Globális jelenségek
Én is osztom Snowhunter véleményét, szerintem semmi különös nincs, mármint a téren, mert 1000 éve is voltak heves zivatarok és nagy esõk hazánkban.. úgy mint nagy aszály és forróság. A mi éghajlatunk errõl szól, csak a mai "jól" informált társadalmunkban ha az ország valamely részén történik valami, a hír a technika révén pillanatok alatt bejárja az országot, és máris kitör a páni8k, meg hogy éghajlat változás miatt esett ilyen sok esõ és sorolhatnánk.. az ilyenektõl áll fel a szõr a hátamon. Csak lehet, hogy 200 éve is volt ilyen gyakoriságú tornádó és szupercella jelenség Mo-n csak nem volt hogy "elterjednie" a hírnek. Nemhogy ilyen gyorsan. Na most mindezektõl eltekintve én is aggódom, fõleg a globális klímaváltozás miatt, mert ugye már eddig is sokat belenyúlt az ember(CO2..stb), és csak rosszabodik a helyzet, pl a híradóban most láttam, hogy az USA nemhogy csökkentene, meg nemhogy aláírná azt az egyezményt, még Alaszkában akar millió hordó/nap olajat termelni! Ekkora pofájuk hogy lehet?
Szia Snowhunter!
Köszönöm igen mélyenszántó és érdekes írásodat, amelyet csak megköszönni tudok. A Trópusi Vihar Adatbázis tartalma tükrözi az amerikai JTWC és az angol TSRC adatait, csupán annyit tettem, hogy "tükrözöm" az általuk közzétett adatokat. A 21-es szám pedig nem rémisztgetés lett volna - távol áljon tõlem - csupán egy kérdés, felvetés. Ettõl függetlenül az adatbázisban lévõ három viharról, amely az Indiai és Csendes óceán nyugati részén kelt életre, még a helyiek is furcsálva konstatálták. A Csendees óceán keleti, és az Atlanti óceán területén még nem érkezett el a Hurrikán évszak, így egyre jobban érdekelni fog a "végeredmény". Fogadásokat nem kötnék rá, de szerintem ebben a évben a (!) trópusi viharok száma jóval 50 felett lesz.
Írásodban csupán egy sor bökte a csõröm, de tovább lépek rajta. ("...hogy azért ennyire nem kellene buzgónak lenni, és 21 viharral rémítgetni a jónépet.")
Szóval summa-summárum, figyeljük a "Nagy Testvéreket", mit mûvelnek ebben az évben. Egy ötletet azértt adtál, amelyet be fogok vezetni az adatbázisban. (Jelölöm a viharok maximális besorolását, így egyszerübb lesz megkülönböztetni.)
Bocs a hosszúra nyúlt írásért... Have a nice day!
Köszönöm igen mélyenszántó és érdekes írásodat, amelyet csak megköszönni tudok. A Trópusi Vihar Adatbázis tartalma tükrözi az amerikai JTWC és az angol TSRC adatait, csupán annyit tettem, hogy "tükrözöm" az általuk közzétett adatokat. A 21-es szám pedig nem rémisztgetés lett volna - távol áljon tõlem - csupán egy kérdés, felvetés. Ettõl függetlenül az adatbázisban lévõ három viharról, amely az Indiai és Csendes óceán nyugati részén kelt életre, még a helyiek is furcsálva konstatálták. A Csendees óceán keleti, és az Atlanti óceán területén még nem érkezett el a Hurrikán évszak, így egyre jobban érdekelni fog a "végeredmény". Fogadásokat nem kötnék rá, de szerintem ebben a évben a (!) trópusi viharok száma jóval 50 felett lesz.
Írásodban csupán egy sor bökte a csõröm, de tovább lépek rajta. ("...hogy azért ennyire nem kellene buzgónak lenni, és 21 viharral rémítgetni a jónépet.")
Szóval summa-summárum, figyeljük a "Nagy Testvéreket", mit mûvelnek ebben az évben. Egy ötletet azértt adtál, amelyet be fogok vezetni az adatbázisban. (Jelölöm a viharok maximális besorolását, így egyszerübb lesz megkülönböztetni.)
Bocs a hosszúra nyúlt írásért... Have a nice day!
Újra írok a témában.
Kedves Nomad: Engedelmeddel én is megnéztem a linkedet, hiába Floo-nak ajánlottad, he-he !
Elõre lefektetem, hogy eme írásom a trópusi ciklonokról szól.
Ezzel kapcsolatban: Egyrészt gratulálok, hisz igényes szép munka, másrészt hagy jegyezzem meg, hogy azért ennyire nem kellene buzgónak lenni, és 21 viharral rémítgetni a jónépet.
Végignéztem a 21 „delikvenst”, és bizony 8-at találtam, ami elérte a trópusi ciklon fokozatot, a Hennie-t hagy ne soroljam bele.
A többit felesleges rögtön a „nagytestvérek” közé állítani, hisz energiájukban a fasorban sincsenek hozzájuk képest, így egy 60-100km/h-ás vihart ne kelljen már riadalomként beállítani, ezeket belevéve több, mint 100 „aranyos” képzõdik egy átlagos évben, ám trópusi ciklonokból …(ld. lejjebb).
Tudomásul kellene venni, hogy a tr.ciklonfokozatot (118km/h nem széllökés-maximum) nem elérõ viharok ill. depressziók a trópusi övezetek idõjárásának szoros hozzátartozói (a tr.ciklonok is azok, ám ezek egyáltalán nem rendkívüliek), gyakori képzõdmények, a trópusok egyébként sem kevés évi csapadékának jó részét szolgáltatják, különösen az Indiai-óceán medencéjét nézve, ez a dolguk.
Azaz marad az a 8, mellyel kapcsolatban hagy közöljek le néhány számadatot, hogy mihez képest tartunk ebben az évben.
A trópusi óceánjainkban-tengereinkben évi átlagban nagyjából 50 (+-néhány) trópusi ciklon képzõdik (ciklon-hurrikán-tájfun), ennek megoszlása:
-Hurrikán (É-Atlanti térség) átlagban 13-14 (egyes források 10-et állítanak).
-Tájfunból (Csendes-Óceáni térség) átlagban 25-28 „ajándékozódik”.
-Ciklonból (Indiai-Óceáni térség) átlagban 12-14 képzõdik.
Az évi 8 néven nevezhetõ „gonoszt” megnézve tájfun volt 6, Ciklon 2, Hurrikán természetébõl fogva még 0, és a „gonoszok” közül sem mindegyike csinált érdemleges kárt (pusztítást, ahogy tetszik).
Azaz sem a tájfunok, sem a ciklonok nem képzõdtek rendkívüli számban, sõt …, a hurrikánok majd õsszel adnak választ.
Eme írásom a trópusi ciklonokról szólt, csakhogy az objektívnek nevezhetõ számadatokból megállapíthasd, hogy mennyi is az annyi.
A viharok és depressziók nem beleszámítása a kiszûrés jegyében történt, hogy lásd, a trópusi ciklonok száma messze nem rendkívüli az évben, az ez alatti kategóriájú viharokról nem is néztem statisztikákat, nem látom különösebb jelentõségét.
Most nem a „homokba dugom a fejem” címû tétel jegyében írtam, csupán a szerintem felesleges hangulatkeltést próbálom ellensúlyoznim, és eme írás nem a személyes nemtetszés jegyében íródott, hisz értékes embernek tartalak az amatõr-meteorológosok között. Csupán egy csipetnyi objektív látásmódra próbállak rávezetni, hisz a média által irányított „hisztéria-effektust” (pl. a globális éghajlatváltozás termékei a mostani felhõszakadások több televízió esti fõhíradójában a nagy tudású tudósítók szerint …) nem kellene a mi szintünkre is kiterjeszteni. A globalizált-informatikai telítettségû világunk egyébként is tálcán kínálnak mindent, pl. 50-60 éve más volt a helyzet, csak az igen erõs trópusi ciklonok (IV-V) voltak górcsõ alá vetve és esetlegesen a közvélemény elé tárva.
Ugyan tényleg vannak érdekes jelenségek eme évben, ám azok fõleg az É-i féltekén figyelemre méltóak, ám nem ezek sem rendkívüliek.
Igazat adok ama vélekedésnek, hogy (mint minden éghajlati kilengés) a globális éghajlat kisebb-nagyobb mértékû megváltozása (szándékosan nem a felmelegedés jelzõt használtam) a szélsõséges események megnövekedésével járhat, ez igaz mind egy felmelegedési, mind egy lehülési folyamat kezdetekor, antropogén behatás nélkül is, a visszacsatolási mechanizmusok elõbb-utóbb történõ beindulása majd erre a behatásra is választ ad.
Befejezem „esszémet”, és remélem nem veszed rossznéven írásomat, és véletlenül sem szedtem le rólad a keresztvizet, he-he !
Kedves Nomad: Engedelmeddel én is megnéztem a linkedet, hiába Floo-nak ajánlottad, he-he !
Elõre lefektetem, hogy eme írásom a trópusi ciklonokról szól.
Ezzel kapcsolatban: Egyrészt gratulálok, hisz igényes szép munka, másrészt hagy jegyezzem meg, hogy azért ennyire nem kellene buzgónak lenni, és 21 viharral rémítgetni a jónépet.
