Agrometeorológia
Egy képpel még tartoztam Kutatónak az Othelló szõlõrõl.
Nagyon szépen alakul ismét, rezisztens fajta ahogy azt megbeszéltük a múltkor.
Link
Link
8 új dugványból 5 szépen hajt.
Link
A paradicsom is kezd alakulni
Link
A borsó siralmas. Elvileg eladásra is szántunk belõle, de nagyon megsínylette a meleget és a csapadékhiányt.
Link
Link
Én így próbálom a fákat nedvességhez juttatni.
2 naponta kb. 2-300 liter/fa
Alma
Link
Barack
Link
Link
Eper is szépen alakul
Link
A bodza virágát üdítõnek használjuk fel.
Link
A borsó nagyon messze lett ültetve a szivattyúktól így azt csak nehezen tudtam locsolni, és akkor is kis mennyiséggel, meg is látszik rajta.
Fúrt kutak nélkül már keresztet lehetne vetni az egész kertre.
A többi növényt csak szigorú locsolással lehetett valamilyen szinten normális állapotba tartani.
(Peti a rózsát is)
Végül egy komodói sárkány
Link
Ahhhhh....
Ezek a videók önmagukért beszélnek.
Tényleg nagy a szárazság nálad!
A rózsa azért szép! Valamilyen sivatagi fajta?
Ezek a videók önmagukért beszélnek.
Tényleg nagy a szárazság nálad!
A rózsa azért szép! Valamilyen sivatagi fajta?
Kicsit félreérthetõen írtam, a porzós most, a termõ meg holnap, 1-2 nap különbség van köztük virágzásban!
Az is szép mennyiség.. 
Nálunk dettó, csak itt más a talaj.. Mi az a pár mm. A szél most is élénk, jó szárító..
Nálunk dettó, csak itt más a talaj.. Mi az a pár mm. A szél most is élénk, jó szárító..
Milyen az a széri átok? 
Nálunk se esett 14 óta (1.5mm), elõtte pedig ápr. 17-én esett utoljára érdemleges (komoly 5.5mm). Az áprilisi csapadék 6.5mm.
Nálunk se esett 14 óta (1.5mm), elõtte pedig ápr. 17-én esett utoljára érdemleges (komoly 5.5mm). Az áprilisi csapadék 6.5mm.
Szép estét!
Ma ismét kisebb szerencsénk volt ugyanis hullott 6mm esõ. A kertben a talajfelszín ugyan már délutánra felszáradt, de a felszín alatt, illetve az öntözött helyeken még nedves volt. Az esõvíz gyûjtõm ismét megtelt,sõt már túlfolyt. Pont tegnap tisztítottam ki, kb 650l-es, majd a hétvégén még két 200l-es hordót is beállítok mellé: Link A kertünk alatt lévõ napraforgó szépen megugrott a múltkori és a mostani esõnek köszönhetõen: Link Végül virágok a kertbõl: Nyílnak az amarilliseim: Link Link Törökszegfû: Link Link
Koczkás: Hallottam, hogy megint nem volt esõ Nálatok [esõ] Remélem hamarosan megtörik a rossz szériátok.
Ma ismét kisebb szerencsénk volt ugyanis hullott 6mm esõ. A kertben a talajfelszín ugyan már délutánra felszáradt, de a felszín alatt, illetve az öntözött helyeken még nedves volt. Az esõvíz gyûjtõm ismét megtelt,sõt már túlfolyt. Pont tegnap tisztítottam ki, kb 650l-es, majd a hétvégén még két 200l-es hordót is beállítok mellé: Link A kertünk alatt lévõ napraforgó szépen megugrott a múltkori és a mostani esõnek köszönhetõen: Link Végül virágok a kertbõl: Nyílnak az amarilliseim: Link Link Törökszegfû: Link Link
Koczkás: Hallottam, hogy megint nem volt esõ Nálatok [esõ] Remélem hamarosan megtörik a rossz szériátok.
Láttad volna, amikor élénk-erõs szél volt jópár hete, a homokot fújta-hordta a szél, tényleg mint a Szaharában.
A mienk még csak most virágzik, nem kapta meg idõben a vizet,sajnálom hogy megint nem volt nálatok komolyabb esõ itt 8mm esett de mintha nem is lett volna, délutánra már semmi nem látszott belõle, de az öntözött területeken jobban tudott hasznosulni ott valószínûleg még holnap is sár lesz, még szerencse hogy elkezdtük az öntözést, nem bíztunk az esõben.
582 Snowhunter, kb 60 éves.
582 Snowhunter, kb 60 éves.
Így néztek ki a környezõ szántóföldek május 6-án (most is, csak annyi kül., hogy a kukorica pár centivel nagyobb..). Látszanak a szél által létrehozott homokfodrok, mint a sivatagban. És a mi borókáink, csupa rozsdásak a tûlevelek. Majdnem minden nap öntözzük Link utolsó képen: a szél a betonútra hordta a homokot.
Ok!
A barackfa sajna megadja magát. Ha nem javul, ki kell vágni, még a gyökereket is kiszedni, mert ez a gyökér-golyva (gombás+vírusos fertõre utal).Ha a gyökerek barnás-pirossas felszínûek,és-vagy ripacsosak, akkor ez van.
A helyébe 1-2 évig más növényt, esetleg zöldséget,termelj, majd ezután lehet õszibarack, meggy-cseresznye, vagy alma-birs.
Bár alattomos féreg még a gyökérmoly, a háncs alatt 10-50 cm.-re a talajtól megbúvó kártevõ, olyan 3-5 cm.-es kövér kukac.Ha többen vannak, képesek a háncs-tápcsatornát teljesen körberágni, és a következmény a fa halála.
Köszi a talcsit, remélem segíthettem.
A barackfa sajna megadja magát. Ha nem javul, ki kell vágni, még a gyökereket is kiszedni, mert ez a gyökér-golyva (gombás+vírusos fertõre utal).Ha a gyökerek barnás-pirossas felszínûek,és-vagy ripacsosak, akkor ez van.
A helyébe 1-2 évig más növényt, esetleg zöldséget,termelj, majd ezután lehet õszibarack, meggy-cseresznye, vagy alma-birs.
Bár alattomos féreg még a gyökérmoly, a háncs alatt 10-50 cm.-re a talajtól megbúvó kártevõ, olyan 3-5 cm.-es kövér kukac.Ha többen vannak, képesek a háncs-tápcsatornát teljesen körberágni, és a következmény a fa halála.
