 4%-al magasabb a tegnapi hidegnél."
"Dermesztõ hidegben"
"Fut mindenki a dolga után, s kékre-zöldre fagyva ácsorognak az utcasarkon nyomorult, étlen munkanélküliek, várva egy félórai vagy egyórás dolgot is, csak hogy pár fillért keressenek, hogy legalább kenyér legyen otthon a gyerekeknek, az asszonynak, vagy a beteg, munkaképtelen szülõknek. Még a meleg szobából sem jó kinézni a csonttá fagyott utcákra, a megmerevedett, fehér fákra, már nincs öröme sem a rettentõ télnek, már fáj a fehér hó, fájnak az ereszekrõl fenyegetõen csüngõ jégcsapok, minden fáj, ami a télbõl van, s igazán nincs öröme már a télnek.
31 fokos hideget mértek ma Gyõrött. Az átmeneti jellegû enyhülést az Oroszország felõl jövõ ujabb fagyhullám rendkivüli hidegre változtatta szerte az országban. A MÁV-tól kapott értesitések szerint a rendkivüli hideg és a szombati szélvihar következtében beállott nehézségek ma sem csökkentek. Az ujabb fagyhullám, mely szombaton ért Magyarország fölé, fölülmulta az eddig mért hõsüllyedést és Gyõrött a mai, reggeli órákban –31 fokot is mértek. Ez a nagy hideg 1 méteres jégpáncéllal boritotta be a gyõri vizeket, és a környékbeli falvak lakossága igen sok helyen a hótorlaszokkal elboritott utak helyett a Duna, Rába, Répce, Marcal jegét használja közlekedési utnak, megrakott szekereivel. A szombaton utnak indult autósok már a legközelebbi falunál visszafordultak a szélvihar miatt, az országutakra szórt hótömegek és a rendkivüli hideg miatt. A fagyfrontról érkezett mai távirataink a következõk: Prága: némely helyen –35 fokot is mértek, este 6 órakor Prágában 21 fok volt fagypont alatt. Bécs: a városban 26 fok hideget mértek a fagypont alatt, ez 4%-al magasabb a tegnapi hidegnél."
Február elsõ dekádja sem követte a nagy átlagokat.8 napig téli napok ill. 0 fok alatti napi átlagok voltak.Leghidegebb 7-én volt.A Tmin -13,a napi átlag -8,8 fok volt .A 2. zord nap 8-a volt.9-én már +7 fokos tavasz köszöntött be.A 10 nap átlag T-je -4,13 fok lett.Csapadék 9 mm volt,4 napon hullott,vegyesen hó,havasesõ,esõ.3 cm hó hullott,de tartós(1nap)hótakaró nem tudott kialakulni.
Igen érdekes az utóbbi idõszak hóeloszlása, 2005-ben 144cm hó hullott Szombathelyen(kiváncsi vagyok mikor lesz még ennyi), 2006-ban eddig 4cm.
2005:
Január: 16cm
Február 53cm
Március: 21cm
November 22cm
December 32cm
Összesen: 144cm
Azok a jó kis februári mediciklonok...3 mediciklon, mind 15-20cm közötti hóval. A maximális hóvastagság az év folyamán 26cm volt, február végén.
2005:
Január: 16cm
Február 53cm
Március: 21cm
November 22cm
December 32cm
Összesen: 144cm
Azok a jó kis februári mediciklonok...3 mediciklon, mind 15-20cm közötti hóval. A maximális hóvastagság az év folyamán 26cm volt, február végén.
Nyuli: Remekül összeszedted a dolgokat. A ziviset is megnéztem.
Viszont ha megengedsz egy építõ jellegû kritikát: Jobb lenne, ha az elemzés a kép alá is benyúlna, vagyis inkább úgy mondom, hogy ki kellene használnod a szélességet. Mert túl keskeny a szövegrész.
