Meteorológiai esélylatolgatások

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#663047)

Szép kilátások a nyárra. ECM ugyanezt mutatja. 

Pár szösszenet...
Összeomlóban a vortex, köszönjük meg neki is a várhatóan csapadékosabb jövő hetet, mivel a vertikális metszeten látszik, az örvény tengelyének belógása K-Európa fölé segíti megállítani a mostani helyzetében az Izland alatti AC-t.

Utána meglátjuk, mi lesz, AC tartósabban visszajön-e vagy más felállások, újabb csapadékos etapok kialakulásával. Amire kíváncsi leszek, az a hónap vége, a gyenge zonális szelek még lejjebb csúsznak-e, addigra helyeződhetne az örvény helyetti magassági AC pont a pólusra, plusz a trópusokról érkező befolyásoló tényezők is blokk felé mutathatnak. Ennek ellentmond, hogy űrtávban nem csökkennek az indexek egyelőre, bár az OP képe alapján csak a futási időn túl lehetnének erre jelek. 


Végül pedig egy extrém hosszú kitekintés a nyárra, szigorúan érdekességként az amcsi multimodell korábbi futásainak valószínűségi ábrái a hőmérsékletre. Egyben nézve az egész féltekét, nem kell kommentálni, mennyire siralmas az idei előre. Évszakos beválási esélyeket észben tartva, és a nagyképet figyelve, nem kiragadva az Eu/Észak-Afrika térséget is elég erős.

Klasszikus blockingba fordulás az északi zónázásból?!

Nos úgy tűnik igen és remélhetőleg az előjelek valósak egy igazi, kemény téltámadásnak, melyek felcsillantak a fáklya diagrammokon és már 1-1 operatív futáson is.
Jelenleg Izlandnál és a Spitzbergáktól keletre örvénylik ciklon, melyek együttesen egy rendszert alkotnak, míg delebbre egy hosszan elnyúlo magasnyomású gerinc helyezkedik el, egészen a nyugati ága az Atlanti-óceán fölé nyúlva.
Link

A változás 24 óra múlva el is indul azzal, hogynaz Izlandi ciklon szépen kelet, északkelet felé mozdulva beleolvad a sarkvidéki, igen hideg hőmérséklettel rendelkező magassági teknőbe, majd tovább mélyül és a korábbi ciklon helyébe lép a Jeges-tenger felett, Novaja Zemlja felé közelítve. Grönlandtól nyugatra a változást okozó, igen fontos történés is hamarosan lezajlik. A Baffin-öböl felett és Grönland felett is a következő 48 órában légnyomás emelkedés valószínű és anticiklon telepedik meg az előbbi térség felett. Ez kulcs szerepet játszik a folytatásban! Egy északkelet-délnyugat tengelyű magasnyomás nyúlhat ki az ócean fölé, bár GFS-en erősebb az AC 120 óránál, mint a frissülő ECMWF-en. Ennek a magasnyomásnak a keleti peremén kifejlődő ciklon a Brit-szigeteket elérve gyorsan tovább száguld kelet felé, s szinten beleolvad a markáns Skandináv ciklonrendszerbe. Az Azori-szigeteki ciklon elől a hidegcsapok elzáródnak, győzedelmeskedni látszik a magasnyomás és ezzel vélhetően egy komoly átrendeződés indulhat meg Európa időjárásában a jelenlegi számítások szerint.

144 óránál Amerika keleti partjainál a ciklon bepörög, a Brit ciklon kelet felé helyeződik és megerősödik az anticiklon az Észak-atlanti térségben.
Link
Link

Észak-Európában már jelentős méreket ölt a hideg, mely fokozatosan egyre délebbre jut és Nyugat-Európát is eléri a hideg, ahogyan a magasnyomás kelet felé tolódik a folytatásban.

Innentől azonban megnő a bizonytalanság! A friss számítások szerint most a teljes blockingba fordulás lehetőségét adjákk a modellek. A hideg első hulláma csupán érintőleges lehet és ekkor még komoly téli fordulatra csekélyebb az esély, majd űridős futásban a friss ICON/GFS már totális blockingba fordulást jelez, hiszen Amerika partjai felett a ciklon déli áramlássan megújítaná a blocking északi ágát, s a GFS-en ugyan elkenődne az első AC, de ezzel a kiújuló, újabb Észak-Atlanti blockinggal a teljes télbe fordulás következne be.
Link

Friss ECMWF-en végig erősebben megmaradna a blocking és 192 óránál teljes makrokép váltásra állna át az időjárás

Link

Ettől tovább boncolgatni, feszegetni nem szeretném a helyzetet, még bőven lehet változás. Amennyiben a következő 2-3 (ECMWF) futás középtávon nem változik jelentőset, úgy igen nagy lépést tehetünk, akár egy keményebb fajta, tartós téli idő bekövetkezésére, sok év elteltével... Egyelőre azért durva jelzőket nem használnék, sokszor és sokat koppantunk már, de most mintha napról napra növekedne az esélye egy erősebb, tartósabb téltámadásnak Európában!
Link

Téli kitekintések: Egyéni ünnepi kiadásom

Egy kicsit nehezen kezdem szavaim, szerintem idén nem is nagyon latolgattam a telet. "Nem volt mit, mi kiverje az ingerküszöbömet." Hosszú hallgatásomat megtörve, a mostani helyzetből igaz sikerült egy átmeneti 2-3 cm vizes tapadós latyakot összehoznunk az elmúlt 3 napban, ami tegnapra jócskán megfogyatkozott.
Mostanra a GFS kacérkodik "utolsó szalmaszálként" Karácsony utánra némi havacskával.
Jelenlegi GFS alapján Tisza vonalában érkezne észak felől.  December 27-én hajnalban illetve reggel:

  

A hosszútávú topik témájánál maradva a változékonyság jelei űridőben már tapasztalhatók. (Erről később lentebb.) A GFS rendületlenül adja üveggömb tartományban (még) 192 órán túl < x időpontokban. (Úgy fest jó lesz egy életre megjegyeznem, hogy a a gyenge La Nina egyúttal kedvezhet is a jobb télnek mint sem egy erősebb.)
A markánsabb változás európai jelei már 192 órán belülre értek, aminek hazánkra gyakorolt hatása napról napra nő és ennek folyományaként amatőr latolgatóként január első dekádjára de leginkább nagyjából jan 2 ás jan 10 közé klasszikus Brit Blockingot vagy annak egyéb blockoló Brit Izlandi Ac-t valószínűsítek, hozzánk pedig ényi áramlást.
(Azon belül már csak részlet kérdése, hogy ha itt landol a hideg hogy sikerül medi? hf? csapdék? halmazállapot? területi lefedettség? Ez 144 órán belüli történet, amibe jóslásba most nem bocsátkoznék.  )

