Meteorológiai esélylatolgatások
Újabb cikk jött ki a severe weather-től, a sarki örvénnyel kapcsolatban. Ebben azt taglalják hogy az októberi szibériai és északamerikai hótöbblet miként gyakorol hatást a téli félévben. Dióhéjban Szibéria felett az 500hPa-os szint nagy területen negatív magassági anomáliát mutat, tehát az átlagostól alacsonyabb nyomású zóna van a területen. Ami az elmúlt 20 év harmadik legnagyobb hókiterjedését okozta, és várhatóan okozni fogja a következő 2 hétben. A hótöbblet elősegíti, hogy erősebb és nagyobb magasnyomás épüljön ki a térségben. Ez pedig támogatja a gyengébb sarki örvényt (SSW), illetve annak esetleges összegeomlását.
Mint előjel mindenképp biztató, de számunkra oly sok "ha" - nak kell teljesülni, hogy még azért nem dörzsölöm a tenyerem.
És akkor a cikk : Link
Mint előjel mindenképp biztató, de számunkra oly sok "ha" - nak kell teljesülni, hogy még azért nem dörzsölöm a tenyerem.
És akkor a cikk : Link
Igen, számoltak az ITCZ eltolódással az előrék, legalábbis egy-két hónapos időtávon. Az elmúlt pár hétben viszont beindult jobban a hurrikánszezon.
Közben kijöttek a friss évszakosak, alapvetően AC uralmat és északi zonalitást várnak továbbra is a télre. November tűnik másnak, arra a hónapra talán szubszezonális kényszereket is pedzegetnek a modellek, vagy inkább egyfajta perzisztenciáját adják az október eleji helyzetnek. Ez utóbbi máris nem igaz mondjuk, hiszen alapvető átalakulás kezdődik most, az indexek emelkedésével, a zonális szelek gyorsulásával minden szinten. Jellemző metszeti kép a GFS-ből a 60. szélességi körre, megérkezhet a poláris örvény gyorsulása az ECMWF szerint is.
Ez persze nem jelenti a magas szélességeken az AC-k teljes hiányát, és kerülhetünk hátoldalra is, de a grönlandi markáns 500-as pozitív anomália megszűnik, most csak egy klaszter adja. A jövő héttől AC lehet rajtunk vagy a közelünkben akár tartósabban, ezt sugallják a hőmérsékleti fáklyák is. GFS ENS totál száraz, ECM ENS-ben is kevés tag mozgolódik a friss futásokban.
A hónap végére viszont a többhetes előrék is fordítanak, és összhangba kerülnek az évszakossal, a csigagyár gyengülését, Grönland-Izland körül AC-t mutatnak ismét. Messze van, bizonytalan még természetesen, de lehet nem lesz túl hosszú a hónap közepétől induló szitu. Néhány távkapcsolat viszont támogatná az újabb váltást.
Évszakos előrékről még annyit, hogy a poláris örvény előre eleve mindig nagyon bizonytalan, de a modellklímáknál sokkal gyengébbet csak kevés vár. Valamint gyengébb La Nina-t várnak most, a lenti képnél csak kissé hidegebb az amerikai modellekben, bár a relatív Nino index (RONI) ennél negatívabb lesz természetesen.
Közben kijöttek a friss évszakosak, alapvetően AC uralmat és északi zonalitást várnak továbbra is a télre. November tűnik másnak, arra a hónapra talán szubszezonális kényszereket is pedzegetnek a modellek, vagy inkább egyfajta perzisztenciáját adják az október eleji helyzetnek. Ez utóbbi máris nem igaz mondjuk, hiszen alapvető átalakulás kezdődik most, az indexek emelkedésével, a zonális szelek gyorsulásával minden szinten. Jellemző metszeti kép a GFS-ből a 60. szélességi körre, megérkezhet a poláris örvény gyorsulása az ECMWF szerint is.
Ez persze nem jelenti a magas szélességeken az AC-k teljes hiányát, és kerülhetünk hátoldalra is, de a grönlandi markáns 500-as pozitív anomália megszűnik, most csak egy klaszter adja. A jövő héttől AC lehet rajtunk vagy a közelünkben akár tartósabban, ezt sugallják a hőmérsékleti fáklyák is. GFS ENS totál száraz, ECM ENS-ben is kevés tag mozgolódik a friss futásokban.
A hónap végére viszont a többhetes előrék is fordítanak, és összhangba kerülnek az évszakossal, a csigagyár gyengülését, Grönland-Izland körül AC-t mutatnak ismét. Messze van, bizonytalan még természetesen, de lehet nem lesz túl hosszú a hónap közepétől induló szitu. Néhány távkapcsolat viszont támogatná az újabb váltást.
Évszakos előrékről még annyit, hogy a poláris örvény előre eleve mindig nagyon bizonytalan, de a modellklímáknál sokkal gyengébbet csak kevés vár. Valamint gyengébb La Nina-t várnak most, a lenti képnél csak kissé hidegebb az amerikai modellekben, bár a relatív Nino index (RONI) ennél negatívabb lesz természetesen.
Öröm olvasni ezeket az elemzéseket, köszönet érte, nagyban emeli az oldal színvonalát
A két index határozottan megindult felfelé, a friss futásban, ez alátámasztja az örvény erősödését. Egyébiránt ha maradna a gyengébb örvény és HA jó helyre tudna hideg leszakadni akár még a hónapban befuthatnának a hegyekbe az első hózáporok. (Alig várom az első hópelyheket)
Arra lennék kíváncsi, hogy a szezonális előrejelzések készítésekor belekalkulálták-e az ITCZ zóna északabbra tolódását már amennyiben ez kihatással van a téli szezonra. Véleményem szerint van köze hozzá, mivel így elvben kevesebb hurrikán alakul ki, így kevesebb exhurrikánból lehet viharciklon (persze ettől függetlenül is lehet sok viharciklon), persze nyílván ennyire nem egyszerű ez a dolog mert sok más tényezőtől függ még.
Ha jól emlékszem a severe weather fog még frissítést kiadni a szezonnal kapcsolatban, érdemes lesz figyelni.
A két index határozottan megindult felfelé, a friss futásban, ez alátámasztja az örvény erősödését. Egyébiránt ha maradna a gyengébb örvény és HA jó helyre tudna hideg leszakadni akár még a hónapban befuthatnának a hegyekbe az első hózáporok. (Alig várom az első hópelyheket)
Arra lennék kíváncsi, hogy a szezonális előrejelzések készítésekor belekalkulálták-e az ITCZ zóna északabbra tolódását már amennyiben ez kihatással van a téli szezonra. Véleményem szerint van köze hozzá, mivel így elvben kevesebb hurrikán alakul ki, így kevesebb exhurrikánból lehet viharciklon (persze ettől függetlenül is lehet sok viharciklon), persze nyílván ennyire nem egyszerű ez a dolog mert sok más tényezőtől függ még.
Ha jól emlékszem a severe weather fog még frissítést kiadni a szezonnal kapcsolatban, érdemes lesz figyelni.
Én egyelőre óvatosan közelítem meg ezt az ősz eleji gyengébb poláris örvény felpörgést, meg a hideg jelenlegi halmozódását.
Még a Borisz előtt írtam a mettársalgóban, hogy mikor indulhat meg az évszakváltás, és akkor hivatkoztam az AO-ra, NAO-ra is. És valóban, a Boriszhoz vezető események a NAO hirtelen előjelváltásával is összefüggtek. Ez annyira jól sikerült, hogy a nyári, különösen augusztusi pozitív index az egyik legnagyobb fordulatát produkálta egyik hónapról a másikra, és szeptemberben szépen negatív volt. Ez csak azért írom, mert bár ilyenkor még nem érdemes nézni annyira az indexeket, de a hirtelen váltásunk mögött egy éles változás volt a poláris térségben is. Ezzel összefügg, merre halmozódik több hideg jelenleg.
A gyenge örvény felpörgés pedig lehet következménye a rekordmagas sarki ózonkoncentrációnak is, ha ez fennmarad még, akkor persze segíthet gyengén tartani. Október közepétől azért átlag közelébe erősítik a modellek, az egy hét múlva esedékes friss évszakos örvényelőrékre is rá lehet majd nézni, érdekességként biztosan.
Ami még az ózonnal is összefügghet, hogy a nyarat végig kísérte egy negatív alsó-sztratoszférikus AO, a szeptemberi váltás ennek kiteljesedéseként is felfogható.
Még a Borisz előtt írtam a mettársalgóban, hogy mikor indulhat meg az évszakváltás, és akkor hivatkoztam az AO-ra, NAO-ra is. És valóban, a Boriszhoz vezető események a NAO hirtelen előjelváltásával is összefüggtek. Ez annyira jól sikerült, hogy a nyári, különösen augusztusi pozitív index az egyik legnagyobb fordulatát produkálta egyik hónapról a másikra, és szeptemberben szépen negatív volt. Ez csak azért írom, mert bár ilyenkor még nem érdemes nézni annyira az indexeket, de a hirtelen váltásunk mögött egy éles változás volt a poláris térségben is. Ezzel összefügg, merre halmozódik több hideg jelenleg.
A gyenge örvény felpörgés pedig lehet következménye a rekordmagas sarki ózonkoncentrációnak is, ha ez fennmarad még, akkor persze segíthet gyengén tartani. Október közepétől azért átlag közelébe erősítik a modellek, az egy hét múlva esedékes friss évszakos örvényelőrékre is rá lehet majd nézni, érdekességként biztosan.
Ami még az ózonnal is összefügghet, hogy a nyarat végig kísérte egy negatív alsó-sztratoszférikus AO, a szeptemberi váltás ennek kiteljesedéseként is felfogható.
A poláris örvény egész ősszel gyengébb lesz a szokásosnál, és télre is ezt várják.
Ha ez így lesz akkor lehet bízni lehet egy normálisabb téli időszakban.
Hamarosan kiderül lassan Október...
A fészbúk nálam nem mérce.
Sosem volt, így a "TLT"-hez hasonló kálváriákból is kimaradok.
Lásd Metnet társalgó #80242.
Sosem volt, így a "TLT"-hez hasonló kálváriákból is kimaradok.
Lásd Metnet társalgó #80242.
Azok röviden se értik. Lást wetsom harcát a sötétséggel a fészbukon.
Pontosan ezt mondom én is, ezért is használtam a 'hosszú' szót idézőjelben.
Egyértelműsítek:
- A szöveg hossza egy olvasott ember számára = nulla.
- A téma bonyolultsága / szöveghossz = zseniálisan jól és röviden megfogalmazott.
Pont ennek kapcsán próbáltam jelezni, hogy sajnos még így sem fog átmenni, ott ahol kellene, mert az átlag kocsma/FB hősők számára ez így is bonyolult és hosszú lett.
Ez súlyos kritika a magyar népesség jelentős részéről, de miután tűpontos, sok-sok év tapasztalatom van (felvételiztetés), az olvasottságról, nem tudok mást mondani, mert az képmutató hazugság lenne. A figyelmes és értő olvasásról pedig végképp szót se ejtsünk!!
Egyértelműsítek:
- A szöveg hossza egy olvasott ember számára = nulla.
- A téma bonyolultsága / szöveghossz = zseniálisan jól és röviden megfogalmazott.
Pont ennek kapcsán próbáltam jelezni, hogy sajnos még így sem fog átmenni, ott ahol kellene, mert az átlag kocsma/FB hősők számára ez így is bonyolult és hosszú lett.
Ez súlyos kritika a magyar népesség jelentős részéről, de miután tűpontos, sok-sok év tapasztalatom van (felvételiztetés), az olvasottságról, nem tudok mást mondani, mert az képmutató hazugság lenne. A figyelmes és értő olvasásról pedig végképp szót se ejtsünk!!
Ez így is rövid, de érthető.
Ezt a témát nem lehet két kocsmai mondattal elintézni.
Ezt a témát nem lehet két kocsmai mondattal elintézni.