Viszont ha megengedsz egy építõ jellegû kritikát: Jobb lenne, ha az elemzés a kép alá is benyúlna, vagyis inkább úgy mondom, hogy ki kellene használnod a szélességet. Mert túl keskeny a szövegrész.
Bátorkodtam képes-szöveges összefoglalót készíteni a tegnapi és mai nap történéseiröl:
Link
Link
Nem tudja valaki véletlenül, hol tudom megnézni az interneten Budapest átlagos és múltbéli tényleges napi középhõmérsékleti adatsorát?
Idõjárási visszatekintõ:
2004. február 8-án Békéscsabán egész nap enyhe volt az idõ, hogy hány fok azt pontosan nem tudom. Este 6 óra fele jött egy hatalmas borulás és dörgött, villámlott, majd elõbb fagyott esõ, majd utánna havazás (nagy pelyhes) kezdõdött, nagy széllel.
Csak nosztalgiázok, mert akkor született a kisfiam, 17 óra 35 perckor.
2004. február 8-án Békéscsabán egész nap enyhe volt az idõ, hogy hány fok azt pontosan nem tudom. Este 6 óra fele jött egy hatalmas borulás és dörgött, villámlott, majd elõbb fagyott esõ, majd utánna havazás (nagy pelyhes) kezdõdött, nagy széllel.
Csak nosztalgiázok, mert akkor született a kisfiam, 17 óra 35 perckor.
Sziasztok!
Egy kis segítségre lenne szükségem. Két évre visszamenõleg szükség lenne a pécsi idõjárási adatokra. Egy orvosi teszthez kéne. Aki esetleg tud és szeretne segíteni, az írjon az email címemre: [email protected].
Elõre is köszönöm!
Egy kis segítségre lenne szükségem. Két évre visszamenõleg szükség lenne a pécsi idõjárási adatokra. Egy orvosi teszthez kéne. Aki esetleg tud és szeretne segíteni, az írjon az email címemre: [email protected].
Elõre is köszönöm!
Télidézõ 1929-bõl - II. (Dunántúli Hirlap, 1929 feb.6.,8.)
"36 év óta nem volt a maihoz hasonló hideg [bodócs istvánnak, a gyõri meteorológiai állomás vezetõjének nyilatkozata]
Ehhez hasonló hideg tél ezelõtt 36 esztendõvel, 1893 januárjában fordult elõ utoljára, teljesen hasonló körülmények között, csakhogy még sokkal hidegebb volt az idei januárnál. Ennek jellemzésére elég annyit megemliteni, hogy míg az idei januári középhõmérséklet Gyõrött 5.6 fok volt fagypont alatt, addig 1893-ban –11 fokig süllyedt le.
Ami a közeli napok várható idõjárását illeti, az oroszországi nagy légnyomás legyengült ugyan, helyette azonban Finnország közepén alakult ki újabb nagy nyomásu légörvény. Ennek következményeképpen derült éjszakák mellett ismét erõs lehülés várható, mely eltart e hónap közepéig. Valószinü azonban, hogy a tél legszigorubb részén már tul vagyunk, ugy hogy a gyertyaszentelõi mackó filozofiája ezidén feltétlenül be fog válni.
Az, hogy egyes helyeken, pusztákon –30 fokos hõmérsékletet mutatott a szabadban álló hõmérõ, nem annyit jelent, hogy a levegõ hõmérséklete is ugyanennyi volt. A higany ugyanis derült éjszakákon sokkal erõsebben sugározza ki magából a meleget, mint a sokkal ritkább levegõ. Ha tehát a hõmérõt nem veszik körül zsalurendszerü védõházikóval, akkor éppen ugy nem a levegõ hõfokát fogja megmutatni, mintha kitesszük közvetlenül a nap sugárzásának. A különbség a Nap sugárzásának függvényében 6-8°C is lehet a valóságos levegõ hõmérsékletéhez képest.