Köszi a talcsit, remélem segíthettem.
Nagy szenvedések árán, (amit a csapadékhiány okoz és locsolással kell pótolni,) de elkezdtük ma a "szüretet"
Link
Köszönöm a választ!
Általában a kis fák esetében a törzset övezõ 1méteres, a nagyobbaknál 1,5-méteres sugárban öntöztem szét a vizet, ezek szerintem ezt jól tettem.
A tápanyagon gondolkoztam, ám fák java gyepes talaj felett tenyészik és az aljnövényzetet nem akartam táplálni, lehet rosszul gondolom.
Erõsen petyhüdtek a levelek, és gyümölcsrõl már (már tavaly sem) szó nincs, egyszerûen a fa életérõl van már szó.
Permetezni már nem fogom, meglátom az öntözés segít-e rajta, ha nem, kivágom, nem hagyom szenvedni, nincs annál rosszabb, hogy védem a fát, ám hiába (nagyon szeretem a fákat, a mieinket különösen, szinte fáj, ha szenvednek, egy meggyfát különösen imádok, a tavalyi moníliaözön szinte elvitte, ám gondoztuk és szépen túlélte, sõt, becsülettel terem, szinte naponta néztem, tavaly és idén is).
Sajna eme talajon nem igazán érdemes kajszit ültetni, 7-8év után agóniájuk következik.
Már csak kettõ kajszi van, egyiket nemsokára már vágom ki, teljesen elszáradt, amit ma locsoltam, még tenyészik, meglátom túl éli-e az évet.
Általában a kis fák esetében a törzset övezõ 1méteres, a nagyobbaknál 1,5-méteres sugárban öntöztem szét a vizet, ezek szerintem ezt jól tettem.
A tápanyagon gondolkoztam, ám fák java gyepes talaj felett tenyészik és az aljnövényzetet nem akartam táplálni, lehet rosszul gondolom.
Erõsen petyhüdtek a levelek, és gyümölcsrõl már (már tavaly sem) szó nincs, egyszerûen a fa életérõl van már szó.
Permetezni már nem fogom, meglátom az öntözés segít-e rajta, ha nem, kivágom, nem hagyom szenvedni, nincs annál rosszabb, hogy védem a fát, ám hiába (nagyon szeretem a fákat, a mieinket különösen, szinte fáj, ha szenvednek, egy meggyfát különösen imádok, a tavalyi moníliaözön szinte elvitte, ám gondoztuk és szépen túlélte, sõt, becsülettel terem, szinte naponta néztem, tavaly és idén is).
Sajna eme talajon nem igazán érdemes kajszit ültetni, 7-8év után agóniájuk következik.
Már csak kettõ kajszi van, egyiket nemsokára már vágom ki, teljesen elszáradt, amit ma locsoltam, még tenyészik, meglátom túl éli-e az évet.
Szerintem jól csináltad, elegendõ a víz.
Láttam múlt héten a veteményes kerted, szerintem jó a talaj, nem olyan "fosó-homok",mint ami felénk van pár helyen.(ha belelépsz, elmerül a kalucsnid bokáig).
A gyümifák általában középmélységben (30-50 cm) veszik fel a tápanyagot aktívan.Ha az öntözés törzstõl kifelé 0,5-1-1,5 méteres sugárban történik, akkor a felszívódás tökéletes.A 100-150 liter kb.10-20 cm.ig áztatja át, ami persze lassan 48 óra alatt szivároghat mélyebre(kötöttebb talaj.)
Érdemes a vödrözékor 1-1,5 evõkanálnyi mikroelemes tápsót is bekeverni.
A sárgabarackod ha beteg lehet, sokat használt az öntözés.Bár vannak jelek, ha megnyúltak a levelek, vagy kanalasodnak,a színûk sötétzöld,akkor jó hatásos az öntözés.Ha viszont tovább tart a levél-petyhülés, azonnal permetezni a leghatásosabb gombaölõvel,felszívódó,levélen keresztül. Ha nincs baj,akkor a felületi védelmi szerekkel, (Dithane M45) lehet a csontikat védeni.Érés elõtt, kb. 20 nappal.
Láttam múlt héten a veteményes kerted, szerintem jó a talaj, nem olyan "fosó-homok",mint ami felénk van pár helyen.(ha belelépsz, elmerül a kalucsnid bokáig).
A gyümifák általában középmélységben (30-50 cm) veszik fel a tápanyagot aktívan.Ha az öntözés törzstõl kifelé 0,5-1-1,5 méteres sugárban történik, akkor a felszívódás tökéletes.A 100-150 liter kb.10-20 cm.ig áztatja át, ami persze lassan 48 óra alatt szivároghat mélyebre(kötöttebb talaj.)
Érdemes a vödrözékor 1-1,5 evõkanálnyi mikroelemes tápsót is bekeverni.
A sárgabarackod ha beteg lehet, sokat használt az öntözés.Bár vannak jelek, ha megnyúltak a levelek, vagy kanalasodnak,a színûk sötétzöld,akkor jó hatásos az öntözés.Ha viszont tovább tart a levél-petyhülés, azonnal permetezni a leghatásosabb gombaölõvel,felszívódó,levélen keresztül. Ha nincs baj,akkor a felületi védelmi szerekkel, (Dithane M45) lehet a csontikat védeni.Érés elõtt, kb. 20 nappal.
A gyümölcsmentõ akció nagy része megcsinálva.
A 45 már kifejlett (átlag 10-15éves) gyümölcsfából a 22 legfontosabb, meglocsolva.
Jórészt azok, amelyek messze esnek a szivattyútól és az 50méternyi (a kert végéig elérõ) locsolótömlõ hatáskörétõl.
Így a tömlõbõl vödrökbe gyûjtve a vizet egyedül szétszortíroztam 15 delikvensnek, hét a tömlõvel, egyszerûbb módon lett megöntve.
Minden fa alá átlagban bõ 110liter víz jutott, a kisebbek 90-100, a nagyobbak 110-130l, egy nagyon rosszul kinézõ sárgabarack 200litert kapott.
Összesen majd három köbmétert locsoltam szét, ebbõl kettõ vödrözve, átlagban 15-20mérett cipekedve.
Egy óra alatt végeztem feszített tempóban, ki is vagyok...
Kérdésem a hozzáértõkhöz: Az igen ritka szükségessége folytán nem vagyok ebben (szerencsére) jártas és azt kérdezném, ez az átlag 110liter víz/gyümölcsfa mennyire elegendõ?
