Globális jelenségek
Nem logikus mert a növekedés elõtt egy erõs csökkenésnek kellene lenni és ilyen nem volt.
Egy kicsit tovább gondolva: Ha a pólusok környékén a világóceán felszínén szétfolyik némi édesvíz, ami télen gyorsan megfagy:
- Rálehel a tavasz, és azonnal elolvad. Fizikára lefordítva: a fagyás - olvadás folyamatában a fizika jelenleg általánosan elfogadott törvényei szerint nincs hiszterézis. Van egy kis ellentmondás (a fizikai törvényekkel szemben) a gondolataidban.
Jelenleg télen-nyáron a maximumot ostromolja a déli pólus körüli jégborítottság. A jégtérfogat (ûrtartalom) csak a víz-jég rendszer klímastabilizáló komponense: Az energia mérleg során azonos hõmérsékleten iszonyatos, emberi léptékkel szinte felfoghatatlan energia mennyiséget elnyelni az olvadás során, valamint a rendszerbe visszajuttatni a fagyás során. Nem ragozom tovább, remélem megérted.
- Rálehel a tavasz, és azonnal elolvad. Fizikára lefordítva: a fagyás - olvadás folyamatában a fizika jelenleg általánosan elfogadott törvényei szerint nincs hiszterézis. Van egy kis ellentmondás (a fizikai törvényekkel szemben) a gondolataidban.
Jelenleg télen-nyáron a maximumot ostromolja a déli pólus körüli jégborítottság. A jégtérfogat (ûrtartalom) csak a víz-jég rendszer klímastabilizáló komponense: Az energia mérleg során azonos hõmérsékleten iszonyatos, emberi léptékkel szinte felfoghatatlan energia mennyiséget elnyelni az olvadás során, valamint a rendszerbe visszajuttatni a fagyás során. Nem ragozom tovább, remélem megérted.
Vagy csak keverjük a szezont(tengeri jég) a fazonnal(szárazföldi jég). Gondolom utóbbi kupolaszerû és csúszik szét és nem a tengeri, amirõl itt szó van. Ha jól emlékszem fél éve éppen arról volt szó, hogy a szárazföldi jég olvadása több tengeri jéghez vezet. Pontosan nem emlékszem, hogy mi volt az elmélet. Talán a sok édesvíz (olvadó-borjadzó gleccserjég) könnyebben fagy meg mint a sós tenger, vagy a jéghegyek hõt vonnak el olvadásukkal a tengervízbõl ? Ezzel egy visszacsatolás révén a felmelegedés északon is egy határt átlépve a jégfelszín újbóli növekedéséhez vezet ?
Elvileg logikus lehet, ha egy kupac havat behozol és leteszed az asztalra kupolaszerûen ahogy a jég elhelyezkedik (illusztráció : www.florapack.hu/albums/userpics/10003/normal_szokokut_ledes.jpg 
).
Nos ha elkezd olvadni akkor átmenetileg szétcsúszik, a vastagsága csökken de a kiterjedése nõ annak ellenére hogy olvad.
Másra nem tudok gondolni, ugyanis a jelenlegi helyzetben nem lehet mással magyarázni ilyen jelentõs változást. Jó lenne tudni a déli félteke jegének ûrtartalmát, de nem találtam adatokat hozzá, ugyanis ha csökken az ûrtartalom akkor van esély ezzel magyarázni.
).Nos ha elkezd olvadni akkor átmenetileg szétcsúszik, a vastagsága csökken de a kiterjedése nõ annak ellenére hogy olvad.
Másra nem tudok gondolni, ugyanis a jelenlegi helyzetben nem lehet mással magyarázni ilyen jelentõs változást. Jó lenne tudni a déli félteke jegének ûrtartalmát, de nem találtam adatokat hozzá, ugyanis ha csökken az ûrtartalom akkor van esély ezzel magyarázni.
Lehet, hogy épp az olvadás az oka, hogy a déli jégborítottság átmenetileg majdnem 3 éve pozitívban van? Vagy mégsem? Milyen szép lineáris növekedést lehet illeszteni a déli anomália farkára! Összességében 1979-tõl meg egy szép hokiütõt.
Link
Kezdõdhet a mérkõzés, be lehet dobni a korongot.
Link
Kezdõdhet a mérkõzés, be lehet dobni a korongot.
Nem is akárhogy.... ez igen.
Lehet épp az olvadás az oka, nagy vastagságú tömör jég szakad szét és nagyobb területet foglal el átmenetileg.
Lehet épp az olvadás az oka, nagy vastagságú tömör jég szakad szét és nagyobb területet foglal el átmenetileg.
Elkezdõdött a jégborítottság növekedése, annyira nem rózsás a helyzet, csak néhány évben volt ettõl kisebb borítottság.
Minden hónapra el van készítve és minden havit ki is rakják. Most a július havi jégborítottság van ott mellette, ezért a július havi grafikont tették oda. Ha jól tévedek, akkor 3-4 napon belül már az augusztusit fogod látni.
Áthelyezve innen: Külföldi idõjárási események (#8896 - 2014-09-02 10:23:15)
Van azon az oldalon egy másik ábra, amitõl feláll a hátamon a szõr:
Link
Minden ponthalmazra lehet egyenest illeszteni, de minek?
Azon kívül pont a július hónapra kellett elkészíteni a grafikont, ahol a legnagyobb az éven belüli változások sebessége? Lehet, hogy a többi hónapra kevésbé szép tendencia jött ki?
Van azon az oldalon egy másik ábra, amitõl feláll a hátamon a szõr:
Link
Minden ponthalmazra lehet egyenest illeszteni, de minek?
Azon kívül pont a július hónapra kellett elkészíteni a grafikont, ahol a legnagyobb az éven belüli változások sebessége? Lehet, hogy a többi hónapra kevésbé szép tendencia jött ki?
Esetleg akit érdekel az izlandi lávaömlés egy élõ webkameráról itt nézheti, most elég látványos, elég jól látszik így estefelé
Link
Link
Csesznek-Bakonyszentkirály 110 éves évtizedenkénti átlagait nézve általában komoly eltérések is voltak, akár 50-100 mm az évtizedek közt. Pl.1901-1910 743 mm-ét 1911-20 678 mm-e követte. Néha kisebb volt a kül., pl. 1951-60 734 mm-e után 1961-70 744 mm volt.Kilóg a sorból 1981-90, amikor csak 595 mm jött ki és 1971-80 is csak 667 mm volt. Mivel a 3 évtizedbõl 2 száraz és egy átlagos volt gondolom az ország más részein is 1971-2000 közt és ezt a 3 évtizedet tekintik klimatológusaink viszonyításai alapnak, ezért logikusan azt gondolták, hogy itt a sivatagosodás és trendeket készítettek, hogy 110 év óta folyamatosan csökken hazánk csapadéka. Aztán jött a 2001-2010 -es évtized, ami 779 mm-rel nálunk a 11 évtized messze legcsapadékosabbja lett( utána jön 1931-40 756 mm-rel) . De ezt az évtizedet még nem vesszük komolyan és megy a régi sivatagi nóta. Ez az évtized meg 2 szárazabb évvel indult országosan is (500 és 610 mm Cseszneken), de 2013 és az idei már jóval csapadékosabb .
