2024. május 02., csütörtök

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#721
"nem volt példa erre hogy a téli félévben októberben csökkenjen is még ráadásul"

Ez egyáltalán nem igaz, nézd csak meg egyesével a görbéket.

Teljesen természetes, hogy a sarki makrohelyzettõl függõen idõnként a téli félévben is vannak visszaesések a jégborítottságban.
#720
Hát nem túl erõs a sarki jégfelhalmozódás. Túl "fölszaladt" a meleg az ac-nak köszönhetõen. Gondolom ezért nem is nõ, érdekes most még csökkent is a jégtakaró kiterjedése a napokban , azért nem volt példa erre hogy a téli félévben októberben csökkenjen is még ráadásul... Link de azért jobbak a kilátások a jövõ hétre nézve Link
#719
Az Élet és Tudomány 2015/40. szám, 1253. oldalán Mangel Gyöngyi (köszönet!) referálja az alábbi (Washington Univ., McCoy-Grosvenor-Burrows-Hartmann)tanulmányt:

Link

amely szép összefüggést tárt fel az óceáni planktonikus tevékenység és a felhõzet albedoja között. (Dimetil-szulfid ciklus, végre számszerûsítve).

Az eredeti dimetil-szulfid ciklus leírást Andreae, Lovelock et al. jelentette meg a 70-es években, õk a DMS precipitation core-képzését írták le, illetve hogy a víz sótartalma hogyan szabályozza ezt a biológiai visszacsatolási ciklust.

Kár, hogy csak a Déli-óceán fölött tanulmányozható teljes pompájában a jelenség...
az északi terület zavaró szennyezettsége miatt.
Hozzátenném: a planktonok egészsége viszont a környezetszennyezésen múlik, a vegyszerek / fertõtlenítõk / gyógyszerek félelmetes "rendet tudnak vágni" a vizek biodiverzitásában.

Gondoljunk csak bele: akár száz fajból álló baktérium közösség biztosítja a megfelelõ környezetet az algáknak. A szulfit, nitrit, foszfátvegyületek táplálékláncát, helyi biokémiai ciklusát, csak a teljes "kórus" tudja zárttá tenni. ha csak egy érzékeny a szennyezésre, éhen vész a többi... - és akkor, ld a cikket: felezõdik az albedo.

A korallok kifehéredése is hasonló folyamat: a szennyezett vízben csak néhány csatorna-lakó kóliform baktérium marad meg életben, a gazdag tápláléklánc eltûnik... A fehér korallszirteken Serratia marcescens-t mutattak ki. Lehet, hogy kórokozója is a koralloknak: de kérdem én, hová lett a többi mikroorganizmus?... lehet hogy a Serratia diétán a korallok éhen vesznek?...
#718
"Nem fogja többé szkeptikusoknak nevezni a világ egyik legnagyobb hírügynöksége, az AP azokat, akik nem ismerik el, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység okozza, mert ezzel a megnevezéssel túl sok tudományos hitelt ad szavaiknak."

Szóval, ha a klímaváltozást az ember tevékenysége okozza, akkor az ember megjelenése elõtt nem volt klímaváltozás? hmm... zivatar
#717
Az AP egy blogbejegyzésben fejtette ki, hogy a szkeptikus szó csak olyan tudósokra vonatkozhat, aki következetes tudományos módszertannal harcolnak például az áltudományok és a miszticizmus ellen, de olyan emberekre nem lehet ezt használni, akkor egyszerûen csak tagadják egy olyan dolog - az ember okozta klímaváltozás - létezését, amit a tudományos publikációk 90 százaléka alátámaszt.

