Globális jelenségek
Földszintes házról volt szó. 150 m2 külső alapterületű nem feltétlen átlagos. A 100 m3 hőszigetelés túlzás, még passzív házhoz is. Falazat: A nyílászárók felületét nem számolva a falazatot 50 m kerülettel és 4 m szigetelés magassággal (alapozás szigetelése is) és az agyrém 15 cm-es vastagsággal számolva 30 m3, plusz az aljzatbeton alatti és a födém feletti durván 130 + 150 m2, 10 cm és 15 cm-es vastagságban +13 és +22 m3, összesen kb. 65 m3. Földszint + tetőtér beépítés esetén elfogadható a nagyságrendileg 100 m3, gyakorlatilag egy combosabb kamion.
"A kitágított polisztirol hab sűrűsége 15-50 kg / m3.
... 30 kg / m3 sűrűségű polisztirol lemezek már alkalmasak lakóépületek hőszigetelésére."
30 kg/m3-rel számolva a 100 m3 hőszigetelés 3 tonna. A súlyt egy kisebb teherautó simán elszállítaná, ha nem kéne az anyagba zárt 97 m3 levegővel együtt szállítani.
A 180 m2 tető földszintes épületnél egy semmire sem használható alacsony tetős padlástér esetén esetleg elfogadható, tetőtér beépítés esetén nagyjából 240 m2.
A többit hadd ne számoljam.
A fűtésnél kifelejtetted a kukorica kóróval fűtött kemencét. Mondjuk, nem sokan szeretnének visszatérni a bio-mechanikus energiával működtetett gémeskútból történő vízellátásra, a sparherden (magyarosítva sparhelt) történő vízmelegítésre, főzésre, a teknőben történő mosásra, a mécsessel, vagy a nagyjából a 20. sz. elejétől kezdve az 5-ös, vagy 11-es petróleum lámpával való világításra.
A szelektíven gyűjtött egyébként éghető műanyag hulladék "újrahasznosítására" több szűken értelmezett energiát használunk fel, mint az adott hulladék energia tartalma, a gyenge minőségű újrahasznosított műanyag előállítása drágább, mint ha azt tökéletes minőségben kőolajból állítanánk elő, közben a szemétégetőben földgázt égetnek el, mert a szemét energia tartalma nem elegendő. Nesztek, b+karbonsemlegesség.
Közben Németországban a szelektív hulladék feldolgozása abból áll, hogy bebálázzák és elküldik a világ túlsó, szegényebbik felére hajón, ahol vagy elégetik, vagy elássák. Kína már nem is fogadja. Nesztek, b+környezettudatosság.
Közben a szemétégetők létesítését kishazánkban a környezetvédők minden eszközzel akadályozzák. Igen, jó, szükséges, hasznos, de építsék máshol. Közben a kecskeméti hulladéklerakó Bács-Kiskun megye szerintem legmagasabb pontjává vált, tízkilométerekről látni lehet. Unokáink is látni fogják.
Közben a a benzinbe erőszakolt etanolt a trópusokon termelt cukornádból, a biodízel bio-anyagát pálmaolajból készítik. A magas fogyasztói adón kívül ezért is drága az üzemanyag. Közben jajgatunk, háborgunk a trópusi erdőirtások, erdőégetések miatt.
Közben a 80% unijós támogatással felépült 4 MW-os szarvasi biogáz erőmű mindenféle egyéb támogatás mellett csak úgy képes működni, ha MW-onként 800 hektár silókukoricát is felhasznál, összesen kb. 3200 hektárt. Az alapanyag kb. 95%-a silókukorica, a maradék 5% a sertés és pulykatrágya és egyéb állatfeldolgozási hulladék. Nesztek, b+ környezetbarát hulladék hasznosítás. Az csak a hab a tortán, hogy már kétszer a szarvasi Kőrös-holtágba, ill. a Hármas Kőrösbe engedett többezer m3 hígtrágyát, ill. fermentlevet, mert megtelt a tárolójuk, és le kellett volna állniuk. Nesztek b+ zöldenergia.
Mindenféle állami és unijós támogatások a ződ/karbonsemleges beruházásokra, üzemeltetésre:
A támogatásnak is van karbonkibocsátás tartalma. Célszerűen egy országra pl. a következőképpen számolható: Támogatás/GNP * (teljes országos karbonkibocsátás). Nem a GDP-vel, hanem a marxi tanok szerinti GNP-vel kell számolni.
A "húzd, ki a mobiltöltőt a konnektorból, kapcsold le a (többségében már ledes) világítást, gyűjtsd szelektíven a hulladékot, legyél környezettudatos, klímatudatos, stb." parasztvakítás. Érezd úgy, hogy megteszel mindent a környezetért, a klímáért, felejts el mindent, véletlenül se gondolkozz, ne számolj, hanem megnyugodva, mindent elfelejtve fogyassz, fogyassz, fogyassz!
"A kitágított polisztirol hab sűrűsége 15-50 kg / m3.
... 30 kg / m3 sűrűségű polisztirol lemezek már alkalmasak lakóépületek hőszigetelésére."
30 kg/m3-rel számolva a 100 m3 hőszigetelés 3 tonna. A súlyt egy kisebb teherautó simán elszállítaná, ha nem kéne az anyagba zárt 97 m3 levegővel együtt szállítani.
A 180 m2 tető földszintes épületnél egy semmire sem használható alacsony tetős padlástér esetén esetleg elfogadható, tetőtér beépítés esetén nagyjából 240 m2.
A többit hadd ne számoljam.
A fűtésnél kifelejtetted a kukorica kóróval fűtött kemencét. Mondjuk, nem sokan szeretnének visszatérni a bio-mechanikus energiával működtetett gémeskútból történő vízellátásra, a sparherden (magyarosítva sparhelt) történő vízmelegítésre, főzésre, a teknőben történő mosásra, a mécsessel, vagy a nagyjából a 20. sz. elejétől kezdve az 5-ös, vagy 11-es petróleum lámpával való világításra.
A szelektíven gyűjtött egyébként éghető műanyag hulladék "újrahasznosítására" több szűken értelmezett energiát használunk fel, mint az adott hulladék energia tartalma, a gyenge minőségű újrahasznosított műanyag előállítása drágább, mint ha azt tökéletes minőségben kőolajból állítanánk elő, közben a szemétégetőben földgázt égetnek el, mert a szemét energia tartalma nem elegendő. Nesztek, b+karbonsemlegesség.
Közben Németországban a szelektív hulladék feldolgozása abból áll, hogy bebálázzák és elküldik a világ túlsó, szegényebbik felére hajón, ahol vagy elégetik, vagy elássák. Kína már nem is fogadja. Nesztek, b+környezettudatosság.
Közben a szemétégetők létesítését kishazánkban a környezetvédők minden eszközzel akadályozzák. Igen, jó, szükséges, hasznos, de építsék máshol. Közben a kecskeméti hulladéklerakó Bács-Kiskun megye szerintem legmagasabb pontjává vált, tízkilométerekről látni lehet. Unokáink is látni fogják.
Közben a a benzinbe erőszakolt etanolt a trópusokon termelt cukornádból, a biodízel bio-anyagát pálmaolajból készítik. A magas fogyasztói adón kívül ezért is drága az üzemanyag. Közben jajgatunk, háborgunk a trópusi erdőirtások, erdőégetések miatt.
