Agrometeorológia
Locsolunk-locsolunk és locsolunk, hisz március vége óta nem esett jelentõs esõ (az áprilisi 3,9mm csak vicc volt).
A hétvégén elültettük az uborkát.
Ma pedig a paprika-paradicsom palánták elõõrsét, a karalábét és a pasztinákot, valamint elültettük a macskáék által kikapart (...) petrezselyem egy részét.
Már csak paprika-paradicsom maradéka, egy kevés uborka és a zöldbab illetve a tök és patisszon maradt hátra.
A hagyma, borsó, saláta és a sárgarépa-petrezselyem már szép, a zöldbab és a krumpli már kezd kibújni, ahogy a magról ültetett paradicsom (késõi fajta palántának-valója) is.
A hétvégén elültettük az uborkát.
Ma pedig a paprika-paradicsom palánták elõõrsét, a karalábét és a pasztinákot, valamint elültettük a macskáék által kikapart (...) petrezselyem egy részét.
Már csak paprika-paradicsom maradéka, egy kevés uborka és a zöldbab illetve a tök és patisszon maradt hátra.
A hagyma, borsó, saláta és a sárgarépa-petrezselyem már szép, a zöldbab és a krumpli már kezd kibújni, ahogy a magról ültetett paradicsom (késõi fajta palántának-valója) is.
Milyen hernyó??? Nálunk nincs semmilyen hernyónak gradációja. Szerencsére... Nagyon kíváncsi vagyok, légy szíves majd tedd be a biosz fórumba is a képet! Köszönöm!
szerk: látom, már fenn van.
szerk: látom, már fenn van.
HI.
Megjöttem a hernyós és az aszályos képekkel:Link
Itt még nem is a legrosszabb helyek vannak,ahhoz Folyásig kellett volna tekerni,így is majd 25km. van a lábamban,fele szembeszéllel.
A lényeget itt is jól látni.
Megjöttem a hernyós és az aszályos képekkel:Link
Itt még nem is a legrosszabb helyek vannak,ahhoz Folyásig kellett volna tekerni,így is majd 25km. van a lábamban,fele szembeszéllel.
A lényeget itt is jól látni.
Értelek.
A lényeg,hogy nem csak a gyapjaslepke populáció jövõje van biztosítva,hanem a tölgyeseknek is van esélyük!
(hozok ma képeket)
A lényeg,hogy nem csak a gyapjaslepke populáció jövõje van biztosítva,hanem a tölgyeseknek is van esélyük!
(hozok ma képeket)
A tölgypopulációknak nem ismeretlen a tavaszi hernyóinvázió, ezt júniusi levélzetpótlással (János napi hajtás) oldják meg, azaz a következõ évre halasztják a növekedést, ám a túlélés biztosított.
Egyre többfelé látni kalászban lévõ árpát.
Kényszerérett lesz,egy szem mag nem lesz benne.
Kíváncsi lennék máshol hogy állnak a tölgyesek,mert ami erre van,az kész katasztrófa.
Tölgyerdõk teljesen lekopaszodva,téli színben,nincs más szó rá,egyszerûen hernyóözön van.
Ahol már elfogyott a tölgy nem válogatnak,tökéletes eledel nekik pl. a kökény is és a vadrózsa is.
A juhart valamiért nem eszik,de ebbõl aránylag kevesebb van erre.
2007-ben még volt fedezete az erdészetnek, a repülõgéppel 1x írtottuk is,tavaly valahogy kevesebb volt a kártevõ,az idén már csak mindenki legfeljebb nézheti a pusztulást. [esõ]
Holnap készítek néhány fotót,aki valamennyire vonzódik az erdõk sajátos világához,igen könnyezni fog.
A kertben még idõben észre vettem ténykedésüket,és hálistennek sikerült elkerülni az égetéses módszert,2x-i nagy koncentrátumos vegyszerezéssel végül gyõztem.
Viszont ajánlatos folyamatosaan szemmel tartani a gyümölcsöst,hiszem mai napig lépten-nyomon találhtó továbbra is hernyó.(olyat is hallottam,volt lakás,ahol már csak a plafonon vették észre
)
Nem tudom mennyire szívósak a tölgyek,de azt gondolom,hogy elõbb-utóbb a lomb nélkül komoly lesz a fapusztulás.
