Globális jelenségek

Kali te nem olvasod az RSOE vészhelyzetjelentéseit ?Csodálom,hogy a híradókban én sem hallottam egy szót sem ezekrõl!

Pali ! Megkérdeztem a könyvet,de válasz még nincs,amint lesz megírom !!!

Bakonyvár: errõl hol olvastál, légyszi írj be linket, mert érdekelne, kivi vagyok rá, köszi!

Az extrém idõjárás újabb gyöngyszeme:Fagyok és havazások a trópusi hegyekben Latin-Amerikában/Guatemala,Peru,Bolívia/.Mitõl lehet ez elképzelni sem tudom!?/Persze nem a sokezer méteres csúcsokon,hanem a termékeny völgyekben is/

ja és lesz elõadás az idõjárás extrémitásáról is, avagy miért növekszik az extrém idõjárási jelenségek száma, az éghajlatváltozás tükrében. (ezt majd én fogom tartani)

Akiket érdekel az éghajlatváltozás témaköre, azokat szeretettel várjuk az Ég és Föld Klubba december 12-én, du. 3 órakor a XXII. ker. Nagytétényi út 31-33 alatti Mûvelõdési Házban, az elsõ emeleten, ahol elõadás, és beszélgetés is lesz a témáról.

RR: elõre is kösz.

Pali ! Sajnos azt hiszem nem kapható,de érdeklõdõm és majd megírom a metneten !

Robi: Tudom, örülök, hogy egyetértünk !

RR:Én is szívesen tanulmányoznám Réthly Antalt, már régebben is vadásztam rá, de hol lehet hozzáférni? Állítólag hébe-hóbe egy-egy könyvtárban, arról azonban hogy újra kiadják, szó sincs.

Snowhunter ! Köszi az egyetértést és helyesbítek,mert nem 1870-tõl vannak összegyûjtve,hanem azt hiszem 1700-tól ! Bocsi !!

érdekes téma; figyelemre méltó ebbõl a szempontból a patagóniai Perito Moreno gleccser (Argentína); az is viszonylag gyors (100 méter/év), ugyanakkor egyike azon kevés gleccsernek a Földön, ami valójában növekszik.