Ha jól figyeltél volna, akkor észrevetted volna, hogy idén már jegmentes a nyár az északi féltekén, ezen kívül a passzát felszálló légáramlása ia erõsen megindult Magyarország irányába és 2050re már ügyesen ránk is fog telepedni. Ha mindez nem lenne elég, az Alpok a duplájára fog nõni és egy deka csapadékot nem fog átengedni, csakhogy tuti legyen a kis sivatagunk. 
Tegnap belenéztem az Ozone Network csatorna Egyenlítõ címû mûsorába. Bár ne tettem volna! 
Szokás szerint az éghajlatváltozás hazai hatásairól volt szó. Többek közt arról, hogy 2050-re jobban tennénk, ha olajbogyót termesztenénk, mert a búza ki fog sülni a hatalmas aszály meg hõség miatt, meg hogy a Balaton el fog tûnni, az egész vízgazdálkodásunkat át kell alakítani, hogy átvészelhessük az aszályt, meg ehhez hasonló marhaságok... 
Nem tudom, mikor akarnak már leszállni errõl az aszály témáról. Most is tocsog minden a víztõl, és az elmúlt években is sokkal inkább a sok víz okozott gondot, mintsem a szárazság, mivel hosszan tartó száraz idõszak mostanában nem igazán tud kialakulni. Ellenben a régmúltban számos esetben elõfordult, na errõl ennyit. Talán nem látnak a saját szemüktõl? A modelleknek jobban hisznek, mint az érzékleteiknek? Szép kis tudósok ezek, mondhatom. Meg különben is: honnan pattant ki a fejükbõl az, hogy nálunk szárazodást vált majd ki ez a folyamat (már ha egyáltalán létezik ez a folyamat)? A többlethõ ugyanis erõsebb párolgást jelenthetne, ami nagyobb csapadékhozamokkal járhatna. Ez már jobban ráillik a mostanság tapasztalható eseményekre. Többen is megemlítették itt a fórumon, hogy az egyik legcsapadékosabb idõszakban vagyunk, amióta megfigyeljük az idõjárást. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez az állítólagos GM miatt van, csak utalni próbálok arra, hogy simán okozhatna ez a folyamat akár a várakozásokkal teljesen ellentétes eseményeket is.
Szokás szerint az éghajlatváltozás hazai hatásairól volt szó. Többek közt arról, hogy 2050-re jobban tennénk, ha olajbogyót termesztenénk, mert a búza ki fog sülni a hatalmas aszály meg hõség miatt, meg hogy a Balaton el fog tûnni, az egész vízgazdálkodásunkat át kell alakítani, hogy átvészelhessük az aszályt, meg ehhez hasonló marhaságok... Nem tudom, mikor akarnak már leszállni errõl az aszály témáról. Most is tocsog minden a víztõl, és az elmúlt években is sokkal inkább a sok víz okozott gondot, mintsem a szárazság, mivel hosszan tartó száraz idõszak mostanában nem igazán tud kialakulni. Ellenben a régmúltban számos esetben elõfordult, na errõl ennyit. Talán nem látnak a saját szemüktõl? A modelleknek jobban hisznek, mint az érzékleteiknek? Szép kis tudósok ezek, mondhatom. Meg különben is: honnan pattant ki a fejükbõl az, hogy nálunk szárazodást vált majd ki ez a folyamat (már ha egyáltalán létezik ez a folyamat)? A többlethõ ugyanis erõsebb párolgást jelenthetne, ami nagyobb csapadékhozamokkal járhatna. Ez már jobban ráillik a mostanság tapasztalható eseményekre. Többen is megemlítették itt a fórumon, hogy az egyik legcsapadékosabb idõszakban vagyunk, amióta megfigyeljük az idõjárást. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez az állítólagos GM miatt van, csak utalni próbálok arra, hogy simán okozhatna ez a folyamat akár a várakozásokkal teljesen ellentétes eseményeket is.
Az elmult hónapokban érdekesen alakult Európa idõjárása.
Gyakorlatilag rendellenes volt a nyár.
Fõként Skandináviában, Baltikumban, illetve az 50-60. szélességi kör között gyakran épült ki makacsa anticiklon, ezzel a meridionális jellegû áramlások gyakorisága jelentõs volt.
Ez a tõlünk északra fekvõ területeken kellemes nyári idõt jelentett. Nálunk hullámzó hõmérsékletet és gyakori esõt.
pl július 7.-én az átlagos középhõmérséklet 25 fok volt, pár nappal azelõtt 1.-én csak 18 fok, pár nappal késõbb 11.-én pedig 17 fok.
Tehát egy 4-5-6 napos hullámzást lehetett tapasztalni.
Az elmúlt években megszokott forró afrikai 2-3 hetes "hõguta" napok elmaradtak. Ez mindenképp meglepõ az elmult évekhez képest.
Gyakorlatilag rendellenes volt a nyár.
Fõként Skandináviában, Baltikumban, illetve az 50-60. szélességi kör között gyakran épült ki makacsa anticiklon, ezzel a meridionális jellegû áramlások gyakorisága jelentõs volt.
Ez a tõlünk északra fekvõ területeken kellemes nyári idõt jelentett. Nálunk hullámzó hõmérsékletet és gyakori esõt.
pl július 7.-én az átlagos középhõmérséklet 25 fok volt, pár nappal azelõtt 1.-én csak 18 fok, pár nappal késõbb 11.-én pedig 17 fok.
Tehát egy 4-5-6 napos hullámzást lehetett tapasztalni.
Az elmúlt években megszokott forró afrikai 2-3 hetes "hõguta" napok elmaradtak. Ez mindenképp meglepõ az elmult évekhez képest.
Rég jártam itt is, most munkába indulásom elõtt írok egy-két sort.
