Meteorológiai esélylatolgatások

Európa időjárásában tipikus helyzet körvonalazódik, valamint hosszútávú kitekintés a lehetséges forgatókönyveket illetően

11.20.-ai bejegyzésemet folytatnám, új bejegyzéssel.
Jelenleg a vaskosan negatív Ao index, az Északi Sarkkörön túl nyúlva Európára eső részén is elhozta a magasnyomás széleskörű térhódítását, igy az Atlanti ciklonok Európa belső vidékei felé vándorolnak, hátoldalukon rendre leszipkázva,lecsípve a hideglevegőből. 
A helyzet változni látszik, még ha hazánkban elsőre nem szembetűnő módon. Az Atlanti-óceánon a ciklon aktivitás erősődhet, ugyanakkor az Ao index lassan indul el a "pincéből", de továbbra is erős marad. 
144-168 órától már a zónalitás is megjelenik, míg az Európában a magasnyomás egyre inkább Északkelet Európába koncentrálódik, sőt önálló AC központot kialakítva ezen az öreg kontinens "csücskében". 
A helyzet tipikus. 

Nagy kérdés, hogy az atlanti ciklontevékenység ki tudja-e "tessékelni" avagy "söpörni" a sarkvidéki eredetű hideglégtömegeket a kontinensről avagy sem? Vannak erre is kimenetek 168-192 órán túl mindkét modellen. Mellesleg megjegyzem, az antciklon alatt -15 és -20 fokos hideg alakulhat ki illetve érkezhet utánpótlás a sarkkör felől és nem egészen 24-48 óra múlva érkezik a térségbe az -10 fokos hideglégtömeg, ami hóval borított felszín alatt fokozatosan szárad mint légtömeg illetve hűl is tovább alulról. 
Statisztikát nem vezetek erről mint TISZ tag, csak az emlékeim vannak meg erről a tipikus helyzetről. Rendszerint az esetek felében az atlanti ciklontevékenység megerősödésével, ha nem nyílik "egy alacsony nyomású zóna, átjáró" a sarkkör irányába a kontinens belseje felé vonuló ciklonok és frontjaik apránként, de kitessékelik a kontinensről a hideg javát. Vannak jelek arra, hogy lazulna a magasnyomás az Északi Sarkkörön túl, viszont nem éppen megnyugtató, hogy az NAO index rendesen szór.
Átlag nulla körül igaz. 
Nem vagyok épp rebdes a fejleményeket illetően van némi bizonytalanság. Viszont emlékeim vannak arra vonatkozóan, hogy nullás NAO mellett is lehetséges lábas hideg beáramlás. Akár Ék-i Ac túlnyúlásaként, akár összekapcsolódva valami délről felnyúló Dny. Eu.-i Ac-val. 
Ha a NAO inkább maradna a pincébe MASZFEJ is lehet(ne),de most inkább következzenek a lehetséges forgatókönyvek. 

1. A legvalószínűbb, hogy az óceánon beindul a ciklonaktivitás(zonalitás) lesz úrrá mint sem a meridionális áramlás.A ciklonok a magasnyomású északkelet Európai anciklonnak Skandinávia felett ütköznek neki, illetve kerüli ezt. Ráadásul a "harapó fogó" Grönlandi magasnyomás is útját állva kis rés marad két AC között csak észak felé.(1) Európában kelet, északkelet felé haladva egyre inkább a magasnyomás lesz jellemző. A frontok inkább Nyugat,Dny. Eu.-ban okoznak majd változékony időjárást. 
Ennek még nem látjuk a végét csak mélyen üveggömb tartományban. 
Félő, hogy a magasnyomás fokozatosan kipucolódik a térségből vagy annyira az Ural hg. keleti felére szorul vissza, hogy érdemben és súlypontját tekintve egyáltalán nem szól bele Európa időjárásába.
December 10 után lehet a zonalitásban átmeneti "rezsim váltás" esetleg félblock ( Dny-Eu.i Ac központ vs Északnyugat Eu. ciklon/ciklonrendszer közös áramlási rendszerében) vagy teljes block délről felnyúló Brit Ac és magasnyomás nyugatabbra. Ebből bizonytalan mértékű,erősségű és erejű hidegöblités északnyugati irányból.

2. Az 1.-es pont első felében vázoltak szerint(1) a megerődösődő ciklonaktivitás utat tőrHET északi irányba viszont a hideget Északkelet Európában nem takarítja ki. A magasnyomás fokozatosan teret hódít Dec.10.-e után,a  kontinens belső vidékei felé. MegindulHAT a kontinentális hidegelárasztás keleti áramlással magasnyomás központtól erősen függően. Ez lehet a lengyel síkságon keresztül vagy Kelet-Európa déli vidékei felől Ukraján és Fekete tenger mentén egyenesen a Kárpát-medence felé. Érdmes lesz a növekvő magasnyomás mellett a kontinentális száraz hidegekre, oly jellemzően AC alatt nem a 850hPal-os hőmérsékleti réteget nézni (~1550m) hanem jóval lejjebb 925-ön vagy T2 méteren vett Td-t illően, hogy tudjuk megállapítani a hideg valódi határát. Nem hiába lábas, a lábas hideg.   

3. A nullás, esetleg enyhén negatív NAO mellett érdemben nem nő meg a ciklonaktivitás az óceánon, rendre felmorzsolódnak a ciklon a Skandinávai előtt és a felett, közben a magasnyomás fokozatosan teret hódit Európa felett. Előbb Skandinávia felett, majd fokozatosan dél,délnyugat felé haladva. Gyakorlatilag kialakulhat Voyekov tengely északkeleti áramlással vagy MASZFEJ. 
Metnet szleng szótárból idézve: "MASZFEJ: MakroSzinoptikus Fejreállás, jelentős eltérés az általánosan jellemző nyugatias áramlástól (pl. kiterjedt északi anticiklon Európa nagy részén keleties áramlással)." 

Összegezve: Én az 1.-es pontot tartom valószínűbb folytatásnak mint a másik kettőt. Korai tartanám igy decemberben. Tél szemszögéből ez nem ajtóstul, tokostul tudná ránk rúgni az ajtót, ha telibe kapnánk egy kontinentális hidegöblitést.
Én inkább tartom valószínűbbnek, hogy ez nem most fog bekövetkezni. December van, bár nem lehetetlen áramláskép, de ilyen általában januárban, februárban szokott kialakulni. 
Hazánkat nézve beáll a télies, regionálisan(Északon, északkeleten) téli idő, a jövőhét folyamán. Valamint az időszak elején regionális kis mennyiségű hóesésre is esély van. A folyatásban: jó kérdés, melyik rezsim győz. Atlanti ciklonaktivitás vagy a száraz kontinentális hideggel kitöltött magasnyomású Ék. Eu.-i anticiklon? Minden ezen billeg avagy függ. Ennek a folyamatnak a végét jelenleg még nem látni. Nekem is csupán tippjeim vannak. Sok függ most a NAO-tól. 

Kimentett, szemléletes,szerkesztett kép. (Eredeti modelltérkép GFS 168 óráról).