Mint érdekes jelenséget, felemlithetjük azt is, hogy az idei nagy hideg csak a sikságokon jelentkezett, s már a Dobogókõn, meg általában a talajfölszinrõl 300-400 méterre átlag 12°C-al magasabb volt a hõmérséklet. Ennek oka az, hogy a súlyos, hideg levegõ mintegy lefolyik a hegyek oldalairól, s így a völgyeket és sikságokat árasztja el lomha tömegével.
A hõmérõ ijesztõ lesüllyedése nyomában kullog az emberiség egyik legfélelmetesebb réme, a spanyolnátha, s az egészség megóvásához szükséges hatalmas összegeket vág ki az emberek zsebébõl."
Folyt.köv. febr. 12-én, akkortól kezdõdött csak az igazi zordság 1929-ben.
"36 év óta nem volt a maihoz hasonló hideg [bodócs istvánnak, a gyõri meteorológiai állomás vezetõjének nyilatkozata]
Ehhez hasonló hideg tél ezelõtt 36 esztendõvel, 1893 januárjában fordult elõ utoljára, teljesen hasonló körülmények között, csakhogy még sokkal hidegebb volt az idei januárnál. Ennek jellemzésére elég annyit megemliteni, hogy míg az idei januári középhõmérséklet Gyõrött 5.6 fok volt fagypont alatt, addig 1893-ban –11 fokig süllyedt le.
Ami a közeli napok várható idõjárását illeti, az oroszországi nagy légnyomás legyengült ugyan, helyette azonban Finnország közepén alakult ki újabb nagy nyomásu légörvény. Ennek következményeképpen derült éjszakák mellett ismét erõs lehülés várható, mely eltart e hónap közepéig. Valószinü azonban, hogy a tél legszigorubb részén már tul vagyunk, ugy hogy a gyertyaszentelõi mackó filozofiája ezidén feltétlenül be fog válni.
Az, hogy egyes helyeken, pusztákon –30 fokos hõmérsékletet mutatott a szabadban álló hõmérõ, nem annyit jelent, hogy a levegõ hõmérséklete is ugyanennyi volt. A higany ugyanis derült éjszakákon sokkal erõsebben sugározza ki magából a meleget, mint a sokkal ritkább levegõ. Ha tehát a hõmérõt nem veszik körül zsalurendszerü védõházikóval, akkor éppen ugy nem a levegõ hõfokát fogja megmutatni, mintha kitesszük közvetlenül a nap sugárzásának. A különbség a Nap sugárzásának függvényében 6-8°C is lehet a valóságos levegõ hõmérsékletéhez képest.
Mint érdekes jelenséget, felemlithetjük azt is, hogy az idei nagy hideg csak a sikságokon jelentkezett, s már a Dobogókõn, meg általában a talajfölszinrõl 300-400 méterre átlag 12°C-al magasabb volt a hõmérséklet. Ennek oka az, hogy a súlyos, hideg levegõ mintegy lefolyik a hegyek oldalairól, s így a völgyeket és sikságokat árasztja el lomha tömegével.
A hõmérõ ijesztõ lesüllyedése nyomában kullog az emberiség egyik legfélelmetesebb réme, a spanyolnátha, s az egészség megóvásához szükséges hatalmas összegeket vág ki az emberek zsebébõl."
Folyt.köv. febr. 12-én, akkortól kezdõdött csak az igazi zordság 1929-ben.
Az elmúlt hét szélsõségei:
A legmagasabb hõmérséklet: 5.9 fok, Kékestetõ, február 01. A legalacsonyabb hõmérséklet: -17.5 fok, Vásárosnamény, február 02. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 1.4 mm, Nyíregyháza Napkor, február 04. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 1.4 mm, Nyíregyháza Napkor A napi legnagyobb széllökés maximuma: 28.1 m/s, Jászapáti, február 04.