A 45 már kifejlett (átlag 10-15éves) gyümölcsfából a 22 legfontosabb, meglocsolva.
Jórészt azok, amelyek messze esnek a szivattyútól és az 50méternyi (a kert végéig elérõ) locsolótömlõ hatáskörétõl.
Így a tömlõbõl vödrökbe gyûjtve a vizet egyedül szétszortíroztam 15 delikvensnek, hét a tömlõvel, egyszerûbb módon lett megöntve.
Minden fa alá átlagban bõ 110liter víz jutott, a kisebbek 90-100, a nagyobbak 110-130l, egy nagyon rosszul kinézõ sárgabarack 200litert kapott.
Összesen majd három köbmétert locsoltam szét, ebbõl kettõ vödrözve, átlagban 15-20mérett cipekedve.
Egy óra alatt végeztem feszített tempóban, ki is vagyok...
Kérdésem a hozzáértõkhöz: Az igen ritka szükségessége folytán nem vagyok ebben (szerencsére) jártas és azt kérdezném, ez az átlag 110liter víz/gyümölcsfa mennyire elegendõ?
Nagyon szép példányok és tetszik ez a szoliter kialakítás is. Teljes mértékben igazad van. A yucca recurvifoliának Debreczy Zsolt szerint a könyvében(Télálló kaktuszok, agávék és pálmaliliomok)is megemlített DNY-i régi a legjobb:
"Dél-Baranyában az Alföld felõl áramló meleg párosul a horvátországi területek, az Illyricum felõl áramló nedves légtömegek hatásával. Barcs területén például a sok évi hõmérsékleti átlag 10,2C, a csapadék pedig787mm!!!"
Valóban itt azért rosszabb a helyzet, mert mi jóval többet kapunk a keleti hedegekbõl, mint ti. Ráadásul tavaly gyakorlatilag mi termeltünk ki egy hidegpárnát is, ami errefelé elég nehezen szokott feloszlani az utóbbi években. Egyébként a recurvifilának tanácsos a rászáradt leveleit rajta hagyni a törzsén, mert az is védi valamennyire. Állítólag 10 fokkal is melegebben tartja a kinti valós hõmérséklethez képest.
Én a fügével nem nagyon foglalkozok, mert be is vallom nem szeretem, utálom az ízét, de itt a lakótelepen sok példányát látni, viszont a városi szennyezett levegõ miatt nem tanácsos enni belõle. Egyébként a kivid felkeltette az érdeklõdésemet. Egyszer ültetni szeretnék.
"Dél-Baranyában az Alföld felõl áramló meleg párosul a horvátországi területek, az Illyricum felõl áramló nedves légtömegek hatásával. Barcs területén például a sok évi hõmérsékleti átlag 10,2C, a csapadék pedig787mm!!!"
Valóban itt azért rosszabb a helyzet, mert mi jóval többet kapunk a keleti hedegekbõl, mint ti. Ráadásul tavaly gyakorlatilag mi termeltünk ki egy hidegpárnát is, ami errefelé elég nehezen szokott feloszlani az utóbbi években. Egyébként a recurvifilának tanácsos a rászáradt leveleit rajta hagyni a törzsén, mert az is védi valamennyire. Állítólag 10 fokkal is melegebben tartja a kinti valós hõmérséklethez képest.
Én a fügével nem nagyon foglalkozok, mert be is vallom nem szeretem, utálom az ízét, de itt a lakótelepen sok példányát látni, viszont a városi szennyezett levegõ miatt nem tanácsos enni belõle. Egyébként a kivid felkeltette az érdeklõdésemet. Egyszer ültetni szeretnék.
Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2215 - 2009-05-18 19:29:44)
Ahogy látom, nagy szárazság van.
Ilyenkor a növények (díszfák,bokrok,gyümölcstermõk, sõt zöldségek) meghálálják a tápsós öntözést, és a levél-permetezést.
A talaj öntözés elsõdlegesen a gyökéren keresztül ilyen légszáraz idõben részben csak a vegetatív fennmaradásért hatásos, a termés érleléshez még a felsõ, levélen gyorsan felszívódó tápanyagok bejutása is döntõ.
A lombozaton felszívódó tápanyagok elkerülik a gyökéren keresztüli lassabb hasznosulást, így aszályos idõben megvédhetjük azokat a hõsokktól,vagy a fejlõdés lemaradásától.
Persze vannak kultúrnövényeink amelyek a gyökérzónában termelnek, ilyen a burgonya, retek.. de azoknak is jót tesz egy kis felsõ táp-oldat.A levélben van a kémia-szertár,a konyha!
Visszatérve az adagolásra; nagyon vigyázzunk a %-okra, általában a leírások 0,5-0,8% ra adják meg a töménységet, tehát 10 literre ez 50-80 gramm!,vagy 0,5-1,0 deciliter! (liternek a tizede).
Jó kertészkedést,ízletes termést mindenkinek!
Ahogy látom, nagy szárazság van.
Ilyenkor a növények (díszfák,bokrok,gyümölcstermõk, sõt zöldségek) meghálálják a tápsós öntözést, és a levél-permetezést.
A talaj öntözés elsõdlegesen a gyökéren keresztül ilyen légszáraz idõben részben csak a vegetatív fennmaradásért hatásos, a termés érleléshez még a felsõ, levélen gyorsan felszívódó tápanyagok bejutása is döntõ.
A lombozaton felszívódó tápanyagok elkerülik a gyökéren keresztüli lassabb hasznosulást, így aszályos idõben megvédhetjük azokat a hõsokktól,vagy a fejlõdés lemaradásától.
Persze vannak kultúrnövényeink amelyek a gyökérzónában termelnek, ilyen a burgonya, retek.. de azoknak is jót tesz egy kis felsõ táp-oldat.A levélben van a kémia-szertár,a konyha!
Visszatérve az adagolásra; nagyon vigyázzunk a %-okra, általában a leírások 0,5-0,8% ra adják meg a töménységet, tehát 10 literre ez 50-80 gramm!,vagy 0,5-1,0 deciliter! (liternek a tizede).
Jó kertészkedést,ízletes termést mindenkinek!
Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2214 - 2009-05-13 18:59:31)
Ha viszont "rückverket" hoz a június, sok esõvel, akkor meg a katlan környékét kapáljuk fel, hogy szellõzzön a felsõ gyökérzóna,nehogy vmi. penész-golyva fertõzést kapjon a fa.