Az északi hemiszféra idei jégborítása az elmúlt éveket felülmúló minimummal zárhat: Link
Érdekességek:
A Barents-tenger úgy tûnik, jó pár év után újra nem jégmentes minimummal zár, a Spitzbergák keleti részén makacsul megmaradó jégmezõ miatt: Link és Link
A Kara-tenger pedig a 2007-es mélypontja után évrõl-évre magasabb jégborítással "delelhet", köszönhetõen Szevernaja Zemlja körüli makacs jégmezõnek: Link
Az északi hemiszféra idei jégborítása az elmúlt éveket felülmúló minimummal zárhat: Link
Érdekességek:
A Barents-tenger úgy tûnik, jó pár év után újra nem jégmentes minimummal zár, a Spitzbergák keleti részén makacsul megmaradó jégmezõ miatt: Link és Link
A Kara-tenger pedig a 2007-es mélypontja után évrõl-évre magasabb jégborítással "delelhet", köszönhetõen Szevernaja Zemlja körüli makacs jégmezõnek: Link
Arra is gondolni kell ilyenkor, hogy az energiaszállítás valószínûleg meridionális irányban is lassulna, melynek következtében valószínûleg bárikusan is kiegyenlítettebb lenne a légkör (kisebb szél, kisebb nyomáskülönbségek), így erõs ciklonok és anticiklonok eleve nehezebben alakulnak ki, függetlenül attól, hogy a polárfronttal mi történik. Ennek következtében a nagy térségû fel- és leáramlások (ciklonok csapaékzónái, anticiklonok száraz területei) valószínûleg szintén gyengülnének (egyenletesebb csapadékeloszlás, de kisebb csapadékmennyiségek). Mindez pedig kedvez annak, hogy egyes területeken a helyi viszonyok szerint alakuljon a klíma. Ez pedig nem csak Szibériára, hanem a Kelet-európai-síkságra, vagy akár magára a Kárpát-medencére is igaz lesz önmagában. Tehát könnyen lehet, hogy a kontinentális hidegbázis a mai szokásoshoz képest eleve jóval nagyobb területen jelenhetne meg (erõssége azonban ezzel együtt kérdéses lenne, de valószínûleg a hó esetleges hiánya azért nem rontana olyan vészesen sokat, hisz a szárazföld maga is egész jó kisugárzó).
Az is érezhetõ, hogy a kettõ között van egy határ. Amíg a sarkon van jég, és az is nagyon hûl télen, addig a Szibériai és a sarki hidegbázisok erõssége, a hideg légtömegeknek az eloszlása a két területen, illetve a hõmérséklet-különbségek a maihoz hasonlóan igen változatos módon befolyásolnák a teleket a hemiszférán. Extrém esetben arra lehet gondolni, hogy a sarki hidegbázis, ha eltûnik (ez egyébként csillagászati okok miatt azért nem nagyon fog bekövetkezni még extrém esetben SEM, de tegyük fel, hogy mégis), akkor a két (és fél) kontinentális hidegmag, a Szibériai, a Kanadai (és a Grönlandi, ha nem olvad össze a Kanadaival) hidegmagok, illetve a fölöttük keletkezõ anticiklonok, mint (idõszakos) akciócentrumok, alapvetõen fogják meghatározni az egész hemiszféra idõjárását. Azért, mert ezeken kívül az áramlási rendszerekben (fõként ugye a polárfront környékén) alapvetõen gyenge áramlások lesznek jellemzõk.
Ezzel az elmélettel szemben az a kifogás, hogy ahhoz, hogy a sarkvidék meleg legyen, a jég eltûnésének kéne bekövetkeznie, de egy ahhoz szükséges felmelegedés már a szubtrópusi területeken is olyan klímaváltozásokat idézne elõ*, ami szintén kihat a mérsékelt övre, s a fent vázolt gondolatmenetet felborítja. A fõ kérdés pedig pont megválaszolatlan marad, azért, mert a szubtrópusi területeken kialakuló új viszonyok miatt mégsem biztos, hogy télen a kontinentális hidegmagok lesznek az irányító tényezõk. Ugyanis, ha az AC-k kiterjednek délebbre (különösen a Földközi-, a Fekete-tenger és Amerika partjai mentén), akkor ott beindul a mediterrán ciklonok keletkezése a meleg tengervíz fölött, és így máris együtt határozzák meg az idõjárást a hidegmagokkal, amelyek peremvidékén a hideg levegõ is vándorlásnak indulhat, stb.
* Azt nem tudnám megítélni, hogy létezhet-e, hogy a sarkvidék úgy melegszik több fokot, hogy a Föld más területein teljesen a mainak megfelelõ hõmérsékleti viszonyok maradjanak, ez ugyanis szintén szükséges lenne. A fenti gondolatmenetemben azt feltételeztem, hogy ilyen nem lehet, hisz melegíteni csillagászati és antropogén hatások egyaránt nagyjából globálisan melegítenek. Még a jégolvadási pozitív visszacsatolás sem mûködik, hisz valószínûleg a jég olvadása a tengeráramlatokat sem csak a sarkvidék környékén módosítja, hanem globálisan (vagy esetleg globálisan sehogy).
Az is érezhetõ, hogy a kettõ között van egy határ. Amíg a sarkon van jég, és az is nagyon hûl télen, addig a Szibériai és a sarki hidegbázisok erõssége, a hideg légtömegeknek az eloszlása a két területen, illetve a hõmérséklet-különbségek a maihoz hasonlóan igen változatos módon befolyásolnák a teleket a hemiszférán. Extrém esetben arra lehet gondolni, hogy a sarki hidegbázis, ha eltûnik (ez egyébként csillagászati okok miatt azért nem nagyon fog bekövetkezni még extrém esetben SEM, de tegyük fel, hogy mégis), akkor a két (és fél) kontinentális hidegmag, a Szibériai, a Kanadai (és a Grönlandi, ha nem olvad össze a Kanadaival) hidegmagok, illetve a fölöttük keletkezõ anticiklonok, mint (idõszakos) akciócentrumok, alapvetõen fogják meghatározni az egész hemiszféra idõjárását. Azért, mert ezeken kívül az áramlási rendszerekben (fõként ugye a polárfront környékén) alapvetõen gyenge áramlások lesznek jellemzõk.
Ezzel az elmélettel szemben az a kifogás, hogy ahhoz, hogy a sarkvidék meleg legyen, a jég eltûnésének kéne bekövetkeznie, de egy ahhoz szükséges felmelegedés már a szubtrópusi területeken is olyan klímaváltozásokat idézne elõ*, ami szintén kihat a mérsékelt övre, s a fent vázolt gondolatmenetet felborítja. A fõ kérdés pedig pont megválaszolatlan marad, azért, mert a szubtrópusi területeken kialakuló új viszonyok miatt mégsem biztos, hogy télen a kontinentális hidegmagok lesznek az irányító tényezõk. Ugyanis, ha az AC-k kiterjednek délebbre (különösen a Földközi-, a Fekete-tenger és Amerika partjai mentén), akkor ott beindul a mediterrán ciklonok keletkezése a meleg tengervíz fölött, és így máris együtt határozzák meg az idõjárást a hidegmagokkal, amelyek peremvidékén a hideg levegõ is vándorlásnak indulhat, stb.
* Azt nem tudnám megítélni, hogy létezhet-e, hogy a sarkvidék úgy melegszik több fokot, hogy a Föld más területein teljesen a mainak megfelelõ hõmérsékleti viszonyok maradjanak, ez ugyanis szintén szükséges lenne. A fenti gondolatmenetemben azt feltételeztem, hogy ilyen nem lehet, hisz melegíteni csillagászati és antropogén hatások egyaránt nagyjából globálisan melegítenek. Még a jégolvadási pozitív visszacsatolás sem mûködik, hisz valószínûleg a jég olvadása a tengeráramlatokat sem csak a sarkvidék környékén módosítja, hanem globálisan (vagy esetleg globálisan sehogy).