Link
#716
A tavalyinál kissé alacsonyabban, de a 2012-es minimumhoz képest 1 millió km2-rel nagyobb minimum jégkiterjedtséggel zárult talán az idei nyári Északi-Sarki jéghelyzet. hideg
#715
Érdekes cikket dobott az OMSZ Link
#714
Kis érdekesség. A Déli-Sarkon 1 hét alatt 1 millió km2-rel nõtt a jég kiterjedés. De jó lenne egy Északi-Sarki hasonló történést megélni a közeljövõben! laza hideg
#713
Ha ez bejön akkor télen/télre véget ér az extrém súlyos aszály Kaliforniában. Link
#712
Látom sokakat foglalkoztat az El Nino nevû jelenség. Valaki talált valamilyen egyezést/hasonlóságot kiemelkedõen erõs pozitív anomáliájú Nino esztendõkben? 72-73, 82-83, 97-98(Európa idõjárására nézve pl. csapadék szempontjából vagy hõmérséklet-eltérés) mert akkor idénre-jövõ esztendõre lehetne következtetni milyen tendencia várható csapit/hõm.-t tekintve. Wikipédián pl. ezt írják:" Recent evidence indicates that El Niño causes a colder, drier winter in Northern Europe and a milder, wetter winter in Southern Europe." Ebbõl arra mernék következtetni,hogy több medi-ciklon fog kialakulni-ez pedig hatással lenne hazánkra is. nyelvnyujtas
#711
Ha jól értelmezem akkor meridionális áramlás lesz jellemzõ Europára ? Link Link (eltekintve a gfs op. elszállásáról)Afrikai meleg tódul Közép-Európára, míg Írországtól nyugatra hideg szakad le..ugye a meridionális árm. kedvez az északi-déli hõcserének.. most is ez fog történni bár nem annyira "látványosan", jól látom?
#710
Talán (de ez csak feltételezés!) jobb lenne megnézni a tél jellegét Európára vonatkozóan: meridionális vagy zonális irányítás volt túlsúlyban? Így sincs összefüggés?
A mi teleink annyira sok mindentõl függenek, hogy szerintem ilyen globális folyamatok között nagyon nehéz lenne kapcsolatot találni: meridionális telek is lehetnek nálunk enyhék, átlagosak, zonálisak meg hidegpárnásak stb. stb. Viszont ha van összefüggés a zonális/meridionális tényezõ és eközött, akkor talán nagyon picit elõrébb is lehetünk...
#709
Én - kivételesen nevet - szekével értek egyet, vagyis az El Nino és az itteni telek között nincs egyértelmû viszony. Például a 2003-as El Nino idején elég hûvös tél volt (igaz akkor már megszûnõben volt az El Nino), míg a 2009-es esetén átlag közüli.

A La Nina (El Nino ellentéte) esetén ugyanez a helyzet, 2007-ben jött az emlékezetes enyhe tél, míg 2011-ben hûvös tél volt.
#708
Egészen jó látod a dolgot. Igaz a NAO most fog lemenni a pincébe, hogy azzal a lendülettel vissza is jöjjön.
Link
#707
Egyetértek azzal, hogy a jelenleg tetemes negatív anomáliát mutató észak-atlanti tengerfelszíni hõmérséklet (Sea Surface Temperature?) semmi értékelhetõt nem mond az eljövendõ tél idõjárásáról.
Kosakiss-hoz hasonlóan én is úgy tudom, hogy az El Nino jelenség nálunk az enyhe tél valószínûségét növeli. De egyrészt értesülésem nem megbízható tudományos forrásból származik, másrészt az sem biztos, hogy az El Nino állapot a következõ fél évben is fennmarad.
A napfoltminimumok környékén statisztikailag gyakoribb a zord tél, azonban a minimum csak 2018-ban esedékes, ezért erre a "rásegítésre" most még nemigen számíthatnak a télrajongók (ráadásul a szabály alóli kivételek nem ritkák)
Mindent összevetve egyelõre szinte tippem sincs a közelgõ télre vonatkozólag (ha nagyon muszáj, végtelenül óvatosan és bizonytalankodva jelenleg enyhébb fajta télre voksolok)
Mindenképp meg kell várni a szeptembert, mert annak cirkuláiós jellege a DAI-n keresztül már egész jó betekintést nyújt a tél elsõ felének idõjárásába.
Az észak-atlanti térség és a kontinens centrumának szeptemberi légnyomás-anomáliája elég megbízhatóan jelzi elõre a dolgokat, fõleg, hogy a képlet meg lett szabadítva a szibériai hómennyiséget reprezentáló elemtõl. Tavalyelõtt éppen ez utóbbi vezette tévútra a latolgatásokat (a légnyomás-anomália nem jelzett hideg decembert, a hómennyiség igen)
A jelenlegi makrokép (ha szeptemberi volna) pozitív decemberi hõanomáliát irányozna elõ, de persze a nagytérségi nyomáseloszlás a következõ hetekben tartósan a visszájára is fordulhat.
#706
Szép napot! Én úgy tudom, hogy az El Nino évhez nem rendelhetõk egyértelmû trendek Európára nézve.
És a 97-es év ugyanezen idõszakának SST anomália térképe is gyökeresen eltér a jelenlegitõl: Link