Rohanásnak indult a világ leggyorsabb gleccsere 2004. december 6. 08:53 A gyors Jakobshavn Isbrae gleccser megkétszerezte sebességét és ezzel Grönland jégtakarójának jelentõs elvékonyodását vonja maga után Amikor az emberek egy gleccser mozgását hozzák fel példának, az olyan, mintha a teknõs sebességét hasonlítanák a nyúléhoz. A gleccserek ténylegesen olyan sebességgel haladnak, melyet szabad szemmel nem lehet érzékelni. Ugyanakkor nemrégiben a kutatók felfedezték, hogy a világ leggyorsabb gleccsere Grönlandon 1997 és 2003 között megkétszerezte sebességét. Az adatok több szempontból is igen fontosak. Ugyanis, ha nagyobb tömeg jég indul meg a gleccserekbõl a tengerbe, azzal nõ a vízszint. A Jakobshavn Isbrae Grönland legnagyobb gleccsere, mely a kontinens 6,5 százalékát használja fel. A jégfolyam felgyorsulása és az óceánba érkezõ jégréteg megduplázódása évente .06 milliméterrel emeli a vízszintet. Emellett a gyors mozgás a szárazról az óceánba bizonyítékot nyújt az újonnan felfedezett kapcsolatra a jégtakaró, a tengerszint emelkedése és a klimatikus változások között. A kutatók szerint a gleccser hirtelen felgyorsulása egybeesik a nagyon gyors elvékonyodással, mely 1997 után évente mintegy 15 méter jégtakaró elvesztését jelenti. A jégfolyam és vékonyodás növekvõ arányával egyetemben, a vastag jég, mely a gleccser torkolatától az óceánba nyúlik - a jégnyelv - 2000 - ben kezdett el felgyorsulni, ami 2003-re majdnem teljes feldarabolódását idézte elõ. A NASA kutatásain alapuló tanulmány mûholdas adatokra támaszkodik. "A legtöbb klimatikus modellben a gleccsereket a klímaváltozás válaszadóinak tekintik" - állítja Ian Joughin kutató. "Ebben a tanulmányban a modellek által felvázolt adatok megduplázódásával nézünk szembe. A jégtakaró sokkal drasztikusabban és gyorsabban reagál a klímaváltozásra, mint gondoltuk". A kutatók a mûholdas és egyéb adatok alapján megfigyelték a sebességben és a vastagságban bekövetkezett hatalmas változásokat 1985 és 2003 között. Az adatok azt mutatták, hogy a gleccser évi 6700 méteres haladásából 5700 méterre lassult 1985 és 1992 között. Az utóbbi lassulás majdnem állandó maradt 1997-ig. Ám 2000-ben a gleccser megindult és évi 9400 métert haladt, mely tavaszra 12600 méterre nõtt. Ez az adat azt sugallja, hogy Grönlandon jelentõsen felgyorsult a vékonyodás. Míg más gleccserek évente, csak egy métert vékonyodnak, addig a grönlandi jégfolyamoknál dinamikus gyorsulást figyeltünk meg, mely a melegedés hatására csak gyorsul" - állítják a kutatók. A speciális lézeres vizsgálatok a Jakobshavn felszíni elemelkedésekor azt mutatták, hogy a gleccser folyamatosan vastagodik 1991 és 1997 között, ami megmagyarázta annak lelassulását. 1997 és 2003 között sebessége megkétszerezõdésével egyetemben a jégfolyam évi 15 méterrel lett vékonyabb. A gyorsulás akkor következett be, amikor a lebegõ jég a gleccser torkolatánál szokatlan viselkedést mutatott. Relatív stabilitása ellenére a gleccser jégnyelve 2000-ben darabokra tört és 2003-ra tökéletesen szétesett. A nyelv vékonyodása és töredezése csökkenthette a háta mögött meghúzódó jégtakaró megõrzését elõsegítõ hatását, és a növekvõ sebesség egybeesett a jégnyelv nagyobb részeinek elvesztésével. A legutóbbi NASA tanulmány hasonló növekedést mutatott a Larson B jégnyelv töredezésénél is.

met for ever! meggyõztél

Metfickó: örvendetes, hogy sok eseményre emléxel, de ez a szakáll megrázós mondóka nem igazán helytálló...Nézzük csak, mit csinált pl. az 1960-as mikulás?Link ennek sajnos esze ágában sem volt rázogatni a szakállát...No és az 1993as (akkor ugye kicsi voltál)? Link a télapó meg aztán még gonoszabb volt: a hideg, havas november (többször -5, -10°C-os T850) után meleget és olvadást hozott, dec. 5én pl. + 6, +9°C-os T850!Magyarán szólva, mielõtt valaminek, azaz jelen esetben az éghajlatnak a változását bizonyítani szeretnénk, elõbb legyünk tisztában a jellemzõivel. A fenti példákat találomra választottam, nem volt nehéz dolgom. Régen is voltak késõn kezdõdõ/enyhe/igen változékony/stb. telek, nem csak az utóbbi pár évben... Ahelyett, hogy mendemondákra hagyatkozunk, meg vannak a megfelelõ eszközök, pl. a wetterzentrale archívuma. Nagyon hasznos dolog, bár az igaz, hogy leleplezi a "régen de jó volt, de nagy havak voltak, de hideg telek voltak" típusú álmodozásokat, amit nem is olyan egyszerû elviselni...

meg rám.

Meteo: Rám is célzol ?

Jó lehet hogy az idõs emberek nem profik, én csak mint érdekességként írtam ide, és ahogy tõlük hallottam, de ez mégis csak egy éghajlatváltozásról szóló fórum. Csak azért írtam mert írtátok hogy a mostani télnek köze van az éghajlatváltozáshoz...