A legmagasabb hõmérséklet: 5.9 fok, Kékestetõ, február 01. A legalacsonyabb hõmérséklet: -17.5 fok, Vásárosnamény, február 02. A legnagyobb napi csapadékösszeg: 1.4 mm, Nyíregyháza Napkor, február 04. A legnagyobb heti csapadékösszeg: 1.4 mm, Nyíregyháza Napkor A napi legnagyobb széllökés maximuma: 28.1 m/s, Jászapáti, február 04.
Február 4.-e nem is tartozik bel igazán, inkább csak 5-6. De ezelõtt is voltak nagyobb havazások 2003-ban, akkor a peremciklonok taroltak.
Emlékeztek 2003. február 4-5-6-ra? Emlékszem, akkor is nagyon bizonytalan helyzet volt, sok helyre vártak vegyes csapadékot, és az eredmény sok helyen 30-50 cm hó volt. Azt hiszem akkor egy peremciklon tevékenykedett itt, viszont ami érdekes volt,hogy a nyugati országrészt teljesen kikerülte, és gyakorlatilag semmi havat nem adott, míg az ország másik pontjában (Nyíregyházán) 50 cm-es hó volt. (A rádióban hallgattam akkor a hójelentést).
Úgy kezdõdött,hogy a havazás elõtti estén volt egy kis hó, az elõzõ havazásokból (kissé összefagyva). Éjszaka kezdett havazni, és reggelre igen vastag kb. 15-20 cm hó fogadott kilépve a kapun. Pedig én akkor a pesti betonrengetegben laktam,ahol mindig mindent agyonsóztak, így esély sem volt arra,hogy ekkora hótakaró kialakuljon. A nap folyamán folytatódott a havazás, már 30 cm közeli volt a hó, közlekedés sok helyen lelassult, néhány helyen megbénult. Délután edzésre mentem,habár hülye ötlet volt, hiszen a pályát is 20 cm-es hó borította. Hazafele (XI.kerületbõl-7.kerületbe) 1,5 óra volt az út. Másnap már nem esett jelentõs hó.
Az egyik kedvenc évem 2003 volt, kevésszer láttam úgy Budapestet mint akkor, bár ezen a télen is lenne egyszer ilyen...
Úgy kezdõdött,hogy a havazás elõtti estén volt egy kis hó, az elõzõ havazásokból (kissé összefagyva). Éjszaka kezdett havazni, és reggelre igen vastag kb. 15-20 cm hó fogadott kilépve a kapun. Pedig én akkor a pesti betonrengetegben laktam,ahol mindig mindent agyonsóztak, így esély sem volt arra,hogy ekkora hótakaró kialakuljon. A nap folyamán folytatódott a havazás, már 30 cm közeli volt a hó, közlekedés sok helyen lelassult, néhány helyen megbénult. Délután edzésre mentem,habár hülye ötlet volt, hiszen a pályát is 20 cm-es hó borította. Hazafele (XI.kerületbõl-7.kerületbe) 1,5 óra volt az út. Másnap már nem esett jelentõs hó.
Az egyik kedvenc évem 2003 volt, kevésszer láttam úgy Budapestet mint akkor, bár ezen a télen is lenne egyszer ilyen...
Télidézõ 1929-bõl - I. (Dunántúli Hirlap, 1929 feb.5.)