Közben a 80% unijós támogatással felépült 4 MW-os szarvasi biogáz erőmű mindenféle egyéb támogatás mellett csak úgy képes működni, ha MW-onként 800 hektár silókukoricát is felhasznál, összesen kb. 3200 hektárt. Az alapanyag kb. 95%-a silókukorica, a maradék 5% a sertés és pulykatrágya és egyéb állatfeldolgozási hulladék. Nesztek, b+ környezetbarát hulladék hasznosítás. Az csak a hab a tortán, hogy már kétszer a szarvasi Kőrös-holtágba, ill. a Hármas Kőrösbe engedett többezer m3 hígtrágyát, ill. fermentlevet, mert megtelt a tárolójuk, és le kellett volna állniuk. Nesztek b+ zöldenergia.
Mindenféle állami és unijós támogatások a ződ/karbonsemleges beruházásokra, üzemeltetésre:
A támogatásnak is van karbonkibocsátás tartalma. Célszerűen egy országra pl. a következőképpen számolható: Támogatás/GNP * (teljes országos karbonkibocsátás). Nem a GDP-vel, hanem a marxi tanok szerinti GNP-vel kell számolni.
A "húzd, ki a mobiltöltőt a konnektorból, kapcsold le a (többségében már ledes) világítást, gyűjtsd szelektíven a hulladékot, legyél környezettudatos, klímatudatos, stb." parasztvakítás. Érezd úgy, hogy megteszel mindent a környezetért, a klímáért, felejts el mindent, véletlenül se gondolkozz, ne számolj, hanem megnyugodva, mindent elfelejtve fogyassz, fogyassz, fogyassz!
Ez tényleg reménytelen. Itt már a kupakgyűjtés nem segít.
Ma egy átlagos családi házhoz (10x15 m alapterületű, földszintes) kb. 200 tonna beton, 12 tonna acél, 100 m3 hőszigetelés (polisztirol vagy ásványgyapot), 50 m3 kerámia falazóanyag, 180 m2 kerámia cserép és 8 m3 faanyag kell. És máris szerkezetkész állapotban van a házunk, elérte a teljes értéke 40%-át. Bele sem merek gondolni, hogy mennyi energia kell ezen anyagok előállításához és a helyszínre szállításához.
Ezzel szemben 100-150 évvel ezelőtt a házat megtapasztották helyben kitermelt agyagból, a tető fából készül, náddal fedték, a padlókat ledöngölték. Közművek nem voltak, a vizet kútból húzták, a szennyvizet szikkasztották, áramot nem használtak, télen csak egy szobát fűtöttek fával, a keletkezett hulladékot helyben felhasználták. Az emberek döntő többsége nem utazott (sem munkahelyre, sem nyaralni), helyben élte le életét. A tárgyakat, eszközöket nem a divat szerint cserélték, hanem addig használták, amíg azok meg nem semmisültek. Helyben készült élelmiszereket fogyasztottak. Akkor 1,2 milliárdan voltunk, most 8 milliárdan.
Lehet sajnálkozni, a lelkiismeretünk megnyugtatására a hulladékot szelektíven gyűjteni, árammal hajtott autóval közlekedni, de ahhoz az életmódhoz, amelyet egyre több ember folytat mind több és több energia kell. Gyökeres életmód változásra pedig érthető módon az emberek döntő része nem hajlandó. A megújuló energia termelés eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A megújuló energia termelés jelenleg drágább, mint a hagyományos energiák felhasználása, és a valljuk be, ami drágább, az általában környezetszennyezőbb is, mint az olcsóbb (az előállításuk környezetszennyező, csak később a működés során vállnak környezetbarátokká).
Az entrópia törvénye alapján a világ folyamatosan a rendezettebb állapot felől a rendetlenebb állapot felé halad. Az ember ezzel szemben szeret rendet teremteni maga körül. Ez az ideiglenes rendteremtés - bármennyire fáj is - csak energia felhasználásával valósítható meg.
Ma egy átlagos családi házhoz (10x15 m alapterületű, földszintes) kb. 200 tonna beton, 12 tonna acél, 100 m3 hőszigetelés (polisztirol vagy ásványgyapot), 50 m3 kerámia falazóanyag, 180 m2 kerámia cserép és 8 m3 faanyag kell. És máris szerkezetkész állapotban van a házunk, elérte a teljes értéke 40%-át. Bele sem merek gondolni, hogy mennyi energia kell ezen anyagok előállításához és a helyszínre szállításához.
Ezzel szemben 100-150 évvel ezelőtt a házat megtapasztották helyben kitermelt agyagból, a tető fából készül, náddal fedték, a padlókat ledöngölték. Közművek nem voltak, a vizet kútból húzták, a szennyvizet szikkasztották, áramot nem használtak, télen csak egy szobát fűtöttek fával, a keletkezett hulladékot helyben felhasználták. Az emberek döntő többsége nem utazott (sem munkahelyre, sem nyaralni), helyben élte le életét. A tárgyakat, eszközöket nem a divat szerint cserélték, hanem addig használták, amíg azok meg nem semmisültek. Helyben készült élelmiszereket fogyasztottak. Akkor 1,2 milliárdan voltunk, most 8 milliárdan.
Lehet sajnálkozni, a lelkiismeretünk megnyugtatására a hulladékot szelektíven gyűjteni, árammal hajtott autóval közlekedni, de ahhoz az életmódhoz, amelyet egyre több ember folytat mind több és több energia kell. Gyökeres életmód változásra pedig érthető módon az emberek döntő része nem hajlandó. A megújuló energia termelés eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A megújuló energia termelés jelenleg drágább, mint a hagyományos energiák felhasználása, és a valljuk be, ami drágább, az általában környezetszennyezőbb is, mint az olcsóbb (az előállításuk környezetszennyező, csak később a működés során vállnak környezetbarátokká).
Az entrópia törvénye alapján a világ folyamatosan a rendezettebb állapot felől a rendetlenebb állapot felé halad. Az ember ezzel szemben szeret rendet teremteni maga körül. Ez az ideiglenes rendteremtés - bármennyire fáj is - csak energia felhasználásával valósítható meg.
Úgy emlékszem, hogy Csehországban is maradt valamennyi. A lengyellel volt pár éve valami keverés, meg akarták bolygatni.
Nem találtam meg az előadását, pedig érdekelne, hogy néz ki az az erdő 
Amiatt, hogy nem tett semmit (még a kidőlt fákat sem engedte elszállíttatni), még vádat is emeltek ellene, lévén nagyon elszaporodott a szú: Link Link
Egy biztos, kivágni, lepucolni (majd esetleg homogén módon nem őshonos növényzettel visszaültetni) egyszerűbb, mint gyorsan várni 50-100-1000 évet, hogy a természetes (?) állapot visszaálljon.
A Budaörsi Kopárok se volt régen kopár, és nem is a most oly jellemző fenyves, törpefenyves uralta: Link itt eléggé "beavatkozó" módon próbálják elősegíteni a régebbi, korábban őshonos növényzet felé visszaállást. A törpefenyves-irtást magam is láttam, és nem egy futóösvényem zárták le azzal a céllal, hogy ne pusztuljon a vékony termőréteg.
Amiatt, hogy nem tett semmit (még a kidőlt fákat sem engedte elszállíttatni), még vádat is emeltek ellene, lévén nagyon elszaporodott a szú: Link Link
Egy biztos, kivágni, lepucolni (majd esetleg homogén módon nem őshonos növényzettel visszaültetni) egyszerűbb, mint gyorsan várni 50-100-1000 évet, hogy a természetes (?) állapot visszaálljon.
A Budaörsi Kopárok se volt régen kopár, és nem is a most oly jellemző fenyves, törpefenyves uralta: Link itt eléggé "beavatkozó" módon próbálják elősegíteni a régebbi, korábban őshonos növényzet felé visszaállást. A törpefenyves-irtást magam is láttam, és nem egy futóösvényem zárták le azzal a céllal, hogy ne pusztuljon a vékony termőréteg.
