Kérdések és válaszok

Amekkora a változékonysága a jégesős helyzeteknek, értelmes statisztikát csak 10-20 év múlva lehet készíteni a hatékonyságról.

Épp ma jelent meg egy részletesebb cikk OMSZ honlapján: Link A korábbi híradós riporttal ellentétben itt nincs szó arról hogy tovább mérséklődnének a károk az új szuperszámítógéptől. Inkább ez a lényeg: "Az országos hálózat operatívan májusban indult el, és jól vizsgázott, de hogy a jövőben is biztonságosan üzemeljen, informatikai fejlesztések váltak szükségesek"  és "Ez a modellek gyorsabb és megbízhatóbb elkészülését jelenti, valamint az OMSZ szakemberei képesek lesznek a veszélyes időjárási jelenségek - így a jégeső - helyének, idejének és bekövetkezési kockázatának pontosabb becslésére."  Megint a szenzációhajhászás, félreértés, tudatlanság lehetett az ok... Ráadásul mivel alig pár hónapja indult csak el az országos védekezés így nem is lehet majd érdemben összehasonlítani az idén nyári keletkezett károk arányát a következő évek arányával. 

Jó kérdés. Természetesen a jobb előrejelzés nagyobb hatékonyságot jelent, de pont a zivataroknál-jégesőnél nem tudom, mennyire lehet tovább növelni az előrejelzések hatékonyságát.
A generátorokat a felhő kialakulása előtt két órával kell beindítani, akkor éri el  a legjobb hatást. A működés milliós nagyságrend óránként, ha viszont nincs beavatkozás és beüt a jégeső, akkor a kár milliárdos nagyságrend, szóval még mindig olcsóbb a felesleges bekapcsoltatás, mint annak elmaradása (egy bizonyos határig természetesen)
A hatékonyságot a terület növelése egyértelműen javítja, mert kisebb lett a perem a területhez képest.

Tudja valaki hogy konkrétan mi módon fogja tudni az új jégkárenyhítő rendszer tovább csökkenteni a károkat az eddigiekhez képest? Ha bele gondolok a fizikai védekezés ugyanaz marad: bekapcsolják a talajgenerátort. Egy pontosabb és gyorsabb előrejelzés ezen mit segít? -Gondolom- eddig is egyből bekapcsolták a generátorokat ha esély volt jégesőre, még ha nem is jött össze a légköri feltétel később. Inkább feleslegesen járatták mint nem. De ha nem így volt cáfoljatok meg. Laikusként úgy vélem inkább a felesleges járatáson segít majd.

Köszönöm a választ, kedves Thermometer. Szép estét kívánok! 

Üdv ujra közöttünk! Sajnálom, hogy csak nagy ritkán nyilvánulsz meg. Kicsit csodálkozom a kérdéseden, hiszen, ha jól emlékszem, éppen Te írtad anno, hogy az olyan erős El Nino epizódok, amilyen pl. a 2015-os vagy az 1997-es volt, csupán 10-20 évenként egyszer fordulnak elő. Az általam is látott diagram, mely az El Nino és La Nina epizódokat mutatja több évtizedre visszamenőleg, szintén ezt mutatja. Szóval, legvaloszinubb az, hogy most csak neutrális, vagy enyhe Nino ill. Nina állapotok jönnek jó hosszú ideig. Ezek pedig nem fejtenek ki számottevő hatást a globális idojarasra. 

Szép napot, jó észleléseket kívánok! Javában tart a naptevékenységi minimum, hetek telnek el anélkül, hogy foltos lenne központi csillagunk felszíne. A statisztikai minimum időpontját a legtöbben jövő évre teszik (bár lehet, a Nap "meggondolja" magát, és módosítja azt). Tudja-e valaki a szakértők közül, hogy a közeli jövőben bekövetkezhet-e egy erősebb La Nina-jelenség, vagy pedig egy fokozott El Nino-jelenség lép fel? Melyik kialakulására van nagyobb esély? Az is elképzelhető, hogy egyik sem lesz kiugróan magas? A válasz(oka)t előre szívesen megköszönöm. 