"Gyõrött már az egész január hidegebb volt a rendesnél, havi középértékben majdnem 3.5°C-al. Bár január folyamán, 11-én -19°C-ig is süllyedt a hõmérõ, az igazi hideg február 3-ra alakult ki, amikor 25 fokkal csökkent a hõmérséklet fagypont alá. Ennek a szokatlanul szigoru téli idõjárásnak részben helyi részben távolabbi okai voltak. A fõbajt az okozta, hogy Oroszország közepén szokatlanul nagy nyomásu légörvény alakult ki, mely fokozatosan terjeszkedve hideg kontinentalis légtömeggel árasztotta el egész Európát és hazánk fölé kerülve január 26-án indította meg azt a példátlanul erõs lehülést, amelyhez foghatót nem igen találunk az utóbbi két évtizedek idõjárásának történetében. A nagy légnyomással járó, derült idõjárás azután megteremtette helyi gyümölcseit, amennyiben ilyenkor a nappali besugárzás hõnyeresége a rövid nappalok miatt sokkal kisebb, mint a hosszu éjszakán történõ erõs kisugárzásból származó hõveszteség. Miután igy a kisugárzás hütõ hatása van tulsúlyban, ennélfogva a levegõ hõfokának napról-napra süllyednie kell, ami aztán szigoru téli idõjárásnak lesz okozója. Ezidén ehhez még hozzájárult a hatalmas hótakaró, amely január folyamán az egész Dunántult átlag 30cm vastag hóréteggel boritotta. Ez a hótakaró hütõ hatásával szintén hozzájárult a nagy hideg kialakulásához, viszont megvolt az a haszna, hogy a kifagyás ellen megvédte a vetéseket, ami nemzetgazdasági szempontból elõnyös körülménynek tekinthetõ."
Folyt. köv. a jövõ héten, napra pontosan tartva a 77 éve történteket.
[bakonyvár korábban közölt összegzésébõl kiderül, hogy ez a február bizonyult az egyik legkegyetlenebbnek a nyugaton élõk számára - a feljegyzések kezdete óta.]
"Gyõrött már az egész január hidegebb volt a rendesnél, havi középértékben majdnem 3.5°C-al. Bár január folyamán, 11-én -19°C-ig is süllyedt a hõmérõ, az igazi hideg február 3-ra alakult ki, amikor 25 fokkal csökkent a hõmérséklet fagypont alá. Ennek a szokatlanul szigoru téli idõjárásnak részben helyi részben távolabbi okai voltak. A fõbajt az okozta, hogy Oroszország közepén szokatlanul nagy nyomásu légörvény alakult ki, mely fokozatosan terjeszkedve hideg kontinentalis légtömeggel árasztotta el egész Európát és hazánk fölé kerülve január 26-án indította meg azt a példátlanul erõs lehülést, amelyhez foghatót nem igen találunk az utóbbi két évtizedek idõjárásának történetében. A nagy légnyomással járó, derült idõjárás azután megteremtette helyi gyümölcseit, amennyiben ilyenkor a nappali besugárzás hõnyeresége a rövid nappalok miatt sokkal kisebb, mint a hosszu éjszakán történõ erõs kisugárzásból származó hõveszteség. Miután igy a kisugárzás hütõ hatása van tulsúlyban, ennélfogva a levegõ hõfokának napról-napra süllyednie kell, ami aztán szigoru téli idõjárásnak lesz okozója. Ezidén ehhez még hozzájárult a hatalmas hótakaró, amely január folyamán az egész Dunántult átlag 30cm vastag hóréteggel boritotta. Ez a hótakaró hütõ hatásával szintén hozzájárult a nagy hideg kialakulásához, viszont megvolt az a haszna, hogy a kifagyás ellen megvédte a vetéseket, ami nemzetgazdasági szempontból elõnyös körülménynek tekinthetõ."
Folyt. köv. a jövõ héten, napra pontosan tartva a 77 éve történteket.
[bakonyvár korábban közölt összegzésébõl kiderül, hogy ez a február bizonyult az egyik legkegyetlenebbnek a nyugaton élõk számára - a feljegyzések kezdete óta.]
Csatlakozva Mr. Winter múltidézéséhez az 5 évvel korábbi, 1986-os februárról írnék néhány sort, sajnos nem saját napló, hanem újsághírek alapján. Érdekes hónap volt.