Végignéztem a 21 „delikvenst”, és bizony 8-at találtam, ami elérte a trópusi ciklon fokozatot, a Hennie-t hagy ne soroljam bele.
A többit felesleges rögtön a „nagytestvérek” közé állítani, hisz energiájukban a fasorban sincsenek hozzájuk képest, így egy 60-100km/h-ás vihart ne kelljen már riadalomként beállítani, ezeket belevéve több, mint 100 „aranyos” képzõdik egy átlagos évben, ám trópusi ciklonokból …(ld. lejjebb).
Tudomásul kellene venni, hogy a tr.ciklonfokozatot (118km/h nem széllökés-maximum) nem elérõ viharok ill. depressziók a trópusi övezetek idõjárásának szoros hozzátartozói (a tr.ciklonok is azok, ám ezek egyáltalán nem rendkívüliek), gyakori képzõdmények, a trópusok egyébként sem kevés évi csapadékának jó részét szolgáltatják, különösen az Indiai-óceán medencéjét nézve, ez a dolguk.
Azaz marad az a 8, mellyel kapcsolatban hagy közöljek le néhány számadatot, hogy mihez képest tartunk ebben az évben.
A trópusi óceánjainkban-tengereinkben évi átlagban nagyjából 50 (+-néhány) trópusi ciklon képzõdik (ciklon-hurrikán-tájfun), ennek megoszlása:
-Hurrikán (É-Atlanti térség) átlagban 13-14 (egyes források 10-et állítanak).
-Tájfunból (Csendes-Óceáni térség) átlagban 25-28 „ajándékozódik”.
-Ciklonból (Indiai-Óceáni térség) átlagban 12-14 képzõdik.
Az évi 8 néven nevezhetõ „gonoszt” megnézve tájfun volt 6, Ciklon 2, Hurrikán természetébõl fogva még 0, és a „gonoszok” közül sem mindegyike csinált érdemleges kárt (pusztítást, ahogy tetszik).
Azaz sem a tájfunok, sem a ciklonok nem képzõdtek rendkívüli számban, sõt …, a hurrikánok majd õsszel adnak választ.
Eme írásom a trópusi ciklonokról szólt, csakhogy az objektívnek nevezhetõ számadatokból megállapíthasd, hogy mennyi is az annyi.
A viharok és depressziók nem beleszámítása a kiszûrés jegyében történt, hogy lásd, a trópusi ciklonok száma messze nem rendkívüli az évben, az ez alatti kategóriájú viharokról nem is néztem statisztikákat, nem látom különösebb jelentõségét.
Most nem a „homokba dugom a fejem” címû tétel jegyében írtam, csupán a szerintem felesleges hangulatkeltést próbálom ellensúlyoznim, és eme írás nem a személyes nemtetszés jegyében íródott, hisz értékes embernek tartalak az amatõr-meteorológosok között. Csupán egy csipetnyi objektív látásmódra próbállak rávezetni, hisz a média által irányított „hisztéria-effektust” (pl. a globális éghajlatváltozás termékei a mostani felhõszakadások több televízió esti fõhíradójában a nagy tudású tudósítók szerint …) nem kellene a mi szintünkre is kiterjeszteni. A globalizált-informatikai telítettségû világunk egyébként is tálcán kínálnak mindent, pl. 50-60 éve más volt a helyzet, csak az igen erõs trópusi ciklonok (IV-V) voltak górcsõ alá vetve és esetlegesen a közvélemény elé tárva.
Ugyan tényleg vannak érdekes jelenségek eme évben, ám azok fõleg az É-i féltekén figyelemre méltóak, ám nem ezek sem rendkívüliek.
Igazat adok ama vélekedésnek, hogy (mint minden éghajlati kilengés) a globális éghajlat kisebb-nagyobb mértékû megváltozása (szándékosan nem a felmelegedés jelzõt használtam) a szélsõséges események megnövekedésével járhat, ez igaz mind egy felmelegedési, mind egy lehülési folyamat kezdetekor, antropogén behatás nélkül is, a visszacsatolási mechanizmusok elõbb-utóbb történõ beindulása majd erre a behatásra is választ ad.
Befejezem „esszémet”, és remélem nem veszed rossznéven írásomat, és véletlenül sem szedtem le rólad a keresztvizet, he-he !
Nomad hát hogy ez sok vagy kevés,azt nem tudom,lehet 25 szokott lenni egy átlagos évben
)Én meg azt hittem itt nálunk volt trópusi vihar
)Én meg azt hittem itt nálunk volt trópusi vihar
Szia Fló!
Ajánlom figyelmedbe: Link
2005. január - 2005 április -> 21 trópusi vihar. Persze az Indiai és Csendes óceánon jelntkeztek, de szvsz ez egy kicsit soknak tûnik. Bár ha úgy nézzük, az El Nino és a La Nina produkálhatta õket, és ebben az esetben lehet, hogy nem is sok?
Ajánlom figyelmedbe: Link
2005. január - 2005 április -> 21 trópusi vihar. Persze az Indiai és Csendes óceánon jelntkeztek, de szvsz ez egy kicsit soknak tûnik. Bár ha úgy nézzük, az El Nino és a La Nina produkálhatta õket, és ebben az esetben lehet, hogy nem is sok?
Nomad...
Az energia nem vész el csak átalakul...
Ha valahonnan kiveszel valamit,az máshonnan hiányozni fog...ez a sok esö lehet hiányozni fog valakinek valahol,kivéve ha ez plusz dolog,de akkor is,pl.ha ez a sok viz a Kilimandzsáro elolvadt jégsapkájából való....ami magyaráznál is hogy honnan van a homok amit felkapott a ciklonunk))
Csak ne feledd azt sem,régen ha valahol valami rendkivüli történt,nem tudtál róla,mert 40-50 éve nem volt ilyen szintü tájékoztatás,ha legurul egy kavics egy északi-sarki gleccseren,tuti tudunk róla a média jóvoltából....
Tehát nehéz igy hogy én pl.nem éltem 30-40 éve,és nem tudom mi változás ahhoz képest....
Mi ez a trópusi vihar??Lemaradtam valamiröl??
Kimi a helyi hatások nagyon fontosak a csapadékképzödés szempontjából,nem véletlenül szikes-száraz a talaj,valszeg ez régóta igy van...
Lehet köze az erdönek,de mi lett elõbb a tyúk vagy a tojás...azért nincs erdö mert nincs csapadék?Vagy azért nincs csapadék mert nincs erdö???
Az energia nem vész el csak átalakul...
Ha valahonnan kiveszel valamit,az máshonnan hiányozni fog...ez a sok esö lehet hiányozni fog valakinek valahol,kivéve ha ez plusz dolog,de akkor is,pl.ha ez a sok viz a Kilimandzsáro elolvadt jégsapkájából való....ami magyaráznál is hogy honnan van a homok amit felkapott a ciklonunk
))Csak ne feledd azt sem,régen ha valahol valami rendkivüli történt,nem tudtál róla,mert 40-50 éve nem volt ilyen szintü tájékoztatás,ha legurul egy kavics egy északi-sarki gleccseren,tuti tudunk róla a média jóvoltából....
Tehát nehéz igy hogy én pl.nem éltem 30-40 éve,és nem tudom mi változás ahhoz képest....
Mi ez a trópusi vihar??Lemaradtam valamiröl??
Kimi a helyi hatások nagyon fontosak a csapadékképzödés szempontjából,nem véletlenül szikes-száraz a talaj,valszeg ez régóta igy van...
Lehet köze az erdönek,de mi lett elõbb a tyúk vagy a tojás...azért nincs erdö mert nincs csapadék?Vagy azért nincs csapadék mert nincs erdö???
Lehet,nem idetartozik,de volna egy kérdésem,ami ha nem is az éghajlat változással,de szerintem a microklímával kapcsolatos!
Szerintetek elképzelhetõ az,hogy itt nálam azért kevés a zivatar,meg álltalában a csapadék,mert nincsennek erdõk a környéken?Lehet,hogy hülye a kérdés,de az idõsebbektõl hallottam ezt.Pl:nyáron amikor nagy a meleg és nagy a párolgás,sokfelé van zivi az országban.De itt pl.tavaly nyáron alig volt valami.Pedig lett volna minek párolognia a májusi-júniusi esõk után.Ha meg hó esik biztos itt van a legkevesebb.Most is micsoda esõzések vannak országszerte,itt meg nem egész 15mm-er esett 2 hét alatt.
A környék eléggé szikes,száraz.A legközelebbi erdõ vagy 20km-er.
Szóval a kérdésem:lehetséges-e ez.
Köszönöm!
Szerintetek elképzelhetõ az,hogy itt nálam azért kevés a zivatar,meg álltalában a csapadék,mert nincsennek erdõk a környéken?Lehet,hogy hülye a kérdés,de az idõsebbektõl hallottam ezt.Pl:nyáron amikor nagy a meleg és nagy a párolgás,sokfelé van zivi az országban.De itt pl.tavaly nyáron alig volt valami.Pedig lett volna minek párolognia a májusi-júniusi esõk után.Ha meg hó esik biztos itt van a legkevesebb.Most is micsoda esõzések vannak országszerte,itt meg nem egész 15mm-er esett 2 hét alatt.
A környék eléggé szikes,száraz.A legközelebbi erdõ vagy 20km-er.
Szóval a kérdésem:lehetséges-e ez.
Köszönöm!
Sziasztok!