Mindössze a hosszával van gondom - mondom: azok, akiknek leginkább szólna, és eddig is baromságokat beszéltek a kocsmában, meg a FB-on, azok soha életükben nem olvasnak (olvastak) el egy ilyen "hosszú" szöveget, vagy ha mégis megpróbálták, már a közepén nem emlékeznek rá, hogy mi volt az elején.
Mindegy, ő leírta
Respect!
Mindegy, ő leírta
Respect!
Goda Zoltán írása
Olvassátok el!
"Miért van most Magyarországon ilyen kegyetlen aszály?Miért nem esik már egy rendes eső, hová lett a csapadék és kit lehet érte felelősségre vonni? És legfőképpen: mikor lesz már vége?Nos, ez a poszt sem lesz rövid, de ígérem a végére érteni fogsz mindent és olyannyira képben leszel, hogy este a kocsmában tőled kérdeznek majd a többiek. Viszont ahhoz, hogy tiszta legyen a kép, mindenekelőtt néhány alapvető dolgot meg kell világítanunk. Először is a légkörben soha semminek nincs csupán egyetlen oka. Itt minden mindennel összefügg, bolygónk légköre egy hihetetlenül bonyolult és csodálatra méltó fizikai rendszer, ahol lazán megfér egymás mellett a káosz és a determinizmus. A Magyarországot sújtó mostani aszályt sem lehet egyetlen okra visszavezetni, de erről később.A másik amit még tisztázni kell mielőtt nagyon belemelegednénk (hehe) a témába, két áramlási rendszer, a ciklon és az anticiklon közötti különbség. Na, róluk már hallhattál földrajz órán. Az egyetlen közös bennük, hogy mindkettőt függőleges (de ellentétes) irányú légáramlások jellemzik (1. ábra). Ha anticiklon terpeszkedik felettünk, akkor a levegő fentről lefelé áramlik, magas légnyomás, napos, stabil időjárás alakul ki, felhő-, vagy csapadékképződés alig. Nyáron ez igazi strandidőt jelent, fogy a sör és a lángos, az esti tábortűz füstje mozdulatlan, lapos felhőként terül el a Duna felett. Az anticiklon télen is hasonlóan viselkedik, csapadék szinte semmi, de a nyugodt légkörben beindulhat a ködképződés, a nagyvárosok levegője pedig rohamos romlásnak indul.A ciklon pont az ellenkezője. Alacsony légnyomás, labilis légállapot, felfelé törő áramlatok jellemzik, kiterjedt, vastag felhőzet alakul ki. Ráadásul a ciklon közepe felé haladva a légnyomás tovább csökken, éppen ezért a levegő is igyekszik befelé áramlani, ezt az áramlást pedig a Coriolis-erő szépen megforgatja. Így alakulnak ki a csigaként tekeredő hatalmas ciklonok, amelyek aztán változatos megjelenésű és mennyiségű csapadékkal öntöznek egyszerre akár hatalmas területeket is.Na, ennyit bevezetőnek, lássuk a medvét. Aki ellopta az esőt.Légkörünk diagnosztizáltan hiperaktív, képtelen nyugton maradni – szerencsére – állandó mozgásban van. Ennek a mozgásnak a motorja minden esetben a napsugárzás, amelyből az egyenlítői régió kap legtöbbet. A termikus egyenlítő, amely a legmagasabb átlaghőmérsékletű területeket összekötő képzeletbeli vonal és amely nem azonos a földrajzi egyenlítővel, a bolygó tengelyferdeségéből adódóan az évszakokkal együtt vándorol a Ráktérítő és a Baktérítő között. (2. ábra) Nyáron északabbra tolódik, télen a déli féltekén kell keresni. A termikus egyenlítőnél a napenergia maximális mennyiségben éri a Föld felszínét. Az intenzív napsugárzás következtében a felszín és a légkör alsó rétegei erősen felmelegszenek, a meleg levegő pedig felfelé emelkedik – erre is emlékezhetsz földrajz óráról, persze csak ha nem a Bravo magazint olvastad a hátsó padban. A felfelé áramló légtömeg hőmérséklete gyorsan csökken, megindul a felhő-, és csapadékképződés, ezért ebben a régióban rengeteg eső esik – itt alakulnak ki a trópusi esőerdők. A magasra emelkedett és víztartalmát vesztett levegő a troposzféra felső határán elfordul, horizontális irányú mozgást vesz fel és a magasban elindul észak felé (dél felé is persze, de most maradjunk az északi féltekén). Ha felemelkedett, valahol le is kell jönnie és ez a valahol az északi féltekén általában a Ráktérítő környékén, azaz körülbelül 30° északi szélességnél van, itt éri el a lefelé áramló, száraz levegő a földfelszínt. A leszálló ágnál a levegő magas nyomású területeket hoz létre, száraz és többnyire tiszta időjárással. Nem véletlenül ez a terület nagyjából a sivatagos övezetek, például a Szahara, az Arab-félsziget és a Mexikói-sivatag térségének felel meg. Itt a száraz levegő aztán elindul vissza az egyenlítő felé – ekkor már passzátszélnek hívja magát – majd a kör bezárul és kezdődik az egész elölről. Ezt az áramlási rendszert hívjuk Hadley-cellának (a 3. ábrára vess egy pillantást) George Hadley amatőr meteorológus után, aki közel 300 éve, 1735-ben már leírta ezt a jelenséget.Ahogy nyáron a termikus egyenlítő elmozdul észak felé, úgy a Hadley-cella is, amelynek leszálló ága ilyenkor a Földközi-tenger vidékén okoz száraz, napos időt, nagyvonalúan hozzájárulva a mediterrán országok turizmusból származó bevételéhez. Normál esetben ennyi a történet, a mediterrán területeket ezért jellemzi meleg, száraz, csapadékszegény nyár és – a meleg tenger közelsége miatt – csapadékos, enyhe tél.Normál esetben.De itt jön képbe az éghajlatváltozás – remélem már mindenki nagyon várta. Az éghajlatváltozás hatására a bolygó átlaghőmérséklete emelkedik és ez a melegedés különösen az északi féltekén nagyon intenzív. Ebből adódóan csökken a különbség – a hőkontraszt – a poláris és a trópusi régiók között. Pedig ez a hőmérsékletkülönbség az egyik motorja a futóáramlatoknak, vagy idegen szóval jet stream-eknek. Ha nagy a hőmérsékleti gradiens, a futóáramlat erős, ha kicsi a különbség, a jet gyenge lesz és meanderezővé válik. Normál esetben a földi légkörzésben játszott vitathatatlan szerepe mellett a Hadley-cella északabbra nyomulását is megakadályozza, egyfajta láthatatlan kerítésként tartja távol.Az idei nyáron a termikus egyenlítő két egész fokkal északabbra tolódott a megszokottnál és a jet stream is gyengélkedik, így a Hadley-cella leszálló ága – mostanra már bizonyára te is kitaláltad – bennünket boldogít. Ugyanez az eltolódott áramlási rendszer az oka, hogy a következő hetekben a Szahara jelentős részén ritkán látott esőzések alakulhatnak ki, erről a napokban olvashattál a sajtóban. Igen, lesz olyan hely a Szaharában, ahol több eső esik a következő két hétben, mint itthon... De nem, nem a „mi esőnk” esik most arrafelé, hanem az afrikai szavannára ilyenkor jellemző esők jutnak el a szokásosnál sokkal északabbra.Nos, hát ez volna az egyik ok, ettől extra száraz az idei év, de ahogy említettem sosem egy ok van. Maradj velem, ami most jön az is fontos.A másik ok a szép Kárpát-medence földrajzában keresendő. A medencejelleg nem igazán a csapadékképződésnek kedvez. Ez régen sem volt másként, hazánk sosem jutott volna még a dobogó közelébe sem a csapadék-világbajnokságon, már amennyiben létezne ilyen. Nálunk a nyugati-délnyugati áramlás az uralkodó, de bármerről is érkezzenek nedves légtömegek, biztosan át kell verekedjék magunkat tekintélyes méretű hegyeken. Az emelkedésre kényszerített levegő lehűl, megindul a felhő-, és csapadékképződés, ezért mindig a hegy szélfelőli oldala a csapadékosabb. A hegyen átbukó levegő lefelé indul, felmelegszik, benne a felhőzet szétoszlik, ezért a hegy túloldala mindig szárazabb. Ezt nevezzük főnhatásnak (lásd 4. ábra). Persze ez nem jelenti azt, hogy a hegyeken nem jön át semmi csapadék, de azoktól távolodva egyre kisebb mennyiség lesz jellemző, éppen ezért nem meglepő módon a Kárpát-medencének is a közepe a legszárazazabb. Ha csapadékos az időjárás és szép nagy ciklonok tekeregnek a környéken, abból mi is többet kapunk. De a kevésből sokszor semmit.Megfelelő légállapotok mellett helyben is keletkeznek záporok, zivatarok, azaz ha minden adott, mi magunk is „legyárthatjuk” a saját csapadékunkat. Legalábbis egy részét. Ehhez azonban elengedhetetlen a kihullható nedvesség, a vízpára. Sajnos az elmúlt száz évben nem voltunk jó gazdái a víznek, igyekeztünk megszabadulni minden valamirevaló vizünktől, lecsapoltunk minden lápot, mocsarat, vízjárta területet, így sokat tettünk azért, hogy ne legyen alapanyaga a helyi keletkezésű csapadéknak. Egyúttal itt jegyezném meg, hogy – szintén a medencejellegből adódóan – a hegyek innenső oldalán lehulló csapadék éppen ide folyik. Mi lenne, ha nem hagynánk fékezés nélkül tovább folyni? Kicsit most olyan ám az országunk, mint a nyitva hagyott hűtőszekrény. Csak nekünk nem a hideg, hanem a víz visszatartása miatt kellene becsuknunk az ajtót…Na, de mikor törik meg végre a jég (hú, micsoda képzavar), mikor enyhül az aszály, mikor érkeznek meg végre a megváltó esők? Erre nyilván nem lehet pontos dátumot mondani, de talán látszik némi reménysugár az alagút végén. Nem a vonat, az újabban nem jön. Szóval ebből a fene nagy melegedésből a Földközi-tenger sem maradhatott ki, idén több helyen rekordot döntött tengervíz hőmérséklete. Ha végre megérkezik az igazi ősz, megjelennek az igazán hideg, északi áramlatok, akkor a Földközi-tenger langyos-párás levegőjében intenzíven beindulhat a mediterrán „ciklongyár” és e ciklonok egy része jó szokásuk szerint bennünket is elérhet, akár jelentősebb esőzéseket, vagy havazásokat okozva. De erre még biztosan várni kell, a hideg még sehol és újabban a szeptember és az október sem a nagy esőzésekről híres.Addig marad a meleg. Meg az aszály.Szóval nem, nem a HAARP, de nem is a jégelhárítás. Légkörfizika, földrajz és persze a mindenütt jelenlévő éghajlatváltozás.Kellemes (hőmérsékletű) napot! "
Goda Zoltán, facebook posztját másoltam be nektek.
Szeptemberi hónap szokott jelzés értékű lenni nyomásmintázatokban, előtte teljesen felesleg azon dillemázni milyen telünk lesz. Bár lehet csak túl sokat olvastam a Tabi Krisztiántól a Makrocirkulációs rendszerek és kapcsolatuk a téli időszak időjárásával Magyarországon című diplomamunkáját, emiatt is hidegen hagy az egész.
Bár lehet csak túl sokat olvastam a Tabi Krisztiántól a Makrocirkulációs rendszerek és kapcsolatuk a téli időszak időjárásával Magyarországon című diplomamunkáját, emiatt is hidegen hagy az egész. 
Vicc az egészben az, hogy az átlagnál hidegebb téli hónap sem garancia arra, hogy hótakaró alakuljon ki.
Gondoljunk csak 2016 decemberére. Átlagnál hidegebb hónap volt, de csak a tartós hidegpárna miatt. Hószállingózáson, itt-ott előforduló ipari havazáson kívül semmi érdemleges nem történt akkor.
Persze a zúzmarás táj szép, de a tartós, vastagabb hótakarót jobban szeretem.