Akartam csatolni egy jó szakmai cikket a 18-19. századi erdőborítottságról, mert olvastam egy erről egy érdekes szakmai cikket. De sajnos nem találom már. Börzsönyi erdő és edőgazdálkodás történetéről kisebb kiállítás van berendezve a Csóványos kilátó körül, illetve Diósjenő Csóványos túrautvonalak mentén. A Tátrai erdőrezervátum megmaradását Miklós László, korábbi szlovák környezetvédelmi miniszter, ökológus előadásából vettem. Ezt az érintetlenséget nem ellenmondásként, inkább kiegészítésként hoztam ide, hogy a legesleg természetközelibb + legolcsóbb megoldás az, ha nem csinálunk semmit. De nyilván ott van sok más emberi, gazdasági, egyéb szempont. És a modern erdőgazdálkodás is tudtommal egyre hangsúlyosabban ökológiai szempontokat is használ. Nem tudom hallottatok a lengyelországi Białowieża őserdőről? Állítólag Európa egyetlen megmaradt lombhullató őserdője.
Erről a megmaradó őserdőről van esetleg kép vagy cikk? Érdekelne
Gondolom a Tátra esetében a visszaültetés a korábbi erdővágások utáni lépés volt a kopár hegyoldalakra, amit még mindig jobbnak ítéltek, mint azt, hogy kopárnak hagyják. Viszont 2004 után úgy döntöttek, majd a természet megoldja és kialakít egy erősebb, természetesebb erdőt. Nem ültették újra.
Gondolom a Tátra esetében a visszaültetés a korábbi erdővágások utáni lépés volt a kopár hegyoldalakra, amit még mindig jobbnak ítéltek, mint azt, hogy kopárnak hagyják. Viszont 2004 után úgy döntöttek, majd a természet megoldja és kialakít egy erősebb, természetesebb erdőt. Nem ültették újra.
Ha szeretnénk horgászni a millió szúnyogtól, és közlekedni az erdőkben, vadászni és túrázni, akkor bizony művelni is kell azt a területet. Bizony a jégtől letarolt vagy széltört területek, ha meg nem tisztítják: konkrétan járhatatlanok.
... esélyünk se maradna a medvékkel szemben... az orvvadászokról nem is beszélve.
Zrínyi híres hős volt, a vadászatot mégsem élte túl. - pedig az erdőket régente is művelték, termelték, sarjaztatták, legeltették, később már vákáncsosok is éltek bennük, építettek és tüzeltek a fájukkal... nota bene az amerikai indiánok és az ausztrál álomőrzők is művelték, égették az erdőiket sokezer éven át!
... esélyünk se maradna a medvékkel szemben... az orvvadászokról nem is beszélve.
Zrínyi híres hős volt, a vadászatot mégsem élte túl. - pedig az erdőket régente is művelték, termelték, sarjaztatták, legeltették, később már vákáncsosok is éltek bennük, építettek és tüzeltek a fájukkal... nota bene az amerikai indiánok és az ausztrál álomőrzők is művelték, égették az erdőiket sokezer éven át!
Hát nem tudom, én nem érzem mesterségesnek a környezetet, amikor pl. a Kab-hegyen járom az erdőt. A telepítéssel csak adunk a megújulásnak egy kezdő lökést, utána a természet úgyis átveszi az irányítást. Hol lehet arról infót találni, hogy mekkora volt az erdő borítottság a múltban?
Nem is annyira Trianon az oka, hogy a 30-as évek képein csupaszok az hegyoldalak. Az 1900-as évek elején még csupaszabb volt. 18-19. században volt a legkisebb az erdős területek aránya. Az oka, hogy agyon műveltek vagy legeltettek akkoriba mindent és akkoriban nagyobb hangsúlyt kapott a fa felhasználás tüzelés / építkezés terén. Balaton felvidéken szőlők voltak a mai erdők helyén de kopárak voltak a pilisi hegyek, a Börzsöny csaknem teljes tömbje is például.
Én szép dolognak találom a faültetéseket, (főleg lakott területeken) de amikor komolyabban beszélünk róla kissé mesterséges hangulata van. Emlékeztek a 2004 november 19-i orkánra ami letarolta szinte a teljes Tátra hegyoldalt? Akkor egy óriási erdőségeket teljesen letarolt a vihar, egy kis részen viszont látványosan megmaradt az erdő --> ez volt az a kijelölt terület, amit őserdőnek meghagytak érintetlenül. Senki semmit nem ültetett ott, de még a kidőlt fát sem vihette el.
Ez szép tanulság, hogy a legjobbat akkor tesszük a természettel, ha nem irányítjuk. Ezerszer sokrétűbb. nagyobb erdő keletkezik ingyen, ha lassabban is. De ebben nincs erdőgazdálkodás, nincs benne business...
Ezért ha én döntéshozó lennék, kijelölnék sokfelé sok területet amit egyszerűen érintetlenül hagynék és nem csak a hegyekben hanem az alföldön is, ami emberi beavatkozás előtt nagyrészt ártéri erdőség volt...
Én szép dolognak találom a faültetéseket, (főleg lakott területeken) de amikor komolyabban beszélünk róla kissé mesterséges hangulata van. Emlékeztek a 2004 november 19-i orkánra ami letarolta szinte a teljes Tátra hegyoldalt? Akkor egy óriási erdőségeket teljesen letarolt a vihar, egy kis részen viszont látványosan megmaradt az erdő --> ez volt az a kijelölt terület, amit őserdőnek meghagytak érintetlenül. Senki semmit nem ültetett ott, de még a kidőlt fát sem vihette el.
Ez szép tanulság, hogy a legjobbat akkor tesszük a természettel, ha nem irányítjuk. Ezerszer sokrétűbb. nagyobb erdő keletkezik ingyen, ha lassabban is. De ebben nincs erdőgazdálkodás, nincs benne business...
Ezért ha én döntéshozó lennék, kijelölnék sokfelé sok területet amit egyszerűen érintetlenül hagynék és nem csak a hegyekben hanem az alföldön is, ami emberi beavatkozás előtt nagyrészt ártéri erdőség volt...
Nem tudom mennyire látszik a képen, de pl. ennek a példánynak az esetében már előbb szükség lesz a cserére. 
Nem lesz gáz. Addigra a helyi kertészet/városfejlesztés már rég beszerezte a következő szériányi méregdrága facsemetéket.(-:
A villanyvezeték alá? Szép lesz amikor pár év múlva a helyi áramszolgáltató letetejezi.
Na, pont ma futottam bele egy frissen telepített fasorba Magyarpolányban...
Nem elsősorban a gazdákat hibáztatom (bár szerintem erkölcsileg az is elítélendő, aki haszonszerzés céljából tudatosan árt a környezetének, mert "szabad"), hanem azt az idiótát, aki lehetőséget biztosított erre az anomáliára.
Nem tudom, hogy Mexikóban mekkora terültek erdősíthetők könnyen, gondolom, hogy a sivatag kevésbé, Magyarországon viszont elég nagy területek vannak, amik parlagon hevernek és erdősíthetők. Egyébként annyira nem állunk rosszul erdők szempontjából, Trianon után ugye kénytelenek voltunk egy csomót kivágni, viszont később ezek gyönyörűen vissza lettek ezek telepítve. Nagyon szembetűnő, hogy a Balatonfelvidéken vagy itt a Bakonyban sok hely, ahol most erdők vannak, mennyire csupaszok a 30-as években készült fényképeken. Én gimi után voltam erdőtelepítésen, és most is szívesen mennék önkéntesnek, ha lenne rá lehetőség.