Ha viszont "rückverket" hoz a június, sok esõvel, akkor meg a katlan környékét kapáljuk fel, hogy szellõzzön a felsõ gyökérzóna,nehogy vmi. penész-golyva fertõzést kapjon a fa.
Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2213 - 2009-05-13 18:46:3
Nem vagyok én olyan szakember, mint Bálint-gazda, csak a több évtizedes tapasztalat jön ki belõlem.Csonthéjas-gyümi kedvelõ vagyok,fõként cseresznye-meggy-öszi-sárgabarackjaim voltak, vannak.
Jót tesz az öntözés ilyenkor.Az 5-10 éves fáknál alkalmaztam a ki-katlanozást, olyan 10-20 cm.mélyen, és az ág csurgó átmérõig.Ha az megtelik, akkor elég 2-4 naponként megismételni, de csak a szárazság, kevés Rh. esetén.
Ez van alulról, de felülrõl pedig nem árt, sõt hasznos kicsi védõvegyszerrel(gomba-róvarölõ) is permetezni a lombot,gyümölcs-csoportosulásokat.
Ide kapcsolódna az is, hogy tápanyag-utánpótlásban nagyon jó, és hatékony lehet a permetbe kevert, vízben gyorsan oldódó, kolloidos mikroelemek, és makroelemek (N-K-P+ vas-réz-mangán-bór-Mg..stb)pláne ilyen szárazságban.
De egyre vigyázunk,- az adagolásra.Szigorúan csak az elõírt töménységben, ált.0,3-0,6 %, 10 literbe 3-6-centil.=féldeci.Esetleg max: 1 deci, de akkor légporlasztásos, nagyon terítõ géppel vigyük fel a lombra mostan.Érzékenyek a gyümölcsöskék, meg a fiatal levelek,hajtásvégek, nehogy perzselés, leégetés legyen a vége.
A permetezést is 3-6 naponként ismételhetjük lombtrágyával.
Ahol nincs öntözésre mód, ez is szép eredményeket produkálhat.
Nem vagyok én olyan szakember, mint Bálint-gazda, csak a több évtizedes tapasztalat jön ki belõlem.Csonthéjas-gyümi kedvelõ vagyok,fõként cseresznye-meggy-öszi-sárgabarackjaim voltak, vannak.
Jót tesz az öntözés ilyenkor.Az 5-10 éves fáknál alkalmaztam a ki-katlanozást, olyan 10-20 cm.mélyen, és az ág csurgó átmérõig.Ha az megtelik, akkor elég 2-4 naponként megismételni, de csak a szárazság, kevés Rh. esetén.
Ez van alulról, de felülrõl pedig nem árt, sõt hasznos kicsi védõvegyszerrel(gomba-róvarölõ) is permetezni a lombot,gyümölcs-csoportosulásokat.
Ide kapcsolódna az is, hogy tápanyag-utánpótlásban nagyon jó, és hatékony lehet a permetbe kevert, vízben gyorsan oldódó, kolloidos mikroelemek, és makroelemek (N-K-P+ vas-réz-mangán-bór-Mg..stb)pláne ilyen szárazságban.
De egyre vigyázunk,- az adagolásra.Szigorúan csak az elõírt töménységben, ált.0,3-0,6 %, 10 literbe 3-6-centil.=féldeci.Esetleg max: 1 deci, de akkor légporlasztásos, nagyon terítõ géppel vigyük fel a lombra mostan.Érzékenyek a gyümölcsöskék, meg a fiatal levelek,hajtásvégek, nehogy perzselés, leégetés legyen a vége.
A permetezést is 3-6 naponként ismételhetjük lombtrágyával.
Ahol nincs öntözésre mód, ez is szép eredményeket produkálhat.
Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2212 - 2009-05-13 13:39:47)
Én is locsolom az idõsebb fákat is, most. Most van a bekötött gyümölcsök növekedésének egy intenzívebb szakasza, és talán több , illetve jobb minõségû gyümölcsöt terem az idõsebb fa is, egy optimális vízellátás esetén, kevesebb lehet a természetes hullás a jövõ hónapban. Javítsál ki , ha tévednék, látom ezt a témát te nagyon vágod!
Én is locsolom az idõsebb fákat is, most. Most van a bekötött gyümölcsök növekedésének egy intenzívebb szakasza, és talán több , illetve jobb minõségû gyümölcsöt terem az idõsebb fa is, egy optimális vízellátás esetén, kevesebb lehet a természetes hullás a jövõ hónapban. Javítsál ki , ha tévednék, látom ezt a témát te nagyon vágod!
Áthelyezve innen: Hydroinfo (#2211 - 2009-05-12 20:52:13)
Hát az az ember mondása az öntözésrõl;
"Azzal gyõzött meg engem, hogy amíg le nem virágzik és meg nem köt a gyümölcskezdemény nem kell, mivel hogy most virágzanak azok a fák, amelyek érzékenyek a moníliára (kajszibarack,meggy). Ez az a dolog, ami az agrometeorológia témában is megállná a helyét,...."
-mostan már elmúlt,mert gyorsan nõnek a zöld gyümölcs kezdemények.A fás,mélyebben gyökerezõ gyümölcsökkel még most nincs baj, de felülrõl ható beöntözés segíti a gyökérzóna kapilláris felszívó képességét,ez által a magház egészséges kifejlõdését.
Ne feledjük, a csonthéjas gyümölcsök nem a bogyó-húsra "termelnek",hanem a magra, a bölcsõre.A magházat körülvevõ gyümölcshús, az csak energia-tartalék.
Hát az az ember mondása az öntözésrõl;
"Azzal gyõzött meg engem, hogy amíg le nem virágzik és meg nem köt a gyümölcskezdemény nem kell, mivel hogy most virágzanak azok a fák, amelyek érzékenyek a moníliára (kajszibarack,meggy). Ez az a dolog, ami az agrometeorológia témában is megállná a helyét,...."
-mostan már elmúlt,mert gyorsan nõnek a zöld gyümölcs kezdemények.A fás,mélyebben gyökerezõ gyümölcsökkel még most nincs baj, de felülrõl ható beöntözés segíti a gyökérzóna kapilláris felszívó képességét,ez által a magház egészséges kifejlõdését.
Ne feledjük, a csonthéjas gyümölcsök nem a bogyó-húsra "termelnek",hanem a magra, a bölcsõre.A magházat körülvevõ gyümölcshús, az csak energia-tartalék.