Gondoljunk csak 2016 decemberére. Átlagnál hidegebb hónap volt, de csak a tartós hidegpárna miatt. Hószállingózáson, itt-ott előforduló ipari havazáson kívül semmi érdemleges nem történt akkor.
Persze a zúzmarás táj szép, de a tartós, vastagabb hótakarót jobban szeretem.
Azt nem tudom, mi kellene ahhoz, hogy nálunk átlagnál hidegebb telet várjanak. (Csoda persze xd)
A téli időszak blokkhajlama sem feltétlen látszik augusztusban, de ez a stabil anticiklonos időszak, pláne az észak-európai ac centrumok nekem pozitív előjelnek tűnnek. Természetesen nem sok esélyt látok hideg télre, de nem lehetetlen. 2021 tavaszára is pozitív anomáliát vártak. Persze a hőtöbblet és az elmúlt évek szenvedései után a pozitív anomália tűnik reálisnak, de tényleg érdekelne, hogy szerintük milyen előjele van augusztusban pl egy 1928/29-es vagy 1939/40-es kaliberű télnek.
A téli időszak blokkhajlama sem feltétlen látszik augusztusban, de ez a stabil anticiklonos időszak, pláne az észak-európai ac centrumok nekem pozitív előjelnek tűnnek. Természetesen nem sok esélyt látok hideg télre, de nem lehetetlen. 2021 tavaszára is pozitív anomáliát vártak. Persze a hőtöbblet és az elmúlt évek szenvedései után a pozitív anomália tűnik reálisnak, de tényleg érdekelne, hogy szerintük milyen előjele van augusztusban pl egy 1928/29-es vagy 1939/40-es kaliberű télnek.
Ha a most következő tél időjárása a cikkben leírtak alapján zajlana le, akkor abból még jó is kisülhet.
"A Severe Weather Europe a sarki örvény (polar vortex) szerepét is kiemeli, ugyanis az a tél első felében szintén gyengébb lesz a szokásosnál. Ez zavarosabb időjárási mintázatokat eredményezhet, hiszen lehetővé teszi a hideg levegőnek, hogy a sarkvidéki területekről alacsonyabb szélességi körökbe áramoljon, ami Észak-Amerika és Európa több részén hidegbetöréseket okozhat. Ez a La Niña hatásaival együtt azt jelenti, hogy az enyhe, száraz telet rövidebb intenzív hideg időszakok zavarhatják meg."
A 2023-as decemberből kiindulva, amely 2 fokos pozitív anomáliával zárt, az átlagnál melegebb téli hónap még hozhat ütős helyzeteket, akár országosan is.
A tavalyi december a középső országrészben és a Dunántúlon kétszer is hozott komolyabb hóhelyzetet, december 6/7.-én és 23.-án.
Ennek ellenére enyhe hónap volt.
Szóval reménykedek, hogy azt a néhány hidegbetörést bemákoljuk, melyből akár komolyabb hóhelyzet is kisülhet. Már ha megvalósul a cikkben leírt forgatókönyv. De lehet, hogy nem így lesz.
"A Severe Weather Europe a sarki örvény (polar vortex) szerepét is kiemeli, ugyanis az a tél első felében szintén gyengébb lesz a szokásosnál. Ez zavarosabb időjárási mintázatokat eredményezhet, hiszen lehetővé teszi a hideg levegőnek, hogy a sarkvidéki területekről alacsonyabb szélességi körökbe áramoljon, ami Észak-Amerika és Európa több részén hidegbetöréseket okozhat. Ez a La Niña hatásaival együtt azt jelenti, hogy az enyhe, száraz telet rövidebb intenzív hideg időszakok zavarhatják meg."
A 2023-as decemberből kiindulva, amely 2 fokos pozitív anomáliával zárt, az átlagnál melegebb téli hónap még hozhat ütős helyzeteket, akár országosan is.
A tavalyi december a középső országrészben és a Dunántúlon kétszer is hozott komolyabb hóhelyzetet, december 6/7.-én és 23.-án.
Ennek ellenére enyhe hónap volt.
Szóval reménykedek, hogy azt a néhány hidegbetörést bemákoljuk, melyből akár komolyabb hóhelyzet is kisülhet. Már ha megvalósul a cikkben leírt forgatókönyv. De lehet, hogy nem így lesz.
Amikor egy cikket túl komolyan vesznek, avagy "Az idei télen se számítsunk sok hóra" 
Link
Itt az eredeti is: Link
Ez se sokkal jobb. Egyáltalán nem tetszik, hogy a helyi sajátosságokat teljesen elfelejtve pusztán a globális légkörzés aktuális állapotából kiindulva készítenek fél éves "előrejelzést". A mersz persze üdvözölhető, de szerintem túlzás.
LinkItt az eredeti is: Link
Ez se sokkal jobb. Egyáltalán nem tetszik, hogy a helyi sajátosságokat teljesen elfelejtve pusztán a globális légkörzés aktuális állapotából kiindulva készítenek fél éves "előrejelzést". A mersz persze üdvözölhető, de szerintem túlzás.
Épp ezért van jó esélye szerintem annak, hogy az északi félteken pont negatív AO idejére esve regionálisan nagyobbat szóljon ez a ciklus.
Hazánk időjárása megint más "tészta". Könnyen lehet, hogy lesz lefűződés odafentről csak a blokkoló Ac nem azon végén leszünk majd és Nyugat-Eu. kapja a javát.
Viszont a jelenlegi közeli nulla körüli NAO nem túl biztató. Vagy szerencsétlenkedés lesz a vége vagy oldalzsebes hidegöblités se kizárt. Az északkeleti AC áthelyeződésével lökne északkeletről egy "picike talpas hideg lábújkörmét", már amennyit a Kárpátok engednek le mi hozzánk. (Amolyan nagy napi hőingásos éjszaka északkelet-dny tengelyirányú erőssebb és gyengébb fagyokkal, nappal jobbára 2-10 közötti csúcsokkal. Persze ez már igen-igen részletkérdés(ek).)
A "final" azaz a végsőt, sajnos adnék neki némi jogalapot, mert nem valószínű, hogy a idei télen lesz még egy dobásunk, ha még persze nem naptárilag igazodva "ideihez" sorolnám a márciust is 'másfélhónap hosszabbítást' adva az idei télnek.
Ellenbe ha ez is megy a kukába jöhetnek a híres pontok
, én meg elteszem hosszútávú topikot a következő 24/25-ös szezonra.
Hazánk időjárása megint más "tészta". Könnyen lehet, hogy lesz lefűződés odafentről csak a blokkoló Ac nem azon végén leszünk majd és Nyugat-Eu. kapja a javát.
Viszont a jelenlegi közeli nulla körüli NAO nem túl biztató. Vagy szerencsétlenkedés lesz a vége vagy oldalzsebes hidegöblités se kizárt. Az északkeleti AC áthelyeződésével lökne északkeletről egy "picike talpas hideg lábújkörmét", már amennyit a Kárpátok engednek le mi hozzánk. (Amolyan nagy napi hőingásos éjszaka északkelet-dny tengelyirányú erőssebb és gyengébb fagyokkal, nappal jobbára 2-10 közötti csúcsokkal. Persze ez már igen-igen részletkérdés(ek).)
A "final" azaz a végsőt, sajnos adnék neki némi jogalapot, mert nem valószínű, hogy a idei télen lesz még egy dobásunk, ha még persze nem naptárilag igazodva "ideihez" sorolnám a márciust is 'másfélhónap hosszabbítást' adva az idei télnek.
Ellenbe ha ez is megy a kukába jöhetnek a híres pontok
, én meg elteszem hosszútávú topikot a következő 24/25-ös szezonra.
Most már kimondható, nagy eséllyel szélfordulásos (major) SSW, talán még split is a végén. Ahogy Rudolfking is írja, egyáltalán nem biztos, hogy már végső felmelegedés, február végi SSW-k után azért valamilyen szinten vissza tud épülni az örvény.
Hogy idelent mi lesz, az nehezebb dió. Ez most nem visszaverődéses, hanem valamilyen szinten lefelé terjedős lehet, egy blokkosabb márciusra simán rásegeíthet. Bár a mai többhetes szerint nem lenne sok látszatja felénk...
Bonyolítja a helyzetet, hogy az újévi minorhoz hasonlóan eleve negatív felszíni AO idején alakul ki, vagyis a blokkhajlam idelent már közvetlenül előtte erősödőben van a poláris régióban.
Hogy idelent mi lesz, az nehezebb dió. Ez most nem visszaverődéses, hanem valamilyen szinten lefelé terjedős lehet, egy blokkosabb márciusra simán rásegeíthet. Bár a mai többhetes szerint nem lenne sok látszatja felénk...
Bonyolítja a helyzetet, hogy az újévi minorhoz hasonlóan eleve negatív felszíni AO idején alakul ki, vagyis a blokkhajlam idelent már közvetlenül előtte erősödőben van a poláris régióban.
Az csak az én vágyálmom, hogy szétesik a polar vortex, március közepéig hideg van, aztán április 20-án lehet menni fürdeni a Balcsiba és október végéig már nem is lesznek fagyok (március közepétől)
"Final warming", végső felmelegedés?
Nem kizárt, de nem is biztos...
(Képek: kachelmannwetter videó)
Nem kizárt, de nem is biztos...
(Képek: kachelmannwetter videó)
Lehetséges, hogy szétesik a PW, leszakad aminek és ahová kell és már csak novemberben lesz újra sarki légkörzés? Aztán lesz egy meleg tavaszunk mondjuk március közepétől-végétől?
Hmm... előrejelzett lefelé terjedő SSW (kiragadott futás), kezit csókolom, ez a januári esetnél kellett volna...
(Poláris keleti szelek 1000-től 1 hPa-ig).
Meglátjuk, de a korábban említett magassági szerkezet (kelet felé dőlés) most számolódik fel, AO megy lefele amúgy is.
Hogy lesz-e értelmes blokk, és jó oldalán leszünk-e....
De nagyon tél vége lesz már naptár szerint. Már megint.
(Poláris keleti szelek 1000-től 1 hPa-ig).
Meglátjuk, de a korábban említett magassági szerkezet (kelet felé dőlés) most számolódik fel, AO megy lefele amúgy is.
Hogy lesz-e értelmes blokk, és jó oldalán leszünk-e....
De nagyon tél vége lesz már naptár szerint. Már megint.
Kezd "lőtávolba" érni a következő esetleg hidegöblités?
A következő számottevő esély február 8-tól tűnik esélyesnek, bár félő hogy a ló túlsó végén leszünk, s más kapja a hideg, meg a hóréteg legjavát. Mindenesetre némi izgalom talán kinéz.
Indexek lefelé tendálnak, a fáklya jelenleg nem tükrözi a tényleges valóságot, az elkövetkezendő napokat érdemes lesz figyelni, ahogy majd megy a tili-toli kelet-nyugat között, elő és hátoldalra rántva az országot. Hol zóna,aztán északi zóna, aztán valami félblock féle, megint északi zóna minden 24 órában billeg a térképen a két akció centrum a Skandi alacsonynyomású teknő és a Dny. Eu.i magasnyomás..nos igen érik a block, ahogy végig lapozom a térképeket.
Végre egy kis izgalom.
Inenn nézve is jól fest az extra hosszútáv. S remélem a "Laganus féle pontokat" szépen visszarakhatjuk a fiókba, nem lesz rájuk szükség.
A következő számottevő esély február 8-tól tűnik esélyesnek, bár félő hogy a ló túlsó végén leszünk, s más kapja a hideg, meg a hóréteg legjavát. Mindenesetre némi izgalom talán kinéz.
Indexek lefelé tendálnak, a fáklya jelenleg nem tükrözi a tényleges valóságot, az elkövetkezendő napokat érdemes lesz figyelni, ahogy majd megy a tili-toli kelet-nyugat között, elő és hátoldalra rántva az országot. Hol zóna,aztán északi zóna, aztán valami félblock féle, megint északi zóna minden 24 órában billeg a térképen a két akció centrum a Skandi alacsonynyomású teknő és a Dny. Eu.i magasnyomás..nos igen érik a block, ahogy végig lapozom a térképeket.