A poláris örvény gyengülése, SSW, esetleg polar split, összeomlás stb. inkább januártól jellemző általában: Link Amúgy nyilván egyetértek, a korábbi telek silánysága nem ront (nem is segít) az idei tél esélyein, főleg hogy néhány korábbi évben a szerencse is gyakran elkerült, pedig a hideg és a helyzet adott volt. Ugyanakkor az extrém meleg idei év, az egyre melegebb évek az utóbbi időben, az egyre gyatrább hidegek, egyre kevesebb hó azért a globális felmelegedéssel megtámogatva érzésem szerint - kevéssel ugyan - de évről évre rontja a jó havas, hideg telek esélyét.

"nem szabad kiindulni sosem a múltnak az időjárásából"

"október, november azért meghozta az első kiterjedtebb fagyokat és emlékszem gyerekkoromban ez általában így volt akkor is, amikor egy ütős tél jött soron!"

De azért jöhet a tél, beengedjük!


Néhány gondolat a hosszabb távú kilátásokat illetően a részemről:

Na már most az elmúlt néhány, sorozatos teleken is mindig azt vártam és gondoltam, hogy na most ez jó tél lesz...Hát sosem jött össze! Utólag belegondoltam csak a lelkesedés beszélt belőlem, de a tényeket, jeleket abszolút nem láttam az orrom előtt, vagy nem vettem figyelembe. Na de a lényeg nem ez, hanem emlékezzünk vissza, hogy volt olyan tél, hogy a -10 fokos levegő vígan elkerülte az országot és még a modelleken is nagyítóval kellett keresni a tagokat, melyek egyáltalán addig leszórtak...Idén ez egy kicsit másképp alakul(t) eddig. November utolso napjait éljük és úgy tűnik rövid időn belül kétszer is befigyel hozzánk a -10 fok körüli, fagyos levegő. Azt mindenkinek meg kell tanulnia, aki eddig nem tudná, hogy nem szabad kiindulni sosem a múltnak az időjárásából=ergó hiába volt enyhe az elmúlt x tél, az ideire nézve ez semmit sem jelent.

Amit hiányoltam és hiányzott és amiért enyhék lettek az elmúlt telek, az véleményem szerint egyrészt a november végi/december eleji fejlett hidegdepó hiányának volt betudható és nyilván az erős poláris örvény, melyre decemberi hónapban ha emlékeim nem csalnak, jóformán semmiféle melegedés sem tudott hatni még egy kicsit sem, tehát egyáltalán nem zavarta meg a tél első hónapjában semmiféle melegedés a sztratoszférában sem. A hideg így persze, hogy nem tudott labdába rúgni, vagy az első korai fagyok sem tudtak megérkezni, mert volt ilyen tél is, hogy december közepéig fagy sem volt igazán! Nos idén kicsit más a helyzet ebben is, hiszen október, november azért meghozta az első kiterjedtebb fagyokat és emlékszem gyerekkoromban ez általában így volt akkor is, amikor egy ütős tél jött soron!
Az az érzésem és furcsállom is, hogy nincs ami kisöpörje Európából a hideget és egyszerűen, ha ez így hamar akkor a nagy hideg is hamarosan fel fog bukkanni Európa északi,északkeleti határainál, hiszen a zonalitásnak nem sok nyoma van és a friss számítások szerint nem is lesz...Ellenben a hidegdepó december első napjaiban már olyan méreteket is ölthet fent északon, északkeleten, ami alapja egy jó december, januárnak, feltéve hogy a GFS folyamatosan adja a sztratoszférikus bemelegedéseit, mely szintén december elején biztatónak tűnik! Nem mondom, hogy brutális lesz a most következő tél, de nem is szabad leírni és semmiképp sem az előzőkből kiindulva!

"144-168 óránál valahol November 18.-án illetve +1-3 nap körül van egy félblockszerű állapot, és/vagy valahogy csak sikerül című  "próbálkozás""-idézet a 11.ei bejegyzésemből.
Ez a próbálkozás csak sikerült, olyannyira, hogy marad(t) a trend és 9 nap múlva ott tartunk, hogy bár nagy a szórás, de AO és NAO is inkább lefele szór. Félblockok és teljes blocokok kavalkádja. Ki-ki újuló állapot. Hőmérsékletekbe sokáig nem volt nagy egyetértés a két "királyi" modell közt, már ami 850hPal-os hőmérsékleti tartományt illeti Európa felett. Bár utóbb futások alapján az Ecm folyamatosan kezd igazodni a GFS-hez.

Viharkém is megemlítette #72510 .."mert a troposzférában összességében a zonális szelek gyengülése látszik több modellben is kb. 20-ától."
Ezt valahogy mindketten sikerült megcsípnünk. 

A folytatásban:
A NAO miatt aggódom, hogy nem fordul-e 3-4 napos teljes blockból majd zonalitásba a felállás. Az AO határozottan mínuszba mehet majd, igy fennáll az esélye December első felében Észak-,Északkelet-Eu. Ac kialakulásának, ami ránk nézve csak megfelelő felállás esetén(!) adhat kapaszkodót a télre, máskülönben zonalitás mellett max csak ott lesz,de nem tud labdába rúgni hazánk időjárását illetően.

A helyzet továbbra is bizonytalan hazánk időjárása szempontjából, de legalább a makroszinoptikus helyzetképek alapján körvonalazHATó az elkövetkezendő 7 nap menetrendje. 
A téliesedő trend marad. A november végi lehűlés nem tűnt el a modelleken, továbbra is határozott léptekkel haladunk a télies(éjszakai mínusz, nappal 5 fok körül), sőt egyes epizodokban téli (szinte egész napos fagy, vagy az is, havazás síkvidéken,megmaradó hó) időjárás felé. 

Hm hát akkor a társalgóba is sokat kellene törölni.. 
Szerintem semmi gond nem volt mindenki leírta a véleményét ennyi. 
Az bisztos amit ő írt az egy  szempont, meg van a másik oldal.. 
De ha ő azt kéri akkor tiszteletben tartom. 
Legyen tél 

Deneb kérésére az induló hozzászólás és így az arra adott válaszok törölve.

Akkor én is latolgatok ide egyet
Szerintem dec. közepén megjön az első síkvidéki hó, nyilván karácsonykor melegedés, szilveszterkor viszont lehűlés. Majd jan-februában többszöri havak (nagyobb is), legalábbis DNy-ra. Márciusban még lehet hideg, de áprilistól jön a tartósabban meleg, mint 2018-ban (tavaszi károkozó fagyok nélkül).
Mindezt több megfigyelésre alapozom:
1. Szerintem - véget ért a 2016-2022-es (nyomdafestéket nem tűrő káromkodás) 7 éves ciklus.
2. Mindenki ültetgeti ki a leandereit, pálmáit a kertjébe => be fognak nézni -10, -15-ös fagyok is.
3. Jó lenne

Beválási valószínűség: enyhe

Bár a jövő hétvégi helyzet ugyan hátoldalt hoz, abban azért bíztam, hogy ebben az esetben T850 szezonrekord is lesz. ez talán éppen csak, de összejöhet. És ezzel lehet ki is fújt.  Ettől függetlenül szerintem van értelme 180 óra fölé is nézelődni. Mert:

Az SST fontos, ha egy évszak átlagos viszonyaira való hatást nézzük, de a kettő közti időskálán (10 nap-egy-két hónap) bőven játszanak más tényezők is, többek között az elején a légkör kiinduló állapota, stb.