Pont azért írtam a fügés hozzászólásomat, illetve ha láttad a korábbi, Zala megyébõl betett fügés képeimet, hogy nincs olyan hogy Dél-Magyarországon nem fagynak el, meg kis túlzással nincs észak meg dél, hanem jó fekvés van meg rossz!
Persze, ez igy nem teljesen igaz, mert az északkeleti országrész ebben a tekintetben kicsit rosszabb a szállított fagy miatt, illetve az Alföld (pl. pont Dél-Magyarország) nem igazán alkalmas korlátozottan fagytûrõ növények élettereként!
Emiatt köptem már idáig is ki a tüdõmet!
A Yucca recurvifolia tényleg nem egy korlátozottan fagytûrõ növény, bírja a hideget!
Ezek a példányok pl. Becsehely fõutcáján virítanak már jóideje Link Link Link
Semmi kivételes fekvés, semmi komoly hõszennyezés (Szegedhez képest pláne), és ugyanígy Tatabányán vagy Sopronban is lehetnének, ami igencsak nem Dél-Magyarország!
Sajnos az érintett szakmák itt tévedtek a legnagyobbat, keverték a szezont a fazonnal, illetve a téli minimumot a középhõmérséklettel, a fagyzugot a hõösszeggel, a maximumot az abszolut minimummal, mindent mindennel!
Erre nagyon jó példa egy tényleg korlátozottan téltûrõ növény, a füge, ami elképesztõen jó hõmérõként funkcionál, és szerencsére több van belõle, mint meteorológiai állomásból!
Ez a két kép Dedeskecskésen (Lenti mellett) készült kb. 1 hónapja Link Link , több mint 20 éves fügefát ábrázol, aminek a több mint 20 év alatt egy rügye meg nem fagyott!
Teljesen hõszennyezésmentes helyen van!
Ilyen fügefát Dél-Magyarországon nem találni, hõszennyezésmentes területen természetesen!
A füge -14-15 fok alatt komolyan sérül, miközben az Alföld déli felén az elmúlt 10 évben több alkalommal is voltak -20-25-27 fokok, barackültetvények fagytak ki!
Tatabánya mellett egy dombon inkább lehetne nagy fügefa, mint Dél-Magyarországon!
Természetesen a baranyai dombvidék megfelelõ fekvései talán kivételt képeznek, bár az elmúlt 15 kemény telei ott is komoly fagykárokat okoztak!
A fügénél kicsit jobban bírja a fagyot pl. a trachycarpus fortunei pálma Link , tehát ahol a füge ekkorára nõ, ott ezek a pálmák is 15 méteresek lehetnének, vagyis nézhetne ki úgy az ország dombvidékeinek nagyobb része megfelelõ fekvésekben, mint Olaszország!
Fügék, pálmák, babérok!
A babér még a fünénél is fagyérzékenyebb, erre a csörnyeföldi hegyen 4 méteresre nõtt Link
De lehetne hozni a tolnai, baranyai, somogyi, veszprémi, stb. dombokat is példának, csak mivel én itt élek, innen vannak példáim, de kis, na jó nagy túlzással bárhonnan lehetne hozni õket, de nem dél meg észak meg kelet meg nyugat, hanem domb!
Az is igaz, hogy pl. az 1996-os, 2001-es, 2003-as és 2005-ös telek nagyon kemények voltak, még Pécs belvárosában is fagytak ki fügefák, miközben ez a dedeskecskési sértetlen, tehát vannak térségi különbségek, de sík és fagyzugi fekvésben nem nagyon, ott kis túlzással tökmindegy!
Az említett Yuccának nem tudom mennyi pontosan a fagytûrése, de azok bírják a gyûrõdést!
Azért írtam ezt le, mert a szakkönyvek leírásai sajnos sztereotípiák alapján, nem túlzás, láthatóan szakmai hibákkal teletûzdelve készültek, ezért nagyon kell vigyázni velük, mert félretájékozódhatunk belõlük!
Persze, ez igy nem teljesen igaz, mert az északkeleti országrész ebben a tekintetben kicsit rosszabb a szállított fagy miatt, illetve az Alföld (pl. pont Dél-Magyarország) nem igazán alkalmas korlátozottan fagytûrõ növények élettereként!
Emiatt köptem már idáig is ki a tüdõmet!
A Yucca recurvifolia tényleg nem egy korlátozottan fagytûrõ növény, bírja a hideget!
Ezek a példányok pl. Becsehely fõutcáján virítanak már jóideje Link Link Link
Semmi kivételes fekvés, semmi komoly hõszennyezés (Szegedhez képest pláne), és ugyanígy Tatabányán vagy Sopronban is lehetnének, ami igencsak nem Dél-Magyarország!
Sajnos az érintett szakmák itt tévedtek a legnagyobbat, keverték a szezont a fazonnal, illetve a téli minimumot a középhõmérséklettel, a fagyzugot a hõösszeggel, a maximumot az abszolut minimummal, mindent mindennel!
Erre nagyon jó példa egy tényleg korlátozottan téltûrõ növény, a füge, ami elképesztõen jó hõmérõként funkcionál, és szerencsére több van belõle, mint meteorológiai állomásból!
Ez a két kép Dedeskecskésen (Lenti mellett) készült kb. 1 hónapja Link Link , több mint 20 éves fügefát ábrázol, aminek a több mint 20 év alatt egy rügye meg nem fagyott!
Teljesen hõszennyezésmentes helyen van!
Ilyen fügefát Dél-Magyarországon nem találni, hõszennyezésmentes területen természetesen!
A füge -14-15 fok alatt komolyan sérül, miközben az Alföld déli felén az elmúlt 10 évben több alkalommal is voltak -20-25-27 fokok, barackültetvények fagytak ki!
Tatabánya mellett egy dombon inkább lehetne nagy fügefa, mint Dél-Magyarországon!
Természetesen a baranyai dombvidék megfelelõ fekvései talán kivételt képeznek, bár az elmúlt 15 kemény telei ott is komoly fagykárokat okoztak!
A fügénél kicsit jobban bírja a fagyot pl. a trachycarpus fortunei pálma Link , tehát ahol a füge ekkorára nõ, ott ezek a pálmák is 15 méteresek lehetnének, vagyis nézhetne ki úgy az ország dombvidékeinek nagyobb része megfelelõ fekvésekben, mint Olaszország!
Fügék, pálmák, babérok!