Végre egy kis izgalom.
Inenn nézve is jól fest az extra hosszútáv. S remélem a "Laganus féle pontokat" szépen visszarakhatjuk a fiókba, nem lesz rájuk szükség.
"...hogy a Dny-Európa feletti gerinc terjed ki észak felé és/vagy az oroszok Jeges-tengeri részén erősödik meg anticiklon."
Friss GFS is ilyen, és még végül kifuthatna az északi ága a Jeges-tengerig is, de minimum Skandi AC ebben a futásban.
Egyébként ez a fura major SSW megtörtént, de negatív helyett azonnal pozitív NAO követi. Ez úgynevezett reflektív, "hullám visszaverős" SSW, nem véletlen az előző hsz-ben mutatott magassággal kelet felé dőlő teknő/poláris örvény, és csigagyár berobbanás Grönland alatt.
Link
Friss GFS is ilyen, és még végül kifuthatna az északi ága a Jeges-tengerig is, de minimum Skandi AC ebben a futásban.
Egyébként ez a fura major SSW megtörtént, de negatív helyett azonnal pozitív NAO követi. Ez úgynevezett reflektív, "hullám visszaverős" SSW, nem véletlen az előző hsz-ben mutatott magassággal kelet felé dőlő teknő/poláris örvény, és csigagyár berobbanás Grönland alatt.
Link
Igen, de mondjuk mindegy is, mert utolsó dekádra ahol gerinc volt, oda ciklonok kerültek az előrében, ahogy pont a NAO/AO is mutatja. Viszont ez nem akadályozza meg még előtte, hogy jövő hétvégén jöjjön az újabb hidegbetörés.
Mivel szeretek egy lépéssel tovább tekinteni, megnéztem mi lehet az ok az indexek előjelváltása mögött a modellekben. Szerintem összefügg az éppen hogy csak "major" vagy újabb "minor" warming utáni gyors örvényerősödéssel. Amíg megy a gyengülés, a grönlandi gerinc hátrál nyugat felé, ezzel egy nyugat felé dőlő (magassággal felfelé) hullámszerkezet alakul ki, amikor jobban terjednek az örvényt gyengítő zavarok felfelé.
Majd hirtelen megfordulhatnak a dolgok, az egész örvény megindul kelet felé, és felfelé is inkább kelet felé hajlik, ez gyors erősödéssel jár. Az alsó, troposzférikus ágán pedig a magas szélességeken inkább ciklonok vannak Grönland-Izland körül (pozitív indexek).
Hogy ebből milyen irányba fejlődhet.... Vannak egy újabb blokkot támogató távkapcsolati tényezők február elejére. Ez az előrejelzett 500-as mezőben úgy jelenik meg jelenleg, hogy a Dny-Európa feletti gerinc terjed ki észak felé és/vagy az oroszok Jeges-tengeri részén erősödik meg anticiklon.
Mindkettőnek lehet alapja, mert talán lesz egy kelet felé terjedő Rossby-hullámsorozat. De mintha feltűnne egy nyugat felé terjedő lassabb "hullám" is (lila vonal), legalábbis az ECM többhetesben.
Összegezve, jövő hétvégére hidegbetörés, utána északon csigagyár beindul, ennek tartóssága kérdés. Nem lepne meg egy újabb blokkos próbálkozás, de lehet erősödik a zóna hajlam tartósan, ha nem is rajtunk megy majd a tengelye.
Mivel szeretek egy lépéssel tovább tekinteni, megnéztem mi lehet az ok az indexek előjelváltása mögött a modellekben. Szerintem összefügg az éppen hogy csak "major" vagy újabb "minor" warming utáni gyors örvényerősödéssel. Amíg megy a gyengülés, a grönlandi gerinc hátrál nyugat felé, ezzel egy nyugat felé dőlő (magassággal felfelé) hullámszerkezet alakul ki, amikor jobban terjednek az örvényt gyengítő zavarok felfelé.
Majd hirtelen megfordulhatnak a dolgok, az egész örvény megindul kelet felé, és felfelé is inkább kelet felé hajlik, ez gyors erősödéssel jár. Az alsó, troposzférikus ágán pedig a magas szélességeken inkább ciklonok vannak Grönland-Izland körül (pozitív indexek).
Hogy ebből milyen irányba fejlődhet.... Vannak egy újabb blokkot támogató távkapcsolati tényezők február elejére. Ez az előrejelzett 500-as mezőben úgy jelenik meg jelenleg, hogy a Dny-Európa feletti gerinc terjed ki észak felé és/vagy az oroszok Jeges-tengeri részén erősödik meg anticiklon.
Mindkettőnek lehet alapja, mert talán lesz egy kelet felé terjedő Rossby-hullámsorozat. De mintha feltűnne egy nyugat felé terjedő lassabb "hullám" is (lila vonal), legalábbis az ECM többhetesben.
Összegezve, jövő hétvégére hidegbetörés, utána északon csigagyár beindul, ennek tartóssága kérdés. Nem lepne meg egy újabb blokkos próbálkozás, de lehet erősödik a zóna hajlam tartósan, ha nem is rajtunk megy majd a tengelye.
Nekünk ott a britektől délre az a negatív anomália egész januárban be tud tenni rendesen, mert csinál egy jó déli áramlást, és hiába cseng szépen a meridionális, ha előoldalra kerülünk. Nem véletlen hozzánk, az Alpok északi lejtőire a 15 fokos T850-et ostromló futások: Link és az anomáliák: Link de ezekben mindig benne van a hideg oldal lehetősége is, ezért igen extrém a fáklya szórása (30 fok +15 és -15 között elég hamar!!).
NAO is siet pozitívba, de magas szórás mellett: Link
Itt napok óta ~10cm hó fedi a tájat, a fákon is megvan még, mára zúzmara és vékony köd-hólepel szépíti, úgyhogy nem panaszkodhatok, ha kimegy a január főnös meleggel itt
NAO is siet pozitívba, de magas szórás mellett: Link
Itt napok óta ~10cm hó fedi a tájat, a fákon is megvan még, mára zúzmara és vékony köd-hólepel szépíti, úgyhogy nem panaszkodhatok, ha kimegy a január főnös meleggel itt
Ezt inkább csak érdekességnek, de ECM többhetes egészen tartós, vissza-visszatérő blokksorozatot mutat. A várt két hullám után a hónap végére is újra felerősíti Grönland körül. Más tényezők miatt lehet benne logika, de azért eléggé jellemző a perzisztencia a modellre, lehet ez az oka inkább.
A metnet társalgóban egy ideje már téma igy nem mondok nagyon újat, de nagyon úgy fest körülbelül január 5-étől beindul az újabb téltámadás. Viszont az atlanti ciklongyár még robog egy ideig.
Az AO egy ideje negatív. A térségünk időjárását jelentősen befolyásoló NAO index korrelációs területei is egyre inkább negatív irányba lódulnak.
Bár szórás mindkettőn ott van, ahogy elnézem az idei tél eddigi legnagyobb "dobása" közeleg. A nagy kérdés, hogy elég lesz e tavainkat befagyasztó vastag több hetes télhez vagy csak "beköszönni látjuk az egész napos fagyot" néhány napra. A csapadék még inkább egy megfoghatatlan kategória. Ilyenbe nem is merek latolgatni. ( Meglepne, ha ebből a szituból Közép-Európa nem kapna, s ezáltal hazánk is. )
Viszont az atlanti ciklongyár még robog egy ideig. 
Az AO egy ideje negatív. A térségünk időjárását jelentősen befolyásoló NAO index korrelációs területei is egyre inkább negatív irányba lódulnak.
Bár szórás mindkettőn ott van, ahogy elnézem az idei tél eddigi legnagyobb "dobása" közeleg. A nagy kérdés, hogy elég lesz e tavainkat befagyasztó vastag több hetes télhez vagy csak "beköszönni látjuk az egész napos fagyot" néhány napra.
A csapadék még inkább egy megfoghatatlan kategória. Ilyenbe nem is merek latolgatni. ( Meglepne, ha ebből a szituból Közép-Európa nem kapna, s ezáltal hazánk is. )
Igen, ez a decemberi hónap kezdeti havazási makroszinoptikus epizodjai beáldozták a hónap további részét. Ha elmaradt volna a télies ízelítő, csak később lett volna folytatás, teljesen másképp alakulhatott volna az egész, de a dzsojsztikkk gomb nem a mi kezünkben van.
Ahogyan nekem sem.
.. "December 10 után lehet a zonalitásban átmeneti "rezsim váltás" esetleg félblock ( Dny-Eu.i Ac központ vs Északnyugat Eu. ciklon/ciklonrendszer közös áramlási rendszerében) vagy teljes block délről felnyúló Brit Ac és magasnyomás nyugatabbra. Ebből bizonytalan mértékű,erősségű és erejű hidegöblités északnyugati irányból."
Van ami nagyjából bejött, de van ami nem. Én sem gondoltam volna hogy úszik a hónap, persze pár napos átmeneti zonázásra számítottam.
Egyenlőre nincs mit tenni csak várni. Az indexek se épp rózsásak.A Nao vastagon plusz. Változás leghamarabb január közepe körül lehetséges szerintem.
Mostani télies etap meg nagy szerencse, hogy még a tél szempontjábók romlott makro körülmények ellenére is igyekszünk kimaxolni a helyzetet.
Boldog Karácsonyt mindenkinek!
Ahogyan nekem sem.
.. "December 10 után lehet a zonalitásban átmeneti "rezsim váltás" esetleg félblock ( Dny-Eu.i Ac központ vs Északnyugat Eu. ciklon/ciklonrendszer közös áramlási rendszerében) vagy teljes block délről felnyúló Brit Ac és magasnyomás nyugatabbra. Ebből bizonytalan mértékű,erősségű és erejű hidegöblités északnyugati irányból."
Van ami nagyjából bejött, de van ami nem. Én sem gondoltam volna hogy úszik a hónap, persze pár napos átmeneti zonázásra számítottam.
Egyenlőre nincs mit tenni csak várni. Az indexek se épp rózsásak.A Nao vastagon plusz. Változás leghamarabb január közepe körül lehetséges szerintem.
Mostani télies etap meg nagy szerencse, hogy még a tél szempontjábók romlott makro körülmények ellenére is igyekszünk kimaxolni a helyzetet.
Boldog Karácsonyt mindenkinek!
Igen, legalább erre megmaradtak az esélyek, az utolsó dekádra nagyot bukott a felvázolt pozitív forgatókönyvem...
Mondjuk ECM zonális fáklya eléggé két klaszterre szakadt, ezért maradok óvatos.
Ha nem is fut ki "major" SSW-nek, azért a félgömbi vertikális szerkezet átalakulhat. Egy idő után ismét lehet magas szélességeken AC Grönland-Izland körül. A sztratoszféra változásai támogathatják, és ha lent Grönlandtól nyugatra úgy alakul a hidegmag helyzete, akkor ki is alakulhat az előoldalán. Január első hetére talán.
Meglátjuk, de túl nagy a hajlam továbbra is a pozitív anomáliákra...
Boldog karácsonyt mindenkinek!
Mondjuk ECM zonális fáklya eléggé két klaszterre szakadt, ezért maradok óvatos.
Ha nem is fut ki "major" SSW-nek, azért a félgömbi vertikális szerkezet átalakulhat. Egy idő után ismét lehet magas szélességeken AC Grönland-Izland körül. A sztratoszféra változásai támogathatják, és ha lent Grönlandtól nyugatra úgy alakul a hidegmag helyzete, akkor ki is alakulhat az előoldalán. Január első hetére talán.
Meglátjuk, de túl nagy a hajlam továbbra is a pozitív anomáliákra...
Boldog karácsonyt mindenkinek!
Gergő, Szabolcs, én is több jó előjelet látok. Talán december utolsó dekádja lehet érdekesebb újra, a jövő heti enyhülés után. Először érkezik az AC peremen is hidegebb levegő. Majd az anticiklon/gerinc az óceánra húzódva próbálkozhat észak felé is kiterjedni. Erre most szép példa kezd lenni a GFS OP, de abban az időszakban ENS támogatás is látszik.