Kényszerérett lesz,egy szem mag nem lesz benne.
Kíváncsi lennék máshol hogy állnak a tölgyesek,mert ami erre van,az kész katasztrófa.
Tölgyerdõk teljesen lekopaszodva,téli színben,nincs más szó rá,egyszerûen hernyóözön van.
Ahol már elfogyott a tölgy nem válogatnak,tökéletes eledel nekik pl. a kökény is és a vadrózsa is.
A juhart valamiért nem eszik,de ebbõl aránylag kevesebb van erre.
2007-ben még volt fedezete az erdészetnek, a repülõgéppel 1x írtottuk is,tavaly valahogy kevesebb volt a kártevõ,az idén már csak mindenki legfeljebb nézheti a pusztulást. [esõ]
Holnap készítek néhány fotót,aki valamennyire vonzódik az erdõk sajátos világához,igen könnyezni fog.
A kertben még idõben észre vettem ténykedésüket,és hálistennek sikerült elkerülni az égetéses módszert,2x-i nagy koncentrátumos vegyszerezéssel végül gyõztem.
Viszont ajánlatos folyamatosaan szemmel tartani a gyümölcsöst,hiszem mai napig lépten-nyomon találhtó továbbra is hernyó.(olyat is hallottam,volt lakás,ahol már csak a plafonon vették észre
)Nem tudom mennyire szívósak a tölgyek,de azt gondolom,hogy elõbb-utóbb a lomb nélkül komoly lesz a fapusztulás.
A szomszéd szántó így néz ki: Link Link Pénteki kép, ahogy ez is a környékrõl, napnyugta idején: Link fújt az élénk szél, vitte a homokot, olyan érzés volt, mintha a sivatagban mentünk volna.. Mezõvédõ erdõsáv oly messze.. vitte a szél akadálytalanul, meg lehetett fúlni azon a napon, köhögött mindenki.
Azóta csak pár csepp esõ esett. De hál istennek szombat óta nincs olyan szél.
vitte a szél akadálytalanul, meg lehetett fúlni azon a napon, köhögött mindenki.Azóta csak pár csepp esõ esett. De hál istennek szombat óta nincs olyan szél.
Te jó ég, mintha földrengés lett volna! Egy rossz lépés, és kitöri az ember a bokáját!
Napról napra nagyobb repedések vannak Link
Sajnos a Toka patakban is egyre kevesebb víz folyik, egyfolytában locsolni kell amíg van mit.
Sajnos a Toka patakban is egyre kevesebb víz folyik, egyfolytában locsolni kell amíg van mit.
Sajna akkor a kisgyerekek azt hinnék, egész évben Mikulás van, mert sokan futkosnának pirosra festve!
Itt áprilisban 3,2 mm csapadék hullott, ahol megfelelõen laza, porhanyós a talaj felszíne, ott 5-8 cm alatt még mindig van elég nedvesség a talajban, olyannyira, hogy még össze is tudom gyúrni.Link Link Természetesen ahol tömörödött, taposott, ott széles repedések szabdalják a felszínt. Bár ezzel nem azt mondom hogy ide nem kellene a csapadék.
Az ilyen pasit be kéne festeni pirosra, hogy messzirõl észrevegyék mások, hogy veszélyes állat... :-((((((((((((((
Ma egész nap kint dolgoztunk, kukoricamorzsolás után kapálógépezés, veteményezés ültetgetés volt soron, utána pedig a hegyi gyümölcsfákat kertelgettük be!
A föld elképesztõen jó, az elmúlt napok-hetek kisebb-nagyobb esõi miatt tökéletes a nedvességi állapota!
A föld elképesztõen jó, az elmúlt napok-hetek kisebb-nagyobb esõi miatt tökéletes a nedvességi állapota!
Sajna a kártérítés nem tud pótolni többéves gyümölcsültetvényt, helyette annyi kellett volna, hogy a fószer benyálazza a mutatóujját, felemeli a feje fölé, és megállapítja a szél irányát!
Szerencséje, hogy nem voltam pont ott, biztos ráborítom a traktort!
Szerencséje, hogy nem voltam pont ott, biztos ráborítom a traktort!
