Kérdések és válaszok
Infó
Régi adósságunknak eleget téve ezentúl sokkal pontosabb, az esetleges félreértéseket kizáró definíciókat olvashattok a Gyakori kérdések menüpontban az Éghajlati napló feltöltésével kapcsolatban, a 25. pont alatt. Kérünk tehát mindenkit, hogy az Éghajlati naplót a definíciók alapos tanulmányozása után töltse fel és egyben megköszönjük munkátokat :)
Üdv!
Mitől van az, hogy csapadékmennyiséget csak 2 napig lehet pontosan előrejelezni? Ismerőseimtől kaptam a kérdést, és nem igazán tudtam megválaszolni a miértjét, illetve arra gyanakszom, hogy a vízgőz (avagy a kihullható víz) mennyisége annyira nehezen megfogható a légkörben, hogy 2 nap után túl naggyá válik az előrejelzés hibája/szórása.
Ti mit tudtok, gondoltok erről? Mit mondjak, ha legközelebb ezt kérdezik?
Mitől van az, hogy csapadékmennyiséget csak 2 napig lehet pontosan előrejelezni? Ismerőseimtől kaptam a kérdést, és nem igazán tudtam megválaszolni a miértjét, illetve arra gyanakszom, hogy a vízgőz (avagy a kihullható víz) mennyisége annyira nehezen megfogható a légkörben, hogy 2 nap után túl naggyá válik az előrejelzés hibája/szórása.
Ti mit tudtok, gondoltok erről? Mit mondjak, ha legközelebb ezt kérdezik?
Természetesen. A hipotézis önmagában nem elég, azt a következő lépésben bizonyítani kell. Pl. hogy A-ból B lett, a feltételezett mechanizmus jól magyarázza. Ugyanez a mechanizmus C-ből elvileg D-t csinál, D-ből meg E-t, etc. Ezeket kell a valóságban megfigyelni, hogy úgy van-e.
Szerintem pedig a hipotetikusan felállított összefüggési mechanizmusok veszélyesek, mivel bizonyítás híján ezek is csak találgatásszinten maradnak. Szerintem kizárólag bizonyított prediktorokat lenne szabad nyilvánosságra hozni.
Áthelyezve innen: Meteorológiai esélylatolgatások (#71840 - 2019-03-18 21:02:23)
Pár nappal ezelőtt ismét a kezembe került Koppány Györgynek "Az időjárás hosszútávú előrejelzése" című könyve. Ezt az 1984-es kiadású, rövid könyvecskét sok évvel ezelőtt egyszer már végigolvastam, és most megint. Mondhatom, ezúttal is "tágult a fejem" Lényegre törő, világos, elejétől a végéig érthető írás. Nélkülözi a manapság oly gyakori erőltetetten tudományos hangvételt, az adatok, táblázatok, diagramok özönét, ami gyakran zavarja, elfedi az alapkoncepciót. Aki hozzá tud jutni a könyvhöz, olvassa el.
Bár gyanítom, hogy a numerikus modellek kifejlesztése, tökéletesítése miatt a könyvben foglaltak jó része mára csupán tudománytörténeti érdekesség, mégis gondolatébresztő dolgokkal ismertet meg, amelyek talán itt, a Metneten is közérdeklődésre tarthatnak számot.