A mostani SST anomália egészen rendkívüli de legalábbis szokatlan. De hogy lesz-e bármilyen hatása az idõjárásra, teljesen bizonytalan.
#705
1997 november közepe:

Link
#704
Szép napot, kellemes ünnepet kívánok mindenkinek! nevet Be tudtok illeszteni egy képet 1997. novemberébõl a tengervíz hõmérsékelti anomáliáját illetõen? A jelenlegi helyzetben szerintem sokkal figyelemreméltóbb a Humboldt-áramlás jelentõs pozitív anomáliája, ez pedig erõs El Nino-jelenség kiváltója lehet a késõ õsztõl kezdõdõen. 1997. vége felé 5-7 fokos pozitív anomáliát észleltek arrafelé, s az akkortól számított egy éven át egész Terránk idõjárását - beleértve a Kárpát-medencéjét is - befolyásolta. Ennek jegyében enyhe, száraz telet várhatnánk.
#703
Az elmúlt éveket visszanézve az El Nino években vagy azok körül volt azon a területen negatív anomália augusztusban. 1997: Link 2003-2004: Link Link 2008-2009: Link Link Az viszont igaz, hogy ilyen erõs, mint most, egyszer sem volt, sõt még talán ilyen nagy kiterjedésû sem.
#702
Ha a légkör olyan egyszerûen mûködne mint a pofon, akkor azt mondhatnánk, hogy megnövekedhet az Atlanti-blokking esélye is, ami nekünk zöld út a hideg õsz, vagy zord tél felé.
#701
Köszi,akkor értem nevet
#700
Igen, mert nincs (pontos) "mihez képest". Ha az 1000 - 1200 - as évek idejébõl is lenne ugyanilyen mérés adatsor, akkor lenne némi hasonlítási alap. Addig számomra marad az "éghajlat természetes ingadozása" , hiszen mi más egyéb van bizonyítva?! Emlékszel hogy vitattad a múlt századokbeli korrelált éghajlati adatokat? Nincs több kérdésem. kacsint laza
#699
1996-ig látom visszakereshetõnek a NOAA honlapon. Közrejátsszhat a bõdületes mennyiségû olvadékvíz is, ami lejött a sarkvidékrõl az utóbbi hónapokban. Nem tudom, van-e sótartalom csökkenés ebben a hidegebb víztömegben. De az engem is megdöbbent, hogy a masszív Észak-Atlanti-áramlás sehol sincs - legalábbis a meleg vize.
#698
Ahol most van az anomália, az az Észak-Atlanti-áramlás hõtranszportjának elsõdleges helyszíne. Ha ott jelentõsen hidegebb az óceán, az azt jelenti, hogy kevesebb hõt ad át a légkörnek. Ha az óceán ezen a területen kevesebb hõt ad át a légkörnek, akkor jelentõsen felerõsödhet a kontinentális kényszer Európa felett.
#697
Mily módon befolyásolhatja a telünket?
#696
Amig visszakereshetõek ezek a SST anomália térképek, egyszer sem jelent meg ennyire markáns negatív anomália. Kíváncsi leszek, milyen következmények lesznek.
#695
Szerintem a téli félév brutális Észak-Amerikai hidegleszakadásai által okozott negatív anomália lehet. Ezt a Labrador-áramlás valószínûleg mostanra közölte az Atlanti Óceán központi területeivel. Az anomália még az Észak-Atlanti-áramlás hõtöbbletét is semlegesítette, sõt felül is múlta. Ha tartós marad az anomália, akkor lehet nemulass télen... Mindenesetre elég masszív, az utóbbi években (vagy évtizedekben?) nemigen volt ilyen masszív negatív SST anomália ott. Kemény negatív visszacsatolást is okozhat még a dolog.
#694
Valakinek van esetleg sejtése/információja arról, hogy mi okozhatja azt a tartósan meglévõ, erõs negatív SST anomáliát az Atlanti-óceánon? Most kezd negatív fázisba fordulni az AMO?