A "kioktatókat".

Igazad van kali. Én ignore-ra tettem egy két embert akinek a beírásait el se olvasom.

Norbi: ezt ugye Te se gondoltad komolyan?Régen nagyon is voltak unalmas évek, akár évtizedek is, amikor nem történt semmi vagy ha mégis, az átlagos kategóriában benne van, s rendkívülibb esetek nagyon ritkán voltak, de miután az ember felépítését tekintve olyan, hogy az rögzül, ami nagyobb nyomot hagyott pl a 2 nagy hóesés (a lényegtelen nem, Te sem emlékszel szerintem arra, hogy 2003 tavaszán alig volt csapi, ha nem nézel utána)!Ha nem értesz egyet, akkor olvass utána a témának, s rájössz, hogy így van!Na de minden tisztelet az idõsebb embereké, de a többség esetében igaz az, hogy amit hallásból mond, annak kell venni a felét és esettõl függõen tovább osztani 1-nél nagyobb számmal (szeretik az emberek szépíteni a dolgokat), s ha vele történt meg, akkor jobban kifaggatni, s hamar kiderül, hogy nem is volt az olyan nagy, csak hát a hétköznapi embernek egy normál zivi is lehet óriási vihar, s a Te rokonaid gondolom nem met szakértõk!Tehát fogalmazzunk finoman, ha valamit állítunk, általánosítunk, s nem csak met témában!

na hát met4ever, összevethetnénk hogy te hány nagyobb idõjárási eseményre emlékszel az elmúlt 4-5 évben, gyanítom hogy én nyernék..Legalább bennem azok megragadtak, amik mondtak is valamit.

Márkó: örülök, hogy vannak akik objektívan emlékeznek a múltra és nem csak arra, ami nyomot hagy bennük...

Még annyit tennék hozzá, hogy az ugyan dícséretes munkát végzõ visz.rsoe is igencsak szenzációhajhászan áll hozzá, minden nap "soha nem látott" dolgaival.Ezzel nem õket bántom, õk csak kiszolgálják a hisztériaéhes társadalmat a "na ugye" szükségességû véleménynyílvánításhoz(ha nem õk, mások csinálnák).

Örülök Robi, hogy szóba hoztad Réthly atyánk szenzációs életmûvét, régebben én is ajánlgattam a sok (média..)hisztériára hajlamos emberkének.Ajánlanám minden(a mai esztelen médiauralta világban) elhamarkodott állítást tevõ emberkének, élt már meg a kies medencénk egy-két(finoman fogalmazva) dolgot a közeli és távoli múltban.

Az én nagyfaterom is szabolcsi, de õ inkább az óriási jégesõkõrl beszélt, amikor kiszaggatta a dohánynak a leveleit.

mármint nem az öreg, hanem a jég

A klímaváltozás örök program bolygónk naptárában. A klímaváltozásra fogni mindent (melegebb napok késõ õsszel,viharok,nagy hó,kevés hó,aszály,hõhullám,etc..)az már inkább a mai kor emberére jellemzõ,kiváltképpen a médiára gondolok. Nagyon,de nagyon kevés jut nekünk ezen a sárgolyón ahhoz,hogy következtetéseket vonjunk le mondjuk a két héttel ezelõtti viharhoz hasonló kilengések miatt. Mindenkinek ajánlanám áttanulmányozni Dr Réthly Antal könyveit,amelyek az idõjárási szélsõségeket veszik számba Magyarországon az 1870 évtõl !!! Elõre biztosíthatok mindenkit,hogy bõven akad a maihoz hasonló szélsõség,sõt.. !