Bővebben, adatokba kapaszkodva:
A mostani makrokép is nagyjából meridionális, attól függetlenül hogy nincs még hideg, illetve nincs a közelben elegendő, amit letud forgatni hozzánk. A csapadék is adott, csak a hideg hiányzik. Ami pedig ilyenkor lenni szokott, hogy ezt általában félzónás, zónás jegyek követik. Ha csak az ECM lapozom végig északi zónalitás-> félblock - > megint északi zóna. Ha a GFS  -t nagyjából hasonló helyzet. 
A régi metnetes öregektől 2010 előtti és alatti időben mindig azt tanultam, hogy az északi zóna egy fokkal jobb makroszinoptikai helyzet mint a sima zóna, mert előbbi esetén nem pucolódik ki a hidegbázis Európa közeléből, ami 5-6 napos távban blockba le is tud fűződni, ha akad egy Rossby hullám amit meglovagol avagy lefűződik nahh, akár a mi szélességünkre. Másik érv az északi zóna mellett, hogy viszonylag egyben tartja a hidegbázist Európára néző felén.
A változás pedig elég szembeötlően ott van szakavatott amatőr vagy hivatalos szemeknek, mivel mindkét nagy "királyi" modell  / GFS, ECMWF / nagyjából egyetért, hogy 144 órától ( dec.29) Izland és attól északra elhelyezkedő vizek felett tartósan megveti magát a 850hPalon vett ~1550m () -10 - (-15) fok körüli légtömeg. (Az ottani stabil Grönlandi AC és Skandináv fsz. -től északra lévő sekély ciklon közös áramlási rendszerében sarkvidékről érkező levegő jóvoltából.) 
A hidegdepo közelsége adottá válik az év utolsó napjaira, ami képes átrendezni Európa időjárását, de ennek végkifejletét a jelek szerint január első hetében vagy annak első hétvégéjén élhetjük át mire futja majd abból. 
Térképen 850-en gyönyörűen látszik az Európa térképének északi felén, hogy kezd az Északi Sarkvidéken beszakadni az AO index mínuszba, hiszen majdnem még nézni se kell, hogy nulla felé vagy lejjebb tendál. A NAO index dettó ebbe az irányba billeg, s nekünk nagyon fontos, hogy az is az legyen, ellenben Izlandi ciklongyárra lenne "hajtóanyag" a sarki hidegleszakadás. 
Összegezve a olvasottakat: December utolsó napjaiban konkrét hidegfelhalmozódás, illetve kis "lefűződés" irányul Skandináv félszigettől nyugatra Izland és Brit Szk. irányába, de az aktuális mérsékelt övi európai áramlási viszonyok félblock és északi zónás jegyekben vannak. A kiéleződő hőmérsékleti kontraszt beindítja a gyorsabban lezajló áthelyeződési folyamatokat, s jelentősen megnőhet az esélye egy téli időjárási helyzetnek Nyugat- Közép- Európában. 
Tartósságba nem bocsátkoznék, de ha figyelembe veszem az eddig "megszokott" Ac hajlamot térségünkben, kellően nagy adag hidegleszakadás esetén medi esélyektől a tartósan rajtunk maradó hetes száraz hidegen át minden féle szeráció lehet nyomás központok elhelyezkedésétől nagyban függően. 
Most nem tartom valószínűnek, hogy gyorsan kipucolódna ez a leendő állapot. Egy laza  1 hetes téli (nappal is inkább mínusz mint plusz) és nem télies időre (mostani pár fokokra) teszem voksom.  
Jók az előjelek. 
Okosabbak a helyzetet illetőleg óév utolsó napján leszünk, talán addigra látni fogjuk mikor szándékozik északnyugat ,észak felől megjönni az a bizonyos hideg. 
 
BOLDOG KARÁCSONYT MINDENKINEK!    

Direkt linkek:

NAO:

Kicsit gondolkodtam, hogy megéri-e írni a hosszabbtávról bármit, mert a poláris örvény fejlődését elég jól lehet látni, de a troposzférikus viszonyok nagyon nagy káoszt mutatnak, pláne az Euro-Atlanti térség. 
10-e után már nemcsak stagnál, hanem gyengül is az örvény. Ez együtt jár az örvény Északnyugat-Ázsia (Novaja Zemlja térsége) fölé húzódásával, egy markánsabb Csendes-óceán feletti sztratoszférikus gerinc kialakulásával, vagyis megint vissza az egyhullámos helyzetbe. (Az örvény legutóbbi erősödése pont a kéthullámos szakaszra esett nov. 25-e  óta, 2. ábrán alsó felén a -200 gpm alatti színezett wave-1 anomália).

Jellemző még a "vezér"teknő nyugat felé dőlése a magassággal. Ez Észak-Szibéria feletti alacsony geopotenciálok megjelenését jelenti. Ez elég nyugatra lehet ahhoz, hogy Uráli anticiklon se nagyon alakuljon ki, viszont legalább havazgathat gyakran Szibéria egyes térségeiben. Egyébként az Eurázsiai hóborítottság most átlag alatti, talán ez inkább felfelé korrigálhat.

Változás talán csak a hónap utolsó dekádjában, de inkább csak karácsony után lehet, akkor ez a helyzet gyengülhet, és AC-k is jobban megtelepedhetnek az orosz területek északabbi részein is. Legalábbis a többhetes ezt pedzegeti. Abban az időszakban meg is áll az ECM többhetes átlaga szerint az örvény gyengülés. 

Ami a mutatott erősebb sztratoszférikus melegedési hullám lehetőségét illeti: szerintem az örvény gyengülés a sztratoszféra belső állapotából fakad a folyamat végén egyre inkább. Nem érzem stabilnak, konzisztensnek futásról futásra a felfelé áramló fluxosokat. Illetve az Euro-Atlanti szektorban nagy a káosz, onnan nem biztos, hogy kaphat bármilyen triggert a sztratoszféra örvénye. (12-es futás, ahol a 100 K*m/s feletti fekete kontúrok az ábrán lent szinte teljesen hiányoznak).

Ha mégis lenne nagyobb gyengítő fluxus akkor lehetne erősebb örvénygyengülés, valódi minor warming szerű helyzettel. Ha ez mégis bekövetkezik, az jelentősebben is változtathat a kilátásokon.

De az Atlanti-térségben inkább a ciklonaktivitás növekedése is felfedezhető a hónap derekától (emelkedő NAO index, 1. klaszter). Mintha arra is lenne próbálkozás, hogy a gyengülés során a valószínűbbnek látszó forgatókönyv szerint fennmaradó legalább átlagos erejű örvény, fenti pozitív AO mégis "leszivárog" végül a troposzférába.

Kérdés, hogy karácsonytól és az év végén mi történik, megtelepszik-e a pozitív NAO/AO fázis, és inkább csak tőlünk keletebbre lesznek magasabb szélességeken AC-k. Persze hosszabb távon ez utóbbi nem lenne annyira rossz, ha jönne rá megfelelő makrokép a későbbi hetekben.