Elhatároztam, hogy heti egy alkalommal "szemezgetek" a könyvből. Íme, az első "adag":
"A múlt század utolsó évtizedeiben Indiában, majd pár évtizeddel később Indonéziában kísérletek történtek a monszunesők mennyiségének előrejelzésére. Az évszakos csapadék-előrejelzés céljára kidolgozott tudományos módszert az indiai meteorológiai szolgálat akkori vezetője, T.G. Walker az 1900-as évek elején publikálta. A módszer kidolgozásához az akkor már a világ öt kontinensén elszórtan működő, elég gyér állomáshálózat mérésadatait használta fel. Feltételezte, hogy a világ bármely pontján fellépő időjárási anomáliák nem elszigetelt jelenségek, hanem olyan általános cirkulációs rendellenességeket tükröznek, amelyek valamilyen formában továbbterjednek, és hosszabb-rövidebb idő múlva eljuthatnak a világ legtávolabbi vidékére is. Ezért összegyűjtötte valamennyi kontinensről a rendelkezésre álló havi időjárási adatokat, így pl. a hőmérséklet, légnyomás és csapadék havi anomáliáit. Ezután kapcsolatot keresett a tárgyévben lehullott monszuneső mennyisége és az ezt megelőző évből vett különböző havi anomáliák között. A legjobb korrelációt mutató havi anomáliákat kiválasztva, ezeket az indiai monszunesők prediktorainak használta. Mivel a kiválasztott prediktorok az északi és déli félteke különböző pontjai és az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolatra, azaz korrelációra épültek, azt a módszert világkorrelációs módszernek nevezték el.
A módszer hiányossága, hogy a világ legkülönbözőbb helyeiről és a megelőző év legkülönbözőbb hónapjaiból összeválogatott prediktorok, valamint az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolat konkrét fizikai magyarázatával adós maradt"
Megjegyzés: mi is ismerünk ilyen prediktoros távelőrejelző módszert. Azaz, nincs új a nap alatt. A szóban forgó statisztikai módszer esetében is az ötletgazda deklaráltan adós maradt a fizikai magyarázattal. Véleményem szerint legalábbis hipotetikusan mindenképp fel kell állítani valamiféle mechanizmust, ami két, statisztikailag összefüggeni látszó jelenséget összekapcsol. Egyébként könnyen mondhatják mások, hogy látszat-összefüggésről lehet szó.
Pár nappal ezelőtt ismét a kezembe került Koppány Györgynek "Az időjárás hosszútávú előrejelzése" című könyve. Ezt az 1984-es kiadású, rövid könyvecskét sok évvel ezelőtt egyszer már végigolvastam, és most megint. Mondhatom, ezúttal is "tágult a fejem" Lényegre törő, világos, elejétől a végéig érthető írás. Nélkülözi a manapság oly gyakori erőltetetten tudományos hangvételt, az adatok, táblázatok, diagramok özönét, ami gyakran zavarja, elfedi az alapkoncepciót. Aki hozzá tud jutni a könyvhöz, olvassa el.
Bár gyanítom, hogy a numerikus modellek kifejlesztése, tökéletesítése miatt a könyvben foglaltak jó része mára csupán tudománytörténeti érdekesség, mégis gondolatébresztő dolgokkal ismertet meg, amelyek talán itt, a Metneten is közérdeklődésre tarthatnak számot.
Elhatároztam, hogy heti egy alkalommal "szemezgetek" a könyvből. Íme, az első "adag":
"A múlt század utolsó évtizedeiben Indiában, majd pár évtizeddel később Indonéziában kísérletek történtek a monszunesők mennyiségének előrejelzésére. Az évszakos csapadék-előrejelzés céljára kidolgozott tudományos módszert az indiai meteorológiai szolgálat akkori vezetője, T.G. Walker az 1900-as évek elején publikálta. A módszer kidolgozásához az akkor már a világ öt kontinensén elszórtan működő, elég gyér állomáshálózat mérésadatait használta fel. Feltételezte, hogy a világ bármely pontján fellépő időjárási anomáliák nem elszigetelt jelenségek, hanem olyan általános cirkulációs rendellenességeket tükröznek, amelyek valamilyen formában továbbterjednek, és hosszabb-rövidebb idő múlva eljuthatnak a világ legtávolabbi vidékére is. Ezért összegyűjtötte valamennyi kontinensről a rendelkezésre álló havi időjárási adatokat, így pl. a hőmérséklet, légnyomás és csapadék havi anomáliáit. Ezután kapcsolatot keresett a tárgyévben lehullott monszuneső mennyisége és az ezt megelőző évből vett különböző havi anomáliák között. A legjobb korrelációt mutató havi anomáliákat kiválasztva, ezeket az indiai monszunesők prediktorainak használta. Mivel a kiválasztott prediktorok az északi és déli félteke különböző pontjai és az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolatra, azaz korrelációra épültek, azt a módszert világkorrelációs módszernek nevezték el.