December 6. - Szent Miklós napjaA 4. sz. élt Myra városában. Polgárok, diákok, molnárok halászok, kereskedõk, pékek, révészek patrónusaként tisztelték. Miklós püspök tetteirõl legendák szólnak. Híres volt jótékonyságáról. Az idõjárással kapcsolatos hiedelmek szerint ilyenkor már havazik, mire azt mondják: Miklós megrázta a szakállát, melybõl a karácsonyi idõjárásra következtettek.

Régen sem rázta meg mindig a szakállát a télapó, akármit is mesélnek a szülõk...

Éghajlatváltozásról mindenképp szó van, de nem mindegy milyen mértékkel használjuk e szót. Hogy csak egy példa. Régebben mikor pici voltam, mindig azt mondták a felnõttek hogy majd a télapó megrázza a szakállát, és mikulásra biztosan megjön az elsõ síkvidéki, maradandó hó is. És igaz is volt. Az utóbbi pár évben ez gyakran elmarad, sõt több napokat is késik ez pedig valamiféle jelnek tekinthetõ. Nemhiszem hogy az igencsak emlegetett Golf-áramlatnak a megszûnése lenne rá a megoldás. Az elmúlt telek igen silányak, a következõek sem lesznek rózsásak, viszont ha valaki emlékszik még KP elõadására az ELTE-n akkor az visszaemlékezhet és tudja hogy akkor õ az elkövetkezõ néhány évben +4 fokos hõmérsékleti emelkedésrõl beszélt. Reálisnak látszik és az évszakok is ehhez igazodnak. Az egyenlítõ eltolódása módszer meg elég gázos, baromság. A tél hasonló ugyan a mediterránhoz, de nem az. Csapadékilag egyre jobban. Ugye a kontinentális telet, pontosabban a nedves kontinentális telet egy viszonylag hideg tél és sok csapadék jellemezné. De nincs sajnos így, régen így volt. Lehet érveket mondani ki mire gondol, én elsõsorban most a globális felmelegedés és a széndioxid kibocsátás kivételével várnék ötleteket. Ha van h-hiba benne, bocsi siettem

Az sem biztos, a csupasz területeken a kisugárzás jóval nagyobb, mint a zárt erdõben, nyáron nappal mekegebb lesz, éjjel és télen hidegebb.

Hát a Magas tátrában biztosan lesz, valamelyest!

hát a felmelegedés ugye mint a holnaputánban látható volt sokféle kimenettel járhat, hogy konkrétan mi elsz, azt senki se tudja. egymásnak ellentmondó jóslatok vannak, de egyiknek sincs szilárd bizonyítéka az állításáról

Márkó: milyen éghajlatváltozásra gondolsz,.. még az sem tisztázott, hogy hogy változik meg, nemám hogy még következtetéseket lehessen levonni

Mittomén ... Úgyis mindenki össze-vissza beszél ... velem az élen ))

Hata: pedig épp most mondta Mersich Iván, hogy az a szembetûnõ, hogy a nagycsapadékos napok száma drasztikusan csökkent... akkor most van vagy nincs?

Én csak annyit mondok, nem szeretnék folyó mellett lakni ma, Mo.-n, mert mostanában eléggé sokszor "hullik arrafelé a férgese" A "medencés" fekvés nem mindig áldásos. Lehet, hogy semmi köze a közelmúlt árvizeinek ehhez a "klímaváltozásos-mizériához", de szinte minden "jóslat" a hirtelen, nagy mennyiségû csapadékok valószínûségének növekedését jelzi elõre.