Köszi! Én is úgy emlékeztem, hogy mintha az lenne a jobb, csak nem voltam benne biztos.

Azt hiszem a keveredési aránytól is függ, de a virtuálisat. Jelentősége azonban inkább csak az alacsonyabb értékeknél van.

Na de most utánanézek ha a pulya engedi

Mivel a met. társalgóban tegnap elveszett a többi hozzászólás között, hátha itt:

Ha jól emlékszem, már volt róla szó régebben, de most nem találtam: a CAPE (és LI) esetében a felszállásokon megjelenített értékek közül melyiket érdemesebb elfogadni, a sima vagy a virtuális hőmérséklet alapján számoltat?

Nálam a vírusirtó blokkolt az képfeltöltés oldalon egy elérési kérelmet, ami megpróbált felmenni egy bitcoint bányászó oldalra. Érdemes utánanézni, nem szedte-e be valaki...

1000 Köszönet! Ezt a doksit még nem láttam

Szia! 
Bölöni Gergely: Meteorológiai adatasszimiláció
Link

Sziasztok!

Meteorológiai adatasszimilációval kapcsolatban esetleg tud valaki segíteni nekem? (Akár privátban is). Sajnos nem értem, hogy ez a fogalom pontosan mit is takar, mi folyamata az adat asszimilálásának. (Tehát mit kell csináljak a nyers adataimmal, hogy asszimilált adatot kapjak?)
A válaszotokat és segítségeteket előre is köszönöm 

(Tegnap szerintem nem jó csoportba kérdeztem ) 

Modellek segítségével kb. 7-10 napra lehet körvonalazni, hogy milyen idő várható. A nyár még messze van, így nem tudni milyen idő lesz. Az elmúlt néhány száz évből kiindulva azt mondanám, nyáron meleg várható. Eső is fog esni. 

Sziasztok!

Nem néztem utána, hogy ez a mostani nyári hőség meddig tart még illetve mi várható majd nyáron, Akkor is ilyen száraz meleg időnk lesz? Jó lenne kis csapadék...

Link

Sziasztok.

Kérlek, tudnátok nekem linkelni azt az oldalt, ahol rákattintunk egy bizonyos pontra Európa térképén, és láthatóak lesznek az adott helyhez a fáklya tagok?

Előre is köszönöm!

Régebben is volt, minden bizonnyal ebből ered a "majd, ha piros hó esik" kifejezés.

Régebben (90-es évek) is szokott esni szaharai homokkal teli eső? Nem emlékezem rá, de lehet csak azért mert nem volt még autóm Savas a kémhatása? Nem pucoltam le az autóról csak ma, aztán szépen belemaródott néhány fekete műanyag részbe, csak a műanyag ápoló tüntette el. Ráadásul jöhet a következő adag hétfőn? Link

Pont mint a karácsony,bezzeg régen a karácsony havas volt,hát statisztikailag ez sem igaz. Fontos napok talán jobban megmaradnak az agyunkba
.
Link
Itt is kutakodhatsz.

Köszi a linket, és az érdekes előrejelzést a múltból. Én is nyomoztam, az OMSZ küldött egy grafikont az elmúlt 30 évet vették górcső alá. Ebből kitűnik, hogy az esős március 15.-ék az alábbi években voltak:

Link


1992, 1994, 1995, 1997, 2000, 2001, 2002, 2008, 2009, 2010, 2013, 2014. 2016 és idén

A gyanúm hogy esős részint abból fakadhat, hogy a tanulmányokból megragadt bennem  illetve voltak egymást követő évek a csapadékos ünnepnapra, ld fentebb. 

Link
Csak úgy tűnik, hogy csapadékosabb.

