Agrometeorológia

mai munkám a kertben: A hétvégi esõtõl már elkezdett erõteljesen cserepesedni a talaj, és rengeteg apró gyom magonc jelent meg, ezért be lett kapálva a burgonya, elõször a sora kézzel, majd a sorköz géppel. Itt még kapálás elõtt: Link Közben: Link Miután megkapáltam, betöltöttem géppel: Link Mire végeztem már kezdett sötétedni, ezért kicsit homályos a kép: Link Ilyen az újburgonya: Link

Bandero: Szerintem hagymát még duggathatsz, sárgarépából és petrezselyembõl rövid tenyészidejût szintén vethetsz. Salátából talán még jégsalátát, az kevésbé hajlamos a felmagzásra,a sima fejes saláta már ilyenkor a hosszú nappalok, és a magasabb hõmérsékletek miatt már hamar felmagzik, ugyanez a helyzet a hónapos retekkel is.

Kérdésem vagyon!

"Kicsit" megkéstem különféle okok miatt a veteményezéssel. A kérdésem az, hogy érdemes-e még vetni borsót, fejes salátát, póréhagymát, sárgarépát, petrezselymet, retket és ha igen, akkor milyen fajtákat, illetve lehet-e még dughagymát eltenni ilyenkor?
Várom a szakértõk és tapasztalattal rendelkezõk válaszát!

Tegnap elõtt reggel így nézett ki a kertünk az esõ után:
Összes kép: Link
1. kert:
Krumpli, kukorica, stb: Link Link Link
Vöröshagyma: Link
Mák: Link Látszik, hogy milyen törpe és már kivirágzott a szárazság és a meleg hatására.
Cukorborsó: Link Link
Szõlõ: Link
2. kert:
Krumpli, kukorica, cseresznyefa: Link
3. kert: ugyancsak krumpli, kukorica: Link

Jót tett az esõ, már kapálógépeztem is, mert elég gazos volt, holnap betöltjük a krumplit.
Sajnos több képet nem tudtam csinálni, mert elõzõ este lemerítettem az aksikat, pedig még lett volna mit fotózni...

Bocsánat ez lemaradt és a szerkesztési idõ is lejárt. Horvátország: Link

Az egyik kedvenc témám a mediterrán vagy annak hitt növények hazai kísérletezései. Én jelenleg törzses, szabadföldi yukkákkal(yucca recurvifolia) kísérletezek. Neten néztem Horvátországban hihetetlen szép, 2-3 magas, elágazó telepei vannak. Van egy könyvem: Télálló kaktuszok, agávék és pálmaliliomok. Abban írják, hogy Magyarország déli felén általában ezek nem fagynak el és törzset nevelnek. Nálam eddig még gond nem volt a 2 év alatt.
Ezt egy panelház elõtt fotóztam. Kb 150 cm lehet már: Link

Bocsánat, "amint két leghidegebb éjszaka térképe is nagyon jól mutatja Link Link "
A második link helyesen Link , és egy "a" betû kimaradt!

A tegnapi utam során végig figyelemmel kísértem az érintett térségekben az akác virágzásának és a kukorica méretének alakulását.