Nem hiszem, hogy itt és most pontosan meg tudnánk határozni, milyen kihatása lenne a telünk idõjárására egy jelentõsebb arktikus felmelegedésnek, jégfogyatkozásnak.
Íme, néhány, egymásnak részben ellentmondó megfontolás:
Az északi sarkvidék felmelegedése szinte biztosan csökkentené a hemiszférikus meridionális hõkontrasztot. Ennek következtében a nyugati áramlási öv meggyengülne, és a pólus felé tolódna.
Ezáltal a szibériai hideg "légtó" még inkább izolálódna a gyorsabb áramlásoktól, magára hagyottsága, és ezen keresztül lehûlése fokozódna. Viszont területén, a nyugati drift csökkenésével kevesebb hó is esne, ami esetleg a lehûlés ellen hatna.
Ha feltételezzük, hogy fenti mechanizmus alapján mérsékelt arktikus felmelegedés esetén a szibériai téli hidegpool kiterjedtebbé, fagyosabbá válik, még mindig ott a kérdés, hogy légtömegei hogy jutnak el térségünkbe. Ehhez, sokszor igazolódott megfigyelés szerint, meridionális áramlási kép, és viszonylag élénk mediterrán ciklontevékenység szükséges. E nélkül a "szívóerõ" nélkül a szibériai hideg helyben marad, de legalábbis nem képes legyõzni a jelentõs távolságot, mely elválasztja Európa középsõ területeitõl.
Ha csökken a meridionális hõkontraszt, annak két, egymással ellentétes cirkulációs hatása van. Egyrészt, a gyengébb nyugati drift miatt, könnyebben fordul meridionálisra az áramlás. Másfelõl a kisebb hõdifferencia a stabil polárfronti örvényesedés ellen hat, ami viszont az áramlás meridionálisba fordulásának, a teknõképzõdésnek alapfeltétele. Nehezen tudjuk eldönteni, a két hatás közül melyik az erõsebb.
Valamennyire talán útba igazít egy megfigyelés. Nevezetesen, hogy tartósan, komiszul enyhe teleinken nagyon gyakran délszaki, "egzotikus" helyekre (Egyiptom,Izrael, Irak, India) szakad a hideg. Ott ilyenkor szokatlan zimankó uralkodik, éles ellentétben a mi gyenge telünkkel.
Magyarázatként kínálkozik, hogy a gyengén fejlett arktikus (téli) hidegbázis miatt lassú a nyugati drift, ezért ahol le tud szakadni a hideg, ott nagyon mélyre szakad. A fentiek értelmében enyhe télen is masszív szibériai hidegpool biztosítja a meridionálisba forduláshoz szükséges hõkontrasztot. Ekkor természetesen a tõlünk délkeletre esõ területek kapják a nagy hidegelárasztásokat.
Íme, néhány, egymásnak részben ellentmondó megfontolás:
Az északi sarkvidék felmelegedése szinte biztosan csökkentené a hemiszférikus meridionális hõkontrasztot. Ennek következtében a nyugati áramlási öv meggyengülne, és a pólus felé tolódna.
Ezáltal a szibériai hideg "légtó" még inkább izolálódna a gyorsabb áramlásoktól, magára hagyottsága, és ezen keresztül lehûlése fokozódna. Viszont területén, a nyugati drift csökkenésével kevesebb hó is esne, ami esetleg a lehûlés ellen hatna.
Ha feltételezzük, hogy fenti mechanizmus alapján mérsékelt arktikus felmelegedés esetén a szibériai téli hidegpool kiterjedtebbé, fagyosabbá válik, még mindig ott a kérdés, hogy légtömegei hogy jutnak el térségünkbe. Ehhez, sokszor igazolódott megfigyelés szerint, meridionális áramlási kép, és viszonylag élénk mediterrán ciklontevékenység szükséges. E nélkül a "szívóerõ" nélkül a szibériai hideg helyben marad, de legalábbis nem képes legyõzni a jelentõs távolságot, mely elválasztja Európa középsõ területeitõl.
Ha csökken a meridionális hõkontraszt, annak két, egymással ellentétes cirkulációs hatása van. Egyrészt, a gyengébb nyugati drift miatt, könnyebben fordul meridionálisra az áramlás. Másfelõl a kisebb hõdifferencia a stabil polárfronti örvényesedés ellen hat, ami viszont az áramlás meridionálisba fordulásának, a teknõképzõdésnek alapfeltétele. Nehezen tudjuk eldönteni, a két hatás közül melyik az erõsebb.
Valamennyire talán útba igazít egy megfigyelés. Nevezetesen, hogy tartósan, komiszul enyhe teleinken nagyon gyakran délszaki, "egzotikus" helyekre (Egyiptom,Izrael, Irak, India) szakad a hideg. Ott ilyenkor szokatlan zimankó uralkodik, éles ellentétben a mi gyenge telünkkel.
Magyarázatként kínálkozik, hogy a gyengén fejlett arktikus (téli) hidegbázis miatt lassú a nyugati drift, ezért ahol le tud szakadni a hideg, ott nagyon mélyre szakad. A fentiek értelmében enyhe télen is masszív szibériai hidegpool biztosítja a meridionálisba forduláshoz szükséges hõkontrasztot. Ekkor természetesen a tõlünk délkeletre esõ területek kapják a nagy hidegelárasztásokat.
Egyes hírek(fõleg németek szerint) köze lehetett a 2012-es hihetetlen grönlandi sarki jég olvadásának a 2012/2013-as telén jelentkezõ szinte példátlan közép - európai mediterrán ciklon aktivitáshoz.
2012-ben Grönland 98 %-án ment végbe egyszerre olvadás, voltak ilyen idõszakok is és a sós vízbe kerülõ töménytelen mennyiségû édesvíz lassította az alapáramlást, és 20 fokkal délebbre tolta az áramlási alapviszonyokat, ezáltal pl. hazánkban is olyan idõjárás uralkodott 3 hónapig, mintha Izlandon lennénk.
2012-ben Grönland 98 %-án ment végbe egyszerre olvadás, voltak ilyen idõszakok is és a sós vízbe kerülõ töménytelen mennyiségû édesvíz lassította az alapáramlást, és 20 fokkal délebbre tolta az áramlási alapviszonyokat, ezáltal pl. hazánkban is olyan idõjárás uralkodott 3 hónapig, mintha Izlandon lennénk.
Az Északi-Sarki jég kiterjedése 1,5 m. km2-rel nagyobb a 2012-es minimumnál. A 80-as évek és 2012 között pont középmezõnyben van! 