„A korabeli időjárási napló szerint 1848. március 15-én Budapesten a kora hajnali óráktól erősen felhős, csapadékos volt az idő. Majd egész nap borult volt az égbolt, esett az eső. A lehullott csapadék mennyisége 7 mm körül alakult.”

Ha jól emlékszem, 1848-ban havas eső esett.

Jó napot kívánok!

Afelől szeretnék érdeklődni, hogy miért esik március 15-én elég
gyakran az eső Budapesten? Úgy tanultuk, hogy 1848-ban is így volt, s amit
jómagam is megéltem elég sok esős nemzeti ünnep volt eddig. Miért van
ez éghajlat szempontból, illetve tudnának erről  cikket,  közölni,
hogy az elmúlt évtizedekben milyen arányban volt esős e nap?


Köszönöm szépen
Giovanni

Igen, kb így látom én is. Nincs nagyon mit veszítsek már, hamarosan megkockáztatom. 
Kösz és szép estét!

   

Ez valami ipari loggernek tűnik.  Még sosem láttam ilyet.    
Ha a következő 30 nap nem tudod már mire használni, akkor próbáld ki.

Ha jól látom tud generálni mindenféle mérési jegyzőkönyvet a műszer. Én nem lennék meglepődve, ha lenne védelme ilyen "szabotázs" ellen.

Van egy ilyenem: Link
Jól szerepelt a télen, azonban rendelésekor nem tudtam, hogy ez "kikapcsolhatatlan". Vagyis ugyanúgy fogy az élete (ami csupán 120 nap) ha mér, ha nem mér. Érdekelne, hogy ha esetleg szétcsavarnám, menthető lenne-e még ez a maradék 30 egynéhány nap? Úgyértem újraindulna-e majd onnan ahol leállítottam?
Kösz!

Juriques. Az Atacama fennsíkon található, 5700 méteres, nem messze az ALMA csillagvizsgáló központtól. 

Melyik vulkánt nézted ki?

Kösz szépen!

Árnyékolóval kapcsolatban Taki a legkompetensebb személy az oldalon, vele vedd fel a kapcsolatot: Link
Esetleg a műszeres fórumban találhatsz még hasznos információkat itt az oldalon.

Idén júniusban az Andokban (Chile-Bolívia határvidékén) szeretnék egy kb egy hetes hőmérséklet-mérést lebonyolítani. A célpont/ mérőhely egy sivatagi klímájú, magas vulkán kráterének alja/ közepe (nem működő, pusztán topográfiai sajátossága miatt választottam).
Hatékony árnyékolóra lenne szükségem. Próbálkoztam már házi-készítésű cuccal, de nagyon melléfogtam (polisztirén-alufólia kombó, senkinek nem ajánlom), napos+szélcsendes időben orbitálisan torzít. Szerencsére itt az éjjeli minimumok volt a prioritás, ami a loggeren múlott. Az meg jó volt.  
Most azonban a pontos napi hőingás a projekt veleje, ezért szeretnék egy komolyabb/ szakszerűbb felszerelést használni. Az árnyékoló itt a legkényesebb pont.
Tippek? 

Előre is kösz.

 

Kösz szépen a választ. Örülök, hogy "rossz" társaságba keveredtem 

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71367 - 2018-03-06 08:44:49)

Szia! 
Először is elismerésem, hogy ilyen méréseket végzel Te is Erdélyben, a Pádison. 
A cikk tökéletes összefoglalója a tevékenységednek. Gratulálok hozzá!

Sátorban kemény éjjeled lehetett a -20 alatti tartományban. 