Link
#693
A cikk óta eltelt szûk egy hónap és azóta csak 1-2 napon került sok éves átlag fölé a grönlandi jégolvadás kiterjedtsége, ami jelenleg 5-7% az átlagos 10-13%-hoz képest.
A tengeri jég olvadása sem közelíti meg a rekordot. Augusztus 15-én 3,61 millió km2 volt a kiterjedése, ennél kevesebb volt 2007-ben(3,34), 2011-ben(3,39) és 2012-ben(3,09) is.
#692
Persze, ez egyértelmû. Olcsóság és kényelem, de én mindig az mondom, hogy ne féljünk a természettõl, de azért tarsunk tõle (és tartsuk meg a kellõ tiszteletteljes távolságot).
Mennyi problémát megoldana, ha a víztõl 50-100 méterrel távolabb kezdték volna meg az építkezést az emberek.
Amúgy ha nincs globális felmelegedés, akkor az emberek milyen hatását nem vitatod? Persze, szennyezzük a környezetet túlságosan is, de hogy emiatt emelkedne a hõmérséklet, azt kétlem. Abban biztos vagyok, hogy nem az emberi tevékenység váltotta ki a folyamatot, maximum néhány százalékkal gyorsít azon.
#691
Az emberek oda telepednek, ahol olcsó és ahol van még hely. Pár 10 millió ember kényelmesebben elfért a Földön, mint 7 milliárd... Régen is vitte a falvakat és városokat a víz meg az ár meg a többi, csak kevés volt belõle (kisebb volt tehát az esélye), valamint kevésbé volt jól dokumentált (média, internet hiánya).
Egyébként én pont fordítva gondolom: a globális felmelegedést vitatom, viszont az emberek hatását nem nevet
#690
De ez a nyugtalanság is csak az emberi butaság következménye. Felelõtlenül a tengerek/óceánok partjára építkeztünk közvetlenül, így ha jön a cunami vagy egy ehhez hasonló globális felmelegedés - mert igen, létezik a jelenség, ezt nem vitatom, csak az emberek hatását a történetben -, akkor azonnal itt a baj. Most majd mindenhol elkezdik építeni a falakat a városok tengerparti részeire, hogy ne vigye õket el a víz, vagy lehet költözni egy magasabban fekvõ helyre.

Magával a felmelegedéssel nincs olyan nagy baj, mert Róma is egy felmelegedés idején virágzott, a Vikingek is akkor tudtak hódítani, sõt a mínoszi civilizáció is egy igen meleg szakaszban élte fénykorát, aminek a Thera kitörése szépen véget vetett, de ez már egy másik történet..
#689
Persze, pont ugyanolyan erõs. Ettõl még egyik szélsõségnek sem lesz igaza nevet
A középkori otimum ismert fogalom, Grönland "benépesítése" is ismert (régészek bizonyítékai stb.), és az is tény, hogy a kis-jégkorszak környékén néptelenedett el ismét Grönland. Ezek a grafikonodon is szerepelnek.