A száraz április okozta aszályos elõjelek látható jegyei a gyepen: Link
A kertrõl is csinálta, két fotót:
Az elvetett dolgokat szinte folyamatos locsolással kell normális életvitel alatt tartani.
A fákon nem látszik még a szárazság, hisz a csapadékos tél okán a mélyebb rétegek (kb. 40-50cm mélyig száradt át a talaj errefelé) még nem veszették el a víztartalmukat.
A kertrõl is csinálta, két fotót:
Az elvetett dolgokat szinte folyamatos locsolással kell normális életvitel alatt tartani.
A fákon nem látszik még a szárazság, hisz a csapadékos tél okán a mélyebb rétegek (kb. 40-50cm mélyig száradt át a talaj errefelé) még nem veszették el a víztartalmukat.
Lehet említettem már, hogy Fityeházon, Nagykanizsa mellett van egy szõlõoltványtelep!
Ezen kívül kisebb barack, illetve körte, káki és kivi ültetvény van itt, részben kísérleti céllal!
A területtõl déli irányban egy szántóföld van, múlt éven repce volt benne, tegnap pedig kukorica került bele!
Sajnos!
Ugyanis a szép szavakkal nem jellemezhetõ gazda tegnap elvetette a kukoricát, elég jó kis délies szél mellett!
Aztán rányomatott egy valag gyomírtót, amit a szél természetesen áttvitt a szõlõoltványtelepre, valószínûleg óriási kárt okozva a gyümölcsültetvényekben!
Nem kizárt, hogy több év munkáját sikerült neki tönkretenni pillanatok alatt!
Elképesztõ!
Ekkora felelõtlenséget hogy lehet elkövetni??
Az a permetezést északi szél mellett is el lehet végezni, de nem, kijelölnek egy napot, oszt hogy akkor hova-merre viszi a gyomirtót a szél, arra nem gondolnak, vagy nem tudnak gondolni!
Az elmúlt években több alkalommal is tapasztaltam már, hogy a nép nincs tisztában azzal, hogy a gyomirtó nem csak gyomot irt!
Mintha azt gondolnák, hogy mivel gyomirtó a neve, igy csak a gyomot írtja ki, mintha a patkányméreg is csak patkányt írtana, illetve a kacsázó puska is csak a kacsát nyírná ki, a szomszéd gyerekét már nem, nyugodtan lehetne rá lövöldözni, mivel az nem kacsa!
Láttam olyat, hogy a szõlõben lévõ epret körbepermetezték gyomirtóval, az eper körül a fû elsárgult annak rendje és módja szerint, az epret meg szépen megették!
A kukoricaföldre is rányomatták, gondolták mivel õk oda szánják, a szél biztos nem viszi át a 15-20 méterrel arrébb lévõ kiviültetvényre!
Ha meg átviszi, mivel azok nem gyomok, hanem gyümölcsök, igy biztos nem árt nekik!
Közben meg képes elpusztítani az azévi termést, rosszabb esetben a növényt is!
Döbbenet!
A mai északias irányú szél mellett már biztos nem lehetett volna elvégezni a vetés-gyomirtást!
Hihetetlen!
Ezen kívül kisebb barack, illetve körte, káki és kivi ültetvény van itt, részben kísérleti céllal!
A területtõl déli irányban egy szántóföld van, múlt éven repce volt benne, tegnap pedig kukorica került bele!
Sajnos!
Ugyanis a szép szavakkal nem jellemezhetõ gazda tegnap elvetette a kukoricát, elég jó kis délies szél mellett!
Aztán rányomatott egy valag gyomírtót, amit a szél természetesen áttvitt a szõlõoltványtelepre, valószínûleg óriási kárt okozva a gyümölcsültetvényekben!
Nem kizárt, hogy több év munkáját sikerült neki tönkretenni pillanatok alatt!
Elképesztõ!
Ekkora felelõtlenséget hogy lehet elkövetni??
Az a permetezést északi szél mellett is el lehet végezni, de nem, kijelölnek egy napot, oszt hogy akkor hova-merre viszi a gyomirtót a szél, arra nem gondolnak, vagy nem tudnak gondolni!
Az elmúlt években több alkalommal is tapasztaltam már, hogy a nép nincs tisztában azzal, hogy a gyomirtó nem csak gyomot irt!