Az is bosszantó, amikor azt látom itt Ajkán, hogy a híresen zöld városban csak vágják a fákat, de elfelejtenek a helyükre újakat ültetni. Vagy ha ültetnek, akkor utána elfelejtik locsolni a csemetéket, aztán kiszáradnak. Vagy például véletlenül pont a parkban találnak csak helyet egy kosárlabdacsarnoknak. Itt is lenne mit tanulni a kínaiaktól, zseniális, ahogy brutális metropoliszokban is minden m2-t kihasználnak zöldítésre.
Nem tudom, hogy Mexikóban mekkora terültek erdősíthetők könnyen, gondolom, hogy a sivatag kevésbé, Magyarországon viszont elég nagy területek vannak, amik parlagon hevernek és erdősíthetők. Egyébként annyira nem állunk rosszul erdők szempontjából, Trianon után ugye kénytelenek voltunk egy csomót kivágni, viszont később ezek gyönyörűen vissza lettek ezek telepítve. Nagyon szembetűnő, hogy a Balatonfelvidéken vagy itt a Bakonyban sok hely, ahol most erdők vannak, mennyire csupaszok a 30-as években készült fényképeken. Én gimi után voltam erdőtelepítésen, és most is szívesen mennék önkéntesnek, ha lenne rá lehetőség.
Az is bosszantó, amikor azt látom itt Ajkán, hogy a híresen zöld városban csak vágják a fákat, de elfelejtenek a helyükre újakat ültetni. Vagy ha ültetnek, akkor utána elfelejtik locsolni a csemetéket, aztán kiszáradnak. Vagy például véletlenül pont a parkban találnak csak helyet egy kosárlabdacsarnoknak. Itt is lenne mit tanulni a kínaiaktól, zseniális, ahogy brutális metropoliszokban is minden m2-t kihasználnak zöldítésre.
A gazdák csak azt teszik, ami megéri nekik. Élni kell valamiből. Komoly dolog az, hogy enni kell adni a gyereknek. A hibuci valahol ott van, hogy van egy szükséges mezőgazdasági terület, amit egy ország a saját ellátására használ, beleértve azt is, hogy mg. exportból is él. Ezek általában az általánosan hasznosítható, könnyen erdősíthető területek, de országosan szükséges, hogy mg termelés folyjon rajtuk. Ha beerdősítünk belőle valamit, valahol erdőt kell irtani, sztyeppet feltörni, stb. A lepusztult területek erdősítése sokkal több pénzbe és folyamatos munkába kerül(ne).
Egyébként számomra az sem igazán érthető, hogy Mexikónak, nem tartozva a világ leggazdagabb országai közé, hogyan lehet egy évben 3,4 milliárd dollár ellenőrizetlen céltámogatásra pénze? Ami a klímacélok egy töredékére fordítható? Tökön bököm magam, ha nem a szokásos amcsi / ajrópa, millió / milliárd anomáliáról van szó.
Ha valós a milliárd dolláros nagyságrend, mint érték, nagy valószínűséggel drogpénzek tisztára mosásáról van szó.
A zunijós céltámogatások felhasználásának anomáliájáról az aktuális politikát elkerülve egy példa:
Eredeti cél: a gazdaságosan nem művelhető, megfelelő minőséget nem adó szőlőterületek felváltására volt két különálló támogatás, a kivágásra és a telepítésre. Ezt néhány évente lehetett akár ugyanarra a területre kérni. A frissen telepített, épp hogy termőre forduló területre is kapható volt kivágási támogatás. Most nem tudom, mi a helyzet, de a zuniós elmebaj nehezen gyógyítható.
Összességében egy Markos kabaré (Vasorrú bába) utolsó mondatai jutnak eszembe:
- Hány éves vagy, fiam?
- ...
- És még hiszel a mesékben?
Egyébként számomra az sem igazán érthető, hogy Mexikónak, nem tartozva a világ leggazdagabb országai közé, hogyan lehet egy évben 3,4 milliárd dollár ellenőrizetlen céltámogatásra pénze? Ami a klímacélok egy töredékére fordítható? Tökön bököm magam, ha nem a szokásos amcsi / ajrópa, millió / milliárd anomáliáról van szó.
Ha valós a milliárd dolláros nagyságrend, mint érték, nagy valószínűséggel drogpénzek tisztára mosásáról van szó.
A zunijós céltámogatások felhasználásának anomáliájáról az aktuális politikát elkerülve egy példa:
Eredeti cél: a gazdaságosan nem művelhető, megfelelő minőséget nem adó szőlőterületek felváltására volt két különálló támogatás, a kivágásra és a telepítésre. Ezt néhány évente lehetett akár ugyanarra a területre kérni. A frissen telepített, épp hogy termőre forduló területre is kapható volt kivágási támogatás. Most nem tudom, mi a helyzet, de a zuniós elmebaj nehezen gyógyítható.
Összességében egy Markos kabaré (Vasorrú bába) utolsó mondatai jutnak eszembe:
- Hány éves vagy, fiam?
- ...
- És még hiszel a mesékben?
Úgy tűnik, hogy az embernek még a faültetésből is sikerül a rosszat kihozni. Link
"Arra is van példa, amikor a faültetési kampány egyenesen árt a meglévő ökoszisztémának. Mexikóban a kormány például 2018-ban mintegy 3,4 milliárd dollárból indított erdősítési kezdeményezést, amely a valóságban egy a Balatonnál is nagyobb méretű erdő kiirtását okozhatta. A Sembrando Vida nevű programban a farmerek a földjeiken elültetett fák után kaptak pénzt, emiatt sok esetben először fel kellett égetniük az erdősávot, ahova aztán a csemeték kerültek. A World Resources Institute nevű környezetvédelmi csoport egyik elemzése szerint ez 2019-ben 73 ezer hektárnyi erdő eltűnését okozta. "
Undorító.
"Arra is van példa, amikor a faültetési kampány egyenesen árt a meglévő ökoszisztémának. Mexikóban a kormány például 2018-ban mintegy 3,4 milliárd dollárból indított erdősítési kezdeményezést, amely a valóságban egy a Balatonnál is nagyobb méretű erdő kiirtását okozhatta. A Sembrando Vida nevű programban a farmerek a földjeiken elültetett fák után kaptak pénzt, emiatt sok esetben először fel kellett égetniük az erdősávot, ahova aztán a csemeték kerültek. A World Resources Institute nevű környezetvédelmi csoport egyik elemzése szerint ez 2019-ben 73 ezer hektárnyi erdő eltűnését okozta. "
Undorító.
Sajtóhír:
Mocskosul hideg volt a tél a déli-sarkon
-61 fok volt az elmúlt hat hónap átlaghőmérséklete a Déli-Sarkon, ahol a fél éven át tartó éjszaka után szeptember 23-án virradt fel a nap. Ez
még ott is szokatlanul hidegnek számít, és különösen meglepő annak
tükrében, hogy közben az északi féltekén minden idők legforróbb nyara
pusztított.
Az idei télen mért átlaghőmérséklet a feljegyzések 1957-es kezdete óta a leghidegebb, 2,5 celsiusszal alacsonyabb az elmúlt harminc év átlagánál
Egyelőre a pár napja tartó sarki nyár se hozott enyhülést. Bár a nap fél év után szeptember 23-án felvirradt, szeptember 30-án, csütörtökön
-79,4 fokot mértek az antarktiszi fennsíkon, az orosz Vosztok
állomásnál. (Via The Washington Post)
Mocskosul hideg volt a tél a déli-sarkon
-61 fok volt az elmúlt hat hónap átlaghőmérséklete a Déli-Sarkon, ahol a fél éven át tartó éjszaka után szeptember 23-án virradt fel a nap. Ez
még ott is szokatlanul hidegnek számít, és különösen meglepő annak
tükrében, hogy közben az északi féltekén minden idők legforróbb nyara
pusztított.