Az utolsó kép már nagyon űrtáv, az Újévvel záródó hetet mutatja. Itt egy buktató is látszik, ha a blokk meg is tud erősödni valóban, könnyen teknő előoldalon is találhatjuk magunkat végül. De egyelőre ez nem így tűnik a ma készült előrében, miközben két irányból is táplálkozna az atlanti gerinc:
Ezeket persze merész még készpénznek venni, de ami támogathatja a blokkhajlamot statisztikai-távkapcsolati alapon, az a Nyugat-Csendes-óceánon áthaladó trópusi hullám (egyszerűsítve egy nyugati szél anomália sárgával jelölve), ez sok napja látszik. Általában az áthaladása után 5-15 nappal statisztikailag több az AC a megfelelő helyeken. Ez egyébként a poláris örvényt is tudja gyengíteni távkapcsolatok által.
Plusz a GFS-ben az örvény minden szinten nyugat felé hátrálna, ez tolná maga mögött az óceán felé a gerincek újabb hullámait:
Az örvény egyelőre kissé gyengébb maradhat, a szibériai AC és a Távol-Keleti alacsony geopotenciálok mentén és a korábban említett gerinc mentén tudnak zavaró hullámok feljutni. Ezáltal a Karácsony körüli időszakkal, ha nem is járunk jól, eldöntheti részben a tél további részét is a poláris örvényt tekintve. Január elejére már markáns gyengülés is jöhet, SSW esélyekkel.
Talán ez magyarázza azt is, hogy január-februárra grönlandi-óceáni magas geopotenciálok tűnnek fel az évszakos ECM-ben. Link
Az egész túl szép, hogy igaz legyen, valahol biztos bukni fog, az is lehet, hogy a nagyobb része...
Az utolsó kép már nagyon űrtáv, az Újévvel záródó hetet mutatja. Itt egy buktató is látszik, ha a blokk meg is tud erősödni valóban, könnyen teknő előoldalon is találhatjuk magunkat végül. De egyelőre ez nem így tűnik a ma készült előrében, miközben két irányból is táplálkozna az atlanti gerinc:
Ezeket persze merész még készpénznek venni, de ami támogathatja a blokkhajlamot statisztikai-távkapcsolati alapon, az a Nyugat-Csendes-óceánon áthaladó trópusi hullám (egyszerűsítve egy nyugati szél anomália sárgával jelölve), ez sok napja látszik. Általában az áthaladása után 5-15 nappal statisztikailag több az AC a megfelelő helyeken. Ez egyébként a poláris örvényt is tudja gyengíteni távkapcsolatok által.
Plusz a GFS-ben az örvény minden szinten nyugat felé hátrálna, ez tolná maga mögött az óceán felé a gerincek újabb hullámait:
Az örvény egyelőre kissé gyengébb maradhat, a szibériai AC és a Távol-Keleti alacsony geopotenciálok mentén és a korábban említett gerinc mentén tudnak zavaró hullámok feljutni. Ezáltal a Karácsony körüli időszakkal, ha nem is járunk jól, eldöntheti részben a tél további részét is a poláris örvényt tekintve. Január elejére már markáns gyengülés is jöhet, SSW esélyekkel.
Talán ez magyarázza azt is, hogy január-februárra grönlandi-óceáni magas geopotenciálok tűnnek fel az évszakos ECM-ben. Link
Az egész túl szép, hogy igaz legyen, valahol biztos bukni fog, az is lehet, hogy a nagyobb része...
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#617947 - 2023-12-07 15:01:04)
Persze ez nem ilyen egyszerű a gyakorlatban, de a poláris örvény gyengülése, megingása, zónaszél sebességének csökkenése és az erős AC hajlam a sarkvidéken, szibériában...Hát miért ne??? Igaz, decemberben korainak tartanám a hasonló felállásokat, mint pl az 56-os térképen van, mert még fejlődnie kell ahhoz a hidegmagnak is bőven, de nem állunk rosszul! Nagyon nem!
Persze ez nem ilyen egyszerű a gyakorlatban, de a poláris örvény gyengülése, megingása, zónaszél sebességének csökkenése és az erős AC hajlam a sarkvidéken, szibériában...Hát miért ne??? Igaz, decemberben korainak tartanám a hasonló felállásokat, mint pl az 56-os térképen van, mert még fejlődnie kell ahhoz a hidegmagnak is bőven, de nem állunk rosszul! Nagyon nem!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#617943 - 2023-12-07 14:50:42)
Érdekes és egyben klasszikus, keményebb fajta télre berendezkedő, nagytérségi átalakulás előjelei vannak a modelleken! Ha tartják ezeket az időtáv közeledésével, akkor dörzsölhetjük bizony a markunkat. Gyönyörű, ahogy az anticiklonok uralják egész Szibériát, majd ahogy a Grönlandról kiszakadó magassági teknő és a tőle északra felálló sarki AC, ezzel egyidejűleg a Grönlandtól nyugatra szétcsúszó, szétforgácsolt hideg 500 hPa-n nagyon biztató. Az óceánon ragadó blocking pikk pakk felállhat, majd északról a sarkvidéki AC esetleges délre törésével és a bivaly szibériai magasnyomás egybekapcsolódásával egy keményebb fajta télbe való átrendeződés előjele lehet! Ezt a modellek még nem látják teljesen az időtáv miatt, de a fáklya kezd beszédes lenni.
Érdekes és egyben klasszikus, keményebb fajta télre berendezkedő, nagytérségi átalakulás előjelei vannak a modelleken! Ha tartják ezeket az időtáv közeledésével, akkor dörzsölhetjük bizony a markunkat. Gyönyörű, ahogy az anticiklonok uralják egész Szibériát, majd ahogy a Grönlandról kiszakadó magassági teknő és a tőle északra felálló sarki AC, ezzel egyidejűleg a Grönlandtól nyugatra szétcsúszó, szétforgácsolt hideg 500 hPa-n nagyon biztató. Az óceánon ragadó blocking pikk pakk felállhat, majd északról a sarkvidéki AC esetleges délre törésével és a bivaly szibériai magasnyomás egybekapcsolódásával egy keményebb fajta télbe való átrendeződés előjele lehet! Ezt a modellek még nem látják teljesen az időtáv miatt, de a fáklya kezd beszédes lenni.
Középtávon 8-10 nap egy elég stabilnak látszó magasnyomás épül ki Közép-és Nyugat/Ény-Európa térségében. Űrtávban 16+ nap ez kiterjeszkedhet az Észak-Atlanti és Skandináv térség fölé benyúlva, mely egy jeges karácsony esélyeit teremtené meg...messze van még.
Európa időjárásában tipikus helyzet körvonalazódik, valamint hosszútávú kitekintés a lehetséges forgatókönyveket illetően
11.20.-ai bejegyzésemet folytatnám, új bejegyzéssel.
Jelenleg a vaskosan negatív Ao index, az Északi Sarkkörön túl nyúlva Európára eső részén is elhozta a magasnyomás széleskörű térhódítását, igy az Atlanti ciklonok Európa belső vidékei felé vándorolnak, hátoldalukon rendre leszipkázva,lecsípve a hideglevegőből.
A helyzet változni látszik, még ha hazánkban elsőre nem szembetűnő módon. Az Atlanti-óceánon a ciklon aktivitás erősődhet, ugyanakkor az Ao index lassan indul el a "pincéből", de továbbra is erős marad.
144-168 órától már a zónalitás is megjelenik, míg az Európában a magasnyomás egyre inkább Északkelet Európába koncentrálódik, sőt önálló AC központot kialakítva ezen az öreg kontinens "csücskében".
A helyzet tipikus.
Nagy kérdés, hogy az atlanti ciklontevékenység ki tudja-e "tessékelni" avagy "söpörni" a sarkvidéki eredetű hideglégtömegeket a kontinensről avagy sem? Vannak erre is kimenetek 168-192 órán túl mindkét modellen. Mellesleg megjegyzem, az antciklon alatt -15 és -20 fokos hideg alakulhat ki illetve érkezhet utánpótlás a sarkkör felől és nem egészen 24-48 óra múlva érkezik a térségbe az -10 fokos hideglégtömeg, ami hóval borított felszín alatt fokozatosan szárad mint légtömeg illetve hűl is tovább alulról.
Statisztikát nem vezetek erről mint TISZ tag, csak az emlékeim vannak meg erről a tipikus helyzetről. Rendszerint az esetek felében az atlanti ciklontevékenység megerősödésével, ha nem nyílik "egy alacsony nyomású zóna, átjáró" a sarkkör irányába a kontinens belseje felé vonuló ciklonok és frontjaik apránként, de kitessékelik a kontinensről a hideg javát. Vannak jelek arra, hogy lazulna a magasnyomás az Északi Sarkkörön túl, viszont nem éppen megnyugtató, hogy az NAO index rendesen szór.
Átlag nulla körül igaz.
Nem vagyok épp rebdes a fejleményeket illetően van némi bizonytalanság. Viszont emlékeim vannak arra vonatkozóan, hogy nullás NAO mellett is lehetséges lábas hideg beáramlás. Akár Ék-i Ac túlnyúlásaként, akár összekapcsolódva valami délről felnyúló Dny. Eu.-i Ac-val.
Ha a NAO inkább maradna a pincébe MASZFEJ is lehet(ne),de most inkább következzenek a lehetséges forgatókönyvek.
1. A legvalószínűbb, hogy az óceánon beindul a ciklonaktivitás(zonalitás) lesz úrrá mint sem a meridionális áramlás.A ciklonok a magasnyomású északkelet Európai anciklonnak Skandinávia felett ütköznek neki, illetve kerüli ezt. Ráadásul a "harapó fogó" Grönlandi magasnyomás is útját állva kis rés marad két AC között csak észak felé.(1) Európában kelet, északkelet felé haladva egyre inkább a magasnyomás lesz jellemző. A frontok inkább Nyugat,Dny. Eu.-ban okoznak majd változékony időjárást.
Ennek még nem látjuk a végét csak mélyen üveggömb tartományban.
Félő, hogy a magasnyomás fokozatosan kipucolódik a térségből vagy annyira az Ural hg. keleti felére szorul vissza, hogy érdemben és súlypontját tekintve egyáltalán nem szól bele Európa időjárásába.
December 10 után lehet a zonalitásban átmeneti "rezsim váltás" esetleg félblock ( Dny-Eu.i Ac központ vs Északnyugat Eu. ciklon/ciklonrendszer közös áramlási rendszerében) vagy teljes block délről felnyúló Brit Ac és magasnyomás nyugatabbra. Ebből bizonytalan mértékű,erősségű és erejű hidegöblités északnyugati irányból.
2. Az 1.-es pont első felében vázoltak szerint(1) a megerődösődő ciklonaktivitás utat tőrHET északi irányba viszont a hideget Északkelet Európában nem takarítja ki. A magasnyomás fokozatosan teret hódít Dec.10.-e után,a kontinens belső vidékei felé. MegindulHAT a kontinentális hidegelárasztás keleti áramlással magasnyomás központtól erősen függően. Ez lehet a lengyel síkságon keresztül vagy Kelet-Európa déli vidékei felől Ukraján és Fekete tenger mentén egyenesen a Kárpát-medence felé. Érdmes lesz a növekvő magasnyomás mellett a kontinentális száraz hidegekre, oly jellemzően AC alatt nem a 850hPal-os hőmérsékleti réteget nézni (~1550m) hanem jóval lejjebb 925-ön vagy T2 méteren vett Td-t illően, hogy tudjuk megállapítani a hideg valódi határát. Nem hiába lábas, a lábas hideg.
3. A nullás, esetleg enyhén negatív NAO mellett érdemben nem nő meg a ciklonaktivitás az óceánon, rendre felmorzsolódnak a ciklon a Skandinávai előtt és a felett, közben a magasnyomás fokozatosan teret hódit Európa felett. Előbb Skandinávia felett, majd fokozatosan dél,délnyugat felé haladva. Gyakorlatilag kialakulhat Voyekov tengely északkeleti áramlással vagy MASZFEJ.