Szerintem jó példa erre pont a mostani helyzet, ami persze még csak modellezett, mert a troposzférában összességében a zonális szelek gyengülése látszik több modellben is kb. 20-ától. (Sőt az előtte lévő erősödést sem az atlanti szektor hajtja elsősorban.)


De inkább egy anticiklonos, gerinces próbálkozásokat (is) jobban megengedő helyzetre utal az előző hsz-em ECM-es metszete is, Ebbe részleteiben nem mennék bele, mert bizonytalanság van bőven. Egyik kérdés az, hogy ezek inkább a dél felől csak felnyúló, de pl. a britektől északra el nem érő, gerincek lesznek-e (félblokk szerűen) vagy egy rendes blokk is ki tud-e alakulni átmenetileg. De hiába, hogy az előbbibe sorolható a most hétvégi szitu, DK-Európa így is kap egy átmeneti hideglöttyöt.

Az is igaz, hogy mindenhol tele vagyunk pozitív anomáliával, a meleg tengervizek miatt/mellett. Ez persze sok szituációt befolyásol rövidebb távon is. De a légköri felállást nem szabad kihagyni a képletből. Persze szerintem is a rekorddöntögető globális hőmérsékletek miatt egy átlagnál enyhébb tél a legvalószínűbb ismét, de helyzetek ettől még lehetnek benne. Az ősz nem meglepő, hogy így alakult, a meleg tengervizekben tárolt sok hő szépen realizálódott, és lelassította az északi félteke lehűlési ciklusát. És amit írsz, könnyen lehet, hogy tartósabb negatív anomáliákat csak tavasszal látunk majd. 

Szépen látszik, hogy az északi félteke anomáliája mennyivel magasabb, mint nyáron, ami akkor is rekord magas volt. De nagyobb és gyakoribb ingadozások vannak benne, ahogy megérkezett az ősz, nem meglepő módon. Ez télen is folytatódik természetesen. Az újra bezuhanó Antarktiszi Oszcillációval együtt pedig megint melegszik a déli félteke is, újabb globális hőmérséklet kiugrást eredményezve.

Az AO és NAO indexen utóbbi esetén fontos, hogy nulla vagy mínusz előjelű legyen. Előbbi esetén (AO) tapasztalataim alapján, már amennyi időt foglalkoztam vele amatőr "pályafutásom" alatt enyhe pozitív és erősebben negatív AO esetén is lehet bizonyos makroszinoptikus felállás esetén hozzánk is lenyúló hosszú hullámú lefűződés. (A megfigyeléseim alapján a fenti "enyhe" jelző, azért illetem, mert pozitív AO - jelenlegi fázisban az- ,hogy Grönlad ésszakeleti vidékeire is jut az alacsony nyomás hátoldalán lefűződő sarki ciklonokból hideg oda. Épp ezért "enyhe" pozitív Ao esetén, mérsékeltövi  északi zonalitás esetén hátoldalon már le-le szakad a széléből a nulla fok vagy esetleg egy óceáni nedves -5 ös légtömeg. Ráadásul ilyen helyzetben a Grönladni magasnyomás is hajlamosabb kelet fele ki terpeszkedni Skandináva felé, igy nagyon nem mindegy hogy ilyen esetben a NAO index milyen állásban van. Ha pozitív el se ér a hideg. Ha negatív a NAO enyhe pozitív AO esetén, akkor egészen Izlandig és Skandináviáig elcsordogálhat ciklonok hátoldalán, Grönladi Ac előoldalán a -5 fok. Mint most jelen esetben is tapasztaljuk.  Negatív AO esetén meg tankönyv példás hidegöblités jöhet északkelet vagy blocking esetén nyíl egyenesen északról. Persze itt se mindegy a NAO milyen. Negatív NAO-nál Ac a Britteknél vagy kintebb az óceánon aztán majd kiderül hogy voyekov tengelyünk lesz vagy két Ac közé szorult alacsony nyomás Közép-Eu.-ban stb. ,de ez mind mind általánosítás. Pozitív NAO esetén ciklonok vonulgatnak az óceánon igy AO hiába negatív Skandi Ac esetén van esély rá, hogy csúszópályás felállásba jöhet havvv ide vagy úgy lehet havvv hogy DNy Eu.i Ac alakul és Skandi ciklon amolyan félblocking állapotban csoroghat északról a hideg. Sok féle kimenet van és amennyi igaz állítás, annyi kivétel is.   Nagyon sok múlik azon, hogy egy egy index pozitív és negatív hatása mennyire mély vagy épp semleges és az épp aktuális akció centrumok(AC-k és ciklonok) hol helyezkednek el, mekkora meleget/hideget mozgat és mennyire mélyek vagy magasak. Rengeteg nuansz.
Egy általánosabb megközelítés, bár nem saját szerzemény mivel itt pozitív esetén nem adja add kapaszkodót annak amit én megfigyeltem, hogy enyhe + AO-ban is lehet hozzánk, Európához közel hidegebb légtömeg,ami megfelelő NAO index vagy pl. kisebb indexek SKAND,EA,EA-WR..stb esetén okozhat meglepetéseket pl. középhegységeinkben havazást. Nahh és akkor itt az általánosításban az AO:

 

Ez volt egy kis index felelevenítő csokitó tollából konyhanyelven, már amit saját önfejemmel régebben kihámoztam, megfigyeltem,ráéreztem ésatöbbi.)

"Bizony talán lesz is valami próbálkozás."
Nagyon úgy fest, hogy lesz.
.. és akkor a mostani helyzetképről.
Index: AO enyhe pozitív,NAO negatív és északi zónalitás van.(72ó múlva)

Frontok elérnek minket. Központok tőlünk nem messze északra vonulnak, gyakorlatilag ez a felállás előszobája vagy egy félblocknak vagy klasszikus blockingnak. Bár néha előfordul, hogy rövid félblock szerű lefűződés után hamar ránk telepedő AC és átállunk zonalitásba és kipucolódik a hideg még Európa közeléből is. Most nem az néz ki egyenlőre persze űridőben azért a GFS mindenbe is belemegy, de üveggömbe(192ó<) most nem szándékozom gabalyodni aktuális modell kimenetek esetén.  
120 óránál a 2023.11.11 00z-s ECM jól adja a Skandi Ac-t a maga hidegével és GFS sokkal lagybatag,bár 06z-t néztem most.
144-168 óránál valahol November 18.-án illetve +1-3 nap körül van egy félblockszerű állapot, és/vagy valahogy csak sikerül című  "próbálkozás".  
Indexek téren üveggömb kategória modell térkép nézegetés nélkül: Egyértelmű, hogy szépen szórnak,de ha marad a trend akkor az AO átcsúszik negatívba, igy megnő a télies esélyek száma Európára nézve(, aztán meg kitudja hogy hova szakad le a hideg.)
Nao pedig nagyon enyhén pozitív vagy éppen nulla. Nem éppen rózsás állapot.
Lesz egy próbálkozás,aztán ilyen enyhe +NAO és -AO esetén Északkeleti AC beficcenhet a sarki magasnyomás folytatásaként, ami felveti megfelelő nyomás elrendeződés esetén hazánkban az északkeleti hidegbeszivárgás esélyét?! Feltéve, ha nem túl erős nulla közeli NAO miatt majd egy helyben eltekereg kint az óceánon az izlandi ciklongyár és a kontinensen előtérben kerülnek a kontinentális hatások.  Itt aztán mehetünk akár melyik irányba. Bicigli támasztós köd kategória a csúszópályán Ac alá becsússzanó ciklon dömping dny Euba nekünk előoldal míg ék AC-nál meg ott csücsül a hideg Európa "északkelet Uráli hg.-i" kapujában. 