Az idei télen mért átlaghőmérséklet a feljegyzések 1957-es kezdete óta a leghidegebb, 2,5 celsiusszal alacsonyabb az elmúlt harminc év átlagánál
Egyelőre a pár napja tartó sarki nyár se hozott enyhülést. Bár a nap fél év után szeptember 23-án felvirradt, szeptember 30-án, csütörtökön
-79,4 fokot mértek az antarktiszi fennsíkon, az orosz Vosztok
állomásnál. (Via The Washington Post)
Éves víz- és léghőmérsékleti,szél térképi, tengervíz só koncentrációjáról és csapadékadatokat is tudsz esetleg valami folytán mondani?
Mert hirtelen nem tudom eldönteni, hogy több hó esik és hidegebb az hőmérséklet a peremterületeken ezért jobban megfagy?
Vagy kevésbé korbácsolja viharosabb szél a peremeket ezért nem törik le annyi jég, sőt tud nyugodt körülmények(szélcsend,mérsékelt szél) esetén megfagyni?
Tengervíz sókoncentrációjához lehet köze, mert a világ túlsó táján a nagy óceáni víz körforgásba egyre több édes víz kerül bele, igy egy ilyen zárt ciklusú áramlás esetén kitűnően jelzi, ha világ tengerek sókoncentrációja hígulóban van?
Hőmérsékleti szempontból még az óceán hőfoka melegebb, még a jégmezők alatt is, ezért gyorsabban csúszik?
( Bocs, hogy hirtelen ennyi mindent összehordtam, de nekem az a lecsupaszított elképzelésem, hogy mivel földrajzi és légkörzési szempontból ez egy elég zárt áramlású rendszer, tehát meglehetősen stabil, igy ha változás áll be a déli félgömbön, azt ez a terület kitűnően lefogja képezni. S ennek vagyunk tanui évek óta, hogy valamilyen folyamat elindult, ami miatt elkezdett hízni a jég. - persze mérések kezdete óta, igy az is lehet ez egy totál természetes folyamat. Néhány száz vagy pár ezer/tíz ezer éves ciklus része. Aztán meg kitudja.
)
Mert hirtelen nem tudom eldönteni, hogy több hó esik és hidegebb az hőmérséklet a peremterületeken ezért jobban megfagy?
Vagy kevésbé korbácsolja viharosabb szél a peremeket ezért nem törik le annyi jég, sőt tud nyugodt körülmények(szélcsend,mérsékelt szél) esetén megfagyni?
Tengervíz sókoncentrációjához lehet köze, mert a világ túlsó táján a nagy óceáni víz körforgásba egyre több édes víz kerül bele, igy egy ilyen zárt ciklusú áramlás esetén kitűnően jelzi, ha világ tengerek sókoncentrációja hígulóban van?
Hőmérsékleti szempontból még az óceán hőfoka melegebb, még a jégmezők alatt is, ezért gyorsabban csúszik?
( Bocs, hogy hirtelen ennyi mindent összehordtam, de nekem az a lecsupaszított elképzelésem, hogy mivel földrajzi és légkörzési szempontból ez egy elég zárt áramlású rendszer, tehát meglehetősen stabil, igy ha változás áll be a déli félgömbön, azt ez a terület kitűnően lefogja képezni. S ennek vagyunk tanui évek óta, hogy valamilyen folyamat elindult, ami miatt elkezdett hízni a jég. - persze mérések kezdete óta, igy az is lehet ez egy totál természetes folyamat. Néhány száz vagy pár ezer/tíz ezer éves ciklus része. Aztán meg kitudja.
) 
A csapadéknál még a ríltájm sem “pontos” nem hogy a reanál 
Szóval kiváló példa
Szóval kiváló példa 
A globális és regionális változásoknak sokszor köze nincs egymáshoz, egyébként mennyire sokat számít, honnan is nézünk trendet.....
Még jó, hogy nem E-OBS, bár az ERA5-öt egy farkába harapó kutyához tudnám hasonlítani. Egyik adatbázis "jobb", mint a másik. Hőmérsékletnél még fogjuk rá, úgy-ahogy elmegy az ERA5, nade pl. csapadéknál mindkettő.... Link
Még jó, hogy nem E-OBS, bár az ERA5-öt egy farkába harapó kutyához tudnám hasonlítani. Egyik adatbázis "jobb", mint a másik. Hőmérsékletnél még fogjuk rá, úgy-ahogy elmegy az ERA5, nade pl. csapadéknál mindkettő.... Link
Elnézve a linkelt térképedet teljesen érthető gyakori időjárás mintázat figyelhető meg, aminek tavasszal, ősszel és nyáron van érdemi hatása. Télen bonyolódik a helyzet, ugyanis akkor bejátszik az Északi-Sarki hidegbázis mérete, súlya és pontos elhelyezkedése.
Az általam régebben sokat emlegetett távkapcsolati alapon az ok és okozat egymással karöltve jár.
Link
Izlandtól délre jobbára alacsony nyomású légköri képződmény figyelhető meg, ami kihat az Atlanti-óceáni térség hőmérsékletére. A ciklon hajlam az adott térségben előoldalán meleg levegő szállít dny felől ami nyilván keletebbre egy Ac foglal helyett vagy magasnyomású gerinc. Ilyen mintázatokat szerintem lazán lelehet vonni az év legnagyobb részében. - ez az okozat.
Az ok ennél bonyolultabb, mivel a sok-sok ok pontos súlyát részlegesen vagy alig ismerjük.
( Mennyire tettük már tönkre ezt a bolygót vagy csak szimpla természetes több ezeréves klímakorszak zajlik.
Holocén optimum: Link )
Mai trendeknél maradva a Golf - áramlat relatív gyengesége, s ezzel a hőszállítási ciklus rövidülése, korábbi visszafordulás. Ez kihathat az óceáni hőmérsékletek alakulására is a sótartalom végett is. ( A sós víz több hőt tárol tudomásom szerint mint az édes víz. (Javíts/javítsatok ki ha tévedek.)
A sósabb víz lassan melegszik fel, de több hőt tárol, ellenben a kevésbé sósabb víz elméletileg sokkal nagyobb amplitúdójú hőmozgásokat képes generálni (az előzőnél).
Így adva van a kérdés, hogy a hőszállítási ciklus rövidülésével balról-jobb felé haladva mit láthatunk a légkör esetén az óceán felett?
A ciklus rövidülésével, a sósabb víz hamarabbi lesüllyedésével, a fenti tengervíz réteg kevésbé sósabb közeg hamar lehűl. Erre "ráfejel" a természetes 'kifolyó' a Labrador hideg áramlás. Mivel hidegebb a víz felület fentebb hőt von el az alsó légköriből igy elvileg Ac hajlam tud lenni valószínűleg Újfullandi félszigetnél vagy a ciklonok hátoldalán lezúduló hidegöblités "elfelejt" felhígulni, hisz alulról nem igen van minek párolognia. Ettől keletebbre a beragadt izlandi csigagyár és délebbre beragadt teknők korbácsolják a tengert és a légköri időjárást, még keletebbre pedig anticiklonok teszik melegebbé az időjárását.
A térítői övből, az óceánról és Afrikai kontinensről becsordogáló meleg pumpa biztosítja a meleget, de az elmúlt években tanúi lehettünk olyan mintázatoknak is, hogy Kelet- és Délkelet -Európai beragadt vagy lefűződő sekély teknők és alacsony nyomású rendszerek az Arab tábla felől és belső Ázsiából pumpálták át a meleget Oroszországba, majd szépen lassacskán nyugatabbra is, ugyanis hiánycikk lett a tajgán a dinamikus nyugati áramlás.