Azzal pedig valószínûleg nem kockáztatok sokat, ha azt mondom, hogy amikor Afrikában hóviharok vannak, - minthogy erre még a 19. század végén is volt példa - vagy esetleg még a Nílus is befagy, az csak meridionális rezsimben képzelhetõ el, annak is a szélsõségesen kifejlõdött változatában.
De még ha valamilyen vulkáni tevékenység is van a dolog mögött, még akkor is félelmetes elképzelni, hogy milyen nyomási muszter kellett a Nílus befagyásához, még ha csak parti jégrõl van is szó és csak Kairó térségében...
Nyilván kellett hozzá egy gigászi AC, vagy gerinc a Földközi tenger keleti medencéje fölött.
Nyilván kellett hozzá egy gigászi AC, vagy gerinc a Földközi tenger keleti medencéje fölött.
1010-es befagyás: Link
Egy fórumhozzászólásban Link találtam hivatkozást, de csak ennyit: "Murray 1978"
Az 1010-es befagyást még elszórtan megemlítik egy-két helyen a weben. Ennek a pikantériája, hogy pont egy hasonlóan meleg Grönlandi idõszakkal korrelál(?), mint a jelenlegi: Link
Kétségtelen azonban, hogy ha ezek valóban bekövetkeztek, akkor valószínûbbnek érzem, hogy valamilyen speciális légköri kényszer lehetett a dolog mögött.
Egy fórumhozzászólásban Link találtam hivatkozást, de csak ennyit: "Murray 1978"
Az 1010-es befagyást még elszórtan megemlítik egy-két helyen a weben. Ennek a pikantériája, hogy pont egy hasonlóan meleg Grönlandi idõszakkal korrelál(?), mint a jelenlegi: Link
Kétségtelen azonban, hogy ha ezek valóban bekövetkeztek, akkor valószínûbbnek érzem, hogy valamilyen speciális légköri kényszer lehetett a dolog mögött.
Az észak-adriai befagyásáról az a -hangsúlyozottan privát- véleményem, hogy elõször is azt kell megfontolnunk, nem csupán a lagúnák befagyásáról van-e szó. Az Adriai-tenger "fejénél", Trieszttõl Velencéig mindenhol homokturzások (lidók) és mögöttük sekély, kiédesedõ lagúnák vannak. A lagúnák befagyása egy 1928/29 szabású télen egészen biztos. Valószínû, hogy a VáraljaMet által említett kereskedelmi útvonalak jórészt a lagúnák jegén, esetleg a tényleges Adriai-tenger part menti jegén haladtak. A nyílt tenger vastag befagyását ezzel szemben alig tudom elképzelni.
A Nílus befagyásáról (ugye az észak-afrikai folyóról van szó?) és az Észak-Adria befagyásáról tud valaki beszámolókat, (nem feltétlen) hiteles forrásokat linkelni? Érdekelne a dolog, Google nem segített ki 
Valószínûnek tartom, hogy a frontálzóna hátrálásával egyre nagyobb teret kell kapnia a kontinentális AC-nek Európa felett. Idén január végén is volt egy ilyen epizódunk. Tudjátok, a kosszavás. Szerintem ezek a helyzetek egyre gyakrabban állnak majd elõ a jövõben. Még bõven befelé tartunk a meridionális/kontinentális rezsimbe.
Talán érdemes körüljárni Grönland paleoklimatológiai "bemelegedéseit" is:
Ehhez valószínûleg szükséges valamifajta teknõ a Baffin öböl felett, melynek peremén észak felé nyomuló ciklonok masszív melegadvekciót okoznak Grönland fölött. Enélkül nehezen képzelhetõ el a Grönlandi AC eróziója és az enyhébb levegõ bejutása Grönland fölé. Izlandi AC-re is találhatunk historikus példákat, ezzel viszont az a gond, hogy ha ki is alakul, akkor jellemzõen össze is olvad a Grönlandi termikus AC-vel, így gyakorlatilag nemigen tudja "ráhúzni" Grönlandra a meleget.
Véleményem szerint a Baffin teknõ kialakulása valószínû, ha a zonális áramlás erõssége egy kritikus szint alá esik. Számos cikk jelent meg az egyre gyengülõ zonális áramlásról az utóbbi 2-3 évben. Az is igaz azonban, hogy ha a sarki AC nem elég fejlett, akkor a Baffin teknõ sem tud kifejlõdni teljesen.
Ehhez valószínûleg szükséges valamifajta teknõ a Baffin öböl felett, melynek peremén észak felé nyomuló ciklonok masszív melegadvekciót okoznak Grönland fölött. Enélkül nehezen képzelhetõ el a Grönlandi AC eróziója és az enyhébb levegõ bejutása Grönland fölé. Izlandi AC-re is találhatunk historikus példákat, ezzel viszont az a gond, hogy ha ki is alakul, akkor jellemzõen össze is olvad a Grönlandi termikus AC-vel, így gyakorlatilag nemigen tudja "ráhúzni" Grönlandra a meleget.
Véleményem szerint a Baffin teknõ kialakulása valószínû, ha a zonális áramlás erõssége egy kritikus szint alá esik. Számos cikk jelent meg az egyre gyengülõ zonális áramlásról az utóbbi 2-3 évben. Az is igaz azonban, hogy ha a sarki AC nem elég fejlett, akkor a Baffin teknõ sem tud kifejlõdni teljesen.
Pármában a min. -13 fok, a max. -10,5 fok volt és 60 cm hó estt. Velencében -10 volt a min. és -8 a max. a leghidegebb napon. Az Adria partja mentén Triesztben volt a leghidegebb, -16 fok.
Velencénél: Link
Velencénél: Link
A jégsapka Grönland irányába történõ visszahúzódása könnyen vezethet majd egy olyan uralkodó áramlási helyzethez, ami a legutóbbi telet jellemezte. 
De az sem zárható ki ugyanakkor, amit mondassz. Ha a ciklonok egyre északabbi pályán húznak el kelet felé Európa északi peremén, akkor utat nyithatnak egy Voejkov-tengelynek is, amelynek a déli peremén keleties szelekkel viszont keményebb hidegek is elérhetik a Balkánt, vagy akár az Adriát. Ettõl gyökeresen eltérõ makroszinoptikai magyarázata nemigen lehet az 1010-es Nílus befagyásnak sem.
De az sem zárható ki ugyanakkor, amit mondassz. Ha a ciklonok egyre északabbi pályán húznak el kelet felé Európa északi peremén, akkor utat nyithatnak egy Voejkov-tengelynek is, amelynek a déli peremén keleties szelekkel viszont keményebb hidegek is elérhetik a Balkánt, vagy akár az Adriát. Ettõl gyökeresen eltérõ makroszinoptikai magyarázata nemigen lehet az 1010-es Nílus befagyásnak sem.