Összegezve lesz egy probálkozás, az már elég világosan látszik. A mértéke és a pontos lefolyása szokás szerint szór mint az állat!  Utánna meg főképpen, mivel egy makroszinoptikai átrendeződésről van szó az első idei normálisabb télies idő betörésről. Legalább is amit 850T-ét illeti nulla fok vagy az alá kicsivel.  

Bizony talán lesz is valami próbálkozás. Legalábbis 15-e után nem lenne meglepő egy teknőből lefűződő cut-off/medi. Valójában már a mostani időszakban vártam, hogy a teknők/gerincek szerkezetének átalakulása az északi féltekén megenged tőlünk nyugatra jobban felnyúló gerinceket - legalább átmeneti időszakokra. Az látszik is, hogy a ciklonképződés ugyan nem áll le, de a rendellenesen alacsony nyomású időszak megtörni látszik az Euro-Atlanti szektor egy részén. 

Ebből csak egy köztes gerinc valósul meg elsőre, de ennek fejlődése az északi oldalán kihat az Izland-Skandinávia körüli térségre is. Animálni érdemes: Link

Rrelatíve magasabb geopotenciálokat okozva, a ciklonok hátoldalán pedig újra dél felé nyomuló hideg levegőt eredményezhet abban a térségben.

Innen kellene egy újabb lépés, és úgy tűnik érkezik is, gerincesedés Ny-Európa felett egy héten túl. Elég meggyőző ennek a jele az ENS-ben, és látszik a fenti idő-hosszúsági grafikonon is 16-ától.

. 

Nagy buktató, hogy mennyi hűvösebb levegőt tud berántani a gerinc előoldalán, és hol. Ha tőlünk nyugatra, akkor még előoldal sem kizárt.
---------------------------------------------------------------------------------------------

Végül pár mondatban hosszabb távra kitekintve a poláris örvényre, ami most nagyon erősre gyorsul. Tartósabban is erős maradhat a következő két hétben, de egyre inkább úgy, hogy elindulnak az ilyenkor már időszerű próbálkozások, az örvény peremén enyhe felmelegedési hullámokkal. Ezek egy ideig inkább erős zónaszeleket hoznak a kiéleződő hőmérsékleti és bárikus gradiensek miatt. De tartós fennállásuk decemberre hozhat eredményt, egy akár nagyobb gyengülés formájában. Egyelőre semmi extra, de azért érdemes figyelni, hátha ezzel párhuzamosan az AO/NAO is mozdul lejjebb majd.

Én úgy gondolom jó telünk lesz, több okból is, az egyik a pozitív Szibériai hófelhalmozodás lehet.
.A másik az Északi-sarkvidéki területén a jég kiterjedése és gyorsan hízásnak indulása is..
Szerintem jó helyen történő hideg felhalmozodás jó előjel a későbbiekre nézve. 
Rég volt ennyi jég jó helyen a közelünkben az biztos, Lapföld is egy jó példa lehet hogy, keményen megvetti valahol a tél a lábát onnan már nem távozik egy jó ideig az biztos.Én bízakodó vagyok, jó havas telünk lesz, nyilván lesznek jó és rosszabb helyek... 
 

"De jó előjel hogy a hideg közel helyeződik hozzánk, ha ez tartósan fentmarad akkor bizakodó időszak elé nézünk. "
Erre az "attrakcióra" az utóbbi időben fele rész már sikerült. Ugyanis a Grönland éki részében tartósan jelen van a -10 vagy az alatti hidegbázis.

Figyelemre méltó azis, hogy Skandinávia északi felében is megvetetti időről időre magát a tél.
Egyenlőre a bivaly erős atlanti ciklontevékenység alatt zonalitásban várjuk a gyökeresebb átrendeződést. A "bizakodó időszak"-ra való tekintettel látszanak kiementek, hogy egyre inkább elérnek hazánkat a 0 fokos légtömegek 850-en. S míg mi a zivatar esélyeket lestük, addig csendben megjelennek/megjelentek űridőben a télies félblockingos, oldalzsebes blockos kimenetek az első idei tél támadásai. 
Egy olyan szűk 10 nap múlva okosabbak lehetünk. Egyéni vélemény alapján a hónap második felére várnék első tél kopogtatót, persze inkább csak középhegységeinkbe, feltéve ha lesz csapadék. Anticiklonos hidegöblités esetén inkább napi kiterjedtebb éjszakai fagyok megjelenését.

Ebben az unalmas időjárásban egy kis kikacsintás a jővőre nézve. 
Jóval hidegebb van a Spitzbergákon mint lenni szokott. Ez az állapot tartósan fent is marad, annyi változás lesz hogy Lapföld is csatlakozik hozzá. Az első keményebb fagyokkal és immár megmaradó hóval.
És utána ami érdekes megindult a hideg levegő Oroszország európai része felé, minket nem érne egyenlőre el, de Oroszország és a közelebbi részeket igen. Ott is végre a tél lehetne az úr, föleg Szibéria nyugati részén ahol még most elég enyhe az idő. 
De jó előjel hogy a hideg közel helyeződik hozzánk, ha ez tartósan fentmarad akkor bizakodó időszak elé nézünk. 
Egy szó mint száz, Európa szerte inkább a nyár lesz a jellemző, de fent Északon már a tél megindult és egyre közelebb jönn majd hozzánk. 
Jó lesz ez 

Igen, erre utaltam egyébként nagyon finoman a Globális topikban is, de ahogy a mettársalgóban folytatott eszmecsere is bizonyítja, Európa nem az egyértelmű ENSO-távkapcsolatokról híres. A modellek közül viszont legalább van pár bíztató a tél második felére, viszont a beválás finoman szólva sem acélos. De azért én is reménykedem ebben.

Közben talán tényleg megtörik a jég, és így október elejére kapunk egy érdemibb hidegöblítést is, bár nagy a bizonytalanság. Részletezve:

ÉK-Európában az anticiklon leépül, és a hétvégi, minket is érintő front ciklonja után még egy ciklon is arrafelé vonulhat, ezzel tőlünk északra megváltozhat a mostani makrohelyzet.