Komoly, télbe forduló átrendeződés december első 4-5 napjáig véleményem szerint nem várható Európa nagy részén. Sajnos jelenleg kiszorult a hideg nagy része Szibériából, de ez ilyen tájt nem ritka. 72 óra múlva ugyanakkor egy ciklon fog tevékenykedni a sarkkörnél, egészen pontosan a Spitzbergák és Norvég partok közötti, tenger feletti középponttal.
Link
Link

Ez a ciklon egy jó ideig örvénylik majd a sarkvidék felett és a nyugat-európai bivaly előoldalt okozó ciklon szépen, lassan beleolvadhat, majd egy kiterjedt ciklonrendszert alakíthatnak. E mögött épülhet ki egy AC híd Izland térsége és az Atlanti-óceán keleti területe felett.
Link

Itt már teljesen jól látható, hogy a hidegmag szépen elkezdi összeszedni magát Szibéria és a sarkvidék felett, köszönhetően annak a markáns ciklonrendszernek, mely várhatóan fel is őrlődik majd.
Link

Távoli ugyan, de 240 óránál már csak sekély ciklonként funkcionálna és egyre hidegebb levegő töltené ki Szibériát.
A korábbi AC híd az Oroszok felett megerősödve, jó fagyos légtömeggel kitöltve tovább segítené elő egy komolyabb hidegbázis kiépülését. Jelenlegi ECMWF-en kissé erős lenne az óceáni viharciklon és túl keletre robbana be, ezért a korábbi Skani AC próbálkozás nem tudna összehozni egy esetleges téltámadást, de ez még egyébként nincs lefutva.

A mondandóm lényege igazság szerint az, hogy nagyjából December 5-10 között mutatkozhat számottevő esélye akár egy jelentős makrováltásnak, amikor is tőlünk északkeletre már tetemes mennyiségű hideg halmozódhat fel, illetve beleértve ebbe Szibériát is. Ősz óta hatalmas az AC uralom a kontinensen, láthattuk hogy sarkvidék lehűlése ellenére alig-alig volt viharciklon is az óceánon, de egyáltalán ciklon is. Most átmenetileg kissé megszaporodnak majd, de jelen cirkuláció folytatódásával nagyon valószínű, hogy gyorsan visszatérnek majd a blockingos helyzetek is.

Link
Link

300 óra magasságában látható, hogy szépen kiépül és vaskosodik az újabb hidegdepó Eurázsiában. Szépen komótosan, de egyre nagyobb teret hódíthat majd a hideg, ez látható is a modelleken jelenleg. Meggyőződésem, hogy fokozatosan, de a tél egyre erősebben fog próbálkozni a jövő hónap folyamán a visszatérő blockingos helyzetekkel! Zonalitásra most is csekély az esély és ha valóban az őszi verkli folytatódik a tél első 2 hónapjában, akkor bizony nem lesz enyhe telünk. Ehhez nem ártana egy jelentősebb SSW is, akár egy Polar Splitbe torkollva és örvény széteséshez vezetve, csak hogy hab is legyen a tortán. A jelenlegi helyzetkép alapján szépen elkezd gyengülni ismét az örvény és 10hPa-n a szél sebessége szépen lelassulhat januárhoz közeledve... 

Ez a látványosnak mondható "hideg lötty" most szokatlannak mondható. A visszarendeződés a hónap végéig látható melegedésre hajlik, tehát most helycsere történt nov.-dec. hónapokra tekintve. Neve nincs hosszú távú előrejelzések Karácsonyra a mostani történést jelzik, majd szilveszterre kiskabátos időt...licslocs +8 fokkal.

Igen, ezzel kapcsolatban nekem sincsenek nagy illúzióim. Aztán ki tudja... 
Kifejezetten kellemetlen a hőérzet most odakint a szeles 4-5 fokban. 

Meglátjuk, én mondjuk kvázi kizártnak tartom, hogy ebből a hóból az alacsonyabb helyeken bárhol is maradna érdemlegesebb mennyiség vasárnapig (még ha többfelé esne is 5-8 cm körüli mennyiség, ami egyre kevésbé valószínű, akkor is el fog olvadni a nagyja már péntek estére, mire először megfagyhatna), a hegyekben meg ugye utána enyhül meg.

Ezért van komoly jelentősége, hogy a pénteki peremciklon a lehető legnagyobb területet temessen be hóval mert akkor más lenne a hangulata az AC alatt csücsülni illetve a hétvégi, jövő hét eleji massziv bemelegedés elég szépen ki lett lúgozva, a T2m és a Td térképek szerint.

Igen, sajnos az anticiklonális visszarendeződés esélyei kifejezetten nagyok, már a nyomásfáklyák is magukért beszélnek, illetve a legutóbbi CFS futások is többnyire 1030 hPa körüli/feletti nyomásátlagot mutattak legalább december 15. környékéig, egyedül a 12Z-s futás volt kicsit frontosabb.

Ez a hét tehát a vártnak megfelelően alakul, a két körös csapink után hamar átalakul az átmenetileg csaknem teljes blokk. Megérkezik az előoldal, de valamekkora területen beragadhat egy újabb hidegpárna is nálunk. A korábban említett egyhullámos helyzet mind a sztratoszférában, mind lent összeomolhat. A több hullám közt a polárfront mentén közben azért marad egy gerinc Grönland felé felnyúlva. Ez pedig kb egy hét múlva az USA keleti parti ciklon előoldalán meglódul kelet felé a Rossby-hullámok fejlődésének megfelelően, és végül Európa Ény-i térségében kiteljesedhet.
A sztratoszférábaba pedig ebben az időszakban kevés hőfluxus hatolhat fel, egy hét múlva igen jelentős örvény gyorsulást okozva, vertikálisan egyenes hullámokkal.

Űrtávra 2 nagy forgatókönyv lehet a klaszterek szerint: Vagy egy kifejezetten a kontinens feletti AC, de elég északra is felnyúlva, vagy egy brit/skandi központú AC, de ennek egy része bőven benyúlhat a kontinens fölé is.  Ha nagyon rajtunk van az AC központ, akkor langyos-, vagy hidegpárna, csapimentesség megint, de ha peremre kerülünk, K-Ék-i áramlással hideg levegő is érkezhet.
Eközben ez a gerinc/AC masszívan felnyúlna nagy magasságokba, és egy igen markáns kéthullámú helyzetet hozna létre, idelent Európa térségében messze északon maradó zonális szelekkel. Odafent viszont az örvény megnyúlik, Szibéria és Amerika felett pont a 60. szélességi kör közelében nagy nyomáskülönbséggel, markáns szelekkel. Ezáltal tartósan gyors örvényre váltunk. De az említett anticiklonunk idelent lassíthatná a zonális szeleket, tehát a felső légköri réteg zónaszelei továbbra sem kapcsolódnának lefelé, vagy remélhetőleg max. északi zóna formájában.