Olvastam, hogy látványosan visszahízott a jégtakaró Grönlandtõl északra (ahol a legrégebbi és legvastagabb az Északi-sark jege). A cikk úgy folytatódott, hogy "de ettõl még nem nyugodhatunk meg, sõt" nevet
#688
A másik oldalról az elmúlt 30 évhez viszonyítani (és kimondani ennek fejében, hogy 'SOHA nem volt még ilyen meleg meg olyan meleg') nem erõs?

beillesztett kép


A grönlandi mérések is arra utalnak, hogy a középkori meleg idején melegebb volt, mint manapság, erre utalnak a történelmi jelek, gondolok itt elsõsorban a vikingekre, de a mezõgazdaság látványos fejlõdése is utalhat erre, persze laikusként csak találgatás szintjén állok.
#687
Ennek a Grönland körbehajózásnak utánakerestem de csak legendákat találtam, szóval azért érvnek talán kicsit erõs...
#686
Nincs ebben semmi hazugság, csak nem mindegy mihez viszonyítunk..

beillesztett kép



Magyaroszági alátámasztás a középkori maximumra: "Ezek [az enyhe telek - a szerk.] közé tartozik: az 1182-i, amikor a gyümölcsfák február 2-án már rakva voltak gyümölccsel; 1186-ban februárban az alma dió nagyságúra nõtt; májusban arattak, s augusztusban a szüretnek is vége volt. 1289-ben a falusi leányok karácsony és vízkereszt napján búzavirágból és pipacsból fontak koszorút, januárban a fák virágoztak, a madarak tojtak, februárban a szõlõnövések már nagyok voltak. 1332-ben vízkeresztkor már szántottak."
Vagy beszélhetünk a vikingekrõl is, akik Grönlandot talán nem véletlen nevezték el 'Green Land'-nek, ha jók az ismereteim, akkor a vikingek földet mûveltek ott. Sõt, olyat is olvastam már több helyen, hogy a kínaiak körbehajózták Grönlandot.
Ezektõl azért messze állunk, szóval nincs mirõl beszélni szerintem.

#685
És akkor ez is hazugság, kreálmány? Link

#684
Nem igaz, hogy nincs globális felmelegedés:
1959: Link
2008: Link
laza
#683
Napi háromszor egy evõkanál globalwarming a súlyosan médiakárosodott tömegeknek. Néhány szó váltakozó sorrendben történõ ismétlése. Ilyet Ilf - Petrovék írtak Osztap Bender tolmácsolásában párttitkárok részére, valami csökkentett szókészletû beszédet, amiben a frázisok minden szava szerepelt.
#682
Már megérte belinkelni kacsint
#681
Újult erõvel támad a klímalobbi.
A jégtakaró ügyében egy nevetségesen rövid idõsorral támadnak, a hõmérséklet ügyében pedig az elmúlt 5000 év egyik leghûvösebb idõszakához viszonyítanak.
Maradt a régi lemez.
#680
Én egy pillanatra azt hittem, hogy valami indexes cikket olvasok.
Kétlem, hogy klímakutató írta volna ezt a cikket.
A pillanatnyi grönlandi állapot: Link Link
Link Link Link

Elolvastam ezt a cikket, majd pár percre rá az M1 déli híradójában azt mondták, hogy az év ezen idõszakában még nem volt ilyen kicsi az északi sarki jégtakaró. Ja, nagyon úgy néz ki: Link
#679
A fordítás elég sz...r.
"a 2015. júniusi és a július eleji meleg a jégréteg csaknem felét megolvasztotta": vagy fordítási hiba, vagy a cikk írójának fogalma sincs, mit írt le. Esetleg hótakaró?

