Úgy látom ez az elemzés két lényeges változást említ.Melegedés,amit az éjszakai lehûlések mérséklõdésére és a zord napok számának csökkenésére lehet leginkább visszavezetni.Csökkenõ csapadék - fõleg a csapadékos napok alacsonyabb átlagcsapadéka miatt.E kimutatható tendenciák még nem különösebben veszélyesk,de tele van a cikk a szeszélyesség és változékonyság emlegetésével.Végre valaki rajtam kívül is /adatokat elemezve/ rájött erre.A nagy átlagok és trendek nem mutatnak ki olyan jelentéktelennek tûnõ dolgot, amit most leírok a WO adatai alapján Pápáról:2004.09.08.Tmax.:25 fok,2004.09.10. Tmin.1 fok,2004.09.12.T max.25 fok.Vagyis közel 25 fok T csökk.majd ugyanannyi emelkedés 4 nap leforgása alatt.Közben csapadék semmi !!Ezek a vizsgálatok soha nem tudnak választ adni arra,hogy ezek gyakorisága hogyan változott,s az idén nem egy ilyenre emlékszem.Ez a hektikusság szerintem nõtt az utóbbi másfél évtizedben az elõzõhöz képest.Távolabb nem tudok visszaemlékezni,s már sokszor utaltam arra,hogy ilyen jellegû szeszélyességet kimutató vizsgálatok nem biztos,hogy készültek.Olvastam olyat a fórumokba nem egyszer,hogy a 4,6 milliárd év alatt mennyiszer volt jégkor és a jég mindig elolvadt,hol ezer hol millió évek alatt.Lám ez is bizonyítja,hogy az idõjárás és az éghajlat mindig kiegyenlíti magát,tehát nem változik.Ekkora sületlenség mellett nem lehet elmenni szó nélkül.Az idõjárás esetén napok,az éghajlat esetén évtizedek a vonatkoztatási idõintervallum.Nem millió és milliárd évek,de nem is 100 v. ezer évek.Ha valahol 500 éve sivatag volt,most meg erdõ vagy fordítva,ill. jég volt most meg szavanna majd újra jég az nem az éghajlat változatlanságát,hanem megváltozását mutatja.100 évnél hosszabb idõsorokat átlagolni badarság,ha ezt tanítják ma az iskolában az nagyon szomorú.Többszáz vagy millió éves átlagokkal valóban csak a változatlanságot lehet kimutatni.