A nyugati drifftet pedig nem csak a Nap által "rángatott" magassági szelek, hanem az alulról érkezők és a legalsóbb légkör szelei, az északi sarkvidék hideg bázisának léte- és nem léte se mindegy hogyan alakul vagy áll.
Tehát okozat, amit te linkeltél Nanó.
De az okokat lehetne boncolgatni tovább.
---
Vegyük csak a tengeráramlásokat. Mennyi féle hőáram van ki és le áramlási pontok. ( Erre lassul a Golf? Nyilván alulról több édesebb olvadék víz került a hőszállítási rendszerbe, aminek hatására kevésbé sósabb víz indul meg Európa és Izand felé, viszont hamarabb is kezd sülyedésnek indulni. Ráadásul ez még összetettebb mert óceáni mélységi rétegenként eltérő milyen gyorsan és milyen sótartalom mellett áramlik a tengervíz.
De elég egy googles random térképre nézni és már elveszem én is a fonalat. Link
(Vagy ha lepéldázzuk mi történik, ha Nándi sós tyúkhús levesébe egy pohár jéghideg vizet öntünk a lábas szélei mentén? Fogunk e hőáramlástól hajtva kis apró zsírfoltokat látni? Vagy éppen lelassul a ciklus előbb, majd egyes helyeken a széleken zsírpacák kezdenek e el hízni? Valószínűleg a hőcsere kiegyenlítődésre törekszik, ha pedig ez nem lehetséges új áramlási rendszer áll be, amit megkerülhetetlen módon egyedül a sarki fél éves nappal és éjszaka tud generálni tengerjég növekedés és fogyás tekintetében. Igy hiába az emberi tevékenység, azért a pályadőlés nem fog megváltozni, még ha sz..rá is melegítjük ezt a bolygót. )
szerk. helyesbítek a pályadőlésnek is van azt hiszem valamit 30 ezer éves ciklusa de lehet keverem a Föld-Nap távolságának változásával az meg pár százezer éves történet.
Vagy a kettő fordítva van? Egyszer tényleg belinkelhetné nekem valaki képen és akkor lementem magamnak ejnye..
Az általam régebben sokat emlegetett távkapcsolati alapon az ok és okozat egymással karöltve jár.
Link
Izlandtól délre jobbára alacsony nyomású légköri képződmény figyelhető meg, ami kihat az Atlanti-óceáni térség hőmérsékletére. A ciklon hajlam az adott térségben előoldalán meleg levegő szállít dny felől ami nyilván keletebbre egy Ac foglal helyett vagy magasnyomású gerinc. Ilyen mintázatokat szerintem lazán lelehet vonni az év legnagyobb részében. - ez az okozat.
Az ok ennél bonyolultabb, mivel a sok-sok ok pontos súlyát részlegesen vagy alig ismerjük.
( Mennyire tettük már tönkre ezt a bolygót vagy csak szimpla természetes több ezeréves klímakorszak zajlik.
Holocén optimum: Link )
Mai trendeknél maradva a Golf - áramlat relatív gyengesége, s ezzel a hőszállítási ciklus rövidülése, korábbi visszafordulás. Ez kihathat az óceáni hőmérsékletek alakulására is a sótartalom végett is. ( A sós víz több hőt tárol tudomásom szerint mint az édes víz. (Javíts/javítsatok ki ha tévedek.)
A sósabb víz lassan melegszik fel, de több hőt tárol, ellenben a kevésbé sósabb víz elméletileg sokkal nagyobb amplitúdójú hőmozgásokat képes generálni (az előzőnél).
Így adva van a kérdés, hogy a hőszállítási ciklus rövidülésével balról-jobb felé haladva mit láthatunk a légkör esetén az óceán felett?
A ciklus rövidülésével, a sósabb víz hamarabbi lesüllyedésével, a fenti tengervíz réteg kevésbé sósabb közeg hamar lehűl. Erre "ráfejel" a természetes 'kifolyó' a Labrador hideg áramlás. Mivel hidegebb a víz felület fentebb hőt von el az alsó légköriből igy elvileg Ac hajlam tud lenni valószínűleg Újfullandi félszigetnél vagy a ciklonok hátoldalán lezúduló hidegöblités "elfelejt" felhígulni, hisz alulról nem igen van minek párolognia. Ettől keletebbre a beragadt izlandi csigagyár és délebbre beragadt teknők korbácsolják a tengert és a légköri időjárást, még keletebbre pedig anticiklonok teszik melegebbé az időjárását.
A térítői övből, az óceánról és Afrikai kontinensről becsordogáló meleg pumpa biztosítja a meleget, de az elmúlt években tanúi lehettünk olyan mintázatoknak is, hogy Kelet- és Délkelet -Európai beragadt vagy lefűződő sekély teknők és alacsony nyomású rendszerek az Arab tábla felől és belső Ázsiából pumpálták át a meleget Oroszországba, majd szépen lassacskán nyugatabbra is, ugyanis hiánycikk lett a tajgán a dinamikus nyugati áramlás.
A nyugati drifftet pedig nem csak a Nap által "rángatott" magassági szelek, hanem az alulról érkezők és a legalsóbb légkör szelei, az északi sarkvidék hideg bázisának léte- és nem léte se mindegy hogyan alakul vagy áll.
Tehát okozat, amit te linkeltél Nanó.
De az okokat lehetne boncolgatni tovább.
---
Vegyük csak a tengeráramlásokat. Mennyi féle hőáram van ki és le áramlási pontok. ( Erre lassul a Golf? Nyilván alulról több édesebb olvadék víz került a hőszállítási rendszerbe, aminek hatására kevésbé sósabb víz indul meg Európa és Izand felé, viszont hamarabb is kezd sülyedésnek indulni. Ráadásul ez még összetettebb mert óceáni mélységi rétegenként eltérő milyen gyorsan és milyen sótartalom mellett áramlik a tengervíz.
De elég egy googles random térképre nézni és már elveszem én is a fonalat. Link
(
Vagy ha lepéldázzuk mi történik, ha Nándi sós tyúkhús levesébe egy pohár jéghideg vizet öntünk a lábas szélei mentén? Fogunk e hőáramlástól hajtva kis apró zsírfoltokat látni? Vagy éppen lelassul a ciklus előbb, majd egyes helyeken a széleken zsírpacák kezdenek e el hízni? Valószínűleg a hőcsere kiegyenlítődésre törekszik, ha pedig ez nem lehetséges új áramlási rendszer áll be, amit megkerülhetetlen módon egyedül a sarki fél éves nappal és éjszaka tud generálni tengerjég növekedés és fogyás tekintetében. Igy hiába az emberi tevékenység, azért a pályadőlés nem fog megváltozni, még ha sz..rá is melegítjük ezt a bolygót. ) szerk. helyesbítek a pályadőlésnek is van azt hiszem valamit 30 ezer éves ciklusa de lehet keverem a Föld-Nap távolságának változásával az meg pár százezer éves történet.
Vagy a kettő fordítva van? Egyszer tényleg belinkelhetné nekem valaki képen és akkor lementem magamnak ejnye.. 
"Néhány évtized alatt végbement gyors változásról már olvastam, ami nem szupervulkán hatására történt."
Erről én is szívesen olvasnék.
Erről én is szívesen olvasnék.
A valószínűsítés nem bizonyosság. Néhány évtized alatt végbement gyors változásról már olvastam, ami nem szupervulkán hatására történt.