Metnet szleng szótárból idézve: "MASZFEJ: MakroSzinoptikus Fejreállás, jelentős eltérés az általánosan jellemző nyugatias áramlástól (pl. kiterjedt északi anticiklon Európa nagy részén keleties áramlással)."
Összegezve: Én az 1.-es pontot tartom valószínűbb folytatásnak mint a másik kettőt. Korai tartanám igy decemberben. Tél szemszögéből ez nem ajtóstul, tokostul tudná ránk rúgni az ajtót, ha telibe kapnánk egy kontinentális hidegöblitést.
Én inkább tartom valószínűbbnek, hogy ez nem most fog bekövetkezni. December van, bár nem lehetetlen áramláskép, de ilyen általában januárban, februárban szokott kialakulni.
Hazánkat nézve beáll a télies, regionálisan(Északon, északkeleten) téli idő, a jövőhét folyamán. Valamint az időszak elején regionális kis mennyiségű hóesésre is esély van. A folyatásban: jó kérdés, melyik rezsim győz. Atlanti ciklonaktivitás vagy a száraz kontinentális hideggel kitöltött magasnyomású Ék. Eu.-i anticiklon? Minden ezen billeg avagy függ. Ennek a folyamatnak a végét jelenleg még nem látni. Nekem is csupán tippjeim vannak. Sok függ most a NAO-tól.
Kimentett, szemléletes,szerkesztett kép. (Eredeti modelltérkép GFS 168 óráról).
11.20.-ai bejegyzésemet folytatnám, új bejegyzéssel.
Jelenleg a vaskosan negatív Ao index, az Északi Sarkkörön túl nyúlva Európára eső részén is elhozta a magasnyomás széleskörű térhódítását, igy az Atlanti ciklonok Európa belső vidékei felé vándorolnak, hátoldalukon rendre leszipkázva,lecsípve a hideglevegőből.
A helyzet változni látszik, még ha hazánkban elsőre nem szembetűnő módon. Az Atlanti-óceánon a ciklon aktivitás erősődhet, ugyanakkor az Ao index lassan indul el a "pincéből", de továbbra is erős marad.
144-168 órától már a zónalitás is megjelenik, míg az Európában a magasnyomás egyre inkább Északkelet Európába koncentrálódik, sőt önálló AC központot kialakítva ezen az öreg kontinens "csücskében".
A helyzet tipikus.
Nagy kérdés, hogy az atlanti ciklontevékenység ki tudja-e "tessékelni" avagy "söpörni" a sarkvidéki eredetű hideglégtömegeket a kontinensről avagy sem? Vannak erre is kimenetek 168-192 órán túl mindkét modellen. Mellesleg megjegyzem, az antciklon alatt -15 és -20 fokos hideg alakulhat ki illetve érkezhet utánpótlás a sarkkör felől és nem egészen 24-48 óra múlva érkezik a térségbe az -10 fokos hideglégtömeg, ami hóval borított felszín alatt fokozatosan szárad mint légtömeg illetve hűl is tovább alulról.
Statisztikát nem vezetek erről mint TISZ tag, csak az emlékeim vannak meg erről a tipikus helyzetről. Rendszerint az esetek felében az atlanti ciklontevékenység megerősödésével, ha nem nyílik "egy alacsony nyomású zóna, átjáró" a sarkkör irányába a kontinens belseje felé vonuló ciklonok és frontjaik apránként, de kitessékelik a kontinensről a hideg javát. Vannak jelek arra, hogy lazulna a magasnyomás az Északi Sarkkörön túl, viszont nem éppen megnyugtató, hogy az NAO index rendesen szór.
Átlag nulla körül igaz.
Nem vagyok épp rebdes a fejleményeket illetően van némi bizonytalanság. Viszont emlékeim vannak arra vonatkozóan, hogy nullás NAO mellett is lehetséges lábas hideg beáramlás. Akár Ék-i Ac túlnyúlásaként, akár összekapcsolódva valami délről felnyúló Dny. Eu.-i Ac-val.
Ha a NAO inkább maradna a pincébe MASZFEJ is lehet(ne),de most inkább következzenek a lehetséges forgatókönyvek.
1. A legvalószínűbb, hogy az óceánon beindul a ciklonaktivitás(zonalitás) lesz úrrá mint sem a meridionális áramlás.A ciklonok a magasnyomású északkelet Európai anciklonnak Skandinávia felett ütköznek neki, illetve kerüli ezt. Ráadásul a "harapó fogó" Grönlandi magasnyomás is útját állva kis rés marad két AC között csak észak felé.(1) Európában kelet, északkelet felé haladva egyre inkább a magasnyomás lesz jellemző. A frontok inkább Nyugat,Dny. Eu.-ban okoznak majd változékony időjárást.
Ennek még nem látjuk a végét csak mélyen üveggömb tartományban.
Félő, hogy a magasnyomás fokozatosan kipucolódik a térségből vagy annyira az Ural hg. keleti felére szorul vissza, hogy érdemben és súlypontját tekintve egyáltalán nem szól bele Európa időjárásába.
December 10 után lehet a zonalitásban átmeneti "rezsim váltás" esetleg félblock ( Dny-Eu.i Ac központ vs Északnyugat Eu. ciklon/ciklonrendszer közös áramlási rendszerében) vagy teljes block délről felnyúló Brit Ac és magasnyomás nyugatabbra. Ebből bizonytalan mértékű,erősségű és erejű hidegöblités északnyugati irányból.
2. Az 1.-es pont első felében vázoltak szerint(1) a megerődösődő ciklonaktivitás utat tőrHET északi irányba viszont a hideget Északkelet Európában nem takarítja ki. A magasnyomás fokozatosan teret hódít Dec.10.-e után,a kontinens belső vidékei felé. MegindulHAT a kontinentális hidegelárasztás keleti áramlással magasnyomás központtól erősen függően. Ez lehet a lengyel síkságon keresztül vagy Kelet-Európa déli vidékei felől Ukraján és Fekete tenger mentén egyenesen a Kárpát-medence felé. Érdmes lesz a növekvő magasnyomás mellett a kontinentális száraz hidegekre, oly jellemzően AC alatt nem a 850hPal-os hőmérsékleti réteget nézni (~1550m) hanem jóval lejjebb 925-ön vagy T2 méteren vett Td-t illően, hogy tudjuk megállapítani a hideg valódi határát. Nem hiába lábas, a lábas hideg.
3. A nullás, esetleg enyhén negatív NAO mellett érdemben nem nő meg a ciklonaktivitás az óceánon, rendre felmorzsolódnak a ciklon a Skandinávai előtt és a felett, közben a magasnyomás fokozatosan teret hódit Európa felett. Előbb Skandinávia felett, majd fokozatosan dél,délnyugat felé haladva. Gyakorlatilag kialakulhat Voyekov tengely északkeleti áramlással vagy MASZFEJ.
Metnet szleng szótárból idézve: "MASZFEJ: MakroSzinoptikus Fejreállás, jelentős eltérés az általánosan jellemző nyugatias áramlástól (pl. kiterjedt északi anticiklon Európa nagy részén keleties áramlással)."
Összegezve: Én az 1.-es pontot tartom valószínűbb folytatásnak mint a másik kettőt. Korai tartanám igy decemberben. Tél szemszögéből ez nem ajtóstul, tokostul tudná ránk rúgni az ajtót, ha telibe kapnánk egy kontinentális hidegöblitést.
Én inkább tartom valószínűbbnek, hogy ez nem most fog bekövetkezni. December van, bár nem lehetetlen áramláskép, de ilyen általában januárban, februárban szokott kialakulni.
Hazánkat nézve beáll a télies, regionálisan(Északon, északkeleten) téli idő, a jövőhét folyamán. Valamint az időszak elején regionális kis mennyiségű hóesésre is esély van. A folyatásban: jó kérdés, melyik rezsim győz. Atlanti ciklonaktivitás vagy a száraz kontinentális hideggel kitöltött magasnyomású Ék. Eu.-i anticiklon? Minden ezen billeg avagy függ. Ennek a folyamatnak a végét jelenleg még nem látni. Nekem is csupán tippjeim vannak. Sok függ most a NAO-tól.
Kimentett, szemléletes,szerkesztett kép. (Eredeti modelltérkép GFS 168 óráról).
A poláris örvény gyengülése, SSW, esetleg polar split, összeomlás stb. inkább januártól jellemző általában: Link Amúgy nyilván egyetértek, a korábbi telek silánysága nem ront (nem is segít) az idei tél esélyein, főleg hogy néhány korábbi évben a szerencse is gyakran elkerült, pedig a hideg és a helyzet adott volt. Ugyanakkor az extrém meleg idei év, az egyre melegebb évek az utóbbi időben, az egyre gyatrább hidegek, egyre kevesebb hó azért a globális felmelegedéssel megtámogatva érzésem szerint - kevéssel ugyan - de évről évre rontja a jó havas, hideg telek esélyét.
"nem szabad kiindulni sosem a múltnak az időjárásából"
"október, november azért meghozta az első kiterjedtebb fagyokat és emlékszem gyerekkoromban ez általában így volt akkor is, amikor egy ütős tél jött soron!"
De azért jöhet a tél, beengedjük!
"október, november azért meghozta az első kiterjedtebb fagyokat és emlékszem gyerekkoromban ez általában így volt akkor is, amikor egy ütős tél jött soron!"
De azért jöhet a tél, beengedjük!
Néhány gondolat a hosszabb távú kilátásokat illetően a részemről:
Na már most az elmúlt néhány, sorozatos teleken is mindig azt vártam és gondoltam, hogy na most ez jó tél lesz...Hát sosem jött össze! Utólag belegondoltam csak a lelkesedés beszélt belőlem, de a tényeket, jeleket abszolút nem láttam az orrom előtt, vagy nem vettem figyelembe. Na de a lényeg nem ez, hanem emlékezzünk vissza, hogy volt olyan tél, hogy a -10 fokos levegő vígan elkerülte az országot és még a modelleken is nagyítóval kellett keresni a tagokat, melyek egyáltalán addig leszórtak...Idén ez egy kicsit másképp alakul(t) eddig. November utolso napjait éljük és úgy tűnik rövid időn belül kétszer is befigyel hozzánk a -10 fok körüli, fagyos levegő. Azt mindenkinek meg kell tanulnia, aki eddig nem tudná, hogy nem szabad kiindulni sosem a múltnak az időjárásából=ergó hiába volt enyhe az elmúlt x tél, az ideire nézve ez semmit sem jelent.
Amit hiányoltam és hiányzott és amiért enyhék lettek az elmúlt telek, az véleményem szerint egyrészt a november végi/december eleji fejlett hidegdepó hiányának volt betudható és nyilván az erős poláris örvény, melyre decemberi hónapban ha emlékeim nem csalnak, jóformán semmiféle melegedés sem tudott hatni még egy kicsit sem, tehát egyáltalán nem zavarta meg a tél első hónapjában semmiféle melegedés a sztratoszférában sem. A hideg így persze, hogy nem tudott labdába rúgni, vagy az első korai fagyok sem tudtak megérkezni, mert volt ilyen tél is, hogy december közepéig fagy sem volt igazán! Nos idén kicsit más a helyzet ebben is, hiszen október, november azért meghozta az első kiterjedtebb fagyokat és emlékszem gyerekkoromban ez általában így volt akkor is, amikor egy ütős tél jött soron!
Az az érzésem és furcsállom is, hogy nincs ami kisöpörje Európából a hideget és egyszerűen, ha ez így hamar akkor a nagy hideg is hamarosan fel fog bukkanni Európa északi,északkeleti határainál, hiszen a zonalitásnak nem sok nyoma van és a friss számítások szerint nem is lesz...Ellenben a hidegdepó december első napjaiban már olyan méreteket is ölthet fent északon, északkeleten, ami alapja egy jó december, januárnak, feltéve hogy a GFS folyamatosan adja a sztratoszférikus bemelegedéseit, mely szintén december elején biztatónak tűnik! Nem mondom, hogy brutális lesz a most következő tél, de nem is szabad leírni és semmiképp sem az előzőkből kiindulva!