Most nagyobb bizonytalanságúnak érzem a dolgot, pláne, hogy a poláris örvényre vonatkozó dolgok nagyban GFS OP alapúak, de a gyorsulás az ECM többhetesben is egyértelmű mostani állás szerint.

Képesen, klaszterek, ahol a két fő mellett a harmadik egy egyre inkább Grönland körül jellemző AC-t mutat, de ez kisebbség most.

Vertikális szerkezet örvénygyorsulás kezdetekor, majd kéthullámos helyzet, térképesen is:

Hullámszámok változása sztrato/tropo és zónaszél:

Szép blokkosodás, majd kérdőjelek...

Kb. egy hete említettem a tavalyi helyezetet, amikor november erős örvényt hozott, idelent mégis blokk volt. Ennek klasszikus példája körvonalazódik most is. Egy biztos, ennek számottevőbben hűvösebb levegője ha megjön, akkor 20-a után érkezhet meg hozzánk a magasban. A hónap végére ez a blokk elgyengülhet, talán valamilyen erősebb csigagyáras helyzetet is eredményezve. Bár a zóna szót egyelőre kerülném, és az is lehet, hogy a blokk kiújul.

Részletezve: az örvény jelentős gyorsulását egy Kelet-Ázsia feletti sztratoszférikus gerinc megjelenése okozza 4-5 nap múlva, ez az egyhullámos (egy teknő-egy gerinc) helyzet azonban a teljes légkörben markánssá válik legalább pár napra. Itt számtalan ábrát lehetne linkelni, mindenesetre a végeredmény, az erős magassági örvény és ezzel ellentétben a gyenge/átlagos troposzférikus zonális áramlás, főleg az Euro-Atlanti térségben. Viszonylag jelentősen dőlt magassági hullámokat lehet majd látni, a gerinc troposzférikus ága pedig Grönland térségébe várható. Ennek hatására ez átmenetileg ott jobban beragadhat.  (Az első Ny-Eu-i AC még tisztán a troposzféra terméke holnaputántól, itt az egy hét múlva esedékes blokkra utalok.) 

Az AC hátrálása az óceán/Grönland felé szépen látszik ezen az ábrán is, majd ez szinkronba kerül a Rossby-hullámok nyugatról felfejlődő sorozatával. Viszont itt látszik a helyzet esetleges változása a hónap utolsó hetére, nyilván ez már nagyon durva űrtáv. 

Klaszterek szintjén is látszik a blokk gyengülése-átalakulása 22-24-e után:

A hónap utolsó hetére  idelent számtalan kisebb amplitúdójú gerinc-teknő páros jelenhet meg a polárfront mentén, az egyhullámú helyzet feldarabolódhat, ez szintén az észak-déli tengelyű AC-híd/blokk gyengülését jelenti, de egyes forgatókönyvek szerint a kontinensen teknő és ennek ciklonjai tevékenykedhetnek még ezután is (fent a második klaszter).

Összegezve: a magasban az utolsó dekádban hideg levegő betörése várható, viszont mértékében, és a légtömeg pontos fajtájában eltérés van a GFS és ECM ENS-ek közt, GFS több fokkal hidegebb talajon is. Valamint nagy a szórás. Egy dolog remélhető, a jövő heti amúgy sem acélos csapi ugyan elpárolgott  a fáklyáról, de a rákövetkező héten szerintem realizálódhat valamennyi, szerencsés esetben (pl. medi) akár végre helyenként jelentősebb is.

Köszi!!!

Szerencsére van erről is archívum, be linkelem ide 
Link
Ezen egészen 1978-ig lehet vissza nézni adatokat, persze itt ott hiányos az adatbázis. Időm még nem volt összehasonlítani a jelenlegi állással. 

Azt lehet tudni, hogy pl. a parádés 1987 januárjában, vagy december végén milyen mértékű hófelhalmozódás volt pl. a Kelet-Európai síkságon, vagy akár Szibériában? Vagy mondjuk 1996-ban?

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#649835)

Újabb cikk jött ki a severe weather-től, a sarki örvénnyel kapcsolatban. Ebben azt taglalják hogy az októberi szibériai és északamerikai hótöbblet miként gyakorol hatást a téli félévben. Dióhéjban Szibéria felett az 500hPa-os szint nagy területen negatív magassági anomáliát mutat, tehát az átlagostól alacsonyabb nyomású zóna van a területen. Ami az elmúlt 20 év harmadik legnagyobb hókiterjedését okozta, és várhatóan okozni fogja a következő 2 hétben. A hótöbblet elősegíti, hogy erősebb és nagyobb magasnyomás épüljön ki a térségben. Ez pedig támogatja a gyengébb sarki örvényt (SSW), illetve annak esetleges összegeomlását. 
Mint előjel mindenképp biztató, de számunkra oly sok "ha" - nak kell teljesülni, hogy még azért nem dörzsölöm a tenyerem.
És akkor a cikk : Link

Igen, számoltak az ITCZ eltolódással az előrék, legalábbis egy-két hónapos időtávon. Az elmúlt pár hétben viszont beindult jobban a hurrikánszezon.

Közben kijöttek a friss évszakosak, alapvetően AC uralmat és északi zonalitást várnak továbbra is a télre. November tűnik másnak, arra a hónapra talán szubszezonális kényszereket is pedzegetnek a modellek, vagy inkább egyfajta perzisztenciáját adják az október eleji helyzetnek. Ez utóbbi máris nem igaz mondjuk, hiszen alapvető átalakulás kezdődik most, az indexek emelkedésével, a zonális szelek gyorsulásával minden szinten. Jellemző metszeti kép a GFS-ből a 60. szélességi körre, megérkezhet a poláris örvény gyorsulása az ECMWF szerint is.

Ez persze nem jelenti a magas szélességeken az AC-k teljes hiányát, és kerülhetünk hátoldalra is, de a grönlandi markáns 500-as pozitív anomália megszűnik, most csak egy klaszter adja. A jövő héttől AC lehet rajtunk vagy a közelünkben akár tartósabban, ezt sugallják a hőmérsékleti fáklyák is. GFS ENS totál száraz, ECM ENS-ben is kevés tag mozgolódik a friss futásokban.

A hónap végére viszont a többhetes előrék is fordítanak, és összhangba kerülnek az évszakossal, a csigagyár gyengülését, Grönland-Izland körül AC-t mutatnak ismét. Messze van, bizonytalan még természetesen, de lehet nem lesz túl hosszú a hónap közepétől induló szitu. Néhány távkapcsolat viszont támogatná az újabb váltást.