Rövid a tényleges mért adatsor. Minden következtetés levonásához. Aggódni lehet, de néhány száz, néhány ezer km-rel délebbre és északabbra is élnek emberek.
Rövid a tényleges mért adatsor. Minden következtetés levonásához. Aggódni lehet, de néhány száz, néhány ezer km-rel délebbre és északabbra is élnek emberek.
Az lehet hogy nem példa nélküli. A melegedés gyorsasága viszont valszeg az. És ez az igazán baj.
A jégbe zárt / megkövült hőmérsékleti archívum szerint ez nem példa nélkül álló. Hadd ne kelljen megkeresnem a forrásokat.
Abban lehetünk a legbiztosabbak - ami egyúttal akár nyugalommal is eltölthet bennünket -, GAIA (a Földanya) a lehető legjobb természettudós, esetünkben meteorológus, oceanológus és klimatológus, 'aki' előbb-utóbb mindent helyretesz, a különféle dolgokat igyekszik egyensúlyba hozni, még mielőtt túl nagy kilengés keletkezne egyik vagy másik irányba. Az ember labdába sem rúghat a nagy térségi folyamatok alakulását illetően - ha mégis megtenné, bármennyire is fájna nekünk, visszabillent bennünket az alaphelyzetbe. (Az antropogén eredetű szén-dioxid, mint lényegi éghajlatmódosító tényezőt jobb, ha elfelejtjük. Bárgyú dolog magunk erejét és lehetőségét a természetéhez hasonlítanunk. Ennek megértéséhez ajánlom elolvasásra Jules Verne Örök Ádám és Éva regényét.) A földi élet még akkor is létezni fog, amikor mi már messze nem leszünk. Gondolkodjunk, vagy 'mindmeghalunk'.
Az elmúlt fél évszázad nyarai 3x gyorsabb ütemben melegedtek Európában, mint a világátlag
Korrekt megfigyelés Sőt, a cikk egyáltalán nem tagad semmiféle felmelegedést. Inkább azért érdekes, mert egy "hisztériakeltő" oldal szerintem nem hozna le ilyen címmel és témával cikket
Sőt, a cikk egyáltalán nem tagad semmiféle felmelegedést. Inkább azért érdekes, mert egy "hisztériakeltő" oldal szerintem nem hozna le ilyen címmel és témával cikket
Azért legyünk fairek. Azt is hozzáteszi a cikk, hogy bár a kiterjedés nagyobb, mint a legrosszabb években, a vastagság szempontjából rosszabb a helyzet.
Vágás...
Severe Weather Europe = klímaváltozás-tagadó oldal = semmiértsincsokunkaggódni???
Link
Vagy esetleg csak szakmai(bb) oldalról közelítik meg? Ki tudja manapság már, ki tudja...
Amúgy a cikk szerint az elmúlt 20 év második legkevesebb jég-fogyatkozásával járt 2021 augusztusa. (Ebből persze csak a legelvetemültebb hülyék harsognák csak a globális felmelegedés végét, de hát mindenféle vélemény van...) Én arra leszek rettentően kíváncsi, hogy ez hogy hat ki a szeptemberre, Szibériára, és esetleg nálunk a tél kezdetére, ha szignifikánsan kihat persze...
Severe Weather Europe = klímaváltozás-tagadó oldal = semmiértsincsokunkaggódni???
Link
Vagy esetleg csak szakmai(bb) oldalról közelítik meg? Ki tudja manapság már, ki tudja...
Amúgy a cikk szerint az elmúlt 20 év második legkevesebb jég-fogyatkozásával járt 2021 augusztusa. (Ebből persze csak a legelvetemültebb hülyék harsognák csak a globális felmelegedés végét, de hát mindenféle vélemény van...) Én arra leszek rettentően kíváncsi, hogy ez hogy hat ki a szeptemberre, Szibériára, és esetleg nálunk a tél kezdetére, ha szignifikánsan kihat persze...
Úgy tűnik, hogy szívás szempontjából a szar és a nagyon szar határán lenne a Kárpát-medence. Link
Húsz éve az angolszász média meg az index az "epic " jelzőt használta volna rá, mostanában az "iconic" a trendi. A családi vonatkozásokat már leírtam itt egyszer. (Apám azon a télen pont egyéves volt, nagyanyám félt a lavórban fürdetni.) Ehhez fogható február Magyarországon 1956-ban volt.
Tudom, hogy elolvastad a cikket, de mielőtt mások a cím alapján ítélkeznek: Volt egy "kemény" lehűlés és hideg ('29 február ), és erre reflektált a cikk, azon belül is egy bécsi magyar egyetemi tanár. Ez az első mondata:
"Ezt a feltevést, már minthogy Európa uj jégkorszak előtt áll, alaptalannak tartom. Ilyesmiről nem lehet komolyan beszélni."
Majd felsorol egy rakás olyan megfigyelést, ami már akkor is (1929-ben!) a felmelegedés mellett szólt, visszahúzódó gleccserek, kiolvadó Spitzbergák (luxusgőzösökkel!), stb.
), és erre reflektált a cikk, azon belül is egy bécsi magyar egyetemi tanár. Ez az első mondata:"Ezt a feltevést, már minthogy Európa uj jégkorszak előtt áll, alaptalannak tartom. Ilyesmiről nem lehet komolyan beszélni."
Majd felsorol egy rakás olyan megfigyelést, ami már akkor is (1929-ben!) a felmelegedés mellett szólt, visszahúzódó gleccserek, kiolvadó Spitzbergák (luxusgőzösökkel!), stb.
A Severe Weather Europe új cikke szerint a golf-áramlat az összeomlás kritikus pontjához közeledik: Link
Bár inkább lassul és lassulni is fog, leállni valószínűleg nem.
Bár inkább lassul és lassulni is fog, leállni valószínűleg nem.
Nem is tudom miért lep meg, ha bármit írok megindul a kötekedés. Ha drámaian csökken évtizedek óta az északi tengeri jég, most meg azt látom, hogy az utóbbi hat nyáron kb. ugyanannyi (akár néha kicsit több is mint most augusztusban) a kiterjedés és leírom, hogy stagnál, azzal nem azt írtam le, hogy megállt az éghajlat melegedése. Ez tény, és mi jelezné jobban a helyzetet, mint a Jeges-tenger jege ? Nem ástam be magam a trendekbe , de világosabb a Napnál is, hogy ha a sarkon tenger vagy szárazföld van, akkor egészen mások a kihatások a környező területekre. A két sark helyzete 100%-ban ellentétes, az egyiken tenger és nyáron dögmeleg kontinensek veszik körül, a másikon szárazföldi jégpáncél hideg tengerrel,óceánnal övezve. Ráadásul az észak-atlanti kapun beáramló meleg tengervíz egyre kevésbé engedi a befagyást (bár a jégkorszakban ez sem volt akadály a befagyáshoz és Európa eljegesedéséhez). Bármilyen éghajlati tényező változni kezd, a legérzékenyebben a Jeges-tenger és környezete mutatja indikátorként. Most, hogy több országban keményen beforrósodott a levegő, neadjisten melegrekordok vannak, mindjárt rákapcsolt az összes szervezet , hogy "klímahalálozzon" és persze jönnek azzal, hogy olvad a jég jaj nekünk stb. Az ENSZ is beszállt és vörös kódot kezdett harsogni, miközben arról megint nem esik szó mit művelnek kedvenc milliárdosaink, mit művel Kína, mi van Afganisztánban, hogyan halnak ki az elefántok,bálnák ,mit művelnek a virológusok meg vakcinakereskedők stb. Persze ezt is elmondják itt ott, de a klímahalál folyik minden csapból reggeltől estig, elugrani sem lehet előle.