Mintha azt gondolnák, hogy mivel gyomirtó a neve, igy csak a gyomot írtja ki, mintha a patkányméreg is csak patkányt írtana, illetve a kacsázó puska is csak a kacsát nyírná ki, a szomszéd gyerekét már nem, nyugodtan lehetne rá lövöldözni, mivel az nem kacsa!
Láttam olyat, hogy a szõlõben lévõ epret körbepermetezték gyomirtóval, az eper körül a fû elsárgult annak rendje és módja szerint, az epret meg szépen megették!
A kukoricaföldre is rányomatták, gondolták mivel õk oda szánják, a szél biztos nem viszi át a 15-20 méterrel arrébb lévõ kiviültetvényre!
Ha meg átviszi, mivel azok nem gyomok, hanem gyümölcsök, igy biztos nem árt nekik!
Közben meg képes elpusztítani az azévi termést, rosszabb esetben a növényt is!
Döbbenet!
A mai északias irányú szél mellett már biztos nem lehetett volna elvégezni a vetés-gyomirtást!
Hihetetlen!
Itt semmi esõ, csak viharos keleti szél,borult égkép mellett.Az új háti permetezõmet csak tiszta vízzel tudtam kipróbálni, jött a viharos keleti szél.Zom.vederben elõkészítve a konc. szer, majd tán hajnaltájt kiszórom. Szegény embert a szél is.. lenyomja. 
Szegény embert a szél is.. lenyomja. 
Épp az esõ elõtt hamar elszórtuk a mûtrágyát a birtokon, lesz ami lesz alapon, hát szerencsénk lett, a lehulló 3,8 mm szépen bele is mosta a földbe.
Egyre aggasztóbb a szárazság, ugyan van jó kutam, locsolási lehetõségem, de ez ahogy engem nem, szerintem senki hasonló lehetõségekkel rendelkezõt ne vígasztaljon. Az egész a néhány évvel ezelõtti rémes, hamar beköszöntött meleg idõre, és az igen korai aszályra emlékeztet, bár abban az évben április végén a búzában nem tudott a nyúl elbújni, most felénk legalábbis jobb a helyzet....Ha így folytatódik mondhatjuk, egyenlõre.
Láttam tegnap egy híradórészletet, ahol bosszankodtak és aggályaikat fejezték ki az alföldi gazdák az aszályt illetõen, mutattak képeket, hát siralmas volt a vetés, az Alföldet ahogy tankönyvbõl, leírásokból ismerjük, a ringó búzamezõk helyett kiszáradt, kiégett pusztára hasonlított inkább, a vetés két sora össze sem ért, csökött, nyeszlett volt a gabona, a sorokat mély repedések szabdalták!
Közben itt felénk olyan a vetés, hogy egy fél hadosztály elrejtõzhetne benne!
Közben itt felénk olyan a vetés, hogy egy fél hadosztály elrejtõzhetne benne!
Sajnos elmarad a hét közepére várt csapadék így a hétvégén újra kell kezdeni az öntözést,rég nem látott szárazság van erre felé is és erre még az erõs néha viharos szél is rá tesz egy lapáttal,a patakban is egyre vékonyabban folyik a víz ha 2 héten belül nem lesz esõ akkor már öntözni se lehet.
Jónás!
"Olyan finomságokat már végképp nem várhatunk az említett, díjnyertes tanulmánytól, hogy azt is figyelembe vegye, hogy például a fejlettebb mezõgazdasággal rendelkezõ országok a legnagyobb nyári aszályos idõszak idején is vegetációban lévõ kukoricánál már réges-régen mesterséges öntözést alkalmaznak, mert csak így biztosítható a megfelelõ terméshozam.. Ezért sokkal több értelme lenne a jövõ vízkészleteinek változásait prognosztizálni, mint beleveszni az egymással összefüggésben úgysem álló paraméterekbe. Egy éves átlagban magas csapadékmennyiséget mutató év is lehet egy növényi kultúra számára a legkritikusabb fenológiai fázisokban végzetes aszályt jelentõ és katasztrofális terméskiesést okozó, különösen akkor, ha az éves csapadék nagyobbik része teljességgel az érdekelt vegetációs idõszakon kívül esik, míg a kritikus idõszakokban aszály van. Semmiképp nem tárgyalhatóak különbözõ növényfajok azonos paraméterekhez rendelve, lévén, hogy például a kukorica és a napraforgó számára a tél lefolyása teljesen közömbös, a búza esetében pedig egy feltételezett hótakaró az évszázad leghidegebb telén is nagyobb védettséget jelent, mint egy viszonylag enyhének nevezhetõ, de folyamatosan hó nélküli, átfagyott talajt eredményezõ körülmény. Ezért a középhõmérsékletek még szezonálisan sem vonhatók korrelációba a terméshozamokkal, a fenológiai fázisok eltérõ csapadékigénye miatt pedig a vegetációs idõszakban sem lehet csapadékátlagokkal operálni, mert ezek semmilyen támpontot nem adnak, különösen nem százéves idõtávra."