A módszer hiányossága, hogy a világ legkülönbözőbb helyeiről és a megelőző év legkülönbözőbb hónapjaiból összeválogatott prediktorok, valamint az indiai nyári esőmennyiség közötti statisztikai kapcsolat konkrét fizikai magyarázatával adós maradt"
Megjegyzés: mi is ismerünk ilyen prediktoros távelőrejelző módszert. Azaz, nincs új a nap alatt. A szóban forgó statisztikai módszer esetében is az ötletgazda deklaráltan adós maradt a fizikai magyarázattal. Véleményem szerint legalábbis hipotetikusan mindenképp fel kell állítani valamiféle mechanizmust, ami két, statisztikailag összefüggeni látszó jelenséget összekapcsol. Egyébként könnyen mondhatják mások, hogy látszat-összefüggésről lehet szó.
Jó estét Minden Kedves Fórumtagnak!
Érdeklődni szeretnék: külső meterológiai állomás által mért adatokat lehet feltölteni az oldalra, pl: 1 perces feltöltés hőmérséklet, csapadék, szél, légnyomást...stb...
Köszönm előre is a választ!!!
Érdeklődni szeretnék: külső meterológiai állomás által mért adatokat lehet feltölteni az oldalra, pl: 1 perces feltöltés hőmérséklet, csapadék, szél, légnyomást...stb...
Köszönm előre is a választ!!!
Ezt sejtettem én is. 
exante, JoeJack, köszönöm! Szép estét kívánok!
exante, JoeJack, köszönöm! Szép estét kívánok! 
Mit jelent az "1 b/h" jelzés a szelek világában? A kérdést előre is megköszönöm! Szép napot kívánok!
El, csak titkolgatják, mintha valami szupertitkos adat lenne
Lehet azóta már privátban meg is kaptad a módszert.
Lehet azóta már privátban meg is kaptad a módszert. 
Sziasztok!
Elérhetőek az OMSZ állomásainak tizedre pontos hőmérséklet adatai valahol az oldalukon?
Köszi.
Elérhetőek az OMSZ állomásainak tizedre pontos hőmérséklet adatai valahol az oldalukon?
Köszi.
Szia!
Természetesen megvan. Itt Link válaszd ki a mappát (KIVÉVE a "Friss képek"), majd a megfelelő almappát, és ott a bal felső sarokban látnod kell a "Kép feltöltése" linket, arra kattints, és jöhetnek a képek. A feltöltésre vonatkozó szabályzatot a képtárban találod, azt olvasd el kérlek, hogy minden rendben menjen
Természetesen megvan. Itt Link válaszd ki a mappát (KIVÉVE a "Friss képek"), majd a megfelelő almappát, és ott a bal felső sarokban látnod kell a "Kép feltöltése" linket, arra kattints, és jöhetnek a képek. A feltöltésre vonatkozó szabályzatot a képtárban találod, azt olvasd el kérlek, hogy minden rendben menjen
Köszi a helyesbítést!
Már nem emlékszem hol olvastam, valami cikkben, de lehet akkor sem volt hiteles.
Már nem emlékszem hol olvastam, valami cikkben, de lehet akkor sem volt hiteles.
A felbontás valóban 25 km-re nő, de a linkbeli pdf 3. oldala szerint azért 80 tag nem lesz. Tízzel növelik, 30 perturbált + a kontroll lesz. Viszont úgy néz ki, hogy 35 napig fogják futtatni. Link
Köszi!