Egy időre Izlandtól D-re gyengülhetne a ciklontevékenység is. Majd az előkészítés után jöhet a kulcsmozzanat, az amerikai gerincesedés előoldalán egy kettagú ciklonrendszer fejlődhet ki több modell szerint is,

 
Ennek a ciklonrendszernek szép áramlási mezeje lehet a magasban, ami egy újabb downstream hatással járna, és kifejlődne egy atlanti gerinc. Ennek előoldalán pedig a folyamat elején leírt események miatt amúgy is közelebb lévő hideg levegő megindulna dél felé.

Persze a bizonytalanság jó nagy az atlanti gerinc körül is már.

Utána pedig még zavarosabb minden: űrtáv is, meg a Philippe után most formálódó trópusi ciklon is beleszólhat a dologba, plusz a gerinc lehet elég hamar be is húzódik a kontinensre. ECM fáklya a végén mindenesetre eléggé szór felfelé is.

Összességében egy hidegbetörés körvonalazható, de mértéke,  és az, hogy a magasban utána milyen gyorsan kezd visszamelegedni, nagyon bizonytalan.


Link
Úgy néz ki amit már írtam alá támasza az új infó is. 
Január, februárban kemény télre számítok, lényegesen jobbra mint amik voltak mostanában. 

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#608427)

Ezekből az ábrákból (ECMWF/UKMO) erősebb nyugati driftre számítok, amit a Skandináv várható hótöbblet alá is támaszt, időnként meridionálissá váló makro képpel.  Az hogy csapadékos telünk lesz az elég valószínű már csak a hideget kell bemákolni hozzá. Magam részéről mindenképp optimistán várom a szezont, mert már az is nagyon jó, hogy nem egy AC alatt ülünk egész télen. A többi szerencse kérdése. A Balkán ismét jól teljesíthet havazás szempontjából, ergo benne van a pakliban több mediterrán ciklon, ezeknél meg csak egy jó pálya kell és máris behavazódik az ország. A Földközi tenger bővelkedik meleg vízzel, energia lesz a ciklongenezishez bőven. És persze meleg is egy esetleges előoldalhoz.... Szerintem nem fogunk unatkozni 

Ezek szerint nagyjából folytatódik az eddigi forgatókönyv. Már csak azt nem tudom, hogy mi a mértékegység. 

Kijött a friss hóelőrejelzés télre a severe weathertől. 


Link

Egyik neves meterológusunk aszonnya;  "meglódulnak a nagy szélsőségek évei, lesz hogy télen -30 (1942 Baja) fok is lesz, és befagy a Duna, és abban az évben nyáron meg karcoljuk a +40-45 fokot is. A tavasz eltünik, 1-2 hét alatt átfordulunk a nyárba."

Úgy legyen, amennyiben 2 + Celsius fokos lesz a tengervíz pozitív hőmérsékleti anomáliája. (Jóval 2 C fok alatt azonban még csak nem is mea culpázom.) 

Márciusban verifikálunk.

El Nino = enyhe tél, La Nina = enyhe tél (az utolsó kettő legalábbis). Hát csoda, hogy a szegény télkedvelő publikumnak elmegy a kedve az egésztől? A télből lassan már csak a legkevésbé kellemes velejárója marad meg, a hosszú sötétség. 

Nagyon tetszik a Severe Weather intézményre adott jelzője, kedves Pali, közel áll az "időjósda" jelzőhöz. Az 1972/1973-as, 1982/1983-as és az 1997/1978-as telek erős El Ninós epizódjai Európa túlnyomó részére igen enyhe telet hoztak, amire viszont felfigyeltem, Görögországot és Törökországot mindhárom télen kemény hideg és sok hó jellemezte.
Távlati szempontból megeshet, hogy novemberben talán még havat is láthatunk mutatóban, azután viszont valamikor decembertől a tél végéig az áramlás tartósan délnyugat-északkeleti lesz gyakori élénk, erős szelekkel, kevés csapadékkal (inkább csak esővel). (Említésre méltó 1983. február közepe táján bekövetkezett váratlan téli fordulat: Kárpát-medence-szerte volt sok hó, erős fagy tíz napig. Vissy Károly így jelentette be a hideg fordulat közeledtét: "A kutya nem ette meg a telet!") A március átmenetileg hűvös szokott lenni, így most sem várhatunk mást, áprilisban újra jellemzővé válik a szél és a csapadékszegény időszak. A nyári forróság pedig kiváló alkalmat kínálhat az antropogén eredetű általános felmelegedés híveinek: 'látjátok, mit tett az ember?'. (E szcenáriót tapasztalaim alapján jegyeztem le.)

A francba is, lebuktam!  Amúgy pont a napokban jutott eszembe, hogy oké, hogy felforrunk, de azért néhány combos hét, vagy inkább hónap bele kéne férjen a verklibe.

Tudom, hogy csak azért mantrázod az enyhe telet, hogy hátha az ellenkezője jön be, de ennek ellenére teljesen egyetértek veled!És még örülhetünk, ha legalább csapadék lesz elég.

Kilencvenkilenc százalék, hogy enyhe, csapadék vonatkozásában esős lesz a tél, Karácsony környékén határozottan tavaszias idővel, rekordközeli hőmérséklettel, szikrázó napsütés mellett. A folytatásban pár napos télies epizód mellett továbbra is az évszakhoz képest enyhe, derült idő várható. Havazás maximum a hegyekben fordulhat elő, a mennyisége centiméterekben mérhető. Ennyi, kész az időjárás-jelentés december elseje és február huszonkilencedike között. Nem is értem, miért erőlködnek ezzel, egy rakás pénzt meg lehetne spórolni. 

Mondjuk a globális folyamatokat, az elmúlt évek telein tapasztalható folyamatos enyheséget és átlag feletti középhőmérsékleteket nézve ezzel túl nagy újdonságot nem mondott... A téli hónapok nagy részében sajnos már az átlag feletti középhőmérsékletek az úr. Ritkán van az átlagnál hűvösebb. A tartósabb és vastagabb hótakaró meg szinte teljesen eltűnt a Kárpát-medencéből (és főleg a magyar főváros környékéről). 
Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy milyen lesz mondjuk a 2027/2028-as tél Európában, akkor én is rávágnám, hogy az átlagnál jó eséllyel enyhébb lesz.
Sőt, ezzel most ki is jelentem, hogy a 2027/2028-as tél nagy valószínűséggel enyhébb lesz az európai kontinens nagy részén a szokásoshoz képest.  
  

Talán ide elmegy... Ezt várja a Severe Weather nevű időjósda a télre:
"Europe is expected to have warmer-than-average temperatures over most of the western and central parts of the
continent. Colder temperatures will be more defined in the northern and
northeastern parts of the continent."

Link:
Link

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#605112)

Adná a Jóisten. Kezdődhet a nyár.

Szerencsére nem jön be ez, hét elejére éjszaka is csak megcsípheti a déli határt a 24-es izoterma. Aztán jön is a front. 

Lehet a hőség legkomolyabb hulláma még előttünk van a jövő hét elején?
Éjféli ECM ENS már pedzegette, de most a többi fáklyán is megjelent, hogy talán egy olyan front érkezne, ami a mediterráneum nyugati részéből is megpróbálná "kibillentené" az extrém meleget. Igen ám, csak ez azzal járhat, hogy a front előtt betörhetnének a 20-25-ös izotermák is. Kérdés, hogy ha egyáltalán ez a forgatókönyv bejön, akkor milyen gyors folyamat lenne, és nappal vagy éjjel lenne-e a csúcspontja, plusz mikor robbanna a front előterében a konvekció.