Az enyhe januárt követõen februárban kemény téli idõ alakult ki. A hónap legelején egyre-másra érkeztek a jelentések Európa különbözõ országaiból a tél támadásáról. Az Alpok D-i és Ny-i felén, de Franciaország és Spanyolország tengerparti részén is ítéletidõ tombolt. Az Alpokban a példátlanul heves havazás, Közép-Olaszországban a felhõszakadások okoztak gondot. Dél-Tirolt a lavinák és a hóvihar elvágta a külvilágtól, az ausztriai Sillian-ban 24 óra alatt (jan. 31-én) 170 cm hó hullott, de többfelé meghaladta az 1 métert a friss hó, Torinóban 48 óra alatt 52 cm esett!
Febr. 4-én Lengyelországban, Romániában és Jugoszláviában is nehézségeket okozott a nagy hó és a hófúvás. Ezen a napon nálunk nem havazott, a hóréteg vastagsága Bánkúton 70, Galyatetõn és Kékestetõn 79 cm volt.
Febr. 9-én viszont Magyarországon is havazás indult meg, amelyhez erõs szél is társult. Ausztria K-i felén félméteres hó hullott, de havazott Olaszországban, ezúttal a tengerparton is, Rómában 10 cm-es hótakarót mértek!
Febr. 10-én az elmúlt 23 év legalacsonyabb februári minimumát mérték Londonban, a város környékén -10°C-ig hûlt le a levegõ. Szlovéniában és Horvátország É-i és Ny-i részén megbénult az élet a hóvihar miatt, még Rijekában is közlekedési akadályokat okozott a hó.
A Dunántúlon is szinte megbénította a közlekedést a havazás és a hófúvás. 11-ére Gyõr-Sopron, Vas, Zala és Veszprém megyében 2-3 méteres hóakadályokat emelt a viharos szél, települések váltak megközelíthetetlenné. Volt ahová erõgépekkel és katonai jármûvekkel juttattak el élelmiszert, az iskolákban tanítási szünetet rendeltek el. A Kisalföld kivételével általában 50-60 cm-es hótakaró fedte a Dunántúlt.
Az 1985/86-os tél legvastagabb hótakaróját febr. 18-án mérték, akkor Galyatetõn 106 cm volt a hóréteg vastagsága. Még a hónap végén is (25-27-én) tartotta magát a téli idõ, a nappali és az éjszakai hõmérséklet is rekordszintre süllyedt.
Az enyhe januárt követõen februárban kemény téli idõ alakult ki. A hónap legelején egyre-másra érkeztek a jelentések Európa különbözõ országaiból a tél támadásáról. Az Alpok D-i és Ny-i felén, de Franciaország és Spanyolország tengerparti részén is ítéletidõ tombolt. Az Alpokban a példátlanul heves havazás, Közép-Olaszországban a felhõszakadások okoztak gondot. Dél-Tirolt a lavinák és a hóvihar elvágta a külvilágtól, az ausztriai Sillian-ban 24 óra alatt (jan. 31-én) 170 cm hó hullott, de többfelé meghaladta az 1 métert a friss hó, Torinóban 48 óra alatt 52 cm esett!
Febr. 4-én Lengyelországban, Romániában és Jugoszláviában is nehézségeket okozott a nagy hó és a hófúvás. Ezen a napon nálunk nem havazott, a hóréteg vastagsága Bánkúton 70, Galyatetõn és Kékestetõn 79 cm volt.
Febr. 9-én viszont Magyarországon is havazás indult meg, amelyhez erõs szél is társult. Ausztria K-i felén félméteres hó hullott, de havazott Olaszországban, ezúttal a tengerparton is, Rómában 10 cm-es hótakarót mértek!
Febr. 10-én az elmúlt 23 év legalacsonyabb februári minimumát mérték Londonban, a város környékén -10°C-ig hûlt le a levegõ. Szlovéniában és Horvátország É-i és Ny-i részén megbénult az élet a hóvihar miatt, még Rijekában is közlekedési akadályokat okozott a hó.