Azt hittem, valamelyik a konvektív, de úgy sehogy se stimmelt.
Azt hittem, valamelyik a konvektív, de úgy sehogy se stimmelt.
Zöld=eső, lila=vegyes, kék=hó.
A fagyott eső általában kék, a lila időnként hó, máskor meg eső. Az ónosra most így nem emlékszem.
A fagyott eső általában kék, a lila időnként hó, máskor meg eső. Az ónosra most így nem emlékszem.
Köszi a válaszokat!
Akkor még egy, mert az istennek nem akar magától kiderülni:
Mi az a három színskála az UM-csapadéktérképeken?
Akkor még egy, mert az istennek nem akar magától kiderülni:
Mi az a három színskála az UM-csapadéktérképeken?
Ha minden igaz, akkor 80 tag lesz és az ensemble előrejelzés horizontális felbontása is nő 35 km-ről 25 km-re.
Sőt, ha záporos az ónos csapadék, akkor az ónos eső mellé a zápor ikont is kirakom.
Nagyon akarom tudni, hogy melyik napokon van könyvek vagy nem konvektív csapadék.
Nagyon akarom tudni, hogy melyik napokon van könyvek vagy nem konvektív csapadék.
Köszönöm a válaszokat, a tegnapit javítom is.
Próbáltam ezt a hsz-t egy "tetszik" gombbal elintézni, de frissítés után is "0"-t ír ki.
Próbáltam ezt a hsz-t egy "tetszik" gombbal elintézni, de frissítés után is "0"-t ír ki.
Egy egyszerű kérdésem lenne, mert elbizonytalanodtam.
A napi adatok felvitelekor ónoseső esetén csak az "ónos" négyzetet, vagy ezzel együtt az esőt is be kell pipázni?
Én eddig mindig az esőt is bejelöltem.
A napi adatok felvitelekor ónoseső esetén csak az "ónos" négyzetet, vagy ezzel együtt az esőt is be kell pipázni?
Én eddig mindig az esőt is bejelöltem.
A Vojejkov tengely.Mért tud ilyen ritkán kialakulni? Pedig az egy jó kis időjárási helyzet ami jó kis telet tudna okozni nálunk.Gondolom az csak száraz hideggel járna csak.
Hát sokféle helyzetben tud itt azért sok hó esni, csak ezek ritkák.
Értem.
A másik az,hogy akkor milyen időjárási helyzetnek kénne kialakulnia ahhoz,hogy legyen tél? De leginkább ilyen epizód szerű téies időjárás tud kialakulni.
A másik az,hogy akkor milyen időjárási helyzetnek kénne kialakulnia ahhoz,hogy legyen tél? De leginkább ilyen epizód szerű téies időjárás tud kialakulni.
Azért, mert nem alattunk vannak a hegyek, hanem körülöttünk. Plusz a Golf-áramlat. És a Földközi-tenger is lehetne közelebb.
Nekem több kérdésem is lenne.
Először az,hogy mért nem tud olyan időjárási helyzet kialakulni a téli időszakban,hogy nálunk az igazi tél is legyen belőle?
Először az,hogy mért nem tud olyan időjárási helyzet kialakulni a téli időszakban,hogy nálunk az igazi tél is legyen belőle?
Sziasztok! Valaki meg tudja pontosan mondani mikor is regisztráltam ide a metnetre pontosan?
Én 2003 január vagz februárra emlékszem, reg. számom: 1213.
Én 2003 január vagz februárra emlékszem, reg. számom: 1213.
Szia! A radarkép alatt, a jobb oldalon találsz egy rövidebb összefoglalót a kettő közötti különbségről, részletes leírást pedig a Radar ismertetőben olvashatsz.
Sziasztok! Az OMSZ radarképen mit jelent a jobb felső sarokban látható CMAX? Rákkantintva egy országos radarkép jelenik meg valamivel több jellel, mint az "Országos" radarkép.