Volt már arrafelé mérésünk, nem is olyan messze a te mérési helyszínedtől. 
A Ponor-rét és a Csodavár felé is volt nekem, egy-egy alkalmas mérésem, de az nyáron történt.  
A Belgiumban élő Karel Hoolvoet jóvoltából 2014-15; valamint 2015-16 telén volt állandó mérés a Pádison. 
Akkor a műszer kevésnem bizonyult. Azon 39,9 fokon megállt az élet egy 10 órás intervallumban. 
A becsült minimum adat akkor -41 fokos tartományban lehetett a dolinában. 
Ő jelenleg másfelé koncentrál a mérésekkel, illetve a második gyerekével foglalkozik.
Írtam privátban a keresésedre, ott folytatjuk.

Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71366 - 2018-03-05 23:27:10)

Szevasz, Robi!

Épp nemrég kérdeztem rá a fórumon, hogy tud-e valaki részletesebb infót adni a bükki töbrökben végzett kutatásokról. Téged ajánlottak többen is. Most meg látom, épp posztoltál, hogy egész jó fagyokat mértetek a napokban.
Engem kimondottan érdekelnek a fagyzugok. Romániában tudtommal még nem voltak komolyabb próbálkozások ezirányban, pedig lenne hol (Pádis fennsík pl). Tavaly  januárban egy ottani uvalában -32 fokot mértem, jóval alacsonyabbat, mint aznap éjjel bármelyik mérőállomás az országban. Írtam is egy cikket róla (románul): Link
Érdekelne, hogy ti milyen módon kezdtetek bele ebbe a tevékenységbe, milyen műszereket használtok, támogat-e anyagilag valaki? Tervemben áll itt Erdélyben is elindítani valami hasonló projektet. 

üdv,

   Zéró

Kösz szépen!

Szia! 

Kerekrobi névre dobj egy pü-t, Ő biztos tud neked kimerítő választ adni mindenről. 

Üdv, 

Van-e valakinek konkrétabb infója a bükki töbrökben végzett klimatológiai kutatásokról? Pontosan melyik töbrökben mértek/ mérnek, valamint létezik-e az ottani minimum-hőmérsékletekről online statisztika?  Esetleg kivel kéne felvenni a kapcsolatot ez ügyben?

Kösz! 

Köszönöm mindkettőtöknek! A Joe által linkelt tanulmány miatt is kérdeztem, mert a szerző azt írja, hogy ő mit tekint rendkívül hideg napnak, illetve időszaknak. Szóval saját fogalommeghatározasról van szó. 

Szubjektív is, pontos is... Pl.: Link 

Pedig csak és kizárólag ez alapján kéne használni: Link

Sziasztok! Az lenne a kérdésem, hogy  mi az RHI és a HRHI pontos definíciója. Vagy ez egy szubjektív dolog? Csak mert mindenhol máshogy definiálják. 

Nos, azért ez legalábbis érdekes.

Viszont, ha így van, akkor mégse vagyunk a városban mindannyian hülyék.
Három reggeli csapadékmérés: 6,6 mm, 6,8 mm, 6,5 mm.
OMSZ: 10,1 mm. Ugyanakkor, amikor a "lehet, hogy hibás hómérés" megszületett. Akkor ez is hibás?

Ettől függetlenül ezek kerülnek be az archívumba.
És mielőtt megkapnám, hogy ennyi tévedés belefér: hát ne férjen bele. Ez a dolga, hivatalos és hivatásos mérőkről beszélünk.

Nem, Kornél, nem volt mérhető csapadék, mondom kb. 20 hópihe.

Mérések közötti 1-1 órákban nem lehetett erősebb hóesés, ami mindig észleléskor gyengült hószállingózássá? Nem életszerű, de nem is lehetetlen, ezért kérdezem

Lehet, hogy a korábbi észleléskor volt hibás a mérés.

Ide rakom be, mert a társalgóban elveszne.
Komoilyan érdekelne egy OMSZ-os véleménye a következőkről:

Link

Pozitív hőmérsékletek mellett, kb. 20 vizes hópehely leesését követően miként
lehetséges 3 óra alatt a hóvastagság 1 cm-es gyarapodása?