Innen 15-30 km-re, Horvátországban, a Mura-közben is (ahol úgymond csapadékosabb a klíma) az ember bármerre jár, esõztetõ öntözõberendezéssel van ellátva szinte minden kukoricatábla!
Zala megye térségében szántóföldön még nem láttam öntözõberendezést, pedig nem egyszer fordult elõ, hogy a vegetációs idõszakban 2-3 hónapig egyfolytában nem volt esõ (pedig ugye itt úgymond "gyakori és bõ a csapadék")!
Svájcban 1600 mm-es évi csapadékmennyiség mellett a gyümölcsösökben csepegtetõ öntözõberendezéssel vannak ellátva, mert ott is vannak szárazabb periódusok!
Az éves csapadékmennyiség ugyanis semmit nem jelent, amint feljebb is írtam!
"Olyan finomságokat már végképp nem várhatunk az említett, díjnyertes tanulmánytól, hogy azt is figyelembe vegye, hogy például a fejlettebb mezõgazdasággal rendelkezõ országok a legnagyobb nyári aszályos idõszak idején is vegetációban lévõ kukoricánál már réges-régen mesterséges öntözést alkalmaznak, mert csak így biztosítható a megfelelõ terméshozam.. Ezért sokkal több értelme lenne a jövõ vízkészleteinek változásait prognosztizálni, mint beleveszni az egymással összefüggésben úgysem álló paraméterekbe. Egy éves átlagban magas csapadékmennyiséget mutató év is lehet egy növényi kultúra számára a legkritikusabb fenológiai fázisokban végzetes aszályt jelentõ és katasztrofális terméskiesést okozó, különösen akkor, ha az éves csapadék nagyobbik része teljességgel az érdekelt vegetációs idõszakon kívül esik, míg a kritikus idõszakokban aszály van. Semmiképp nem tárgyalhatóak különbözõ növényfajok azonos paraméterekhez rendelve, lévén, hogy például a kukorica és a napraforgó számára a tél lefolyása teljesen közömbös, a búza esetében pedig egy feltételezett hótakaró az évszázad leghidegebb telén is nagyobb védettséget jelent, mint egy viszonylag enyhének nevezhetõ, de folyamatosan hó nélküli, átfagyott talajt eredményezõ körülmény. Ezért a középhõmérsékletek még szezonálisan sem vonhatók korrelációba a terméshozamokkal, a fenológiai fázisok eltérõ csapadékigénye miatt pedig a vegetációs idõszakban sem lehet csapadékátlagokkal operálni, mert ezek semmilyen támpontot nem adnak, különösen nem százéves idõtávra."
Innen 15-30 km-re, Horvátországban, a Mura-közben is (ahol úgymond csapadékosabb a klíma) az ember bármerre jár, esõztetõ öntözõberendezéssel van ellátva szinte minden kukoricatábla!
Zala megye térségében szántóföldön még nem láttam öntözõberendezést, pedig nem egyszer fordult elõ, hogy a vegetációs idõszakban 2-3 hónapig egyfolytában nem volt esõ (pedig ugye itt úgymond "gyakori és bõ a csapadék")!
Svájcban 1600 mm-es évi csapadékmennyiség mellett a gyümölcsösökben csepegtetõ öntözõberendezéssel vannak ellátva, mert ott is vannak szárazabb periódusok!
Az éves csapadékmennyiség ugyanis semmit nem jelent, amint feljebb is írtam!