Én meg jó pár évig dolgoztam fent a radarállomáson, és bőven volt éjszakai jégveszélyes helyzet és jégverés is sajnos. Mint említettem, ugyan drága a beavatkozás, de a jégkár még annál is nagyságrendekkel nagyobb lehet.
Az is közrejátszik még, hogy nem egyesével megy a bekapcsoltatás, hanem nagyobb térségenként egyszerre, így pl előfordulhat, hogy a terület keleti peremén zivatarok vannak, emiatt az egész térségben mennek a generátorok. Nem tudom, most mekkora egy klaszter, de régebben itt Somogy-Tolna-Baranyában először kettő, majd 4 részből állt a hálózat.
Az is közrejátszik még, hogy nem egyesével megy a bekapcsoltatás, hanem nagyobb térségenként egyszerre, így pl előfordulhat, hogy a terület keleti peremén zivatarok vannak, emiatt az egész térségben mennek a generátorok. Nem tudom, most mekkora egy klaszter, de régebben itt Somogy-Tolna-Baranyában először kettő, majd 4 részből állt a hálózat.
Én is üzemeltetek egy talajgenerátort, itt helyben, a kertemben van elhelyezve.
A védekezés hatékonysága azért javulhat majd, mert Kárpát-medence szerte elhelyeznek majd ilyen eszközöket, így nagyobb területen gátolhatjuk majd az esetleges jégveréseket.
Maga a rendszer egyébként szerintem még bőven fejlesztésre szorul. Nagyon sok a "felesleges" beüzemelés, főleg, amikor komplett éjszakákat töltöttem füstöléssel, miközben 32 év alatt (ennyi idős vagyok) még soha a büdös életben nem esett jég éjszaka nálunk.
Egyébként sem gyakori jelenség a jégeső-jégverés felénk, évente jó ha fél tucatszor poytog jég az égből. Igazán károkozó és emlékezetes jégverés is mindössze 2 szerepel az emlékeimben: az egyik tavaly volt, amikor a fél falut szétverte a jég és letiporta a microburst, illetve 2005 májusában volt a másik, amikor kevés, de alma méretű jegek potyogtak mindent összetörve amit csak értek.
A védekezés hatékonysága azért javulhat majd, mert Kárpát-medence szerte elhelyeznek majd ilyen eszközöket, így nagyobb területen gátolhatjuk majd az esetleges jégveréseket.
Maga a rendszer egyébként szerintem még bőven fejlesztésre szorul. Nagyon sok a "felesleges" beüzemelés, főleg, amikor komplett éjszakákat töltöttem füstöléssel, miközben 32 év alatt (ennyi idős vagyok) még soha a büdös életben nem esett jég éjszaka nálunk.
Egyébként sem gyakori jelenség a jégeső-jégverés felénk, évente jó ha fél tucatszor poytog jég az égből. Igazán károkozó és emlékezetes jégverés is mindössze 2 szerepel az emlékeimben: az egyik tavaly volt, amikor a fél falut szétverte a jég és letiporta a microburst, illetve 2005 májusában volt a másik, amikor kevés, de alma méretű jegek potyogtak mindent összetörve amit csak értek.
Pláne, hogy a szupercellák jégméretét ezzel a módszerrel nem lehet jelentősen befolyásolni.
Az idei évben az is árnyalja a képet, hogy nem nagyon voltak szupercellák, erősebb példányok pedig, amikhez a jégesős károk nagyobb része szokott kapcsolódni, szinte egyáltalán nem (a június 12-ein kívül talán nem is volt más). Tavaly viszont volt belőlük több is, ami már eleve megdobta a jégkáros esetek számát. Így valóban csalóka lehet, ha az idei kevesebb jégkárt kizárólag a jégkár-mérséklő rendszer számlájára írják.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 40. sorozata
MetNet | 2024-05-03 15:08
Szabályzat