Az elsõ képet Barcs határában készítettem egy közepes kukoricatábláról Link Link
Az akácvirágzás végig a somogyi vonalon elõrehaladott állapotban volt, aztán Barcstól kelet felé fordulva Darány településhez közelede hirtelen sokkal kevésbé virágzott az akác, a képek már Sellye közelében készültek, teljes virágzásban lévõ akácok, az elsõ két képen egy nyílt helyen Link Link , ez pedig egy dél felé nézõ erdõsávban készült Link
Elvirágzóban lévõ akácot nem, vagy csak nagyon elvétve találtam, tehát hátrébb tartott a virágzás, mint a Csurgó-Barcs vonalon.
Tovább haladva Harkány-Siklós felé egy kicsit tovább romlott a helyzet Link Link
Ennél nagyobb kukoricát nem láttam arrafelé Link , sõt, sok helyen voltak ennél sokkal elmaradottabb táblák is annak ennelére, hogy errefelé valószínû hamarabb vetik, illetve a sötét színû talaj minden bizonnyal elõnyére szolgál a növekedésnek Link
Pécs felé közeledve aztán kicsit elõrébb tartott az akácvirágzás, voltak már a virágzás utolsó fázisában lévõ facsoportok is Link
Aztán nagy meglepetésemre Pécstõl Mohács felé fordulva újra kicsit, de érzékelhetõen gyengébben álltak az akácok Link , sõt, voltak részek, ahol gyengébben, mint Sellye környékén.
Egyébként a borult, idõnkét csöpögõ esõ ellenére is csodás volt Baranyai-dombság.
Mohács környékén jártam már régebben, de most jobban figyelve a tájat, az 56-os úton haladva a Dunával párhuzamosan észak felé, van egy kelet-délkelet felé nézõ dombvonulat, hát azok a lankák....
Nagyon szépek!
Akkor kezdett el rázendíteni jobban az esõ, így csak egy gyors akácképem van Mohács-Dunaszekcsõ közötti részbõl, vígan nyílt az akác Link
Baján egyszer régebben, 2005. februárjában voltam átutazóban, de semmire sem emlékszem belõle. A dombvidék peremérõl leérve a síkra az akác virágzási stádiuma jobb volt, mint a Pécs-Mohács közti útvonalon, Baja belvárosában pedig elvirágzóban volt az akác. Nyilván a hõszennyezés is rátett ott egy lapáttal.
A város túlsó felén, a meteorológiai állomás közvetlen közelében így álltak az akácok Link Link Link , a virágzás kellõs közepén.
A meteorológiai állomásnál Godazoli által leírtakat tapasztaltam, tényleg a környék legmagasabb pontján van, onnan délies irányba lejt a terep Link Link
Ez a kép pedig az egyik kis gödröt ábrázolja, ami itt köztem és a meteorológiai állomás között van, miközben én is már jóval lejjebb állok a fényképezés helyszínén, mint az állomás szintje Link
A bajai állomás középhõmérséklete és maximum átlaga elég magas, köszönhetõen az alföldi fekvésnek, alacsony tszf. magasságnak és a fekete talajnak, viszont a minimum átlaga a kiemelt fekvés ellenére elég alacsony, sõt, a környezõ kis gödrök valamelyikének alján bizony még alacsonyabb lenne, ami igencsak lehúzná a középértékét is. A környék nem teljesen sík, kisebb-nagyobb halmok, kupacok vannak körbe-körbe.

Visszafelé haladva, a Dunán átkelve Bonyhád felé vettem az irányt, és kíváncsian vártam, hogyan fog változni az akácvirágzás az Alföldrõl a tolnai dombvidék belsejébe hatolva.
Sejtésen beigazolódott. Azt vártam, hogy hiába szinte ugyanaz az idõjárás Baján és a Tolnai-dombság keleti felében is, a virágzás foka és eloszlása módosulni fog, amint a dombok közé érek.
Kismórágy település Bajától kevesebb, mint 30 km-re van Link Link Link

Az akác az eddig látottak közül a legelmaradottabb stádiumban volt, több fa éppen kinyílóban volt csak. Tovább haladva a dombok tetején és déli oldalakban egészen jól virágzott az akác, viszont elvirágzóban lévõ példányt egyet sem láttam. 10 km-re az alföldi síktól, ahol több fa már a virágzás végén járt.
Tény, Baja közelében a fekete talaj és a kevés csapadék biztosan közrejátszott a virágzás elõrehaladtában, mert a szárazság siettette a virgázást, csapadék hiányában szinte kínjában is hamarabb képes elvirágozni az akác, de látványos volt a különbség azon a néhány km-en belül, a sík és a dombság között.
A Tolnai-dombság Link Link
Az egyik tolnai fagyzug mélyén Link Link
Elképesztõ!

Aztán hazaérve gyorsan körbejártam Becsehely környékét!

Becsehely mellett Zala megye egyik legcsúnyább fagyzugának mélyén Link
Ezen fagyzug kivezetõ részénél, közepes fekvésben vannak még virágzó fák, de a legtöbb fa az utolsó stádiumban van Link Link Link
Link
Úgy áll itt a virágzás, mint a bajai állomás mellett közvetlenül!
A jobb fekvéseinkben pedig úgy, mint Baja belvárosában, totál elvirágozva Link Link

Kukorica Becsehelyen, a mi kertünk végében Link
Lenti környékén kis túlzással tegnap vetették el a kukoricát, annak ellenére, hogy amennyiben elvetették volna akkor, amikor a következõ képeken látható, Nagykanizsától néhány km-re Becsehely felé lévõ Sormás település melletti kukoricatáblát, akkor térdig gázolnának benne!
Ugyanis Sormáson ilyen a kukorica Link Link