Olvasgatom a fórum témáját, és egy kérdés fogalmazódott meg bennem. Ez az idõjárási "anomália" nem csak kis országunkban okoz gondokat, hanem a Föld több országában is. Ennek a "nagy" mennyiségû csapadéknak valahonnan származnia kell. Na de honnan?
1. Azokból a gleccserekbõl, amelyek az utóbbi idõben rendkívüli módon megfogytkoztak?
2. A - nem létezõ, tagadott, vagy nem bizonyított - globális felmelegedés által keltett fokozott párolgásból?
Számomra az is furcsa egy kicsit, hogy április 21.-re 21(!) trópusi vihar lett regisztrálva. Na most lehet leszedni a fejemrõl a szenteltvizet!
Olvasgatom a fórum témáját, és egy kérdés fogalmazódott meg bennem. Ez az idõjárási "anomália" nem csak kis országunkban okoz gondokat, hanem a Föld több országában is. Ennek a "nagy" mennyiségû csapadéknak valahonnan származnia kell. Na de honnan?
1. Azokból a gleccserekbõl, amelyek az utóbbi idõben rendkívüli módon megfogytkoztak?
2. A - nem létezõ, tagadott, vagy nem bizonyított - globális felmelegedés által keltett fokozott párolgásból?
Számomra az is furcsa egy kicsit, hogy április 21.-re 21(!) trópusi vihar lett regisztrálva. Na most lehet leszedni a fejemrõl a szenteltvizet!
Szemler Géza!!
Tegyük fel változik valami az éghajlatban...
Nem tudom ismered-e azt a variációt,ami szerint volt ugye egy kisjégkorszak az 1500-1700-as években(mikor befagyott a duna,ugye annak jegén koronázták meg Mátyást),és ugy gondolják sokan,hogy azóta folyamatosan melexik a légkör,az eredeti kisjékori állapot elõtti állapotot igyekezvén felvenni...tehát lehet erröl van szó,és semmi emberi beavatkozásról nincs szó...
Persze szerintem ember nincs a földön aki ezt bizonyitani tudja,vagy esetleg azt hogy igenis köze van az emberiségnek mindehez a változásokhoz...
Azt sem tudjuk ezt csak a mádia fujja-e fel,vagy arról van szó,hogy 50 évvel ezelõtt nem tudták hogy mi történik a jégsapkákkal,nem tudták mi van Afrikába,mert azóta ha legurul egy kövecske az egyik gleccseren,akkor azt már tudjuk a TV-böl...
Egy biztos....ennyi mediciklon nem szokott lenni,és nem tudom,mivel nem éltem 30-40 éve,hogy esett-e valaha 100 mm ilyen körülmények között mint a Mátrában,vagy volt-e olyan hogy ilyen nyári zivik tombolnak napok(hetek)óta az országban....
Biztos volt....de nem ugy hogy ez lett a trend az elmult évekbe,pl.erre a 2003-as év....
Kérdés mi lesz nyáron....ha ez a sokcsapis idö lesz,akkor olyan zivik lesznek hogy a hiradók vezetö helyén lesznek,és akkor felerösödnek ezek a hangok....
Bár erre lehet mondani hogy volt olyan hogy hó esett áprilisban...na az tök normális dolog...nincs azzal semmi baj....
Nagyon összetett dolog ez,MetNet talin szerintem vezetö téma lesz a sok mediciklon,nálam legalábbis)Föleg hogy talán legjobban a nyugati országrészt érintette....
És én sem tudom mit higyjek...ha lenne egy idögépem és vissza tudnék menni,az lenne a tutijó))
Tegyük fel változik valami az éghajlatban...
Nem tudom ismered-e azt a variációt,ami szerint volt ugye egy kisjégkorszak az 1500-1700-as években(mikor befagyott a duna,ugye annak jegén koronázták meg Mátyást),és ugy gondolják sokan,hogy azóta folyamatosan melexik a légkör,az eredeti kisjékori állapot elõtti állapotot igyekezvén felvenni...tehát lehet erröl van szó,és semmi emberi beavatkozásról nincs szó...
Persze szerintem ember nincs a földön aki ezt bizonyitani tudja,vagy esetleg azt hogy igenis köze van az emberiségnek mindehez a változásokhoz...
Azt sem tudjuk ezt csak a mádia fujja-e fel,vagy arról van szó,hogy 50 évvel ezelõtt nem tudták hogy mi történik a jégsapkákkal,nem tudták mi van Afrikába,mert azóta ha legurul egy kövecske az egyik gleccseren,akkor azt már tudjuk a TV-böl...
Egy biztos....ennyi mediciklon nem szokott lenni,és nem tudom,mivel nem éltem 30-40 éve,hogy esett-e valaha 100 mm ilyen körülmények között mint a Mátrában,vagy volt-e olyan hogy ilyen nyári zivik tombolnak napok(hetek)óta az országban....
Biztos volt....de nem ugy hogy ez lett a trend az elmult évekbe,pl.erre a 2003-as év....
Kérdés mi lesz nyáron....ha ez a sokcsapis idö lesz,akkor olyan zivik lesznek hogy a hiradók vezetö helyén lesznek,és akkor felerösödnek ezek a hangok....
Bár erre lehet mondani hogy volt olyan hogy hó esett áprilisban...na az tök normális dolog...nincs azzal semmi baj....
Nagyon összetett dolog ez,MetNet talin szerintem vezetö téma lesz a sok mediciklon,nálam legalábbis
)Föleg hogy talán legjobban a nyugati országrészt érintette....És én sem tudom mit higyjek...ha lenne egy idögépem és vissza tudnék menni,az lenne a tutijó
)) 
Sziasztok! Arra emlékszem, hogy a 80-as évek elején egyszer május elején 5 napig zuhogott az esõ, a Napot még csak nem is láttuk (a Kékesen havazott).
1992. áprilisának derekán egy iderobogó hidegfront "hajlott" vissza, két napos esõt ( a Budai hegyekben 20 cm havat) okozva.
Azt megfigyeltem, hogy általában április 20-a körül áll be a meleg tavasz: anticiklonális hatások, meleg, száraz levegõ. Emlékszem olyan április végére, amikor Délkelet-Magyarországon 30 fok volt és április 29-én már cseresznyét ettem (igaz, annak íze nem volt még, de mégis csak cseresze volt, ráadásul a bérházunk kertjében termett).
Az éghajlat változásának trendjeit-laikusként-nem látom, de-szociológusként-két szélsõséget érzékelek: az egyik a média által is generált pánik (a filmipar is jól megél belõle), a másik: a struccpolitika.
35 éves vagyok, viszonylag fiatal ahhoz, hogy könnyebben visszaemlékezzek az elmúlt 3 évtizedre: az utóbbi években tényleg több a szélsõség (téli zivatarok, februári 22 fokok stb). A kérdésem csak az, hogy ebben mennyi a természetes hatás és mennyi az emberi rombolás hatása. Ezt igen csak bonyolult kiszámítani!
1992. áprilisának derekán egy iderobogó hidegfront "hajlott" vissza, két napos esõt ( a Budai hegyekben 20 cm havat) okozva.
Azt megfigyeltem, hogy általában április 20-a körül áll be a meleg tavasz: anticiklonális hatások, meleg, száraz levegõ. Emlékszem olyan április végére, amikor Délkelet-Magyarországon 30 fok volt és április 29-én már cseresznyét ettem (igaz, annak íze nem volt még, de mégis csak cseresze volt, ráadásul a bérházunk kertjében termett).
Az éghajlat változásának trendjeit-laikusként-nem látom, de-szociológusként-két szélsõséget érzékelek: az egyik a média által is generált pánik (a filmipar is jól megél belõle), a másik: a struccpolitika.
35 éves vagyok, viszonylag fiatal ahhoz, hogy könnyebben visszaemlékezzek az elmúlt 3 évtizedre: az utóbbi években tényleg több a szélsõség (téli zivatarok, februári 22 fokok stb). A kérdésem csak az, hogy ebben mennyi a természetes hatás és mennyi az emberi rombolás hatása. Ezt igen csak bonyolult kiszámítani!
Snowhunter igen néha elõfordul ilyen,de 2003-ban is ez volt,meg elõtte is valamikor....majd metnet talin folyt köv)
)
Amit Floo levezetett, két mondatban is le lehet írni:
Ilyentájt az É-i hemiszférát már a nyugat-keleti (zonális) áramlások irányítják az évek jó részében, nem pedig a leszakadó hidegbetörések, melyek többek között generálják a mediterrán-ciklonokat, amik egyébként is fõleg õsszel-télen ténykednek errefelé.
És a fenn említett zonalítás sávja idõszakosan fentebb húzódik, több hetes azori-anticiklonáris irányítást eredményezve nálunk késõ tavasszal, átlagban.
Most nem, ám aggodalomra semmi ok, ahogy "névrokonom" is írta, lassan átalakulóban lesz annak rendje és módja szerint a makro-helyzet, és vagy stabil-azori, avagy "stabil-változékony-zonális", de ehhez hasonlatos lesz az irányítás, néhány hetes csúszás mindig is benne van a légkörben, az éven egyébként is késésben (Február töltötte be a Január, Március a Február szerepét) van az idõ.
Ez szerény személyem véleménye.