A Dunántúlon is szinte megbénította a közlekedést a havazás és a hófúvás. 11-ére Gyõr-Sopron, Vas, Zala és Veszprém megyében 2-3 méteres hóakadályokat emelt a viharos szél, települések váltak megközelíthetetlenné. Volt ahová erõgépekkel és katonai jármûvekkel juttattak el élelmiszert, az iskolákban tanítási szünetet rendeltek el. A Kisalföld kivételével általában 50-60 cm-es hótakaró fedte a Dunántúlt.
Az 1985/86-os tél legvastagabb hótakaróját febr. 18-án mérték, akkor Galyatetõn 106 cm volt a hóréteg vastagsága. Még a hónap végén is (25-27-én) tartotta magát a téli idõ, a nappali és az éjszakai hõmérséklet is rekordszintre süllyedt.
Tekintettel a jövõ hétre várható többszöri,jelentõs havazásra,kedvcsinálónak idézek egy kicsit az 1991-ben vezetett naplómból(15 éves voltam ekkor).Íme:
1991.február 7.csütörtök
Megjött a hó,amelyre a múlt hét vége óta vártunk.Hétfõn(02.04.) még csak hózáporok voltak az országban,kedden(02.06.) Kelet-Magyarországon és északkeleten havazott.Az igazi hóesés a mai nap volt.A kora reggel kezdõdõ hószállingózásból napközben jelentõs havazás lett.Fél 6 körül kezdett Szirákon szállongani,viharos széllel,
-2 fokon.Negyed 8 táján Pásztó felõl egyre többfelé erõs havazás kezdõdött,melyhez eleinte erõs déli szél is társult.A hó országosan esett,15 óra körül állt el.A leesett hóréteg Nyugat-Magyarországon a 20-30 cm-t is eléri,Szirákon 4 és fél centi.Holnap újabb havazás,majd szombattól enyhülés várható.
1991.február 8.péntek
Az utóbbi évek talán legerõsebb havazása volt ma Magyarországon.A hó az egész országban esett(néhol ónos esõ helyettesítette átmenetileg),és gyakran kiadósan.A havazás mellé viharos szél is társult,így hófúvások is voltak.Komárom-Esztergom megyében megbénult a közlekedés.Tata környékén 2m-es hótorlaszok is létrejöttek az utakon,több utat le kellett zárni a megyében.A Dunántúlon a havazás a vasúti közlekedést is hátráltatta.
Szirákon a havazás kora reggel kezdõdött,azóta folyamatosan havazik(délután öt óra van).A szél gyakran erõs,a tetõkrõl fújja a havat.A hóréteg már több,mint 10 cm.a levegõ erõsen párás.A hõmérséklet -2 fok körül van.IGAZI TÉLI AZ IDÕ!
1991.február 10.vasárnap
Télies az idõ.Tegnap reggelre megszûnt a havazás és a hó kissé olvadt.A hóréteg 18-19 cm volt.Napközben vagy két órán keresztül újra havazott 0 fokon.Kétszer voltunk szánkózni,a nagy havat le kellett takarítanunk a szánkópályánkról.
Mára kissé megváltozott az idõ.Már nem hó,hanem ónos esõ,esõ esik.A hó a Kékesen 68 cm.3/4 7-kor Gyõrben már +5 fok volt.
(Ekkor azt hittem,ennyi volt,de az idõjárás másképp gondolta...)
1991.február14.csütörtök
Keménységbe csapott át ismét a tél.Kedd délután 3/4 4 körül kezdett ismét havazni,szerdára virradó éjjel állt el.Szél nem fújt,így a hó 10-15 cm vastagon mindent beborított,fáktól a villanydrótokig.Szerdán délelõtt ismét havazott,délután már egyre gyengébben esett,a szél viszont viharos lett.Az országban többfelé volt hófúvás,sok út járhatatlan lett.A Kékesen 73 cm a hó.