Az északi oldalakat és az árnyékban lévõ akácokat sehol nem vettem figyelembe, illetve mindig próbáltam a legtipikusabb példányokat lefényképezni!
Adalék még ehhez a kis szösszenethez, hogy Pécs-Pogány és Baja az elmúlt 1,5 hónapban közel azonos középhõmérsékletet produkált, míg Nagykanizsa és Iklódbördõce közel 1 fokkal van lemaradva mögöttük...
Úgy gondolom, az én közepes fekvésemben lévõ mérések adatai Link sokkal inkább visszatükrözik a térségi klímát, ezt a füge elfagyási példák és az akác-kukorica összehasonlítások is jól bizonyítják.

Úgy gondolom, azt senki nem vitathatja, hogy egy térség éghajlatát a növényzet fenológiai állapota eléggé megbízhatóan visszatükrözi. Azon sincs mit vitatkozni, hogy a meteorológiai mérõállomások elhelyezése akkor tekinthetõ jónak, ha összességében ugyanazt tükrözik vissza az adataik, mint a fenológia. Ha ennek a fordítottját mutatják, akkor baj van!
Ilyen szempontok alapján szemlélõdtem az elmúlt két napban a Dél-Dunántúlon és a Duna mentén.

Azért ide, ebbe a fórumba írok róla, mert a meteorológia, mint tudomány, leginkább a mezõgazdasági termelésre van kihatással, illetve annak támogatására szolgál.
A képek minõségéért elõre is elnézést, egyrészt nagyon rossz fényviszonyok voltak végig, másrészt nagyon kellett sietnem!
Az útvonal: Nagykanizsa-Sellye-Harkány-Pécs-Mohács-Baja-Bonyhád-Kaposvár

Elsõre nézzük a tél minimum hõmérsékleteit, amelyek nagyon kedvezõ tartományban voltak a Dunántúlon abból a szempontból, hogy pont a füge elfagyása-túlélése határán mozogtak, amint két leghidegebb éjszaka térképe is nagyon jól mutatja Link Link
Nagykanizsa 16, Iklódbördõce -15, Pécs-Pogány -11, Sellye -15, és Baja is -15 fokos minimummal zárta a telet.
A füge -13-14 fokon már láthatóan sérül, -15 fokon elfagy, természetesen vannak különbségek, de éppen ezért több példányt is lefényképeztem.

Sellyén elég sok helyen van füge, legtöbbjük házfalhoz közel, hogy az épület által sugárzott hõ egy kritikus érték esetén biztosítsa a túlélést.
A város sík, alföldi jellegû területen fekszik, egy kis halmon.
Településszerkezetileg más, mint a zalai települések, sokkal sûrûbben vannak a házak, így valamennyi hõszennyezést biztosan kapnak a növények, ennek ellenére sajnos nagyon sok komolyan sérült fügét találtam, akár házfal közelében is Link Link , sõt, volt amelyik teljesen elfagyott Link Link
A házak láthatóan nyújtottak némely esetben annyi védelmet, hogy a fügék éppen csak túlélték az állomás által mért -15 fokot, de a sok elszáradt ág azt sejteti, hogy a háztól elég távol bizony már semmi esélyük nem volt. Ezt a következõ kép is bizonyítja, amin a füge sajnos elég távol van a háztól, a kerítésen túl, a járda mellett, így elpusztult Link
Aztán volt olyan példány is, ami egészen jól átvészelte a -15 fokot Link , illetve volt olyan füge is, ami szinte be van építve a házfalba, azt szándékosan nem fényképeztem le, hiszen ott már elég erõsen jelentkezik a hõszennyezés.
De összességében elmondható, hogy a -15 fokos téli legalacsonyabb hõmérséklet erõsen megtizedelte a sellyei fügeállományt.