Ilyentájt az É-i hemiszférát már a nyugat-keleti (zonális) áramlások irányítják az évek jó részében, nem pedig a leszakadó hidegbetörések, melyek többek között generálják a mediterrán-ciklonokat, amik egyébként is fõleg õsszel-télen ténykednek errefelé.
És a fenn említett zonalítás sávja idõszakosan fentebb húzódik, több hetes azori-anticiklonáris irányítást eredményezve nálunk késõ tavasszal, átlagban.
Most nem, ám aggodalomra semmi ok, ahogy "névrokonom" is írta, lassan átalakulóban lesz annak rendje és módja szerint a makro-helyzet, és vagy stabil-azori, avagy "stabil-változékony-zonális", de ehhez hasonlatos lesz az irányítás, néhány hetes csúszás mindig is benne van a légkörben, az éven egyébként is késésben (Február töltötte be a Január, Március a Február szerepét) van az idõ.
Ez szerény személyem véleménye.
Na, hogy valami értelmeset is írjak: én úgy tanultam, hogy ilyenkor a nap egyre nagyobb szögben éri az É-i féltekét, ezzel úgymond kitolódik a termikus egyenlítõ vonala is É-felé. Ez azt jelenti, hogy a Szaharában uralkodó leszálló meleg levegõ É-felé tolódik, egészen a mediterrán részekig, ahol nyáron száraz forró idõt eredményez. Ezzel visszaszorítja a hideget Skandinávia felé, ahol a két levegõ keveredésébõl alakulnak ki a ciklonok és ott válik csapadékossá a télen száraz hideg idõjárás.
A lényeg, hogy a ciklonoknak, ilyentályt vissza kell húzódniuk É-ra.
Nos, ahogy nézem Európa mûholdképét és frontanalízis képét, a ciklonok visszahúzódóban vannak. Jelenleg még meghatározzák idõjárásunkat, de a mediterrán részeken már kezdenek felépülni az AC-ok, amik egyre inkább kiszorítják a ciklonokat.
Én jelenleg ezt tapasztalom, de ha nem lenne igazam, várom a jobb ötleteket.
A lényeg, hogy a ciklonoknak, ilyentályt vissza kell húzódniuk É-ra.
Nos, ahogy nézem Európa mûholdképét és frontanalízis képét, a ciklonok visszahúzódóban vannak. Jelenleg még meghatározzák idõjárásunkat, de a mediterrán részeken már kezdenek felépülni az AC-ok, amik egyre inkább kiszorítják a ciklonokat.
Én jelenleg ezt tapasztalom, de ha nem lenne igazam, várom a jobb ötleteket.
Ja2!
Erre azt mondják a kutatók, hogy kivétel erõsíti a szabályt.
Meg, hogy azaz 1-2% eltérésnek, annak is kell valamikor lennie.
Erre azt mondják a kutatók, hogy kivétel erõsíti a szabályt.
Meg, hogy azaz 1-2% eltérésnek, annak is kell valamikor lennie.
Ugye van ez a bizonyos éghajlat itt a Földnek nevett bolygón...
Van egyenlitöi öv,mérsékelt öv és hideg öv,ezek átmeneteik,amik mind éghajlati klimatikus szempontból értendõek most....
Ahogy lépünk ki a télböl,a nap beesési szöge úgy nö egyre jobban....télen a nagy csapikat adó mediterrán ciklonok hazája a Földközi-Tenger,mert az egyenlitöi öv melege ennyira épp felnyulik,és a hideg öv hidege épp lenyulik a Földközi-Tengerre,igy ciklonokat generál....
Most kiléptünk már ebböl a rendszerböl...hivatalosan...
A hideg levegönek már nem lenne szabad tartósan a Földközi-Tenger nyugati medencéjében tartózkodnia(és ciklonokat generálni),vissza kellett volna húzódni(nem értendö félre a szokásos É-ÉK felõl lejövö sarkvidéki hideggel ami száraz hideg,tart pár napig és megy is tovább)észak felé a délröl jövö enyhébb légtömegeknek köszönhetõen....
A május nagyon gyakran száraz idöszak(éppen ezért alakult ki a "májusi esö aranyat ér"mondás,mert ha aranyat ér akkor valószinü hogy ritka) anticiklonáris helyzettel,sok napsütéssel...
És ennek az anticiklonáris helyzetnek lassan lassan már körvonalazódnia kellene...
Ennek ellenére mediterrán ciklonok váltják egymást naponként....
Nem tudom mi a mechanizmusa annak ami ezt megváltoztatta,de normális körülmények között most NY-K irányú fronttevékenységnek kellene lennie,szeszélyes áprilisi idöt okozva,amikor egymás nyakában vannak a hideg-és melegfrontok,egyik el sem ment már itt a másik...
Ehelyett napokig esik és esik,és régen is volt ilyen,de amit észre kell venni,hogy a normális áprilisban az,amikor egy NY felõl jövö front peremciklonja okoz csapadékot...nem pedig napokon heteken át egy db mediterrán ciklon....majd a következö és a következö...
Ezeknek a ciklonoknak most a helyük jóval feljebb kéne lenni....Valahol Skandinávia körül...
Ehelyett itt vannak...
.........
............
Van egyenlitöi öv,mérsékelt öv és hideg öv,ezek átmeneteik,amik mind éghajlati klimatikus szempontból értendõek most....
Ahogy lépünk ki a télböl,a nap beesési szöge úgy nö egyre jobban....télen a nagy csapikat adó mediterrán ciklonok hazája a Földközi-Tenger,mert az egyenlitöi öv melege ennyira épp felnyulik,és a hideg öv hidege épp lenyulik a Földközi-Tengerre,igy ciklonokat generál....
Most kiléptünk már ebböl a rendszerböl...hivatalosan...
A hideg levegönek már nem lenne szabad tartósan a Földközi-Tenger nyugati medencéjében tartózkodnia(és ciklonokat generálni),vissza kellett volna húzódni(nem értendö félre a szokásos É-ÉK felõl lejövö sarkvidéki hideggel ami száraz hideg,tart pár napig és megy is tovább)észak felé a délröl jövö enyhébb légtömegeknek köszönhetõen....
A május nagyon gyakran száraz idöszak(éppen ezért alakult ki a "májusi esö aranyat ér"mondás,mert ha aranyat ér akkor valószinü hogy ritka) anticiklonáris helyzettel,sok napsütéssel...
És ennek az anticiklonáris helyzetnek lassan lassan már körvonalazódnia kellene...
Ennek ellenére mediterrán ciklonok váltják egymást naponként....
Nem tudom mi a mechanizmusa annak ami ezt megváltoztatta,de normális körülmények között most NY-K irányú fronttevékenységnek kellene lennie,szeszélyes áprilisi idöt okozva,amikor egymás nyakában vannak a hideg-és melegfrontok,egyik el sem ment már itt a másik...
Ehelyett napokig esik és esik,és régen is volt ilyen,de amit észre kell venni,hogy a normális áprilisban az,amikor egy NY felõl jövö front peremciklonja okoz csapadékot...nem pedig napokon heteken át egy db mediterrán ciklon....majd a következö és a következö...
Ezeknek a ciklonoknak most a helyük jóval feljebb kéne lenni....Valahol Skandinávia körül...
Ehelyett itt vannak...
.........
............
2005.04.19 - 08:08
Bekövetkezett a nagy antarktiszi ütközés!
A mûholdfelvételek tanúsága szerint megtörtént a rég várt antarktiszi ütközés: a B-15A jéghegy nekiütközött a Drygalski-jégnyelvnek.
Módosításra szorulnak az antarktiszi térképek: az Európai Ûrhivatal Envisat mûholdjának radarfelvételei szerint ugyanis bekövetkezett a B-15A jéghegy és a nyílt tengerbe ömlõ Drygalski-jégfolyam közötti, több hónapja elõre jelzett ütközés.
Az Envisat április 15-ei felvétele szerint a 70 kilométer hosszú Drygalski-jégnyelv csúcsából közel öt kilométeres darab tört le, miközben a B-15A jéghegy látszólag alig sérült.
A kutatók hónapok óta figyelik a jéghegy mozgását. Sebessége alapján elképzelhetõnek tartottak már egy január közepi ütközést is, ám akkor az utolsó pillanatban megfeneklett a jéghegy. A világ legnagyobb sodródó, vízen úszó képzõdménye két hónapig alig mozdult, majd újra mozgásba jött.
Útja során természetesen töredeztek le kisebb darabok a jéghegyrõl: míg a NASA januárban még 160 kilométer hosszú és 3000 négyzetkilométer kiterjedésû jéghegyrõl beszélt, az új felvételek szerint ma már csak 115 kilométer hosszú és 2500 négyzetkilométer területû. A jéghegy területe jelenleg körülbelül akkora, mint a miniállam Luxemburgé.
A B-15A a legnagyobb maradványa a még hatalmasabb B-15 jéghegynek, amely a Ross-jégselfrõl vált le 2000 márciusában. A B-15 eredetileg akkora volt, mint Jamaica, területe meghaladta a 11.600 négyzetkilométert.
A hatalmas képzõdmény hamarosan kisebb darabokra töredezett. Idõközben a B-15A a McMurdo-szoros felé vette az irányt, és eltorlaszolta a Ross-tenger egy részét, ahol az óceáni áramlatok leállása miatt jég kezdte befedni a tenger egy részét.