"Amikor a befagyott Adrián keresztbe Dalmáciából Itáliába szekerek közlekedtek heteken át kereskedelmi útvonalakon"
Ezt olvasva nem tudom megállni, hogy meg ne mutassam egyik kedvenc archív térképemet:
Link
Link
Vajon, milyen T2m-el járhatott az a -20 egynéhány fokos T850 az Észak-Adrián? Nemrégiben pár napot töltöttünk Olaszországban, Grado-ban, Trieszt mellett. Nagyon pikáns volt elképzelni a délszaki tájat, tipikus mediterrán kisvárost felhõtlen ég mellett dühöngõ bórában, -15 fokban. A tajtékzó tengert, csörgõ-zörgõ jégtáblákkal, vastag jégpáncéllal a parti kövezéseken... Pedig biztos, hogy ilyen világ volt ott akkor.
Szóval teljesen hihetõ, hogy a múltban elõfordult a jégen szekerezés az Észak-Adrián.
Ezt olvasva nem tudom megállni, hogy meg ne mutassam egyik kedvenc archív térképemet:
Link
Link
Vajon, milyen T2m-el járhatott az a -20 egynéhány fokos T850 az Észak-Adrián? Nemrégiben pár napot töltöttünk Olaszországban, Grado-ban, Trieszt mellett. Nagyon pikáns volt elképzelni a délszaki tájat, tipikus mediterrán kisvárost felhõtlen ég mellett dühöngõ bórában, -15 fokban. A tajtékzó tengert, csörgõ-zörgõ jégtáblákkal, vastag jégpáncéllal a parti kövezéseken... Pedig biztos, hogy ilyen világ volt ott akkor.
Szóval teljesen hihetõ, hogy a múltban elõfordult a jégen szekerezés az Észak-Adrián.
Na, ez már érdekes kérdés. (Azzal nem érdemes foglalkozni, vajon milyen lesz az arktikus jégborítottság pl. 70 év múlva. Ezt úgysem tudja senki megmondani. Az elmúlt pár évtized tendenciájának extrapolálása itt nem segít. Roppant sok tényezõs, bonyolult mechanizmusról van szó, mely nem várt dolgokat produkálhat. (Ki láthatta elõre, példának okáért, a múlt század negyvenes éveitõl a hetvenesekig tartó lehûlést? Miközben a szén-dioxid koncentráció nõtt a légkörben)
Szóval, feltételezve, de nem megengedve, hogy az arktikus jégborítás kb. 100 éven belül minimálisra csökken, ilyen makrocirkulációs következményeket látok elképzelhetõnek: minthogy feltételezhetõ, hogy fenti esetben a magasabb szélességek felmelegedése lényegesen erõsebb lesz az alacsonyabbaknál, a hemiszférikus meridionális hõkontraszt csökkenni fog. Ezáltal kisebb nyomásgradienssel, lassuló nyugati áramlási szalaggal számolhatunk. A polárfront környezetében ritkábban képzõdnek stabil, mély ciklonok (maga a polárfront is visszahúzódik a sarkok irányába) A gyengébb polárfronti ciklonok ellenben, a lelassult nyugati áramlás miatt, könnyebben "növesztenek" teknõket dél felé: gyakoribbá válnak a meridionális áramlási képek.
Eddig tiszta a sor, idáig talán a sekélyes gondolkodású bulvárcikk-író is eljut. Viszont máris felmerül két tényezõ, ami problematikussá teszi az egyszerûnek tûnõ képet.
Elõször is, a grönlandi, több kilométer vastag belföldi jégtakaró holtbiztos, hogy alig változik majd a következõ évszázadban. Ez a "jégszekrény" marad, és marad a golf-áramlat szállította hõ is az észak-atlanti vizeken. Tehát, az észak-atlanti ciklontevékenység, szinte változatlan formában, fenn fog állni 100 év múlva is.
A másik tényezõ a szibériai téli "jégverem" Nagyon valószínû, hogy itt a hideg légtömegek öngerjesztõ lehûlése ugyanúgy lejátszódik majd kicsi sarki jégborítás mellett is, mint most. Valami olyasmit lehet elképzelni, amit "meleg Arktisz, hideg szárazföld" cím alatt már most emlegetnek a szakemberek.
Milyen hatással lenne ez a mi idõjárásunkra? A nyár tekintetében viszonylag könnyû "megsaccolni" Anticiklonális, hosszadalmas forró idõszakok, ritkább, fõleg konvektív csapadékhullás -ezt eddig is tudtuk. De figyelembe kell venni a megmaradó észak-atlanti ciklontevékenységet, mely könnyen idéz elõ meridionális áramlási képet, mélyre nyúló teknõvel -természetesen tõlünk nyugatra. Ez a szélsõségesen forró észak-afrikai légtömegek gyakori beáramlását idézi elõ térségünkben. E tény azt is magában foglalja, hogy ha a teknõ kelet felé lassan elmozdul, úgy hátoldali hideg (hûvös) levegõje a forró légtömegekkel találkozva igen heves viharokat válthat ki, lokálisan óriási csapadékmennyiségekkel. Tehát, a nyár sem biztos, hogy csak a napsütésrõl és a melegrõl "szólna"
A tél keményebb dió. Az biztos, hogy lényegesen lassabb lenne a nyugati drift ebben az évszakban is, mint a most megszokott arktikus viszonyok mellett. A hidegleszakadások predilekciós helye a grönlandi térség, illetõleg Észak-Amerika keleti fele lenne. Tehát, az igazi tél jellemzõ maradna Kanada és az USA egy részére, és természetesen Szibériára.
Ránk nézve a lecsökkent hõkontraszt miatt a Namias-ciklusok idõben megnyúlnának, ritkábban képzõdne mélyre terjedõ teknõ, élénk ciklontevékenységgel a mi szélességünkön. A gyakori magas légnyomás viszont a Kárpát-medencében hideg légpárna képzõdését segíti, errõl nem szabad elfeledkeznünk. Ha mégis térségünk fölé helyezõdne az alacsony nyomású teknõ, úgy hátoldalának sarki-tengeri légtömegei feltehetõen nem volnának kellõen hidegek ahhoz, hogy jelentõsebb síkvidéki havazást okozzanak. Viszont a szibériai "jégverem" továbbra is rendkívül hideg légtömegei, betörve a teknõ területére, élénk mediterrán ciklontevékenység mellett okozhatnának ekkor is hóviharokat, dermesztõ fagyot -de értelemszerûen inkább kontinensünk délkeleti felén. Északnyugat tél szempontjából nagyon hoppon maradna.
Összefoglalva: napsütéses, tavasziasan enyhe, illetve ködös, mérsékelten hideg idõszakok váltakozása töltené ki telünket, egy-egy ritkábban elõforduló, kiadós téli epizód mellett. Valami olyasmire gondolhatunk, amilyen az elmúlt telünk volt a tartós enyheséggel, de egyszer-egyszer falvakat eltemetõ hóviharral, dühöngõ kossavával a
Balkánon.