Úgy gondolom ez egy komoly El Niño lesz....
Meleg augusztus, és szeptemberrel. 
De ahogy olvastam, a legvaloszinübb egy száraz hideg tél.. 
Meglátjuk ez már tényleg nagyon mesze van, de várom. 

Néhány gondolat a kb egy hét múlva kezdődő időszakról. A közeledő gerinccel kánikulát sejtető izotermák jelenhetnek meg térségünkben. 

Azonban erre egy újabb gerincesedés rakódhat rá egy Rossby-hullámcsomag kifutásaként.

Várhatóan ez a második gerinc nyugatabbta erősödhet meg.

Akár betörhet Ény-Európába, és az előoldalán pár nap után máris valamivel hűvösebb levegő érkezne a Kárpát-medence irányába. Ha viszont keletebbre alakul ki a gerinc, igazán forró levegő is lehet a közelben pont a napforduló után.

A többhetes előrében is látható, hogy a hónap utolsó hetére nyugatabbta ugrik a gerincesedés tengelye.



Májusi "esők" a láthatáron. 


(Kép kiragadott futás, szemléltetésként.)

Térségünk időjárását jelenleg befolyásoló Kelet-Európai központtal elhelyezkedő anticiklon fokozatosan leépül, veszít erejéből, tőle nyugatra a hét folyamán egy sekély ciklonhoz tartozó magassági légörvény húzódik a Brit szk.-től le dél felé, egy Azori szk. anticiklon peremén. Ebben mindkét modell a GFS és az Ecmwf is egyetért, hogy hétvégre Észak - Olaszország felett egy sekély ciklon épül ki. 
Hazánk a ciklon előoldali szektorába tartozva fokozatos felmelegedésre számíthat. A melegedéssel párhuzamosan nedvesebb léghullámok is érkeznek térségünkbe. Délnyugat-északeleti terjedési tengelyirányban. 
Középtávon ez látszik. 

Hosszútávon van még bizonytalanság bőven a jövőt illetően, hogy a ciklon, (majd űridőben egy újabb teknő által generált sekély ciklon/GFS,Ecmwf is) csak a Délnyugat-Dunántúlra lóghat be vagy az egész országot beterítheti majd. Legrosszabb forgatókönyv most nem látszik még, remélem nem is lesz.
Úgy fest egyre inkább melegebbre és csapadékosabbra fordulhat időjárásunk. 

Kicsit szándékosan sem latolgattam az esemény lefutása közben, de valóban sokat lehetett tanulni ebből a helyzetből is. 
Az alapfelállás eléggé bejött, Észak-Európában a megszokottnál hidegebb lesz a következő időszak, de ahogy jeleztem is, hozzánk ez nem biztos, hogy el tud jutni, és ez összességében így lesz végül.
Egyébként december közepe óta a következő hét hozhatja az északabbi térségben kb. a legnagyobb hideg anomáliát. Ez nem is meglepő, hiszen azóta most először számottevően negatív egyszerre az AO-NAO páros.

 



Csak akkor szinte tisztán troposzférikus eredetű volt ez, most kevert, ahogy írtam korábban. Sőt ezekben a napokban már egy egyértelmű lecsatolását láthatjuk az SSW magasbeli negatív AO-jának. Erről még a hsz. végén.

Addig is egy latolgatás a hónap közepéig. Az SSW lehatásával összhangban a keleti féltekére költöző troposzférikus poláris örvény mellett csak kisebb alacsony geopotenciálú területek maradnak nyugaton. 

Viszont a grönlandi AC peremén kijutó hideg levegő ciklonképződést indít el az óceánon.

Ezek a negatív indexes felállás alapján délebbre találhatók szokásos pályájukhoz képest, déli oldalukon pedig gyűlik a meleg levegő, ez az Ibériai-félszigetet el is éri, mintegy szimmetrikus felállásként az északi hideggel szemben ott anomáliásan meleg levegő felhalmozódása indulhat meg. 

Ráadásul a jet behullámzása az USA felett downstream hatásként ráerősíthet, északabbra nyomhatja a dny-európai gerincet.

Viszont mivel a hideg levegő közel maradhat, valamint a gerinc előoldalán akár újabb teknő létrejöhet, hidegöblítéssel, ezért bizonytalan, nagy hőkontrasztot hozó helyzet alakulhat ki Közép-Európában. (Pl. friss GEM).

Ezzel a háttérrel értelmezném a mostani, a hónap közepén több tagjában is a 10 fokos T850-et meghaladó, de nagyon szóró GFS fáklyát is. 

Visszatérve az SSW lehatására, több jele is van ennek. Egyrészt a már februárban is jelzett örvény áthúzódás Eurázsiába a sztratoszféra-troposzféra teljes légoszlopában, a legerősebb geopotenciál kontraszttal az alsó sztratoszférában.

A geopotenciál mező hullámfelbontásában ez az "egy" poláris gerinc-"egy" teknő (wave-1) helyzet lefelé terjedése odafentről, ennek anomáliájának maximuma pedig részben a jet szintjében is megjelenik, ott egész télen nem volt ilyen erős. 

Valamint lefelé terjedés után a negatív AO lehúzódása a troposzférába pont az előbbi hullámanomáliával kb. egy időben.

Link Automatikusan lefordított felirattal minden nyelven érthető. Sokféle variáció van még egész Európára, leng a GFS operatív is ide-oda.

Egy kis esélylatolgatás magyar szempontból, várható időjárásra vonatkozóan?

Izgatottan várom, egy ilyen borulás mikre képes, tényleg full "poláris azonalitás" lesz ebből most már, 282 óra nem olyan sok oda fentre:




Ez már igazán ellenkező irányú örvény, de persze ettől még sose fog 200hPa-n megfordulni a szél, azért ez a 25-30km-es magasság és az a pár molekula nem olyan sok
Ez már azért viszont nem egy átlagos örvény lent sem: Link
Kis túlzással ilyen fáklyát az idei szezonban az izlandi akciócentrumra nem is láttunk: Link És ez még nem is közvetlenül és azonnal a poláris örvény hatása. Az inkább később rajzolódik ki a hidegbázis Grönland felé, majd felénk mozdulásával. 
Jó indikátor a jó öreg "Nuuk", ahol megenyhül az idő: Link ez nyugat-grönlandi partvidék, így elég erős jelzője, hogy anticiklonos enyhe oldalra kerül, hozzánk meg költözhet a hidegmag. (hozzánk = Európa északi része felé)
Szór is tisztességesen egy pl. pesti fáklya: Link de itt persze még semmire sincs garancia, egy jó csúszkáló azori ciklon kora nyári melege sem kizárt, a GFS 06 villantott hasonlót: Link ott a hideg, de a +15-ös T850 is megindult!  Link
Meglátjuk... Egy biztos, sokat lehet tanulni a mostani modell-figyelésből. Persze, aki csak fikáz, hogy "úgyis kiveszi meg visszateszi", meg "á itt sose lesz tél" valamint "ó a GFS csak húzza a mézesmadzagot, szar az összes modell", annak ez a sok infó nyilván haszontalan...