A Drygalski egy, az Antarktisz Scott-partjáról eredõ szárazföldi gleccser, a David-gleccser nyúlványa, amely a Victoria-föld partvidéki hegységein keresztül vág utat magának a sarkvidéken a Ross-tenger felé.
Forrás: National Geographic
Bekövetkezett a nagy antarktiszi ütközés!
A mûholdfelvételek tanúsága szerint megtörtént a rég várt antarktiszi ütközés: a B-15A jéghegy nekiütközött a Drygalski-jégnyelvnek.
Módosításra szorulnak az antarktiszi térképek: az Európai Ûrhivatal Envisat mûholdjának radarfelvételei szerint ugyanis bekövetkezett a B-15A jéghegy és a nyílt tengerbe ömlõ Drygalski-jégfolyam közötti, több hónapja elõre jelzett ütközés.
Az Envisat április 15-ei felvétele szerint a 70 kilométer hosszú Drygalski-jégnyelv csúcsából közel öt kilométeres darab tört le, miközben a B-15A jéghegy látszólag alig sérült.
A kutatók hónapok óta figyelik a jéghegy mozgását. Sebessége alapján elképzelhetõnek tartottak már egy január közepi ütközést is, ám akkor az utolsó pillanatban megfeneklett a jéghegy. A világ legnagyobb sodródó, vízen úszó képzõdménye két hónapig alig mozdult, majd újra mozgásba jött.
Útja során természetesen töredeztek le kisebb darabok a jéghegyrõl: míg a NASA januárban még 160 kilométer hosszú és 3000 négyzetkilométer kiterjedésû jéghegyrõl beszélt, az új felvételek szerint ma már csak 115 kilométer hosszú és 2500 négyzetkilométer területû. A jéghegy területe jelenleg körülbelül akkora, mint a miniállam Luxemburgé.
A B-15A a legnagyobb maradványa a még hatalmasabb B-15 jéghegynek, amely a Ross-jégselfrõl vált le 2000 márciusában. A B-15 eredetileg akkora volt, mint Jamaica, területe meghaladta a 11.600 négyzetkilométert.
A hatalmas képzõdmény hamarosan kisebb darabokra töredezett. Idõközben a B-15A a McMurdo-szoros felé vette az irányt, és eltorlaszolta a Ross-tenger egy részét, ahol az óceáni áramlatok leállása miatt jég kezdte befedni a tenger egy részét.
A Drygalski egy, az Antarktisz Scott-partjáról eredõ szárazföldi gleccser, a David-gleccser nyúlványa, amely a Victoria-föld partvidéki hegységein keresztül vág utat magának a sarkvidéken a Ross-tenger felé.
Forrás: National Geographic
Hát igen a felelõsség kérdése nagyon kemény dolog. Hány fajt irtott már ki az ember a Földön és hány faj került a kihalás szélére... Elgondolkodtató pl az hogy a Tsunami áldozatainak Világ szerte mennyi pénzt adakozunak az emberek, fõleg ugye a Médiszenzáció értéke miatt, de sokan semmit sem adnak a természetvédõ szerveteknek (adó 1 %a stb..). Mi az értéke annak ha az így is túlnépesedett emberiség a saját hibájából kiépítetlen nem megfelelõ elõrejelzés miatt áldozatokat szenved. És mi annak ha nem szükségszerûségból, haszonszerzés stb érdekében más fajkat teljesen kipusztít a Földrõl... Bocs ha kicsit elkanyarodtam a fórumtémától.
Harcinyúl: Én nem hallottam okként a vulkáni-aktivítást mint okot a kis-jégkorszak kiváltójaként, bár attól lehet, csak én nem hallottam róla.
Azért a sokezeréves hipotetikus idõsorokat böngészve nem abszolút rendkívüli a mostani melegedési tendencia, bár kétségtelen, hogy az antropogén behatásnak lehetnek következményei.
Az, hogy az esõerdõket felégetik, ill. a fosszilis civilizációnk kibocsátásával "csupán" visszajutattjuk a légkörbe azt a CO2-t, amit a messzi múltban kivont légkörbõl a biomassza, egyszóval újra gyártjuk azt a melegházat, ami jellemezte a földtörténeti múlt nagy részét, amikor nem volt sarki jégtakaró.
Ez nem lenne rendkívüli, ha a fene civilizált emberiség a klímaoptimumának minden kilengését nem érezné katasztrófálisnak, amit sajna érezzük, hisz már van mit vesztenünk, bár ez se évek alatt lejátszódó folyamat ...
Ennek ellenére lehetne felelõsségérzete az emberiségnek, ám messze van tõle ...
Azért a sokezeréves hipotetikus idõsorokat böngészve nem abszolút rendkívüli a mostani melegedési tendencia, bár kétségtelen, hogy az antropogén behatásnak lehetnek következményei.
Az, hogy az esõerdõket felégetik, ill. a fosszilis civilizációnk kibocsátásával "csupán" visszajutattjuk a légkörbe azt a CO2-t, amit a messzi múltban kivont légkörbõl a biomassza, egyszóval újra gyártjuk azt a melegházat, ami jellemezte a földtörténeti múlt nagy részét, amikor nem volt sarki jégtakaró.
Ez nem lenne rendkívüli, ha a fene civilizált emberiség a klímaoptimumának minden kilengését nem érezné katasztrófálisnak, amit sajna érezzük, hisz már van mit vesztenünk, bár ez se évek alatt lejátszódó folyamat ...
Ennek ellenére lehetne felelõsségérzete az emberiségnek, ám messze van tõle ...
Cauchy: Valoban lenyeges lenne talalni viszonyitasi pontot, ami nem konnyu. Igen, a kis jegkorszak utan is erezhetek volna az emberek felmelegedesnek a valtozast, de ket dolgot ne felejtsunk el: Nem mindegy a valtozas sebessege, es nem mindegy az oka. A mostani valtozasnak ijesztoen nagy a sebessege, es tobb teruleten kimutathato okkent az emberi beavatkozas. Termeszetesen lehetnek termeszetes folyamatok is ezzel parhuzamosan, lehet, hogy epp ezt erositve. Azt mindenesetre tudomasul kell venni, hogy a fold bolygo legkorenek osszetetele, egyensulya egyertelmuen biologiai eredetu. Es ha megnezel nehany NASA kepet a braziliai esoerdokrol nehany evtizeddel ezelottrol es napjainkrol, akkor elgondolkodtato, vajon mi fogja az emberi beavatkozast ellensulyozni. Ja, es megegy: A kis jegkorszakot nem nehany nagyobb vulkan egymashoz kozeli komolyabb kitorese idezte elo?
Fenrir: Ugyan a kis-jégkorszakot fõleg az európai hatásaival jellemezték, ám szerte a golyóbison bizonyítható a gleccserképzõdés akkori (XVI-XIX.sz.) erõsödése.
Azt szeretném kérdezni hogy ez a kis jégkorszak globálisan volt jelen vagy csak Európára korlátozódott?
Szerintem is pontosan az a probléma, hogy "MIHEZ KÉPEST" A Föld normális állapotában nincs a sarkokon jég, ellenben létezett a középkorban egy ún ki jégkorszak, ami nem 5-10 évig tartott. Akik abban az idõben éltek, vagy fõleg a vége felé, õ is simán hihették, hogy éppen globálisan felmelegedõ szakaszban vannak.
Amíg nincs egy norma, egy átlag, addig nincs értelme szélsõségekrõl sem beszélni, változások vannak, ami egy nagyobb változás részei, ami egy mégnagyobb változás részei stb... megmondani senkis em tudja, hogy éppen mi is történik
Amíg nincs egy norma, egy átlag, addig nincs értelme szélsõségekrõl sem beszélni, változások vannak, ami egy nagyobb változás részei, ami egy mégnagyobb változás részei stb... megmondani senkis em tudja, hogy éppen mi is történik
Nem igazán akartam ilyen sértõdésekkel határos vitát nyitni szokásos (továbbra is többedmagammal együtt állítom:jogosan) kritikámmal.
Nem a "homokba dugom a fejem" elv képviselõje vagyok, csupán a délutáni írásomat hoznám fel újra, egy kérdést újra körültáncolva: A viszonyítás nem megfelelõ kezelésének félreértései címmel.
Mivel a szakma kevés teret kap eme vitákban, és se azzal foglalkozom most, hanem a lélektanával.
Egyrészt bánt a dolog, hogy egymásba keresi a bûnbakot az itt megjelentek nagy része, másrészt örömteli abból a szempontból eme történet, hogy valamennyien a hozzáértés különbözõ fázisaival együtt elkötelezettek vagytok(vagyunk) a témában, ez fûzi bele az idõnkénti mellékes megfogalmazást.
A tegnap esti fórumba beírt írásomban hisztériakeltõ hírekkel nem a Nomad fémjelezte RSOE-t vádoltam (megtettem kritikámat vele szemben is, ezzel kapcsolatban azt mondom nem õ a hibás, hanem az aki félreértelmezi így túldimenzionálja a híreit), hanem a média agyatlan (hangulatkreáló) tevékenységét, leszûkítve a televíziós (és bulvársajtós) híradásokra, azt hittem, annyiszor reflektáltam már ezügyben, nem kell újra és újra leszûkítenem a kört, ám hibáztam elismerem, hisz:
Azaz akár bántónak is vélhetném engem belekeverve okolni a "gombolyagért" kedves Bakonyvár, nyugodtan nevezz néven, nem vagyok személyeskedõ jelleggel viszaüzengetõ típus.