Néhány gondolat a hosszabb távú kilátásokat illetően a részemről:
Na már most az elmúlt néhány, sorozatos teleken is mindig azt vártam és gondoltam, hogy na most ez jó tél lesz...Hát sosem jött össze! Utólag belegondoltam csak a lelkesedés beszélt belőlem, de a tényeket, jeleket abszolút nem láttam az orrom előtt, vagy nem vettem figyelembe. Na de a lényeg nem ez, hanem emlékezzünk vissza, hogy volt olyan tél, hogy a -10 fokos levegő vígan elkerülte az országot és még a modelleken is nagyítóval kellett keresni a tagokat, melyek egyáltalán addig leszórtak...Idén ez egy kicsit másképp alakul(t) eddig. November utolso napjait éljük és úgy tűnik rövid időn belül kétszer is befigyel hozzánk a -10 fok körüli, fagyos levegő. Azt mindenkinek meg kell tanulnia, aki eddig nem tudná, hogy nem szabad kiindulni sosem a múltnak az időjárásából=ergó hiába volt enyhe az elmúlt x tél, az ideire nézve ez semmit sem jelent.
Amit hiányoltam és hiányzott és amiért enyhék lettek az elmúlt telek, az véleményem szerint egyrészt a november végi/december eleji fejlett hidegdepó hiányának volt betudható és nyilván az erős poláris örvény, melyre decemberi hónapban ha emlékeim nem csalnak, jóformán semmiféle melegedés sem tudott hatni még egy kicsit sem, tehát egyáltalán nem zavarta meg a tél első hónapjában semmiféle melegedés a sztratoszférában sem. A hideg így persze, hogy nem tudott labdába rúgni, vagy az első korai fagyok sem tudtak megérkezni, mert volt ilyen tél is, hogy december közepéig fagy sem volt igazán! Nos idén kicsit más a helyzet ebben is, hiszen október, november azért meghozta az első kiterjedtebb fagyokat és emlékszem gyerekkoromban ez általában így volt akkor is, amikor egy ütős tél jött soron!
Az az érzésem és furcsállom is, hogy nincs ami kisöpörje Európából a hideget és egyszerűen, ha ez így hamar akkor a nagy hideg is hamarosan fel fog bukkanni Európa északi,északkeleti határainál, hiszen a zonalitásnak nem sok nyoma van és a friss számítások szerint nem is lesz...Ellenben a hidegdepó december első napjaiban már olyan méreteket is ölthet fent északon, északkeleten, ami alapja egy jó december, januárnak, feltéve hogy a GFS folyamatosan adja a sztratoszférikus bemelegedéseit, mely szintén december elején biztatónak tűnik! Nem mondom, hogy brutális lesz a most következő tél, de nem is szabad leírni és semmiképp sem az előzőkből kiindulva!
"144-168 óránál valahol November 18.-án illetve +1-3 nap körül van egy félblockszerű állapot, és/vagy valahogy csak sikerül című "próbálkozás""-idézet a 11.ei bejegyzésemből.
Ez a próbálkozás csak sikerült, olyannyira, hogy marad(t) a trend és 9 nap múlva ott tartunk, hogy bár nagy a szórás, de AO és NAO is inkább lefele szór. Félblockok és teljes blocokok kavalkádja. Ki-ki újuló állapot. Hőmérsékletekbe sokáig nem volt nagy egyetértés a két "királyi" modell közt, már ami 850hPal-os hőmérsékleti tartományt illeti Európa felett. Bár utóbb futások alapján az Ecm folyamatosan kezd igazodni a GFS-hez.
Viharkém is megemlítette #72510 .."mert a troposzférában összességében a zonális szelek gyengülése látszik több modellben is kb. 20-ától."
Ezt valahogy mindketten sikerült megcsípnünk.
A folytatásban:
A NAO miatt aggódom, hogy nem fordul-e 3-4 napos teljes blockból majd zonalitásba a felállás.Az AO határozottan mínuszba mehet majd, igy fennáll az esélye December első felében Észak-,Északkelet-Eu. Ac kialakulásának, ami ránk nézve csak megfelelő felállás esetén(!) adhat kapaszkodót a télre, máskülönben zonalitás mellett max csak ott lesz,de nem tud labdába rúgni hazánk időjárását illetően.
A helyzet továbbra is bizonytalan hazánk időjárása szempontjából, de legalább a makroszinoptikus helyzetképek alapján körvonalazHATó az elkövetkezendő 7 nap menetrendje.
A téliesedő trend marad. A november végi lehűlés nem tűnt el a modelleken, továbbra is határozott léptekkel haladunk a télies(éjszakai mínusz, nappal 5 fok körül), sőt egyes epizodokban téli (szinte egész napos fagy, vagy az is, havazás síkvidéken,megmaradó hó) időjárás felé.
Ez a próbálkozás csak sikerült,
olyannyira, hogy marad(t) a trend és 9 nap múlva ott tartunk, hogy bár nagy a szórás, de AO és NAO is inkább lefele szór. Félblockok és teljes blocokok kavalkádja. Ki-ki újuló állapot. Hőmérsékletekbe sokáig nem volt nagy egyetértés a két "királyi" modell közt, már ami 850hPal-os hőmérsékleti tartományt illeti Európa felett. Bár utóbb futások alapján az Ecm folyamatosan kezd igazodni a GFS-hez.Viharkém is megemlítette #72510 .."mert a troposzférában összességében a zonális szelek gyengülése látszik több modellben is kb. 20-ától."
Ezt valahogy mindketten sikerült megcsípnünk.
A folytatásban:
A NAO miatt aggódom, hogy nem fordul-e 3-4 napos teljes blockból majd zonalitásba a felállás.
Az AO határozottan mínuszba mehet majd, igy fennáll az esélye December első felében Észak-,Északkelet-Eu. Ac kialakulásának, ami ránk nézve csak megfelelő felállás esetén(!) adhat kapaszkodót a télre, máskülönben zonalitás mellett max csak ott lesz,de nem tud labdába rúgni hazánk időjárását illetően. A helyzet továbbra is bizonytalan hazánk időjárása szempontjából, de legalább a makroszinoptikus helyzetképek alapján körvonalazHATó az elkövetkezendő 7 nap menetrendje.
A téliesedő trend marad. A november végi lehűlés nem tűnt el a modelleken, továbbra is határozott léptekkel haladunk a télies(éjszakai mínusz, nappal 5 fok körül), sőt egyes epizodokban téli (szinte egész napos fagy, vagy az is, havazás síkvidéken,megmaradó hó) időjárás felé.
Hm hát akkor a társalgóba is sokat kellene törölni..
Szerintem semmi gond nem volt mindenki leírta a véleményét ennyi.
Az bisztos amit ő írt az egy szempont, meg van a másik oldal..
De ha ő azt kéri akkor tiszteletben tartom.
Legyen tél
Szerintem semmi gond nem volt mindenki leírta a véleményét ennyi.
Az bisztos amit ő írt az egy szempont, meg van a másik oldal..
De ha ő azt kéri akkor tiszteletben tartom.
Legyen tél
Akkor én is latolgatok ide egyet
Szerintem dec. közepén megjön az első síkvidéki hó, nyilván karácsonykor melegedés, szilveszterkor viszont lehűlés. Majd jan-februában többszöri havak (nagyobb is), legalábbis DNy-ra. Márciusban még lehet hideg, de áprilistól jön a tartósabban meleg, mint 2018-ban (tavaszi károkozó fagyok nélkül).
Mindezt több megfigyelésre alapozom:
1. Szerintem - véget ért a 2016-2022-es (nyomdafestéket nem tűrő káromkodás) 7 éves ciklus.
2. Mindenki ültetgeti ki a leandereit, pálmáit a kertjébe => be fognak nézni -10, -15-ös fagyok is.
3. Jó lenne
Beválási valószínűség: enyhe
Szerintem dec. közepén megjön az első síkvidéki hó, nyilván karácsonykor melegedés, szilveszterkor viszont lehűlés. Majd jan-februában többszöri havak (nagyobb is), legalábbis DNy-ra. Márciusban még lehet hideg, de áprilistól jön a tartósabban meleg, mint 2018-ban (tavaszi károkozó fagyok nélkül).
Mindezt több megfigyelésre alapozom:
1. Szerintem - véget ért a 2016-2022-es (nyomdafestéket nem tűrő káromkodás) 7 éves ciklus.
2. Mindenki ültetgeti ki a leandereit, pálmáit a kertjébe => be fognak nézni -10, -15-ös fagyok is.
3. Jó lenne
Beválási valószínűség: enyhe
Bár a jövő hétvégi helyzet ugyan hátoldalt hoz, abban azért bíztam, hogy ebben az esetben T850 szezonrekord is lesz. ez talán éppen csak, de összejöhet. És ezzel lehet ki is fújt. Ettől függetlenül szerintem van értelme 180 óra fölé is nézelődni. Mert:
Az SST fontos, ha egy évszak átlagos viszonyaira való hatást nézzük, de a kettő közti időskálán (10 nap-egy-két hónap) bőven játszanak más tényezők is, többek között az elején a légkör kiinduló állapota, stb.
Szerintem jó példa erre pont a mostani helyzet, ami persze még csak modellezett, mert a troposzférában összességében a zonális szelek gyengülése látszik több modellben is kb. 20-ától. (Sőt az előtte lévő erősödést sem az atlanti szektor hajtja elsősorban.)
De inkább egy anticiklonos, gerinces próbálkozásokat (is) jobban megengedő helyzetre utal az előző hsz-em ECM-es metszete is, Ebbe részleteiben nem mennék bele, mert bizonytalanság van bőven. Egyik kérdés az, hogy ezek inkább a dél felől csak felnyúló, de pl. a britektől északra el nem érő, gerincek lesznek-e (félblokk szerűen) vagy egy rendes blokk is ki tud-e alakulni átmenetileg. De hiába, hogy az előbbibe sorolható a most hétvégi szitu, DK-Európa így is kap egy átmeneti hideglöttyöt.
Az is igaz, hogy mindenhol tele vagyunk pozitív anomáliával, a meleg tengervizek miatt/mellett. Ez persze sok szituációt befolyásol rövidebb távon is. De a légköri felállást nem szabad kihagyni a képletből. Persze szerintem is a rekorddöntögető globális hőmérsékletek miatt egy átlagnál enyhébb tél a legvalószínűbb ismét, de helyzetek ettől még lehetnek benne. Az ősz nem meglepő, hogy így alakult, a meleg tengervizekben tárolt sok hő szépen realizálódott, és lelassította az északi félteke lehűlési ciklusát. És amit írsz, könnyen lehet, hogy tartósabb negatív anomáliákat csak tavasszal látunk majd.
Szépen látszik, hogy az északi félteke anomáliája mennyivel magasabb, mint nyáron, ami akkor is rekord magas volt. De nagyobb és gyakoribb ingadozások vannak benne, ahogy megérkezett az ősz, nem meglepő módon. Ez télen is folytatódik természetesen. Az újra bezuhanó Antarktiszi Oszcillációval együtt pedig megint melegszik a déli félteke is, újabb globális hőmérséklet kiugrást eredményezve.
Ettől függetlenül szerintem van értelme 180 óra fölé is nézelődni. Mert:Az SST fontos, ha egy évszak átlagos viszonyaira való hatást nézzük, de a kettő közti időskálán (10 nap-egy-két hónap) bőven játszanak más tényezők is, többek között az elején a légkör kiinduló állapota, stb.
Szerintem jó példa erre pont a mostani helyzet, ami persze még csak modellezett, mert a troposzférában összességében a zonális szelek gyengülése látszik több modellben is kb. 20-ától. (Sőt az előtte lévő erősödést sem az atlanti szektor hajtja elsősorban.)