Mindez persze csak ötletelés, hiszen, ahogy mondtam, nagyon bonyolult mechanizmusról van szó.
Szóval, feltételezve, de nem megengedve, hogy az arktikus jégborítás kb. 100 éven belül minimálisra csökken, ilyen makrocirkulációs következményeket látok elképzelhetõnek: minthogy feltételezhetõ, hogy fenti esetben a magasabb szélességek felmelegedése lényegesen erõsebb lesz az alacsonyabbaknál, a hemiszférikus meridionális hõkontraszt csökkenni fog. Ezáltal kisebb nyomásgradienssel, lassuló nyugati áramlási szalaggal számolhatunk. A polárfront környezetében ritkábban képzõdnek stabil, mély ciklonok (maga a polárfront is visszahúzódik a sarkok irányába) A gyengébb polárfronti ciklonok ellenben, a lelassult nyugati áramlás miatt, könnyebben "növesztenek" teknõket dél felé: gyakoribbá válnak a meridionális áramlási képek.
Eddig tiszta a sor, idáig talán a sekélyes gondolkodású bulvárcikk-író is eljut. Viszont máris felmerül két tényezõ, ami problematikussá teszi az egyszerûnek tûnõ képet.
Elõször is, a grönlandi, több kilométer vastag belföldi jégtakaró holtbiztos, hogy alig változik majd a következõ évszázadban. Ez a "jégszekrény" marad, és marad a golf-áramlat szállította hõ is az észak-atlanti vizeken. Tehát, az észak-atlanti ciklontevékenység, szinte változatlan formában, fenn fog állni 100 év múlva is.
A másik tényezõ a szibériai téli "jégverem" Nagyon valószínû, hogy itt a hideg légtömegek öngerjesztõ lehûlése ugyanúgy lejátszódik majd kicsi sarki jégborítás mellett is, mint most. Valami olyasmit lehet elképzelni, amit "meleg Arktisz, hideg szárazföld" cím alatt már most emlegetnek a szakemberek.
Milyen hatással lenne ez a mi idõjárásunkra? A nyár tekintetében viszonylag könnyû "megsaccolni" Anticiklonális, hosszadalmas forró idõszakok, ritkább, fõleg konvektív csapadékhullás -ezt eddig is tudtuk. De figyelembe kell venni a megmaradó észak-atlanti ciklontevékenységet, mely könnyen idéz elõ meridionális áramlási képet, mélyre nyúló teknõvel -természetesen tõlünk nyugatra. Ez a szélsõségesen forró észak-afrikai légtömegek gyakori beáramlását idézi elõ térségünkben. E tény azt is magában foglalja, hogy ha a teknõ kelet felé lassan elmozdul, úgy hátoldali hideg (hûvös) levegõje a forró légtömegekkel találkozva igen heves viharokat válthat ki, lokálisan óriási csapadékmennyiségekkel. Tehát, a nyár sem biztos, hogy csak a napsütésrõl és a melegrõl "szólna"
A tél keményebb dió. Az biztos, hogy lényegesen lassabb lenne a nyugati drift ebben az évszakban is, mint a most megszokott arktikus viszonyok mellett. A hidegleszakadások predilekciós helye a grönlandi térség, illetõleg Észak-Amerika keleti fele lenne. Tehát, az igazi tél jellemzõ maradna Kanada és az USA egy részére, és természetesen Szibériára.
Ránk nézve a lecsökkent hõkontraszt miatt a Namias-ciklusok idõben megnyúlnának, ritkábban képzõdne mélyre terjedõ teknõ, élénk ciklontevékenységgel a mi szélességünkön. A gyakori magas légnyomás viszont a Kárpát-medencében hideg légpárna képzõdését segíti, errõl nem szabad elfeledkeznünk. Ha mégis térségünk fölé helyezõdne az alacsony nyomású teknõ, úgy hátoldalának sarki-tengeri légtömegei feltehetõen nem volnának kellõen hidegek ahhoz, hogy jelentõsebb síkvidéki havazást okozzanak. Viszont a szibériai "jégverem" továbbra is rendkívül hideg légtömegei, betörve a teknõ területére, élénk mediterrán ciklontevékenység mellett okozhatnának ekkor is hóviharokat, dermesztõ fagyot -de értelemszerûen inkább kontinensünk délkeleti felén. Északnyugat tél szempontjából nagyon hoppon maradna.
Összefoglalva: napsütéses, tavasziasan enyhe, illetve ködös, mérsékelten hideg idõszakok váltakozása töltené ki telünket, egy-egy ritkábban elõforduló, kiadós téli epizód mellett. Valami olyasmire gondolhatunk, amilyen az elmúlt telünk volt a tartós enyheséggel, de egyszer-egyszer falvakat eltemetõ hóviharral, dühöngõ kossavával a
Balkánon.
Mindez persze csak ötletelés, hiszen, ahogy mondtam, nagyon bonyolult mechanizmusról van szó.
Elég tudományosra sikerültek a hozzászólások . Köszönöm szépen. Most már lassan jöhet a tél. 
Most már lassan jöhet a tél.
Biztos nem véletlen, de az a befagyás talán ha annyi volt, hogy a part menti öblök jegesedtek. Biztos nem egy komplett jégpáncél volt a Nílus. Amikor a befagyott Adrián keresztbe Dalmáciából Itáliába szekerek közlekedtek heteken át kereskedelmi útvonalakon, na az már valami. Nemsokára szerintem itt Európában is olyan változékonyság lesz hamarosan, mint korábban jellemzõ volt. A kontinentalitás már lassan visszanyerte régi "erejét". De kétség se férjen hozzá, tökéletesen el lesz majd a társadalom tudatába helyezve, hogy itt az általunk okozott klímakatasztrófa. Persze ezek az események még a legkevésbé sem fognak kilógni ebben az interglaciálisban elõfordulhatóaktól. pl. hogy egy mostani, a korábbi felére csapolt Balaton kiszárad 10-15 év alatt, majd 20-30-évvel késõbb már kiárad, bõven elõfordulhat. Ez bekövetkezett volna az 1460-1500-as idõszakban, ha az 1450-es években addig lecsapolják a tavat, mint amekkora napjainkban.
Nem tudom, hogy a Nílus 1011-es befagyásának volt-e bármi köze az ~1000 évvel ezelõtti csúcshoz, de ha igen, akkor cifra dolgokat tartogathatnak még a következõ évtizedek telei...
Bár ez a középkori klímaoptimum idõszaka, valószínûnek tartom, hogy az Atlantikum északi részén enyhébb éghajlatot kiváltó makroszinoptikus rendszer Európa középsõ részén, illetve a Földközi tenger keleti medencéjében még a mai fogalmaink szerint is extrém meridionalitáshoz, kontinentális epizódokhoz vezethetett. Csak így képzelhetõ el a Nílus befagyása - már ha egyáltalán igaz.