Nekem nincsen semmi problémám veled (fordítva nem vagyok meggyõzõdve), így hát nem értem bántásként, ám talán adhatok egy tanácsot, mint az aki talán kicsit érintett a dologban, lévén az emlékezetes tavaly júniusi jégverés nagy anyagi áldozatokba sodorva a családom, "szétszabta" a tetõmet, mégsem lettem "világvége-hívõ":
Túlontúl és igen-igen bonyolult eme kérdéskör ahhoz, hogy egyértelmû állásfoglalásokkal ostorozzuk bele az emberekbe, hogy itt bizony jön a világvége.
Értem az indítékod, jogos is lenne az álláspontod, de nem meteorológiai, hanem társadalomkritikai szempontból, e kettõ külön dolog. Bizony a fene globalízált civilizált társadalomra ráférne egy megtisztítás, ám a sorozatos igenis pánikkeltõ televíziós (és bulvársajtós) híradások ahogy te is fogalmaztál egy idõ után immunissá teszik az embereket.
A meteorológiai szempont még most sem tisztázott, nemhogy mi amatõrök se egyezünk, még a fene nagy tudósok se tudnak megyegyezni a témában.
Eme írásomat nem a személyeskedés generálta, ha annak lehetet venni, akkor bocsánat érte, csupán arra szerettem volna rávilágítani, hogy túl érzékeny közöttünk eme kérdéskor ahhoz, hogy újra és újra lefussuk ugyanazon köröket, hisz szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy eme vitát nézve "deja vu" érzésem támad újra és újra.
Bár a döntéshozó szervek és személyek lennének ennyire érzékenyek a témához, talán akkor nem az usa által alá sem írt, egyébként is már kifigurázott kyotoi egyezmény lenne az emberi tárasdalom összefogásának és feleõsségérzésének a maximuma. Ez még a minimumnak is kevés szerintem, ez mutatja civilizációnk technikai feljettség ide vagy oda gyerekességét, avagy inkább a szóismétléssel élve fejletlenségét.
Bocs a hosszért, szándékaim szerint ez volt az utolsó ezirányú beírásom eme (a napokban zajló) "epizódban".
Nem a "homokba dugom a fejem" elv képviselõje vagyok, csupán a délutáni írásomat hoznám fel újra, egy kérdést újra körültáncolva: A viszonyítás nem megfelelõ kezelésének félreértései címmel.
Mivel a szakma kevés teret kap eme vitákban, és se azzal foglalkozom most, hanem a lélektanával.
Egyrészt bánt a dolog, hogy egymásba keresi a bûnbakot az itt megjelentek nagy része, másrészt örömteli abból a szempontból eme történet, hogy valamennyien a hozzáértés különbözõ fázisaival együtt elkötelezettek vagytok(vagyunk) a témában, ez fûzi bele az idõnkénti mellékes megfogalmazást.
A tegnap esti fórumba beírt írásomban hisztériakeltõ hírekkel nem a Nomad fémjelezte RSOE-t vádoltam (megtettem kritikámat vele szemben is, ezzel kapcsolatban azt mondom nem õ a hibás, hanem az aki félreértelmezi így túldimenzionálja a híreit), hanem a média agyatlan (hangulatkreáló) tevékenységét, leszûkítve a televíziós (és bulvársajtós) híradásokra, azt hittem, annyiszor reflektáltam már ezügyben, nem kell újra és újra leszûkítenem a kört, ám hibáztam elismerem, hisz:
Azaz akár bántónak is vélhetném engem belekeverve okolni a "gombolyagért" kedves Bakonyvár, nyugodtan nevezz néven, nem vagyok személyeskedõ jelleggel viszaüzengetõ típus.
Nekem nincsen semmi problémám veled (fordítva nem vagyok meggyõzõdve), így hát nem értem bántásként, ám talán adhatok egy tanácsot, mint az aki talán kicsit érintett a dologban, lévén az emlékezetes tavaly júniusi jégverés nagy anyagi áldozatokba sodorva a családom, "szétszabta" a tetõmet, mégsem lettem "világvége-hívõ":
Túlontúl és igen-igen bonyolult eme kérdéskör ahhoz, hogy egyértelmû állásfoglalásokkal ostorozzuk bele az emberekbe, hogy itt bizony jön a világvége.
Értem az indítékod, jogos is lenne az álláspontod, de nem meteorológiai, hanem társadalomkritikai szempontból, e kettõ külön dolog. Bizony a fene globalízált civilizált társadalomra ráférne egy megtisztítás, ám a sorozatos igenis pánikkeltõ televíziós (és bulvársajtós) híradások ahogy te is fogalmaztál egy idõ után immunissá teszik az embereket.
A meteorológiai szempont még most sem tisztázott, nemhogy mi amatõrök se egyezünk, még a fene nagy tudósok se tudnak megyegyezni a témában.
Eme írásomat nem a személyeskedés generálta, ha annak lehetet venni, akkor bocsánat érte, csupán arra szerettem volna rávilágítani, hogy túl érzékeny közöttünk eme kérdéskor ahhoz, hogy újra és újra lefussuk ugyanazon köröket, hisz szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy eme vitát nézve "deja vu" érzésem támad újra és újra.
Bár a döntéshozó szervek és személyek lennének ennyire érzékenyek a témához, talán akkor nem az usa által alá sem írt, egyébként is már kifigurázott kyotoi egyezmény lenne az emberi tárasdalom összefogásának és feleõsségérzésének a maximuma. Ez még a minimumnak is kevés szerintem, ez mutatja civilizációnk technikai feljettség ide vagy oda gyerekességét, avagy inkább a szóismétléssel élve fejletlenségét.
Bocs a hosszért, szándékaim szerint ez volt az utolsó ezirányú beírásom eme (a napokban zajló) "epizódban".
Nomad !Úgy tûnik nekem hozzászólásod alapján,mintha pánikkeltéssel én vádolnám a metnet szerkesztõit hozzászólásommal.Gyakran szoktam /tegnap este is az észlelési naplóban/ hivatkozni az RSOE hírekre.Erre kaptam ma 00óra05 perckor e hírek cáfolatát és leckét ajánlottak "a hisztériakeltõ ilyen még nem volt hírek szerkesztõinek" a Hó és ziv.les fórumban.Elnézést,hogy ezt pánikkeltõvé változtattam Harcinyul késõbbi hozzászólása alapján.Szerintem nem sok ember esik pánikba,ha a metnet is lehoz szélsõséges híreket, mert a Föld összes szférájának szisztematikus tönkretétele szerencsére hosszú folyamat,csak az unokáink fogják igazán megszívni,no meg akiket addig is elkap az orkán meg az árvíz+ nukleáris szennyezés és egyéb rákkeltõ dolgok/Sajna kilátásaim nem jók,mert szüleim is rákban szenvednek/.
Nomad: Igy kicsit mas szinezetu a hozzaszolasod
A hirekkel kapcsolatban nekem szemely szerint kettos erzeseim voltak/vannak. Egy reszuk a korrekt tajekoztatas, mas reszuk az en nezopontombol inkabb a bulvar kategoriaba esik. A megbantas nekem sem szandekom senkit, sot, volt egy ideig ralatasom arra, milyen nehez hireket szerkeszteni, szolgaltatni, csak szerettem volna megvilagitani, hogy mi az, ami miatt szulethetnek negativ kritikak.
A hirekkel kapcsolatban nekem szemely szerint kettos erzeseim voltak/vannak. Egy reszuk a korrekt tajekoztatas, mas reszuk az en nezopontombol inkabb a bulvar kategoriaba esik. A megbantas nekem sem szandekom senkit, sot, volt egy ideig ralatasom arra, milyen nehez hireket szerkeszteni, szolgaltatni, csak szerettem volna megvilagitani, hogy mi az, ami miatt szulethetnek negativ kritikak.
Szia Harcinyul!
Hozzászólásomban is írtam, nem bántás, SÕT nem visszavágás akart lenni a dolog. Anno örültem neki, amikor KP-val megegyeztünk, az RSOE hírei(!) kikerülnek a METNET oldalára. Azóta többször jeleztem, hogy a híreket más hírszolgáltatótól veszem át, mivel az Egyesületünk nem hírügynökség. Több kritika érte már a hírtallózást, azokat a cikkeket, amelyek kikerülnek az RSOE és a Metnet oldalára. Ma ez a "pánikkeltés" megjegyzés egy kicsit betette a kaput.
A kritikákat elfogadom, hisz ezért (is) van a fórum. Egy tény. Soha, senki nem ajánlotta fel, szívesen keresgél netezés közben olyan témájú cikkeket, amelyet ki lehetne tenni a Metnetre (is), ezáltal gazdagítva ismereteinket.
Ráadásul a Globális Felmelegedés témakör - a meteorológia mellett - egy olyan rész, amely a tudós társadalmat is megosztja pro és kontra. Igazságot nem lehet tenni szerintem, csupán elolvasni a cikkeket, és véleményt alkotni.
Szóval, ha bárkit megbántottam a "kirohanásommal", elnézést kérek tõle....