Baranya megye ezt a telet úgy úszta meg még komolyabb fagy nélkül, hogy amikor a hó és a hideg is jelen volt a térségben, akkor dél felõl befelhõsödött, így a hõmérséklet zuhanása egy bizonyos értéknél megállt. Ennek köszönheti részleges túlélését a már múlt éven is bemutatott, Pécs közvetlen közelében lévõ Kozármisleny település egyik fügéje, amely a falu közepén lévõ fagyzugban van, igaz, nem a völgytalpon, hanem már az emelkedõ részen, házfalhoz közel.
Így nézett ki tavaly Link , és így fest most Link Link
Amennyiben 3-4 órával késõbb felhõsödik be azon az éjszakán, abban az esetben biztosan súlyosabban sérült volna, így szerencsére lesz rajta termés, és maradtak ép ágai, hajtásai. Bár meglepõ, hogy a múlt éven nem elfagyott, a képen is látható ép része fagyott teljesen el az idei télen. Eközben a Kozármislenyhez közeli Pécs-Pogányon -11 fokos téli minimumot mért az állomás...

Ezek után nézzük akkor a -15-16 fokos minimum értéket produkáló nagykanizsai és iklódbördõcei állomás között félúton lévõ Letenye város fügéit. Én Becsehelyen -11,6 fokos minimumot mértem a télen. Letenye nagyon hasonló fekvésû, mint Sellye, ezért alkalmas az összehasonlításra. A két említett állomáson mért hõmérséklet ellenére a városban elpusztult füge nincs.
A házhoz közeli példányok így festenek Link Link
Ez elég távol van már a háztól, teljesen ép Link Link
Ez utóbbi két kép ráadásul elég rossz fekvésben lévõ fügét ábrázol, hisz a Mura folyó elég közel található hozzájuk, vagyis nagyon alacsonyan, mély, igaz sík területen vagyunk.
Ez pedig Lenti település szintén sík részén lévõ egyik fügéje, messzebb a nem fûtött épülettõl, mint a sellyei járda melletti füge a fûtött lakóháztól, teljesen sértetlenül Link Link

Már vannak olyan szerek amelyek csak a károsító rovarokra hatnak, és így minimális hatással vannak a hasznos rovarokra. Hatásuk a rovar izomszövetének összehúzódását akadályozza meg, és az ebbe pusztul bele. Természetesen az áruk is jelentõsen magasabb, illetve ezek nem szabad forgalmi kategóriájú szerek. Pl.: Link

Gyomlálás közben én is nyomkodtam õket szét,mivel a talaj puha volt és nem bírtam össze taposni így egy hatásos módszerrel hogy a kezem se legye trutyis a hátánál (jobb esetben a szárnyánál) megfogva a fejét a háta felé érdemes letörni.
Egyébként Calypso-val fogjuk leszórni gyors és halálbiztos Link

Ma kereken 1mm hullott.

Dr. Zivatar: Nálunk már elkezdtek kelni a hétvégén, ezért is lett lefújva.

Koczkás: teljes mértékben egyetértek a növényvédelmi stratégiáddal , ha nem muszáj ne permetezzünk, én is leszedném az egész kertrõl is akár, persze ha lenne idõm, de sajnos abból van a legkevesebb, már a metnetre is alig jut. .

Mivel nincs olyan brutális területen és a permettel is spórolni akartunk nekiláttunk két délután a bogarakat és a petéket is leszedni.
Igen komoly mennyiséget sikerült likvidálni.

Mi a jövõ hétre tervezzük a permetezést, megvárjuk hogy a melegben kikeljenek a peték így egyszerre lemegy az öreg és a fiatal bogár is.
Az a 17mm pedig isten ajándéka volt hogy pont ott pont azon a helyen...........

Szerencsétek volt!

Ma mennyi volt?

A vasárnapi hatalmas szerencsének köszönhetõen (17mm esõ) a burgonyát csak tegnap tudtuk lepermetezni, ugyanis tegnapra száradt meg annyira a sorköz, hogy bele lehetett menni. Természetesen a növénnyel nem borított, és korábban nem öntözött területeken már másnap száraz volt a talajfelszín. Hétvégén az egész kertet át lehet majd kapálni, hogy ne cserepesedjen fel a talaj. Az udvarban a fû ismét kizöldült, és a többi növény is üde zöld. Sajnos ez nem mondható el a környék minden területérõl, pl. a szomszéd faluban a fû szinte sárga és ki van égve. Képeket holnap készítek és hozok.

Még este kimentem egy kicsit horolni és kellemesen csalódtam, az igaz hogy az esõ nyoma alig látszódót de legalább az olyan helyeken ahol jobban levolt taposva a föld könnyebb volt felkapálni.