A babér még a fünénél is fagyérzékenyebb, erre a csörnyeföldi hegyen 4 méteresre nõtt Link
De lehetne hozni a tolnai, baranyai, somogyi, veszprémi, stb. dombokat is példának, csak mivel én itt élek, innen vannak példáim, de kis, na jó nagy túlzással bárhonnan lehetne hozni õket, de nem dél meg észak meg kelet meg nyugat, hanem domb!
Az is igaz, hogy pl. az 1996-os, 2001-es, 2003-as és 2005-ös telek nagyon kemények voltak, még Pécs belvárosában is fagytak ki fügefák, miközben ez a dedeskecskési sértetlen, tehát vannak térségi különbségek, de sík és fagyzugi fekvésben nem nagyon, ott kis túlzással tökmindegy!
Az említett Yuccának nem tudom mennyi pontosan a fagytûrése, de azok bírják a gyûrõdést!
Azért írtam ezt le, mert a szakkönyvek leírásai sajnos sztereotípiák alapján, nem túlzás, láthatóan szakmai hibákkal teletûzdelve készültek, ezért nagyon kell vigyázni velük, mert félretájékozódhatunk belõlük!
Szép hely lehet.Arra viszont vigyázz, hogy az esõvíz a csatornákon keresztül szabadon mehessen a tetthelyre.
Meg a visszaáramlás ne következzen be, egy kiadós zivi után.A halastót meg nagyon kell védeni ezek ellen.Itt már milli- grammokról beszélhetünk,nehogy vmi.vegyszer,mûtrágya,akár lombtrágya is visszamenjen a tóba.
Meg a visszaáramlás ne következzen be, egy kiadós zivi után.A halastót meg nagyon kell védeni ezek ellen.Itt már milli- grammokról beszélhetünk,nehogy vmi.vegyszer,mûtrágya,akár lombtrágya is visszamenjen a tóba.
Van hátul a kertünkben egy 2*1,5m keresztmetszetû 1,5m mély haltartó medencénk. Építettem hozzá egy kis csatornarendszert, így a tetõrõl lefolyó víz kb 1/3-a abba folyik bele, és abból tudok öntözni. A múltkori 20 mm elég szépen feltöltötte, ha nem lesz csapadék, akkor is kb 2 hétre elég víz van benne. (Nem olyan hatalmas a zöldségeskert hátul kb 8x8m-es.)
A füvemet elöl sajnos nem tudom abból öntözni, de arra gondoltam, szerzek valami nagy esõvíz tartót, és abba is beleirányítom az elöl lévõ csatornákat.
Itt szerintem mi még jól állunk csapadékügyileg, bár nap közben az elõzõ esti öntözés teljesen eltûnik, csak a fák alatt és a paradicsom tövében marad nedves.
Remélem az Alföldre is jut majd még elég csapadék, a téli nedvesség a mélyebb rétegekben még kitart, viszont felül valóban nagy arrafelé a szárazság.
A füvemet elöl sajnos nem tudom abból öntözni, de arra gondoltam, szerzek valami nagy esõvíz tartót, és abba is beleirányítom az elöl lévõ csatornákat.
Itt szerintem mi még jól állunk csapadékügyileg, bár nap közben az elõzõ esti öntözés teljesen eltûnik, csak a fák alatt és a paradicsom tövében marad nedves.
Remélem az Alföldre is jut majd még elég csapadék, a téli nedvesség a mélyebb rétegekben még kitart, viszont felül valóban nagy arrafelé a szárazság.
Ide kapcsolódna egy beírásom a hydroinfóból:
Ahogy látom, nagy szárazság van.
Ilyenkor a növények (díszfák,bokrok,gyümölcstermõk, sõt zöldségek) meghálálják a tápsós öntözést, és a levél-permetezést.
A talaj öntözés elsõdlegesen a gyökéren keresztül ilyen légszáraz idõben részben csak a vegetatív fennmaradásért hatásos, a termés érleléshez még a felsõ, levélen gyorsan felszívódó tápanyagok bejutása is döntõ.
A lombozaton felszívódó tápanyagok elkerülik a gyökéren keresztüli lassabb hasznosulást, így aszályos idõben megvédhetjük azokat a hõsokktól,vagy a fejlõdés lemaradásától.
Persze vannak kultúrnövényeink amelyek a gyökérzónában termelnek, ilyen a burgonya, retek.. de azoknak is jót tesz egy kis felsõ táp-oldat.A levélben van a kémia-szertár,a konyha!
Visszatérve az adagolásra; nagyon vigyázzunk a %-okra, általában a leírások 0,5-0,8% ra adják meg a töménységet, tehát 10 literre ez 50-80 gramm!,vagy 0,5-1,0 deciliter! (liternek a tizede).
Jó kertészkedést,ízletes termést mindenkinek!
Ahogy látom, nagy szárazság van.
Ilyenkor a növények (díszfák,bokrok,gyümölcstermõk, sõt zöldségek) meghálálják a tápsós öntözést, és a levél-permetezést.
A talaj öntözés elsõdlegesen a gyökéren keresztül ilyen légszáraz idõben részben csak a vegetatív fennmaradásért hatásos, a termés érleléshez még a felsõ, levélen gyorsan felszívódó tápanyagok bejutása is döntõ.
A lombozaton felszívódó tápanyagok elkerülik a gyökéren keresztüli lassabb hasznosulást, így aszályos idõben megvédhetjük azokat a hõsokktól,vagy a fejlõdés lemaradásától.
Persze vannak kultúrnövényeink amelyek a gyökérzónában termelnek, ilyen a burgonya, retek.. de azoknak is jót tesz egy kis felsõ táp-oldat.A levélben van a kémia-szertár,a konyha!
Visszatérve az adagolásra; nagyon vigyázzunk a %-okra, általában a leírások 0,5-0,8% ra adják meg a töménységet, tehát 10 literre ez 50-80 gramm!,vagy 0,5-1,0 deciliter! (liternek a tizede).