A következõ egy hétben biztosan folytatódik a szárazság az ország nagy részén. Ha hasonlóan alakul a következõ hónap idõjárása is, akkor ugrott az idei jó búzatermés, és a az egyéb kerti növényeknek sincs esélye az életbenmaradásra folyamatos locsolás nélkül...
Tegnap Lenti környékén járva azt tapasztaltam, hogy vannak még olyan földek, ahol nemhogy még nem vetették el a kukoricát, de még meg sincsenek dolgozva a földek!
Miközben van olyan terület, ahol már a 10 centis a kis kukorica!
Nagyszüleim adott dátumhoz kötik az ültetést-vetést, ha elõtte fél méteres hó volt, akkor is elvetik, ha meg elõtte már 1 hónapja adottak a feltételek hozzá, akkor sem vetik korábban és ragaszkodnak az adott dátumhoz!
Nálunk itthon egy hete el van vetve a kukorica, viszont annyira kicsi a térség gépparkja, annyira lassan haladnak a munkákkal, hogy lesz olyan kukoricaföld, amibe csak 2 hét múlva vagy mégkésõbb kerül bele a mag, pláne ha most jön egy esõ, akkor mégkésõbbre tolódik!
Így a legkorábban elvetett és a legkésõbb elvetett kukorica között lesz több mint egy hónapos differencia, és nyilván az átlagos vagy közepes vetésidõ is késõbbre tolódik...
Miközben van olyan terület, ahol már a 10 centis a kis kukorica!
Nagyszüleim adott dátumhoz kötik az ültetést-vetést, ha elõtte fél méteres hó volt, akkor is elvetik, ha meg elõtte már 1 hónapja adottak a feltételek hozzá, akkor sem vetik korábban és ragaszkodnak az adott dátumhoz!
Nálunk itthon egy hete el van vetve a kukorica, viszont annyira kicsi a térség gépparkja, annyira lassan haladnak a munkákkal, hogy lesz olyan kukoricaföld, amibe csak 2 hét múlva vagy mégkésõbb kerül bele a mag, pláne ha most jön egy esõ, akkor mégkésõbbre tolódik!
Így a legkorábban elvetett és a legkésõbb elvetett kukorica között lesz több mint egy hónapos differencia, és nyilván az átlagos vagy közepes vetésidõ is késõbbre tolódik...
A hét közepén várható esõ miatt holnaptól mûtrágyázás,reméljük legalább egy 5-7mm összejön, a mûtrágya elolvadásához most annyi is elég lenne.
Épp most néztem a birtokot, kel a kukorica, itt szerencsére nincs annyira szárazság, a minirétünk is szépen zöldell, lassan kaszálnom is kell majd, minden esetre a jövõ heti esõket megvárom még.
A két napja elültetett császárfám sem kókad, igaz minden nap öntök rá egy kis vizet.
A két napja elültetett császárfám sem kókad, igaz minden nap öntök rá egy kis vizet.
Tegnap a hétközi kiadós esõ (20 mm) után a nõk bikiniben, a férfiak rövidnaciban dolgoztak a földeken, jó volt látni, hogy minden kertben emberek sürögtek forogtak a kellemes melegben!
A szárazságról annyit, hogy itt a környéken több helyen betárcsázták az õszi vetés, annyira semmire nem ment. Rengeteg víz hiányzik. Kellene 3-4 napos áztató esõ!
Kezd egyre gázosabb lenni a szárazság erre is. Az idén még nem kellett füvet sem nyírnom, mert megállt a növésben. Ha most ezt lenyírnám, ki is száradna.
A veteményes meg össze sem hasonlítható a tavalyival. Az elvetett magoknak csak egy része tud kikelni a locsolás ellenére is. A salátából egy árva nyüzüge darab sem kelt ki...
Néztem a búzát a határban, gyönyörû zöld még, de kéne az esõ neki, mert 15 cm-esen fog bekalászosodni, és gyatra termés lesz. A kukorica is már jó ideje el van vetve a határban de esélye sincs a kikelésre esõ nélkül. Amúgy a földutakat több cm-nyi por borítja, szinte elsüllyed a biciklim kereke...