De inkább egy anticiklonos, gerinces próbálkozásokat (is) jobban megengedő helyzetre utal az előző hsz-em ECM-es metszete is, Ebbe részleteiben nem mennék bele, mert bizonytalanság van bőven. Egyik kérdés az, hogy ezek inkább a dél felől csak felnyúló, de pl. a britektől északra el nem érő, gerincek lesznek-e (félblokk szerűen) vagy egy rendes blokk is ki tud-e alakulni átmenetileg. De hiába, hogy az előbbibe sorolható a most hétvégi szitu, DK-Európa így is kap egy átmeneti hideglöttyöt.
Az is igaz, hogy mindenhol tele vagyunk pozitív anomáliával, a meleg tengervizek miatt/mellett. Ez persze sok szituációt befolyásol rövidebb távon is. De a légköri felállást nem szabad kihagyni a képletből. Persze szerintem is a rekorddöntögető globális hőmérsékletek miatt egy átlagnál enyhébb tél a legvalószínűbb ismét, de helyzetek ettől még lehetnek benne. Az ősz nem meglepő, hogy így alakult, a meleg tengervizekben tárolt sok hő szépen realizálódott, és lelassította az északi félteke lehűlési ciklusát. És amit írsz, könnyen lehet, hogy tartósabb negatív anomáliákat csak tavasszal látunk majd.
Szépen látszik, hogy az északi félteke anomáliája mennyivel magasabb, mint nyáron, ami akkor is rekord magas volt. De nagyobb és gyakoribb ingadozások vannak benne, ahogy megérkezett az ősz, nem meglepő módon. Ez télen is folytatódik természetesen. Az újra bezuhanó Antarktiszi Oszcillációval együtt pedig megint melegszik a déli félteke is, újabb globális hőmérséklet kiugrást eredményezve.
Az AO és NAO indexen utóbbi esetén fontos, hogy nulla vagy mínusz előjelű legyen. Előbbi esetén (AO) tapasztalataim alapján, már amennyi időt foglalkoztam vele amatőr "pályafutásom" alatt enyhe pozitív és erősebben negatív AO esetén is lehet bizonyos makroszinoptikus felállás esetén hozzánk is lenyúló hosszú hullámú lefűződés. (A megfigyeléseim alapján a fenti "enyhe" jelző, azért illetem, mert pozitív AO - jelenlegi fázisban az- ,hogy Grönlad ésszakeleti vidékeire is jut az alacsony nyomás hátoldalán lefűződő sarki ciklonokból hideg oda. Épp ezért "enyhe" pozitív Ao esetén, mérsékeltövi északi zonalitás esetén hátoldalon már le-le szakad a széléből a nulla fok vagy esetleg egy óceáni nedves -5 ös légtömeg. Ráadásul ilyen helyzetben a Grönladni magasnyomás is hajlamosabb kelet fele ki terpeszkedni Skandináva felé, igy nagyon nem mindegy hogy ilyen esetben a NAO index milyen állásban van. Ha pozitív el se ér a hideg. Ha negatív a NAO enyhe pozitív AO esetén, akkor egészen Izlandig és Skandináviáig elcsordogálhat ciklonok hátoldalán, Grönladi Ac előoldalán a -5 fok. Mint most jelen esetben is tapasztaljuk. Negatív AO esetén meg tankönyv példás hidegöblités jöhet északkelet vagy blocking esetén nyíl egyenesen északról. Persze itt se mindegy a NAO milyen. Negatív NAO-nál Ac a Britteknél vagy kintebb az óceánon aztán majd kiderül hogy voyekov tengelyünk lesz vagy két Ac közé szorult alacsony nyomás Közép-Eu.-ban stb. ,de ez mind mind általánosítás. Pozitív NAO esetén ciklonok vonulgatnak az óceánon igy AO hiába negatív Skandi Ac esetén van esély rá, hogy csúszópályás felállásba jöhet havvv ide vagy úgy lehet havvv hogy DNy Eu.i Ac alakul és Skandi ciklon amolyan félblocking állapotban csoroghat északról a hideg. Sok féle kimenet van és amennyi igaz állítás, annyi kivétel is. Nagyon sok múlik azon, hogy egy egy index pozitív és negatív hatása mennyire mély vagy épp semleges és az épp aktuális akció centrumok(AC-k és ciklonok) hol helyezkednek el, mekkora meleget/hideget mozgat és mennyire mélyek vagy magasak. Rengeteg nuansz.
Egy általánosabb megközelítés, bár nem saját szerzemény mivel itt pozitív esetén nem adja add kapaszkodót annak amit én megfigyeltem, hogy enyhe + AO-ban is lehet hozzánk, Európához közel hidegebb légtömeg,ami megfelelő NAO index vagy pl. kisebb indexek SKAND,EA,EA-WR..stb esetén okozhat meglepetéseket pl. középhegységeinkben havazást. Nahh és akkor itt az általánosításban az AO:
Ez volt egy kis index felelevenítő csokitó tollából konyhanyelven, már amit saját önfejemmel régebben kihámoztam, megfigyeltem,ráéreztem ésatöbbi.)
"Bizony talán lesz is valami próbálkozás."
Nagyon úgy fest, hogy lesz.
.. és akkor a mostani helyzetképről.
Index: AO enyhe pozitív,NAO negatív és északi zónalitás van.(72ó múlva)
Frontok elérnek minket. Központok tőlünk nem messze északra vonulnak, gyakorlatilag ez a felállás előszobája vagy egy félblocknak vagy klasszikus blockingnak. Bár néha előfordul, hogy rövid félblock szerű lefűződés után hamar ránk telepedő AC és átállunk zonalitásba és kipucolódik a hideg még Európa közeléből is. Most nem az néz ki egyenlőre persze űridőben azért a GFS mindenbe is belemegy, de üveggömbe(192ó<) most nem szándékozom gabalyodni aktuális modell kimenetek esetén.
120 óránál a 2023.11.11 00z-s ECM jól adja a Skandi Ac-t a maga hidegével és GFS sokkal lagybatag,bár 06z-t néztem most.
144-168 óránál valahol November 18.-án illetve +1-3 nap körül van egy félblockszerű állapot, és/vagy valahogy csak sikerül című "próbálkozás".
Indexek téren üveggömb kategória modell térkép nézegetés nélkül: Egyértelmű, hogy szépen szórnak,de ha marad a trend akkor az AO átcsúszik negatívba, igy megnő a télies esélyek száma Európára nézve(, aztán meg kitudja hogy hova szakad le a hideg.)
Nao pedig nagyon enyhén pozitív vagy éppen nulla. Nem éppen rózsás állapot.
Lesz egy próbálkozás,aztán ilyen enyhe +NAO és -AO esetén Északkeleti AC beficcenhet a sarki magasnyomás folytatásaként, ami felveti megfelelő nyomás elrendeződés esetén hazánkban az északkeleti hidegbeszivárgás esélyét?! Feltéve, ha nem túl erős nulla közeli NAO miatt majd egy helyben eltekereg kint az óceánon az izlandi ciklongyár és a kontinensen előtérben kerülnek a kontinentális hatások. Itt aztán mehetünk akár melyik irányba. Bicigli támasztós köd kategória a csúszópályán Ac alá becsússzanó ciklon dömping dny Euba nekünk előoldal míg ék AC-nál meg ott csücsül a hideg Európa "északkelet Uráli hg.-i" kapujában.
Összegezve lesz egy probálkozás, az már elég világosan látszik. A mértéke és a pontos lefolyása szokás szerint szór mint az állat! Utánna meg főképpen, mivel egy makroszinoptikai átrendeződésről van szó az első idei normálisabb télies idő betörésről. Legalább is amit 850T-ét illeti nulla fok vagy az alá kicsivel.
Negatív AO esetén meg tankönyv példás hidegöblités jöhet északkelet vagy blocking esetén nyíl egyenesen északról. Persze itt se mindegy a NAO milyen. Negatív NAO-nál Ac a Britteknél vagy kintebb az óceánon aztán majd kiderül hogy voyekov tengelyünk lesz vagy két Ac közé szorult alacsony nyomás Közép-Eu.-ban stb. ,de ez mind mind általánosítás. Pozitív NAO esetén ciklonok vonulgatnak az óceánon igy AO hiába negatív Skandi Ac esetén van esély rá, hogy csúszópályás felállásba jöhet havvv ide vagy úgy lehet havvv hogy DNy Eu.i Ac alakul és Skandi ciklon amolyan félblocking állapotban csoroghat északról a hideg. Sok féle kimenet van és amennyi igaz állítás, annyi kivétel is. Nagyon sok múlik azon, hogy egy egy index pozitív és negatív hatása mennyire mély vagy épp semleges és az épp aktuális akció centrumok(AC-k és ciklonok) hol helyezkednek el, mekkora meleget/hideget mozgat és mennyire mélyek vagy magasak. Rengeteg nuansz. Egy általánosabb megközelítés, bár nem saját szerzemény mivel itt pozitív esetén nem adja add kapaszkodót annak amit én megfigyeltem, hogy enyhe + AO-ban is lehet hozzánk, Európához közel hidegebb légtömeg,ami megfelelő NAO index vagy pl. kisebb indexek SKAND,EA,EA-WR..stb esetén okozhat meglepetéseket pl. középhegységeinkben havazást. Nahh és akkor itt az általánosításban az AO:
Ez volt egy kis index felelevenítő csokitó tollából konyhanyelven, már amit saját önfejemmel régebben kihámoztam, megfigyeltem,ráéreztem ésatöbbi.)
"Bizony talán lesz is valami próbálkozás."
Nagyon úgy fest, hogy lesz.
.. és akkor a mostani helyzetképről.
Index: AO enyhe pozitív,NAO negatív és északi zónalitás van.(72ó múlva)
Frontok elérnek minket. Központok tőlünk nem messze északra vonulnak, gyakorlatilag ez a felállás előszobája vagy egy félblocknak vagy klasszikus blockingnak. Bár néha előfordul, hogy rövid félblock szerű lefűződés után hamar ránk telepedő AC és átállunk zonalitásba és kipucolódik a hideg még Európa közeléből is. Most nem az néz ki egyenlőre persze űridőben azért a GFS mindenbe is belemegy, de üveggömbe(192ó<) most nem szándékozom gabalyodni aktuális modell kimenetek esetén.
120 óránál a 2023.11.11 00z-s ECM jól adja a Skandi Ac-t a maga hidegével és GFS sokkal lagybatag,bár 06z-t néztem most.
144-168 óránál valahol November 18.-án illetve +1-3 nap körül van egy félblockszerű állapot, és/vagy valahogy csak sikerül című "próbálkozás".
Indexek téren üveggömb kategória modell térkép nézegetés nélkül: Egyértelmű, hogy szépen szórnak,de ha marad a trend akkor az AO átcsúszik negatívba, igy megnő a télies esélyek száma Európára nézve(, aztán meg kitudja hogy hova szakad le a hideg.)
Nao pedig nagyon enyhén pozitív vagy éppen nulla. Nem éppen rózsás állapot.
Lesz egy próbálkozás,aztán ilyen enyhe +NAO és -AO esetén Északkeleti AC beficcenhet a sarki magasnyomás folytatásaként, ami felveti megfelelő nyomás elrendeződés esetén hazánkban az északkeleti hidegbeszivárgás esélyét?! Feltéve, ha nem túl erős nulla közeli NAO miatt majd egy helyben eltekereg kint az óceánon az izlandi ciklongyár és a kontinensen előtérben kerülnek a kontinentális hatások.
Itt aztán mehetünk akár melyik irányba. Bicigli támasztós köd kategória a csúszópályán Ac alá becsússzanó ciklon dömping dny Euba nekünk előoldal míg ék AC-nál meg ott csücsül a hideg Európa "északkelet Uráli hg.-i" kapujában. Összegezve lesz egy probálkozás, az már elég világosan látszik. A mértéke és a pontos lefolyása szokás szerint szór mint az állat!
Utánna meg főképpen, mivel egy makroszinoptikai átrendeződésről van szó az első idei normálisabb télies idő betörésről. Legalább is amit 850T-ét illeti nulla fok vagy az alá kicsivel. Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Szélvihart hoz a Dunántúlra a mediterrán ciklon
Szélsőségek | 2024-09-13 19:04
Szabályzat