Jó kertészkedést,ízletes termést mindenkinek!
annyira nagy a szarazság hogy fû mar sehol nincsen, csak sárga kórók, a kis frissen ültetett fák (több száz lett ültetve tavaly ota) most kb a felük már halott, a nagy hársfák levele is log, a nyírfák sárgulnak, egyedül a platan es az akác, meg a nyár tartja még szepen magat... félek hogy öszig itt nem lesz mar esö... marcius eleje ota 2 mm esö volt!nyugat magyarorszag el sem tudja kepzelni milyenek itt a viszonyok, tegnap jartam baranyaban, zöldel mimnden, meg az árokparttok is szep zöldek. hatalmas katasztrofa elött, sôt már benne van a magyar mezôgazdaság. iden termes az alföldön semmi nem lesz, meg a gyümölcsök sem fejlödnek, a csersznye is akkora mint egy gyufaszál feje. nagy meglepetések lesznek a gyümölcs és zöldségárakban, no meg a gabona, buza, kukorica......nem folytatom, siralmas a helyzet.
Budapesten voltam hétvégén, hát nagyon durva állapotok vannak arrafelé!
A fû kiégve, olyan minden mint július végén, a fás szárú növények levelei is kókadoznak, elképesztõ!
Bele sem merek gondolni, mi lehet az Alföldön, arrafelé még kevesebb csapadék volt!
Hazaérve dús fû, kirobbanó növényzet fogadott!
A fû kiégve, olyan minden mint július végén, a fás szárú növények levelei is kókadoznak, elképesztõ!
Bele sem merek gondolni, mi lehet az Alföldön, arrafelé még kevesebb csapadék volt!
Hazaérve dús fû, kirobbanó növényzet fogadott!
Tennél fel képet a yukkáról?
Nem igazán ismerem az általad említett növényt a mandulafenyõt, de tuti van a városban.
Nem igazán ismerem az általad említett növényt a mandulafenyõt, de tuti van a városban.
Nálunk is gyönyörû példány van belõle a kertben, már 2 felé el is ágazott, megvan vagy 8-9 éves.
Tudsz Szeged környékén pinus pinea példányról?
Tudsz Szeged környékén pinus pinea példányról?
Selyemakác! Igen ismerem. Nálunk a lakótelepen egyre több helyen látni belõle. Valóban hihetetlen szép virágzata van. Én elõtte ilyesmit még nem is láttam. Mediterrán hangulatú növényke. Õsszel a közelbe ültettek belõle sokat. Szép, díszes növény. Akarok majd én is egyet a kertbe. De van belõle sötét levelû változat is. Egyik fórumba valaki csoki akácnak hívta
Kerestem neked pár képet a törzses yukkáról(yucca recurvifolia):
Link
Link
Link
Háttérben a yuca stricta:Link Szegeden egy helyen vannak belõle szép, törzses példányok. Igazi ritkaság.
Szeged Tarján-lakótelep:Link Link
Link
árusítás:Link
Találtam még két horvátországi képet. Ezek kb 12-16 évesek lehetnek. Hát nem gyönyörû. Igazi mediterrán hangulatú. Szegeden is elméletileg ugyanilyenre nevelhetõek:
Link
Link
No comment. Miso! Elég volt ennyi képLátod milyen gyönyörû fajta!?
Link
Link
Link
Háttérben a yuca stricta:Link Szegeden egy helyen vannak belõle szép, törzses példányok. Igazi ritkaság.
Szeged Tarján-lakótelep:Link Link
Link
árusítás:Link
Találtam még két horvátországi képet. Ezek kb 12-16 évesek lehetnek. Hát nem gyönyörû. Igazi mediterrán hangulatú. Szegeden is elméletileg ugyanilyenre nevelhetõek:
Link
Link
No comment. Miso! Elég volt ennyi kép
Látod milyen gyönyörû fajta!? 
Ha találsz képet azokról a magyarországi törzses példányokról szívesen megnézném.
Érdekes, hogy a valódi mérsékelt övezettõl egészen a trópusokig elõfordul és képes alkalmazkodni a számára megszokott klímaövekhez. Ahogy írtad a mesterséges környezet nem mindig a legmegfelelõbb számára. Nyilván fajtája válogatja.
---
Nem tudom ismered-e a selyemakácot (több fajta van, a képrõl biztos felismered, amire gondolok). Nyár második felében nyílik, virágzata rózsaszínes és ernyõszerû, az egész cucc tüskementes. A trópusokról származik és hazánkban is megél, igaz egy keményebb tél után (úgy mint a pampafû) képes részlegesen elfagyni, ilyenkor a vékonyabb ágakat le szokták vágni.
Link
Érdekes, hogy a valódi mérsékelt övezettõl egészen a trópusokig elõfordul és képes alkalmazkodni a számára megszokott klímaövekhez. Ahogy írtad a mesterséges környezet nem mindig a legmegfelelõbb számára. Nyilván fajtája válogatja.
---
Nem tudom ismered-e a selyemakácot (több fajta van, a képrõl biztos felismered, amire gondolok). Nyár második felében nyílik, virágzata rózsaszínes és ernyõszerû, az egész cucc tüskementes. A trópusokról származik és hazánkban is megél, igaz egy keményebb tél után (úgy mint a pampafû) képes részlegesen elfagyni, ilyenkor a vékonyabb ágakat le szokták vágni.
Link
Hello!
Ezekrõl egy kicsit konkrétabban kellene beszélni. Magyarországon nincs õshonsos yukka faj. Vannak több kontinensrõl származó yukka fajták. Mindegyik más és más igényekkel. Vannak trópusokon csak úgy, mint Amerikában. Hazánkban a legáltalánosabban a szabadba ületett törzs nélküli yukka(yucca filamentosa) mellett, a hozzászólásomban is említett yucca recurvifolia a legkedveltetebb. Ez törzset fejlesztõ fajta, de általában csak Dél-Magyarországon ajánlott az ültetése. Pompás példányai találhatók pl. Barcs környékén, Baranya megyében elhagyatott temetõkben, de én láttam a Balaton környékén is, azon belül Fonyódon sokat. Debreczy Zsolt 1976-os könyvében(télálló kaktuszok agávék és pálmaliliomok)részletesen leírja az összes hazánkban még nem ismert, de ültethetõ fajokat. Ezek a növények dióhéjban Észak-Amerikában a jégkorszakban jöttek létre csak úgy, mint a télálló kaktuszok. Ezért is bírják tehát a kemény(-20,-30C)fagyokat. Amiket belinkeltél cserepes, lehet oltott yukkákat azok trópusokról valók, lakásba. Én bevallom nem a kedvenc növényeim. Szobában csak sínylõdnek, szabadban meg csak nyáron lehet tartani. Üvegházban jól fejlõdnének egész évben, mert ott biztosítva lenne nekik a páratartalom és az állandó, egyenletes hõmérséklet.