Bakonyvár: ezzel teljességgel egyetértek, hogy az embereket fõleg ezek befolyásolják. Ez jó is így, lehet vitatkozni, hogy van e változás, szerintem is van. Az éghajlat az más tészta, az tényleg hosszabbtávval foglalkozik, csak a média az egészet összemossa. Azt akarom ezzel jelezni: hogy mondhatjuk úgy, hogy változik a "rövidtávú éghajlat" (húde ellentmondásosan hangzik) úgy, hogy hosszútávon csak egy kilengése a hosszútávú éghajlatnak, és majd 1000 év, ami semmi éghajlati mércével mérve, visszatér minden az eredeti kerékvágásba

Link

Teljesen igaz,hogy 3 évtized alatt tapasztalt "egyéni " megfigyelések nem mérvadóak éghajlatilag,de azzal nem tudok egyetérteni,hogy csak százezer év adataiból következtethetünk változásra.Csak a történeti kor pár ezer éve alatt tudunk komoly,de csak évtizedekig ,max. pár száz évig tartó maihoz képest nagyon eltérõ idõszakokról./Kis jégkor,vagy a Szahara csapadékos idõszaka,vagy a jégtakarók,gleccserek olvadása,vagy a tenger alatti városok .A népvándorlást is az éghajlatváltozás rovására írták./Lehet ,hogy egyesek csak valami bõdületes amplitúdónál beszélnek az éghajlat megváltozásáról,de a kisebb amplitúdók is húsbavágóak,hisz a Földet csak pár száz éve tudtuk /majdnem/teljesen benépesíteni.El kéne dönteni,hogy hány fok,mm stb. változás jelentsen éghajlatmódosulást,és akkor nem kéne össze-vissza beszélnünk,riogatni vagy elaltatni az emberiséget.Mi itt a Kárpátok,Alpok védelmében könnyen mondhatjuk - hulljon a férgese.A tengerparton és szigeteken élõk ezt lehet,hogy másképp élik meg.

Pontosan, na ezért szeretem Usrin hozzászólásait, mert nekem csak ismételni kell.. 1. Az éghajlat igenis hosszabb - 100000 év (és annál nagyobb) skálájú folyamat. MOst nem emygek bele a statisztika rejtelmeibe, elõ kell kapni egy matekkönyvet és megnézni a statsiztika fejezetnél, hogy mit, mennyi adat tesz szignifikánsá 2. Igen, kicsinek tûnik az a pár század, de az idõtartama is kicsi. Most az a kérdés, hogy ez a kilengés csillapodó, vagy divergens folyamatot indukál, ezt meg nem, mondja senki. 3. Valószínû a hõszigettel kapcsolatos ez a melegedés 4. a nagycsapadékú napok csökkenõ száma, pont azért mert ez az adat rendelkezik a legnagyobb területi és idõbeli szórással talán, ennek a módosulása egyáltalán nem szignifikáns. (pl a 90es évek közepén itt nálam igen gyakoriak voltak a heves zivatarok, se elõtte se utána, abban a pár évben voltak 240 mmes havi és 1100 mmes év csapadékaim, az összes komoly zivi telibekapott, volt hogy 3 óra alatt 106mm esett, azóta tényleg kevesebb volt, de ez enm azt jelenti, hogy 93 környékén valami megváltozott a légkörben..