Ebbõl már nem jössz ki jól! Remélhetõleg nem olvassa a MetNetet!?

Ez így még jobb

Nálam a tegnapi és tegnapelõtti összesen 20 mm csapadék szépen feltöltötte a talaj felsõ rétegét, így szép zöld minden.

Ez valóban félreérthetõ, természetesen vele együtt akartunk a munkával végezni, he-he!

"...mert az esõ elõtt végezni akartunk édesanyámmal)."
Ezt nem árta átfogalmazni.

A délelõtt kemény munka jegyében telt el, legalább elhessegette fáradtságom, hisz éjszakás mûszakom után csak egy fél órát szenderegtem a fiam mellett (nem akartam többet, mert az esõ elõtt végezni akartunk édesanyámmal).

Elõször is lenyírtam egy jó darabon a füvet.
Aztán a szörnyû látványt nyújtó veteményes láttán (erõs és kiterjedt kutyataposás) akcióba lendültem.
A porta körüli kerítések végig megerõsítve, ahol szükséges volt.
Például a kert végi vadkerítés végig, és az utcafronti sövénykerítésbe taposott nyom felszámolva csirkehálóval és a kitaposott sövénytövek helyén leütött karókkal (a sövény majd benövi, ha békén lesz hagyva).
Az elgyengült kerti kapu helyett új összeállítva, holnap befejezem.
Mivel több kertszomszéd anno egy közös külsõ kerítést épített, a tõlünk jó messze lévõ helyen felfedeztünk egy jó nagy kaparást, ott azt szépen felszámoltuk.
Ez idõ alatt anyukán elültette a paprikapalánták második, most 30fõs csoportját.

Jöhet az esõ.

Megégette a Nap.

A paradicsom palántáim még tejfölös pohárban vannak de néhánynak sárgul a teteje. Mi lehet a baj?

Újfent a hydro-infóból átvett téma, ami érvényes más növényekre is; zöldség, dísznövény.

Nem vagyok én olyan szakember, mint Bálint-gazda, csak a több évtizedes tapasztalat jön ki belõlem.Csonthéjas-gyümi kedvelõ vagyok,fõként cseresznye-meggy-öszi-sárgabarackjaim voltak, vannak.

Jót tesz az öntözés ilyenkor.Az 5-10 éves fáknál alkalmaztam a ki-katlanozást, olyan 10-20 cm.mélyen, és az ág csurgó átmérõig.Ha az megtelik, akkor elég 2-4 naponként megismételni, de csak a szárazság, kevés Rh. esetén.
Ez van alulról, de felülrõl pedig nem árt, sõt hasznos kicsi védõvegyszerrel(gomba-rovarölõ) is permetezni a lombot,gyümölcs-csoportosulásokat.
Ide kapcsolódna az is, hogy tápanyag-utánpótlásban nagyon jó, és hatékony lehet a permetbe kevert, vízben gyorsan oldódó, kolloidos mikroelemek, és makróelemek (N-K-P+ vas-réz-mangán-bór-Mg..stb)pláne ilyen szárazságban.
De egyre vigyázunk,- az adagolásra.Szigorúan csak az elõírt töménységben, ált.0,3-0,6 %, 10 literbe 3-6-centilit.=féldeci.Esetleg max: 1 deci, de akkor légporlasztásos, nagyon terítõ géppel vigyük fel a lombra mostan.Érzékenyek a gyümölcsöskék, meg a fiatal levelek,hajtásvégek, nehogy perzselés, leégetés legyen a vége.
A permetezést is 3-6 naponként ismételhetjük lombtrágyával.

Ahol nincs öntözésre mód, ez is szép eredményeket produkálhat.

Milyen nehéz is lenne megöntözni hiszen két lépesre van tõle egy ivókút. Hiányzik körülötte egy fatányér, ami lehetõvé tenné, hogy az öntözõvíz a gyökerekhez jusson. Na és a murvázott talaj körülötte nem árulkodik valami jó termõföldrõl. Ilyen körülmények között nem csodálom a sorsát szegény Tiliának. Ahogy nézem még nem teljesen halott. Ki kellene tányérozni ( körbekapálni kb. 1 m átmérõben és 10 cm mély tányért csinálni ) és ezt hetente legalább egyszer feltölteni vízzel. Ha minden tizedik ember aki használja ama közterületet 1 l vizet öntene rá már lehet ki is rohadt volna!