Évszakos előrékről még annyit, hogy a poláris örvény előre eleve mindig nagyon bizonytalan, de a modellklímáknál sokkal gyengébbet csak kevés vár. Valamint gyengébb La Nina-t várnak most, a lenti képnél csak kissé hidegebb az amerikai modellekben, bár a relatív Nino index (RONI) ennél negatívabb lesz természetesen.

Öröm olvasni ezeket az elemzéseket, köszönet érte, nagyban emeli az oldal színvonalát
A két index határozottan megindult felfelé, a friss futásban, ez alátámasztja az örvény erősödését. Egyébiránt ha maradna a gyengébb örvény és HA jó helyre tudna hideg leszakadni akár még a hónapban befuthatnának a hegyekbe az első hózáporok. (Alig várom az első hópelyheket) 
Arra lennék kíváncsi, hogy a szezonális előrejelzések készítésekor belekalkulálták-e az ITCZ zóna északabbra tolódását már amennyiben ez kihatással van a téli szezonra. Véleményem szerint van köze hozzá, mivel így elvben kevesebb hurrikán alakul ki, így kevesebb exhurrikánból lehet viharciklon (persze ettől függetlenül is lehet sok viharciklon), persze nyílván ennyire nem egyszerű ez a dolog mert sok más tényezőtől függ még. 
Ha jól emlékszem a severe weather fog még frissítést kiadni a szezonnal kapcsolatban, érdemes lesz figyelni. 

Én egyelőre óvatosan közelítem meg ezt az ősz eleji gyengébb poláris örvény felpörgést, meg a hideg jelenlegi halmozódását. 

Még a Borisz előtt írtam a mettársalgóban, hogy mikor indulhat meg az évszakváltás, és akkor hivatkoztam az AO-ra, NAO-ra is. És valóban, a Boriszhoz vezető események a NAO hirtelen előjelváltásával is összefüggtek. Ez annyira jól sikerült, hogy a nyári, különösen augusztusi pozitív index az egyik legnagyobb fordulatát produkálta egyik hónapról a másikra, és szeptemberben szépen negatív volt. Ez csak azért írom, mert bár ilyenkor még nem érdemes nézni annyira az indexeket, de a hirtelen váltásunk mögött egy éles változás volt a poláris térségben is. Ezzel összefügg, merre halmozódik több hideg jelenleg.

A gyenge örvény felpörgés pedig lehet következménye a rekordmagas sarki ózonkoncentrációnak is, ha ez fennmarad még, akkor persze segíthet gyengén tartani. Október közepétől azért átlag közelébe erősítik a modellek, az egy hét múlva esedékes friss évszakos örvényelőrékre is rá lehet majd nézni, érdekességként biztosan.

Ami még az ózonnal is összefügghet, hogy a nyarat végig kísérte egy negatív alsó-sztratoszférikus AO, a szeptemberi váltás ennek kiteljesedéseként is felfogható.

Egyenlőre kedvező helyen halmozódik a hideg levegő, jó lenne ha ez későbbiekben is fent tudna maradni.
A poláris örvény egész ősszel gyengébb lesz a szokásosnál, és télre is ezt várják.
Ha ez így lesz akkor lehet bízni lehet egy normálisabb téli időszakban. 
Hamarosan kiderül lassan Október... 

A fészbúk nálam nem mérce.
Sosem  volt, így a "TLT"-hez hasonló kálváriákból is kimaradok. 
Lásd Metnet társalgó #80242.

Azok röviden se értik. Lást wetsom harcát a sötétséggel a fészbukon.

Pontosan ezt mondom én is, ezért is használtam a 'hosszú' szót idézőjelben. 
Egyértelműsítek:
- A szöveg hossza egy olvasott ember számára = nulla.
- A téma bonyolultsága / szöveghossz = zseniálisan jól és röviden megfogalmazott.

Pont ennek kapcsán próbáltam jelezni, hogy sajnos még így sem fog átmenni, ott ahol kellene, mert az átlag kocsma/FB hősők számára ez így is bonyolult és hosszú lett.
Ez súlyos kritika a magyar népesség jelentős részéről, de miután tűpontos, sok-sok év tapasztalatom van (felvételiztetés), az olvasottságról, nem tudok mást mondani, mert az képmutató hazugság lenne. A figyelmes és értő olvasásról pedig végképp szót se ejtsünk!! 

Ez így is rövid, de érthető.
Ezt a témát nem lehet két kocsmai mondattal elintézni.

Mindössze a hosszával van gondom - mondom: azok, akiknek leginkább szólna, és eddig is baromságokat beszéltek a kocsmában, meg a FB-on, azok soha életükben nem olvasnak (olvastak) el egy ilyen "hosszú" szöveget, vagy ha mégis megpróbálták, már a közepén nem emlékeznek rá, hogy mi volt az elején.
Mindegy, ő leírta 
Respect!

Goda Zoltán írása
Olvassátok el!