Bakonyvár: egyetértek veled abban, hogy a földtörténeti éghajlatváltozásokat nem lenne szabad az emberi hatások "elbagatellizálására" használni. Pl. igaz, hogy a légkör CO2-szintje volt már 0,02% is, de volt 1% feletti is, és ezt "csak" 10-15°C-os ingadozás kísérte a Föld átlaghõmérsékletében. Ehhez képest semmiségnek tûnhet, ha az emberi tevékenység kb. 0,025%-ról 0,04%-ra emelte légköri CO2-t. Csak éppen a földtörténeti változások ezer v. millió évei alatt bõven volt ideje mûködni azoknak a folyamatoknak, amik kiegyenlítik az ilyen-olyan behatásokat. Száz-kétszáz év ehhez nem elég... Ráadásul ahogy "fejlõdik" az emberiség, szerintem úgy lesz egyre rugalmatlanabb és egyre érzékenyebb a változásokra. (Pl. amíg nem voltak tengerparti nagyvárosok, vagy amíg nem terjeszkedtek a tenger felé a hollandok, mit számított volna a tengerszint pár méteres emelkedése? De ez csak egy példa.)Viszont van, amiben nem értünk egyet. Szerintem egy-egy adatot a sok közül kiragadni még nagyobb hiba, mint több száz évet átlagolni. Ha a T(max)-okat nézed meg szeptember 8-12. között, láthatod, hogy az bizony csak 6 fokkal esett vissza (25°C, 19°C, 25°C). Attól, hogy a 10-i éjszaka hidegre sikeredett az erõs kisugárzás miatt, ezt nem látom rendkívüli fordulatnak... A másik: érdekes, hogy az éjszakai hömérsékletek emelkedése a legnagyobb változás, amit az elemzés kimutatott. Nekem igen gyanús, hogy ennek inkább a "hõszigetek" erõsödése az oka. A városok elég sokat nõttek, az ipar elég sokat gyarapodott az elmúlt 100 évben, a legtöbb állomás pedig városban vagy annak közelében van... Sõt, mi több: 10 állomást vizsgáltak, és közöttük van Miskolc is. Mennyit emelkedhetett Miskolcon az átlagos T(min) az állomás elköltöztetése miatt? Ez még a 10 állomás átlagán is emelhet tizedfokokat...

Úgy látom ez az elemzés két lényeges változást említ.Melegedés,amit az éjszakai lehûlések mérséklõdésére és a zord napok számának csökkenésére lehet leginkább visszavezetni.Csökkenõ csapadék - fõleg a csapadékos napok alacsonyabb átlagcsapadéka miatt.E kimutatható tendenciák még nem különösebben veszélyesk,de tele van a cikk a szeszélyesség és változékonyság emlegetésével.Végre valaki rajtam kívül is /adatokat elemezve/ rájött erre.A nagy átlagok és trendek nem mutatnak ki olyan jelentéktelennek tûnõ dolgot, amit most leírok a WO adatai alapján Pápáról:2004.09.08.Tmax.:25 fok,2004.09.10. Tmin.1 fok,2004.09.12.T max.25 fok.Vagyis közel 25 fok T csökk.majd ugyanannyi emelkedés 4 nap leforgása alatt.Közben csapadék semmi !!Ezek a vizsgálatok soha nem tudnak választ adni arra,hogy ezek gyakorisága hogyan változott,s az idén nem egy ilyenre emlékszem.Ez a hektikusság szerintem nõtt az utóbbi másfél évtizedben az elõzõhöz képest.Távolabb nem tudok visszaemlékezni,s már sokszor utaltam arra,hogy ilyen jellegû szeszélyességet kimutató vizsgálatok nem biztos,hogy készültek.Olvastam olyat a fórumokba nem egyszer,hogy a 4,6 milliárd év alatt mennyiszer volt jégkor és a jég mindig elolvadt,hol ezer hol millió évek alatt.Lám ez is bizonyítja,hogy az idõjárás és az éghajlat mindig kiegyenlíti magát,tehát nem változik.Ekkora sületlenség mellett nem lehet elmenni szó nélkül.Az idõjárás esetén napok,az éghajlat esetén évtizedek a vonatkoztatási idõintervallum.Nem millió és milliárd évek,de nem is 100 v. ezer évek.Ha valahol 500 éve sivatag volt,most meg erdõ vagy fordítva,ill. jég volt most meg szavanna majd újra jég az nem az éghajlat változatlanságát,hanem megváltozását mutatja.100 évnél hosszabb idõsorokat átlagolni badarság,ha ezt tanítják ma az iskolában az nagyon szomorú.Többszáz vagy millió éves átlagokkal valóban csak a változatlanságot lehet kimutatni.

számomra is korrekt elemzésnek tûnik, érdemes a PDF fájlt megnézni, jók az ábrák is

snowfan: erre mondják a hívõk, hogy homokbadugják a fejüket, meg kétségbevonják az 100000% os bizonyítékokat, e énis egyetértek ezzel az elemzéssel, nagyon korrekt

Link