"a normálisnál magasabb hõmérséklet mellett Grönland jégtakarója egy ideje már fokozatosan sötétedik. Az idei a valaha volt harmadik legsötétebb a kora júliusi idõszakban.":
Majd helyreáll a "világossága" az elsõ rendesebb havazás után. Szerencsésebb lett volna meghagyni az albedó fogalmat, de hát a fordító nem volt hozzáértõ.

"2012 júliusában a Szibéria különbözõ pontjain levõ tüzekbõl érkezõ korom a magas hõmérséklettel párosulva rekordot döntött: a jégtakaró 95 százaléka olvadt el egyetlen hét leforgása alatt.":

A számadat egészen biztos, hogy baromság. Akár a szárazföldi, akár (össz) tengeri jégborításról van szó. Hótakaró ilyen arányú elolvadása? Szerintem az is kizárt. Elolvadt helyett olvadt egy héten belül? Latyak lett a felszín? Ez már lehetséges. Esetleg a Baffin öböl jegérõl van szó? Nulla körüli a nyári jégborítása:
Link
Ha a Baffin öbölrõl van is szó, akkor is hatásvadász csúsztatás: júliusban nem éppen maximum közeli a jégborítottság. Mint ha azon jajgatnánk és vernénk a globalwarming tamtamdobját, hogy Magyarországon egy hófoltos idõszakban egy nap alatt a hóborítottság 95 %-kal csökkent.

"2012 júniusa és 2013 júniusa között a sziget 474 gigatonna jéggel lett szegényebb.":
Gigatonna: Hatásvadász játék a dimenzióval, szakmai körökben ilyen esetben km3-rel számolnak, ahogy késõbb az össz. jégtérfogatról ír, de úgy kevesebbnek hangzik. Az adat, ha helyes, 474/0,917 km3. Jó hogy nem kg-ban, vagy grammban adták meg. A Wiki szerinti 1,8 millió km" jégborítással számolva ez átlagosan 28,7 cm átlagos olvadásnak felel meg egy év alatt.
A feltételes következtetéseket nem minõsítem.
Összességében: silány, pontatlan fordítás, esetleg még rövidített a cikk is. Egy ifjú megélhetési klímakutató elsõ szárnypróbálgatását látom benne.
#678
Szép hatásvadász cím, de lényegében a valósághoz nem sok köze van. 2012 minden tekintetben felül(vagy alul)múlja az idei évet.

beillesztett kép

#677
Egy kis olvasnivaló a Natgeo-tól.

Link
#676
A globál felmelegedésben játszott emberi tényezõ szerepe, fõleg szkeptikusok számára ajánlom:
Link
#675
Szép napot kívánok mindenkinek! nevet Az elõttem szólónak teljesen igazat adva megjegyzem, ahhoz, hogy egy vulkánkitörésnek bármilyen éghajlati hatása legyen, ahhoz a kitörési felhõnek, s ebben fõként a kén-dioxid cseppecskéknek legkevesebb a sztratoszféra 20 km-es magasságába kell följutnia, és egy többé-kevésbé széles sáv mentén kell körbejárnia a Földet. Ez a feltétel a chilei tûzhányó esetében messze nem áll fenn.
#674
Az mostani ket kitorese messze volt egy klimatikus kitorestol. Egyebkent Kamcsatkan tobb vulkan is, pl a Sivelucs aranylag gyakran tolja a kitoresi felhot 10 kilometer koruli magassagba, csak õk nincsenek annyira szem elõtt.
#673
Szerintem nincs.
De ha kitorne megint egy Tamborahoz hasonló vulkán a Toba- hegy nel, akkor az sok mindent atirna!
#672
A chilei vulkán kitörésnek lehetnek globális hatásai, vagy nincs akkora volumenû?

Utolsó észlelés

2024-05-02 12:54:50

Dorog - (137m tszf)

20.6 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

120768

Hírek, események

Gyors váltás: visszatér a nyárias idő

Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54

pic
Már látszik a vége! Péntektől melegedés kezdődik, vasárnaptól visszatér a kora nyáriasan meleg idő.