Nem lehet elsõre rámondani.
A fák kevésbé sínylik meg az egy-két hónapos szárazságot, mert nem a felsõ talajrétegbõl veszik fel a víz nagy részét.
A környéketeken tavaly õsztõl egészen áprilisig átlag feletti csapadékhozamok voltak, kb. 70mm pluszban volt a talaj, így egyéb tényezõket is keresni kell az egyértelmû megállapítások elõtt.
A képet nézve erõsen veszélyeztetett helyen (elkerítés nélkül, ahol kutyapisi és stb. jöhetett) van a fácska.
A fû köztudomásul gyorsan regenerálódik.

Igaz, hogy komoly a szárazság, ám sok elsõre rámondott dolog nem igaz attól még.

Nálunk megvan az elsõ áldozata az aszálynak itt a lakótelepen. Egy 2 éves hársfa csemete. Olyan helyre lett ültetve, ahol nem locsoltak a városi környezet gazdálkodás emberei. 2 évig semmi baja nem volt, csak idén száradt ki. Gondolom ez elég egyértelmû helyzet, hogy mitõl. ASZÁLY VAN!!!
Link
És beljebb, ahol nagyon sokat locsoltak ott szemmel láthatóan nagyobbak már a csemeték:
Link
És a fû. Egy hónapja vágták le, de azóta szinte nem is nõtt. Õ is szívesen fogadná az éltetõ mm-eket:
És egy kis összehasonlítás:
2009.04.08
Link
2009.05.13
Link

Végül is a mérés szerint csak 4,1mm lett, ám a majd arasznyi mélyen átázott talaj többre utal, a szél torzította a mérést.
Nagyon kellett.

Úgy legyen,addig is reménykedünk és imádkozunk.

Többet várok.

Esélyek és lehetõségek eddig is voltak csak sajnos nem nagyon valósultak meg.5mm esõ nekünk nem sokra elég,ha egy öntözött földre jönne jobban tudna hasznosulni.

Én további veteményezést péntek-szombatra tervezek.

Csütörtök és vasárnap is esélyes, utóbbi különösen.

Szerencsére ma hûvös is volt, esett is szépen (nem mértem, ám a szárazság ellenére szép pocsolyák vannak az út szélén, ez 5mm feletti hozamra utal, reggel kíváncsi leszek) így néhány napig nem kell locsolni és ha jön még utánpótlás is, helyreállhat a rend.

Én ma egy pár zeller palántát ültettem jól meglocsolva,az uborka bab szépen kikelt már csak a dinnyére és a tökre várunk.

Sajnos úgy néz ki hogy a következõ napokban se lesz érdemi csapadék így a hétvégén újra kell kezdeni az öntözést, a patakban egyre kevesebb víz folyik így kevesebb szórófej is tud majd menni egyszerre így ez még több kiadást jelent, üzemanyag a rengeteg ráfordított idõ.......stb.
A burgonya most lesz 4. alkalommal öntözve, tavaly ilyenkor még be se kellett indítani a szivattyút.

Ma palántákat ültettem: paprika, paradicsom a helyén!

Itt az éjjel is volt esõ, most is esik, meg korábban is voltak közbe-közbe kisebb esõk, így csodás a kukorica is meg minden vetés nagyon szépen fejlõdik, itt-ott már szép nagyok, bár lehet, ami reggel 20 centis volt, az holnap este már 25 centis lesz, most meg ettõl az esõtõl úgy megindulnak, mint a huzat!

Áttéve a Hydrometbõl, Misó bejegyzése:

"Azzal gyõzött meg engem, hogy amíg le nem virágzik és meg nem köt a gyümölcskezdemény nem kell,[ [b]öntözni[b] ] mivel hogy most virágzanak azok a fák, amelyek érzékenyek a moníliára (kajszibarack,meggy). Ez az a dolog, ami az agrometeorológia témában is megállná a helyét,...."

Ez mostan már elmúlt,mert gyorsan nõnek a zöld gyümölcs kezdemények.A fás,mélyebben gyökerezõ gyümölcsökkel még most nincs baj, de felülrõl ható beöntözés segíti a gyökérzóna kapilláris felszívó képességét,ez által a magház egészséges kifejlõdését.
Ne feledjük, a csonthéjas gyümölcsök nem a bogyó-húsra "termelnek",hanem a magra, a bölcsõre.A magházat körülvevõ gyümölcshús, az csak energia-tartalék.