"Miért van most Magyarországon ilyen kegyetlen aszály?Miért nem esik már egy rendes eső, hová lett a csapadék és kit lehet érte felelősségre vonni? És legfőképpen: mikor lesz már vége?Nos, ez a poszt sem lesz rövid, de ígérem a végére érteni fogsz mindent és olyannyira képben leszel, hogy este a kocsmában tőled kérdeznek majd a többiek. Viszont ahhoz, hogy tiszta legyen a kép, mindenekelőtt néhány alapvető dolgot meg kell világítanunk. Először is a légkörben soha semminek nincs csupán egyetlen oka. Itt minden mindennel összefügg, bolygónk légköre egy hihetetlenül bonyolult és csodálatra méltó fizikai rendszer, ahol lazán megfér egymás mellett a káosz és a determinizmus. A Magyarországot sújtó mostani aszályt sem lehet egyetlen okra visszavezetni, de erről később.A másik amit még tisztázni kell mielőtt nagyon belemelegednénk (hehe) a témába, két áramlási rendszer, a ciklon és az anticiklon közötti különbség. Na, róluk már hallhattál földrajz órán. Az egyetlen közös bennük, hogy mindkettőt függőleges (de ellentétes) irányú légáramlások jellemzik (1. ábra). Ha anticiklon terpeszkedik felettünk, akkor a levegő fentről lefelé áramlik, magas légnyomás, napos, stabil időjárás alakul ki, felhő-, vagy csapadékképződés alig. Nyáron ez igazi strandidőt jelent, fogy a sör és a lángos, az esti tábortűz füstje mozdulatlan, lapos felhőként terül el a Duna felett. Az anticiklon télen is hasonlóan viselkedik, csapadék szinte semmi, de a nyugodt légkörben beindulhat a ködképződés, a nagyvárosok levegője pedig rohamos romlásnak indul.A ciklon pont az ellenkezője. Alacsony légnyomás, labilis légállapot, felfelé törő áramlatok jellemzik, kiterjedt, vastag felhőzet alakul ki. Ráadásul a ciklon közepe felé haladva a légnyomás tovább csökken, éppen ezért a levegő is igyekszik befelé áramlani, ezt az áramlást pedig a Coriolis-erő szépen megforgatja. Így alakulnak ki a csigaként tekeredő hatalmas ciklonok, amelyek aztán változatos megjelenésű és mennyiségű csapadékkal öntöznek egyszerre akár hatalmas területeket is.Na, ennyit bevezetőnek, lássuk a medvét. Aki ellopta az esőt.Légkörünk diagnosztizáltan hiperaktív, képtelen nyugton maradni – szerencsére – állandó mozgásban van. Ennek a mozgásnak a motorja minden esetben a napsugárzás, amelyből az egyenlítői régió kap legtöbbet. A termikus egyenlítő, amely a legmagasabb átlaghőmérsékletű területeket összekötő képzeletbeli vonal és amely nem azonos a földrajzi egyenlítővel, a bolygó tengelyferdeségéből adódóan az évszakokkal együtt vándorol a Ráktérítő és a Baktérítő között. (2. ábra) Nyáron északabbra tolódik, télen a déli féltekén kell keresni. A termikus egyenlítőnél a napenergia maximális mennyiségben éri a Föld felszínét. Az intenzív napsugárzás következtében a felszín és a légkör alsó rétegei erősen felmelegszenek, a meleg levegő pedig felfelé emelkedik – erre is emlékezhetsz földrajz óráról, persze csak ha nem a Bravo magazint olvastad a hátsó padban. A felfelé áramló légtömeg hőmérséklete gyorsan csökken, megindul a felhő-, és csapadékképződés, ezért ebben a régióban rengeteg eső esik – itt alakulnak ki a trópusi esőerdők. A magasra emelkedett és víztartalmát vesztett levegő a troposzféra felső határán elfordul, horizontális irányú mozgást vesz fel és a magasban elindul észak felé (dél felé is persze, de most maradjunk az északi féltekén). Ha felemelkedett, valahol le is kell jönnie és ez a valahol az északi féltekén általában a Ráktérítő környékén, azaz körülbelül 30° északi szélességnél van, itt éri el a lefelé áramló, száraz levegő a földfelszínt. A leszálló ágnál a levegő magas nyomású területeket hoz létre, száraz és többnyire tiszta időjárással. Nem véletlenül ez a terület nagyjából a sivatagos övezetek, például a Szahara, az Arab-félsziget és a Mexikói-sivatag térségének felel meg. Itt a száraz levegő aztán elindul vissza az egyenlítő felé – ekkor már passzátszélnek hívja magát – majd a kör bezárul és kezdődik az egész elölről. Ezt az áramlási rendszert hívjuk Hadley-cellának (a 3. ábrára vess egy pillantást) George Hadley amatőr meteorológus után, aki közel 300 éve, 1735-ben már leírta ezt a jelenséget.Ahogy nyáron a termikus egyenlítő elmozdul észak felé, úgy a Hadley-cella is, amelynek leszálló ága ilyenkor a Földközi-tenger vidékén okoz száraz, napos időt, nagyvonalúan hozzájárulva a mediterrán országok turizmusból származó bevételéhez. Normál esetben ennyi a történet, a mediterrán területeket ezért jellemzi meleg, száraz, csapadékszegény nyár és – a meleg tenger közelsége miatt – csapadékos, enyhe tél.Normál esetben.De itt jön képbe az éghajlatváltozás – remélem már mindenki nagyon várta. Az éghajlatváltozás hatására a bolygó átlaghőmérséklete emelkedik és ez a melegedés különösen az északi féltekén nagyon intenzív. Ebből adódóan csökken a különbség – a hőkontraszt – a poláris és a trópusi régiók között. Pedig ez a hőmérsékletkülönbség az egyik motorja a futóáramlatoknak, vagy idegen szóval jet stream-eknek. Ha nagy a hőmérsékleti gradiens, a futóáramlat erős, ha kicsi a különbség, a jet gyenge lesz és meanderezővé válik. Normál esetben a földi légkörzésben játszott vitathatatlan szerepe mellett a Hadley-cella északabbra nyomulását is megakadályozza, egyfajta láthatatlan kerítésként tartja távol.Az idei nyáron a termikus egyenlítő két egész fokkal északabbra tolódott a megszokottnál és a jet stream is gyengélkedik, így a Hadley-cella leszálló ága – mostanra már bizonyára te is kitaláltad – bennünket boldogít. Ugyanez az eltolódott áramlási rendszer az oka, hogy a következő hetekben a Szahara jelentős részén ritkán látott esőzések alakulhatnak ki, erről a napokban olvashattál a sajtóban. Igen, lesz olyan hely a Szaharában, ahol több eső esik a következő két hétben, mint itthon... De nem, nem a „mi esőnk” esik most arrafelé, hanem az afrikai szavannára ilyenkor jellemző esők jutnak el a szokásosnál sokkal északabbra.Nos, hát ez volna az egyik ok, ettől extra száraz az idei év, de ahogy említettem sosem egy ok van. Maradj velem, ami most jön az is fontos.A másik ok a szép Kárpát-medence földrajzában keresendő. A medencejelleg nem igazán a csapadékképződésnek kedvez. Ez régen sem volt másként, hazánk sosem jutott volna még a dobogó közelébe sem a csapadék-világbajnokságon, már amennyiben létezne ilyen. Nálunk a nyugati-délnyugati áramlás az uralkodó, de bármerről is érkezzenek nedves légtömegek, biztosan át kell verekedjék magunkat tekintélyes méretű hegyeken. Az emelkedésre kényszerített levegő lehűl, megindul a felhő-, és csapadékképződés, ezért mindig a hegy szélfelőli oldala a csapadékosabb. A hegyen átbukó levegő lefelé indul, felmelegszik, benne a felhőzet szétoszlik, ezért a hegy túloldala mindig szárazabb. Ezt nevezzük főnhatásnak (lásd 4. ábra). Persze ez nem jelenti azt, hogy a hegyeken nem jön át semmi csapadék, de azoktól távolodva egyre kisebb mennyiség lesz jellemző, éppen ezért nem meglepő módon a Kárpát-medencének is a közepe a legszárazazabb. Ha csapadékos az időjárás és szép nagy ciklonok tekeregnek a környéken, abból mi is többet kapunk. De a kevésből sokszor semmit.Megfelelő légállapotok mellett helyben is keletkeznek záporok, zivatarok, azaz ha minden adott, mi magunk is „legyárthatjuk” a saját csapadékunkat. Legalábbis egy részét. Ehhez azonban elengedhetetlen a kihullható nedvesség, a vízpára. Sajnos az elmúlt száz évben nem voltunk jó gazdái a víznek, igyekeztünk megszabadulni minden valamirevaló vizünktől, lecsapoltunk minden lápot, mocsarat, vízjárta területet, így sokat tettünk azért, hogy ne legyen alapanyaga a helyi keletkezésű csapadéknak. Egyúttal itt jegyezném meg, hogy – szintén a medencejellegből adódóan – a hegyek innenső oldalán lehulló csapadék éppen ide folyik. Mi lenne, ha nem hagynánk fékezés nélkül tovább folyni? Kicsit most olyan ám az országunk, mint a nyitva hagyott hűtőszekrény. Csak nekünk nem a hideg, hanem a víz visszatartása miatt kellene becsuknunk az ajtót…Na, de mikor törik meg végre a jég (hú, micsoda képzavar), mikor enyhül az aszály, mikor érkeznek meg végre a megváltó esők? Erre nyilván nem lehet pontos dátumot mondani, de talán látszik némi reménysugár az alagút végén. Nem a vonat, az újabban nem jön. Szóval ebből a fene nagy melegedésből a Földközi-tenger sem maradhatott ki, idén több helyen rekordot döntött tengervíz hőmérséklete. Ha végre megérkezik az igazi ősz, megjelennek az igazán hideg, északi áramlatok, akkor a Földközi-tenger langyos-párás levegőjében intenzíven beindulhat a mediterrán „ciklongyár” és e ciklonok egy része jó szokásuk szerint bennünket is elérhet, akár jelentősebb esőzéseket, vagy havazásokat okozva. De erre még biztosan várni kell, a hideg még sehol és újabban a szeptember és az október sem a nagy esőzésekről híres.Addig marad a meleg. Meg az aszály.Szóval nem, nem a HAARP, de nem is a jégelhárítás. Légkörfizika, földrajz és persze a mindenütt jelenlévő éghajlatváltozás.Kellemes (hőmérsékletű) napot! "