Zajlik az SSW, ráadásul két körben, és a második végére split-szerű felállás alakul ki. Ha nem is klasszikusan törik ketté az örvény, de végül egy kis leszakadó darabból Amerika felett létrejön egy másodlagos örvény. Valószínű, hogy a második kör után jelenhetnek meg csak felszíni hatások, egyelőre inkább a NAO index esetleges csökkenése várható előbb, AO inkább pozitívban szór..

A végső kimenetel nagyban függ attól , hogy a lenti és fenti folyamatok megfelelő módon összetalálkoznak-e.
A troposzférában a brit-Skandi térségben megjelenő, és több hullámban erősödő AC szerintem a kanadai hidegmag előoldali hatásának eredménye, az SSW-hez közvetlenül nem kötődik. 

Viszont pont ennek létrejötte erősítheti fel a második gyengüléshez elegendő vertikálisan terjedő zavart. Illetve több modellben megjelenik, hogy végül retrográd módon Grönland felé mozdul el március elejére, klasszikus negatív NAO helyzetet előidézve.

Közben a sztratoszférában teljesen behúzódik az ottani AC a pólus környékére, és ezzel a magas szélességi körökön jelentősen módosul a geopotenciál mező függőleges szerkezete, 72 órás, majd 300 óra feletti előre:

Az eredeti poláris örvény Szibéria fölé kerül, és alacsonyabb szinteken marad erősebb, hatását kifejtve a troposzférára is, ahol a legalacsonyabb geopotenciál értékek átkerülhetnek a kanadai térségből a Sarkvidék orosz oldalára (következő 500-as ábrákon is látható) Az új örvénydarab pedig 10 hpa fölött jelenik meg inkább, Amerika térségében. Ez egyébként hidegebb is azonos nyomásszinteken, az sem elképzelhetetlen, hogy innen indul majd az örvény valamilyen helyreállása, ha ez nem a tényleges final warming lenne.
Visszatérve lentre, látszik az 500-as mező átrendeződése (ENS átlag!):

a



A végső kérdés az lehet, hogy a troposzférikus folyamatok által kiváltott atlanti-skandi, majd grönlandi blokkosodás, és a második SSW után a vertikális szerkezetbeli változások megfelelő fedésbe kerülnek-e. Ha igen, akkor valahol az észak-európai, vagy orosz térségben nagy mennyiségű hideg levegő halmozódhat fel, ahogy ez a friss GFS-ben, és az ECM ENS legnépesebb űridős klaszterjéban látszik. A halmozódó hideg levegő további sorsa persze újabb kérdés. Egyelőre ilyen időtávon nem lehet nyilván semmi biztosat, sőt valószínűt sem mondani, de Észak-, esetleg később Közép-Európa számára egy hűvösebb márciusi időszakot ez elősegíthet.
Ez is csak egy forgatókönyv, és külön-külön az összetevői viszonylag jelentős ENS támogatással rendelkezik jelenleg. Rengeteg a kérdőjel jelenleg, azzal kezdve, hogy már 26-28-a körül kettéválik a fáklya az Ény-i AC teljes megerősödése körüli időszakban.

Viszont az ÉK-Európába várt újabb hidegfelhalmozódás az időszak végén most eléggé támogatott.



Igen eléggé kifutottunk már, és ilyenkor, amikor nincs split, akkor inkább lassabb a lenti hatások megjelenése (AO indexben). Viszont ettől még nem biztos, hogy "rendes" végső felmelegedés ez, lehet szépen visszajön enyhe nyugatiasba a zónaszél.
Sőt még az sem biztos, hogy major warming lesz, mert az ECM, GEM ENS arra utal, de a GFS fáklya kb. fele-fele.  Viszont valamikor márciusra az ECM jelezné az AO negatívba váltását, de hát még az örvény pontos alakulása is bizonytalan, és az nagyon távoli

Én inkább a vertikális hullám szerkezetet nézem. Eleinte lefelé kelet felé dől az örvény gyengüléssel összhangban (a nyugat-orosz alsó-sztratoszférás teknőnek más, akár minket is érintő légköri tünemény lehet az eredménye de erről pár nap múlva egy másik topikban). 

Utána alsóbb szinteken részben nyugat felé is, és ez újból visszaerősítené a Kanada-Grönland hidegmagot (Amerika profitálna helyzet).

Viszont itt érdemes a troposzférát és a jetet nézni, az hat ránk végülis. Ettől függően az amcsi teknő rásegítésével egy hullámzó jetes felállás semleges-negatív AO-val is kifejlődhet az alsó klaszter szerint. A felső szerint viszont a pozitív AO nemhogy gyengülne, hanem erősödne, rajtunk AC a középtáv legvégén is. 

Amanita: ez egyébként érdekes téma nagyon, de önmagában az FW időpontja nem a legérdekesebb szerintem, de a tavasz eleji örvényerősségnek és zonális elhelyezkedésének lehet hatása március-áprilisban. Én az utóbbi 20 év visszatérő száraz áprilisait ehhez is kötném pl.

Kérdés, hogyha ez lesz a finálé (FW), akkor a szükséges "várakozási idő" után - amíg leér a talajra a hatás- akár néhány hidegbetörés után elkezdődhetne-e egy, elmúlt éveknél korábbi tavasz a mostanában már lassan szokásossá váló hidegbetörésekkel tűzdelt, időnként májusi fűtéssel fémjelzett tavasz helyett?
Vajon van-e az FW időpontja és a tavasz (méginkább nyár) kezdet időpontja között összefüggés?
Próbálkoztam az AI-vel, lövése sincs (nincsenek adatai).
Aztán ezt találtam (https://studenttheses.uu.nl/bitstream/handle/20.500.12932/38931/Thesis_Jonna_final.pdf?sequence=1):
In recent years, spring temperatures have been rising faster than yearly averaged temperatures. This spring amplification could be a result of the observed changed position of stationary waves near the surface of the earth. At the same time, it is observed that recently the seasons in the stratosphere, which is a layer of the atmosphere from approximately 10 to 50 km above the earth’s surface, are changing from winter to summer later in the year. This change of seasons is characterized by the stratospheric polar vortex, which is cyclonic in winter and anticyclonic in summer. Our hypothesis is that the spring
amplification has a connection to the delay of the stratospheric transition from winter to summer. Using re-analysis of the ERA-Interim data of ECMWF, we investigate the changes in the behaviour of the stratospheric polar vortex and look for relations between the spring amplification and the stratospheric polar vortex. Potential vorticity and planetary waves form the connection between the stratosphere and the troposphere and will be used to explain possible relations. It is found that the transition to summer in the stratosphere might be delayed, but the correlation is weak and thus it cannot be said with certainty. The time lag between the reversal in the higher and lower stratosphere shows more variation, the planetary wave activity plays a big role in the early onset dates for the final warming but not in the later onset dates, the northern annular mode index, indicating the pressure distribution, is not showing a trend in the months of March to May, and a significant relation between the date of the reversal of the stratospheric polar vortex and the mean index of the NAM over the period of March to May could not be found. Further research is needed to investigate the role of the strength of the polar vortex in relation to the NAM-index.