Hozzászólásomban is írtam, nem bántás, SÕT nem visszavágás akart lenni a dolog. Anno örültem neki, amikor KP-val megegyeztünk, az RSOE hírei(!) kikerülnek a METNET oldalára. Azóta többször jeleztem, hogy a híreket más hírszolgáltatótól veszem át, mivel az Egyesületünk nem hírügynökség. Több kritika érte már a hírtallózást, azokat a cikkeket, amelyek kikerülnek az RSOE és a Metnet oldalára. Ma ez a "pánikkeltés" megjegyzés egy kicsit betette a kaput.
A kritikákat elfogadom, hisz ezért (is) van a fórum. Egy tény. Soha, senki nem ajánlotta fel, szívesen keresgél netezés közben olyan témájú cikkeket, amelyet ki lehetne tenni a Metnetre (is), ezáltal gazdagítva ismereteinket.
Ráadásul a Globális Felmelegedés témakör - a meteorológia mellett - egy olyan rész, amely a tudós társadalmat is megosztja pro és kontra. Igazságot nem lehet tenni szerintem, csupán elolvasni a cikkeket, és véleményt alkotni.
Szóval, ha bárkit megbántottam a "kirohanásommal", elnézést kérek tõle....
Nomad: Ez a "ha nem tetszik, csinald jobban" stilus nem tul tisztesseges visszavagas. Attol, hogy valaki nem szerkeszt hireket, mert egesz mas dolgokkal foglalkozik, meg lehet igaza Mas kerdes, hogy foleg az eghajlatvaltozassal kapcsolatban valoban erdemes lenne osszehozni nehany szakmai anyagot, amire lehetne hivatkozni, ha valakol a hirek barmelyik oldalon tulzasba esnek. (Mielott megkerdezed, nem, nem tudok ezzel foglalkozni, nem ertek hozza, nincs idom, stb. )
Mas kerdes, hogy foleg az eghajlatvaltozassal kapcsolatban valoban erdemes lenne osszehozni nehany szakmai anyagot, amire lehetne hivatkozni, ha valakol a hirek barmelyik oldalon tulzasba esnek. (Mielott megkerdezed, nem, nem tudok ezzel foglalkozni, nem ertek hozza, nincs idom, stb. )
Valami azért már megmozdult.
Erre nagyon jó példa 2005.január 1-vel bevezetett Környezetvédelmi termékdíj csomagolás és újrafelhasználásra vonatkozó fejezete.2003. január 1-óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a csomagolást elõállítja, importálja stb.Ez kg,L alapon történik. A változás, hogy ettõl az évtõl bevezették a kereskedelmi csomagolás fogalmát. Kereskedelmi csomagolás esetében az elsõ forgalombahozó és annak vevõje is kötelezett termékdíjat fizetni.(Kérdés mire használják fel ezt a milliárdokban mérhetõ bevételt)
Ezzel visszaakarják szórítani a nem természetbarát csomagolóeszközök használatát.pl.fémdoboz, PET palack, stb.
Ezekre a termékere komoly díjat rónak ki, melyet adó formában az APEH-nak kel befizetni.
Pl: Sörös doboz 0,5L
1,Gyártó fizet 30Ft
2,Az elsõ forgalombahozó fizet 16,25Ft
3,Az elsõ forgalombahozó elsõ vevõje 19,50Ft
Összesen tehát 1 db o,5L-es sörös fémdobozon 65,75Ft környezetvédelmi termékdíj van!!!
Ez a legbrutálisabb, ha a forgalmazó kötelezi magát, hogy max:35% forgalmaz fémdobozos sört, valamint az eladott söröspalackok 60%-át visszaveszi, akkor kérhet mentességet, amely lehet 40-60-80-100%.Attól függõen, hogy hány%-ot volt képes teljesíteni.
Az negyedévente be kell vallani, és adó módjára befizetni.
Látható, hogy ez igen kemény érv a teljes kereskedelmi lánc tagjainak, hogy a természetbarát csomagolóeszközökhõz térjenek át.
Bocs, ez a téma nagyon bonyolult, de ha valakit réazleteiben érdekel, annak állok rendelkezésére!
Erre nagyon jó példa 2005.január 1-vel bevezetett Környezetvédelmi termékdíj csomagolás és újrafelhasználásra vonatkozó fejezete.2003. január 1-óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a csomagolást elõállítja, importálja stb.Ez kg,L alapon történik. A változás, hogy ettõl az évtõl bevezették a kereskedelmi csomagolás fogalmát. Kereskedelmi csomagolás esetében az elsõ forgalombahozó és annak vevõje is kötelezett termékdíjat fizetni.(Kérdés mire használják fel ezt a milliárdokban mérhetõ bevételt)
Ezzel visszaakarják szórítani a nem természetbarát csomagolóeszközök használatát.pl.fémdoboz, PET palack, stb.
Ezekre a termékere komoly díjat rónak ki, melyet adó formában az APEH-nak kel befizetni.
Pl: Sörös doboz 0,5L
1,Gyártó fizet 30Ft
2,Az elsõ forgalombahozó fizet 16,25Ft
3,Az elsõ forgalombahozó elsõ vevõje 19,50Ft
Összesen tehát 1 db o,5L-es sörös fémdobozon 65,75Ft környezetvédelmi termékdíj van!!!
Ez a legbrutálisabb, ha a forgalmazó kötelezi magát, hogy max:35% forgalmaz fémdobozos sört, valamint az eladott söröspalackok 60%-át visszaveszi, akkor kérhet mentességet, amely lehet 40-60-80-100%.Attól függõen, hogy hány%-ot volt képes teljesíteni.
Az negyedévente be kell vallani, és adó módjára befizetni.
Látható, hogy ez igen kemény érv a teljes kereskedelmi lánc tagjainak, hogy a természetbarát csomagolóeszközökhõz térjenek át.
Bocs, ez a téma nagyon bonyolult, de ha valakit réazleteiben érdekel, annak állok rendelkezésére!
Bakonyvár írta:
"A pánikkeltés kifejezés ma már nem szalonképes,mert a média 15 éve gõzerõvel ezt csinálja /a metnet is e híreket címoldalon közli /, de én mégsem látok az utcán,munkahelyen stb pánikba esett embereket."
Tessék felvenni a kapcsolatot KP-val, és jelentkezni a hírszerkesztésre. Akkor kizárólag szakmai és helytálló cikkek jelennek meg a METNET oldalán. Erre is igaz, nem dumálni, csinálni kell. Remélem, nem sértõdtél meg.... THX.
"A pánikkeltés kifejezés ma már nem szalonképes,mert a média 15 éve gõzerõvel ezt csinálja /a metnet is e híreket címoldalon közli /, de én mégsem látok az utcán,munkahelyen stb pánikba esett embereket."
Tessék felvenni a kapcsolatot KP-val, és jelentkezni a hírszerkesztésre. Akkor kizárólag szakmai és helytálló cikkek jelennek meg a METNET oldalán. Erre is igaz, nem dumálni, csinálni kell. Remélem, nem sértõdtél meg.... THX.
A pánikkeltés kifejezés ma már nem szalonképes,mert a média 15 éve gõzerõvel ezt csinálja/a metnet is e híreket címoldalon közli/,de én mégsem látok az utcán,munkahelyen stb pánikba esett embereket.Valamikor a média még egy meztelen testet sem mutatott,ma pornócsatornák,vannak vagy vért sem volt ildomos mutatni,míg most egy este a tv-k mûsoraikban premier plánban vagy ezer embert lemészárolnak ill. hullatömegeket mutatnak játékfilmen vagy híradóban.Ennek ellenére senki sem esik kétségbe és lát világvégét-helyesen.280 ezer ember halálát nézte fotelból,böfögve a vacsorától sok millió ember,és meg sem fordult senki fejében,hogy nagy veszélyben van.A borzalom és pusztulás mindennapi látványa az embereket közömbössé teszi,immunisak a valós veszély esetén is.Ha meghal valahol egymillió ember,máris jön,hogy a gázkamrákban,Mohácsnál stb. több is veszett,ez az élet rendje és mindenki megnyugszik.TENNI VALAMIT - ez már meg sem fordul senki fejében.Csak legyen meg a söröm/házam,autóm,betevõm stb./ és a többi nem érdekel - mondja mindenki.Ezt a mentalitást figurázta ki a tegnapi esti mese - belefáradtam,hogy érveljek ellene.Valóban hónapok óta nem olvasom végig e médiahíreket/Tavaly még megtettem/.Igazából nem akartam van-e,nincs-e globális felmelegedés vitát nyitni,hisz mi nem vagyunk abban a helyzetben,hogy ezt eldönthessük.Részemrõl nem kívánok errõl vitatkozni senkivel.
Igazad van Szilárd, ide valók eme írások, így én is ide reflektálok.
Igaz, lehet rendkívülinek is nevezni a jelenlegi É-i hemiszférabéli „rohangációkat”, ám messzemenõ következtetéseket levonni korai.
Az is igaz, hogy a szélsõségek Kárpát-medencei talán legkevésbé szubjektív mérõszámai (európai léptékben egyedül a 980 alatti mérs.ciklonok gyakoriság-emelkedése érdemel említést) megugorhattak, pl. abszolút legmagasabb hõm., „vízi-gyönyörûségek”, vagy ami nagyon szubjektív (az információs „fejlettség” tálcán kínál mindent, ám x éve mi volt a helyzet a „fergetegek” gyakoriségával?): a tornádók, ám nekem mindig ugyanaz a probléma jön ilyenkor elõ: mihez képest ?