Goda Zoltán, facebook posztját másoltam be nektek. 

Az hagyjám, hogy hidegen (hagy), de fagyosan is?

Szeptemberi hónap szokott jelzés értékű lenni nyomásmintázatokban, előtte teljesen felesleg azon dillemázni milyen telünk lesz. Bár lehet csak túl sokat olvastam a Tabi Krisztiántól a Makrocirkulációs rendszerek és kapcsolatuk a téli időszak időjárásával Magyarországon című diplomamunkáját, emiatt is hidegen hagy az egész. 

Vicc az egészben az, hogy az átlagnál hidegebb téli hónap sem garancia arra, hogy hótakaró alakuljon ki.
Gondoljunk csak 2016 decemberére. Átlagnál hidegebb hónap volt, de csak a tartós hidegpárna miatt. Hószállingózáson, itt-ott előforduló ipari havazáson kívül semmi érdemleges nem történt akkor. 
Persze a zúzmarás táj szép, de a tartós, vastagabb hótakarót jobban szeretem. 

Azt nem tudom, mi kellene ahhoz, hogy nálunk átlagnál hidegebb telet várjanak. (Csoda persze xd)
A téli időszak blokkhajlama sem feltétlen látszik augusztusban, de ez a stabil anticiklonos időszak, pláne az észak-európai ac centrumok nekem pozitív előjelnek tűnnek. Természetesen nem sok esélyt látok hideg télre, de nem lehetetlen. 2021 tavaszára is pozitív anomáliát vártak. Persze a hőtöbblet és az elmúlt évek szenvedései után a pozitív anomália tűnik reálisnak, de tényleg érdekelne, hogy szerintük milyen előjele van augusztusban pl egy 1928/29-es vagy 1939/40-es kaliberű télnek.

Ha a most következő tél időjárása a cikkben leírtak alapján zajlana le, akkor abból még jó is kisülhet. 

"A Severe Weather Europe a sarki örvény (polar vortex) szerepét is kiemeli, ugyanis az a tél első felében szintén gyengébb lesz a szokásosnál. Ez zavarosabb időjárási mintázatokat eredményezhet, hiszen lehetővé teszi a hideg levegőnek, hogy a sarkvidéki területekről alacsonyabb szélességi körökbe áramoljon, ami Észak-Amerika és Európa több részén hidegbetöréseket okozhat. Ez a La Niña hatásaival együtt azt jelenti, hogy az enyhe, száraz telet rövidebb intenzív hideg időszakok zavarhatják meg."

A 2023-as decemberből kiindulva, amely 2 fokos pozitív anomáliával zárt, az átlagnál melegebb téli hónap még hozhat ütős helyzeteket, akár országosan is. 
A tavalyi december a középső országrészben és a Dunántúlon kétszer is hozott komolyabb hóhelyzetet, december 6/7.-én és 23.-án. 
Ennek ellenére enyhe hónap volt. 

Szóval reménykedek, hogy azt a néhány hidegbetörést bemákoljuk, melyből akár komolyabb hóhelyzet is kisülhet. Már ha megvalósul a cikkben leírt forgatókönyv. De lehet, hogy nem így lesz. 

Amikor egy cikket túl komolyan vesznek, avagy "Az idei télen se számítsunk sok hóra" Link
Itt az eredeti is: Link
Ez se sokkal jobb. Egyáltalán nem tetszik, hogy a helyi sajátosságokat teljesen elfelejtve pusztán a globális légkörzés aktuális állapotából kiindulva készítenek fél éves "előrejelzést". A mersz persze üdvözölhető, de szerintem túlzás.

Finom zivatar van.

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#643139)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#635130)

Épp ezért van jó esélye szerintem annak, hogy az északi félteken pont  negatív AO idejére esve regionálisan nagyobbat szóljon ez a ciklus.

Hazánk időjárása megint más "tészta". Könnyen lehet, hogy lesz lefűződés odafentről csak a blokkoló Ac nem azon végén leszünk majd és Nyugat-Eu. kapja a javát.
Viszont a jelenlegi közeli nulla körüli NAO nem túl biztató. Vagy szerencsétlenkedés lesz a vége vagy oldalzsebes hidegöblités se kizárt. Az északkeleti AC áthelyeződésével lökne északkeletről egy "picike talpas hideg lábújkörmét", már amennyit a Kárpátok engednek le mi hozzánk. (Amolyan nagy napi hőingásos éjszaka északkelet-dny tengelyirányú erőssebb és gyengébb fagyokkal, nappal jobbára 2-10 közötti csúcsokkal. Persze ez már igen-igen részletkérdés(ek).)

A "final" azaz a végsőt, sajnos adnék neki némi jogalapot, mert nem valószínű, hogy a idei télen lesz még egy dobásunk, ha még persze nem naptárilag igazodva "ideihez" sorolnám a márciust is 'másfélhónap hosszabbítást' adva az idei télnek.
Ellenbe ha ez is megy a kukába jöhetnek a híres pontok , én meg elteszem hosszútávú topikot a következő  24/25-ös szezonra. 