A veteményes meg össze sem hasonlítható a tavalyival. Az elvetett magoknak csak egy része tud kikelni a locsolás ellenére is. A salátából egy árva nyüzüge darab sem kelt ki...
Néztem a búzát a határban, gyönyörû zöld még, de kéne az esõ neki, mert 15 cm-esen fog bekalászosodni, és gyatra termés lesz. A kukorica is már jó ideje el van vetve a határban de esélye sincs a kikelésre esõ nélkül. Amúgy a földutakat több cm-nyi por borítja, szinte elsüllyed a biciklim kereke...
A kertekben nagyon porhanyós a föld. Nagyon száraz föld. Így nem biztos hogy a palánták és az elvetett magok, dughagymák túlélik a szárazat.
Keddtõl csütörtökig várható csapadék, megnedvesítheti a földet.
Keddtõl csütörtökig várható csapadék, megnedvesítheti a földet.
Reménykedjünk hogy ezt a hétvégét megússzuk komolyabb fagykár nélkül.
Elvileg locsolással lehetne védekezni.
Elvileg locsolással lehetne védekezni.
Apa használta tavaly vagy tavaly elõtt, ritkította õket, de mindig voltak túrások.
No a vakonddal volt bajom tavaly elég....(az idióták nem hálózták be füvet). Gondolom idén is lesz....
Vakond, he-he!
Komolyra fordítva, szerencsére nem volt még nagyon gondunk ilyennel.
Egyébként az Arvalin-t ( Link ) sokfelé ajánlják lótetû ellen.
Komolyra fordítva, szerencsére nem volt még nagyon gondunk ilyennel.
Egyébként az Arvalin-t ( Link ) sokfelé ajánlják lótetû ellen.
Egér! 
Nálunk is elõfordul 1-2 lyuk és természetesen a veteményesbe vagy a krumplisorban akar családot alapítani.
Nálunk is elõfordul 1-2 lyuk és természetesen a veteményesbe vagy a krumplisorban akar családot alapítani.
Lehet, hogy bioszféra inkább, de ide teszem fel a kérdést, aztán ha nem kapok választ, akkor utána ott....
Szóval: a kertben néhány helyen jelentkezett valamilyen állat járata. Kb. 2 cm átmérõjû, de nem vakondtúrás. A veteményesben is megjelent, ott a lyuk mellett a növények közt az ismeretlen élõlény követlenül a földfelszín alatti járása is látszott.
Segítséget kérnék: mi lehet ez?
(ha nem jó helyen vagyok, akkor tegyétek át a bioszférába! Köszi!)
Szóval: a kertben néhány helyen jelentkezett valamilyen állat járata. Kb. 2 cm átmérõjû, de nem vakondtúrás. A veteményesben is megjelent, ott a lyuk mellett a növények közt az ismeretlen élõlény követlenül a földfelszín alatti járása is látszott.
Segítséget kérnék: mi lehet ez?
(ha nem jó helyen vagyok, akkor tegyétek át a bioszférába! Köszi!)
Délután elültettem egy császárfát, 15-20 cm-es hajtások vannak már rajta, remélem nem sínyli meg a helyváltoztatást...
Ezekben a percekben értünk haza a locsolásból,nagy nehezen sikerült az egész terület öntözésével végezni,kedden az Ék-i,szerdán a Dk-i,ma pedig sötétedésig a Dny-i amikor besötétedett már az Ény-i szél hátráltatott,egyfolytában variálni kellet hogy melyik területre nyitjuk meg a szórófejeket mert vagy az egyik vagy a másik oldalon maradt le vagy 4-5 sor.
A sorok közt sok helyen már állt a víz,szerintem egy 40mm-t biztos kapott.
Most már be kéne szerezni valami fejlámpa félét mert a csillagokon és a Kékesi világítótornyon kívül semmit nem látni.
A sorok közt sok helyen már állt a víz,szerintem egy 40mm-t biztos kapott.
Most már be kéne szerezni valami fejlámpa félét mert a csillagokon és a Kékesi világítótornyon kívül semmit nem látni.
Sikerült, 3,5óra locsolás után olyan a krumpliföld, mint egy jó kis áztató esõ után, 20-30mm közé saccolom.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Gyors váltás: visszatér a nyárias idő
Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54
Szabályzat