Azaz mit nevezünk zérusnak, és jogos-e ahhoz mérni ennek-annak ilyen-olyan korrelációit.
Nem félrevezetõ talán egy történelmi távlatban nyugodtnak nevezhetõ idõszakhoz mérni az elmozdulásokat ?
A döntéshozó „szûklátókörû fõembereknek” talán így kell beadni a dolgokat, ám összességében mindig ugyanoda lyukadok ki, hogy MIHEZ KÉPEST ?
Egyszóval a tizedekbe beleveszõ „ej ráérünk arra még” elv sem célravezetõ, de a szakmai (a médiabeli fajtáját hagyjuk, az „óvoda”, és szóra sem érdemes) túldimenzionálás sem egy egyértelmûen meghúzott vonaltól kezdõdik.
Eme sorok nem szõrszálhasogatás céljából íródtak, csak ama kérdésre keresik a választ, hogy mit mihez viszonyítunk és miért, és jogos-e.
Igaz, lehet rendkívülinek is nevezni a jelenlegi É-i hemiszférabéli „rohangációkat”, ám messzemenõ következtetéseket levonni korai.
Az is igaz, hogy a szélsõségek Kárpát-medencei talán legkevésbé szubjektív mérõszámai (európai léptékben egyedül a 980 alatti mérs.ciklonok gyakoriság-emelkedése érdemel említést) megugorhattak, pl. abszolút legmagasabb hõm., „vízi-gyönyörûségek”, vagy ami nagyon szubjektív (az információs „fejlettség” tálcán kínál mindent, ám x éve mi volt a helyzet a „fergetegek” gyakoriségával?): a tornádók, ám nekem mindig ugyanaz a probléma jön ilyenkor elõ: mihez képest ?
Azaz mit nevezünk zérusnak, és jogos-e ahhoz mérni ennek-annak ilyen-olyan korrelációit.
Nem félrevezetõ talán egy történelmi távlatban nyugodtnak nevezhetõ idõszakhoz mérni az elmozdulásokat ?
A döntéshozó „szûklátókörû fõembereknek” talán így kell beadni a dolgokat, ám összességében mindig ugyanoda lyukadok ki, hogy MIHEZ KÉPEST ?
Egyszóval a tizedekbe beleveszõ „ej ráérünk arra még” elv sem célravezetõ, de a szakmai (a médiabeli fajtáját hagyjuk, az „óvoda”, és szóra sem érdemes) túldimenzionálás sem egy egyértelmûen meghúzott vonaltól kezdõdik.
Eme sorok nem szõrszálhasogatás céljából íródtak, csak ama kérdésre keresik a választ, hogy mit mihez viszonyítunk és miért, és jogos-e.
(A "Hó- és zivatarlesen"-ben fajultunk idáig, de inkább ide való
Ez a LÉGKÖRZÉSi helyzet, ti. hogy most egy idõben három (négy?), ritka markáns é.-i leszakadt örvény (=cut off) búgócsigázik, azaz hogy tkp. ezek uralják az é.-i félteke légkörzését – kiváltképp tavasszal, mikor ponthogy kisimult (=zonális) ny.-i szeleknek kéne körbedudálniuk – szóval ez a REND(esen) KÍVÜLI helyzet.
SZÉLSÕSÉG(ek)rõl nehezebb ítélkezni, mert pl. csak az elmúlt század is elég hosszú volt: egyszer-egyszer sokminden megtörténhetett. Ebben inkább az a mérvadó, ha azok gyakorisága ugrik meg – ehhez persze mindenféle idõsorokat kell szorgalmasan vizsgálni.
(Jó közöttes vizsgálódási feladat, ha a nem nagy számosságú, és könnyen, egyértelmûen leszámolható rendkívüli eseményeket számoljuk le helyben: pl. súlyos idõjárási károkozások, mint Mo.-n a tornádók.
Errõl meg már hallottatok eleget tõlem...)
Ezeknél egyszerûbb és mégis inkább a lényegébe vágóbb, ha a rendkívüli légkörzési helyzetek szaporaságát tekintjük: ezt meg tapasztalatból mondom, hogy ... (ld lent) – a többi már "csak" a következmények! De a szorgalmasak megnyugtatásáául mondom, hogy Mo.-n pl. a napi legm. höm.(magam is számolgattam ilyeneket), vagy vízállási rekorddöntések (kérdezzétek Kockát) számszerûen is megszaporodtak.
Vagy hogy A Költõt idézzem "A világvége (értsd: e világ vége) már a múlt században elkezdõdött (senki sem gondolhatja komolyan, hogy ez amolyan film(szakadás)-szerûen zúdul le!...), csak a legtöbben – kiváltképp a tizedes részletekbe a szorgalom ürügyén beleveszõk – egyszerûen nem vették észre."
Ez a LÉGKÖRZÉSi helyzet, ti. hogy most egy idõben három (négy?), ritka markáns é.-i leszakadt örvény (=cut off) búgócsigázik, azaz hogy tkp. ezek uralják az é.-i félteke légkörzését – kiváltképp tavasszal, mikor ponthogy kisimult (=zonális) ny.-i szeleknek kéne körbedudálniuk – szóval ez a REND(esen) KÍVÜLI helyzet.
SZÉLSÕSÉG(ek)rõl nehezebb ítélkezni, mert pl. csak az elmúlt század is elég hosszú volt: egyszer-egyszer sokminden megtörténhetett. Ebben inkább az a mérvadó, ha azok gyakorisága ugrik meg – ehhez persze mindenféle idõsorokat kell szorgalmasan vizsgálni.
(Jó közöttes vizsgálódási feladat, ha a nem nagy számosságú, és könnyen, egyértelmûen leszámolható rendkívüli eseményeket számoljuk le helyben: pl. súlyos idõjárási károkozások, mint Mo.-n a tornádók.
Errõl meg már hallottatok eleget tõlem...)
Ezeknél egyszerûbb és mégis inkább a lényegébe vágóbb, ha a rendkívüli légkörzési helyzetek szaporaságát tekintjük: ezt meg tapasztalatból mondom, hogy ... (ld lent) – a többi már "csak" a következmények! De a szorgalmasak megnyugtatásáául mondom, hogy Mo.-n pl. a napi legm. höm.(magam is számolgattam ilyeneket), vagy vízállási rekorddöntések (kérdezzétek Kockát) számszerûen is megszaporodtak.
Vagy hogy A Költõt idézzem "A világvége (értsd: e világ vége) már a múlt században elkezdõdött (senki sem gondolhatja komolyan, hogy ez amolyan film(szakadás)-szerûen zúdul le!...), csak a legtöbben – kiváltképp a tizedes részletekbe a szorgalom ürügyén beleveszõk – egyszerûen nem vették észre."
Hailstones "as big as eggs" kill 18 in Sichuan
... The biggest hailstorm, which fell in Chongqing, reached 13 centimetres in diameter, according to local reports.
... He said some hailstones were as big as eggs, and even small ones were the size of peas. "Many houses were pierced by the hail. It is the most serious hailstorm for 20 years in the county," he was quoted by People's Daily as saying.
Link
... The biggest hailstorm, which fell in Chongqing, reached 13 centimetres in diameter, according to local reports.
... He said some hailstones were as big as eggs, and even small ones were the size of peas. "Many houses were pierced by the hail. It is the most serious hailstorm for 20 years in the county," he was quoted by People's Daily as saying.
Link
mar nem tudom elvezni, mert eleg volt belole otthon is de remelhetoleg eler ide is, legalabb a negyede az otthoni tavasznak! Olyan furcsa latni az eszleleseket, 17 fokokrol, itt meg minusz van
((((.persze mire hazamegyek mar 30 fokok lesznek, nyaron. Na mind1. A cikkekeket mindig szivesen fogadomcsak el voltam az utazasal, szakdogaleadassal, stb...foglalva.paaaa tavasz
de remelhetoleg eler ide is, legalabb a negyede az otthoni tavasznak! Olyan furcsa latni az eszleleseket, 17 fokokrol, itt meg minusz van((((.persze mire hazamegyek mar 30 fokok lesznek, nyaron. Na mind1. A cikkekeket mindig szivesen fogadomcsak el voltam az utazasal, szakdogaleadassal, stb...foglalva.paaaa tavasz 
Kedves Virág!
Élvezd inkább a hóesést, majd ha hazajössz, akkor lesz részed tavaszban, nyárban, vagy ami éppen lesz!
De ahogy írod, ott sem marad el az az évszak, csak még várnod kell rá egy picit!:-)
Cikkeket küldjek még, vagy odakint mással akarsz foglalkozni?!:-)
Élvezd inkább a hóesést, majd ha hazajössz, akkor lesz részed tavaszban, nyárban, vagy ami éppen lesz!
De ahogy írod, ott sem marad el az az évszak, csak még várnod kell rá egy picit!:-)
Cikkeket küldjek még, vagy odakint mással akarsz foglalkozni?!:-)
csak egý erdkesseg, most svedo.ban vagyok, annak ellenere, hogy itt meg tombol a tel, hallottam, hogy fonn eszakon, lappfoldon, nincs is olyan nagyon hideg, es tavaly nyaron 31 fok rekord meleg volt. mindenesetre most irigyellek titeket a szep tavasz miatt. itt esik a ho...
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Gyors váltás: visszatér a nyárias idő
Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54
Szabályzat