Ezekrõl egy kicsit konkrétabban kellene beszélni. Magyarországon nincs õshonsos yukka faj. Vannak több kontinensrõl származó yukka fajták. Mindegyik más és más igényekkel. Vannak trópusokon csak úgy, mint Amerikában. Hazánkban a legáltalánosabban a szabadba ületett törzs nélküli yukka(yucca filamentosa) mellett, a hozzászólásomban is említett yucca recurvifolia a legkedveltetebb. Ez törzset fejlesztõ fajta, de általában csak Dél-Magyarországon ajánlott az ültetése. Pompás példányai találhatók pl. Barcs környékén, Baranya megyében elhagyatott temetõkben, de én láttam a Balaton környékén is, azon belül Fonyódon sokat. Debreczy Zsolt 1976-os könyvében(télálló kaktuszok agávék és pálmaliliomok)részletesen leírja az összes hazánkban még nem ismert, de ültethetõ fajokat. Ezek a növények dióhéjban Észak-Amerikában a jégkorszakban jöttek létre csak úgy, mint a télálló kaktuszok. Ezért is bírják tehát a kemény(-20,-30C)fagyokat. Amiket belinkeltél cserepes, lehet oltott yukkákat azok trópusokról valók, lakásba. Én bevallom nem a kedvenc növényeim. Szobában csak sínylõdnek, szabadban meg csak nyáron lehet tartani. Üvegházban jól fejlõdnének egész évben, mert ott biztosítva lenne nekik a páratartalom és az állandó, egyenletes hõmérséklet.
A pálmaliliomnak rengeteg típusa létezik. Ami hazánkban a legtöbb kertben is honos télálló és nem fagy el. Azért nem növeszt törzset mert nem olyan fajta! Amikor levirágzik (1.5m magas fehér virágzat) nem nõ tovább, az a hajtás onnantól kezdve befejezi életét. De továbbra is zöld marad, mivel vannak sarjhajtásai is.
Link
Link
Ez is pálmaliliom (Yukka), csak ez cserepes: Link Link
Google találatok: Link
Link
Link
Ez is pálmaliliom (Yukka), csak ez cserepes: Link Link
Google találatok: Link
Van benne valami, biztos , hogy jobb megoldás a kézi gyûjtés és peték szétmorzsolása, de így vizsgaidõszak kezdetén nem nagyon jut idõm ilyesmire. Egyébként mi eddig mindig meg tudtuk oldani permetezéssel, ma pl már rengeteg bogár lábbal felfelé volt a sorok között, lárvák és imágók egyaránt, sorsuk a talajba forgatás lett.
Bandero. Bocs, de elírtam, nem jégsalátára (az pont könnyen felmagzik), hanem Tépõsalátára gongoltam.
Bandero. Bocs, de elírtam, nem jégsalátára (az pont könnyen felmagzik), hanem Tépõsalátára gongoltam.
Ma az öntözés helyet inkább a permetezést kezdtük el mer ha leöntözzük nedves földbe 2 napig vétek lenne belemenni,még holnapra maradt egy jó 1.5hektárnyi terület aztán vasárnap indul a buli és az éjszakázás.
Szép munkát végzett a gép,mi rotálni szoktuk a közit 4 késsel ha már nagyobb a krumpliszár akkor 2 késsel és rá egy olyasmi sorkapát amivel te is csináltad.
Szép munkát végzett a gép,mi rotálni szoktuk a közit 4 késsel ha már nagyobb a krumpliszár akkor 2 késsel és rá egy olyasmi sorkapát amivel te is csináltad.
Sajnos a permetezések nem érnek semmit. Ezt tapasztalatból mondom. Sokkal hatásosabb, ha az ember rászán egy kis idõt a bogarak összegyûjtésére és elpusztítására. Persze nem akkora területre gondoltam, mint Dr.zivataré
Sajnos tökéletesen látod, a hétvégén szerettem volna lepermetezni,mivel már akkor elkezdtek kelni a kicsik, de közbejött a vasárnapi esõ (szerencsére itt volt) és csak szerdán tudtunk belemenni (lásd 538-as hsz), de addigra egy-két foltban már elég szépen megrágták.
Lehet rosszul látom vagy ezt a fajtát nem ismerem, de mintha krumplibogoarak zabálnák a leveleket!?
mai munkám a kertben: A hétvégi esõtõl már elkezdett erõteljesen cserepesedni a talaj, és rengeteg apró gyom magonc jelent meg, ezért be lett kapálva a burgonya, elõször a sora kézzel, majd a sorköz géppel. Itt még kapálás elõtt: Link Közben: Link Miután megkapáltam, betöltöttem géppel: Link Mire végeztem már kezdett sötétedni, ezért kicsit homályos a kép: Link Ilyen az újburgonya: Link
Bandero: Szerintem hagymát még duggathatsz, sárgarépából és petrezselyembõl rövid tenyészidejût szintén vethetsz. Salátából talán még jégsalátát, az kevésbé hajlamos a felmagzásra,a sima fejes saláta már ilyenkor a hosszú nappalok, és a magasabb hõmérsékletek miatt már hamar felmagzik, ugyanez a helyzet a hónapos retekkel is.
Bandero: Szerintem hagymát még duggathatsz, sárgarépából és petrezselyembõl rövid tenyészidejût szintén vethetsz. Salátából talán még jégsalátát, az kevésbé hajlamos a felmagzásra,a sima fejes saláta már ilyenkor a hosszú nappalok, és a magasabb hõmérsékletek miatt már hamar felmagzik, ugyanez a helyzet a hónapos retekkel is.
Kérdésem vagyon!
"Kicsit" megkéstem különféle okok miatt a veteményezéssel. A kérdésem az, hogy érdemes-e még vetni borsót, fejes salátát, póréhagymát, sárgarépát, petrezselymet, retket és ha igen, akkor milyen fajtákat, illetve lehet-e még dughagymát eltenni ilyenkor?
Várom a szakértõk és tapasztalattal rendelkezõk válaszát!
"Kicsit" megkéstem különféle okok miatt a veteményezéssel. A kérdésem az, hogy érdemes-e még vetni borsót, fejes salátát, póréhagymát, sárgarépát, petrezselymet, retket és ha igen, akkor milyen fajtákat, illetve lehet-e még dughagymát eltenni ilyenkor?
Várom a szakértõk és tapasztalattal rendelkezõk válaszát!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Gyors váltás: visszatér a nyárias idő
Időjárás-változás | 2024-04-24 16:54
Szabályzat