Sokat kellett kutakodnom, hogy kiderüljön milyen lett az idei gabonatermés. Már nem tudom hol hallottam mellékesen elkottyantani a tv-ben (kenyéráremelés elkerülhetetlenségéről és nem a termésről szólt a riport), de egy sor cikket kidobott gugli, hogy milyen rossz termésre lehet számítani a katasztrofális, sosemlátottanrossz időjárás meg természetesen az éghajlatváltozás miatt és csak egyet találtam, amely "váratlanul" jó gabonatermésről szólt, meg hogy 8 %-al kisebb vetésterületen több lett a termés mint tavaly. Konkrét adatot,tonnát,termésátlagot nem találtam, de ha valaki tud akkor bátran írja le. Valahogy erre nem reagált egy korifeus sem, bezzeg a !!! jég,a jég, a jég !!!
Sokat kellett kutakodnom, hogy kiderüljön milyen lett az idei gabonatermés. Már nem tudom hol hallottam mellékesen elkottyantani a tv-ben (kenyéráremelés elkerülhetetlenségéről és nem a termésről szólt a riport), de egy sor cikket kidobott gugli, hogy milyen rossz termésre lehet számítani a katasztrofális, sosemlátottanrossz időjárás meg természetesen az éghajlatváltozás miatt és csak egyet találtam, amely "váratlanul" jó gabonatermésről szólt, meg hogy 8 %-al kisebb vetésterületen több lett a termés mint tavaly. Konkrét adatot,tonnát,termésátlagot nem találtam, de ha valaki tud akkor bátran írja le. Valahogy erre nem reagált egy korifeus sem, bezzeg a !!! jég,a jég, a jég !!!
MC legutóbbi posztjánál a "Jelentem" csak nálam tündököl kék színben? A lényeg, hogy én nem akartam jelenteni semmit. Ha esetleg rányomtam volna, az csak a véletlen műve. Sorry.
Ezt egyszer Zivipöttyel fejtegettük és azt mondta, ez azért hosszú évek alatt eloszlik a Föld körül, a "globális" mivolta érvényesül inkább. Szerintem is inkább csak itt "érzékenyebb" a kis változásokra a jégtakaró, mint a stabilabb szárazföldi jéggel rendelkező Antarktisz körül. Mint a gleccserek Grönlandon vagy Alaszkában, vagy az Alpokban: 1-1 gleccser drámaian visszahúzódóban, míg a gleccserek többsége alig csökken (vagy stagnál). Nyilván a média ezt a pár gleccsert tolja "fullba", és ha az átlagembert megkérdezed, vagy nem is tud róla, vagy azt hiszi, minden gleccser ugyanúgy drámaian húzódik vissza. Az ok szerintem az, hogy egyes gleccserek már kis ingadozásra is nagy hosszúság-változást prezentálnak, mint a Pasterze gleccser az Alpokban. Igaz, az Alpokban kevés gleccser nem nagymértékben húzódik vissza, stagnáló se biztos, hogy van... ( Link Link ).
Hát igen...nem csoda hogy az északi féltekén ennyire rossz a helyzet mivel itt vannak a legfejlettebb országok is szinte és az északi féltekére jut a brutális légköri szennyezettség minden téren. Usa, Európa, Kína, Japán. Ezeken a területeken belül ami a légkörbe jut egy nap alatt ipar, illetve autós és légiforgalom terén szennyezőanyag az egyszerűen szerintem brutális! Na és hol van még a többi ami az óceánokba kerül...Ennek is köze lehet ahhoz hogy ekkora különbség alakuljon ki az Északi illetve déli sark között.
Ah, csak meg kéne nézni az adatokat. Ez maximálisan igaz! A 81-10es átlaghoz képest az északi jég 2 millió km2 negatívban van, a déli-sarki jég +0.3 millió km2-en áll. Ez persze lehet egyeseknél kiüti egymást, fene se tudja manapság már az alternatív matekok világában...
Ha pedig azt várod, hogy évente mindig minimumrekord dőljön (mert különben stagnál!!!!!), akkor kicsit ásd még bele magad ebbe a témakörbe. Érdemes!
Egy (azért szerintem is elnagyolt) trend-illesztés: Link Na most vagy már kétszer is stagnált 2012 óta, vagy igazából az elmúlt 40 évben ötször is stagnált meg emelkedésnek indult!!! Azta!!! Wow!! Sőt, 94 és 04 között teljesen leállt a csökkenés, majd EMELKEDÉSNEK INDULT! Fantasztikus! Ott megtorpant a globális felmelegedés! Hm.... Vagy esetleg... nem? Mert hát ha jól nézem, mindig folytatódott a csökkenés, és az picit "nyert" is. Hol vagyunk már a mostani 7.5-ünkkel a 2000-res évek 9.5-es értékeitől és az csak 20 éve volt. Pár évből akkora baromságot kijelenteni, hogy stagnál az olyan, mint ha holnap 2 fokkal hűvösebbet mérünk, majd elkiáltjuk magunkat: "jön a jégkorszak, naponta két fokot hűl a T, meneküljetek!". Semmivel sem lenne kisebb butaság ezt kijelenteni.
Amúgy ha úgy érzed, csak a jégről van a szó, keveset tájékozódsz: sok más csatornán ömlik az állatok kihalása is, még csak erőlködni sem kell, hogy mindenhol szembejöjjön. Lehet, hogy a MetNet-en ennek kevesebb szerep jut, de azért, mert itt az időjárás a fő témakör, és az időjáráshoz (vagy e fórum nevéhez, a globális jelenségekhez) a jégnek több köze van, mint az állatvilágnak.
A 81-10es átlaghoz képest az északi jég 2 millió km2 negatívban van, a déli-sarki jég +0.3 millió km2-en áll. Ez persze lehet egyeseknél kiüti egymást, fene se tudja manapság már az alternatív matekok világában...Ha pedig azt várod, hogy évente mindig minimumrekord dőljön (mert különben stagnál!!!!!), akkor kicsit ásd még bele magad ebbe a témakörbe. Érdemes!
Egy (azért szerintem is elnagyolt) trend-illesztés: Link Na most vagy már kétszer is stagnált 2012 óta, vagy igazából az elmúlt 40 évben ötször is stagnált meg emelkedésnek indult!!! Azta!!! Wow!! Sőt, 94 és 04 között teljesen leállt a csökkenés, majd EMELKEDÉSNEK INDULT! Fantasztikus! Ott megtorpant a globális felmelegedés! Hm.... Vagy esetleg... nem? Mert hát ha jól nézem, mindig folytatódott a csökkenés, és az picit "nyert" is. Hol vagyunk már a mostani 7.5-ünkkel a 2000-res évek 9.5-es értékeitől és az csak 20 éve volt. Pár évből akkora baromságot kijelenteni, hogy stagnál az olyan, mint ha holnap 2 fokkal hűvösebbet mérünk, majd elkiáltjuk magunkat: "jön a jégkorszak, naponta két fokot hűl a T, meneküljetek!". Semmivel sem lenne kisebb butaság ezt kijelenteni.
Amúgy ha úgy érzed, csak a jégről van a szó, keveset tájékozódsz: sok más csatornán ömlik az állatok kihalása is, még csak erőlködni sem kell, hogy mindenhol szembejöjjön. Lehet, hogy a MetNet-en ennek kevesebb szerep jut, de azért, mert itt az időjárás a fő témakör, és az időjáráshoz (vagy e fórum nevéhez, a globális jelenségekhez) a jégnek több köze van, mint az állatvilágnak.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Miért nem láttam (még soha) a sarki fényt?
Időjárás-változás | 2024-05-13 08:01
Szabályzat