Bár ez a középkori klímaoptimum idõszaka, valószínûnek tartom, hogy az Atlantikum északi részén enyhébb éghajlatot kiváltó makroszinoptikus rendszer Európa középsõ részén, illetve a Földközi tenger keleti medencéjében még a mai fogalmaink szerint is extrém meridionalitáshoz, kontinentális epizódokhoz vezethetett. Csak így képzelhetõ el a Nílus befagyása - már ha egyáltalán igaz.
Már esedékes lenne ebben az interglaciálisban, hogy nyári-õszi idõszakos teljes olvadás is bekövetkezzen. Úgy 1000 éve nem volt erre példa. Talán az elmúlt 1000 év volt a leghosszabb idõszak, hogy ez nem következett be a Holocén interglaciálisban.
A belsõ-grönlandi GISP2 jégfuratok alapján az elmúlt 10000 év hõmérsékleti középértéke: -30,73°C. Forrás: NOAA
Az utolsó évtizedeket a felszíni mérések átlagolásával pótoltam, értékek 7 évenként. Az utolsó 2010: -30,36°C
Teljes olvadás az arktiszi tengeri jégtakaróban vélhetõen évezredenként legalább egyszer bekövetkezik. A hõmérsékleti ingadozás a Holocén interglaciálisban +/-2,0°C Most az átlagtól az eltérés +0,37°C. Én még egy +1,50°C-os melegedésig nem hangoztatnám az apokalipszist.
Link
A belsõ-grönlandi GISP2 jégfuratok alapján az elmúlt 10000 év hõmérsékleti középértéke: -30,73°C. Forrás: NOAA
Az utolsó évtizedeket a felszíni mérések átlagolásával pótoltam, értékek 7 évenként. Az utolsó 2010: -30,36°C
Teljes olvadás az arktiszi tengeri jégtakaróban vélhetõen évezredenként legalább egyszer bekövetkezik. A hõmérsékleti ingadozás a Holocén interglaciálisban +/-2,0°C Most az átlagtól az eltérés +0,37°C. Én még egy +1,50°C-os melegedésig nem hangoztatnám az apokalipszist.
Link
Egy tudományos, vagy tudományos alapú cikkben miért kell egy szegény jegesmacival hatni a galád emberek érzelmére, lelkiismeretére?
Gyerekek, mielõtt vitát nyitunk, nézzük már meg jobban azokat a képeket!
A szeke által mutatott "horrorkép" mit ábrázol? A teljes jégborította területet? Vagy egy bizonyos jégvastagságot elérõ jég területét? Nyári, vagy téli, avagy évi átlagos jégborítottságot? Ezt nem tudjuk.
Ha az elsõ esetrõl van szó, minimum jégborítás mellett, úgy az idei minimum nagyjából az 1980-as állapotnak felel meg. Akkor mirõl beszélünk?
A szeke által mutatott "horrorkép" mit ábrázol? A teljes jégborította területet? Vagy egy bizonyos jégvastagságot elérõ jég területét? Nyári, vagy téli, avagy évi átlagos jégborítottságot? Ezt nem tudjuk.
Ha az elsõ esetrõl van szó, minimum jégborítás mellett, úgy az idei minimum nagyjából az 1980-as állapotnak felel meg. Akkor mirõl beszélünk?
Gyorsabb olvadás, több vízgõz a légkörben (önmagában is sugárzást visszafogó), több felhõ (szintén visszafogja a sugárzást)...
A besugárzási szög viszonylag alacsony, a felszínt elérõ W/m2 jóval kisebb, mint az alacsonyabb szélességeken, a kisugárzás viszont - amíg nincs befagyva - nagy.
Az északi jégborítottság a tavalyival kb. együtt mozog, a déli pedig növekedett.
Jaj Istenem, a bolygó fele megfagy, a másik megsül...
Az északi jégborítottság a tavalyival kb. együtt mozog, a déli pedig növekedett.
Jaj Istenem, a bolygó fele megfagy, a másik megsül...
Persze, persze, a déli jégtakaró növekedésével még mindig lehet jönni, de itt a fõ félelem az, hogy az egyre nagyobb területen leolvadó jég egy önmagát gyorsító folyamat lehet (ez pedig még ugye az unokáknak is triviális: nagyobb hullámzás, gyorsabb olvadás, sötét tengerfelszín miatt több hõ elnyelése stb. stb.). A kevesebb jég télen visszahízik területre, de vastagságra nem (lesz 5 méter helyet 1 vagy 0.5). Ha ezek így igazak és más tényezõ be se kerülne a képletbe, területtel négyzetes gyorsulással egész valid lehet az a félelem, hogy ebbõl bajunk lehet lassan.
A képen az az ijesztõ nekem inkább (a kifestõsön), hogy az 1970-2007 tartomány már a múlt, és az is elég randa. Én értem, hogy nem lehet extrapolálni a múltat, és elõrejelzésként eladni, de ez nem is egy 5 napos elõrejelzés, nem úgy kell felfogni.
A képen az az ijesztõ nekem inkább (a kifestõsön), hogy az 1970-2007 tartomány már a múlt, és az is elég randa. Én értem, hogy nem lehet extrapolálni a múltat, és elõrejelzésként eladni, de ez nem is egy 5 napos elõrejelzés, nem úgy kell felfogni.
Ezen Link viszont az látszik, hogy június-júlusban még a tavalyinál is kisebb volt a jég kiterjedése.
Azt olvasom ki belõle, hogy megnyílt az északi hajózási útvonal. Aki olcsón akar fuvarozni az EU-ból Japánba, uzsgyi a hajóval.
Módosítottam az 573-at. Nézd a globális anomáliát.
Összességében:
- ha a rövidtávú modellek kb 6 - 8 napra kielégítõek
- ha a középtávú modellek nem elõre jelzik, hanem követik az idõjárás változást
- mi a fészkes fenét lehet elhinni a hosszú távú modelleknek 100 éves távlatban?
szerk: Melyik modell jelezte elõre az utóbbi évtized stagnáló bolygóátlag-hõmérsékletet?
Összességében:
- ha a rövidtávú modellek kb 6 - 8 napra kielégítõek
- ha a középtávú modellek nem elõre jelzik, hanem követik az idõjárás változást
- mi a fészkes fenét lehet elhinni a hosszú távú modelleknek 100 éves távlatban?
szerk: Melyik modell jelezte elõre az utóbbi évtized stagnáló bolygóátlag-hõmérsékletet?
Elhiszem, de ez egy NOAA GFDL modell és nem a zsurnaliszta illusztrációja. Bár ettõl persze még lehet kuka, de azért egy két gondolatkísérletet megér. Vajon milyen áramlási muszter alakulna ki Európában a 2030-ra elõrejelzett állapotok közepette?
Grafikont keress!Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Miért nem láttam (még soha) a sarki fényt?
Időjárás-változás | 2024-05-13 08:01
Szabályzat