Most már eléggé valószínű egy SSW, sőt ha március-május között ér véget a hideg poláris örvény, lehet ez egy final warming is lesz, hamarabb, mint szokott? Nem értek hozzá  Link De ezt elnézegetve nagy visszahűlés már nem lesz. Érdemes megfigyelni, rekord alacsonyról indultunk, rekord magasat jelez most előre. Persze az örvény kb. 16-án zavarodik meg a GFS szerint ( Link Link Link ), azt mondják, onnantól hetek, mire hat nálunk (ha hat), és akkor is ki tudja, hogy. Ez ugye irgalmatlan magasan van, messze a tropopauza felett, 50hPa már jobb példa: Link Itt egy kis split sejlik fel február harmadik harmadára, és még innen is hosszú az út 500 hPa-ig. 200 hPa-n én már nagyon észre se veszek semmit: Link
Addig pedig marad 10+ napig az AC-s idő Link napsütéssel, köddel, ezzel-azzal. Nem baj ez, eddig igen turbulens volt az időjárás, így a hegyekben is a rengeteg friss hó kicsit leülepedhet, lemehetnek a lavinák, stabilizálódhatnak a hórétegek, biztonságosabbá válnak a túraútvonalak. A sok napsütés pedig igazi síturizmus-csalogató időt szül: Link Link Link Link
Amúgy egy igen jó (de megint sajna német) videó a Kachelmannwettertől a poláris örvényről: Link jól elmagyarázza, hogy azért a 10hPa áramlatok azok csak súlytalan fuvallatok irgalmatlan magasan, és sok kell, hogy a fenti pár molekulányi fuvallatkák lent nálunk sarki hidegbetörést okozzanak. Plusz: futunk ki az időből, nincs igazán hatalmas sarki hidegdepó a közelben ( Link ), így azért nem is várható egy több hetes hideg, téli periódus már, ahhoz kisebbfajta csoda kéne március elejére.

Érdekesen alakul ez, azért 850-en elég hamar visszamelegszik majd, GFS is errefelé megy. Tartós, rendes Skandi AC nem lesz ebből, de azért egy ideig tőlünk északra lesz az AC központ.
Egyébként azt néztem, hogy ez az anticiklonosodás valójában  a Grönland-Kanada körüli hidegmagnak a kelet felé való kibillenésének hatása. Amibe jelenleg be van ágyazva egy tropopauzán analizálható örvény (3.pont a leírásban, aminek a  vége nem idénre vonatkozik). 

Ennek előoldali, downstream hatása hozza létre ezt az AC-t.

Félblokk után végül Skandi jellegű AC esélyek inkább? Most ENS-ekben is nagyobb utalások erre.
Északi nyomásfáklyák.

Hozzánk lábas hideg beszivárgásának esélye, tartósabban csökkenő geopotenciállal, mint az előző futásban. Meglátjuk...





Igen, én is azt nézegettem, hogy az örvény legyengül és eltolódik, de a tolódás iránya se ideális, valamint az óceánra jutó hideg miatt a csigagyár se döglik be nagyon. Kár, hogy ez német, mert jó összefoglaló: Link
Izlandon nem néz ki magasnyomás: Link de a skandinávoknál se: Link és a briteknél is összeomlik: Link Jó kis szibériai hideghez, sarki hidegbetöréshez, extrém havakhoz ez nem lesz így jó, de szerencsére az Alpokban elég, ha van egy kis dinamika, ott hó fog esni valamilyen szinttől felfelé  és azért ezek a mennyiségek nem rosszak a hegyekben hó formájában: Link de nyilván a síkvidéki hó esélye lecsökkenne.

Annyiban nem törnék le, hogy egyrészt messze még a polar jet megzavarodásának kifutása (inkább 4-500 óra lehet az?), és a modellek ebben azért nem túl acélosak, a fenti változások sokféleképp kihathatnak a lenti légkörzésre, ami a modelleknek "későn eshet le", mire már legalább beröffent a folyamat. Szóval szerintem lehetnek még izgalmas kilengések. Most érte el a hirtelen felmelegedés a 0 fokot 10hPa-n. 50hPa-s szél is bemutat még kínlódásokat: Link az igazán extrém időjárás kedvelőinek ezek jó jelek azért

Az utolsó kicsit optimistább hozzászólásom óta kiderülni látszik, hogy major warming" szélfordulással nem várható, két héten belül legalábbis. Első körben valóban lemegy átmenetileg 15 m/s alá a zónaszél, de a második kör jóval gyengébb lehet. Nem tolódik el az örvény eléggé.
Sőt a fenti örvény gyengeség nem jelenik meg idelent, az eddigi fenti pozitív AO neagatívra vált, de a troposzférában pont ellenkezőleg, pozitívra válthat.

Egyelőre félblokk jön, ahogy az előbbi hsz-ben leírt atlanti AC megmarad, utána viszont a grönlandi térség mellett délkeletebbre is aktivizálódik a csigagyár, NAO is tovább emelkedik. 
A félblokkos helyzet pontos lefutásának függvényében, esetleg további fennmaradása/kiújulása esetén persze havazás regionálisan síkon is lehet. De tartósabb és vastagabb hótakaró egyelőre nem látszik.
Összességében a mettársalgós hsz-em elég reálisnak tűnik most is: Link

SSW: kezd összeállni egy lehetséges forgatókönyv, És a troposzféra általános makroképe is érdekes.

Elég egyértelműen eltolódásos eseménynek tűnik mostanra, két fő hullámban. Az elsőben kb 15 m/s-ra lassulhat le az örvény ENS-ekben, ez még viszonylag messze lenne a szélfordulástól. De kis eséllyel már megtörténhet. A második kör a hónap utolsó napjaiban jönne, ez még távolabb lökné az örvényt a pólustól, és ekkor lehet nagyobb esély szélfordulásra (<0 m/s). 

A Kelet-Ázsiai hidegmag eleinte kifejezetten kirajzolódik, amikor a felmelegedési folyamat elindul, majd az időszak végére a grönlandi válik kifejezetebbé. A lefelé irányuló hatások az AO zuhanásának képében a következő 15 napban még várhatóan nem érik el az alsó sztratoszférát sem.

Viszont az Alaszka feletti sztratoszférikus gerinc többszörösen "kényszerítheti" az alsóbb légrétegeket is abban a térségben anticiklonális helyzetekre. Lilával karikázva a közel azonos hosszúsági körön megújúló gerincek). Annak előoldalán a megerősödő kanadai-grönlandi hidegmag/teknő pörögne. Még keletebbre pedig az észak-atlanti térségben újulhat ki az AC. Hogy ez a kontinensre mennyire jut be viszont már igen bizonytalan. 

Végül a klaszterek: az atlanti térségbeli gerinc kivehető több forgatókönyvben. Odáig van valamilyen egyetértés, csak a poziciójában van természetesen nagy bizonytalanság.