1991.február 24.vasárnap
A héten enyhébbre fordult az idõ,csapadék nem volt.Ma az országban +12 fokot is mértek.A hó Szirákon tegnap és ma erõsen olvadt.
(Végül márc.7-10.között olvadt el teljesen a hó)
1991.február 7.csütörtök
Megjött a hó,amelyre a múlt hét vége óta vártunk.Hétfõn(02.04.) még csak hózáporok voltak az országban,kedden(02.06.) Kelet-Magyarországon és északkeleten havazott.Az igazi hóesés a mai nap volt.A kora reggel kezdõdõ hószállingózásból napközben jelentõs havazás lett.Fél 6 körül kezdett Szirákon szállongani,viharos széllel,
-2 fokon.Negyed 8 táján Pásztó felõl egyre többfelé erõs havazás kezdõdött,melyhez eleinte erõs déli szél is társult.A hó országosan esett,15 óra körül állt el.A leesett hóréteg Nyugat-Magyarországon a 20-30 cm-t is eléri,Szirákon 4 és fél centi.Holnap újabb havazás,majd szombattól enyhülés várható.
1991.február 8.péntek
Az utóbbi évek talán legerõsebb havazása volt ma Magyarországon.A hó az egész országban esett(néhol ónos esõ helyettesítette átmenetileg),és gyakran kiadósan.A havazás mellé viharos szél is társult,így hófúvások is voltak.Komárom-Esztergom megyében megbénult a közlekedés.Tata környékén 2m-es hótorlaszok is létrejöttek az utakon,több utat le kellett zárni a megyében.A Dunántúlon a havazás a vasúti közlekedést is hátráltatta.
Szirákon a havazás kora reggel kezdõdött,azóta folyamatosan havazik(délután öt óra van).A szél gyakran erõs,a tetõkrõl fújja a havat.A hóréteg már több,mint 10 cm.a levegõ erõsen párás.A hõmérséklet -2 fok körül van.IGAZI TÉLI AZ IDÕ!
1991.február 10.vasárnap
Télies az idõ.Tegnap reggelre megszûnt a havazás és a hó kissé olvadt.A hóréteg 18-19 cm volt.Napközben vagy két órán keresztül újra havazott 0 fokon.Kétszer voltunk szánkózni,a nagy havat le kellett takarítanunk a szánkópályánkról.
Mára kissé megváltozott az idõ.Már nem hó,hanem ónos esõ,esõ esik.A hó a Kékesen 68 cm.3/4 7-kor Gyõrben már +5 fok volt.
(Ekkor azt hittem,ennyi volt,de az idõjárás másképp gondolta...)
1991.február14.csütörtök
Keménységbe csapott át ismét a tél.Kedd délután 3/4 4 körül kezdett ismét havazni,szerdára virradó éjjel állt el.Szél nem fújt,így a hó 10-15 cm vastagon mindent beborított,fáktól a villanydrótokig.Szerdán délelõtt ismét havazott,délután már egyre gyengébben esett,a szél viszont viharos lett.Az országban többfelé volt hófúvás,sok út járhatatlan lett.A Kékesen 73 cm a hó.
1991.február 24.vasárnap
A héten enyhébbre fordult az idõ,csapadék nem volt.Ma az országban +12 fokot is mértek.A hó Szirákon tegnap és ma erõsen olvadt.
(Végül márc.7-10.között olvadt el teljesen a hó)
Itt Vecsésen a havi csapadék összeg 35,3mm volt 2006 januárjában.
Ebbõl 29,3mm január 3-ig esett,majd 20-án újabb 5mm-t mértem,s végül még hozzájött 27-én + 1mm.
Ebbõl 29,3mm január 3-ig esett,majd 20-án újabb 5mm-t mértem,s végül még hozzájött 27-én + 1mm.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Gyors váltás: visszatér a nyárias idő
Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54
Szabályzat