Most már kimondható, nagy eséllyel szélfordulásos (major) SSW, talán még split is a végén. Ahogy Rudolfking is írja, egyáltalán nem biztos, hogy már végső felmelegedés, február végi SSW-k után azért valamilyen szinten vissza tud épülni az örvény.

Hogy idelent mi lesz, az nehezebb dió.  Ez most nem visszaverődéses, hanem valamilyen szinten lefelé terjedős lehet, egy blokkosabb márciusra simán rásegeíthet. Bár a mai többhetes szerint nem lenne sok látszatja felénk...
Bonyolítja a helyzetet, hogy az újévi minorhoz hasonlóan eleve negatív felszíni AO idején alakul ki, vagyis a blokkhajlam idelent már közvetlenül előtte erősödőben van a poláris régióban.

Az csak az én vágyálmom, hogy szétesik a polar vortex, március közepéig hideg van, aztán április 20-án lehet menni fürdeni a Balcsiba és október végéig már nem is lesznek fagyok (március közepétől)

"Final warming", végső felmelegedés?
Nem kizárt, de nem is biztos... 

Én azt mondanám, lesz itt még visszaállás, de már nem a decemberi maximumok közelébe nyilván.
(Képek: kachelmannwetter videó)

Lehetséges, hogy szétesik a PW, leszakad aminek és ahová kell és már csak novemberben lesz újra sarki légkörzés? Aztán lesz egy meleg tavaszunk mondjuk március közepétől-végétől?

Hmm... előrejelzett lefelé terjedő SSW (kiragadott futás), kezit csókolom, ez a januári esetnél kellett volna...




(Poláris keleti szelek 1000-től 1 hPa-ig).

Meglátjuk, de a korábban említett magassági szerkezet (kelet felé dőlés) most számolódik fel, AO megy lefele amúgy is.

Hogy lesz-e értelmes blokk, és jó oldalán leszünk-e....
De nagyon tél vége lesz már naptár szerint. Már megint.

Kezd "lőtávolba" érni a következő esetleg hidegöblités?

A következő számottevő esély február 8-tól tűnik esélyesnek, bár félő hogy a ló túlsó végén leszünk, s más kapja a hideg, meg a hóréteg legjavát. Mindenesetre némi izgalom talán kinéz. 
Indexek lefelé tendálnak, a fáklya jelenleg nem tükrözi a tényleges valóságot, az elkövetkezendő napokat érdemes lesz figyelni, ahogy majd megy a tili-toli kelet-nyugat között, elő és hátoldalra rántva az országot. Hol zóna,aztán északi zóna, aztán valami félblock féle, megint északi zóna minden 24 órában billeg a térképen a két akció centrum a Skandi alacsonynyomású teknő és a Dny. Eu.i magasnyomás..nos igen érik a block, ahogy végig lapozom a térképeket.
Végre egy kis izgalom.  
Inenn nézve is jól fest az extra hosszútáv. S remélem a "Laganus féle pontokat" szépen visszarakhatjuk a fiókba, nem lesz rájuk szükség.

"...hogy a Dny-Európa feletti gerinc terjed ki észak felé és/vagy az oroszok Jeges-tengeri részén erősödik meg anticiklon."

Friss GFS is ilyen, és még végül kifuthatna az északi ága a Jeges-tengerig is, de minimum Skandi AC ebben a futásban.


Egyébként ez a fura major SSW megtörtént, de negatív helyett azonnal pozitív NAO követi. Ez úgynevezett reflektív, "hullám visszaverős" SSW, nem véletlen az előző hsz-ben mutatott magassággal kelet felé dőlő teknő/poláris örvény, és csigagyár berobbanás Grönland alatt.
Link

Igen, de mondjuk mindegy is, mert utolsó dekádra ahol gerinc volt, oda ciklonok kerültek az előrében, ahogy pont a NAO/AO is mutatja. Viszont ez nem akadályozza meg még előtte, hogy jövő hétvégén jöjjön az újabb hidegbetörés.

Mivel szeretek egy lépéssel tovább tekinteni, megnéztem mi lehet az ok az indexek előjelváltása mögött a modellekben. Szerintem összefügg az éppen hogy csak "major" vagy újabb "minor" warming utáni gyors örvényerősödéssel. Amíg megy a gyengülés, a grönlandi gerinc hátrál nyugat felé, ezzel egy nyugat felé dőlő (magassággal felfelé) hullámszerkezet alakul ki, amikor jobban terjednek az örvényt gyengítő zavarok felfelé.
Majd hirtelen megfordulhatnak a dolgok, az egész örvény megindul kelet felé, és felfelé is inkább kelet felé hajlik, ez gyors erősödéssel jár. Az alsó, troposzférikus ágán pedig a magas szélességeken inkább ciklonok vannak Grönland-Izland körül (pozitív indexek). 

Hogy ebből milyen irányba fejlődhet.... Vannak egy újabb blokkot támogató távkapcsolati tényezők február elejére. Ez az előrejelzett 500-as mezőben úgy jelenik meg jelenleg, hogy a Dny-Európa feletti gerinc terjed ki észak felé és/vagy az oroszok Jeges-tengeri részén erősödik meg anticiklon.

Mindkettőnek lehet alapja, mert talán lesz egy kelet felé terjedő Rossby-hullámsorozat. De mintha feltűnne egy nyugat felé terjedő lassabb "hullám" is (lila vonal), legalábbis az ECM többhetesben.

Összegezve, jövő hétvégére hidegbetörés, utána északon csigagyár beindul, ennek tartóssága kérdés. Nem lepne meg egy újabb blokkos próbálkozás, de lehet erősödik a zóna hajlam tartósan, ha nem is rajtunk megy majd a tengelye.

A NAO index az ECMWF szerint:
Link

Nekünk ott a britektől délre az a negatív anomália egész januárban be tud tenni rendesen, mert csinál egy jó déli áramlást, és hiába cseng szépen a meridionális, ha előoldalra kerülünk. Nem véletlen hozzánk, az Alpok északi lejtőire a 15 fokos T850-et ostromló futások: Link és az anomáliák: Link de ezekben mindig benne van a hideg oldal lehetősége is, ezért igen extrém a fáklya szórása (30 fok +15 és -15 között elég hamar!!).
NAO is siet pozitívba, de magas szórás mellett: Link
Itt napok óta ~10cm hó fedi a tájat, a fákon is megvan még, mára zúzmara és vékony köd-hólepel szépíti, úgyhogy nem panaszkodhatok, ha kimegy a január főnös meleggel itt

Ezt inkább csak érdekességnek, de ECM többhetes egészen tartós, vissza-visszatérő blokksorozatot mutat. A várt két hullám után a hónap végére is újra felerősíti Grönland körül. Más tényezők miatt lehet benne logika, de azért eléggé jellemző a perzisztencia a modellre, lehet ez az oka inkább.