StormHunter: a kukoricát esetleg újra kell vetni.Eltolódott mostanság a naptár erõsen jobbra, a május végi vetés, (júniusi csapadékosabb hajlam) képes lesz még utolérni az októberi betakarítást.

Januar 28 a ota nem volt 10 mm feletti csapadék..nagyon durva az aszály. a most erkezö esô (ha egyáltalan jön) már nem segit a gazdaságokon, minden kiszáradt a kukorica és a napraforgo egyáltalan nem kelt ki, maskor ilyenkor mar karcolja az ember térdét. a buza is jo ha 10 %-t hoz ( a kisebb fáknak is vége) :-(

Sziasztok!

Tegnap kikerültek szépen, minden irányból a zivatarok, de sebaj 5 óra hosszán át locsoltuk a 800 négyzetméteres kertet. 14:00-19:00 óráig. Egy elég kiadós esõnek megfelelt Mindenhol állt a víz, de a föld szépen elnyelte az egészet.

Jártam az ÉNY-i határban. A rég elvetett kukorica nem tud kikelni a napraforgóval egyetemben. Csak az alacsonyabban fekvõ területen látszik a kukoricából fél-1 cm-es halovány hajtás. Siralmas lesz az idei termés, ha ez így folytatódik.

Szóra sem érdemes!
Ami azt illeti, védekezésképpen két dolgot tehetsz:
1. Permetezel pl. Decis, Mospilan, Calypso valamelyikével, habár az igazán hatásos szereket már visszavonták. Ha valahol mégis hozzájutsz, és mindenképp vegyszereznél, akkor inkább a Zolone, Decis Quick, Hostaquick valamelyikét használd, de csakis még virágzás elõtt fehérbimbós állapotig, egyrészt mert ekkor repül a szamócaeszelény (és a szamóca bimbólikasztó ormányos is), másrészt így a méhek is megmaradnak.
2. Lenyeled a békát és lemondasz a termés egy részérõl, bízva benne, hogy hátha jövõre nem lesz ekkora kártétel. Egyébként többnyire nem is szokott, nálunk legutóbb 2000 szintén elég meleg áprilisában volt, annak meg már 9 éve. Kábé 10-bõl egyet meg kibírsz eper nélkül is.
Egyébként kis konyhakerti méretekben általában nem térül meg vegyszerezés, akkor már mindegy, ha a piacon veszed meg, ami kevés meg mégis terem otthon, azt legalább tudod, hogy vegyszermentes.

Fátyolfóliával szoktunk védekezni, ha kell egy két éjszakán.

Viszont ismerheti a helyi viszonyokat annyira, hogy tudja, az adott kertben nem lesz ilyenkor már fagy. Ez nem zárja ki, hogy az országban máshol lehet, persze.

Ha átlagos lenne az idõjárás akkor a paprikát kiültetni május 10 elõtt szabadföldre lutri kategória lenne. Persze én is szoktam ültetni egy tucatnyit, de a zömét csak 10 . - e után. Azt meg senki ne mondja, hogy elseje körül biztosan tudta, hogy ezekben a napokban nem lesz fagy. Ez az idõpont sokévi gyakorlat alapján alakult ki a paprikánál, én csak hallgatok a tapasztaltabbakra. Persze nem csak a fagyveszély, hanem a paprika nagy hõigénye is indokolja , hogy ki kell várni az idejét az ültetésnek.

Köszi!

Tényleg!

Találtam is egy ilyen kis átkozottat az eper között.

Mit lehet vele csinálni? Hogy lehet ellene védekezni?

Üdv

Bár igazságszerint úgy akartam, hogy megvárom még egy kis (nagy) zápor, vagy netán zivatar, -de még az esõvel is megelégedtem volna- megáztatja a földet, és nem ebbe a porzós betonba kellene ültetnem, dehát hiába várok a csapadékra...sajnos...

na igen

1,5 hete a kertbe, mamám már több mint 2 hete elültette a kiskertbe, természetesen megkérdezte elõtte az unokáját, hogy lesz-e fagy?!
Épp tegnap mondtam neki, hogy mamikám, már több 1 hónapja is elültethetted volna!

A paradicsom már virágzik, paprikám nincs.

Másfél hete kint van mindkettõ.